59/1957. (IX. 11.) Korm. rendelet

a haltenyésztéshez szükséges víz felhasználásának és díjának szabályozásáról

1. §

Díjmentes vízhasználatok

A haltenyésztés célját szolgáló létesítmények használója (állami gazdaság, továbbá mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, termelői szakcsoport, a halhústermeléssel foglalkozó nem állami szervezet, egyéni gazdálkodó stb., a továbbiakban: termelő) a halhústermelés céljára felhasznált vízért nem fizet díjat abban az esetben, ha a vizet

a) a tulajdonában (használatában) levő területen

- saját költségén létesített víztárolóban, vagy töltéssel felfogott csapadékvízből,

- természetes vízfolyásból, vagy természetes állóvízből állami öntözőmű (duzzasztómű, szivaty-tyútelep stb.) igénybevétele nélkül saját maga közvetlenül,

- ásott kútból, artézi kútból, forrásfoglalásból, vízgyűjtő galériából, vagy más módon felszínre hozott talajvízből veszi ki, vagy

b) kifejezetten kísérletezés, ivadéknevelés, halnemesítés céljára szivattyúzás nélkül veszi igénybe, vagy

c) a haltenyésztés érdekében természetes vízfolyásból gravitációs úton táplált holt ágban használja.

2. §

Díjköteles vizhasználatok

A termelő a halhústermelés céljára felhasznált vízért dijat köteles fizetni, ha

a) a vizet állami öntözőművel ellátott vízrendszerből akár gépi emeléssel, akár gravitációs úton veszi igénybe, vagy

b) azt gépállomás szolgáltatja, vagy

c) a haltenyésztési igényeknek megfelelően kiépített öntözővíz-, vagy belvíztárolót halasít,

3. §

A vizet szolgáltató szervek

(1) A főművekről történő elsőrendű, továbbá főműről gravitációsan történő, vagy főműnek tekintendő szivattyús vízkivételről árvízvédelmi töltésen át közvetlenül a halgazdaság célját szolgáló létesítményre történő vízszolgáltatás a vízügyi igazgatóság feladata.

(2) Az utolsórendű művekről közvetlenül a halgazdaság célját szolgáló létesítményre történő vízszolgáltatást általában a gépállomások végzik.

4. §

A vízigény előzetes bejelentése, szerződések kötése

(1) A termelő a részére vizet szolgáltató szervnél a halgazdaság nagyságát és vízigényét az üzemelési évet megelőző év december hó 1. napjáig köteles bejelenteni. Az igénybejelentés alapján a vizet szolgáltató szerv a termelővel szerződést köt.

(2) Ha a vízszolgáltatás főművel ellátott vízrendszerből történik, a termelő a szerződés megkötésével egyidejűleg köteles a vízfelhasználási tervét a vizet szolgáltató szervnek átadni.

5. §

A víz szétosztása

(1) A gépállomások a náluk bejelentett igényeket minden év december hó 10. napjáig kötelesek megküldeni a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályához, amely az összesítés szerinti vízigényt és a vízzel ellátandó halgazdaságok összes területét december hó 20. napjáig köteles az illetékes vízügyi igazgatósággal közölni.

(2) A vízügyi igazgatóság az előző bekezdés, valamint a 4. § szerint hozzá közvetlenül beérkező adatok alapján a vízszétosztás tervét minden év december hó 31. napjáig a területileg illetékes öntözési bizottsághoz jóváhagyás céljából köteles benyújtani.

(3) Az öntözési bizottság a halgazdaság célját szolgáló víz szétosztása, valamint a feltöltési időrend megállapítása ügyében az öntözéses gazdálkodás érdekének szem előtt tartásával határoz. Az öntözési bizottság a határozatáról a területileg illetékes vizügyi igazgatóságot, a gépállomást, továbbá - a határozat őket érdeklő része tekintetében - a termelőket minden év január hó 15. napjáig köteles értesíteni.

(4) A halastavak első feltöltését a rizs első elárasztása előtt kell befejezni. A vizet szolgáltató szerv a víz pótlásához szükséges vízmennyiséget csak akkor bocsátja rendelkezésre, ha azt az öntőzéses gazdálkodás nélkülözheti.

(5) A vízszétosztás rendjét, a vízkiszolgálás időrendjét és a lecsapolási rendet mind a vizet szolgáltató szerv, mind a termelő megtartani köteles Azt a termelőt, aki a vízszétosztás rendjét, vagy a vizkiszolgálás időrendjét nem tartja meg, az öntözési bizottság a vízszolgáltatásból kizárhatja, vagy hátrányosan sorolhatja.

6. §

A felhasználható víz mennyisége

Haltenyésztés céljára évenként és kat. holdanként felhasználható víz átlagos mennyisége (normája) - a teleltetéshez szükséges vízmennyisége nélkül

a) kötött talajon 8 700 m3, ebből

- a halastó feltöltésére 1 200 mm vízoszlopnak megfelelő 6 900 m3,

- a víz utánpótlására 300 mm vízoszlopnak megfelelő 1 800 m3,

b) vízáteresztő talajon 26 000 m3, amelyből a halastó vízutánpótlására felhasználható vízmennyiség a kötött talajra megállapított vízmennyiségnek legfeljebb tízszerese.

A díj mértéke és kiszámítása

7. §

(1) A díj mértéke a 6. § szerint megállapított vízmennyiség után kat. holdanként:

a) 270. - Ft ha a termelő, illetőleg a termelők vízhasznosítási társulása a vizet gépi emeléssel, saját erővel veszi ki állami öntözőmüvei ellátott vízrendszerből,

b) 540. - Ft, ha vizet a vizet szolgáltató szerv biztosítja, vagy ha a termelő a vizet állami öntözőművel ellátott vízrendszerből gravitációs úton kapja, továbbá

c) 135. - Ft, ha a termelő az öntözővíz- és belvíztárolók vizét haltenyésztésre használja.

(2) A díjat a szerződésben meghatározott terület alapján kell kiszámítani.

(3) Az igénybevett vízmennyiségnek 10%-ot meg nem haladó változása a díj mértékére kihatással nincs. A felhasználható vízmennyiség 10%-át meghaladó többletfogyasztás után az (1) bekezdés a) pontja esetében 3 fillér, b) pontja esetében pedig 6 fillér pótdíjat kell fizetni m3-ként.

(4) A szerződés szerint igénybevett víznek belső forgatással ismételten halgazdasági célra történő felhasználása után díj felszámításának helye nincs.

(5) A teleltetéshez szükséges víz mennyiségének felhasználására és díjának fizetésére külön szerződést kell kötni.

8. §

Vegyes rendelkezések

(1) A szerződés teljesítése, a szerződés módosítása, a szerződésszegéssel kapcsolatos különleges rendelkezések, a vízmérés, a vízdíj fizetése, a le-csapolás és a büntető rendelkezések tekintetében az öntözővíz felhasználásának és díjának szabályozásáról szóló 12/1956. (V. 11.) MT rendelet (7-9. és 11-14. §-ok) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, a 7. §-ban meghatározott vízdíjat azonban már az 1957. évben felhasznált vízmennyiség után is kell fizetni.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese