2/1959. (IV. 10.) MüM rendelet

az ipari (műszaki), mezőgazdasági és kereskedelmi tanulók, valamint a tanulóviszonyban nem álló dolgozók szakmunkásvizsgájáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 70/1958. (XII. 29.) Korm. rendeletének 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben az alábbiakat rendelem:

A vizsgabizottság

1. § (1) Az 1959. évi május hó 1. napja után szakmunkás-vizsgát tenni csak az egységes állami szakmunkásvizsga bizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt, és csak a jelen rendelet mellékleteként kiadott Országos Szakmunkásképzési Jegyzékben (a továbbiakban: jegyzék) megjelölt szak-mákban lehet.

(2) Vizsgabizottságot kell létrehozni

a) minden ipari (műszaki), mezőgazdasági és kereskedelmi tanulóintézet, illetőleg tanulóiskola, vagy önálló helyiipari iskola (a továbbiakban: intézet) mellett, az intézet jellegének megfelelő szakmánként (esetleg rokonszakmánként),

b) a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának ipari osztálya (a továbbiakban: ipari osztály) mellett, a jegyzék 11. rovatában az ipari osztály hatáskörébe utalt minden egyes szakmában (esetleg rokonszakmában),

c) a Belkereskedelmi Minisztérium által külön kijelölt megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi osztálya mellett a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákban,

d) a bányaipari trösztök és önálló vállalatok mellett a vájár szakmában.

2. § (1) A vizsgabizottságnak öt tagja van:

a) Elnökét a jegyzék 12. rovatában meghatározott szerv jelöli ki, a mérnökei, technikusai, művezetői, illetve szakoktatási gyakorlattal rendelkező dolgozói közül. Az említett szerv az elnök ki-jelölésére megfelelő más szervet (vállalatot) is feljogosíthat.

b) A vizsgabizottság elnökhelyettesét az intézet főhivatású tanerői közül az intézet igazgatója jelöli ki. Az intézet felügyeletét ellátó minisztérium elnökhelyettesnek az intézet igazgatóját is kijelölheti. A vájár szakmában az elnökhelyettest a Nehézipari Minisztérium, a mélyfúró szakmában az Országos Földtani Főigazgatóság jelöli ki.

c) A vizsgabizottság harmadik tagját a szakmunkás jelöltet (a továbbiakban: jelölt) foglalkoztató vállalat, vájároknál a szénbányászati tröszt, ill. önálló vállalat - tanácsi vállalatoknál foglalkoztatott jelöltek esetében az ipari osztály - jelöli ki. (Vállalati vizsgabizottsági tag.) Ha a jelöltet kisipari szövetkezet, vagy magánkisiparos foglalkoztatja, a vállalati vizsgabizottsági tag kijelölése a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének (OKISZ), illetőleg a Kisiparosok Országos Szervezetének (KIOSZ) feladata. A drogista vizsgabizottságban a vállalati vizsgabizottsági tag helyett az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt vizsgabizottsági tag vesz részt.

d) A vizsgabizottság negyedik tagját a szaktanárok közül az intézet igazgatója jelöli ki. (Intézeti vizsgabizottsági tag.) Az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál képzett jelöltek vizsgáira az intézet igazgatója a vállalat szakelméleti oktatás előadóját jelöli ki. Vájároknál az intézet igazgatója, igazgatóhelyettese, gyakorlati oktatásvezetője, vagy szakoktatója is kijelölhető intézeti vizsgabizottsági tagnak.

e) A vizsgabizottság ötödik tagja az iparági szakszervezet által kijelölt szakember (Szakszervezeti vizsgabizottsági tag).

(2) Az élelmiszeripari jelöltek szakmunkás-vizsgáin a vizsgabizottság tagjainak számát az élelmezésügyi miniszter kibővítheti.

(3) A vizsgabizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a vizsgabizottság székhelyén lakó dolgozók közül kell kijelölni. Ettől eltérni csak kivételesen indokolt esetben lehet.

(4) Ha a vizsgán több vállalat (szerv) jelöltje vizsgázik, a vállalati vizsgabizottsági tagot a legtöbb jelöltet foglalkoztató vállalat (szerv) biztosítja. A többi érdekelt vállalat megbízottja ebben az esetben csak tanácskozási joggal vehet részt a szakmunkás-vizsgán.

(5) Vállalati, illetőleg szakszervezeti vizsgabizottsági tagnak kijelölni csak azt lehet, akinek a vizsga tárgyát képező szakmában megfelelő szakmunkás-bizonyítványa (segédlevele) és legalább öt évi szakmai gyakorlata van. A magánkisiparosok közül csak azt lehet kijelölni, akinek mesterlevele vagy ezzel egyenértékű, illetőleg magasabb képesítése van.

(6) Ha a jelöltek száma az öt főt nem éri el, a vizsgabizottság a vizsgát csak az elnök, továbbá a vállalati és az intézeti vizsgabizottsági tagok részvételével tartja. A vállalati vizsgabizottsági tagot az illetékes üzemi szakszervezeti bizottság a vállalatvezető egyetértésével - kisipari szövetkezet és magánkisipari jelöltek szakmunkás-vizsgáira pedig az OKISZ, illetőleg a KIOSZ - jelöli ki.

3. § A vizsgabizottság tagjait Írásban kell kijelölni; a kijelölés visszavonásig érvényes.

A szakmunkás-vizsga megszervezése

4. § A szakmunkás-vizsgák megszervezése, továbbá a vizsgabizottságok összehívása a jegyzék 11. rovatában megjelölt minisztérium, illetőleg a felügyelete alá tartozó intézetek, a tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozó szakmákban pedig az ipari osztály feladata.

5. § Intézetenként (a bányaiparban trösztönként vagy önálló vállalatonként) a vizsgázók várható számának figyelembevételével, egy szakmában, egyidejűleg több bizottság is szervezhető.

6. § A vizsgabizottságokat az 1959. évi május hó 1. napjáig kell megalakítani.

7. § (1) Vizsgát csak az alábbi időszakokban lehet tartani:

I. vizsgaidőszak február-március hó,

II. vizsgaidőszak május-június hó (építőiparban: július-augusztus),

III. vizsgaidőszak szeptember hó,

IV. vizsgaidőszak december hó.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt vizsgaidőszakon kívül vizsgát tartani csak az intézet felügyeletét ellátó minisztérium (vájároknál a Nehézipari Minisztérium) - az ipari osztály mellett működő bizottságok tekintetében a Könnyűipari Minisztérium - előzetes engedélyével lehet.

Vizsgárabocsátás

8. § (1) Szakmunkás-vizsgára bocsátható a) az a tanuló, aki a jegyzék 3., illetőleg 5. rovatában megjelölt tanulóidő utolsó évfolyamát legalább elégséges ("2" osztályzatú) általános tanulmányi eredménnyel elvégezte.

b) az a dolgozó, aki a vállalat igazgatójának igazolása szerint elvégezte a szakmunkás-képző tanfolyamot,

c) az a dolgozó, aki szakmunkás-képző tanfolyamot nem végzett, de az illetékes szakminiszter által szabályozott feltételeknek megfelel,

d) a jegyzék 10. rovatában megjelölt szakmában, a Képző- és Iparművészeti Gimnázium Iparművészeti Tagozatának azon tanulói, akik eredményes érettségi vizsgát tettek.

(2) A szakmunkás-vizsgára az intézetnél - vájároknál a területileg illetékes trösztöknél vagy önálló vállalatoknál -, a tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozó szakmákban az ipari osztálynál kell jelentkezni, A jelentkezéssel egyidejűleg igazolni kell, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei megvannak,

A vizsga

9. § (1) A szakmunkás-vizsga elméleti (írásbeli és szóbeli), valamint gyakorlati részre tagozódik.

(2) Az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményeket a szakmánként meghatározott előírások (szakmai szintek) állapítják meg.

10. § A vizsgakövetelmények - a vájár szakma kivételével - azonosak a tanulók, valamint a tanulóviszonyban nem álló dolgozók vizsgáin. A tanulóviszonyban nem álló vájárok szakelméleti vizsgakövetelményeit a nehézipari miniszter a munkaügyi miniszterrel és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőséggel egyetértésben állapítja meg.

11. § A vizsga nyilvános, ha azonban a nyilvánosság a vizsga zavartalanságát veszélyezteti, az elnök a nyilvánosságot korlátozhatja, vagy kizárhatja.

12. § A vizsgák megtartásának rendjét a Munkaügyi Minisztérium által kiadott egységes szakmunkásvizsga szabályzat állapítja meg. A jegyzék 11. rovatában megjelölt minisztériumok a szakmák sajátosságainak figyelembe vételével, a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben, a vizsgák tartalmi vonatkozásában, ettől eltérő szakmunkás-vizsga szabályzatot is adhatnak ki.

Szakmunkás-bizonyítvány

13. § (1) Az eredményes vizsga alapján a jelöltnek szakmunkás-bizonyítványt kell kiadni. A jegyzékbe fel nem vett szakmában szakmunkás-bizonyítványt kiállítani nem szabad.

(2) A szakmunkás-bizonyítvány országos érvényű és a megjelölt szakma szerinti munkakör gyakorlására jogosít.

(3) A szakmunkás-bizonyítványt a vizsgabizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak aláírásával, valamint az intézet, illetőleg az ipari vagy kereskedelmi osztály - vájároknál a Nehézipari Minisztérium erre a célra rendszeresített - bélyegzőjével kell ellátni. A bizonyítványok anyakönyvezését ugyanezen szervek, vájároknál a trösztök vagy önálló vállalatok végzik.

Vizsgadíj és illeték

14. § (1) A tanuló 50 forint, a tanulóviszonyban nem álló dolgozó 100 forint összegű vizsgadíjat fizet.

(2) A szakmunkás-bizonyítvány 10 forint összegű okirati illetékét a 6470-52/1950. (XII. 31.) PM rendelet 56. §-a (5) bekezdésének e) pontja értelmében a szakmunkás-bizonyítványon illeték bélyeg felragasztásával a jelöltnek a vizsgadíjon felül kell leróni.

Az állami gondozott tanulók szakmunkás-bizonyítványa illetékmentes.

(3) Az állami gondozásban lévő tanulók vizsgadíját az intézet viseli.

(4) Javító szakmunkás-vizsgára utalt jelölt a vizsga megismétlésekor újból fizet vizsgadíjat.

(5) A vizsgadíjat az intézet, a szénbányászati tröszt, (önálló vállalat), illetőleg az ipari vagy kereskedelmi osztály javára az Országos Takarékpénztárnál nyitott számlára kell befizetni.

A vizsgabizottság díjazása

15. § (1) A vizsgabizottság elnökét és elnökhelyettesét 10 forint, tagjait 8 forint, a vizsgabizottság jegyzőjét pedig 5 forint összegű díjazás illeti meg minden egyes vizsgáztatott jelölt után,

(2) Az Élelmezésügyi Minisztérium az intézeteiben működő vizsgabizottság díjazását - a vizsgadíj összegének, valamint a díjazás felső határának érintetlenül hagyásával - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja. A jegyző díjazása azonban 5 Ft-nál alacsonyabb nem lehet,

(3) A vizsgabizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak, valamint a jegyzőnek a vizsgán eltöltött ideje hivatalos tevékenységnek minősül, a kieső munkaidő miatt átlagkeresetük kevesebb nem lehet. Az (1) bekezdésben megjelölt díjazás az átlagkereseten kívül jár.

(4) A vizsga idejére túlmunkadíjat nem lehet fizetni.

Elszámolás

16. § (1) A vizsgabizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak díjazása a jelöltek által befizetett vizsgadíjak terhére történik. Erre a célra a költségvetési szervek előirányzatot nem biztosíthatnak.

(2) A vizsgabizottság utazási, illetőleg szállásköltségét a befizetett vizsgadíjakból kell fedezni, Tanulók vizsgáztatása esetén, ha a befizetett vizsgadíjak az utazási és szállásköltségekre fedezetet nem nyújtanak, azokat az intézet költségvetéséből kell fedezni.

(3) A vizsgabizottság részére élelmezési költség (napidíj) nem fizethető.

17. § (1) A vizsgabizottság működésével kapcsolatos nyomtatványok költségeit a vizsgabizottságot fenntartó szerv költségvetésének terhére kell elszámolni.

(2) A költségvetési év végén a 16. § (1) és (2) bekezdés első részében megjelölt kiadások teljesítése után jelentkező maradványt a 14. § (5) bekezdésében megjelölt számláról a Munkaügyi Minisztérium 100.372. számú Iparitanuló Intézet elnevezésű bevételi számlájára kell átutalni,

(3) A vizsgadíjak, illetőleg a vizsgadíj terhére teljesített, úgyszintén az egyéb kiadások elszámolásának szabályait a jegyzék 11. rovatában megjelölt minisztériumok (a tanácsok esetében a Köny-nyűipari Minisztérium) a Pénzügyminisztériummal egyetértésben állapítják meg.

(4) A szakmunkás-vizsgákkal kapcsolatos költségek számadásainak felülvizsgálata, valamint az évvégi maradványok befizetésének ellenőrzése a vizsgabizottságok felett közvetlen felügyeletet gyakorló minisztérium feladata.

Hatálybalépés

18. § Jelen rendelet az 1959. évi május hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti

a helyiipari tanulókról szóló 1/1956. (VII. 24.) VKGM. rendelet 33. §-a,

a helyiipari tanulóképzésről szóló 1/1956, (VII. 24.) VKGM. rendelet módosításáról szóló 1/1957. (XII. 1.) KiPM-MüM- FM együttes rendelet 2. §-a, 8. §-a, 12. §-a és 13. §-a,

az iparitanuló-szerződéses viszonyban nem álló (helyiipari, vállalati, szövetkezeti és kisipari) dolgozók szakmunkás-vizsgára bocsátásáról szóló 2/1955. (X. 11.) KiPM rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 15/1956. (Kip. É. 4.) KiPM-MTH együttes utasítás 1. § (3) bekezdése, 4. §-a és a 8. § (2) és (3) bekezdése,

a szakmunkás-vizsgák szervezéséről szóló 4/1956. (Á. G. Ért. 6.) ÁGM utasítás 2. pontjának második és harmadik bekezdése, 3. pontjának utolsó mondata, 4. pontjának első bekezdése, valamint második bekezdésének d) alpontja, továbbá 5. pontjának d) alpontja,

az ipari tanulók felvétele az MTH rendszerében tárgyban kiadott 22/1956. (MTH. K. 5.) MTH. utasítás melléklete,

Kisházi Ödön s. k.,

munkaügyi miniszter