19/1958. (II. 21.) Korm. rendelet

a vízgazdálkodási társulatok alakításáról szóló 1957. évi 48. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

(A törvényerejű rendeletet - a továbbiakban "tvr" - a vastagabb, a végrehajtási rendeletet - a továbbiakban: "Vhr." - pedig a vékonyabb betűkkel szedett szöveg tartalmazza.)

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a vízgazdálkodás egységes állami irányítása keretében az önkéntesség és az önigazgatás biztosításával vízgazdálkodási (vízrendezési és vízhasznosítási) társulatok alakítását engedélyezi:

a) a helyi vízkárelhárítás körébe tartozó egyes vízügyi munkák megvalósítása, valamint a helyi vízrendezés hiányából származó károk megszüntetése, továbbá

b) az öntözési főművekre támaszkodó, a terület domborzati és vízrajzi viszonyai által meghatározott vízgazdálkodási és üzemelési egységeken - öntözőrendszereken (öntözőfürtökön) - belül az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében.

Vhr. 1. § Vízrendezési társulat alakítható a helyi vízkárelhárítás és a helyi vízrendezés körébe tartozó összes feladatok megvalósítására, különösen

a) az egy birtokhatáron túlterjedő, a vízügyi igazgatóságok kezelésébe tartozó vízfolyásokhoz és belvízi csatornarendszerekhez csatlakozó helyi jellegű levezetőcsatornák,

b) állandó vízjárású - általában 10 évenkénti gyakoriságban maximálisan 3 m3/sec.-ot meg nem haladó vízhozamú - kisvízfolyások, illetőleg ezek meghatározott szakaszai,

c) kisebb érdekeltség vízkár elleni védelmét biztosító vízmosásmegkötések,

d) a lecsapoló csatornarendszerekbe torkoló kisebb lecsapoló csatornák és szívóárkok, különösen rét- és legelőlecsapolások,

e) nyárigátak,

f) nyárigátak által védett területek belvízrendezési művei

építésére, felújítására, fenntartására és a védőműveken a tényleges védekezés ellátására.

Vhr. 2. § Vízhasznosítási társulat alakítható az öntözés célját szolgáló művek létesítésére, felújítására, fenntartására és üzemelésére.

Az üzemeléssel kapcsolatos feladatok általában:

az öntözés céljára engedélyezett vízmennyiséggel való helyes gazdálkodás megszervezése,

a rendelkezésre álló vízmennyiség elosztása a tagok között az érvényben levő jogszabályok rendelkezéseinek megtartásával,

a társulat tagjai által ténylegesen felhasznált vízmennyiség után járó vízdíj beszedése,

az öntözési és lecsapolási órarend megállapítása, megtartásának ellenőrzése,

a működési területen keletkező csapadékos csurgalékvizek okszerű felhasználása, illetőleg elvezetése.

Feladatkörébe tartozik az öntözéses termelés fejlesztése, mintaöntözőtelepek létesítése és fenntartása is.

Vhr. 3. § Társulat - vízgazdálkodásilag összefüggő egységet képező területen (érdekeltségi terület) jelentkező - az 1. és 2. §-ban felsorolt valamennyi, illetőleg azok közül bármely feladat ellátására alakítható.

Vhr. 4. § A társulat - amelynek célja a tvr. 1. §-ában körülírt vízrendezési és vízhasznosítási feladatnak a vízgazdálkodás egységes állami irányítása keretében történő ellátása - a területileg illetékes Szövetkezetek Megyei Központja (a továbbiakban: MÉSZÖV) tagjaként működik. A MESZÖV-hez való különleges tagsági jogviszonya tekintetében a jelen rendelet és a társulati alapszabály-minta, valamint az országos vízügyi főigazgató és a SZÖVOSZ elnöke együttesen kiadott külön rendelkezései az irányadók.

Vhr. 5. § Ha a társulat érdekeltségi terülétébe több község (város) tartozik, azok mindegyikében helyi szervezet létesíthető. A helyi szervezet feladatait a társulat közgyűlése állapítja meg és működését a társulat igazgatósága (intézőbizottsága) irányítja.

Vhr. 6. § A társulat működési területét - az érdekeltségi terület alapján - az alapszabályban kell meghatározni.

Vhr. 7. § Érdekeltségi terület:

a) vízkárelhárítási, illetőleg helyi vízrendezési munkáknál

az a terület, amelyről a helyi jellegű csatornák a belvizet a vízügyi igazgatóság kezelésébe tartozó vízfolyásokba és belvízi csatornarendszerekbe vezetik,

a jelen rendelet hatálya alá tartozó kisvízfolyások árvizei által veszélyeztetett terület (árterület); ha a község államigazgatási határán belül eső külterületi ingatlanok nagyobb része, illetőleg a község belsőségének egyrésze árterület, akkor a község egész területe, illetőleg az egész község belsősége érdekeltségi terület,

vízmosások térhódítása és ezek hordaléklerakása által veszélyeztetett terület,

az a terület, ahol kisebb lecsapolócsatornák és szívóárkok létesítésével a vízkár megszüntethető,

a folyók hullámterében nyárigátakkal védett, illetőleg megvédhető terület.

b) vízhasznosítási munkáknál

a már meglevő, illetőleg megépíthető önálló öntözőrendszer, öntözőfürt és ezek vízgazdálkodási szempontból egységes, elhatárolható részei,

természetes vízfolyás mentén több önálló vízkivétellel rendelkező, egységes öntözőrendszert nem alkotó öntözőtelepek.

Vhr. 8. § A vízjogi eljárási szabályok megállapítása tárgyában kiadott 2/1952. (I. 8.) MT számú rendelet 24. §-ának (2) bekezdése, illetőleg 25. §-a alapján működő, vagy létesülő törpevízmű- és kúttársaságokra a vízjogi engedélyben meghatározott előírások mellett a jelen rendelet rendelkezései alkalmazhatók,

II.

A TÁRSULAT ALAKÍTÁSA

2. § (1) A vízgazdálkodási társulatok megszervezésének alapelvei:

a) a társulat létrehozásának előfeltétele, hogy a vízrendezés, vagy a vízhasznosítás által érintett mezőgazdasági ingatlanon, illetőleg öntözőrendszeren (öntözőfürtön) belül lévő öntözőtelepek összterülete több mint felének tulajdonosai (használói) a társulat megalakítását önként elhatározzák;

Vhr. 9. § Ha az érdekeltségi területen lévő és a vízrendezésben vagy a vízhasznosításban érdekelt ingatlanok összterülete több mint felének tulajdonosai (használói) a társulat megalakítását tartják szükségesnek, ennek előkészítésére az érdekeltek - a MESZÖV-nek a vízügyi igazgatósággal, vízhasznosítási társulat esetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályával egyetértésben adott hozzájárulásával - szervezőbizottságot létesíthetnek.

Vhr. 10. § A szervezőbizottság feladata a társulat szervezésével kapcsolatos teendők ellátása, különösen:

a) a társulat megalakítása érdekében szükséges felvilágosító munka végzése,

b) a társulat megalakítása feltételének megállapítása és az érdekeltségi terület számbavétele,

c) azok összeírása, akik a társulat megalakításában résztvehetnek, az érdekeltségi területbe eső ingatlanuk - kat. holdban történő - feltüntetésével,

d) műszaki és gazdaságossági szempontok figyelembevételével a társulat feladatkörébe tartozó tevékenység, a költségszükséglet, a tagok hozzájárulási összegének és az általuk végezhető munka mennyiségének felmérése,

e) a társulat alapszabály-tervezetének kidolgozása,

f) az alakuló közgyűlés előkészítése és összehívása.

Vhr. 11. § Az országos vízügyi főigazgató felhatalmazhatja a szervezőbizottságot a szervezés alatt álló társulat működésével kapcsolatos egyes feladatok ellátására.

Vhr. 12. § A szervezőbizottság az érdekelt ingatlantulajdonosokból (használókból), illetőleg ezek megbízottaiból, továbbá az érdekelt községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága egy-egy kiküldöttjéből áll.

Vhr. 13. § A szervezőbizottságba az érdekelt ingatlantuljadonosok (használók) közül községenként (városonként) három-öt - legfeljebb azonban 15 - tagot (érdekeltet) kell kiküldeni. Ha az érdekelt ingatlantulajdonosok között állami gazdaság és termelőszövetkezet van, a szervezőbizottságba ezek egy-egy megbízottját be kell vonni.

Vhr. 14. § A szervezőbizottság a vezetőjét és annak helyettesét tagjai sorából maga választja.

Vhr. 15. § A szervezőbizottságot munkájában a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, a MÉSZÖV, a helyi földművesszövetkezetek - vízhasznosítási társulat alakítása esetén a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya is - támogatni köteles.

Vhr. 16. § A szervezőbizottság működésének ideje a társulat megalakulásáig, legfeljebb azonban 6 hónapig tart. Az országos vízügyi főigazgató a szervezőbizottság működésének idejét egyízben, legfeljebb 6 hónappal - a vízügyi igazgatóság, a MÉSZÖV, vízhasznosítási társulat esetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya javaslatának figyelembevételével - meghosszabbíthatja, ha az alakuló közgyűlést a szervezőbizottság munkájának megkezdésétől számított 6 hónapon belül nem lehet megtartani.

b) a társulatnak tagja lehet a működése területén mezőgazdasági ingatlannal, vagy házas belsőséggel rendelkező minden természetes és jogi személy;

Vhr. 17. § A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a termelői szakcsoportok és a mezőgazdasági társulások is jogi személyek.

c) a tagnak a társulatba való belépésekor írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy

a társulat alapszabályait megtartja,

a tulajdonában (használatában) lévő ingatlan, illetőleg öntözőtelep terjedelme alapján a társulat közgyűlése által meghatározott összegű hozzájárulást (tagsági díjat) megfizeti, illetőleg a meghatározott természetbeni munkákat elvégzi;

Vhr. 18. § A társulatba való belépés az ingatlan tulajdonosa (használója), vagy igazolt meghatalmazottja, illetőleg törvényes képviselője által két tanú előtt aláírt belépési nyilatkozattal történik. A belépési nyilatkozat kötelező mintáját a jelen rendelet melléklete állapítja meg.

Vhr. 19. § Aki érdekeltségi területbe tartozó mezőgazdasági ingatlan tulajdon- (használati) jogát társulati tagtól bármilyen jogcímen megszerzi, továbbá aki az érdekeltségi területen állami tartalékföldet bérel, külön kérelem és belépési nyilatkozat nélkül a társulat tagjává válik.

Vhr. 20. § A tag a társulattal szemben fennálló kötelezettségeit a közgyűlés által meghatározott határidőre tartozik teljesíteni.

Vhr. 21. § A határidőre meg nem fizetett hozzájárulás (tagsági díj), továbbá az el nem végzett természetbeni munka ellenértéke beszedésére és behajtására a 2 1952. (I. 8.) MT számú rendelet 34. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

d) a társulat eredményes működését a vízügyi szervek műszaki, a mezőgazdasági és szövetkezeti szervek pedig agronómiai vonalon és a szükséges mezőgazdasági gépek, felszerelések, beszerzésének biztosításával tartoznak elősegíteni;

Vhr. 22. § (1) A vízügyi igazgatóság - saját terve teljesítésének sérelme nélkül - a társulat működéséhez a következő segítséget nyújtja:

a) a társulat munkaprogramjának (éves, többéves) összeállításában közreműködik,

b) a társulat jóváhagyott éves programjába felvett és a társulat által kivitelezésre kerülő vízrendezési munkák műszaki terveit - a társulat kérésére - elkészíti, a munkákkal összefüggésben a kivitelezés során a munkavezetést ellátja,

c) a társulat megrendelése alapján vállalat által kivitelezésre kerülő vízrendezési és vízhasznosítási munkáknál műszaki ellenőri teendőket végez,

d) mind a vízrendezés, mind a vízhasznosítás körébe tartozó fenntartási munkáknál ellátja a művezetést.

(2) A vízügyi igazgatóság a társulattól az (1) bekezdésben felsorolt feladatok ellátásával kapcsolatos költségek megtérítését igényelheti.

(3) A vízügyi igazgatóság - ha saját feladatainak zavartalan ellátása mellett arra lehetősége van - a társulat éves munkaprogramjába felvett vízimunka kivitelezését, a társulat kérésére és annak költségére elvégezheti.

Vhr. 23. § A MÉSZÖV feladata:

a) a társulati szervezés társadalmi munkáját irányítani, a szervezőbizottság munkájában közreműködni és annak munkáját támogatni;

b) a társulat megalakításában és az alapszabály elkészítésében közreműködni, a társulat szervezeti működésének kialakítását segíteni;

c) a társulat igazgatási ügyvitelét, számvitelét, pénz- és anyagkezelését megszervezni. A költségvetés, az évvégi mérleg és az éves beszámoló összeállításához szakmai segítséget nyújtani;

d) a társulat részére - ha az alapszabálynak megfelelően működik - a közös célt szolgáló gépek, eszközök és anyagok beszerzésénél (bérbevételénél), a termelői szakcsoportokat megillető előnyöket (kedvezményeket) biztosítani.

Vhr. 24. § (1) A megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya a vízhasznosítási társulat termelési működésének előmozdítása érdekében a társulat

a) tagjainak mezőgazdasági termelői tevékenységét irányítja,

b) termelési feladatainak eredményes ellátásához, továbbá a helyes gazdálkodás kialakításához ingyenes agronómiai szaktanácsot ad.

(2) A társulatnak a kivitelezés előtt kérnie kell a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának véleményét, ha az általa végrehajtandó vízimunka mezőgazdasági érdekeket érint.

(3) A társulat földmunka- és öntözőgépszükségletének biztosítása a gépállomások megyei igazgatóságának feladata.

e) a társulat részére lehetővé kell tenni a rövid-, közép- és hosszúlejáratú hitelek igénybevételét.

Vhr. 25. § A társulat részére hitelt az Országos Takarékpénztár folyósít.

Vhr. 26. § A társulatokra érvényes feltételek mellett lehet hitelt nyújtani a jelen rendelet 8. §-a szerint működő, vagy létesülő törpevízmű- és kúttársaságok részére is.

Vhr. 27. § A hitel igénybevételével, folyósításával és a társulat pénzforgalmával kapcsolatos részletes szabályokat a pénzügyminiszter - a földmüvelésügyi miniszterrel, az országos vízügyi főigazgatóval és a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben - állapítja meg.

(2) Ha a társulat által végrehajtandó vízimunkák megvalósításához

a község (város) érdeke is kapcsolódik, az illetékes tanács végrehajtó bizottsága,

országos vízgazdálkodási érdek kapcsolódik és a munka költségszükséglete mind az érdekeltek, mind a község (város) teherbíróképességét meghaladja, a Vízügyi Alap terhére az Országos Vízügyi Főigazgatóság

támogatást nyújthat.

Vhr. 28. § Az elsőfokú vízügyi hatóság a vízimunkában érdekeltek bevonásával megtartott vízjogi engedélyezési eljárás során állapítja meg. hogy a társulat által végrehajtandó vízimunkákhoz a község (város), illetőleg az országos vízgazdálkodás érdeke milyen arányban kapcsolódik.

Vhr. 29. § Az illetékes tanácsi végrehajtó bizottság, illetőleg az Országos Vízügyi Főigazgatóság a 28. § szerint megállapított érdekeltségi arányok szem előtt tartásával engedélyezheti a tanácsi végrehajtó bizottság, illetőleg a Vízügyi Alap terhére folyósítandó támogatás összegét, amelyet

a) a társulat az általa végrehajtandó vízimunkák éves tervének összeállításánál a község (város), illetőleg a Vízügyi Alap terhére bevételként,

b) a község (város) tanácsának végrehajtó bizottsága, illetőleg a Vízügyi Alapot kezelő vízügyi igazgató a saját tervében kiadásként

előirányozni köteles.

Vhr. 30. § A társulat feloszlása vagy feloszlatása esetén az állami támogatásból származó társulati vagyon a tagok között nem osztható fel és az a társulat felügyeletére illetékes vízügyi igazgatóság Vízügyi Alapját illeti. A terhek kiegyenlítése után fennmaradó közös vagyont pedig az érdekeltségi területen jelentkező vízgazdálkodási feladatok ellátására kell fordítani.

III.

A TÁRSULAT MŰKÖDÉSE

3. § A társulat önálló jogi személy, amely meghatározatlan időre alakul és amelyet a tagok által választott igazgatóság képvisel.

Vhr. 31. § (1) A társulat megalakulását a belépési nyilatkozatot aláírók a szervezőbizottság által összehívott alakuló közgyűlésen határozzák el.

(2) Az alakuló közgyűlést a szervezőbizottság vezetője hívja össze és arra köteles mindazokat írásban meghívni, akik a belépési nyilatkozatot aláírták. A meghívót az alakuló közgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal kell kiadni és meghirdetni.

(3) Az alakuló közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a nyilatkozatot aláíróknak több mint fele megjelenik és ezzel a nyilatkozatot aláírók tulajdonában (használatában) lévő érdekeltségi terület több mint fele képviselve van.

(4) Ha a nyilatkozatot aláírók száma a kétszázat meghaladja, az alakuló közgyűlésen a természetes személyek meghatalmazottal képviseltethetik magukat. Egy meghatalmazott tíznél több aláírót nem képviselhet.

(5) Az alakuló közgyűlést a meghívottak által választott elnök vezeti. A közgyűlés jegyzőjét és a jegyzőkönyv hitelesítőit az elnök jelöli ki.

(6) Az alakuló közgyűlés dönt a megalakulásról, a szervezőbizottság felmentéséről, a nyilatkozatot aláírók tagként való felvételéről, megalkotja az alapszabályt és megválasztja a társulat tisztségviselőit.

(7) Az alakuló közgyűlés lefolyásáról a hozott határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A megjelentek nevét és lakáscímét a jegyzőkönyvhöz csatolt külön jelenléti íven kell feltüntetni. A jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők írják alá.

(8) Az elfogadott alapszabályt és az aláír; jegyzőkönyvet, valamint ezek mellékleteit négy-négy példányban jóváhagyás végett az illetékes vízügyi igazgatósághoz kell megküldeni.

Vhr. 32. § A vízügyi igazgatóság az alakulás és az alapszabály jóváhagyása, valamint a társulat bejegyzése előtt köteles a MÉSZÖV - vízhasznosítási társulat esetén ezenfelül a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának - egyetértését megszerezni. Ha az egyetértés hiányzik, az országos vízügyi főigazgató dönt.

Vhr. 33. § A vízügyi igazgatóság a jóváhagyott társulati alapszabály és a jegyzőkönyv eredeti példányaiból az elsőt a társulatnak, a másodikat a MESZÖV-nek, a harmadikat a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának küldi meg, a negyediket pedig megőrzi.

Vhr. 34. § A megalakult társulatokról a vízügyi igazgatóság törzskönyvet köteles vezetni. A törzskönyvbe be kell jegyezni a társulat elnevezését, feladatát, érdekeltségi területét, az ezekkel kapcsolatos változásokat, továbbá a társulat, megalakulásának és megszűnésének időpontját.

Vhr. 35. § A társulat jóváhagyott alapszabálya és a társulatnak a törzskönyvbe való bejegyzése a vízjogi engedélyt nem pótolja, tehát a társulat a vízimunkáihoz és a vízhasználataihoz a vízjogi engedélyt a 2/1952. (I. 8.) MT számú rendelet alapján megszerezni köteles.

Vhr. 36. § A társulat tisztségviselői választásának módját, ezek jogait és kötelezettségeit az alapszabály állapítja meg.

IV.

A TÁRSULAT FELÜGYELETE

4. § A társulatok felett a főfelügyeletet a vízügyi főigazgató, a felügyeletet pedig: vízgazdálkodási szempontból a területileg illetékes vízügyi igazgató; szervezési és pénzügyi szempontból a SZÖVOSZ megyei szövetsége; termelési szempontból - csak az öntözési társulatoknál az öntözéses termelés terén gyakorolt általános jogkörének keretében - a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági igazgatósága gyakorolja.

Vhr. 37. § A felügyeletre jogosított szervek felügyeleti hatáskörüket egymással összhangban, a jelen rendelet 38-40. §-aiban szabályozott módon tartoznak gyakorolni.

Vhr. 38. § A területileg illetékes vízügyi igazgató a társulatok feletti vízgazdálkodási műszaki és vízügyi államigazgatási szempontból gyakorolt felügyeleti jogkörében ellenőrzi:

a) a társulat (éves, többéves) munkaprogramjának a vízgazdálkodás országos tervébe való beillesztése lehetőségét, a kitűzött cél megvalósítására, a biztonsági, fejlesztési, állagmegóvási követelmények kielégítésére való alkalmasságát,

b) az éves program végrehajtásához szükséges pénzeszközök, anyagok és munkaerők biztosításának megtörténtét,

c) a társulat vízimunkáihoz és vízhasználataihoz szükséges vízjogi engedély kellő időben való megszerzését, továbbá a vízjogi engedély előírásainak megtartását,

d) a társulat állal végrehajtott vagy megrendelése alapján kivitelezett munkák mennyisége és az elszámolt ráfordítások összege közötti arány helyességét, továbbá a végzett munka előírás szerinti minőségét,

e) a társulat kezelésében lévő vízi műveknek a megkívánt biztonsági és termelési követelményeknek megfelelő fenntartását,

f) a vízkárelhárítási tevékenységre való felkészülést,

g) az öntözés céljára engedélyezett víz mennyiségével való helyes gazdálkodás megszervezését,

h) a rendelkezésre álló öntözővízmennyiségnek a tagok közötti elosztását,

i) az öntözési, a lecsapolási órarend és a vízkorlátozó rendelkezések megtartását, a vízzel való takarékos gazdálkodást, továbbá a területen keletkező csapadék- és csurgalékvizek okszerű elvezetését.

Vhr. 39. § A MÉSZÖV szervezési és pénzügyi szempontból gyakorolt felügyeleti jogkörében ellenőrzi a társulat

a) alapszabályszerű működését, különös tekintettel a tagok jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megtartására,

b) költségvetésének helyes összeállítását,

c) ügyviteli igazgatásának, számvitelének, pénz- és anyagkezelésének ellátását,

d) követeléseinek beszedését, a ki nem egyenlített hozzájárulásokról (természetbeni munka ellenértékéről) a társulat igazgatósága által készített hátraléki kimutatás adatainak helyességét,

e) pénzeszközeinek rendeltetésszerű felhasználását,

f) számadásainak szabályszerű vezetését,

g) évvégi mérlegét és éves beszámolóját s ezeket felülvizsgálja.

Vhr. 40. § A megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya a vízhasznosítási társulatok felett termelési szempontból gyakorolt felügyeleti jogkörében:

a) ellenőrzi, hogy a társulat érdekeltségi területén a mezőgazdasági munkákat elvégezzék, a talajjavítás, az árasztás és a lecsapolás, stb. a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint történjék,

b) ellenőrzi, hogy a gépállomás a társulattal szembeni kötelezettségeit teljesítse,

c) biztosítja, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek társulati tagok, a társulat éves programja alapján rájuk háruló hozzájárulás összegét, a természetbeni munkát, vagy annak ellenértékét saját közgyűlésükön előzetesen megtárgyalják és éves tervükbe felvegyék.

Vhr. 41. § Ha a társulat érdekeltségi területe több megyére terjed ki, azt a vízügyi igazgatóságot, MESZÖV-et, amely a társulat működése felett a tvr. 4. §-a szerint a felügyeleti jogkört gyakorolja, illetőleg a társulati szervező bizottság részére - munkájának elősegítése érdekében - támogatást ad (15. §) az illetékes felügyeleti szerv jelöli ki.

V.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

5. § Azokat az ingatlantulajdonosakat, akik a 2. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a társulat megalakításában résztvehetnének, de felvételüket nem kérik - a területileg illetékes vízügyi igazgatóság megkeresése alapján - a községi (városi) tanács a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott hozzájárulással azonos összeg, illetőleg a természetben végzett munka ellenértékének a megtérítésére kötelezheti akkor, ha a társulat által végrehajtott munkák és a létesített berendezések azok érdekeit is szolgálják.

Vhr. 42. § A társulatnak az érdekeltségi területet feltüntető helyszínrajz alapján kimutatást kell készítenie azokról az ingatlantulajdonosokról (használókról), akik a társulat megalakításában résztvehettek volna, de felvételüket nem kérték. A kimutatásban fel kell tüntetni kat. holdban a tulajdonosok (használók) társulati érdekeltségi területbe eső ingatlana terjedelmét és annak művelési ágát.

Vhr. 43. § A kimutatást a társulat megalakítása után haladéktalanul el kell készíteni és két példányban a területileg illetékes vízügyi igazgatóság részére megküldeni.

Vhr. 44. § A vízügyi igazgatóság a hozzáérkező kimutatás adatainak helyességét - a vízügyi érdekeltség szempontjából - ellenőrizni és ennek megtörténte után a kimutatás egyik példányát az illetékes községi, városi (városi kerületi) tanácsnak megküldeni tartozik.

Vhr. 45. § A községi, városi (városi kerületi) tanács határozattal dönt, hogy a kimutatásban feltüntetett ingatlantulajdonos (használó) a társulati tagokat terhelő hozzájárulással azonos összeget megfizetni, illetőleg a természetbeni munkát elvégezni köteles. A határidőre meg nem fizetett összeg, illetőleg az el nem végzett természetbeni munka ellenértéke beszedésére és behajtására a 2/1952. (I. 8.) MT számú rendelet 34. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

Vhr. 46. § (1) A községi, városi (városi kerületi) tanács határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye.

(2) A fellebbezés érdemi elbírálása az illetékes vízügyi igazgatóság szakvéleménye alapján történik.

Vhr. 47. § A községi, városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága adóügyi csoportja (pénzügyi osztálya) a beszedett összegeket a társulat részére utalja át.

Vhr. 48. § A jelen rendelet 42-47. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azokra az érdekeltekre is, akiknek társulati tagsága megszűnt. Ezekről a kimutatást a társulat minden év szeptember 30. napjáig köteles elkészíteni és 8 nap alatt a területileg illetékes vízügyi igazgatóság részére megküldeni.

6. § (1) A társulat alapszabály-mintáját a vízügyi főigazgató a pénzügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel és a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökével egyetértésben adja ki. Az alapszabálymintának a társulat feladatain kívül a belépés és a kilépés módjára, a vagyoni felelősségre, a feloszlásra és a felszámolásra vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell.

Vhr. 49. § A társulat alapszabály-mintáját a Vízügyi Értesítőben kell közzétenni.

Vhr. 50. § A tag a társulat kötelezettségeiért - ha azok a társulat vagyonából nem elégíthetők ki - az érdekeltségi területbe eső ingatlana alapján meghatározott érdekeltsége arányában, legfeljebb azonban az általa fizetendő hozzájárulás évi összegének tízszerese erejéig felelős.

Vhr. 51. § Az alapszabály módosításánál a jelen rendelet 32. és 33. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Vhr. 52. § A MÉSZÖV - az országos vízügyi főigazgató előzetes hozzájárulásával- központi megbízottat rendelhet ki akkor, ha a társulat működése nem felel meg az alapszabály, vagy a jogszabályok rendelkezéseinek, de feloszlatása nem látszik célszerűnek.

Vhr. 53. § A központi megbízott kirendelése határozott, vagy határozatlan időre szól. A kirendelés tartama alatt az igazgatóság (intézőbizottság) működése szünetel és a hatáskörébe tartozó valamennyi feladatot a központi megbízott látja el.

(2) A jelen törvényerejű rendelet alapján alakult vízgazdálkodási társulatok adó- és illetékkedvezményét a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.

Vhr. 54. § (1) A társulat a vagyonátruházási, az okirati és az általános tételű (10 Ft-os) államigazgatási beadványi illetékek alól személyes mentességet élvez.

(2) A társulatnak társulati célt szolgáló ingyenes vagyonszerzése és visszterhes ingatlanszerzése, az ezekről kiállított okirat és a társulattal kötött ingó adásvételi, áruszállítási, vállalkozói (műelőállítási), önálló munkavállalási és bérleti (haszonbérleti) szerződésről kiállított okirat, valamint az ilyen szerződés alapján teljesített szolgáltatásról kiállított nyugta (átvételi elismervény) illetékmentes.

7. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról - az érdekelt miniszterekkel és a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökével egyetértésben - az országos vízügyi főigazgató gondoskodik.

Vhr. 55. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese

Melléklet a 19/1958. (II. 21.) Korm. számú rendelethez