5/1958. (XI. 7.) MM rendelet
az egyetemek és főiskolák által végzett külső megbízások szabályozásáról
A felszabadulás óta eltelt időszak alatt felsőoktatási intézményeink igen sok műszaki és tudományos feladatot oldottak meg vállalatok, hatóságok és szervezetek megbízása alapján. A vállalt feladatok megoldása, az így létrejött tudományos eredmények és megszületett műszaki alkotások igazolják, hogy felsőoktatási intézményeink dolgozóinak szakképzettségét a népgazdaság érdekében a jövőben is hasznosítani kell. A megbízások szabályozására vonatkozó eddigi utasítások gyakorlati végrehajtása során szerzett tapasztalatok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság által feltárt - nem egyszer súlyos - szabálytalanságok és visszaélések azonban szükségessé teszik a felsőoktatási intézmények által végzett külső megbízások újabb szabályozását.
Ezért az 1.029/1958. (VIII. 5.) Korm. számú határozatban foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi, az építésügyi, a földművelésügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
I. Általános rendelkezések
1. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed az egészségügyi, a földművelésügyi és a művelődésügyi miniszter felügyelete alá tartozó egyetemekre, főiskolákra és akadémiákra (a továbbiakban: felsőoktatási intézmények).
(2) A jelen rendelet hatálya alá tartozik az állami vagy társadalmi szerv (a továbbiakban: megbízó szerv) által akár a felsőoktatási intézmény, akár annak dolgozója részére adott minden olyan megbízás, amely a felsőoktatási intézmény oktatómunkáját, valamint a tudományos tématervekben meghatározott feladatait meghaladja. (A továbbiakban: külső megbízás.)
Ilyen megbízások különösen:
a) anyagok és szerkezetek laboratóriumi vizsgálatára,
b) kisminta (modell) kísérletek elvégzésére,
c) új műszaki eljárások kidolgozására, új anyagok és vegyszerek előállítására,
d) szakértői vélemény készítésére, tanácsadásra,
e) műszaki tervezőmunkák végzésére,
f) műszerkészítésre, műszaki ellenőrzésre és más hasonló munkákra irányuló megbízások.
(3) A műszaki tervezőmunkák fogalmát, valamint az ilyen munkák végzésére vonatkozó külső megbízások vállalásának és elszámolásának módját a 2.084/1958. (X. 11.) Korm. számú határozat alapján az építésügyi miniszter által a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben kiadandó utasítás szabályozza.
(4) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül külső megbízásnak, tehát nem tartozik a rendelet hatálya alá az orvosi konzultáció, az opponensi tevékenység, lektorálás, az igazságügyi szakértői minőségben végzett munka és az irodalmi tevékenység.
2. § A jelen rendelet szabályai szerint külső megbízást vállalhat:
a) a felsőoktatási intézmény vagy
b) a felsőoktatási intézmény dolgozója.
II. Külső megbízás a felsőoktatási intézmény részére
A külső megbízás elvállalása
3. § (1) A felsőoktatási intézmény részére külső megbízást csak az intézmény vezetője vállalhat. Azt, hogy a megbízást az intézmény melyik szervezeti egysége (tanszék, műhely) végzi el, a szervezeti egység vezetőjének meghallgatásával az intézmény vezetője határozza meg.
(2) A felsőoktatási intézmény vezetője külső megbízást csak abban az esetben vállalhat, ha:
a) a megbízás teljesítése az intézmény feladatkörébe tartozik;
b) a megbízás teljesítése magasszínvonalú, széleskörű tudományos előkészítést igényel, vagy elősegíti a fiatal oktatók tudományos és pedagógiai fejlődését;
c) a megbízás teljesítése az intézmény oktatómunkáját, valamint tudományos tervének teljesítését nem akadályozza;
d) a megbízás teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek az intézményen belül teljes egészében, a személyi feltételek pedig túlnyomórészt biztosítva vannak.
(3) Rutinmunka a (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén is csak abban az esetben vállalható, ha a megbízás teljesítésére más szerv (tervező-, vagy kutatóintézet) nem áll rendelkezésre, illetve azt kapacitás hiánya vagy egyéb körülmények miatt elvégezni nem tudja.
(4) A rutinmunkának minősülő megbízások körét a felsőoktatási intézmények javaslatára a felügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában megjelölt feltételnek csak abban az esetben kell fennállania, ha a megbízás teljesítését tanszék látja el. A (3) bekezdés szerinti feltételt a megfelelő szerv (tervező-, vagy kutatóintézet) a megbízó útján köteles igazolni.
(6) A (2) és (3 bekezdésekben felsorolt feltételek alól - abban az esetben, ha a megbízás teljesítését különleges népgazdasági érdekek indokolják - a megbízó szerv szerint illetékes miniszter javaslatára a felsőoktatási intézmény felett felügyeletet gyakorló miniszter felmentést adhat.
(7) Valamely anyagnak ismétlődő előállítására, vagy valamely eszköznek sorozatban történő gyártására a megbízó szerint illetékes miniszter kérelmére csak a felsőoktatási intézmény felett felügyeletet gyakorló miniszter adhat engedélyt.
4. § (1) A megbízás teljesítésére a megbízó szervvel szerződést kell kötni. A szerződést a felsőoktatási intézmény vezetője vagy felhatalmazása alapján a megbízás teljesítésére kijelölt szervezeti egység vezetője írja alá.
(2) A szerződésben meg kell határozni a megbízás díjazásának módját, éspedig:
a) díjszabás vagy hatósági határozat [pl. a szakértők díjazására vonatkozó 5.012/1949. (O. M. B. Közl. 50. szám.) OMB. számú határozat] esetén eszerint;
b) kísérleti és kutatójellegű megbízások esetén a népgazdasági eredményt is figyelembe vevő megállapodás szerint;
c) minden egyéb esetben utó-árvetés (utókalkuláció) szerint.
A külső megbízás teljesítésében közreműködő személyek
5. § (1) A megbízás elvégzését elsősorban a felsőoktatási intézmény állományába tartozó dolgozók közreműködésével kell biztosítani. Külső munkatársakat legfeljebb a munkadíjakra fordítható 70 százalékos keret [7. § (5) bek.] 15 százaléka erejéig szabad foglalkoztatni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szempontjából külső munkatárs - függetlenül attól, hogy hol teljesít tényleges szolgálatot - az a dolgozó, aki nem tartozik a megbízást vállaló felsőoktatási intézmény állományába, továbbá az a dolgozó is, akit az intézmény valamely megbízás egyes részletfeladatainak ellátására alkalmaz, illetve foglalkoztat (pl. időszaki alkalmazott, napszámbéres dolgozó stb.). Ennek megfelelően külső munkatárs a Magyar Tudományos Akadémia létszámába tartozó, de az intézménynél szolgálatot teljesítő dolgozó vagy az aspiráns is.
Az ún. akadémiai céltámogatás terhére alkalmazott időszaki főfoglalkozású dolgozó a 12/1958. MT A. (A. K. 14.) számú utasítás értelmében az intézmény állományába tartozó dolgozónak tekintendő.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól a felsőoktatási intézmény felett felügyeletet gyakorló miniszter rendkívül indokolt esetben felmentést adhat.
(4) Munkaviszonyban álló külső munkatárs a megbízás ellátásában csak az alkalmazó vállalat (szerv) vezetőjének esetenkénti, pontosan meghatározott munka elvégzésére jogosító írásbeli hozzájárulásával foglalkoztatható. Az intézményeknél szolgálatot teljesítő, de a Magyar Tudományos Akadémia létszámába tartozó dolgozók foglalkoztatásához a Magyar Tudományos Akadémia illetékes tudományos osztályának írásbeli hozzájárulása szükséges.
(5) A megbízó szerv, felettese, a közvetlen felügyelete alá tartozó vagy a megbízásban érdekelt egyéb szerv állományába tartozó dolgozó a megbízás teljesítésében csak kirendelés útján vehet részt, de a felsőoktatási intézmény részéről díjazásban nem részesülhet.
A külső megbízás elszámolása
6. § (1) A külső megbízás teljesítéséről a felsőoktatási intézmény számlát köteles adni.
(2) A számlában a 4. § szerint megállapított díjat lehet felszámítani. Utó-árvetés (utókalkuláció) esetén a tényleges anyagköltség, a munkabér, általános költségként (rezsiként) az előző összegek 15 százaléka, valamint az esetleges forgalmi adó számítható fel. A munkabérként felszámítható összeget a végzett munka jelentőségének, mennyiségének és minőségének figyelembevételével a felsőoktatási intézmény vezetője határozza meg.
7. § (1) A külső megbízások pénzügyi lebonyolítására a Magyar Nemzeti Banknál felsőoktatási intézményenként vezetett folyószámla szolgál. A folyószámlára kell a megbízó szervnek a számlázott díjat átutalnia.
(2) A folyószámlára befizetett megbízási díjból csak az alábbi célokra lehet kiadásokat teljesíteni:
a) általános költségek (rezsi),
b) készkiadások,
c) munkadíjak,
d) fejlesztési járulék,
e) forgalmi adó.
(3) Általános költségekre (rezsi) szolgál a forgalmi adó nélkül számított díj 15 százaléka. Ebből a költségvetés javára térítményként be kell fizetni a megbízással kapcsolatban felmerült közüzemi és energia-költséget, a műszer- és szerszámkopás költségeit; ebből kell fedezni a jelen rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében említett időszaki főfoglalkozású alkalmazottak SZTK-járulékát; az általános költségek címén elszámolható összeg legfeljebb 10 százaléka a felsőoktatási intézmény központi ügyviteli dolgozóinak jutalmazására fordítható a megbízásokkal kapcsolatos túlmunka fejében, a fentiek után fennmaradó összeget az év végén be kell fizetni az intézmény bevételi számlájára.
(4) Készkiadásként kell elszámolni a megbízással kapcsolatban felhasznált anyagok értékét, valamint a kisebb szolgáltatások költségeit. Készkiadásként munkabérjellegű költség nem számolható el.
(5) Az általános költségek és a készkiadások levonása után fennmaradó összeg legfeljebb 70 százaléka fordítható munkadíjakra, legalább 30 százaléka pedig az intézmény fejlesztésére szolgál (fejlesztési járulék). Az egyes megbízásoknál a munkadíjak és a fejlesztési járulék arányát, valamint a munkadíjakra megállapított összeg személyenkénti megoszlását a végzett munka jelentőségével, mennyiségével és minőségével arányban, az érdekelt szervezeti egység vezetőjének javaslatára a felsőoktatási intézmény vezetője határozza meg. A munkadíjakra fordítható legfeljebb 70 százalékos keretben kell elszámolni a megbízással kapcsolatos valamennyi munkabérjellegű költséget, tehát a belső és külső munkatársak díjazását.
(6) A munkadíj címén a felsőoktatási intézmény állományába tartozó dolgozók számára járó összegből elsősorban le kell vonni az intézmény céljait szolgáló fejlesztési járulék javára a jelen rendelet mellékletében meghatározott progresszív kulcs szerinti összeget, az ennek levonása után fennmaradt összeget pedig a 85/1952. (IX. 25.) MT számú rendelet szerint jövedelemadó alá kell vonni.
(7) A fejlesztési járulék és az adókulcs alkalmazása szempontjából a felsőoktatási intézmény egy-egy dolgozóját különféle külső megbízásokból megillető díjakat összevontan kell kezelni.
(8) A fejlesztési járulékot az oktató és tudományos munkát elősegítő beszerzésekre, szolgáltatásokra, felújításokra és beruházásokra lehet fordítani. A fejlesztési járulékot jóléti, sport, kulturális és egyéb célra legfeljebb 5 százalék erejéig az intézmény vezetőjének, ezen felül az intézmény felett felügyeletet gyakorló miniszternek az engedélyével lehet felhasználni.
8. § A munkaviszonyban álló külső munkatárs díjazását a felsőoktatási intézmény közvetlenül nem fizetheti ki, hanem azt köteles folyósítás végett az érdekelt munkatárs munkahelyéhez átutalni.
9. § (1) A megbízásokról a tanszék (egyéb szervezeti egységek) megbízásonként nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a megbízással kapcsolatos teljes levelezést és egyéb iratanyagot.
(2) A tanszékeknek (egyéb szervezeti egységeknek) minden megbízásról munkanaplót is kell vezetniük, amelyben személy szerint fel kell tüntetni a végzett munka jellegét és a ráfordított munkaidőt.
10. § A megbízásokkal kapcsolatos forgalmi adó-kérdéseket a pénzügyminiszter külön szabályozza.
III. Külső megbízás a felsőoktatási intézmény dolgozója részére
11. § (1) A felsőoktatási intézmény dolgozója a jelen rendelet hatálya alá tartozó - személyére szóló - külső megbízást csak a felsőoktatási intézmény vezetőjének - a tanszékvezető (szolgálati felettes) meghallgatásával adott - írásbeli hozzájárulásával vállalhat. Az ilyen megbízásokra értelemszerűen szintén a jelen rendeletben foglaltak vonatkoznak, kivéve, ha annak teljesítéséhez az intézmény többi dolgozóját vagy felszerelését nem veszik igénybe. Utóbbi esetben a megbízásokra csak a jelen rendeletnek a jövedelemadózásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A személyre szóló külső megbízások fentiek szerinti elbírálása az intézmény vezetőjének feladata.
(2) A felsőoktatási intézmény dolgozója az (1) bekezdés alapján vállalt megbízás után járó díjazást a megbízó szervtől közvetlenül nem veheti fel. Az ilyen munkadíjat a megbízó szerv köteles - a jövedelmi adó levonása nélkül - a felsőoktatási intézménynek a megbízások lebonyolítására szolgáló folyószámlájára átutalni.
IV. Zárórendelkezések
12. § A felsőoktatási intézmények vezetői törekedjenek olyan kapcsolatok kialakítására, amelyek az esetenkénti megbízásokon túlmenően lehetővé teszik az egyes üzemek és tanszékek munkájának kölcsönös segítését szocialista szerződések alapján.
13. § (1) A jelen rendelet rendelkezéseit az 1958. évi november hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni; végrehajtásáról a felsőoktatási intézmények felett felügyeletet gyakorló miniszterek gondoskodnak.
(2) A jelen rendelet szabályait az 1958. évi november hó 1. napját követően elvállalt megbízásokra kell alkalmazni; 7. §-ának (6) és (7) bekezdését, 8. §-át és 11. §-ának (2) bekezdését azonban az 1958. évi november hó 1. napját követően elszámolásra kerülő korábban vállalt megbízásokra is alkalmazni kell.
(3) A jelen rendelet hatálybalépésével az egyetemek és főiskolák által végzett külső megbízások szabályozásáról szóló 2/1956. (O. K. 1.) O. M. számú utasítás, valamint az egyetemek külső munkájára vonatkozó 841/43-1953. II. 1. EüM számú és a külső megbízások szabályozására vonatkozó II. 856-101/1956. FM számú utasítás, továbbá a felsorolt utasítások kiegészítése, módosítása és magyarázata tárgyában kiadott valamennyi rendelkezés hatályát veszti.
Szigeti József s. k.,
művelődésügyi miniszterhelyettes
Melléklet az 5/1958. (XI. 7.) MM számú rendelet 7. §-ának (6) bekezdéséhez
A munkadíjakból levonandó fejlesztési járulék mértéke
Ha a munkadíjak évi teljes (levonás nélküli) összege 20.000 forintnál nem több, a munkadíj mentes a fejlesztési járulék alól. Ezt meghaladó munkadíj esetén a fejlesztési járulék mértéke:
