39/1958. (VI. 10.) Korm. rendelet
az öntözéshez, valamint a haltenyésztéshez szükséges víz felhasználásának és díjának szabályozásáról
I.
Díjmentes és díjköteles vízhasználatok
1. §
Díjmentes vízhasználatok
(1) A termelő (állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, termelői szakcsoport, egyéni termelő stb.) a mezőgazdasági célra felhasznált öntözővízért nem fizet vízdíjat abban az esetben, ha a vizet
a) a tulajdonában (használatában) levő területen saját költségén létesített víztározóban felfogott csapadékból,
b) természetes vízfolyásból, természetes tóból, állami szivattyútelep, duzzasztómű stb. igénybevétele nélkül, sajátmaga közvetlenül,
c) a saját területén sáncokkal felfogott csapadékból (limánokból), ásott kútból, ártézi kútból, forrásfoglalásból, vízgyűjtő galériából, vagy más módon felszínre hozott talajvízből
veszi ki.
(2) A halhústermeléssel foglalkozó termelő nem fizet vízdíjat, ha a vizet
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt módon szerzi be,
b) kifejezetten kísérletezés, ivadéknevelés, halnemesítés céljára veszi igénybe anélkül, hogy részére a vizet szolgáltató szerv szivattyúzást végezne,
c) a haltenyésztés érdekében természetes vízfolyásból - gravitációs úton, vagy saját üzemeléssel - táplált holtágban használja.
(3) A vízügyi igazgatóság által a díjmentes vízhasználatokkal [(1) és (2) bekezdés] kapcsolatosan elvégzett munkák (lecsapolás, vízelvezetés, fenntartás, zsilip- vagy szivornyakezelés stb.) költségét a termelő megtéríteni köteles. A térítési kötelezettséget és annak mértékét az elsőfokú vízügyi hatóság a vízjogi engedélyezési eljárás során állapítja meg.
2. §
Díjköteles vízhasználatok
(1) A termelő a mezőgazdasági termelés céljára felhasznált öntözővízért vízdíjat köteles fizetni, ha az öntözővizet
a) természetes vízfolyásból, természetes tóból, állami főműből (a továbbiakban: főműből) akár gépi emeléssel, akár gravitációs úton veszi igénybe, vagy
b) gépállomás szolgáltatja.
(2) A termelő vízdíjat köteles fizetni, ha a vizet halhústermelés céljára az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt módon veszi igénybe, illetőleg kapja, továbbá, ha haltenyésztési igényeknek megfelelően kiépített öntözővíz- vagy belvíztározót halasít.
II.
Vízszolgáltatás
3. §
Vízszolgáltató szervek
(1) A főművekről és a főműveknek tekintendő szivattyús vízkivételekről történő vízszolgáltatás (elsőrendű vízszolgáltatás) a vízügyi igazgatóság feladata.
(2) Az utolsórendű művekről közvetlenül az öntözőtelepre, illetőleg a halgazdaság célját szolgáló létesítményre szivattyúzással történő vízszolgáltatás - ha azt nem maga a termelő vagy vízgazdálkodási társulat végzi - általában a gépállomások feladata.
4. §
Vízigények bejelentése, szerződések kötése
(1) A termelő az öntözővíz igényét a részére vizet szolgáltató szervnél - az öntözendő terület nagyságára és növénykultúrájára vonatkozó adatokkal együtt - minden év január hó 15. napjáig köteles bejelenteni.
(2) A halhústermelő a vízre való igényét a részére vizet szolgáltató szervnél - a halgazdaság területére vonatkozó adatokkal együtt - az üzemelési évet megelőző év december hó 1. napjáig köteles bejelenteni.
(3) A vizet szolgáltató szerv az igénybejelentés alapján a termelővel szerződést köt. A szerződés megkötésével egyidejűen a termelő köteles a vízfelhasználás tervét a vizet szolgáltató szervnek átadni.
III.
A víz szétosztása
5. § (1) A gépállomások a náluk bejelentett vízigényeket kötelesek megküldeni a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályához, éspedig:
a) az öntözővízigényeket minden év január hó 25. napjáig, a kat. holdak számára és a növénykultúrára,
b) a haltenyésztési célokat szolgáló vízigényeket pedig minden év december hó 10. napjáig a vízzel ellátandó halgazdaságok területére vonatkozó adatok összesítésével együtt.
(2) A megyei tanács végrehajtó bizottsága az összesített
a) öntözővízigényeket az öntözendő területek nagyságára és a növénykultúrára vonatkozó adatokkal együtt az év február hó 1. napjáig,
b) a haltenyésztési célokat szolgáló vízigényeket a vízzel ellátandó halgazdaságok területi adataival együtt az év december hó 20. napjáig
köteles az illetékes vízügyi igazgatósággal közölni.
(3) A vízügyi igazgatóság az előző bekezdések alapján vele közölt, valamint a 4. § szerint hozzá közvetlenül beérkező adatok birtokában köteles
a) az öntözővíz szétosztásának tervét minden év február hó 15. napjáig,
b) a haltenyésztéshez szükséges víz szétosztásának tervét minden év december hó 31. napjáig
elkészíteni és a területileg illetékes öntözési bizottsághoz jóváhagyás céljából benyújtani.
(4) Az öntözési bizottság a halgazdaság célját szolgáló víz szétosztása és a feltöltési időrend megállapítása ügyében az öntözéses gazdálkodás érdekeinek szem előtt tartásával határoz.
(5) Az öntözési bizottság az öntözővíz és a halgazdaságok célját szolgáló víz szétosztása, az öntözési, illetőleg a feltöltési időrend megállapítása ügyében hozott határozatáról
a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot, a gépállomást nyomban, továbbá a határozat őket érdeklő része tekintetében,
az öntözővizet használó termelőket minden év április hó 15. napjáig,
a halhústermeléssel foglalkozó termelőket pedig minden év január hó 15. napjáig
értesíteni köteles.
(6) A halastavak első feltöltését a rizs első elárasztása előtt kell befejezni. A vizet szolgáltató szerv a víz pótlásához szükséges vízmennyiséget csak akkor bocsátja rendelkezésre, ha azt az öntözéses gazdálkodás nélkülözheti.
(7) A vízszétosztási rendet, a vízszolgáltatás és felhasználás időrendjét, valamint a lecsapolási rendet mind a vizet szolgáltató szerv, mind a termelő megtartani köteles.
(8) Azt a termelőt, aki a (7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartja meg, az öntözési bizottság a vízszolgáltatásból kizárhatja, vagy hátrányosan sorolhatja,
IV.
A vízdíj mértéke és kiszámítása
6. §
A felhasználható víz mennyisége
Az öntözés és a haltenyésztés céljára felhasználható víz átlagos mennyiségét (norma) az országos vízügyi főigazgató a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
7. §
A vízdíj mértéke és kiszámítása
(1) Az öntözővízdíj mértéke a rizs termelésénél a norma szerint megállapított vízmennyiség után kat. holdanként, ha a termelő a vizet
főműből gépi emeléssel maga veszi ki, 270.- Ft, a szolgáltató szervtől, vagy gravitációs úton kapja, 540.- Ft.
(2) Az öntözővízdíj mértéke egyéb növénykultúráknál a norma szerint megállapított öntözővíz mennyisége után
(3) Permetező (esőszerű) öntözésre felhasznált víz díja - ha a permetező berendezést a termelő maga üzemeli - m3-ként 3 fill.
A termelő a vizet szolgáltató szerv által üzemeltetett permetező berendezések tényleges üzemköltségét a vízdíjon felül megtéríteni köteles.
(4) A haltenyésztéshez szükséges vízdíj mértéke a norma szerint megállapított vízmennyiség után, ha a termelő a vizet
főműből gépi emeléssel maga veszi ki: 200.- Ft, a szolgáltató szervtől, vagy gravitációs úton kapja: 400.- Ft,
öntözővíz- és belvíztároló vizét használja: 100.- Ft.
(5) A zöldségfélék, szántóföldi növények (kapás, takarmány, másodvetés), rétek és legelők esetenkénti egyszeri öntözésének díját - a jelen rendelet díjtételeinek megfelelő alkalmazásával - és a vízdíj fizetésének szabályait az országos vízügyi főigazgató állapítja meg.
(6) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti vízdíjat a norma alapján megállapított összegben kell kiszámítani. Ha a felhasznált víz mennyisége megbízhatóan mérhető és a termelő a norma szerinti vízmennyiségnél kevesebbet fogyasztott, részére engedményt kell adni, éspedig, ha a vizet
gépi emeléssel maga veszi ki, m3-ként 2 fillért;
a szolgáltató szervtől, illetőleg rizsöntözés és haltenyésztés esetén gravitációs úton kapja, m3-ként 4 fillért.
(7) Az engedmény a vízdíj 50%-át nem haladhatja meg.
(8) Ha a tényleges vízfogyasztás megbízhatóan nem mérhető, a termelő részére engedményt nem lehet adni.
(9) A vízdíj kiszámításánál az utak, az erdősávok, a tanya- és szérühelyek területét figyelmen kívül kell hagyni.
(10) Az öntözés és haltenyésztés céljára igénybevett vízmennyiségnek 10%-ot meg nem haladó változása a díj mértékére kihatással nincs. A felhasznált vízmennyiség 10%-át meghaladó többletfogyasztás után pótdíjat kell fizetni, amelynek összege, ha a termelő a vizet
gépi emeléssel maga veszi ki, m3-ként 3 fillér, szolgáltató szervtől, illetőleg rizsöntözés és haltenyésztés esetén gravitációs úton kapja, m3-ként 6 fillér.
(11) Ha a haltenyésztés célját szolgáló vízhasználatnál a többletfogyasztás az öntözési idény előtt vagy után történik, a termelő m3-ként 2 fillér, illetőleg 4 fillér pótdíjat köteles fizetni.
(12) A szerződés szerint igénybevett víznek belső forgatással, halgazdasági célra ismételten történő felhasználása esetén díj felszámításának helye nincs.
(13) A teleltetéshez szükséges víz mennyiségének felhasználására és díjának fizetésére külön szerződést kell kötni.
8. §
Vízdíj visszatérítés
(1) A vízhasznosításra alakult vízgazdálkodási társulatok részére a társulat által a tagjaitól beszedett és a vízszolgáltató szervnek határidőre befizetett vízdíjból térítést kell adni. A térítés mértékét az öntözővíznek a tagok közötti szétosztásával, az öntözési és lecsapolási órarend megállapításával, az ezek megtartásának ellenőrzésével, a csatornák fenntartásával, a vízőri teendők ellátásával járó társulati tevékenység arányában az országos vízügyi főigazgató állapítja meg.
(2) Annak a termelőnek, aki a hatósági vízvizsgáló szerv által kifogásolt öntözővíz minőségét javítja, a vasútállomáson a talajjavító vállalatok útján díjmentesen rendelkezésre bocsátott javítóanyagnak az igazolt elszállítási és eltérítési költségeivel a vízdíjat csökkenteni kell. A csökkentés mértéke kat. holdanként 60.- Ft-ot, ha pedig a vízdíj ennél kevesebb, annak összegét nem haladhatja meg.
V.
A szerződések teljesítése, módosítása. Vízmérés
9. §
A szerződés teljesítése
(1) A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek mindent meg kell tennie a szerződés teljesítése érdekében, a jogosultnak pedig elő kell segítenie a teljesítést.
(2) Ha a teljesítés lehetetlenné válik, a szerződés megszűnik. Ha azonban a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért valamenyik fél felelős, a vétlen fél a szerződésben kikötött kötbér megfizetését és kárának megtérítését követelheti.
(3) Ha a termelő vízhiány miatt elrendelt korlátozás folytán a norma szerint megállapított vízmennyiségnél kevesebbet használ fel, a szerződésben kikötött vízdíj összegét a korlátozás arányában csökkenteni kell.
10. §
A szerződés módosítása
(1) A termelő a vízzel ellátandó terület nagyságában bekövetkezett változásokat a felvonulásig, illetőleg a vízszolgáltatás megkezdéséig a vizet szolgáltató szervvel közölni köteles. A kellő időben közölt területváltozás alapján a szerződést módosítani kell.
(2) A rizsöntözés vízdíjának 50%-át el kell engedni, ha a rizsnek a tenyészidő alatti kipusztulása miatt a termelő a víz további igénybevételét beszünteti és azt nyomban, de legkésőbb az év július hó 15. napjáig a vizet szolgáltató szervnél bejelenti.
(3) Ha a termelő a területváltozást, illetőleg a rizsnek a tenyészidő alatti kipusztulását az előírt időben nem közli, a szerződés szerinti vízdíjat, továbbá többletfogyasztás esetén a 7. § szerinti pótdíjat és az esetleges ellenőrző mérés költségét is köteles megfizetni.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt esetekben a vizet szolgáltató szerv a tényállást jegyzőkönyvben köteles rögzíteni. A jegyzőkönyvet a termelővel alá kell íratni, illetőleg az aláírás megtagadásának okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv felvételének elmulasztása esetén a felemelt vízdíj, illetőleg az ellenőrző mérés költsége nem számítható fel.
11. §
Vízmérés
(1) A termelő részére szolgáltatott vízmennyiség mérése a vizet szolgáltató szerv feladata, amely a felhasznált víz mennyiségét a termelővel - annak kérésére - közölni köteles. A termelő jogosult a vízmérés ellenőrzésére.
(2) A tíz kat. holdnál nagyobb területen felhasznált víz méréséről - a vízügyi igazgatóság által előírt módon - a termelő köteles gondoskodni, ha a vizet főműből maga veszi ki.
VI.
Vegyes rendelkezések
12. §
A vízdíj fizetése
(1) A vízdíj két egyenlő részletben, május hó 1, napján és szeptember hó 15. napján esedékes és azt az a szerv köteles beszedni, amely a szerződést megkötötte.
(2) A termelő a vízdíj mindkét részletét az esedékesség napjától számított 15 napon belül köteles megfizetni.
(3) A gépállomások által szolgáltatott öntözővíz díjának esedékességére és megfizetésére a gépi és talajmunka díjának esedékességére és megfizetésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(4) A vízügyi igazgatóság, illetőleg a gépállomás a fizetendő vízdíjról, pótdíjról, az engedményről és a visszatérítésről számlát állít ki.
(5) A vízdíj számlázására és a kiegyenlítetlen vízdíj követelések érvényesítésére a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
13. §
Lecsatolás
(1) A rizstelepek lecsapolása az öntözött területről a vízügyi igazgatóság kezelésébe tartozó belvízcsatornába a termelő feladata. Ha a termelő területéről az öntözővíznek közvetlenül a belvízcsatornába történő lecsapolása azért nem lehetséges, mert a lecsapolócsatorna hiányzik, a lecsapolócsatorna megépítéséről a termelő köteles gondoskodni.
(2) A rizstelepek lecsapolása során a vízügyi igazgatóság kezelésébe tartozó belvízcsatornába történő szivattyúzás a vízszolgáltatást végző szerv (vízügyi igazgatóság, gépállomás) feladata.
(3) Az öntözőtelepek csurgalékvizeinek összegyűjtése és levezetése céljából a belvízi szivattyútelepek üzemelését a vízügyi igazgatóságok végzik.
14. §
Büntető rendelkezések
Aki díjköteles vízhasználatot szerződés nélkül gyakorol, a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló és az 1956. évi 11. számú törvényerejű rendelettel módosított 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelet 3. §-ába ütköző lopás bűntettét követi el.
15. §
Hatálybalépés
Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 12/1956. (V. 11.) MT számú és Ék 59/1957. (IX. 11.) Korm. számú rendelet hatályát veszti.
Apró Antal s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese