1958. évi 6. törvényerejű rendelet

a hegyközségekről

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szőlő- és gyümölcstermelők öntevékeny kezdeményezésének összefogása, továbbá az ebből eredő termelésfejlesztési lehetőségek előmozdítása, valamint a szőlő- és gyümölcstermelés önkéntes alapon történő szocialista nagyüzemi átszervezésének elősegítése céljából az alábbiakat rendeli.

1. § (1) Hegyközséget alakíthat önként és együttes elhatározással legalább 20 személy, akiknek ugyanabban a községben, vagy városban legalább 55 kat. hold szőlő- és gyümölcsterület van tulajdonukban, vagy használatukban. A hegyközség abban az esetben is megalakítható, ha összefüggő szőlő- és gyümölcsterület egymással közvetlenül szomszédos községek közös határában fekszik,

(2) Hegyközségnek tagja az lehet, aki a földművesszövetkezeti tagságra megállapított feltételeknek megfelel.

(3) Mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport a közös használatában lévő, szétszórtan fekvő, valamint az 5 kat. holdat meg nem haladó összefüggő szőlő- és gyümölcsösterülettel, a termelőszövetkezeti tag pedig egyénileg háztáji szőlő- és gyümölcsösterületével lehet a hegyközség tagja.

(4) Állami gazdaság a használatában lévő, szétszórtan fekvő, valamint az 5 kat. holdat meg nem haladó összefüggő szőlő- és gyümölcsösterülettel tagként csatlakozhat a hegyközséghez.

(5) Ugyanabban a községben, városban több hegyközség is alakítható.

2. § (1) A hegyközség rendeltetése a szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésének elősegítése, a szőlő- és gyümölcstermelők közös gazdasági érdekeinek képviselete, a szőlők és gyümölcsösök célszerű telepítésének, művelésének, a növényvédelemnek, a szüretelésnek a bor- és a gyümölcs helyes kezelésének előmozdítása.

(2) A hegyközség köteles gondoskodni a területén lévő utak és kutak karbantartásáról, a szőlők és gyümölcsösök őrzéséről, valamint a növényi és állati kártevők elleni, egységesen szervezett védekezésről.

(3) A hegyközség tevékenysége kiterjedhet a termelési feladatok elvégzésének közös megszervezésére, a szőlő feldolgozására, a bor kezelésére és tárolására, a szaporítóanyag előállítására, a termeléshez szükséges anyagok eszközök és védekezőszerek közös beszerzésére, továbbá a tagok termelvényei közös értékesítésének megszervezésére, gépek vásárlására, bérletére és közös üzemeltetésére, valamint egyéb, a gazdálkodás eredményességét fokozó létesítmények megvalósítására és fenntartására.

(4) A hegyközség feladata működési területén a szőlő- és gyümölcstermeléssel kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának biztosítása.

3. § (1) A hegyközség a helyi földművesszövetkezet keretében működési szabályzat alapján, vagy a Szövetkezetek Járási Központja (F. J. K.) tagjaként önállóan, alapszabály szerint működik.

(2) A hegyközség működési szabályzatát, illetve alapszabályát maga állapítja meg azoknak az irányelveknek alapján, amelyeket a földművelésügyi miniszter az élelmezésügyi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel és a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben állapít meg. Az irányelveknek tartalmazniok kell a hegyközség feladatait, megalakulását, szervezetét, működését, a belépés, kilépés és esetleges kizárás módját, a tagok jogait és kötelességeit, valamint a vagyoni felelősségre, az eredmény felhasználására és a hegyközség megszűnésére vonatkozó szabályokat. Az irányelvek alapján a SZÖVOSZ működési szabályzatmintát, illetőleg alapszabálymintát ad ki.

(3) A hegyközség működését - a községi (városi) tanács véleményének figyelembevételével, a Szövetkezetek Járási Központja javaslatára - a járási (városi, városi kerületi) tanács engedélyezi.

4. §[1] A hegyközség területének őrzésére önállóan alkalmazhat hegyőrt, akinek jogai, kötelességei és a hatósági közeget megillető védelme tekintetében a mezőőrökre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

5. § (1) A földművesszövetkezet keretében működő hegyközség önállóan gazdálkodik, vagyonával szervei útján maga rendelkezik. Bevételeit és kiadásait, továbbá közös vagyonát a földművesszövetkezet vagyonától elkülönítve kell kezelni. A hegyközség tevékenységéből eredő bevételeket csak ugyanannak a hegyközségnek a javára lehet felhasználni.

(2) A földművesszövetkezet a keretében működő hegyközség közös termelési, beszerzési és értékesítési tevékenységének megvalósításához gazdasági, szervezeti és ügyviteli segítséget nyújt.

6. § A szövetkezetek járási központja tagjaként alakult hegyközség jogi személy, bejegyzésére a földművesszövetkezetekre érvényes rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

7. § (1) A hegyközség szervei: a közgyűlés, az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság.

(2) A hegyközséget a közgyűlés által választott elnök képviseli. Elnöknek csak olyan hegyközségi tag vagy hegyközségi tagsággal rendelkező állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetőleg termelőszövetkezeti csoport képviselője választható, aki a szőlő- és gyümölcstermelésben szakértelmével és gyakorlati jártasságával kitűnt.

8. § (1) A hegyközségek közös érdekeit a földművesszövetkezetek irányító szervei mellett működő szőlő- és gyümölcstermelési tanácsok képviselik. Feladatuk a hegyközségek működésével, az okszerű gazdálkodással, az értékesítéssel, valamint a szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésével kapcsolatos vélemény nyilvánítás és javaslattétel.

(2) A szőlő- és gyümölcstermelési tanácsok ügyrendjét a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a SZÖVOSZ elnöke állapítja meg.

9. § A hegyközség működéséhez elengedhetetlenül szükséges ügyviteli költségek, - ideértve az általa alkalmazott hegyőrök járandóságait is - továbbá a közérdekű feladatok megvalósításával kapcsolatos kiadások fedezése céljából tagjaira, a hegyközséghez tartozó területük arányában, közgyűlési határozattal járulékot vethet ki.

10. § (1) Ha az összefüggő szőlő- és gyümölcsterületen a tulajdonosoknak (használóknak) több mint fele tagja a hegyközségnek, a községi (városi, városi kerületi) tanács a hegyközség közgyűlésének javaslatára azt a termelőt is kötelezheti a hegyközség közérdekű - kizárólag a szőlő-és gyümölcstermelésre vonatkozó - határozatainak végrehajtására, aki a hegyközségnek nem tagja, de szőlő, gyümölcs, vagy egyéb mezőgazdasági művelés alatt álló területe a hegyközség összefüggő területébe ékelődik, vagy azzal közvetlenül szomszédos és nem belterületen fekszik. A közérdekű határozatokból eredő kötelezettségek, illetőleg jogok ugyanolyan mértékben terhelik, vagy illetik meg a végrehajtásukra kötelezett termelőt, mint a hegyközség tagjait.

(2) Az ilyen közérdekű határozatok végrehajtásához - a községi tanács végrehajtó bizottságának közlése alapján - csatlakozhatnak azok az állami gazdaságok, szőlő- és gyümölcstermelést folytató állami vállalatok és intézmények, amelyeknek szőlő- és gyümölcsterülete, továbbá azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyeknek 5 kat. holdat meghaladó összefüggő szőlő- és gyümölcsterülete a hegyközség területéhez csatlakozik, vagy abba ékelődik.

11. § (1) A hegyközségből vagy tagjainak egy részéből alakult szőlő- vagy gyümölcstermelő szakcsoport, illetőleg szakszövetkezet elláthatja a hegyközségnek a jelen törvényerejű rendeletben megjelölt feladatait (2., 9. és 10. §) is.

(2) Azokat a hegyközségeket, amelyek a szakcsoportra, illetve szakszövetkezetre hatályos rendelkezésekben meghatározott szabályok szerint működnek, megilletik a szakcsoport, illetőleg a szakszövetkezet részére megállapított kedvezmények,

12. § (1) A hegyközségek állami felügyeletét a földművelésügyi miniszter, szervezeti és gazdálkodási felügyeletét pedig a SZÖVOSZ látja el.

(2) A hegyközség közérdekű határozatainak végrehajtását a tanácsi igazgatási-szervek, valamint az állami és szövetkezeti vállalatok elősegíteni kötelesek.

13. § A jelen törvényerejű rendelet alapján alakult hegyközségek a 3.300/1949. (IV. 9.) Korm. számú rendelettel megszüntetett hegyközségeknek nem jogutódai.

14. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a SZÖVOSZ elnökével együttesen a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] A norma tartalmát módosította az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.