3/1958. (II. 9.) FM rendelet

a gépi munkák és a gépbérlet díjának megállapításáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1.026/1957. (III. 2.) számú határozatának 5. pontja alapján - az Országos Árhivatal elnökével egyetértve - az alábbiakat rendelem.

1. §

Szántások díja

(1) A szántás díja normálholdanként (1 kat. hold középmélyszántás egyenlő 1 normálholddal) kisüzemi feltételek mellett végezve 140.- Ft, nagyüzemi feltételek mellett 120.- Ft. A különböző mélységű szántások díját a mindenkor érvényes normálhold átszámítási kulcsok alkalmazásával kell megállapítani. Az egyirányú szántás díjaként a kétirányú, azonos mélységű szántásra megállapított díj 40%-kal emelt összegét kell felszámítani.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek (továbbiakban: termelőszövetkezetek) részére végzett szántási munka díját normálholdanként attól függően kell felszámítani, hogy a termelőszövetkezet legkésőbb március 15-ig kötött-e a gépállomással és milyen mértékű gépi munka elvégzésére éves szerződést (továbbiakban: éves szerződés). Ha az éves szerződésben vállalt gabonacséplésen kívüli munka mértéke 1 kat. hold termelőszövetkezeti szántóra vetítve 3 normálhold alatt van, normál-holdanként 80.- Ft-ért, ha a 3 normálholdat eléri vagy meghaladja, 70.- Ft-ért kell mindennemű szántási munkát végezni. E feltételek hiányában az (1) bekezdés szerinti díjat kell felszámítani.

2. §

Gabonacséplés díja

(1) A termelőszövetkezetek részére, valamint a közös szérűn végzett gabonacséplés természetbeni munkadíjai a következők:

Stabil- vagy villanymotorral történő cséplésért abban az esetben, ha a cséplőberendezés áthúzatásáról a gépállomás gondoskodik, a traktorral végzett cséplés díját kell felszámítani.

(2) A közös szérűn kívül végzett gabonacséplés díját külön rendelet szabályozza.

3. §

Szállítási munkák díja

(1) A gépállomások közúti forgalomra levizsgáztatott gépjárműveikkel - az előírt körzethatárok betartásával - mindennemű szállítást (fuvarozást) végezhetnek, a mezőgazdaság körét meghaladó szállítások azonban nem szoríthatják háttérbe a gépállomások fő feladatkörébe tartozó mezőgazdasági gépi és szállítási munkákat.

(2) A szállítás díja traktorral végezve óránként 40.- Ft, tehergépkocsival 55.- Ft,

(3) Az olyan termelőszövetkezetek részére, amelyek gépi munka elvégzésére éves szerződést kötöttek, a szállítás díja traktorral végezve óránként 20.- Ft, tehergépkocsival 27.- Ft. Egyes esetekben az éves szerződést kötött termelőszövetkezet kérésére a gépállomás a szállítást, valamint a szállítással kapcsolatos rakodó vagy egyéb munkát a teljes költség és a megengedett nyereség figyelembevételével kölcsönös megállapodás alapján átalányösszegben is elvállalhatja. Az így átalányban megállapított díjakból a termelőszövetkezetek részére 50%-os kedvezményt kell adni.

(4) A mezőgazdasági jellegű szállításokat a gépállomások forgalmi adó felszámítása nélkül kötelesek végezni. Egyéb szállításoknál a mindenkor érvényes rendelkezéseknek megfelelő összegű forgalmi adót (jelenleg a szállítási díj 10%-át) külön fel kell számítani. A gépállomás a forgalmi adót átalányösszegben, az összes (mezőgazdasági és egyéb) szállítás kiszámlázott (forgalmi adóval növelt) díja 3%-ának megfelelő összegben köteles befizetni.

(5) Mezőgazdasági jellegű szállításnak minősül

- ha a szállítást megrendelő mezőgazdasági termelő (termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, termelői szakcsoport, szakszövetkezet, mezőgazdasági társulás, állami gazdaság, egyéni termelő stb.) olyan terményt, terméket, állatot vagy gépet szállíttat, amelyet a termelő szoros értelembe vett mezőgazdasági tevékenysége alkalmával használ, vagy felhasznál;

- ha a gépállomás által vállalt szállítás tárgyát a megrendelő mezőgazdasági termelő gazdaságából kikerült termény, termék vagy állat képezi;

- ha a gépállomás a megrendelő mezőgazdasági termelő részére mezőgazdasági terményből ipari feldolgozás során nyert olyan terméket szállít,amelyet a termelő háztartási, illetőleg gazdasági szükségletének kielégítésére használ fel.

(6) Az erdőgazdaságok részére végzett szállítás csak akkor minősül mezőgazdasági jellegűnek, ha annak tárgyát az erdőgazdaság szántóföldi termeléséből, rét- és legelő gazdálkodásából, gyümölcstermeléséből, kertgazdálkodásából vagy állattenyésztéséből származó terményei, illetőleg termékei képezik.

(7) Egyéb, nem mezőgazdasági jellegű szállításnak minősül az olyan szállítás:

- amelynek megrendelője mezőgazdasági termelést nem folytat (ipari, kereskedelmi szervek stb.);

- amelynek megrendelője mezőgazdasági termelő ugyan, de a szállítás tárgyát képező áru a mezőgazdasági termelés célkitűzéseit közvetlenül nem szolgálja, vagy pedig mezőgazdasági termelésnél csak közvetett módon - ipari tevékenység kifejtése után - kerül felhasználásra (pl. építőanyag szállítása);

- amellyel erdőgazdasági termékek (rönk, tűzifa, fagyártmányok, stb.) szállítását végzik.

(8) A szállítási díj összegének megállapításánál a telephelyről elindulástól az ugyanoda visszaérkezésig eltelt időt kell alapul venni. Telephelynek azt a helységet kell tekinteni, ahonnan a gépállomás a megrendelés alkalmával a szállítóeszköz rendelkezésre bocsátását vállalta. A telephelytől a fuvarra jelentkezés helyéig és az elbocsátás helyétől vissza a telephelyig megtett útra a járművek átlagos sebességével számítható időt lehet elszámolni.

(9) A rakomány fel- és lerakásáról és - szükség esetén - kíséretéről a megrendelő köteles gondoskodni. Ha megállapodás alapján a gépállomás a fel- és lerakásban is résztvesz, vagy kísérőt ad, annak költségeit külön felszámítja.

4. §

Egyéb traktor- és motormunkák díja

(1) Az 1-3. §-okban fel nem sorolt egyéb traktor- és motormunkák díját - a (2) bekezdésben megjelölt munkák kivételével - az önköltség alapján az alábbi kalkulációs táblázat rendszerében, a munkák természetes egységére vonatkoztatva a gépállomás állapítja meg.

A közvetlen költségeken belül a béreket az érvényben lévő bérezési rendelkezések, az anyagjellegű költségeket az anyagnormák és tényszámok figyelembevételével kell megállapítani. A gépek értékcsökkenési leírását az adott munka végzésére használatos erő- és munkagép értéke egy évre jutó hányadának a gép által egy év alatt elvégzendő munkák egységére számított részével kell beállítani. Általános költségként a tényleges, legfeljebb a közvetlen költségek 50%-a, nyereségként az önköltség 5%-a számítható fel. A mezőgazdasági termelés célját közvetlenül nem szolgáló, úgynevezett alaptevékenységen kívüli munkák után a mindenkor érvényes forgalmi adót kell felszámítani és az adóval növelt kiszámlázott munkadíj 10%-át forgalmi adóként befizetni.

(2) Az aratógéppel végzett gabonaaratás és a kombájnnal végzett gabonaaratás és cséplés díját a jóváhagyott termelési és pénzügyi tervben foglaltaknak megfelelően kell felszámítani.

(3) Összekapcsolt gépekkel egy menetben végzett különböző munkák (pl. vetés és fogasolás) együttes díját a tényleges önköltség alapján alacsonyabb összegben kell megállapítani, mint a munkák külön-külön elvégzése esetén.

(4) Az olyan munkák díját, amelyek önköltségét a gépállomás területi adottsága - kategória besorolása - nem befolyásolja (pl. silózás, aprómagcséplés, stb.), a megye területére lehetőleg egységes díjtétellel kell megállapítani.

(5) Az aprómagcséplés díja természetben legfeljebb az elcsépelt mennyiség 10%-ában, vagy pénzben (óradíjban) állapítható meg.

(6) A silózás díja óradíjban legfeljebb 40.- Ft-ban, vagy köbméterenként 10.- Ft-ban állapítható meg.

(7) A darálásért az érvényben lévő rendelkezésekben [ezidő szerint a 13/1955. (X. 13.) BgyM számú rendeletben] meghatározott vámkeresmények, díjak számíthatók fel.

5. §

Egyéb traktor- és motormunkák utáni kedvezmények termelőszövetkezetek részére

A termelőszövetkezetek részére végzett egyéb traktor- és motormunkák díjait az éves szerződés kötésétől és a gépi munkák mértékétől függően kedvezményesen kell megállapítani. Ennek során a 4. § szerinti díjak következő százalékai számíthatók fel.

6. §

Újonnan alakult termelőszövetkezetek kedvezményei

Újonnan alakult termelőszövetkezetek részére a megalakulás évében a szántást, szállítást, valamint az egyéb traktor- és motormunkákat tekintet nélkül a szerződésben vállalt munkák mértékére, az 1. § (2) és a 3. § (3) bekezdésében, valamint az 5. §-ban megállapított magasabb (3 normálhold feletti) kedvezmények alkalmazásával kell végezni, feltéve, hogy a termelőszövetkezet a gépállomással az év hátralévő részére szerződést kötött.

7. §

Öntözővízszolgáltatás díja és a kikapcsolt termelőszövetkezeti rizstelepek ugarművelésének díjmentessége

(1) Az öntözővízszolgáltatás díját külön rendelet állapítja meg.

(2) A termelőszövetkezetek részére a monokultúrás rizstermelés megszüntetése érdekében kikapcsolt rizstelepek ugarművelését díjmentesen kell végezni.

8. §

Melléküzemág keretében előállított termékek és szolgáltatások díja

(1) A munkaerő és a technikai felszerelés jobb kihasználása érdekében a gépállomások melléküzemági tevékenységet is folytathatnak anélkül azonban, hogy ez mezőgazdasági főfeladataik teljesítését hátráltatná.

(2) Az olyan új terméket vagy szolgáltatást, melyre árhatóság által megállapított ár van, a gépállomás az árhatósági áron köteles értékesíteni,

(3) Az olyan előállított termékek árát, illetve szolgáltatások díját, amelyre árhatóság által megállapított ár nincs, az alábbi kalkulációs táblázat alkalmazásával a gépállomás állapítja meg.

Bérként az új termék előállítására, illetve a javítandó eszközök felújítására közvetlenül kifizetendő munkabér, anyagértékként a felhasznált anyag beszerzési értéke állítandó be. Általános költségként építkezéseknél a közvetlen bérnek a 2/1952. (Tg. É. III. 21.) ÉM-ÁH számú utasítás szerinti százaléka, egyéb tevékenységnél a közvetlen bér 160%-a, nyereségként az önköltség 5%-a, forgalmi adóként pedig a mindenkor érvényes rendelkezésekben előírt forgalmi adó számítható fel. A melléküzemág keretében előállított termékek, szolgáltatások forgalmi adóval növelt összes kiszámlázott munkadíjának 10%-át kell forgalmi adóként befizetni.

9. §

Traktorok, traktorvontatású munkagépek, öntözőgépek és egyéb gépek bérleti díja

A gépállomás azokat a traktorokat és - cséplőgép kivételével - azokat a traktorvontatású munkagépeket, amelyeket saját üzemeltetés útján nem tud hasznosítani, termelőszövetkezetnek, termelőszövetkezeti csoportnak, termelői szakcsoportoknak, szakszövetkezetnek vagy mezőgazdasági társulásnak, az öntözőgépeket, fogatos munkagépeket és egyéb gépeket más igénylőknek is írásbeli szerződéssel a 2/1958. (II. 4.) FM számú rendelet 10. §-ában foglalt irányelvek megtartásával, az alábbi feltételek mellett adhatja bérbe.

a) A gépek bérleti díját a bérleti időre eső értékcsökkenési leírás összegének, a bérbeadandó gépet terhelő általános költség arányos részének és a gépállomási üzemeltetés esetén elérhető haszonnak figyelembevételével a gépállomás és a bérlő közösen állapítják meg. A gépek éves bérleti díja - az 1/1956. (I. 31.) FM számú rendelet F) jelű függelékének és a 22/1955. (XI. 25.) FM számú rendelet 8. számú mellékletének figyelembevételével - legfeljebb az éves értékcsökkenési leírás háromszoros összegében állapítható meg. Az egy termelési idényre bérelt gép bérleti díját az átvétellel egyidejűleg, a több évre bérelt gép egy évre eső bérleti díját évenként január 15-ig kell megfizetni.

b) A bérlőnek kérelmére és költségére a gépállomás önként vállalkozó szakképzett traktorvezetőt is átengedhet.

c) A gépek üzemeltetési költségei (traktor- és motorkezelők bére, szociális terhek és juttatások, üzem- és kenőanyag, karbantartás anyagszükséglete, alkatrész beszerzése, beépítése, stb.) a bérleti idő alatt a bérlőt terhelik.

d) A bérlő a karbantartáshoz szükséges alkatrészt a gépállomástól is beszerezheti. Az alkatrésznek a szállítási és raktározási költséggel növelt beszerzési árát az átvételkor kell megfizetni;

e) A bérleti idő leteltével a visszaadott gépeket a gépállomás a bérlővel együttesen köteles műszakilag felülvizsgálni és a szükségessé váló javításokat megállapítani. A javítás költsége a volt bérlőt terheli. Ha a javítást a gépállomás végzi, annak költségeit utókalkulációval a 8. § rendelkezései szerint állapítja meg.

10. §

Közös szabályok

(1) A gépállomás által a 4., és 9. §-ok szerint megállapított díjakat a gépállomás illetékes igazgatóságának március l-ig jóvá kell hagynia és annak megtörténte után lehet alkalmazni. A megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya jogosult a gépállomások által megállapított díjakat felülvizsgálni és a helytelenül megállapított díj alkalmazását megtiltani.

(2) Az 1., 3., 5. és 6. §-okban foglalt kedvezményes temelőszövetkezeti díjtétel alkalmazását és a kedvezmények mértékét az év elején az éves szerződés, illetőleg az újonnan alakult termelőszövetkezetnél az év hátralévő részért szóló szerződés megkötésekor kell megállapítani. A gépállomás a termelőszövetkezetek részére egész éven át azonos díjak, illetőleg kedvezmények alkalmazásával köteles munkákat végezni, akkor is, ha a ténylegesen elvégzett munka a szerződésben vállalt munkák normálholdban kifejezett mennyiségét meghaladja.

(3) A magasabb díjkedvezmény megállapításának feltételeként az 1. § (2) és a 3. § (3) bekezdésében, valamint az 5. §-ban előírt 3 normálhold gépi munka mennyiséget a homoktalajon gazdálkodó termelőszövetkezetek részére a gépállomás javaslata alapján a gépállomások igazgatósága indokolt mértékben csökkentheti.

(4) A termelőszövetkezetek részére a jelen rendeletben megállapított kedvezmények és a kedvezmény nélküli díjak közötti különbözetet a termelőszövetkezetek támogatásaként az állam költségvetésből téríti meg a gépállomásoknak.

(5) A gabonacséplés díját természetben, a kombájnnal végzett gabona aratás-cséplés díját részben természetben, részben készpénzben, a darálás díját - az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint - természetben, illetve készpénzben, az aprómagcséplés díját természetben vagy készpénzben, a többi munkák díját pedig készpénzben kell a munka végzésével egyidejűleg kiegyenlíteni. A kombájnnal végzett gabonaaratás-cséplés díjának kiegyenlítésére a learatott, kicsépelt és tisztított gabona szemsúlyának megfelelő gabonát természetben kell átadni, a természetbeni díj forintértéke és a 4. § (2) bekezdése szerint megállapított teljes díj különbözetét pedig készpénzben kell kifizetni. Ha a termelőszövetkezet részére a kombájnnal végzett gabonaaratás-cséplés kedvezményes díja kisebb, mint a cséplési (4.5%-os) vámkeresmény hivatalos áron számított forintértéke, a vámkeresményt változatlanul - térítés nélkül - fel kell számítani.

(6) A gabonacséplés díját (a cséplési vámkeresményt) a gépállomás által meghatározott begyűjtőhelyre (saját zsákban) a csépeltető köteles beszállítani. Az aprómagcséplés és a darálás természetbeni díját a gépállomás köteles összegyűjteni és a MEZÖMAG-, illetőleg a Terményforgalmi Vállalatnak hivatalos áron átadni.

11. §

Hatálybalépés

A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 6/1957. (III. 10.) FM számú rendelet hatályát veszti.

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter