1958. évi 22. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos ügyekben kölcsönösen nyújtandó jogsegély tárgyában Budapesten 1958. évi április hó 24. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről[1]

(A megerősítő okiratok kicserélése Moszkvában az 1958. évi július hó 15. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos ügyekben kölcsönösen nyújtandó jogsegély tárgyában Budapesten, 1958. évi április hó 24. napján aláírt egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar szövege a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos ügyekben kölcsönösen nyújtandó jogsegélyről.

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában Budapesten 1957. évi május hó 27. napján aláírt egyezmény 7. cikke alapján elhatározták, hogy megkötik a jelen Egyezményt és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Kormánya

Dr. Jahner-Bakos Mihály igazságügyminiszterhelyettest,

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya

V. N. Szuhodrevet, a SzSzKSz Minisztertanácsa mellett működő Jogi Bizottság elnökhelyettesét,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

A Magyar Népköztársaság igazságügyi, államigazgatási és rendőri hatóságai, valamint a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok igazságügyi hatóságai a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatban felmerülő büntető, polgári és államigazgatási ügyekben kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak.

2. cikk

A jogsegély kiterjed iratok kézbesítésére, valamint egyes eljárási cselekmények foganatosítására irányuló megkeresések teljesítésére. így különösen: kihallgatás, házkutatás, személymotozás és lefoglalás foganatosítására, a megidézett terheltek, tanúk és más személyek megjelenésének biztosítására, tárgyi bizonyítékok átadására, illetőleg megküldésére, továbbá más eljárási cselekmények teljesítésére, valamint a bűnügyi nyilvántartás adatainak közlésére.

3. cikk

A megkeresett hatóság a jogsegély teljesítése során saját államának jogszabályai szerint jár el.

4. cikk

(1) A jogsegély teljesítése során a Magyar Népköztársaság igazságügyi, államigazgatási és rendőri hatóságai közvetlenül érintkeznek a magyarországi szovjet haderő Katonai Ügyészével és Katonai Bíróságával, valamint a szovjet csapatok illetékes helyőrségi katonai ügyészeivel és katonai bíróságaival. Az említett szovjet katonai ügyészek és katonai bíróságok közvetlenül érintkeznek az illetékes magyar hatóságokkal.

(2) Halasztást nem tűrő esetekben a Magyar Népköztársaság illetékes hatóságai a szovjet csapatok legközelebbi helyőrségparancsnokától is kérhetnek jogsegélyt.

(3) Ha a megkeresett hatóság a jogsegély teljesítésére nem illetékes, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes hatósághoz és erről a megkereső hatóságot értesíti.

5. cikk

(1) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére közli a megkeresés teljesítésének helyét és időpontját.

(2) A megkeresett hatóság megengedi, hogy az általa foganatosított eljárási cselekménynél a megkereső hatóság képviselője jelen lehessen, amennyiben ez nem jár katonai vagy államtitok felfedésével.

6. cikk

Ha a megkeresésben megjelölt címen az iratot kézbesíteni nem lehet, vagy ha a cím ismeretlen, a cím megállapítása céljából szükséges intézkedéseket a megkeresett hatóság hivatalból teszi meg. Ha a címet nem lehet megállapítani, erről a megkeresett hatóság - a kézbesíteni kért irat visszaküldése mellett - a megkereső hatóságot értesíti.

7. cikk

A szovjet csapatok illetékes hatóságai megadják a szükséges engedélyt arra, hogy a szovjet csapatok állományába tartozó személyek vallomást tegyenek a magyar igazságügyi hatóságok előtt, amennyiben ez nem sérti a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok biztonságához fűződő érdekeket.

8. cikk

A jogsegély teljesítése során felmerült költségeket a Szerződő Felek egymásnak nem térítik meg; ezeket a költségeket az a Szerződő Fél viseli, amelynek hatóságánál azok felmerültek.

9. cikk

A jogsegély teljesítése során a Szerződő Felek illetékes hatóságai az egymás közötti érintkezésben a magyar vagy az orosz nyelvet használják.

10. cikk

A szovjet csapatok állományába tartozó személyeket és azok családtagjait a Magyar Népköztársaság illetékes hatóságainak joghatósága alá tartozó ügyeikben az eljárás valamennyi szakában - ideértve a büntetés végrehajtását is - a Magyar Népköztársaság állampolgáraival azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.

11. cikk

Az 1957. évi május hó 27. napján aláírt egyezmény 5. cikkének 3. pontja alapján a joghatóság átruházása, illetőleg átvételé tárgyában - az eljárás szakától függően - magyar részről a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze vagy igazságügyminisztere, szovjet részről pedig a magyarországi szovjet haderők Katonai Ügyésze vagy Katonai Bírósága tesz javaslatot, illetőleg hoz határozatot.

12. cikk

Ha a joghatóság kérdésében a Szerződő Felek illetékes hatóságainak véleménye eltér egymástól, a Magyar-Szovjet Vegyesbizottság végérvényesen dönt. A Vegyesbizottság döntéséig a Szerződő Felek illetékes hatóságai együttesen állapítják meg, hogy az egyes halaszthatatlan eljárási cselekményeket: a bűncselekmény nyomainak és bizonyítékainak biztosítását, az elkövető személyének megállapítását és őrizetbevételét stb. melyik Szerződő Fél hatósága foganatosítja.

II. Fejezet

Bűnügyi jogsegély

13. cikk

A szovjet csapatok illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik az illetékes magyar hatóságokat a szovjet csapatok állományába tartozó személyek vagy azok családtagjai által elkövetett és tudomásukra jutott olyan bűncselekményekről, amelyek magyar joghatóság alá tartoznak, elvégzik továbbá az illetékes magyar hatóság képviselőjének megérkezéséig a halaszthatatlan nyomozási cselekményeket.

14. cikk

Az illetékes magyar hatóságok segítséget nyújtanak a szovjet csapatok igazságügyi hatóságai nak a szovjet csapatok állományába tartozó személyek vagy azok családtagjai által elkövetett és szovjet joghatóság alá tartozó bűncselekmények üldözéséhez; így különösen értesítik a szovjet csapatok igazságügyi hatóságait a tudomásukra jutott és szovjet joghatóság alá tartozó valamennyi bűncselekményről, megteszik az intézkedéseket az elkövető személyének megállapítására és lehetőség szerint rögzítik a nyomokat, továbbá biztosítják a rendelkezésre álló tárgyi bizonyítékokat.

15. cikk

A szovjet csapatok állomáshelyén (az 1957. évi május hó 27. napján kötött egyezmény 16. cikke) foganatosítandó eljárási cselekményeket az illetékes magyar hatóság kérelmére - jogsegélyként - az illetékes szovjet hatóság teljesiti.

16. cikk

(1) A magyar joghatóság alá tartozó ügyekben - tettenérés esetét kivéve - a szovjet csapatok állományába tartozó személyek vagy azok családtagjai őrizet bevételét és előzetes letartóztatását a magyar hatóság határozata alapján az illetékes szovjet hatóság foganatosítja. A letartóztatásról szóló határozatnak tartalmaznia kell a tényállás rövid leírását a bűncselekmény helyének és az elkövetés idejének megjelölésével. A szovjet hatóság által a magyar hatóság megkeresésére őrizetbevett, illetőleg letartóztatott személyt az illetékes magyar hatóságnak át kell adni.

(2) Abban az esetben, ha a szovjet csapatok állományába tartozó személy a magyar büntető perrendtartás [Bp. 87. § (3) bekezdése] alapján a szovjet csapatok, a szovjet csapatok állományába tartozó személyek vagy ezek családtagjai ellen irányuló bűncselekmény elkövetésénél tettenért, nem a szovjet csapatok állományába tartozó személyt fog el, az elfogott személyt haladéktalanul át kell adni a legközelebbi illetékes magyar hatóságnak.

17. cikk

A szovjet csapatok állományába tartozó személyek, valamint azok családtagjai ellen indult bűnügyekben az illetékes magyar hatóság a szovjet csapatok katonai ügyészének kérelmére a nyomozás és bírósági tárgyalás során tájékoztatja az ügyészt az ügy állásáról, engedélyezi továbbá a szovjet katonai ügyésznek vagy képviselőjének, hogy az eljárási cselekmények foganatosításánál jelen legyen, az ügyiratokba betekintsen és a letartóztatottal érintkezzék.

18. cikk

(1) A szovjet csapatok állományába tartozó személyek vagy azok családtagjai által a Magyar Népköztársaság területén elkövetett bűncselekmények miatt indult bűnügyekben - az 1957. évi május hó 27. napján aláírt egyezmény 5. cikkének 2. pontjában meghatározott esetek kivételével - a magyar bíróságok járnak el, és pedig:

1. a szovjet katonai személy által elkövetett valamennyi bűncselekmény, továbbá a nem katonai személyek által elkövetett bűncselekmények miatt indult bűnügyekben, amennyiben ezek a magyar jogszabályok szerint katonai bíróság hatáskörébe tartoznak, kizárólagos illetékességgel a budapesti katonai bíróság;

2. valamennyi más ügyben - a hatásköri szabályoknak megfelelően - kizárólagos illetékességgel a pesti központi kerületi bíróság, illetőleg a budapesti fővárosi bíróság.

(2) A budapesti katonai bíróság előtti eljárásban a polgári jogi igény minden korlátozás nélkül érvényesíthető.

19. cikk

A bírósági tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazásánál figyelembe kell venni a szovjet csapatok biztonságához fűződő érdekeket.

20. cikk

A szovjet csapatok állományába tartozó szernélyek vagy azok családtagjai által elkövetett bűncselekmények miatt indult és magyar joghatóság alá tartozó bűnügyekben a terhelt vagy az illetékes szovjet szerv védőt választhat vagy védő kirendelését kérheti.

21. cikk

Ha a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok állományába tartozó katonai személy ellen indult bűnügyben az illetékes magyar igazságügyi hatóság az ügyet a magyar jogszabályok szerint fegyelmi eljárásra Utalja, a fegyelmi fenyítést az illetékes szovjet katonai parancsnok szabja ki.

22. cikk

(1) Az illetékes magyar hatóság minden esetben haladéktalanul értesíti a magyarországi szovjet haderők Katonai Ügyészét a szovjet csapatok állományába tartozó személyek vagy azok családtagjai elleni büntető eljárás megindításáról, e személyeknek az elkövetés helyén történt őrizetbevételéről, megküldi továbbá a vádirat másolatát, az ügy tárgyalásának kitűzéséről szóló értesítést és az ítélet másolatát.

(2) A szovjet joghatóság alá tartozó azokban a bűnügyekben, amelyekben a sértett valamely magyar szerv vagy állampolgár, az illetékes szovjet hatóság megküldi az ítélet vagy az ügyet befejező végzés másolatát a megfelelő magyar hatóságnak, továbbá ezt a hatóságot - kérelmére - tájékoztatja az ügy állásáról.

23. cikk

(1) A szovjet csapatok állományába tartozó személyekre és azok családtagjaira a magyar bíróság ítéletében kiszabott szabadságvesztésbüntetést az illetékes magyar hatóság hajtja végre.

(2) Az illetékes magyar bíróság megkeresésére a büntetés végrehajtását a szovjet hatóság átvállatja.

III. Fejezet

Eljárás szabálysértési ügyekben

24. cikk

(1) A magyar joghatóság alá tartozó szabálysértések miatt a szovjet csapatok állományába tartozó személyeket vagy azok családtagjait - a katonai személyek kivételével - a magyar jogszabályok szerint az illetékes magyar hatóságok vonják felelősségre.

(2) Az illetékes magyar hatóság a szovjet katonai személy által elkövetett szabálysértésről fegyelmi felelősségrevonás céljából - a legközelebbi szovjet helyőrségparancsnokot értesíti.

IV. Fejezet

Polgári jogsegély

25. cikk

(1) Az 1957. évi május hó 27. napján kelt egyezmény 9. és 10. cikkeinek az anyagi károk megtérítésére vonatkozó rendelkezései szerint kell kielégíteni valamennyi olyan igényt, amely

1. szovjet katonai alakulat, katonai intézmény, a szovjet csapatok állományába tartozó személy vagy családtagja, valamint magyar szerv vagy állampolgár által jogellenes cselekménnyel, illetőleg fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott kárból származik, -

2. egyrészről szovjet katonai alakulat, illetőleg katonai intézmény, másrészről magyar szerv, illetőleg állampolgár között létrejött szerződéses kötelezettségből származik, -

3. abból származik, hogy szovjet katonai alakulat vagy a szovjet csapatok állományába tartozó személy szolgálati kötelezettségének teljesítése közben egyéb cselekménnyel vagy mulasztással magyar szervnek vagy állampolgárnak kárt okozott.

(2) Ha a fél igényének jogosságát megállapították, részére a bírósági eljárással kapcsolatban felmerült összes szükséges költségeket is meg kell téríteni.

26. cikk

A szovjet csapatok állományába tartozó személyek és azok családtagjai, illetőleg a magyar szervek és állampolgárok közötti szerződésekből származó igényeket a magyar bíróságok bírálják el a magyar jogszabályok alapján. Ezekben az ügyekben a bíróság ítéletét a szovjet csapatok állományába tartozó személyeket és azok családtagjait illetően - az ítélet másolata alapján - a magyarországi szovjet haderők Katonai Bírósága, a magyar állampolgárokat illetően pedig az illetékes magyar bíróság hajtja végre.

27. cikk

Az eljárásra - tekintet nélkül a pertárgy értékére - a megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre.

28. cikk

(1) Az olyan pert, amelynek alperese a szovjet csapatok állományába tartozó személy vagy annak családtagja, a budapesti fővárosi bíróságnál vagy a károkozás helye szerint illetékes bíróságnál kell indítani.

(2) Ha a per magyar állampolgár ellen indul, az illetékességre a magyar polgári perrendtartás általános szabályai az irányadók.

(3) Ha a károkozó személye ismeretlen, a Szerződő Felek illetékes hatóságai ennek megállapítására kölcsönösen segítséget nyújtanak egy-másnak.

(4) Ha kétségtelenül megállapítást nyert, hogy a jelen Egyezmény 25. cikkében meghatározott kárt a szovjet csapatok állományába tartozó személy vagy annak családtagja okozta, és ez az illetékes magyar bíróság előtt alperesként nem jelenhetik meg, mert már nem tartózkodik a Magyar Népköztársaság területén, a pert a magyarországi szovjet csapatok Parancsnoksága ellen kell lefolytatni.

29. cikk

A szovjet katonai alakulatok, továbbá az ezek állományába tartozó személyek és családtagjaik képviseletét elláthatja a szovjet katonai parancsnokság is, amelynek képviselője az eljárás folyamán meghatalmazottként járhat el.

30. cikk

(1) Ha a szovjet csapatok állományába tartozó személy vagy családtagja magyar bíróság előtt pert indít, perköltségbiztosíték adására nem kötelezhető,

(2) Az (1) bekezdésben említett személyek a bírósági eljárás során a költségmentesség kedvezmenyében ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan mértékben részesülnek, mint a magyar állampolgárok. A peres fél személyi és családi körülményeire, jövedelmére és vagyoni állapotára vonatkozó bizonyítványt a szovjet csapatok illetékes hatósága állítja ki.

31. cikk

(1) A jelen Egyezmény 25. cikkében meghatározott kárt magyar részről a Magyar Népköztársaság Pénzügyminisztériuma, szovjet részről pedig a magyarországi szovjet csapatok Parancsnoksága útján a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Honvédelmi Minisztériuma téríti meg.

(2) A kártérítéssel kapcsolatos elszámolás módját a Magyar Népköztársaság Pénzügyminiszter riuma és a magyarországi szovjet csapatok Parancsnoksága határozzák meg.

32. cikk

A Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet katonai alakulatoknál és szerveknél alkalmazott magyar állampolgárságú dolgozókra a magyar munkajogi és társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók.

Záró rendelkezések

33. cikk

A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba; az okiratok kicserélése Moszkvában történik.

34. cikk

A jelen Egyezmény mindaddig érvényben marad, amíg a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában Budapesten 1957. évi május hó 27. napján aláírt egyezmény hatályban lesz. A jelen Egyezmény a Szerződő Felek kölcsönös egyetértésével módosítható.

A jelen Egyezmény Budapesten 1958. évi április hó 24. napján készült két példányban, mindegyik magyar és orosz nyelven. Mindkét nyelvű Szöveg egyaránt hiteles.

A fentiek hiteléül fentnevezett Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.

A Magyar Népköztársaság Kormánya megbízásából:

Dr. Jahner-Bakos Mihály s. k.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya megbízásából:

V. N. Szuhodrev s. k.,

3. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1958. évi július hó 15. napjától kezdődően kell alkalmazni; végrehajtásáról - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az igazságügyminiszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára