1/1959. (I. 17.) ÉM rendelet

a kőművesmester és a kőműves kisiparos, valamint az ácsmester és az ács kisiparos tevékenységi körének megállapításáról

A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. törvényerejű rendelet 24. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a könnyűipari miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

A kőművesmester tevékenységi köre

1. § (1) A kőművesmester iparának gyakorlása során olyan földszintes lakó-, gazdasági és egyéb épületek önálló építésére, átalakítására, javítására, tatarozására, illetőleg lebontására jogosult, amelyekben :

a) a két külső szerkezeti főfal legszélesebb színvonalköze 15 métert,

b) a legszélesebb traktusmélység belső fesztávolsága 6 métert,

c) a padlószinttől mért belső magasság pedig 3,5 métert nem halad meg. A kőművesmester ezeken az épületeken önállóan elvégezheti a föld-, alapozási, beton- és vasbeton- (koszorú és 2 méternél nem nagyobb szabad fesztávolságú kéttámaszú vasbetonszerkezet), kőműves-, talajnedvesség elleni szigetelő, burkoló (cement-, beton- és égetett agyagárukból készülő burkolat) és cserépfedő munkákat, beépítheti továbbá a gyárilag előregyártott típus beton- és vasbeton-elemeket, illetőleg felállíthatja a gyárilag előregyártott típus vasbeton-fedélszéket, készíthet vasbeton-kerítésoszlopot, végül elhelyezheti a kőfaragó mester által természetes kőből kivitelezett diszítő elemeket.

(2) A kőművesmester az (1) bekezdésben meghatározott munkák közül a külső vagy belső átalakítási, javítási és tatarozási munkákat bármely épületen elvégezheti, ha azok szerkezeti változtatással nem járnak és állvány nélkül vagy a földszint magasságát meg nem haladó állványról elvégezhetők.

(3) A kőművesmester az (1) bekezdésben meghatározott vasbetonmunkákon kívül egyéb monolit vasbeton-szerkezetek készítését csak felelős műszaki vezető (5. §) felügyelete és együttes felelőssége mellett, annak műszaki tervei és számításai alapján végezheti, amennyiben a szükséges állványozási, ducolási és zsaluzási munkálatokat ácsmester végezte.

(4) A kőművesmester a (2) bekezdésben meghatározott, a földszint magasságát meghaladó állvány felállításával járó munkákat csak akkor végezhet, ha az állványokat ácsmester állította fel és az ácsmester az állványozást a munka tartama alatt is ellenőrzi.

(5) A jelen § alkalmazása szempontjából földszintes az az épület is, amely alagsorral vagy pincével és felette legfeljebb egy szobasorral (magasföldszinttel) épül. Pince az az épületrész, amelyben a helyiség belső űrmagasságának több mint fele az eredeti talajszint alá kerül. Alagsor az az épületrész, amelyben a helyiség belső űr-magasságának legfeljebb kétharmad része épül az eredeti talajszint fölé. Az olyan épület, amelyben pince, alagsor és szobasor is épül, továbbá amelyben az eredeti talajszint feletti szobasoron (magasföldszinten) felül a padlástérbe épített helyiség is van, nem tekinthető földszintes épületnek.

A kőműves kisiparos tevékenységi köre

2. § (1) A kőműves kisiparos iparának gyakorlása során olyan egyszerű szerkezetű, földszintes és legfeljebb felerészben alápincézett, egyenessorú (alagsor és beépített padlástér nélküli) lakó-, gazdasági és egyéb épületek önálló építésére, átalakítására, javítására, tatarozására, illetőleg lebontására jogosult, amelyekben:

a) az épület szélessége (a szerkezeti főfalak külső fesztávolsága) 6 méternél,

b) a padlószinttől mért belső magasság pedig 3,5 méternél nem nagyobb. A kőműves kisiparos ezeken az épületeken önállóan elvégezheti a föld-, alapozási-, kőműves-, talajnedvesség elleni szigetelő, burkoló (cement-, beton- és égetett agyag-árukból készülő burkolat) és cserépfedő munkákat. A kőműves kisiparos vasbeton-koszorún, továbbá ajtó és ablak felett 2 méternél nem nagyobb szabad fesztávolságú, kéttámaszú monolit vasbeton-áthidalón kívül egyéb vasbetonmunkákat nem végezhet.

(2) A kőműves kisiparos bármely épületen végezhet olyan átalakítási, javítási és tatarozási munkát, amely az épület szerkezeti részét nem érinti és amelyhez a földszint magasságát meghaladó állvány felállítása nem szükséges.

Az ácsmester tevékenységi köre

3. § (1) Az ácsmester iparának gyakorlása során önállóan jogosult faszerkezeti, illetőleg favázas házak építésére, továbbá bármely épületen a fapadló-burkolási, tetőszerkezeti és azbesztpala-fedési munkák, valamint - szilárdságtani számítást nem igénylő - állványozási, ducolási, zsaluzási és egyéb ácsmunkák elvégzésére,

(2) Az ácsmester különleges (feszítő-, függesztő-műves, rácsos, vonóvasas) tetőszerkezetek készítését, valamint szilárdságtani számítást igénylő állványozási, ducolási és zsaluzási munkálatokat csak felelős műszaki vezető (5. §) felügyelete és együttes felelőssége mellett, annak műszaki tervei és számításai alapján végezhet.

Az ács kisiparos tevékenységi köre

4. § (1) Az ács kisiparos iparának gyakorlása során önállóan elvégezheti a kőműves kisiparos tevékenységi körébe tartozó épületek ács- és azbeszt-palafedési munkáit, bármely épületen az épület szerkezetét nem érintő javító és tatarozó munkákat, fapadló-burkolást, továbbá ajtó- és ablakfélfát, fakerítést és kisebb gazdasági épületeket (ólat, kamrát) készíthet.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából szerkezeti részek az oszlopok, gerendák és főszarúállások.

A felelős műszaki vezető

5. § A jelen rendelet 1. §-a (3) bekezdésének és 3. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során felelős műszaki vezető lehet:

a) az, akinek építész-, általános vagy szakmérnöki, illetőleg építőmesteri képesítése van, továbbá

b) - legfeljebb 1500 légm3 nagyságú, háromszintes és 6 méternél nem nagyobb belső fesztávolságú épület esetében - az, aki felső építőipar-iskolát vagy építőipari technikumot végzett.

Hatálybalépés

6. § A jelen rendelet 1959. évi március hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 32.396/1913. KM rendelet (R. T. 1431. o.) hatályát veszti.

Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter