1/1958. (IX. 3.) PM-BkM együttes rendelet
az áruvásárlási kölcsönről
Egyes nagyobb értékű fogyasztási cikkek beszerzésének megkönnyítése érdekében - az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - az alábbiakat rendeljük:
1. § Az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: Takarékpénztár) a Belkereskedelmi Minisztérium által meghatározott árucikkek beszerzésére áruvásárlási kölcsönt nyújthat.
2. § (1) Áruvásárlási kölcsönt - bankszerű fedezet mellett - bérből (fizetésből) élő dolgozók részére lehet nyújtani. Kölcsönben általában csak azok részesíthetők, akik legalább egy éve ugyanazon munkahelyen dolgoznak és kölcsönkérelmük teljesítését munkáltatójuk javasolja.
(2) Az igénylő a kölcsönkérelmet - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - a lakhelye szerint illetékes takarékpénztári fióknál nyújthatja be.
(3) Kölcsönt - a vételár legalább 20-40%-ának előzetes lefizetése esetén - általában 1000.- Ft-nál magasabb értékű árucikk beszerzésére lehet nyújtani.
(4) A kölcsön havi egyenlő részletekben törlesztendő. A törlesztés ideje az áru vételárától függően változó, de 18 hónapnál hosszabb nem lehet.
(5) A kölcsön után
9 hónapnál nem hosszabb lejáratú kölcsönnél 6%,
9 hónapnál hosszabb lejáratú kölcsönnél 8%
egyszeri kezelési költséget kell fizetni, amely a kölcsön lejáratáig járó kamatokat is magában foglalja.
(6) Fizetési késedelem esetén, az esedékessé vált tartozás után, az előírt törlesztési időn belül évi 6% késedelemi kamatot, a törlesztési határidő lejárta után évi 8% ügyleti és évi 6% késedelmi kamatot kell fizetni.
(7) A kölcsönnyújtásnál a Takarékpénztár előnyben részesíti a takarékbetéttel rendelkező igénylőket.
3. § (1) Az áruvásárlási kölcsönben részesülő dolgozó (a továbbiakban: vásárló) az áru vételárának kölcsönnel nem fedezett részét és a kölcsön után járó egyszeri kezelési költséget köteles a Takarékpénztárnál a kölcsön folyósítása előtt készpénzben lefizetni. A Takarékpénztár a vételárra lefizetett összeg és a kölcsön együttes összegéről hitellevelet állít ki, amely a kiállítástól számított 30 napon belül, a megvásárolt árucikkek vételárának kifizetésére használható fel.
(2) A hitellevelet csak a Belkereskedelmi Minisztérium által kijelölt vállalati egységnél (boltnál, áruháznál), a Belkereskedelmi Minisztérium által meghatározott áruk vásárlására lehet felhasználni.
4. § (1) A hitellevélnek az alábbi érvényességi kellékeket kell tartalmaznia:
a) a vásárló nevét és lakcímét;
b) a vásárló személyi igazolványának számát;
c) a hitellevél összegét (számmal és betűvel);
d) a hitellevél érvényességi idejét;
e) a kiállítás helyét és keltét;
f) a takarékpénztári fiók bélyegzőjét és cégszerű aláírását.
(2) A vásárló a hitellevél felhasználásával (a vásárlással) harmadik személyt is megbízhat. Ez esetben a hitellevélen a megbízott nevét, lakcímét és személyi igazolványának számát is fel kell tüntetni.
(3) Érvényesnek csak az olyan hitellevelet lehet elfogadni, amelyen sem törlés, sem javítás nincs.
(4) Az áru a hitellevélben megjelölt vásárlónak, vagy megbízottjának személyazonossága igazolása mellett, a hitellevél bevonása ellenében adható ki. A hitellevél hátlapján fel kell tüntetni a kiszolgáltatott áru pontos megnevezését és teljes vételárát, az eladási jegyzék számát és az átvevő személyi igazolványának számát. A vásárló, vagy megbízottja az áru átvételét a hitellevélen aláírásával elismeri. Az adatok helyességét a boltvezető, vagy helyettese aláírásával köteles igazolni.
(5) Ha az áru vételára a hitellevél összegét meghaladja, a különbözeti összeget készpénzben kell megfizetni.
(6) A Budapesten kiállított hitellevelet csak Budapesten, a vidéken kiállított hitellevelet abban a megyében lehet vásárlásra felhasználni, amelynek területén kiállították.
(7) A bevont hitellevelet - az előnyomott helyen - lyukasztással érvényteleníteni kell.
(8) A kereskedelmi vállalat a kiszolgáltatott áru ellenértékét, legfeljebb azonban a hitellevélen feltüntetett összeget, a kiállító takarékpénztári fióktól a beszedési megbízási rendszerben kapja meg. A beszedési megbízáshoz az érvénytelenített hitellevelet csatolni kell. A hitellevél lejáratát követő 15 nap után a követelést a beszedési megbízási rendszer keretében nem lehet érvényesíteni.
(9) Ha a vásárló a hitellevelet elveszti, vagy az birtokából egyébként kikerül, az ebből eredő kár őt terheli.
5. § A hitellevélnek a kölcsönnel vásárolható áruk jegyzékén nem szereplő árucikkek vásárlására való felhasználása, valamint hitellevéllel történő fizetés ellenében ily árucikkek kiszolgáltatása esetén a hitelrendszerről szóló 19/1952. (III. 13.) MT számú rendeletnek a hitel rendeltetésellenes felhasználására vonatkozó büntetőrendelkezései az irányadók.
6. § A jelen rendelet 1958. évi szeptember hó 6, napján lép hatályba; végrehajtásáról a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága és a Belkereskedelmi Minisztérium gondoskodik.
Polónyi-Szücs Lajos s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese
Tausz János s. k.,
belkereskedelmi miniszter