39/1958. (VI. 10.) Korm. rendelet

az öntözéshez, valamint a haltenyésztéshez szükséges víz felhasználásának és díjának szabályozásáról

I.

Díjmentes és díjköteles vízhasználatok

1. §

Díjmentes vízhasználatok

(1) A termelő (állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, termelői szakcsoport, egyéni termelő stb.) a mezőgazdasági célra felhasznált öntözővízért nem fizet vízdíjat abban az esetben, ha a vizet

a) a tulajdonában (használatában) levő területen saját költségén létesített víztározóban felfogott csapadékból,

b) természetes vízfolyásból, természetes tóból, állami szivattyútelep, duzzasztómű stb. igénybevétele nélkül, sajátmaga közvetlenül,

c) a saját területén sáncokkal felfogott csapadékból (limánokból), ásott kútból, ártézi kútból, forrásfoglalásból, vízgyűjtő galériából, vagy más módon felszínre hozott talajvízből

veszi ki.

(2) A halhústermeléssel foglalkozó termelő nem fizet vízdíjat, ha a vizet

a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt módon szerzi be,

b) kifejezetten kísérletezés, ivadéknevelés, halnemesítés céljára veszi igénybe anélkül, hogy részére a vizet szolgáltató szerv szivattyúzást végezne,

c) a haltenyésztés érdekében természetes vízfolyásból - gravitációs úton, vagy saját üzemeléssel - táplált holtágban használja.

(3) A vízügyi igazgatóság által a díjmentes vízhasználatokkal [(1) és (2) bekezdés] kapcsolatosan elvégzett munkák (lecsapolás, vízelvezetés, fenntartás, zsilip- vagy szivornyakezelés stb.) költségét a termelő megtéríteni köteles. A térítési kötelezettséget és annak mértékét az elsőfokú vízügyi hatóság a vízjogi engedélyezési eljárás során állapítja meg.

2. §

Díjköteles vízhasználatok

(1) A termelő a mezőgazdasági termelés céljára felhasznált öntözővízért vízdíjat köteles fizetni, ha az öntözővizet

a) természetes vízfolyásból, természetes tóból, állami főműből (a továbbiakban: főműből) akár gépi emeléssel, akár gravitációs úton veszi igénybe, vagy

b) gépállomás szolgáltatja.

(2) A termelő vízdíjat köteles fizetni, ha a vizet halhústermelés céljára az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt módon veszi igénybe, illetőleg kapja, továbbá, ha haltenyésztési igényeknek megfelelően kiépített öntözővíz- vagy belvíztározót halasít.

II.

Vízszolgáltatás

3. §

Vízszolgáltató szervek

(1) A főművekről és a főműveknek tekintendő szivattyús vízkivételekről történő vízszolgáltatás (elsőrendű vízszolgáltatás) a vízügyi igazgatóság feladata.

(2) Az utolsórendű művekről közvetlenül az öntözőtelepre, illetőleg a halgazdaság célját szolgáló létesítményre szivattyúzással történő vízszolgáltatás - ha azt nem maga a termelő vagy vízgazdálkodási társulat végzi - általában a gépállomások feladata.

4. §

Vízigények bejelentése, szerződések kötése

(1) A termelő az öntözővíz igényét a részére vizet szolgáltató szervnél - az öntözendő terület nagyságára és növénykultúrájára vonatkozó adatokkal együtt - minden év január hó 15. napjáig köteles bejelenteni.

(2) A halhústermelő a vízre való igényét a részére vizet szolgáltató szervnél - a halgazdaság területére vonatkozó adatokkal együtt - az üzemelési évet megelőző év december hó 1. napjáig köteles bejelenteni.

(3) A vizet szolgáltató szerv az igénybejelentés alapján a termelővel szerződést köt. A szerződés megkötésével egyidejűen a termelő köteles a vízfelhasználás tervét a vizet szolgáltató szervnek átadni.

III.

A víz szétosztása

5. § (1) A gépállomások a náluk bejelentett vízigényeket kötelesek megküldeni a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályához, éspedig:

a) az öntözővízigényeket minden év január hó 25. napjáig, a kat. holdak számára és a növénykultúrára,

b) a haltenyésztési célokat szolgáló vízigényeket pedig minden év december hó 10. napjáig a vízzel ellátandó halgazdaságok területére vonatkozó adatok összesítésével együtt.

(2) A megyei tanács végrehajtó bizottsága az összesített

a) öntözővízigényeket az öntözendő területek nagyságára és a növénykultúrára vonatkozó adatokkal együtt az év február hó 1. napjáig,

b) a haltenyésztési célokat szolgáló vízigényeket a vízzel ellátandó halgazdaságok területi adataival együtt az év december hó 20. napjáig

köteles az illetékes vízügyi igazgatósággal közölni.

(3) A vízügyi igazgatóság az előző bekezdések alapján vele közölt, valamint a 4. § szerint hozzá közvetlenül beérkező adatok birtokában köteles

a) az öntözővíz szétosztásának tervét minden év február hó 15. napjáig,

b) a haltenyésztéshez szükséges víz szétosztásának tervét minden év december hó 31. napjáig

elkészíteni és a területileg illetékes öntözési bizottsághoz jóváhagyás céljából benyújtani.

(4) Az öntözési bizottság a halgazdaság célját szolgáló víz szétosztása és a feltöltési időrend megállapítása ügyében az öntözéses gazdálkodás érdekeinek szem előtt tartásával határoz.

(5) Az öntözési bizottság az öntözővíz és a halgazdaságok célját szolgáló víz szétosztása, az öntözési, illetőleg a feltöltési időrend megállapítása ügyében hozott határozatáról

a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot, a gépállomást nyomban, továbbá a határozat őket érdeklő része tekintetében,

az öntözővizet használó termelőket minden év április hó 15. napjáig,

a halhústermeléssel foglalkozó termelőket pedig minden év január hó 15. napjáig

értesíteni köteles.

(6) A halastavak első feltöltését a rizs első elárasztása előtt kell befejezni. A vizet szolgáltató szerv a víz pótlásához szükséges vízmennyiséget csak akkor bocsátja rendelkezésre, ha azt az öntözéses gazdálkodás nélkülözheti.

(7) A vízszétosztási rendet, a vízszolgáltatás és felhasználás időrendjét, valamint a lecsapolási rendet mind a vizet szolgáltató szerv, mind a termelő megtartani köteles.

(8) Azt a termelőt, aki a (7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja meg, az öntözési bizottság a vízszolgáltatásból kizárhatja, vagy hátrányosan sorolhatja,

IV.

A vízdíj mértéke és kiszámítása

6. §

A felhasználható víz mennyisége

Az öntözés és a haltenyésztés céljára felhasználható víz átlagos mennyiségét (norma) az országos vízügyi főigazgató a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

7. §

A vízdíj mértéke és kiszámítása

(1) Az öntözővízdíj mértéke a rizs termelésénél a norma szerint megállapított vízmennyiség után kat. holdanként, ha a termelő a vizet

főműből gépi emeléssel maga veszi ki, 270.- Ft, a szolgáltató szervtől, vagy gravitációs úton kapja, 540.- Ft.

(2) Az öntözővízdíj mértéke egyéb növénykultúráknál a norma szerint megállapított öntözővíz mennyisége után

(3) Permetező (esőszerű) öntözésre felhasznált víz díja - ha a permetező berendezést a termelő maga üzemeli - m3-ként 3 fill.

A termelő a vizet szolgáltató szerv által üzemeltetett permetező berendezések tényleges üzemköltségét a vízdíjon felül megtéríteni köteles.

(4) A haltenyésztéshez szükséges vízdíj mértéke a norma szerint megállapított vízmennyiség után, ha a termelő a vizet

főműből gépi emeléssel maga veszi ki: 200.- Ft, a szolgáltató szervtől, vagy gravitációs úton kapja: 400.- Ft,

öntözővíz- és belvíztároló vizét használja: 100.- Ft.

(5) A zöldségfélék, szántóföldi növények (kapás, takarmány, másodvetés), rétek és legelők esetenkénti egyszeri öntözésének díját - a jelen rendelet díjtételeinek megfelelő alkalmazásával - és a vízdíj fizetésének szabályait az országos vízügyi főigazgató állapítja meg.

(6) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti vízdíjat a norma alapján megállapított összegben kell kiszámítani. Ha a felhasznált víz mennyisége megbízhatóan mérhető és a termelő a norma szerinti vízmennyiségnél kevesebbet fogyasztott, részére engedményt kell adni, éspedig, ha a vizet

gépi emeléssel maga veszi ki, m3-ként 2 fillért;

a szolgáltató szervtől, illetőleg rizsöntözés és haltenyésztés esetén gravitációs úton kapja, m3-ként 4 fillért.

(7) Az engedmény a vízdíj 50%-át nem haladhatja meg.

(8) Ha a tényleges vízfogyasztás megbízhatóan nem mérhető, a termelő részére engedményt nem lehet adni.

(9) A vízdíj kiszámításánál az utak, az erdősávok, a tanya- és szérühelyek területét figyelmen kívül kell hagyni.

(10) Az öntözés és haltenyésztés céljára igénybevett vízmennyiségnek 10%-ot meg nem haladó változása a díj mértékére kihatással nincs. A felhasznált vízmennyiség 10%-át meghaladó többletfogyasztás után pótdíjat kell fizetni, amelynek összege, ha a termelő a vizet

gépi emeléssel maga veszi ki, m3-ként 3 fillér, szolgáltató szervtől, illetőleg rizsöntözés és haltenyésztés esetén gravitációs úton kapja, m3-ként 6 fillér.

(11) Ha a haltenyésztés célját szolgáló vízhasználatnál a többletfogyasztás az öntözési idény előtt vagy után történik, a termelő m3-ként 2 fillér, illetőleg 4 fillér pótdíjat köteles fizetni.

(12) A szerződés szerint igénybevett víznek belső forgatással, halgazdasági célra ismételten történő felhasználása esetén díj felszámításának helye nincs.

(13) A teleltetéshez szükséges víz mennyiségének felhasználására és díjának fizetésére külön szerződést kell kötni.

8. §

Vízdíj visszatérítés

(1) A vízhasznosításra alakult vízgazdálkodási társulatok részére a társulat által a tagjaitól beszedett és a vízszolgáltató szervnek határidőre befizetett vízdíjból térítést kell adni. A térítés mértékét az öntözővíznek a tagok közötti szétosztásával, az öntözési és lecsapolási órarend megállapításával, az ezek megtartásának ellenőrzésével, a csatornák fenntartásával, a vízőri teendők ellátásával járó társulati tevékenység arányában az országos vízügyi főigazgató állapítja meg.

(2) Annak a termelőnek, aki a hatósági vízvizsgáló szerv által kifogásolt öntözővíz minőségét javítja, a vasútállomáson a talajjavító vállalatok útján díjmentesen rendelkezésre bocsátott javítóanyagnak az igazolt elszállítási és eltérítési költségeivel a vízdíjat csökkenteni kell. A csökkentés mértéke kat. holdanként 60.- Ft-ot, ha pedig a vízdíj ennél kevesebb, annak összegét nem haladhatja meg.

V.

A szerződések teljesítése, módosítása. Vízmérés

9. §

A szerződés teljesítése

(1) A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek mindent meg kell tennie a szerződés teljesítése érdekében, a jogosultnak pedig elő kell segítenie a teljesítést.

(2) Ha a teljesítés lehetetlenné válik, a szerződés megszűnik. Ha azonban a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért valamenyik fél felelős, a vétlen fél a szerződésben kikötött kötbér megfizetését és kárának megtérítését követelheti.

(3) Ha a termelő vízhiány miatt elrendelt korlátozás folytán a norma szerint megállapított vízmennyiségnél kevesebbet használ fel, a szerződésben kikötött vízdíj összegét a korlátozás arányában csökkenteni kell.

10. §

A szerződés módosítása

(1) A termelő a vízzel ellátandó terület nagyságában bekövetkezett változásokat a felvonulásig, illetőleg a vízszolgáltatás megkezdéséig a vizet szolgáltató szervvel közölni köteles. A kellő időben közölt területváltozás alapján a szerződést módosítani kell.

(2) A rizsöntözés vízdíjának 50%-át el kell engedni, ha a rizsnek a tenyészidő alatti kipusztulása miatt a termelő a víz további igénybevételét beszünteti és azt nyomban, de legkésőbb az év július hó 15. napjáig a vizet szolgáltató szervnél bejelenti.

(3) Ha a termelő a területváltozást, illetőleg a rizsnek a tenyészidő alatti kipusztulását az előírt időben nem közli, a szerződés szerinti vízdíjat, továbbá többletfogyasztás esetén a 7. § szerinti pótdíjat és az esetleges ellenőrző mérés költségét is köteles megfizetni.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt esetekben a vizet szolgáltató szerv a tényállást jegyzőkönyvben köteles rögzíteni. A jegyzőkönyvet a termelővel alá kell íratni, illetőleg az aláírás megtagadásának okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv felvételének elmulasztása esetén a felemelt vízdíj, illetőleg az ellenőrző mérés költsége nem számítható fel.

11. §

Vízmérés

(1) A termelő részére szolgáltatott vízmennyiség mérése a vizet szolgáltató szerv feladata, amely a felhasznált víz mennyiségét a termelővel - annak kérésére - közölni köteles. A termelő jogosult a vízmérés ellenőrzésére.

(2) A tíz kat. holdnál nagyobb területen felhasznált víz méréséről - a vízügyi igazgatóság által előírt módon - a termelő köteles gondoskodni, ha a vizet főműből maga veszi ki.

VI.

Vegyes rendelkezések

12. §

A vízdíj fizetése

(1) A vízdíj két egyenlő részletben, május hó 1, napján és szeptember hó 15. napján esedékes és azt az a szerv köteles beszedni, amely a szerződést megkötötte.

(2) A termelő a vízdíj mindkét részletét az esedékesség napjától számított 15 napon belül köteles megfizetni.

(3) A gépállomások által szolgáltatott öntözővíz díjának esedékességére és megfizetésére a gépi és talajmunka díjának esedékességére és megfizetésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) A vízügyi igazgatóság, illetőleg a gépállomás a fizetendő vízdíjról, pótdíjról, az engedményről és a visszatérítésről számlát állít ki.

(5) A vízdíj számlázására és a kiegyenlítetlen vízdíj követelések érvényesítésére a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

13. §

Lecsatolás

(1) A rizstelepek lecsapolása az öntözött területről a vízügyi igazgatóság kezelésébe tartozó belvízcsatornába a termelő feladata. Ha a termelő területéről az öntözővíznek közvetlenül a belvízcsatornába történő lecsapolása azért nem lehetséges, mert a lecsapolócsatorna hiányzik, a lecsapolócsatorna megépítéséről a termelő köteles gondoskodni.

(2) A rizstelepek lecsapolása során a vízügyi igazgatóság kezelésébe tartozó belvízcsatornába történő szivattyúzás a vízszolgáltatást végző szerv (vízügyi igazgatóság, gépállomás) feladata.

(3) Az öntözőtelepek csurgalékvizeinek összegyűjtése és levezetése céljából a belvízi szivattyútelepek üzemelését a vízügyi igazgatóságok végzik.

14. §

Büntető rendelkezések

Aki díjköteles vízhasználatot szerződés nélkül gyakorol, a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló és az 1956. évi 11. számú törvényerejű rendelettel módosított 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelet 3. §-ába ütköző lopás bűntettét követi el.

15. §

Hatálybalépés

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 12/1956. (V. 11.) MT számú és Ék 59/1957. (IX. 11.) Korm. számú rendelet hatályát veszti.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese