1958. évi 7. törvényerejű rendelet

a tanácsok községfejlesztési munkájának egységes szabályozásáról

A tanácsok községpolitikai munkáját szabályozó rendelkezések végrehajtásaképp e tevékenység az utóbbi években fellendült, mégis a végrehajtás során felmerült hibák kiküszöbölése, valamint a községfejlesztési munka színvonalának emelése érdekében - több tanács (mint pld. a géderlaki, nyíregyházai, földesi, bárándi stb.) javaslata alapján - szükségessé vált a tanácsok községfejlesztési tevékenységének egységes szabályozása és a tanácsok rendelkezésére álló anyagi eszközök növelése.

Ennek érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi törvényerejű rendeletet alkotta:

I.

A községfejlesztési terv fogalma, célja és tartalma

1. § (1) A lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségletei fokozottabb kielégítésének előmozdítása érdekében a fővárosi, városi, városi kerületi és a községi tanácsok (továbbiakban: tanácsok) éves tervük és költségvetésük kidolgozássával egyidőben éves község- (város-,) fejlesztési (továbbiakban: községfejlesztési) tervet készítenek.

(2) A községfejlesztési terv a tanács egységes fejlesztési terve, amely magában foglalja a tanács éves népgazdasági tervében és költségvetésében előirányzott feladatokat, továbbá a tanács által teremtett helyi erőforrásokból megvalósítható célkitűzéseket.

(3) A községfejlesztési terv célja, hogy a tanács éves tervében illetőleg költségvetésében biztosított állami eszközökből és helyi erőforrásokból a tanács mindnagyobb mértékben kielégíthesse a község (város) lakosságának gazdasági, szociális és kulturális szükségleteit, ezáltal hatékonyabban hozzájáruljon a szocialista demokratizmus fejlesztéséhez, a dolgozók mind szélesebb rétegeit bevonja az állami feladatok végrehajtásába.

2. § A helyi erőforrások terhére általában a következő feladatok tervezhetők meg:

a) Kommunális ellátás fejlesztése, így például ivóvízellátás, csatornázás, helyi utak, hidak, járdák, játszóterek, fürdők építése, fejlesztése és felújítása, parkosítás, belterületek fásítása, villanyhálózat bővítése, községrendezés és egyéb közművek fejlesztése stb.

b) Szociális, kulturális, egészségügyi és sport intézmények építése, bővítése, felújítása, tatarozása és felszerelésének beszerzése.

c) A helyi gazdálkodás színvonalának fejlesztése, így például: piactér építése, a helyi szolgáltató ipar és egyéb helyi nyersanyagbázisra épülő üzemek létesítése és fejlesztése, belvízlevezető csatornák építése, tisztítása, külterületek fásítása, legelőjavítás, öntözéses parcellák, kísérleti parcellák, minta trágyatelepek, minta silók létesítése, apaállat gondozói lakások, apaállat istálló építése, tatarozása és felújítása stb.

3. § A népgazdasági tervben és az állami költségvetésben kötelezően előírt tervmutatókon alapuló fejlesztéseket a helyi erőforrások terhére csak a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának előzetes engedélyével lehet megtervezni.

II.

A községfejlesztési alap rendszere és forrásai

4. § A tanács a részére jóváhagyott éves állami terv és költségvetés kiegészítését szolgáló községfejlesztési feladatok végrehajtásához túlnyomórészt helyi erőforrásokból községfejlesztési alapot képez.

5. § (1)[1] A tanács a községfejlesztési alap képzésénél elsősorban a lakosság anyagi eszközeire támaszkodik; ezért az általános jövedelemadó és a házadó fizetésére kötelezett lakosságra évenként községfejlesztési hozzájárulást vethet ki.

(2)[2] a) Évenként 50 Ft-tól 300 Ft-ig terjedhető községfejlesztési hozzájárulás állapítható meg:

a háztáji gazdasággal rendelkező mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezeti tagokra; továbbá a 400 négyszögölnél nagyobb földterületet használó bérből, fizetésből élőkre, iparosokra, kereskedőkre, szellemi vagy egyéb önálló kereseti tevékenységet folytatókra a földterület után, amennyiben a tárgyévre földterületük után kivetett jövedelemadójuk az 1.500 Ft-ot nem éri el.

b) Évenként a jövedelemadó legfeljebb 20%-a erejéig terjedhető községfejlesztési hozzájárulás állapítható meg: a termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek [31/1959. (V. 26.) Korm. számú rendelet] tagjaira, valamint az egyénileg gazdálkodó mezőgazdasági lakosokra, továbbá az iparosokra, kereskedőkre, szellemi vagy egyéb önálló kereseti tevékenységet folytatókra, ebbeli tevékenységük alapján kivetett jövedelemadó után és az a) pontban felsoroltakra, amennyiben a tárgyévre földterületük után kivetett jövedelemadójuk az 1.500 Ft-ot eléri vagy meghaladja.

c) Évenként a házadó legfeljebb 30%-áig terjedhető községfejlesztési hozzájárulás állapítható meg a csak házadót fizetőkre, ideértve azokat is, akik házingatlanukat bérbeadás útján hasznosítják. Az így megállapított hozzájárulás azonban évi 50 Ft-nál kevesebb nem lehet.

(3) A levonásos jövedelemadó fizetésére kötelezettek községfejlesztési hozzájárulásának mérvét a Kormány évenként állapítja meg.

(4) A községfejlesztési hozzájárulást a lakosság véleményének figyelembevételével hozott és a helyileg szokásos módon kihirdetett tanácshatározat alapján kell kivetni és együttes kezelésbe kell vonni.

(5) A tanács a községfejlesztési hozzájárulás mértékét több, de legfeljebb 5 évre, előre is megállapíthatja.

6. §[3]

7. §[4]

8. § A tanácsok éves tervében és költségvetésében jóváhagyott beruházások és felújítások kivitelezése során teljesített társadalmi munka pénzbeni értékét bevételként át kell utalni a tanács község fejlesztési alapjára.

9. § (1) A földművesszövetkezetek, a kisipari termelőszövetkezetek és a háziipari termelőszövetkezetek 1958. január 1-től községfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni,

(2) A szövetkezetek községfejlesztési hozzájárulásának alapja jövedelemadó köteles nyereségük évi bruttó összege.

(3) A szövetkezetek községfejlesztési hozzájárulásának mérvét a Kormány által megállapított határon belül, a szövetkezetek közép irányító szervének előzetes meghallgatása után a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács állapítja meg.

10. §[5]

11. § A helyi erőforrások feltárásának elősegítése és a lakosság helyi kezdeményezésének felkarolása céljából az állami beruházási eszközök elosztásánál, valamint a költségvetés tervezésénél előnyben kell részesíteni azokat a tanácsokat, amelyek a községfejlesztési tervek végrehajtása során fokozottan támaszkodnak helyi erőforrásokra.

12. § A községfejlesztési alap hatékony felhasználása érdekében a községfejlesztési tervet készítő tanács rövid- és középlejáratú bankhitelt vehet igénybe.

13. § A községfejlesztési alapra befolyt bevételnek a tervévben fel nem használt összegét a következő év községfejlesztési tervében kell felhasználni.

III.

A községfejlesztési terv anyagfedezetének és kivitelezési kapacitásának biztosítása

14. § (1) A községfejlesztési tervbe felvett és a községfejlesztési alap terhére megvalósítandó feladatok anyagszükségletét elsősorban helyi anyagok feltárása és felhasználása útján kell fedezni.

(2) A helyi erőforrások fokozottabb feltárásának elősegítése, a tervezés és a végrehajtás megalapozottsága érdekében a községfejlesztési alap terhére betervezett feladatok építőanyag szükségletének legalább 50%-át és az ennek megfelelő vállalati kapacitást a népgazdasági tervben kell biztosítani.

IV.

A községfejlesztési tervek elkészítése, megállapítása és végrehajtása

15. § (1) A községfejlesztési alap terhére megtervezendő feladatokat és azok előirányzatait a tanácsok éves tervének és költségvetésének megtervezésére vonatkozó szabályok szerint a terv, illetőleg a költségvetés készítésével egyidőben a végrehajtó bizottság dolgozza ki. A község fejlesztési tervbe javasolt célkitűzéseket a párt, a Hazafias Népfront helyi szerveivel és a tanács állandó bizottságaival, valamint a lakossággal választókerületenként előzetesen meg kell tárgyalni.

(2) A végrehajtó bizottság által kidolgozott, egységes szerkezetbe foglalt és elfogadott községfejlesztési tervjavaslatot felülvizsgálat céljából fel kell terjeszteni a felettes tanács végrehajtó bizottságához.

(3) A felettes tanács végrehajtó bizottsága által felülvizsgált községfejlesztési tervjavaslatot a tanács éves terv és költségvetési javaslatával együtt megvitatás, illetőleg a községfejlesztési hozzájárulás mértékének megállapítása céljából a tanács elé kell terjeszteni.

16. § (1) A tanács éves tervének és költségvetésének a felettes tanács által történt jóváhagyása után a tanács által már megvitatott községfejlesztési tervjavaslatot a tanács éves községfejlesztési tervének végleges megállapítása céljából - a jóváhagyott éves tervvel és költségvetéssel együtt - ismét a tanács elé kell terjeszteni. A tanács által megállapított községfejlesztési tervet a tanácstagok útján választókerületenként széles körben ismertetni kell a lakossággal.

(2) A községfejlesztési tervben meghatározott feladatok végrehajtásának, s az egyes feladatok megoldásának elősegítésére és ellenőrzésére a tanács adjon megbízásokat az állandó bizottságoknak és tanácstagoknak, szükség szerint alakítson ideiglenes bizottságokat.

17. § A tanács által megállapított községfejlesztési tervben meghatározott feladatok végrehajtásáért a végrehajtó bizottság felelős. A községfejlesztési tervet évközben csak a tanács módosíthatja, a községfejlesztési alap többletbevételeit is csak a tanács határozata alapján lehet felhasználni.

18. § (1) A tanács köteles a községfejlesztési terv végrehajtását rendszeresen ellenőrizni, évente legalább két esetben ülésén megtárgyalni.

(2) A felettes tanács, illetőleg a felettes tanács végrehajtó bizottsága köteles az alsóbbfokú tanácsok községfejlesztési terveinek végrehajtását rendszeresen ellenőrizni és segíteni.

19. § (1) A községfejlesztési munka eredményeinek fokozása, a lakosság mind nagyobb tömegeinek mozgósítása érdekében a községfejlesztési munkának széleskörű nyilvánosságot kell biztosítani. A fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai gondoskodjanak a tömegpolitikai munka kibontakoztatásának anyagi és szervezeti feltételeiről.

(2) A fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanácsok a hozzájuk befolyó, a községfejlesztési alap forrásait képező bevételekből újabb község-fejlesztési feladatok megvalósításának elősegítésével jutalmazhatják a községfejlesztési munkában legkiemelkedőbb eredményt elérő községeket és városokat.

V.

Vegyes rendelkezések

20. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gondoskodik.

21. § E törvényerejű rendelet hatálybalépésével az 1956. évi 1. számú törvényerejű rendelet és az 1956. évi 3. számú NET határozat hatályát veszti.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára