1958. évi 9. törvényerejű rendelet

a kisiparosok ipargyakorlásáról

Az épülő szocialista társadalmi rendben a szocialista ipar tevékenységét kiegészítőén a lakosság egyes szükségleteinek kielégítését részben a kisipar látja el.

Ennek megfelelően kell egységes jogszabályban rendezni a kisiparosok ipargyakorlását, egyidejűleg hatályon kívül kell helyezni számos elavult rendelkezést.

Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi törvényerejű rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) Kisiparos az, aki iparjogosítvány (iparigazolvány vagy kisipari működési engedély), továbbá háziipari értesítés és vándoripari engedély alapján saját nevében, rendszeresen és keresetszerűen ipari tevékenységet folytat.

(2) A könnyűipari miniszter rendelettel állapítja meg, hogy a jelen törvényerejű rendelet szabályait mennyiben kell a háziiparosokra és a vándoriparosokra alkalmazni.

2. § (1) Iparigazolvány alapján lehet gyakorolni a képesítéshez kötött iparokat, valamint a szabad (képesítéshez nem kötött) iparokat.

(2)[1] Kisipari működési engedély alapján is lehet gyakorolni a könnyűipari miniszter rendeletében külön meghatározott képesítéshez kötött iparokat.

(3) A könnyűipari miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben és a Kisiparosok Országos Szervezetének (a továbbiakban: KIOSZ) meghallgatása után

a) a képesítéshez kötött, valamint a kisipari működési engedély alapján gyakorolható iparok körét rendeleti úton állapítsa meg;

b) egyes szabad iparokban az iparigazolvány kiadását szakmai gyakorlattól és vizsga letételétől tegye függővé.

(4) A képesítéshez kötött iparok körén belül az építőipari kisiparokat az építésügyi miniszter a könnyűipari miniszterrel egyetértésben a KIOSZ meghallgatása után állapítja meg.

3. § (1)[2] Iparjogosítványt csak állandó lakóhellyel rendelkező, nagykorú személy kaphat.

(2)[3] Nem kaphat iparjogosítványt az a személy, akit az állam, a béke és az emberiség elleni bűntett miatt szabadságvesztés büntetésre, vagyon elleni szándékos bűntett miatt 1 évet meghaladó, vagy bármely szándékos bűntett miatt 2 évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre jogerősen elítéltek.

(3)[4] A képesítéshez kötött iparokban az iparjogosítvány kiadásához mesterlevél szükséges. Az illetékes elsőfokú iparhatóság - a KIOSZ meghallgatása után - az építőiparok kivételével, a mestervizsga követelménye alól indokolt esetben felmentést adhat annak, aki a gyakorolni kívánt iparban (rokoniparában) szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezik.

(4)[5] Nem kell mesterlevelet bemutatnia annak, aki a kért ipar gyakorlására jogosító iparigazolvánnyal korábban már rendelkezett, továbbá - képesítése körében - annak, akinek mérnöki, építőmesteri oklevele, illetve felső ipariskolai végbizonyítványa van.

(5)[6] Kisipari működési engedély kiadásához annak igazolása szükséges, hogy a kérelmező legalább két évi szakmai gyakorlatot folytatott.

(6)[7] Az iparjogosítvány kiadásával egyidejűleg a KIOSZ tagságot igazolni kell.

4. § (1) Mestervizsgát tehet, aki szakmai jártasságát szakmunkásbizonyítvánnyal (segédlevéllel) és ennek megszerzése után legalább három évi, munkakönyvvel igazolt szakmába vágó gyakorlattal bizonyítja.

(2)[8] Az illetékes elsőfokú iparhatóság - a KIOSZ meghallgatása után - kivételesen mestervizsgára bocsáthatja

a) azt is, aki legalább 8 évi, vagy

b) érettségivel egyenértékű ipariskolai végzettség esetében egy évi szakmai gyakorlatot, illetve az építőipaiban két évi szakmai gyakorlatot igazol, vagy

c) valamely képesítéshez kötött ipar gyakorlására jogosító iparigazolvánnyal már rendelkezik és iparát egyéb képesítéshez kötött iparra is ki kívánja terjeszteni vagy arra át kíván térni,

d) az elhalt kisiparos házastársát

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében az építésügyi miniszter egyes építőipari szakmákban egy éves szakmai gyakorlatot állapíthat meg.

(4) A mestervizsgát a KIOSZ által szervezett mestervizsga-bizottság előtt kell letenni. A bizottság szervezetét, működését, a vizsga anyagát, menetét, a mesterlevél kiállításának módját, valamint a fizetendő díjakat a könnyűipari miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben és a KIOSZ meghallgatása után rendelettel állapítja meg.

(5) Akik a mestervizsgát sikerrel letették, a "mester" címet használhatják, akik mesterlevelet nem szereztek, "kisiparos" megjelölés használatára jogosultak.

Iparjogosítvány kiadása, az ipargyakorlás megszűnése

5. § (1) Az iparjogosítványt ki lehet adni mindazoknak, akik a jelen törvényerejű rendeletben megjelölt feltételek fennforgását igazolják. A könnyűipari miniszter felhatalmazást kap, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben közérdekből a KIOSZ meghallgatása után egyes iparokban és területeken további iparjogosítványok kiadását rendelettel korlátozza.

(2) Az iparjogosítvány kiadása iránti kérelmet az illetékes elsőfokú iparhatóságnál írásban kell előterjeszteni.

(3)[9] Munkaviszonyban álló személy részére állandó lakhelyén folytatott ipar gyarkolására iparjogosítványt kiadni csak akkor lehet, ha azt a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése indokolja és ahhoz munkáltatója hozzájárul. A kisiparos munkaviszonyt akkor létesíthet, ha erre az illetékes elsőfokú iparhatóság engedélyt ad.

(4)[10]

6. § Az illetékes másodfokú iparhatóság a feltaláló részére, kizárólag szabadalmazott találmánya tárgyának előállítására, a jelen törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében előírt szakképzettség igazolása nélkül iparigazolvány kiadását engedélyezheti. Az ilyen iparigazolvány hatálya megszűnik, ha az alapul szolgáló szabadalom érvényét veszti, vagy azt a feltaláló másra ruházza át.

7. § (1) A kérelmezőnek az iparjogosítvány kiadásakor illetéket kell fizetnie.

(2) Az illeték összegét a pénzügyminiszter állapítja meg.

8. § Az ipar gyakorlását csak az iparjogosítvány kézhezvétele után szabad megkezdeni; az iparjogosítvány kézhezvételétől számított hat hónap alatt az iparos köteles az ipar gyakorlását megkezdeni és iparát folyamatosan gyakorolni.

9. § (1) A kisiparos iparát hat hónapja szüneteltetheti. Az elsőfokú iparhatóság az ipar szüneteltetését indokolt esetben egyízben további, legfeljebb hat hónapra engedélyezheti.

(2) A kisiparosnak az ipar szüneteltetését és újból gyakorlását az elsőfokú iparhatóságnál 8 napon belül be kell jelentenie.

(3) A könnyűipari miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a KIOSZ meghallgatása után a szüneteltetés idejét korlátozhatja.

10. § (1) Az ipar gyakorlására vonatkozó jog megszűnik, ha

a) a kisiparos iparjogosítványát visszaadja,

b) a kisiparos meghal és özvegye (kiskorú gyermekeinek vagy ellátatlan unokáinak gyámja) az ipart nem kívánja folytatni,

c) a kisiparost jogerős büntetőbírói ítélet foglalkozásának gyakorlásától eltiltja,

d) a kisiparos iparjogosítványát az elsőfokú iparhatóság visszavonja.

(2) Ha a kisiparos iparának gyakorlását megszünteti, köteles iparjogosítványát 8 nap alatt az elsőfokú iparhatóságnak visszaadni.

11. § (1) Az életbenmaradt házastárs, ha a 3. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek személyében megfelel - feltéve, hogy más kereső foglalkozása nincs, vagy arról lemond - a kisiparos halála után az ipart saját jogán, illetőleg a kiskorú gyermek vagy ellátatlan unoka jogán, túlélő házastárs hiányában a gyám a kiskorú jogán újabb iparigazolvány, illetőleg működési engedély nélkül folytathatja.

(2)[11] Az életbenmaradt házastárs, illetve gyám szakmunkásbizonyítvánnyal (segédlevéllel), az építőiparban mesterlevéllel rendelkező felelős vezetőt köteles alkalmazni, ha ilyen képesítése nincs. A felelős vezető alkalmazását az illetékes elsőfokú iparhatóságnál egyidejűleg be kell jelenteni. Az életbenmaradt házastársat, illetve gyámot, - az építőiparok kivételével - a szakmunkásvizsga (segédvizsga) követelménye alól az elsőfokú iparhatóság - a KIOSZ meghallgatása után - indokolt esetben felmentheti. Felmentést csak az az özvegy, illetve gyám kaphat, aki legalább öt évi szakmai gyakorlatot igazol.

(3) Az ipar folytatására jogosult házastárs vagy gyám tartozik az ipar folytatását vagy megszűnését az elsőfokú iparhatóságnál 3 hónapon belül bejelenteni.

12. §[12] (1) Vissza kell vonni az iparjogosítványt attól a kisiparostól

a) akit az állam (Btk. IX. fejezet), a béke és az emberiség (Btk. X. fejezet) elleni bűntett miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, illetőleg akit az ipar gyakorlásával összefüggésben elkövetett szándékos bűntett miatt jogerősen egy évet meghaladó, vagy bármely szándékos bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre ítéltek.

b) akinek saját hibájából egy évet meghaladó - az ipar gyakorlásából származó adóhátraléka, vagy kisipari nyugdíjjárulék-hátraléka, vagy az ipari alkalmazottak után járó társadalombiztosítási járulék-hátraléka van,

c) aki a 30. §-ban foglalt rendelkezés ellenére mestervizsgát nem tett,

d) aki munkáltatója hozzájárulásával kapott iparjogosítványt s utóbb a munkáltatója ezt a hozzájárulást írásban visszavonja.

(2) A KIOSZ meghallgatása után vissza lehet vonni az iparjogosítványt attól a kisiparostól

a) akit az ipar gyakorlásával összefüggésben elkövetett - az (1) bekezdés a) pontja alá nem tartozó - szándékos bűntett miatt jogerősen egy évet meg nem haladó szabadságvesztés-büntetésre, továbbá javító-nevelő munkára vagy pénzbüntetésre, vagy bármely bűntett miatt jogerősen egy évet meghaladó és végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek.

b) akit az ipar gyakorlására vonatkozó jogszabályok megsértése miatt szabálysértésért, illetve az 1962. évi 10. sz. tvr. IV. fejezet 49-53, 55, 57. és 59. §-ába ütköző, az ipar gyakorlásával összefüggésben elkövetett szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen megbírságoltak, feltéve, hogy az első bírság jogerőre emelkedésétől számítva két év, a második bírság jogerőre emelkedésétől számítva pedig hat hónapnál hosszabb idő nem telt el,

c) akinek saját hibájából hat hónapot meghaladó - az ipar gyakorlásából származó - adóhátraléka, vagy kisipari nyugdíjjárulék-hátraléka, vagy ipari alkalmazottak után járó társadalombiztosítási járulék-hátraléka van.

d) aki iparának gyakorlását hat hónap alatt nem kezdi meg, vagy hat hónapnál hosszabb ideig engedély nélkül szünetelteti,

e) aki szakszerűtlen vagy felelőtlen munkájával a lakosság érdekeit sérti és ezzel a magatartásával ismételt, írásbeli figyelmeztetés után sem hagy fel,

f) aki munkaviszonyban áll [tvr. 5. § (3) bek.] és ennek folytán a lakosság szükségleteinek kielégítését ismételt írásbeli figyelmeztetés után is elhanyagolja.

Az ipar gyakorlása

13. § A kisiparos iparát csak a jelen törvényerejű rendelet és az egyes szakmákra vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint kialakult szakmai szokások keretei között folytathatja.

14. § (1)[13] A kisiparos iparát csak saját személyében gyakorolhatja. Iparának gyakorlásában segítő családtagjai: házastársa, le- és felmenő rokona (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő), részt vehetnek.

(2) A kisiparos betegségének vagy önhibáján kívüli akadályoztatásának ideje alatt iparát az (1) bekezdésben említett segítő családtagja vagy alkalmazottja folytathatja; az építő kisiparban a segítő családtagnak, illetve alkalmazottnak ilyen esetben szakmunkás képesítéssel kell rendelkeznie.

15. § (1)[14] A kisiparos három alkalmazottat foglalkoztathat; ha a kisiparosnál tanulók szakképzése biztosítva van, a kisiparos két szakmunkástanulót, ha legalább egy szakmunkás képesítéssel rendelkező alkalmazottja van, három szakmunkástanulót vállalhat gyakorlati oktatásra.

(2)[15] Bedolgozót a kisiparos nem foglalkoztathat.

(3)[16] Az illetékes másodfokú iparhatóság kivételesen indokolt esetben (export, elemi kár helyreállítása, stb.) meghatározott időtartamra, a KIOSZ javaslatára, további 3 alkalmazott foglalkoztatását engedélyezheti. A kisiparos által foglalkoztatott alkalmazottak, szakmunkástanulók és segítő családtagok együttes száma még ilyen kivételesen indokolt esetben sem haladhatja meg a 9 főt.

(4)[17] Az alkalmazott munkábalépése és a munkaviszony megszűnése alkalmával a munkakönyvbe Vezetett bejegyzést a kisiparos köteles láttamozás végett a KIOSZ-nak bemutatni.

(5)[18]

16. § (1) Legfeljebb két kisiparos az ipar gyakorlására társulhat.

(2) A társulást az illetékes elsőfokú iparhatóságnál 8 napon belül be kell jelenteni.

(3) Több különböző szakmájú kisiparos egy-egy meghatározott munka e végzésére alkalmi munkaközösséget alakíthat.

(4) Az alkalmi munkaközösség létrehozására a KIOSZ javaslata alapján a másodfokú iparhatóság adhat engedélyt.

(5) A társulásban és az alkalmi munkaközösségben foglalkoztatott alkalmazottak, ipari tanulók és segítő családtagok együttes száma nem haladhatja meg a 15. § (2) bekezdésében említett 9 főt.

(6) Kisiparosok társulásának és alkalmi munkaközösségének jogviszonyaira a polgári jogi társaság szabályait kell alkalmazni.

17. § (1) A kisiparos a jelen törvényerejű rendelet 1. §-a szerinti iparjogosítvány alapján csak az iparának munkakörébe tartozó és sajátmaga által előállított termékeket, valamint ezek alkatrészeit és tartozékait hozhatja forgalomba. A kisiparos ezeket a hatályos jogszabályok keretei között bárki részére eladhatja.

(2) A kisiparos termékeit telephelyén hozhatja forgalomba.

(3) A könnyűipari miniszter a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben szabályozza a kisiparosok nyilvános vásárokon és piacokon való árusítás jogát,

18. §[19] (1) A kisiparos elsődleges feladata a helyi lakosság szükségleteinek kielégítése. Ipara körébe tartozó munkát az elsőfokú iparhatóság területén, továbbá Budapesten és a megyei jogú városokban a város (főváros) egész területén végezhet.

(2) Ha a kisiparos olyan városban gyakorolja iparát, melynek területén járási iparhatóság székhelye is van, a járási iparhatóság területéhez tartozó községekben a lakosság részére ipara körébe tartozó javító-szolgáltató munkát végezhet.

(3) A kisiparos az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt községekben (városokban) csak meghívás alapján végezhet ipara körébe tartozó munkát.

(4) Az építő kisiparos telephelyén kívül meghívás nélkül is bárhol végezhet munkát.

(5) Az elsőfokú iparhatóság - a KIOSZ meghallgatása után - indokolt esetben visszavonásig érvényes külön engedélyt adhat egyes kisiparosoknak arra, hogy

a) olyan ipar működési körébe tartozó ipari tevékenységet is folytassanak, amely a könnyűipari miniszter rendeletében azonos iparcsoportban szerepel.

b) az (1)-(3) bekezdésben megjelölt helyeken kívül is végezhessenek a lakosság részére meghívás nélkül javító-szolgáltató munkát.

19. § Az építő kisiparos kivételével a kisiparos jogosult arra, hogy az iparának munkakörébe tartozó termékek teljes előállításához, illetőleg megjavításához szükséges más szakmákba tartozó munkákat is elvégezze (munkaegyesítés).

20. § (1)[20] A kisiparosnak csak egy telephelye (műhelye, üzlete) lehet. Indokolt esetben - a KIOSZ meghallgatása után - az asztalos, cukrász, fémnyomó, fényképész, galvanizáló, kárpitos, kelmefestő és vegytisztíló, paplankészítő, sütő és takács iparokban - különösen indokolt esetben más iparokban is - az elsőfokú iparhatóság külön vállaló-készmunkát kiadó helyiség és külön műhelyhelyiség fenntartására adhat engedélyt. Telephelynek a vállaló készmunkát kiadó helyiséget kell tekinteni.

(2) A kisiparos műhelyét (telephelyét) annak külső részén - a bejáratnál - cégtáblával köteles megjelölni.

(3) A cégtáblán fel kell tüntetni a kisiparos családi és utónevét, valamint az általa gyakorolt ipart.

21. § (1) A kisiparos telephelyét ugyanazon helység (község, város) illetve a főváros vagy megyei jogú város kerülete területén belül új iparjogosítvány váltása nélkül áthelyezheti, de a telephely áthelyezését az elsőfokú iparhatóságnál 8 nap alatt be kell jelentenie.

(2) A könnyűipari miniszter a telephely áthelyezését rendelettel a KIOSZ meghallgatása után engedélyhez kötheti.

(3) A kisiparos iparát más helységben (községben, városban, kerületben) csak új iparjogosítvány alapján gyakorolhatja. Az új iparjogosítvány kiadásával egyidejűleg a régi iparjogosítványt be kell vonni.

(4)[21] Rendkívül indokolt esetben - a KIOSZ meghallgatása után - a kisiparos iparának áthelyezését ugyanazon megye (főváros, megyei jogú város) területén az illetékes másodfokú iparhatóság engedélyezheti.

22. § (1) Csak telepengedély alapján lehet létesíteni olyan műhelyt (üzemet); amelyben az ipar gyakorlása a környező lakókat vagy a közönséget háborgatja (zajos, bűzös vagy veszélyes).

(2) A telepengedélyhez kötött iparok körét, valamint a telepengedélyezési eljárást a könnyűipari miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a KIOSZ meghallgatása után rendelettel szabályozza.

Eljárási szabályok

23. §[22] A kisiparosok ipargyakorlására vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az ipar-hatósági jogkört gyakorló hatóságokat a Minisztertanács rendeletben jelöli ki.

24. § (1) A magánkisipar országos jellegű iparhatósági főfelügyeletét az érdekelt miniszterek és a KIOSZ meghallgatása után a könnyűipari miniszter gyakorolja.

(2) A kisiparosok működése felett a szakfelügyeletet az érdekelt miniszterek a könnyűipari miniszterrel egyetértésben a KIOSZ meghallgatása után gyakorolják. Ennek keretén belül

a) megállapíthatják a kisipar tevékenységi körét;

b) anyagnormákat, receptúrakat, minőségi előírásokat, hygiéniai utasításokat, tárolási és szállítási szabályokat állapíthatnak meg;

c) a termelést ellenőrizhetik;

d) a munkaügyi és bérkérdéseket, valamint

e)[23]

(3) A könnyűipari miniszter gyakorolja a főfelügyeletet a háziiparosok és vándoriparosok tevékenysége felett is.

25. § A KIOSZ-nak a munkakönyvekbe történt bejegyzésekről, az ipari tanulószerződések megkötéséről és a mestervizsga bizonyítványokról olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kisiparosoknál foglalkoztatott alkalmazottak és ipari tanulók száma, valamint a mestervizsgákra vonatkozó adatok megállapíthatók. Az adatokat az illetékes szakigazgatási szervek rendelkezésére kell bocsátani.

26. § A jogosulatlan iparűzés - kontárkodás - megakadályozása és felfedése érdekében a KIOSZ ellenőri hálózatot szervezhet. Az ellenőrök a KIOSZ által kiadott és az illetékes elsőfokú iparhatóság által láttamozott arcképes igazolvány alapján működnek.

Büntető és vegyes rendelkezések

27. § (1)[24]

(2)[25]

(3)[26]

(4)[27] Az ipari szabálysértések tárgyában hozott első- és másodfokú határozatokat az elsőfokú iparhatósággal és a KIOSZ-szal közölni kell,

28. § Az illetékes elsőfokú iparhatóságoknak a kiadott iparjogosítványokról iparlajstrom-könyvet kell vezetniök.

29. § Művészeti munkát végző kisiparosok részére a könnyűipari miniszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a jelen törvényerejű rendelet egyes rendelkezései alól kivételt engedélyezhet.

30. § Mestervizsgát kell tennie a képesítéshez kötött iparokban annak a kisiparosnak, akinek iparigazolványát 1956. január 1. napja után állították ki. A könnyűipari miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a KIOSZ meghallgatása után - állapítja meg, hogy az egyes képesítéshez kötött iparokban mennyi idő alatt kell a mestervizsgát letenni. A mestervizsga letételének kötelezettsége alól a másodfokú iparhatóság, kérelemre, indokolt esetben, - a KIOSZ javaslatára - kivételt tehet. Az elutasító határozat ellen 15 napon belül a könnyűipari miniszterhez fellebbezésnek van helye.

31. § (1) A jelen törvényerejű rendelet 1958. évi február hó 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a könnyűipari miniszter gondoskodik.

(3) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével hatályát veszti

1. az 1884. évi XVII. törvény, ipartörvény;

2. az 1900. évi XXV. törvény, az 1884. évi XVII. törvény 50. §-ának a megrendelésgyűjtésre vonatkozó rendelkezései módosításáról;

3. az 1922. évi XII. törvény, az 1884. évi XVII. törvénybe iktatott ipartörvény módosításáról;

4. az 1932. évi VIII. törvény, az ipartestületek országos központjáról;

5. az 1936. évi VII. törvény, az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról;

6. az 1955. évi 14. számú törvényerejű rendelet, a kisiparosok ipargyakorlásáról, valamint az ezek felhatalmazása alapján kiadott rendeletek az egyes kisipari szakmákra vonatkozó külön jogszabályok kivételével.

(4) A magánkereskedés gyakorlásáról rendelkező 1957. évi 17. számú törvényerejű rendelet 18. §-ának (2) bekezdése azzal egészül ki, hogy a cukrászipar felett a főfelügyeletet a könnyűipari miniszter gyakorolja, [24. § (1) bekezdés].

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára