20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet

a lakásszövetkezetekről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a bérből, fizetésből élő dolgozók - elsősorban az üzemi munkások - lakásszövetkezetek útján kedvezményes feltételek mellett személyi tulajdonú lakáshoz jussanak. Ennek érdekében az alábbiakat rendeli:

A lakásszövetkezetek célja

1. § A lakásszövetkezet a dolgozók önkéntes társulása abból a célból, hogy

a) saját megtakarításaik, valamint az állam által nyújtott kedvezmények felhasználásával saját otthonhoz jussanak,

b) a házak rendeltetésszerű használatáról, kezeléséről, karbantartásáról és felújításáról együttesen gondoskodjanak.

A lakásszövetkezetek szervezése

2. § (1) Lakásszövetkezeteket a fővárosban, megyei és járási jogú városokban és ipari településeken lehet - a tanácsok végrehajtó bizottságainak segítségével - szervezni a területükön működő állami és szövetkezeti szervek, vállalatok, intézmények, hivatalok (továbbiakban: vállalat) és szakszervezeti szervek közreműködésével. A szervezést szervező bizottság végzi.

(2) A szervező bizottságban a dolgozók mellett a tanács végrehajtó bizottsága, a szakszervezet, valamint az Országos Takarékpénztár (továbbiakban: Takarékpénztár) képviselője is részt vesz.

(3) A lakásszövetkezeteket - a gazdaságos üzemeltetés követelményeinek figyelembevételével - általában összefüggő területen levő épületcsoportonként kell megszervezni; lakásszövetkezetet házanként is lehet szervezni.

A lakásszövetkezet megalakulása

3. § (1) A lakásszövetkezet megalakulását az alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlést a szervező bizottság hívja össze; a közgyűlésre a felvételre javasolt [5. § (1) bekezdés] dolgozókat kell meghívni.

(2) A lakásszövetkezet megalakul, ha

a) az alakuló közgyűlés a megalakulást elhatározta, az alapszabályt megállapította, az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot megválasztotta és

b) a tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve az alapszabályt jóváhagyta és a lakásszövetkezetet nyilvántartásba vette.

A lakásszövetkezet szervei

4. § (1) A lakásszövetkezet szervei:

a) a közgyűlés,

b) az igazgatóság,

c) a felügyelő bizottság.

(2) A szervek hatáskörét és feladatait részletesen az alapszabály határozza meg.

A lakásszövetkezeti tagság

5. § (1) Lakásszövetkezetbe tagként kizárólag az állami, a társadalmi szervek, a vállalatok, a szövetkezetek bérből, fizetésből élő dolgozói - elsősorban az állami üzemek munkásai - vehetők fel. A felvételre a vállalat vezetője és szakszervezeti bizottsága - a jelentkezők munkához való viszonya, szociális körülményei, jövedelmi és lakásviszonyai vizsgálata alapján - tesz javaslatot.

(2) A tagok felvételéről az alakuló közgyűlés, a szövetkezet megalakulása után pedig - a közgyűlés felhatalmazása alapján - az igazgatóság határoz.

(3) Az Építésügyi Minisztérium határozza meg, hogy lakásszövetkezet hol szervezhető és évenként megállapítja a felvehető tagok számát.

(4) A lakásszövetkezetbe való felvétel előfeltétele, hogy a kérelmező:

a) a készpénzelőleget [7. § b) pont] a Takarékpénztárhoz befizesse és a befizetést igazolja;

b) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőként elismerje;

c) írásbeli nyiltkozatban vállalja, hogy a kedvezményes lakásárat megfizeti s ennek biztosítására a törlesztő részleteknek illetményeiből való levonásához - a megfelelő illetményrésznek a Takarékpénztárra történt engedményezésével hozzájáruljon;

d) tanácsi rendelkezés alatt álló bérlakását - a lakásszövetkezeti lakásba való beköltözése időpontjára - a végrehajtó bizottság rendelkezésére bocsátja és ezt igazolja.

A lakásszövetkezeti tagság kizáró okai

6. § Lakásszövetkezetnek nem lehet tagja az, aki - vagy együtt élő házastársa -

a) tulajdonosa olyan állandó lakás célját szolgáló háznak, öröklakásnak, amely jogos lakásigényét kielégíti,

b) korábbi jogszabályok alapján szervezett lakásépítő szövetkezetnek vagy a jelen rendelet alapján alakult lakásszövetkezetnek már tagja és a szövetkezeti lakás a jogos lakásigényét kielégíti.

c) a Népköztársaság vagy a népgazdaság ellen bűntettet követett el, s emiatt jogerősen elítélték.

Az állam által nyújtott kedvezmények

7. § Az állam a lakásszövetkezetek és azok tagjai részére a következő jelentős kedvezményeket nyújtja:

a) kedvezményes szövetkezeti lakásárat;

b) a kedvezményes árnak csak 15%-át kell készpénzben megfizetni (készpénzelőleg);

c) a 15%-ot meghaladó összegű készpénzelőleg befizetése esetén a többletként befizetett összeg 30%-ának megfelelő árkedvezményt; 30 évnél rövidebb idő alatt történő visszafizetés esetén pedig a tartozás összegéből annyiszor 1% kedvezményt, ahány évvel előbb fizetik vissza a kölcsönt;

d) a nagycsaládos dolgozóknak, amennyiben az eltartottak száma kettő vagy ennél több, az igazoltan eltartott családtagok után családtagonként 2.000 Ft külön árkedvezményt, amely beszámít a készpénzelőlegbe; ezen a címen 10.000 Ft-nál na-gyobb összegű kedvezmény nem adható;

e) a készpénzelőleggel és kedvezményekkel csökkentett lakásár megfizetésére 30 éves lejáratú kamatmentes kölcsönt;

f) helyszínre alkalmazott ingyenes típusterveket;

g) a lakások állami kivitelező vállalattal való felépítését;

h) a lakásszövetkezeti házban épülő üzlethelyiségek építési költségeit teljes egészében viseli;

i) a lakásszövetkezeti ház és a lakások részére 15 évig teljes házadó-mentességet;

j) a lakás első ízben történő öröklése esetén az örökösödési illeték alóli mentességet,

A lakásszövetkezeti építkezés

8. § (1) A lakásszövetkezetek részére közművesített területen, típus tervek alapján, kizárólag többszintes lakóházakat szabad építeni.

(2) A lakásszövetkezeti építkezések beruházója a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve. A beruházó a lakásszövetkezet megbízottjaként jár el.

(3) A lakásszövetkezeti házak kivitelezését az állami építőipari vállalatok végzik. Az építési szerződést rögzített áron kell megkötni.

(4) A lakásszövetkezet tagjai a részükre épített ház építkezését megbízottjuk (megbízottaik) útján ellenőrzik; a ház műszaki átadás-átvételéhez a megbízottat (megbízottakat) is meg kell hívni. A megbízott (megbízottak) indokolt észrevételeit a beruházó köteles figyelembe venni és a kivitelezővel szemben érvényesíteni.

(5) A lakásszövetkezeti tagok részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a szövetkezetek részére külön ház (házak) építkezésében - az ellenérték elszámolása mellett - saját munkájukkal is résztvegyenek.

A lakások ára

9. § (1) A lakások árát a telekár és a lakásszövetkezeti ház megvalósítási költségeinek figyelembevételével kedvezményesen kell megállapítani. Az ármegállapítás rendszerét és módját, valamint a kedvezmény mértékét a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter az Országos Árhivatal elnökével együttesen állapítja meg.

(2) Az egyes lakások árának megállapításánál figyelembe kell venni a lakás nagyságát, fekvését és felszereltségét is.

A tagok és a lakásszövetkezet tulajdona

10. § (1) A lakásszövetkezeti lakás a szövetkezeti tag személyi tulajdona. A lakásokat telekkönyvi al-betétben kell nyilvántartani.

(2) A telek, a lakásszövetkezeti házban lévő nem lakás célját szolgáló helyiségek, a házfelügyelői lakás, valamint az épületnek közös használatra szolgáló részei a szövetkezet tulajdonában állanak; ezeket a telekkönyvi törzsbetétben kell nyilvántartani,

A lakásszövetkezeti ház kezelése

11. § (1) A lakásszövetkezeti ház kezeléséről, karbantartásáról és felújításáról a lakásszövetkezet köteles gondoskodni.

(2) A kezelés és karbantartás költségelőirányzatát a közgyűlés házanként külön-külön köteles megállapítani. A lakásszövetkezeti tagok e költsé-geket saját lakásuk teljes alapterületének a ház össz-szövetkezeti lakásterületéhez viszonyított aránya szerint kötelesek viselni.

(3) A felújítási munkák költségeinek fedezetére a tagok kötelesek évenként a kedvezményes lakásár [9. § (1) bekezdés] 0.3-0.8%-át a lakásszövetkezet számlájára havi egyenlő részletekben befizetni. A befizetett összegeket felújítási alapként házanként külön számlán kell kezelni és kizárólag a felújítás költségeinek fedezésére szabad felhasználni,

12. § (1) A lakásszövetkezeti házban lévő üzlethelyiségek használóját a tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve jelöli ki. Az üzlethelyiségeket más célra igénybevenni nem szabad.

(2) Ha az üzlethelyiség használója állami vagy szövetkezeti szerv, az üzlethelyiség alapterületének az összlakásterülethez viszonyított arányában a közgyűlés által megállapított összegű kezelési, karbantartási és felújítási hozzájárulást köteles megfizetni.

(3) Ha az üzlethelyiség használója magánszemély, a szövetkezet részére bért köteles fizetni, amely adóköteles.

A lakásszövetkezeti tagság megszűnése

13. § A lakásszövetkezeti tagság megszűnik:

a) a lakás elidegenítésével,

b) a tag halálával,

c) kizárással.

A lakás használata, elidegenítése és öröklése

14. § (1) A lakásszövetkezeti ház lakásaiban csak a szövetkezeti tag és hozzátartozói lakhatnak; ez alól kivételt az igazgatóság engedélyezhet.

(2) A lakást csak az igazgatóság, valamint - a kölcsöntartozás fennállásának ideje alatt - a Takarékpénztár hozzájárulásával lehet elidegeníteni és csak olyan személy részére, akit a lakásszövetkezet tagként felvesz.

(3) A lakás elidegenítése esetén a lakásszövetkezetet elővásárlási jog illeti meg; a szövetkezet ezt a jogát kijelölt tagja útján gyakorolja.

(4) A lakásszövetkezeti házban lévő lakás örökölhető. Az örököst, - ha kéri és a szövetkezeti tagságra megállapított feltételeknek megfelel - a tagok sorába fel kell venni.

(5) Ha az örökös lakásszövetkezeti tag nem lehet vagy felvételét a hagyaték átadásától számított hat hónapon belül nem kéri, a szövetkezetet a lakás tekintetében vételi jog illeti meg.

Kizárás

15. § (1) A közgyűlés kizárja a lakásszövetkezet tagjai közül azt,

a) akit a bíróság a Népköztársaság vagy a népgazdaság ellen elkövetett bűntett miatt jogerősen elítélt,

b) akinek lakását a bíróság jogerős ítélettel el-kobozta,

c) aki a kölcsöntörlesztő részleteket nem fizeti, vagy a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tesz eléget,

(2) Ha a közgyűlés a tagot kizárta, a lakásszövetkezetet a lakás tekintetében vételi jog illeti meg. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni arra az esetre, ha a bíróság a lakást elkobozta; az elkobzott lakást a szövetkezet részére kell értékesíteni,

(3) A kizárt tag köteles a lakást kiüríteni. Amennyiben a kizárt szövetkezeti tag a szövetkezeti lakást - az erre megállapított határidőn belül - nem bocsátja a szövetkezet rendelkezésére, vele szemben a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 80. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Pénzügyi lebonyolítás

16. § (1) A lakásszövetkezeti építkezés finanszírozása, bankszerű ellenőrzése és a lakásszövetkezetekkel összefüggő hitelműveletek pénzügyi lebonyolítása a Takarékpénztár feladata.

(2) A lakásszövetkezetek kötelesek pénzeszközeiket a Takarékpénztárnál vezetett kamatmentes számlán tartani.

(3) A lakásszövetkezeti tagokat terhelő kölcsöntartozás erejéig a lakás telekkönyvi albetétében a Takarékpénztár javára jelzálogjogot kell bekebelezni és a tartozás fennállása idejére elidegenítési és terhelési tilalmat kell feljegyezni.

(4) A vállalatok az engedményezés alapján kötelesek az esedékes törlesztőrészleteket a lakásszövetkezeti tag illetményéből levonni és a tartozás törlesztésére a Takarékpénztárhoz átutalni. A törlesztő részletek levonásáért és haladéktalan átutalásáért a vállalatok anyagilag is felelősek.

(5) A felújítási alapot [11. § (3) bekezdés] illető befizetések elmulasztása a kölcsöntörlesztő részletek megfizetése elmulasztásának következményeit vonja maga után.

Egyéb rendelkezések

17. § (1) A lakásszövetkezetek feletti főfelügyeletet - pénzügyi vonatkozású kérdésekben a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az építésügyi miniszter, a felügyeletet pedig a tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve gyakorolja.

(2) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A végrehajtásról és a mintaalapszabályok megállapításáról az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttesen gondoskodik. A lakásszövetkezeti házak telekkönyvezésével kapcsolatos szabályokat az igazságügyminiszter állapítja meg.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese