42/1958. (VII. 8.) Korm. rendelet

a családi pótlékról szóló egyes rendelkezések módosításáról

1. § A 6/1953. (II. 7.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A betegség esetére biztosított mezőgazdasági dolgozók közül családi pótlékra jogosultak

a) az állami mezőgazdasági üzemeknek az általános rendelkezések szerint biztosított dolgozói [71/1955. (XII. 31.) MT számú rendelet 38. §-a], úgyszintén a legeltetési bizottságok határozatlan időre szóló munkaviszonyban álló dolgozói;

b) az állami mezőgazdasági üzemeknek, - ide nem értve az állami erdőgazdaságokat - valamint a legeltetési bizottságoknak a mezőgazdasági biztosítottakra [71/1955. (XII. 31.) MT számú rendelet 39. §-a] érvényes rendelkezések szerint biztosított dolgozói, ha legalább hathavi meghatározott időre, vagy legalább hat hónapig tartó meghatározott munka végzésére írásbeli munkaszerződést kötöttek;

c) az állami erdőgazdaságoknak a mezőgazdasági biztosítottakra érvényes rendelkezések szerint biztosított dolgozói."

2. § A R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A dolgozónak családi pótlék jár a tizenhatodik életévét még be nem töltött gyermeke, mostohagyermeke, örökbefogadott gyermeke, nevelt gyermeke, unokája és testvére (a továbbiakban röviden: gyermek) után, tekintet nélkül arra, hogy a gyermeknek keresete vagy jövedelme van-e.

(2) Az iskolai tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék a közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a gyermek tizenkilencedik életévének betöltéséig jár. A továbbtanulás címén folyósított családi pótlék a tanulmányi szünidő alatt is jár.

(3) A tizenhatodik életévét betöltött első és másodéves ipari (kereskedő) tanuló gyermek után a családi pótlék legfeljebb a tizennyolcadik életévének betöltéséig jár.

(4) Azután a gyermek után, aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogosultsági időtartam lejárta előtt testi vagy szellemi fogyatkozása miatt munkaképességét - orvosi igazolás szerint - legalább 67%-ban tartósan elvesztette, ennek az állapotnak a tartamára a családi pótlék korhatárra tekintet nélkül jár.

(5) A dolgozó családi pótlékra abban az esetben jogosult, ha saját háztartásában legalább két, az (1)-(4) bekezdésekben megjelölt gyermeket tart el.

(6) Az egyedülálló dolgozó nő egy gyermeke után is jogosult családi pótlékra. Ebből a szempontból egyedülálló dolgozó nőnek kell tekinteni:

a) aki nem él házasságban,

b) akinek férje első tényleges katonai szolgálatot teljesít,

c) akinek férje testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt előreláthatóan legalább hat hónapon át keresőfoglalkozást folytatni nem tud és táppénzben vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjban nem részesül,

d) akinek férje előzetes letartóztatásban vagy közbiztonsági őrizetben van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

(7) A testi vagy szellemi fogyatkozás miatt teljesen munkaképtelen és gondozásra szoruló gyermek után a dolgozó a gyermek korára tekintet nélkül abban az esetben is jogosult családi pótlékra, ha a dolgozónak csak egy gyermeke van és a gyermeknek ez a fogyatkozása - orvosi igazolás szerint - az (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogosultsági időtartam lejárta előtt keletkezett.

(8) A családi pótlék abban az esetben is jár, ha a dolgozó gyermekét magánszemélynél, tanintézetben, csecsemőotthonban, illetőleg egészségügyi gyermekotthonban saját költségére helyezte el és az eltartás költségeihez gyermekenként legalább havi 30 forint összeggel járul hozzá."

3. § A R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nem jár családi pótlék az után a gyermek után

a) akinek teljes ellátásáról az állam ingyenesen gondoskodik;

b) akit ipari tanulóotthonban helyeztek el;

c) aki a családi pótlékkal egyenlő, vagy azt meghaladó összegű árvaellátásban részesül; ha az árvaellátás összege kisebb, a családi pótlék összegébe az árvaellátást be kell számítani;

d) aki után akár a dolgozó, akár más személy gyermeknevelési pótlékban részesül.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a családi pótlékra egyedülálló dolgozó nő [2. § (6) bekezdés] jogosult."

4. § Az 52/1953. (XI. 6.) MT számú rendelet 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki munkaszerződése értelmében csak a hét, hónap egyes napjain köteles munkát végezni, családi pótlékra csak abban az esetben jogosult, ha a munkaszerződésben naptári hónaponként legalább tizennyolc napi munka végzésére vállalt kötelezettséget."

5. § A R. 6. §-a (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a szülők együtt élnek és a családi pótlékra jogosultság feltételei mindkét szülőnél fennállnak, családi pótlékot az apa jogán kell megállapítani. Ha az apa családjáról, gyermekeiről nem gondoskodik, a családi pótlék az anya jogán jár.

(3) Ha az együttélő szülők közül az apa családi pótlékra nem jogosult, a családi pótlék az anya jogán abban az esetben állapítható meg, ha az apa

a) testi vagy szellemi fogyatkozása, vagy betegsége miatt előreláthatóan legalább hat hónapon át keresőfoglalkozást folytatni nem tud;

b) havi 500 forintot meg nem haladó, nyugellátásban (járadékban) részesül és ezen felül egyéb keresete, jövedelme nincsen;

c) családjáról, gyermekeiről nem gondoskodik;

d) ösztöndíjas egyetemi hallgató.

(4) Ha a szülők nem élnek együtt, a családi pótlék azt a szülőt illeti meg, akinél a gyermek, illetőleg a gyermekek vannak. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg."

6. § A R. 8. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 2. § (6) és (7) bekezdése alapján egy gyermek után járó családi pótlék összege havi 30 forint."

7. § A R. 10. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az államigazgatási szervek, valamint a Magyar Államvasutak és a Győr-Sopron Ebenfurti Vasút dolgozói családi pótlékának megállapítására, folyósítására és megszüntetésére illetékes szerveket a munkaügyi miniszter jelöli ki."

8. § A R. 13. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A családi pótlék folyósítását szüneteltetni kell, amíg a dolgozó

a) egy hónapot meghaladó fizetésnélküli szabadságon van, kivéve, ha a fizetésnélküli szabadságot betegség miatt, vagy a Munka Törvénykönyve 98. vagy §-a alapján engedélyezték;

b) előzetes letartóztatásban vagy közbiztonsági őrizetben van, vagy pedig szabadságvesztés büntetését tölti, ha ez az idő egy hónapnál hosszabb.

(5) Ha az előzetes letartóztatást bűncselekmény hiánya miatt vagy bizonyítottság hiányából megszüntették, vagy ha a dolgozót a bíróság ugyanilyen okból az ellene emelt vád alól felmentette, továbbá, ha az ügyészség megállapítja, hogy a dolgozónál a közbiztonsági őrizet feltételei nem állanak fenn és a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát nem szüntette meg, a családi pótlékot az előzetes letartóztatás, illetőleg a közbiztonsági őrizet egy hónapot meghaladó tartamára utólagosan ki kell fizetni."

9. § A R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki a családi pótlékot jogtalanul veszi fel, köteles azt visszafizetni.

(2) A jogtalanul felvett családi pótlékot elsősorban a dolgozó részére járó családi pótlékból kell levonni. Ha a kár ilymódon nem térül meg, azt a munkaviszonyban álló dolgozó munkabéréből kell levonni.

(3) Ha a kár összege a (2) bekezdésben meghatározott módon nem térül meg, a megtérítendő összeget adók módjára kell behajtani.

(4) A dolgozót a visszafizetésre a jogtalan felvételtől számított harminc napon belül írásban kell kötelezni.

(5) Ha a kifizető szerv az értesítést a (4) bekezdésben előírt harminc napon belül elmulasztja, a dolgozó az okozott kár megtérítésére csak abban az esetben kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudomása volt (rosszhiszeműség), vagy a téves kifizetést maga idézte elő (helytelen adatok bemondása stb.) végül, ha ugyanazon gyermek után kétszeresen (többszörösen) folyósították a családi pótlékot. Ezekben az esetekben a dolgozót a visszafizetésre az erre kijelölt szerv határozattal kötelezi.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben az erre kijelölt szerv határozata ellen harminc napon belül a dolgozó keresettel fordulhat a határozatot kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz.

(7) Ha a családi pótlék jogtalan, felvétele a munkáltató mulasztásának a következménye, a munkáltató a szabálytalanul kifizetett családi pótlékot teljes egészében megtéríteni köteles. A megtérítendő összegről a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ, illetőleg az ezzel a feladattal megbízott más társadalombiztosítási szerv fizetési meghagyást bocsát ki. A fizetési meghagyás ellen a munkáltató harminc napon belül keresettel fordulhat a határozatot kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz.

(8) A (6) és (7) bekezdésnek a bírói jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései a kisipari szövetkezeti tagok, vagy a kisipari szövetkezetek és a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet között a gyermeknevelési pótlékkal kapcsolatban felmerült jogvitákra nem vonatkoznak.

(9) Az a munkáltató, aki a (2) bekezdés rendelkezése alapján a jogtalanul felvett családi pótléknak a dolgozó munkabéréből történő levonásra vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, a mulasztás folytán le nem vont összeget megfizetni köteles."

10. § Az 52/1953. (XI. 6.) MT számú rendelet 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az 1957. évi 65. számú törvényerejű rendelet alapján rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag nyugdíjának folyósítását beszüntették, a termelőszövetkezeti tagsága alapján járó családi pótlékra jogosultságának elbírálásánál a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

11. § A R. 23-26. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"23. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1.000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a dolgozó, aki a családi pótlék elnyerése céljából:

a) a valóságnak meg nem felelő bejelentést tesz;

b) a valóságnak meg nem felelő igazolást terjeszt elő;

c) a megszabott határidőben nem jelenti be azt a körülményt, amelynek alapján valamelyik gyermeke után a családi pótlékra jogosultsága megszűnik.

24. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1.000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a családi pótlék ügyvitelét végző munkáltató (felelős személy), aki a családi pótlékkal kapcsolatban előírt

a) nyilvántartásokat vagy számadásokat nem vezeti, vagy nem szabályszerűen vezeti;

b) fizetési és elszámolási kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem szabályszerűen teljesíti, vagy a megszabott határidőn túl teljesíti;

c) adatszolgáltatási kötelezettségének a megszabott időben és módon nem tesz eleget vagy azt hiányosan teljesíti;

d) jelentéseket vagy igazolásokat nem a megszabott határidőben vagy nem a megszabott módon teljesíti, vagy a jelentésekben, igazolásokban valótlan adatokat közöl.

(2) Ha a családi pótlékot a dolgozó részére az SZTK helyi szerve folyósítja és a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1.000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a munkáltató (felelős személy), aki a családi pótlékkal kapcsolatos jelentéseket vagy igazolásokat nem a megszabott határidőben, vagy nem a megszabott módon teljesíti, vagy a jelentésekben, igazolásokban valótlan adatokat közöl.

25. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1.000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a munkáltató (felelős személy), aki az SZTK, a felügyeleti szervek, úgyszintén a Munkaügyi Minisztérium kiküldötteinek a szükséges felvilágosítást nem adja meg, jogos ok nélkül nem enged betekintést a dolgozók munkaviszonyára és azok munkabérére vonatkozó iratokba, feljegyzésekbe és nyilvántartásokba, továbbá az, aki a helyszíni eljárást vagy vizsgálatot bármi módon megakadályozza.

26. § A 23-25. §-okban meghatározott szabálysértés miatti eljárás az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége), illetőleg a Vasutasok Szakszervezete székhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi, városi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik."

12. § A R. 29. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy jelen rendelet alkalmazása és végrehajtása során felmerülő kérdéseket, a rendeletben megjelölt irányelvek figyelembevételével a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben rendelettel szabályozza. Költségkihatással járó kérdések szabályozása esetén a rendelet kibocsátásához a pénzügyminiszter egyetértése is szükséges.

(4) Ahol a családi pótlékra vonatkozó jogszabályok egyebekben a pénzügyminisztert említik, helyette a munkaügyi minisztert kell érteni."

13. § Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy a R. módosított egységes szövegét közzétegye és ezzel kapcsolatban a R. nem módosított rendelkezésein - érdemet nem érintő - szövegmódosításokat tehessen.

14. § A jelen rendelet 1958. évi augusztus hó 1. napján láp hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a R. 5. §-ának (3) bekezdése, a R. 11. § (1) bekezdésének c) pontja, a R. 19. §-a és az 52/1953. (XI. 6.) MT számú rendeletnek ezt kiegészítő 2. §-a, valamint a R. 28. §-ának a községi (városi) legeltetési bizottságok alkalmazásában álló pásztoraira vonatkozó rendelkezései.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke