1/1958. (X. 1.) BM-KüM együttes rendelet

a Magyar Köztársaság külképviseleti hatóságai előtt kötendő házasságokról[1]

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 50/1957. (VIII. 13.) rendeletének 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük:

1. § (1) Külföldön lakó, illetve külföldön tartózkodó magyar állampolgárok - amennyiben a Magyar Köztársaság és az illető állam között e tekintetben nemzetközi szerződés intézkedik vagy a fennálló viszonosságot a külügyminiszter megállapította és közzétette - a lakó-, illetve tartózkodási helyük országában működő magyar külképviseleti hatóság vezetője (nagykövet, követ, konzul stb.) előtt is köthetnek házasságot, feltéve, hogy mindkét házasulandó fél magyar állampolgár.

(2) A külképviseleti hatóság vezetője előtt kötött házasságot Magyarországon kötöttnek kell tekinteni.

2. § (1) Az 1. §-ban foglalt házasságkötésekről a külképviseleti hatóság vezetője - a belügyminiszter hitelesítésével ellátott - házassági anyakönyvet köteles vezetni.

(2) A házasságkötés anyakönyvi bejegyzéséről a külképviseleti hatóság vezetője anyakönyvi másolatot állít ki és azt a belföldi nyilvántartásbavétel végett a Belügyminisztériumnak küldi meg.

3. § (1)[2] Ha mindkét házasulandó fél állandó lakóhelye külföldön van, és a házasságukhoz felmentés szükséges (1952. évi IV. törvény 8. §) házasságkötésük előtt igazolniok kell, hogy a budapesti V. kerületi tanács végrehajtó bizottságától , felmentést kaptak.

(2) Az állandó külföldi lakóhellyel rendelkező korlátoltan cselekvőképes kiskorú a budapesti V. kerületi tanács gyámhatóságának engedélyével (1952. évi IV. törvény 10. §) köthet házasságot.

(3)[3] Ha az (1) és (2) bekezdésben említett házasulandó felek egyikének vagy mindkettőnek állandó lakhelye Magyarország területén van, a lakóhelyük szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának felmentésével, illetőleg az illetékes gyámhatóság engedélyével köthetnek házasságot.

4. § (1) Ha a külképviseleti hatóság vezetője a házasságkötésnél való közreműködést valamely törvényes előfeltétel hiánya, vagy törvényes akadály fennállása miatt megtagadja, a megtagadást a felek előtt szóban kijelenti. A megtagadásról csak a felek kifejezett kérelmére köteles indokolással ellátott írásbeli határozatot hozni.

(2)[4] A házasuló felek a külképviseleti hatóság vezetőjének - házasságkötési eljárás során hozott - határozata ellen a belügyminiszterhez folyamodhatnak. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 3 hónapon belül kell az eljáró külképviseleti hatóság, illetve - amennyiben a házasulandó felek időközben Magyarországra visszatérnek - a budapesti V. kerületi tanács végrehajtó bizottsága útján előterjeszteni.

5. § (1) A házasságkötések anyakönyvi bejegyzéséről egy példányban illetékmentes anyakönyvi kivonatot kell adni. Az illetékmentes példányon felül kiadott minden további kivonat illeték alá esik.

(2) A külképviseleti hatóságok vezetői által eszközölt házasságkötések anyakönyvi bejegyzéséről - a belföldi nyilvántartás alapján - a budapesti V. kerületi anyakönyvvezető is állíthat ki illetékköteles anyakönyvi kivonatot.

6. § A magyar külképviseleti hatóság előtt kötött házasság bírói felbontásának tényét az eljáró külképviseleti hatóság által vezetett anyakönyvbe, illetőleg a budapesti V. kerületi házassági anyakönyvbe be kell jegyezni.

7. § A külképviseleti hatóságok jelen rendeletben körülírt működése felett a felügyeletet a belügyminiszter - a külügyminiszterrel együttműködve - gyakorolja.

8. § A jelen rendelet 1959. január hó 1-jén lép hatályba.

Földes László s. k.,

a belügyminiszter első helyettese

Sebes István s. k.,

külügyminiszterhelyettes