1959. évi 35. törvényerejű rendelet

a tanácsok községfejlesztési munkájának elősegítéséről

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa megállapítja, hogy a községfejlesztési alap rendszerének bevezetése eredményesnek bizonyult és azt a lakosság széles rétegei helyesléssel fogadták. A községfejlesztési alap keretében a tanácsok a lakosság hozzájárulásával és állami támogatással sok helyi feladatot oldottak meg. A tanácsok községfejlesztési munkáját, elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezésére tekintettel, fokozott mértékben kell elősegíteni. Ennek érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa - az 1958. évi 7. törvényerejű rendelet módosítása és kiegészítéseképpen - az alábbi törvényerejű rendeletet alkotta:

1. § Az 1958. évi 7. törvényerejű rendelet 5. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A tanács a községfejlesztési alap képzésénél elsősorban a lakosság anyagi eszközeire támaszkodik; ezért az általános jövedelemadó és a házadó fizetésére kötelezett lakosságra évenként községfejlesztési hozzájárulást vethet ki.

(2) a) Évenként 50 Ft-tól 300 Ft-ig terjedhető községfejlesztési hozzájárulás állapítható meg:

a háztáji gazdasággal rendelkező mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezeti tagokra; továbbá a 400 négyszögölnél nagyobb földterületet használó bérből, fizetésből élőkre, iparosokra, kereskedőkre, szellemi vagy egyéb önálló kereseti tevékenységet folytatókra a földterület után; végül

a csak házadót fizetőkre,

amennyiben a tárgyévre földterületük után kivetett jövedelemadójuk, vagy jövedelemadó hiányában a házadójuk az 1500 Ft-ot nem éri el.

b) Évenként a jövedelemadó, illetőleg a házadó legfeljebb 20%-áig terjedhető községfejlesztési hozzájárulás állapítható meg:

a termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek [31/1959. (V. 28.) Korm. számú rendelet] tagjaira, valamint

az egyénileg gazdálkodó mezőgazdasági lakosokra, továbbá

az iparosokra, kereskedőkre, szellemi vagy egyéb önálló kereseti tevékenységet folytatókra, ebbeli

tevékenységük alapján kivetett jövedelemadó után és

az a) pontban felsoroltakra amennyiben a tárgyévre földterületük után kivetett jövedelemadójuk, illetve a házadójuk az 1500 Ft-ot eléri, vagy meghaladja."

2. §[1] A tanács a községfejlesztési hozzájárulást az 1. §-ban felsorolt személyekre azonos mértékben állapítja meg, szociális indokok alapján azonban az 1. § (2) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakra nézve egyénileg mérséklést engedélyezhet vagy törlést rendelhet el.

3. § (1) Annak a tanácsnak községfejlesztési alapját, amely a jelen törvényerejű rendelet 1. §-a alapján községfejlesztési hozzájárulást vet ki, állami hozzájárulással kell támogatni.

(2) Az állami hozzájárulás mértékét a Kormány állapítja meg.

4. § (1) A mezőgazdasági, illetőleg halászati termelőszövetkezetek a tanács községfejlesztési munkájának elősegítése érdekében a felosztható tiszta jövedelmükből a tanács községfejlesztési alapja részére pénzbeli hozzájárulást adhatnak.

(2) A mezőgazdasági, illetőleg halászati termelőszövetkezetek által - közgyűlési határozattal - felajánlott pénzbeli hozzájárulás fizetésére nézve az adók kezelésére vonatkozó szabályok az irányadók.

5. § (1) Jelen törvényerejű rendelet 1960. évi január hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1960. évi községfejlesztési alap költségvetésének összeállításánál már alkalmazni kell.

(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gondoskodik.

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára