35/1956. (IX. 30.) MT rendelet
a lakásbérletről
I. Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. §
(1) A jelen rendelet hatálya kiterjed mind a társadalmi, mind pedig a személyi tulajdonban álló házban lévő lakásra.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a külállamok tulajdonában álló épületben levő, területenkívüliséget, illetőleg személyes mentességet élvező személyek által használt, valamint
b) a fegyveres testületek zárt lakótelepein (lakóházaiban) levő lakásokra.
A bérleti jogviszony tárgya
2. §
A jelen rendelet alapján bérleti jogviszonyt üres lakásra, lakás céljára alkalmas helyiségre, üresen nem álló, de a jogos lakásigényt meghaladó lakószobára lehet létesíteni.
II. A társadalmi tulajdonban álló házban lévő lakásra vonatkozó rendelkezések
A bérleti jogviszony keletkezése
3. §
(1) A társadalmi tulajdonban álló házban levő lakásra a bérleti jogviszonyt
a) a lakásügyi halóság kiutaló határozata alapján a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése,
b) a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra nézve pedig a szerv intézkedése hozza létre.
(2) A bérleti szerződést az a bérlő kötheti meg, akinek részére a lakást a lakásügyi hatóság kiutalta.
4. §
Lakást csak olyan személy részére lehet kiutalni, aki
a) lakással nem rendelkezik,
b) lakással rendelkezik ugyan, de az nem éri el a jogos lakásigényének mértékét, illetőleg lakása egészségügyi szempontból nem megfelelő, vagy életkörülményei jelentős megváltozása folytán másik lakásra jogosult,
c) lakását elcserélni kívánja,
d) megfelelő lakással rendelkezik ugyan, de szolgálati lakáshoz kívánják juttatni.
5. §
(1) Nem utalható ki lakás annak,
a) aki lakásáról meghatározott személy részére lemondott (32. §), vagy lakását korábbi jogszabályok alapján eladta és ettől az időtől számítva három év még nem telt el;
b) akit kiutasítottak (kitiltottak) valamely helységből - ugyanabban a helységben.
(2) Nem jelölhető ki a lakás bérlőjéül az a személy, aki a lakást a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy intézkedése nélkül, önkényesen foglalta el.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalmat nem lehet alkalmazni azzal szemben, aki a jelen rendelet alapján a bérleti jogviszony folytatására jogosult [31. §, illetőleg 33. § (3) bekezdése].
6. §
(1) Lakás kiutalása esetén a bérbeadó és a bérlő a kiutaló határozatban megállapított határidő alatt kötelesek a bérleti szerződést írásban megkötni. A bérleti jogviszony a szerződés megkötésével kezdődik és határozatlan időre szól. A lakásba csak a bérleti szerződés megkötése után lehet beköltözni;
(2) Ha a bérleti szerződés megkötésére a bérlő magatartása vagy körülményei folytán nem kerül sor, a lakásügyi hatóság a kiutalást megsemmisíti.
(3) Ha a bérleti szerződés megkötését a bérbeadó megtagadja, a bérlő a kiutaló határozat alapján a lakásba beköltözhet és a lakást a jelen rendeletben megállapított jogok és kötelezettségek mellett használhatja.
(4) A bérlet létrejöttét nem gátolja, ha a felek a fizetendő bérben és járulékaiban a szerződéskötéskor megállapodni nem tudnak.
Szolgálati lakás kiutalása
7. §
(1) A szolgálati lakás bérlőjét - a szakszervezeti bizottság meghallgatásával - a szerv vezetője jelöli ki.
(2) A szerv a megüresedéstől, illetve a megszerzéstől számított nyolc napon belül köteles közölni az elsőfokú lakásügyi hatósággal, hogy a szolgálati lakás bérlőjéül kit jelöl ki. Ha a szerv az említett határidőn belül nem jelöli ki a bérlőt, a lakásügyi hatóság további nyolc napon belül köteles azt erre felhívni. Ha a szerv a bérlőt a felhívástól számított nyolc napon belül sem jelöli ki, a lakásügyi hatóság köteles ezt a lakással rendelkező szerv felettes szervének - minisztérium (országos hatáskörű szerv) esetében a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) - tudomására hozni. A felettes szerv (miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője) tizenöt napon belül köteles a lakás bérlőjének kijelölése iránt intézkedni.
(3) A lakásügyi hatóság indokolt esetben hozzájárulhat ahhoz, hogy a szerv a szolgálati lakás bérlőjét meghatározott későbbi időpontban jelölje meg.
8. §
(1) A lakásügyi hatóság köteles ellenőrizni, hogy a szerv a bérlő kijelölésénél a lakásügyi jogszabályoknak megfelelően járt-e el. Ha a szerv a bérlő kijelölésénél a jogszabályokat nem vette figyelembe, a lakásügyi hatóság köteles erre a szerv figyelmét felhívni. Ha a szerv vezetője a lakásügyi hatóság észrevételeit nem fogadja el és a kijelölést nem módosítja, a lakásügyi halóság intézkedés végett megkeresi a szerv felett felügyeletet gyakorló minisztert (országos hatáskörű szerv vezetőjét).
(2) A szolgálati lakáshoz juttatott dolgozó a bérleti szerződést a lakásügyi hatóság kiutaló határozatának kézhezvétele után kötheti meg.
9. §
A jelen rendelet 7. és 8. §-ában foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásokra.
Lakáscsere
10. §
(1) A bérlők lakásukat kölcsönös megegyezéssel - a lakásügyi hatóság jóváhagyásával - elcserélhetik. Ilyen esetben a lakás a cserére irányuló szándék bejelentésétől számított hat hónapig mentes az igénybevétel alól.
(2) A szolgálati lakás bérlője csak akkor jogosult lakását más - akár szolgálati, akár olyannak nem tekintendő - lakásra elcserélni, ha a cseréhez a szolgálati lakással rendelkező szerv is hozzájárul.
(3) A lakáscsereszerződés a lakásügyi hatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
11. §
(1) A lakásügyi hatóság a csere jóváhagyását köteles megtagadni, ha
a) a társbérleti lakrészbe a csere folytán olyan személy kerülne, aki fertőző gümőkórban, vagy fertőző, illetőleg fertőzésre gyanús nemibetegség-ben szenved;
b) a csere folytán a cserélő fél részére jutó lakás a jogos lakásigényének mértékét meghaladná;
c) valamely cserélő félnek lakbérhátraléka vagy a bérlettel kapcsolatos egyéb tartozása van - mindaddig, amíg azt ki nem egyenlíti.
(2) A lakásügyi hatóság a csere jóváhagyását megtagadhatja, ha
a) a társbérleti lakrész cseréje folytán a lakásban maradó társbérlő lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerül;
b) a csere következtében valamelyik cserélő fél indokolatlanul, lényegesen rosszabb körülmények közé kerül;
c) a cserélő bérlő e rendelet hatálybalépése után a lakását kisebbre cserélte el, a csere jóváhagyásától számítva három év még nem telt el és lakását személyi körülményeinek változása nélkül nagyobb lakásra akarja elcserélni.
A jogos lakásigény mértéke
12. §
(1) Minden családot, amely kettőnél nem több személyből áll és minden olyan személyt, aki egyedül él, egy-egy lakószoba illeti meg.
(2) Ha a család kettőnél több személyből áll, minden további két személynek egy lakószoba jár.
(3) Ha a család páratlan számú tagból áll, a páratlan számú családtag után is jár további egy lakószoba.
(4) A munkakörüknél fogva magasabb szellemi munkával foglalkozók részére indokolt esetben különszoba juttatható. Kulönszoba biztosítható akkor is, ha családi vagy egészségügyi körülmények ezt megkívánják.
A bérbeadó, valamint a bérlő jogai és kötelességei
13. §
(1) A bérlő a lakás bérét - ha a lakásba be lehet költözni - a jogerős kiutaló határozat kézbesítésétől köteles megfizetni. Ha a lakásba valamely okból nem lehet beköltözni, akkor a bérlő a bért attól az időponttól köteles megfizetni, amikor a lakásba be lehet költözni.
(2) A bérbeadó - ha a fizetendő bérnek és járulékainak a meghatározása a beköltözés előtt nem történt meg - a bérlő beköltözésétől számított nyolc napon belül írásban kötetes a fizetendő bért és járulékait a bérlővel közölni.
(3) A bérlő jogosult a közölt bér ellen a közlést követő nyolc napon belül a bérbeadónál kifogással élni. Ha a bérbeadóval meg nem egyezik, a bíróságtól további nyolc napon belül kérheti a bér bírói megállapítását.
(4) A bérlő - kifogás esetén - a jogerős bírói döntésig a korábbi bért, a még bérbe nem adott lakás esetében pedig a bérbeadó által közölt bért köteles fizetni.
14. §
A lakbért és törvényes járulékait a bérlő köteles két egyenlő részletben előre megfizetni. Az első részletet a hó 12. napjáig, a második részletet a hó 25. napjáig kell megfizetni.
15. §
(1) A bérlőt megilleti a fizetendő bér mérséklése, ha a bérbeadó őt a lakás rendeltetésszerű használatában - az épület helyreállításával, felújításával vagy átépítésével kapcsolatban - részben vagy egészben korlátozza vagy akadályozza. A bérlőnek ez a joga csak arra az időre vonatkozik, amely időben a Lakást nem, vagy csak korlátozottan használhatja.
(2) Abban az esetben, ha a bérbeadó a bérmérséklési kérelmet nyolc napon belül nem fogadta el, a bérlő további nyolc napon belül jogosult a bíróságnál bérmérséklést kérni. A bíróság jogerős határozatáig a bérlő a korábbi bért tartozik megfizetni.
16. §
(1) Azt a bérlőt, aki a bérbeadó hozzájárulásával és hatósági engedéllyel lakását helyreállítja, műszakilag megosztja vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget lakás céljára átalakít, bérbeszámítási jog illeti meg.
(2) A bérlő a helyreállításra, műszaki megosztásra, illetőleg az átalakításra fordított költségek hetvenöt százalékát számíthatja be a bérbe, ez az összeg azonban nem lehet több, mint a lakás tíz évi bérének összege. A bér összegének szempontjából a mindenkor esedékes tiszta bér és törvényes járulékainak teljes összegét kell figyelembe venni.
(3) A bérlő az előző bekezdés alapján öt megillető összeg megtérítése fejében az időszakonként esedékes tiszta bér és törvényes járulékainak hetven százalékát jogosult mindaddig visszatartani, amíg a beszámítható költségei megtérülnek.
17. §
(1) A helyreállítási, műszaki megosztási, illetőleg átalakítási munkák költségeinek elismerését az állami építőipari árakon számított tényleges költségek alapján a bérbeadótól a munkálatok befejezését követő hónap utolsó napjáig kell kérni.
(2) Ha a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségeket vagy a bérbeszámítást kifogásolja, vagy a bejelentésre tizenöt napon belül nem válaszol, a bérlő nyolc napon belül a bíróságtól kérheti annak megállapítását A bíróság jogerős határozatáig a korábbi teljes bért kell megfizetni.
18. §
(1) Ha a bérlő a helyreállított, műszakilag megoszlott, illetőleg átalakított lakásból beszámítható költségeinek megtérülése előtt elköltözik, a bérbeadó köteles részére a hátralékos összeget olyan részletekben megtéríteni, amilyen részletekben azt a bérlő beszámíthatta.
(2) Az előző bekezdésben meghatározott költségek megtérítésével kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.
19. §
(1) A bérleti jogviszony létrejöttekor a bérbeadó a lakást, valamint annak tartozékait és felszereléseit a bérlőnek használható állapotban, leltár szerint köteles átadni.
(2) A bérbeadó köteles gondoskodni arról, hogy az épület és a bérlők közös használatára szolgáló helyiségek állandóan tiszta állapotban legyenek. Az épület kapualját, a lépcsőházat, a folyosókat, továbbá az ingatlan előtti járdát köteles tisztántartani. Télen a járdát a hótól köteles megtisztítani és a lépcsők, valamint a járda síkosságát megszüntetni.
(3) Azokban a házakban, amelyekben a vonatkozó jogszabályok értelmében házfelügyelő tartása nem kötelező, a (2) bekezdésben meghatározott munkák ellátását a bérlő elvállalhatja. Ilyen esetben a bérlő lakbérét 20%-kal csökkenteni kell A bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott munkák ellátására vonatkozó kötelezettségét, valamint a lakbér ennek megfelelően csökkentett összegét a bérleti szerződésbe kell foglalni, illetőleg a bérleti szerződést ennek megfelelően ki kell egészíteni
20. §
(1) A bérbeadó az épület, a lakás és a közös használatra szolgáló helyiségek használhatósága érdekében köteles gondoskodni:
a) az épület állagának jókarbantartásáról és központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;
b) a falon belül keletkezett hiba kijavításáról, kivéve, ha az a bérlő gondatlanságából, vagy a bérlőnek, illetőleg a vele együttlakó személyeknek felróható rendeltetésellenes használatából keletkezett.
(2) A bérbeadót terheli a lakás tartozékainak és felszereléseinek pótlása, ha annak szükségessége a bérlő hibáján kívül - gondos használat mellett - a természetes elhasználódás következtében állott elő
21. §
(1) A bérlő a 20. §-ban meghatározott munkákat a bérbeadó költségére jogosult elvégeztetni, ha a bérbeadó a bérlő írásbeli, felszólításától számított harminc napon belül ennek nem tesz eleget és ezáltal a bérlemény használhatósága csökken vagy az épület állagát károsodás érheti.
(2) Ha a bérbeadó a munkálatok költségeinek beszámítását részben vagy egészben megtagadja, a bérlő a költségek megállapítását a bérbeadó nyilatkozatától számított nyolc napon belül kérheti a bíróságtól.
(3) A bíróság jogerős határozatáig a teljes bért kell megfizetni.
22. §
A bérbeadó jogosult a lakás rendeltetésszerű és gondos használatát a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül évenként két ízben, munkanapon ellenőrizni.
23. §
(1) A bérbeadó jogosult a bérlőnek az ingatlan területén lévő ingóságai elszállítását mindaddig megakadályozni, amíg a bérlő a hátralékos bért vagy a bérlettel kapcsolatos egyéb hátralékos tartozásait, avagy az épület, illetőleg a lakás szándékos, vagy gondatlan megrongálásából eredő igazolt kárt meg nem fizeti.
(2) A bérbeadó visszatartási joga nem terjed ki azokra az ingóságokra, amelyek az 1955. évi 21. törvényerejű rendelet 55-58. §-a értelmében a végrehajtás alól mentesek.
(3) Ha a bérlő a bérbeadónál a visszatartási jog ellen írásban kifogást emel, a bérbeadó köteles követelését nyolc napon belül bírói úton, vagy amennyiben ennek helye van, közjegyző útján (1955. évi 21 törvényerejű rendelet 2. §-a és 14. §-ának b) pontja) érvényesíteni, ellenkező esetben visszatartási joga megszűnik.
24. §
(1) A bérlő és a vele együtt lakó személy a lakást, továbbá a bérlők közös használatára szolgáló helyiségeket rendeltetésszerűen, gondosan, a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően köteles használni.
(2) A bérlőnek joga van a lakás használhatóságának fokozása érdekében a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és szükség esetén építésügyi hatósági engedéllyel a lakásban kisebb átalakítási munkálatokat (ajtó, ablak, kályha, takaréktűzhely, fürdőszoba-berendezés stb. létesítése, vagy áthelyezése) saját költségén, megtérítési igény nélkül elvégeztetni. A bérleti jogviszony megszűnésekor - a bérbeadó kívánságára - a bérlő köteles az eredeti állapotot helyreállítani
(3) A bérlő köteles a lakást, annak tartozékait és felszereléseit karbantartani, javíttatni, valamint a falon kívül keletkezett hibáknak és a lakásban lévő villanyvezeték hibáinak kijavításáról gondoskodni.
(4) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek az épületet, illetve a lakást, annak tartozékait vagy felszereléseit szándékosan vagy gondatlanságból megrongálják, a bérlő köteles a rongálódás kijavításáról gondoskodni.
(5) Ha a bérlő a (3), illetőleg a (4) bekezdésben meghatározott kijavítási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó felhívhatja, hogy a mulasztást harminc napon belül pótolja. Ha a bérlő a javításokat erre sem végezteti el, a munkálatokat a bérbeadó a bérlő költségére elvégeztetheti.
25. §
(1) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a lakást, valamint annak tartozékait és felszereléseit a bérbeadónak használható állapotban, leltár szerint köteles visszaadni.
(2) Ha valamely tartozék, illetve felszerelés a természetes elhasználódás következtében használhatatlanná vált, ezt a leltárban fel kell jegyezni. A bérlő és a bérbeadó között ezzel kapcsolatban felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.
26. §
(1) Az igénybe vehető lakást, illetőleg lakrészt a megüresedés napjától számított három napon belül a bérbeadó köteles az elsőfokon eljáró lakásügyi hatósághoz írásban bejelenteni.
(2) A bérbeadó azonnal jelenteni köteles az elsőfokú lakásügyi hatóságnak, ha a kezelésében, illetőleg a tulajdonában levő helyiséget jogtalanul elfoglalják.
A bérleti jogviszony megszűnése
27. §
A bérleti jogviszony megszűnik:
b) bírói ítélet alapján (38. és 40. §)
c) a bérlő halálával (31. §)
d) lemondással (32. §)
e) kiutasítás (kitiltás) és elítélés esetében (33. §)
f) a lakás elhagyásával (34. §).
28. §
(1) A bérleti jogviszonyt felmondással a bérlő bármikor megszüntetheti. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat. A bérlő a felmondást legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles a bérbeadóval közölni.
(2) A bérbeadó felmondással élhet, ha
a) a bérlő, vagy a vele együttlakó személy a lakást, a bérlők közös használatára szolgáló helyiségeket és berendezési tárgyakat vagy egyébként az épület átlagát rongálja, illetőleg rendeltetésükkel ellentétesen használja;
b) a bérlő az ingatlan karbantartásával, felújításával, vagy helyreállításával kapcsolatos munkálatok elvégzését figyelmeztetés ellenére akadályozza;
c) a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bért vagy a bérrel egy tekintet alá eső díjakat nem fizeti meg és fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget (29. §);
d) a bérlő, vagy a vele együttlakó személy az épületben lakó személyek valamelyikével, a bérbeadóval, a ház kezelőjével, vagy a házfelügyelővel szemben a szocialista együttélés szabályaival ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít.
29. §
(1) A bérbeadó a 28. § (2) bekezdés c) pontja esetében a bérfizetésre előírt határidő eltelte után köteles a bérlőt a bér megfizetésére írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül felmondással élhet.
(2) A felmondás az elmulasztott bérfizetési határidőt követő hónap utolsó napjára szólhat, de nem lehet rövidebb tizenöt napnál.
(3) A 28. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban említett magatartás megszüntetésére a bérbeadó a bérlőt nyolc napon belül köteles írásban felszólítani. Ha a felszólítás eredménytelen marad és a bérlő a kifogásolt magatartását folytatja, vagy egy éven belül ismétli, a bérbeadó újabb felszólítás nélkül nyolc napon belül a hónap utolsó napjára felmondással élhet.
(4) A 28. § (2) bekezdésének a) és d) pontjára alapított felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőzni, ha a kifogásolt magatartás súlya, vagy jellege olyan, hogy a bérbeadótól a bérleti viszony fenntartását akkor sem lehet elvárni, ha a kifogásolt magatartás ismétlődésére nem kerül, vagy esetleg nem is kerülhet sor.
30. §
Ha a bérlő a felmondás kézhezvételétől számítolt nyolc napon belül nem közli írásban a bérbeadóval, hogy a felmondást elfogadta, a bérbeadó további nyolc napon belül a felmondás érvényességének kimondását kérheti a bíróságtól. Ha ezt elmulasztja, a felmondás érvényét veszti.
31. §
(1) A bérlő halála esetén házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, nevelt vagy mostohagyermeke a bérleti jogviszonyt folytathatja, ha a bérlő halálakor a lakásban lakott.
(2) Az elhalt bérlő testvére, vagy élettársa jogosult a bérleti jogviszony folytatására, ha a bérleti jogviszony kezdetétől fogva vagy legalább hat hónapja már a bérlővel együtt lakott. A bérleti jogviszony folytatására az a személy is jogosult, aki a bérlő eltartását szerződésben vállalta, feltéve, hogy legalább hal hónapja a bérlővel együtt lakott és a szerződés megkötésétől a bérlő haláláig legalább hat hónap eltelt.
(3) A bérleti jogviszony folytatására jogosult személynek a bérlő halála után tizenöt napon belül kell kérnie a lakásügyi halóságtól bérleti jogának elismerését.
32. §
(1) A bérlő - a szolgálati lakás kivételével -a bérleti jogviszonyról házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, örökbefogadott, nevelt vagy mostoha gyermeke javára lemondhat. Az élettárs és a testvér javára csak akkor lehet lemondani, ha az a bérlővel legalább hat hónap óta együtt lakott.
(2) A lemondást - ha a bérlővé kijelölt személlyel szemben kizáró okok nem állanak fenn - a lakásügyi hatóság köteles tudomásul venni.
(3) A bérleti jogot pénz vagy más ellenérték ellenében átruházni tilos.
33. §
(1) Megszűnik a bérleti jogviszony, ha a bérlőt a bíróság vagy a rendőrhatóság jogerős határozattal kiutasította, illetőleg kitiltotta abból a helységből, ahol a bérlemény van.
(2) Megszűnik a bérleti jogviszony, ha a bíróság a bérlőt tiltott kéjelgés miatt, vagy mert lakását erre a célra másnak átengedte (1955. évi 17. számú törvényerejű rendelet 6. §-a) jogerősen elítélte.
(3) Ha az előző bekezdésekben említett esetben a bérlővel a bérleményben házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, örökbefogadott, neveit vagy mostohagyermeke együtt lakolt, e személvek a 31. § keretei között jogosultak a bérleti jogviszony folytatására.
(4) Az (1), illetve (2) bekezdésben említett határozatot a bíróság, illetőleg a rendőrhatóság a jogerőre emelkedés után köteles megküldeni a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnak.
34. §
(1) Megszűnik a bérleti jogviszony, ha a bérlő a lakását mentesítés [53. § (1) bek.], illetőleg mentesítésre jogot adó ok [53. § (2) bek.] nélkül elhagyja és ennek alapján a lakásügyi hatóság azt másnak kiutalja.
(2) A bérleti jogviszony ilyen esetben a lakásügyi hatóság kiutaló határozata jogerőre emelkedésének időpontjában szűnik meg.
Társbérleti jogviszony
35. §
(1) Több szobából álló lakásra társbérleti jogviszony is létesíthető.
(2) A társbérlő a bérleti jogviszony tekintetében önálló bérlő.
(3) A társbérlő kizárólagos joggal a lakásnak csak a számára kijelölt részét használhatja. A lakás egyéb helyiségeit a társbérlők a kiutaló határozatnak megfelelően használhatják.
(4) A jelen rendeletnek a lakásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a társbérlet céljára igénybevett lakásrészre is.
36. §
(1) Társbérleti jogviszony csak külön bejáratú, vagy külön bejáratúvá lehető helyiségekre létesíthető.
(2) Személyzeti szobát társbérlet céljára csak akkor lehet igénybe venni, ha a bérlő az igénylést megelőzően egy év óta bentlakó háztartási alkalmazottat nem foglalkoztat.
(3) Társbérleti jogviszonyt csak akkor lehet létesíteni, ha sem az újonnan beköltöző, sem a lakásban bentlakó társbérlő, sem a velük együttlakó személyek fertőző gümőkórban, vagy fertőző, illetőleg fertőzésre gyanús nemibetegségben nem szenvednek. Azt a személyt, aki egészségi állapotát a lakásügyi hatóság felszólítására nyolc napon belül nem igazolja, az egészségügyi szakigazgatási szervek vizsgálatra megidézhetik [46/1951. (II. 6.) MT rendelet.]
(4) Társbérleti jogviszony létesítésénél figyelembe kell venni a társbérlők szociális és társadalmi körülményeit is.
37. §
(1) A jogos lakásigény mértékét meghaladó lakrészek igénybevétele előtt módot kell adni a bérlőnek arra, hogy
a) a társbérlő személyét a lakásban nem lakó igényjogosult személyek közül tizenöt napon belül maga határozza meg, vagy
b) lakását hat hónapon belül olyan bérlővel cserélje el (10-11. §), aki a lakásra jogosult.
(2) Az előző bekezdés a) pontja alapján a bérlő által megjelölt személy részére a lakásügyi hatóság köteles a lakrészt kiutalni, feltéve, hogy személyére nézve kijelölést kizáró ok nincs (5. §) és jogos lakásigényének mértéke a lakrészre kiterjed
38. §
(1) A társbérlő a bíróságtól kérheti a lakásban lévő másik társbérlő bérleti jogviszonyának megszüntetését, ha a társbérlő vagy a vele együttlakó személy
a) a közös használatra szolgáló helyiségeket, azok felszereléseit szándékosan rongálja, beszennyezi, vagy a tisztántartásra vonatkozó rendelkezéseket nem tartja meg;
b) a közüzemi díjak őt terhelő részét nem fizeti meg;
c) a lakásban lakó személyek nyugalmát ismételten zavarja, vagy azokkal szemben a szocialista együttélés szabályait durván megsértő, botrányos magatartást tanúsít;
d) a lakrészében a többi társbérlő hozzájárulása nélkül albérletet létesít, vagy az albérlő egészségügyi körülményeit nem igazolja [43. § (1) bek.].
(2) A kereset megindítása előtt a társbérlő köteles a kifogásolt magatartást tanúsító másik társbérlőt a 29. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával a díj megfizetésére, illetőleg a kifogásolt magatartás megszüntetésére felszólítani. A kereset megindítására a 30. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
Bérlőtársi jogviszony
39. §
(1) Bérleti jogviszony úgy is létesíthető, hogy az egyes bérlők a lakásnak nem külön-külön meghatározott helyiségeit, hanem az egész lakást együtt és közösen használják (bérlőtársak).
(2) A bérlőtársaknak a bérleti jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei egyetemlegesek. A bérlőtársak a lakás felett csak közösen rendelkezhetnek. A bérlőtársak közölt a lakás tekintetében felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.
(3) Bérlőtársul csak azokat lehet elismerni, akik a lakásba együtt költöznek be.
Házastársak, rokonok jogviszonya
40. §
(1) A házastársak közös lakására nézve egyenlő jogú bérlőtársnak kell tekinteni azt a házastársat is, aki a bérleti szerződés megkötésében nem vett részt, tekintet nélkül arra, hogy mikor költözött a lakásba.
(2) A házastársak, élettársak, családtagok és rokonok között a lakás használata tekintetében felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.
(3) Abban a kérdésben, hogy a volt házastársak közös lakásának bérlete melyik felet illesse, a bíróság dönt.
Albérlet
41. §
(1) A bérlő jogosult lakásának egy részét - bútorral, illetőleg felszereléssel, vagy anélkül - albérletbe adni.
(2) Az egész lakást, vagy annak túlnyomó részét - kivéve a jelen rendelet 55. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetet - albérletbe adni nem lehet. Az ennek ellenére létrejött albérleti megállapodás semmis.
(3) Az albérleti jogviszonyt a bérlőnek és az albérlőnek a szerződése létesíti. A szerződés határozott, vagy határozatlan időre szólhat.
42. §
(1) Az albérletbe adott lakásrészt - az albérleti jogviszony fennállása alatt - nem lehet igénybe venni még akkor sem, ha az a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladja.
(2) Az albérletbe adott lakásrésznek azt a helyiségét, amelyre az albérletben lakó személyek jogos lakásigénye nem terjed ki, az albérlet fennállása alatt is igénybe lehet venni, feltéve, hogy ez a helyiség a bérlő jogos lakásigényéi (12. §) is meghaladja.
43. §
(1) Társbérleti lakrészben albérleti jogviszonyt csak a többi társbérlő hozzájárulásával lehet létesíteni. A társbérleti lakrészben albérleti jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki fertőző gümőkórban, vagy fertőző, illetőleg fertőzésre gyanús nemibetegségben nem szenved. Ezt a körülményt az albérletbe adó társbérlőnek a többi társbérlő előtt igazolnia kell. E rendelkezéseket az ágybérlet létesítésére is alkalmazni kell.
(2) A szolgálati lakásban albérletet csak a lakással rendelkező szerv engedélyével lehet létesíteni.
(3) Az előző bekezdésekben foglalt tilalom ellenére létesített albérleti jogviszony semmis.
44. §
(1) Az albérlő az albérleti jogviszonyt a hónap tizenötödik, vagy utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő tizenöt nap.
(2) A bérlő az albérleti jogviszonyt a következő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha
a) az albérlet létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi viszonyai ezt indokolttá teszik;
b) a bérletet felmondja, lakását elcseréli, vagy a lakást műszakilag megosztják;
c) az albérlő a bérlő hozzájárulása nélkül más személy tartós ottlakását lehetővé teszi, kivéve ha az albérleti szerződés létrejötte után kötött házasságot és házastársát, annak gyermekét, vagy az albérlet idején született vagy örökbefogadott gyermekét veszi magához.
(3) Ha az előző bekezdés c) pontja alapján a lakásba beköltöző személyek száma oly mértékben növekszik, hogy az albérlet fenntartása a bérlő számára - körülményeihez képest - méltánytalan nehézséget okozna, a bérlő jogosult az albérletet felmondani.
(4) A felmondás joga a bérlőt megilleti mindazokban az esetekben is, amelyekben a jelen rendelet a bérbeadó javára felmondási jogot enged (28- 30. §).
(5) A bérbeadónak a bérlővel szemben hatályos felmondása az albérlőre is vonatkozik.
45. §
Albérleti jogviszony csak pénzfizetés ellenében létesíthető. Munka vagy egyéb szolgáltatás ellenében albérleti jogviszonyt nem lehet létesíteni. A korábban létrejött ilyen megállapodástól bármelyik fél eltérhet és bér fizetését ajánlhatja fel, illetőleg kötheti ki.
Szolgálati lakás
46. §
(1) A szolgálati lakás az állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szerv rendelkezése alatt álló lakás. Szolgálati lakást a szerv csak dolgozója részére juttathat.
(2) Szolgálati lakást a szerv úgy szerezhet, ha
a) saját beruházásából új lakást épít;
b) használaton kívül álló lakást helyreállít;
c) nem lakás céljára használt helyiséget lakás céljára alakít át, vagy alakít vissza;
d) szolgálati lakását elcseréli;
e) a központi lakásépítési beruházásokból lakás-juttatásban részesül;
f) más szervtől átszervezés következtében szolgálati lakást nyer.
(3) Szolgálati lakás a szerv kezelésében lévő lakótelepen vagy lakóházban lévő lakás is, valamint az üzem (telep, intézmény stb.) területén lévő, munkakörrel kapcsolatos lakás.
(4) A szolgálati lakáshoz juttatott dolgozó előző lakására a juttató szervet egyszeri bérlőkijelölési jog illeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható arra az esetre, ha a szolgálati lakásba beköltöző dolgozó előző lakása más szerv szolgálati lakása vagy személyi tulajdonban álló házban levő lakás volt.
47. §
(1) A szerv a szolgálati lakást nyilvántartásbavétel végett köteles a megszerzéstől számított nyolc napon belül a lakásügyi hatóságnál bejelenteni.
(2) Szolgálati lakás az olyan lakás is, amelyet az állami szerv bejelentése alapján a lakásügyi hatóság a szolgálati lakások nyilvántartásába már a rendelet hatálybalépése előtt felvett.
48. §
(1) A szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony fegyelmi úton való elbocsátás esetén megszűnik. A fegyelmi úton elbocsátott dolgozó a szolgálati lakást tizenöt napon belül köteles elhagyni.
(2) Ha a dolgozó munkaviszonya nem fegyelmi úton való elbocsátással szűnik meg, a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony - a 49. §-ban meghatározott kivételtől eltekintve - továbbra is fennáll. Ha ilyen esetben a dolgozó utóbb más szerv alkalmazásába lép, az általa lakott szolgálati lakás mindaddig az azt juttató régi munkáltatója szolgálati lakásállományába tartozik, amíg új munkáltatója szolgálati lakáskeretéből cserébe más megfelelő szolgálati lakást át nem ad.
49. §
(1) A munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakást, valamint a munkáltató szerv kezelésében álló lakótelepen (lakóházban) lévő lakást a dolgozó - munkaviszonyának megszűnésekor - a szerv felhívására abban az esetben is köteles kiüríteni, ha a munkaviszony nem fegyelmi úton való elbocsátással szűnt meg. Ebben az esetben azonban a szerv a dolgozónak más megfelelő lakást köteles biztosítani.
(2) Ha a távozó dolgozó munkakörét átvevő dolgozó szolgálati lakása cserelakás céljára megfelelő, a lakást az elsőfokú lakásügyi hatóság - a szolgálati lakás felett rendelkező szerv megkeresésére - köteles a jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével cserelakásként kiutalni és a kijelölt bérlőt a cserelakásba (szükség esetén rendőri karhatalom igénybevételével) beköltöztetni. A cserelakásba beköltöztetett bérlőt a szerv utóbb másik szolgálati lakásba beleegyezése nélkül nem költöztetheti.
(3) A jelen §-ban foglalt rendelkezés szempontjából megfelelő a lakás akkor, ha az ugyanannak a községnek vagy városnak a területén van és van annyi szobája, amennyire az alkalmazott igényt tarthat, vagy legalább annyi szobája van, mint amennyi a kiürítendő szolgálati lakásban van.
50. §
Ha a 46. § (3) bekezdése értelmében a szerv kezelésében álló lakótelepen vagy lakóházban levő olyan lakás válik szolgálati lakássá, amelyet nem a szerv juttatott dolgozója részére, hanem amelyet annak bérlője a bérbeadóval annak idején kötött bérleti szerződése alapján használ, a lakás bérlőjét a szerv nem kötelezheti a lakás kiürítésére azon a címen, hogy az szolgálati lakássá vált. A bérleti jogviszonyt ilyen esetben határozatlan időtartamra kötött bérleti jogviszonyként kell elbírálni, azzal az eltéréssel, hogy a bérlő - a szerv engedélye nélkül - nem jogosult lakását elcserélni.
51. §
(1) A műteremlakásra nézve a szolgálati lakásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A műteremlakást a Népművelési Minisztérium szolgálati lakásaként kell nyilvántartani.
52. §
(1) A lakásbérlet általános szabályai - a rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve - a szolgálati lakásra is vonatkoznak.
(2) A szolgálati lakás bérére a mindenkor érvényes jogszabályok vonatkoznak. Ha a szolgálati lakás az ingatlankezelő szerv kezelésében áll, amíg a lakás üres, a bért a szerv köteles fizetni.
Lakás mentesítése az igénybevétel alól
53. §
(1) Az a bérlő, aki a lakást hivatalos kiküldetés esetében, továbbá üdülés céljából, vagy családi körülményei miatt a visszatérés szándékával harminc napot meghaladó időre elhagyja, az elsőfokon eljáró lakásügyi hatóságtól mentesítő bizonyítványt köteles kérni. A lakásügyi hatóság az igazolt kérelemre a mentesítő bizonyítványt köteles kiadni. A mentesítés határozott időre szólhat; ennek tartama két évnél hosszabb nem lehet. A mentesítés időtartamát a mentesítő bizonyítványban fel kell tüntetni.
(2) Mentesítés jár a tényleges katonai szolgálati idő, illetőleg tartalékos továbbképzés idejére, a külföldön szolgálatot teljesítők vagy tanulmányt folytatók, továbbá a gyógyintézeti ápolásban részesülők részére a szolgálati vagy tanulmányi idő, illetőleg a gyógykezelés tartamára. Azokat a dolgozókat, akik az ötéves terv nagylétesítményeinek megvalósításánál dolgoznak és állandó bérleti jogviszonyt ott nem létesítettek, munkaviszonyuk tartamára az állandó lakóhelyükön lévő lakásukra mentesség illeti meg. A munkakörüknél fogva lakóhelyüktől távol, változó helyeken (hajózási, építő- és szerelőipari stb. munkakörben) dolgozókat alkalmazásuk idejére ugyancsak mentesség illeti meg.
54. §
Mentesítés alá esik a lakás egy része is, ha azt az ott lakó családtag hagyja el mentesítésre jogot adó okból.
55. §
(1) A mentesség tartama alatt a bérleti jogviszony változatlanul fennáll.
(2) Ha a mentesítés három hónapnál hosszabb időre szól, a bérlő jogosult az egész lakást albérletbe adni, vagy használatra ingyen másnak át engedni.
(3) A mentesítést szabályozó rendelkezések az albérletre nem vonatkoznak.
III. A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásokra vonatkozó szabályok
56. §
(1) A személyi tulajdonban álló, 1953. április 1. előtt épült
a) három szobásnál nagyobb lakóházakban lévő lakásokra,
b) társasházban levő három szobásnál nagyobb lakásra (öröklakásra),
c) szövetkezeti házban levő három szobásnál nagyobb lakásra (a továbbiakban: személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás) a II. Rész rendelkezéseit a jelen Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az előző bekezdés alkalmazásában szobának kell tekinteni a 6 m2-t meghaladó alapterületű személyzeti szobát is.
A bérleti jogviszony keletkezése
57. §
A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásra a bérleti jogviszonyt a lakásügyi hatóság kiutalása alapján a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése hozza létre.
A tulajdonos használati joga
58. §
(1) Ha a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás megüresedik és a-ra a tulajdonos maga vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart, a lakásügyi hatóság a tulajdonost, illetőleg egyeneságbeli rokonát köteles a lakás használójául kijelölni.
(2) Az a körülmény, hogy a tulajdonos az előző bekezdésben biztosított jogával egy ízben már élt, nem akadálya annak, hogy a ház többi megüresedett lakására (lakószobáira) is maga vagy másik egyeneságbeli rokona számára igényt tarthasson.
(3) Ha a tulajdonost a lakásügyi hatóság a házban levő egyik lakás használójául már korábban kijelölte, a tulajdonos ezen felül a házban megüresedett másik lakásra (másik lakásban levő lakószobára) a maga számára csak akkor tarthat igényt, ha a korábban részére már biztosított lakás a jogos lakásigényét nem elégíti ki. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tulajdonos a ház egyik lakását már használó egyeneságbeli rokona számára igényli a házban megüresedett további lakást.
59. §
A tulajdonos, illetőleg egyeneságbeli rokona beköltözése esetén a felszabaduló korábbi lakás felett
a) általában a lakásügyi hatóság,
b) szolgálati lakás esetében a szerv,
c) személyi tulajdonban álló házban levő lakás esetében - a jelen rendeletben megállapított feltételek mellett - a tulajdonos jogosult rendelkezni.
60. §
(1) Nem tarthat igényt a tulajdonos a házában megüresedett lakásra, ha maga, vagy az az egyeneságbeli rokona, aki részére a lakást biztosítani kívánja, ki van utasítva, vagy ki van tiltva abból a helységből, ahol a ház van.
(2) Az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában, valamint (2) bekezdésében foglaltak nem akadályozzák meg a személyi tulajdonosnak, illetőleg egyeneságbeli rokonának a lakás használójául való kijelölését.
Lakáscsere
61. §
(1) A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakást annak bérlője, illetőleg használója csak abban az esetben cserélheti el, ha a tulajdonos a cseréhez hozzájárul. Közös tulajdon esetében valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.
(2) Ha a tulajdonos lakáscsere útján kívánja a házában levő lakásának használati jogát megszerezni, a lakásügyi hatóság a cseréhez való hozzájárulást nem tagadhatja meg, ha a 11. § (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban megjelölt okok a tulajdonosra nézve állanak fent.
A bérleti jogviszony megszűnése
62. §
(1) A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás tulajdonosa a lakásra létesített bérleti jogviszonyt a következő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha a lakásra maga, vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart.
(2) Az előző bekezdésen alapuló felmondás csak akkor érvényes, ha a felmondás jogával élő tulajdonos a bérlő részére a felmondással egyidejűleg megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel, egyúttal közli vele a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóság határozatát, amely szerint az a lakás kiutalását biztosítja. Ha a felajánlott cserelakás személyi tulajdonban álló házban van, a felmondással egyidejűleg a tulajdonos nyilatkozatát is csatolni kell arra nézve, hogy a felajánlott lakásra sem maga, sem egyeneságbeli rokonai számára nem tart igényt, illetőleg, hogy a lakását hajlandó a kiköltöző személy részére bérbeadni.
(3) Nem élhet a felmondás jogával a személyi tulajdonos akkor, ha az igényelt lakás szolgálati lakás, illetőleg, ha az a személy, akinek a javára a felmondás szólt, a 60. § (1) bekezdése értelmében nem tarthat igényt a lakásra. Nem élhet a tulajdonos a felmondás jogával akkor sem, ha a lakást állami szerv használja és a lakásba a működéséhez szükséges feltételek biztosítása céljából jelentős összegeket ruházott be (helyiségek átalakítása, gépek beépítése, kábelek elhelyezése stb.).
(4) Abban a kérdésben, hogy a felajánlott lakás a bérlő részére megfelelő-e. vita esetén a bíróság dönt. Döntésének meghozatala alkalmával a bíróság figyelembe veszi mind a bérlő, mind pedig a tulajdonos összes körülményeit. A bíróságnak úgy kell döntenie, hogy határozata egyik félre nézve se eredményezzen méltánytalanságot.
(5) A felmondással élő tulajdonos az (1) bekezdésen alapuló felmondás esetében a költözködés költségeit megtéríteni köteles.
63. §
A személy tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás bérletéről lemondani (32. §) csak a tulajdonos hozzájárulásával lehet.
Társbérleti jogviszony
64. §
Ha a személyi tulajdonban levő. tanácsi rendelkezés alatt álló lakásába beköltözött tulajdonos vagy egyeneságbeli rokona jogos lakásigénvét a használatbavett lakás meghaladja, a jogos lakásigényt meghaladó helyiségeket a társbérletre vonatkozó szabályok szerint igénybe lehet venni. A társbérlő személvének kijelölése (37. §), illetőleg a lakás elcserélésének joga (10-11. §) a személyi tulajdonost, illetőleg egyeneságbeli rokonát ilyen esetben is megilleti.
Albérleti jogviszony
65. §
Az albérlettel esik egy tekintet alá, ha a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás tulajdonosa műszakilag összefüggő lakásának egy részét bérbeadja.
Szolgálati lakás
66. §
(1) A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakást szolgálati lakássá nyilvánítani tilos.
(2) Az előző bekezdésben említett lakásnak korábban történt szolgálati lakássá nyilvánítását a jelen rendelet nem érinti. Ha azonban a lakás bármilyen címen megüresednék és a személyi tulajdonos a lakásra maga, vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart, a lakásügyi hatóság - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - esetenként jogosult úgy dönteni, hogy a lakás szolgálati jellegét törli és a lakás használójául a személyi tulajdonost, illetőleg egyeneságbeli rokonát jelöli ki.
A szerv által bérelt lakás
67. §
(1) Az állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás tulajdonosával olyan értelmű bérleti szerződést is köthet, hogy a lakás mindenkori használóját - a szerződésben megállapított feltételek mellett - a szerv jogosult kijelölni.
(2) A lakásügyi hatóság az előző bekezdésben meghatározott esetben a lakást a szerv részére utalja ki. A lakás használója a szerv intézkedése alapján jogosult a lakásba beköltözni; a használó részére a lakásügyi hatóság kiutaló határozatot nem ad ki.
(3) A bérlő szerv és a kijelölt használó közötti jogviszonyra a szolgálati lakásra vonatkozó rendelkezések irányadók.
(4) A lakás bérét a használó köteles a bérbeadó részére megfizetni. A használót megilletik a bérbeadóval szemben mindazok a jogok, amelyek a jelen rendelet értelmében a bérlőt megilletik és egyúttal köteles mindazokat a kötelezettségeket teljesíteni, amelyek a bérlőt terhelik.
(5) A lakás használójának cselekményeit és mulasztásait a felmondási jog szempontjából úgy kell tekinteni, mint a bérlő szerv cselekményeit és mulasztásait. A 29. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott felszólítást a használóhoz kell intézni és arról egyidejűleg a bérlő szervet is értesíteni kell.
Lakás mentesítése az igénybevétel alól
68. §
(1) A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásban - ha az gyógy- és üdülőhelyen van és a lakás tulajdonosa, illetőleg családtagjai üdülése célját szolgálja - legfeljebb két lakószoba mentes az igénybevétel alól. Az ezt meghaladó lakrész - ha az igénybevétel egyéb feltételei fennállanak - kiutalható.
(2) A személyi tulajdonban álló, kizárólag üdülés céljára szolgáló - a jelen rendelet hatálya alá nem tartozó - házakat, akár gyógy- és üdülőhelyen vannak, akár másutt, sem lakás céljára, sem más célra igénybe venni nem szabad.
69. §
Mezőgazdasági ingatlan műveléséhez szükséges helyiségek (tanyai-, vincellér-, kertészlakások stb.) mentesek az igénybevétel alól, ha igénybevételük a gazdálkodást akadályozná. Az ilyen helyiséget abban az esetben sem szabad igénybe venni, ha a gazdálkodónak a városban vagy a községben másik lakása is van.
70. §
Ha a lakás több személy osztatlan közös tulajdona és a megüresedett lakásra több tulajdonostárs igényt tart, a köztük felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A lakásügyi hatóság a lakás használójául azt a tulajdonostársat köteles kijelölni, akit a bíróság meghatároz.
IV. Személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakásokra vonatkozó szabályok
71. §
(1) A személyi tulajdonban álló
a) 1953. április 1. után épült házban levő, továbbá
b) 1953. április 1. előtt épült, három szobásnál nem nagyobb házban levő lakást, végül az
c) 1953. április 1. előtt épült házban lévő, három szobásnál nem nagyobb öröklakást, illetőleg szövetkezeti lakást (a továbbiakban: személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakás) a tulajdonos akár maga használhatja, akár részben vagy egészben bérbeadhatja, illetőleg másnak használatra átengedheti.
(2) A szobák számának meghatározásánál az 56. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
72. §
Az állam tulajdonában állott házat, illetőleg az abban lévő olyan lakást, amely adás-vétel útján 1953. április 1. után személyi tulajdonba került, a jelen rendelet alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha 1953. április 1. után épült volna.
A bérleti jogviszony keletkezése
73. §
(1) A személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakásra a bérleti jogviszonyt a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése hozza létre; a lakásügyi hatóság kiutaló határozatára ilyen esetben nincs szükség.
(2) A bérleti szerződést határozott, vagy határozatlan időre lehet kötni. A fizetendő bért és járulékát a szerződésben meg kell állapítani. A lakásba csak a bérleti szerződés megkötése után szabad beköltözni.
Szolgálati lakás létesítésének kizárása
74. §
A személyi tulajdonban lévő, szabad rendelkezésű lakást szolgálati lakássá minősíteni nem szabad; a korábban szolgálati lakássá minősített ilyen lakás e jellege megszűnik.
A jelen rendelet alkalmazása a személyi tulajdonban álló, szabad rendelkezésű lakásokra
75. §
(1) A személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakásra a jelen rendeletnek az igénybevételt, illetőleg a lakásigény mértékét szabályozó rendelkezései nem vonatkoznak.
(2) Az 1953. április 1. előtt épült, személyi tulajdonban álló, háromszobásnál nem nagyobb lakásban a jelen rendelet hatálybalépése előtt létesített bérleti jogviszonyt a tulajdonos - azon a címen, hogy a lakásra maga vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart - csak megfelelő cserelakás felajánlása ellenében (62. §) mondhatja fel.
(3) Egyebekben a jelen rendelet rendelkezései - a felmondásra vonatkozó szabályok kivételével - abban az esetben irányadók, ha az érdekelt felek másként nem állapodtak meg. A jelen rendelet hatálybalépése után létesített bérleti jogviszony felmondására a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bérbeadó kikötheti a bérleti jogviszony cserelakás biztosítása nélkül való felmondását akkor is, ha a rendelet 28. §-ában meghatározott felmondási okok nem állanak fenn. Ilyen esetben a felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál. Ez a rendelkezés az albérleti jogviszonyra is irányadó azzal az eltéréssel, hogy a legrövidebb felmondási idő egy hónap.
V. Vegyes rendelkezések
Lakásügyi szervek
76. §
(1) Az elsőfokú lakásügyi hatóságok a következők:
a) községekben a tanács végrehajtó bizottsága:
b) járási jogú városokban a tanács végrehajtó bizottságának városgazdálkodási csoportja;
c) megyei jogú városokban a kerületi tanács végrehajtó bizottságának városgazdálkodási csoportja;
d) a fővárosban a kerületi tanács végrehajtó bizottságának lakásügyi osztálya jár el.
(2) A másodfokú lakásügyi hatóságok a következők:
a) községek tekintetében a járási tanács végrehajtó bizottságának községgazdálkodási csoportja;
b) járási jogú városok tekintetében a megyei tanács végrehajtó bizottságának város- és községgazdálkodási osztálya;
c) megyei jogú városok kerületei tekintetében a városi tanács végrehajtó bizottságának városgazdálkodási osztálya;
d) a főváros kerületei tekintetében a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának lakásügyi osztálya.
(3) A lakásügyi hatóságok felett a főfelügyeletet a város- és községgazdálkodási miniszter gyakorolja.
Lakásügyi eljárás
77. §
A lakásigénylést annál az elsőfokú lakásügyi hatóságnál kell benyújtani, amelynek területén az igénylő lakás kiutalását kéri.
78. §
(1) Az üres lakás kiutalása tárgyában hozott határozat a fellebbezés kizárásával jogerős.
(2) Az elsőfokú lakásügyi hatóság egyéb határozata ellen egyfokú fellebbezésnek van helye.
(3) A fellebbezést az elsőfokon eljáró lakásügyi hatóságnál a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kell benyújtani. A fellebbezésnek a végrehajtás tekintetében halasztó hatálya van.
(4) A lakásügyben benyújtott fellebbezést a másodfokú lakásügyi hatóság [76. § (2) bek.] bírálja el. A másodfokon hozott határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
79. §
(1) A lakásügyi hatóság a lakásügyekben határozattal intézkedik.
(2) A bérlő kijelölése kérdésében való döntésnél a lakásügyi hatóság igénybe veszi az állandó bizottság, illetőleg a tanácstag támogatását.
(3) A kiutaló határozatban meg kell jelölni a bérbeadót, a bérlőt, társbérlet esetében a társbérlőket, az igénybevett lakást, illetőleg lakrészt, a lakáshoz tartozó helyiségeket, a bérleti jogviszony alapjául szolgáló jogcímet, a használatra vonatkozó különleges rendelkezéseket vagy megállapodásokat (pl. társbérlet esetén a közös használatra szolgáló helyiségeket), a határozat jogerejére, a bérleti szerződés megkötésére és végül a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
80. §
(1) A jogerős határozat végrehajtását - amennyiben annak érvényesítését valaki akadályozza - a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül kell kérni, egyébként a határozat érvényét veszti. A végrehajtást a lakásügyi hatóság rendeli el és foganatosítja.
(2) A lakásügyekben hozott bírói határozat végrehajtását a bíróság rendeli el, de azt a lakásügyi hatóság foganatosítja.
(3) A bérleti jogviszony megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személyt a lakásból ki kell költöztetni. Ilyen esetben az elsőfokú lakásügyi hatóság dönt a kilakoltatott személy elhelyezése kérdésében.
(4) A végrehajtást elrendelő lakásügyi hatósági határozatot az érdekeltnek a végrehajtás előtt legalább nyolc nappal kell kézbesíteni.
(5) Az elsőfokon eljáró lakásügyi hatóság a végrehajtás akadálytalan foganatosítása érdekében az illetékes rendőri szerv útján rendőri karhatalmat vehet igénybe.
(6) Azt, aki valamely helyiséget jogtalanul önkényesen elfoglal, a helyiségből a végrehajtásra vonatkozó szabályok mellőzésével - előző lakásába, vagy ha ez nem lehetséges, akkor más lakás biztosítása nélkül - haladéktalanul ki kell költöztetni.
(7) A végrehajtással kapcsolatos költségek a végrehajtást szenvedőt terhelik.
81. §
(1) A lakásügyi hatóság iratainak kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítésére vonatkozó szabályokat [43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet] kell alkalmazni.
(2) Ha a jelen rendelet alapján a bérlő, illetőleg a bérbeadó részéről írásbeli közlés szükséges, az akkor hatályos, ha a közleményt az érdekeltnek, házastársának, vele együttlakó cselekvőképes családtagjának vagy meghatalmazottjának
a) postán, ajánlott levél útján,
b) személyes átadással,
c) a közlemény átadásával megbízott személy útján kézbesítik.
(3) Az előző bekezdés szerint történő közlés akkor is hatályos, ha az érdekelt vagy meghatalmazottja a közlemény átvételét megtagadja, vagy a kézbesítést szándékosan megakadályozza.
(4) A postai ajánlott küldeményt a feladás napját követő második napon kézbesítettnek kell tekinteni.
82. §
(1) Amennyiben a cselekmény nem minősül bűntettnek, szabálysértés miatt ezer forintig terjedhető bírsággal sújtható,
a) az a bérbeadó, aki kiutalás alá eső lakást a hatóság intézkedése nélkül bárki részére bérletbe vagy használatba átenged;
b) az a bérbeadó, aki a rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget;
c) az a személy, aki a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy intézkedése nélkül a jelen rendelet hatálya alá tartozó üres helyiséget elfoglal vagy abba önkényesen beköltözik;
d) az a személy, aki a lakásügyben hozott bármilyen jogerős határozat végrehajtását megakadályozza vagy annak ellenszegül.
(2) Az eljárás a tanácsi szervek hatáskörébe tartozik.
(3) Azt, aki más személy részére kiutalt helyiséget jogtalanul elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik, a magánlaksértésre vonatkozó szabályok szerint kell büntetni.
83. §
A külállamok tulajdonában álló épületben levő olyan lakásokra, amelyeket területenkívüliséget, illetőleg személyes mentességet nem élvező személyek használnak, továbbá a külföldi jogi személyek tulajdonában álló épületben levő lakásokra a jelen rendeletnek a személyi tulajdonban álló, szabad rendelkezésű lakásokra (IV. Rész) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
84. §
A jelen rendeletet megfelelően kell alkalmazni az 500 m2-t meg nem haladó alapterületű egyéb helyiségekre is.
Hatályon kívül helyezett jogszabályok
85. §
A jelen rendelettel hatályukat vesztik a lakásbérletre vonatkozó korábbi jogszabályok, így különösen:
a lakások és más helyiségek bérének és a házadónak havonként két részletben fizetése tárgyában kiadott 12.600/1946. (XI. 1.) ME rendelet 1. §-a;
a lakóházak helyreállításáról szóló kormányrendeletek végrehajtása tárgyában kiadott 26.000/1947. (VIII. 7.) ÉKM rendelet 24. és 26. §-a;
a közületi szolgálati lakásokról szóló rendelkezések kiegészítése tárgyában kiadott 2.093/30/1952. Mt. h. határozat:
az önkényesen kilépők és a fegyelmi úton elbocsátottak szolgálati lakásainak kiürítéséről szóló 15/1952. (II. 20.) MT rendelet;
a lakások és egyéb helyiségek bérleti jogviszonyának rendezéséről szóló 11/1953. (III. 24.) MT rendelet, valamint a végrehajtásáról rendelkező 2.252/1953. (HTK. 1.) KiPM utasítás;
a 11/1953. (III. 24.) MT rendelet módosítása tárgyában kiadott 12/1954. (II. 14.) MT, valamint az annak végrehajtásáról rendelkező 2/1954. (V. 13.) VKGM rendelet.
Hatálybalépés
86. §
A jelen rendelet 1956. évi november hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a város- és községgazdálkodási miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben gondoskodik.
Marosán György s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese