1/1956. (VII. 24.) VKGM rendelet

a helyiipari tanulóképzésről

Az oktatás színvonalának emelése érdekében szükséges, hogy a helyiipari tanulóképzés egész területén egységes rendelkezések szabályozzák a képzés rendszerét, a tanulók és a munkáltatók jogait és kötelességeit. Ezért, valamint a helyiipari tanulóképzésre vonatkozó jogszabályoknak egységes szerkezetbe való foglalása érdekében a helyiipari tanulóképzés tárgyában a Munkaerőtartalékok Hivatala elnökével, valamint az OKISZ elnökével egyetértésben a következőket rendeljük:

I.

A rendelet hatálya

1. §

Jelen rendelet hatálya kiterjed

a) a helyiipari vállalatokra,

b) a város- és községgazdálkodási (közmű-, szolgáltató-, építő-, tatarozó-, szerelő-, lakásgazdálkodási- és helyi közlekedési) vállalatokra,

c) az állami gazdaságokra,

d) a kísérleti, tan- és célgazdaságokra,

e) az állami gépállomásokra,

f) a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre,

g) a kisipari szövetkezetekre,

h) a magánkisiparosokra (a továbbiakban: munkáltatók), valamint az általuk szerződtetett helyiipari tanulókra, beleértve a műszaki tanulókat is.

II.

Általános rendelkezések

2. §

Helyiipari tanuló (a továbbiakban: tanuló) az. aki a munkáltatóval ipari tanulószerződést köt abból a célból, hogy a választott szakmában a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása után szakmunkásképesítést szerezhessen.

3. §

(1) A tanuló a munkáltatóval ipari tanulóviszonyban áll.

(2) A tanuló gyakorlati kiképzése a munkáltató üzemében (műhelyében), a tanuló elméleti képzése pedig általában az MTH. helyiipari iskoláiban (ipari tanulóintézeteiben) történik.

(3) A tanulók kiképzése a szakmunkásvizsga sikeres letételével fejeződik be.

III.

A tanuló szerződtetésének feltételei

4. §

(1) Tanulóul csak azt lehet szerződtetni, aki

a) életének 14. életévét (műszaki tanuló esetében 17. életévét) betöltötte, de 17. életévét (műszaki tanuló esetében 25. életévét) még nem érte el,

b) az általános iskola VIII. osztályát eredményesen elvégezte (műszaki tanuló esetében gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal, vagy középiskolai képesítővizsga letételéről szóló oklevéllel rendelkezik),

c) a választott szakmára egészségi szempontból alkalmas,

d) és ha a tanuló még kiskorú, a tanuló szülője, vagy törvényes képviselője a szerződtetésbe beleegyezik.

(2) A felső korhatár, valamint az általános iskola VIII. osztályának elvégzése alól méltánylást érdemlő esetekben - szövetkezeti tanulóknál az illetékes KISZÖV, illetőleg HISZÖV (a továbbiakban: KISZÖV), magánkisipari tanulóknál a KIOSZ megyei titkársága meghallgatásával - a munkáltató telephelye (műhelye) szerint illetékes elsőfokú szakigazgatási szerv felmentést adhat.

(3) Műszaki tanuló szerződtetése esetén a felső korhatár, valamint a megkívánt iskolai végzettség alól felmentés nem adható.

5. §

(1) Azokat a szakmákat, amelyekben a munkáltatók tanulót szerződtethetnek, valamint az egyes szakmák tanulóidejét a jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az illetékes miniszter - kisipari szövetkezet vonatkozásában az OKISZ elnöke - az MTH elnökével egyetértésben az 1. számú mellékletben nem szereplő szakmákban is engedélyezheti a tanuló szerződtetését.

6. §

A munkáltatók akkor tarthatnak tanulót, ha

a) a szakmai gyakorlati képzéshez megfelelő műhellyel (üzemmel) és

b) megfelelő képesítéssel rendelkező oktatóval (mester, szakmunkás) rendelkeznek.

7. §

Az állami gazdaságok, állami gépállomások és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ha a gyakorlati oktatásra kijelölt műhelyben

a) egy vagy két képesített szakmunkás dolgozik: egy tanulót,

b) három-öt képesített szakmunkás dolgozik: két tanulót,

c) ötnél több képesített szakmunkás dolgozik: három tanulót

szerződtethetnek szakmánként.

8. §

(1) A magánkisiparos az 1955. évi 14. törvényerejű rendelet értelmében legfeljebb két tanulót szerződtethet. Ez a létszám az 1955. évi 14. törvényerejű rendelet 12. §-ának (3) bekezdésében engedélyezett három fő alkalmazotti létszámba nem számít bele.

(2) A kisiparos gyermekét vagy unokáját az 1955. évi 14. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdésében, valamint a 80/1955. (Kip. É. 25.) KiPM együttes utasítás 2. § (2) bekezdésében felsorolt bármely képesítéshez kötött iparban ipari tanulónak szerződtetheti.

(3) A magánkisiparos által ipari tanulóként szerződtetett gyermek vagy unoka a két tanulói létszámba beszámít.

9. §

A járási (városi, kerületi) tanács vb. ipari osztályának (csoportjának) vezetője a KIOSZ megyei titkársága meghallgatása után a tanulótartás jogát a magánkisiparostól - különösen az alábbi esetekben - határozott vagy határozatlan időre elvonhatja:

a) ha tanulóképzéshez szükséges műhelyi berendezése nincsen, vagy iparát oly módon folytatja, hogy a tanuló megfelelő kiképzésben nem részesülhet,

b) ha az állam vagy a nép ellen, a szemérem ellen, továbbá nyereségvágyból elkövetett, vagy más súlyosabb megítélés alá eső bűntett miatt jogerősen elítélték,

c) ha az általa szerződtetett tanuló szakmunkásvizsgája alkalmával megállapították, hogy a vizsga sikertelenségéért felelősség terheli,

d) ha a tanuló egészsége, testi épsége, erkölcse vagy fejlődése veszélyben van,

e) ha tanulójával meg nem engedett módon bánik, vagy vele szemben más súlyos kötelességmulasztást követett el,

f) ha tanulóját az iskola látogatásában akadályozta, vagy a köteles ellenőrzést elmulasztotta.

IV.

A tanuló felvételre való jelentkezése.

10. §

A tanuló felvételre való jelentkezése a munkáltatónál történik.

V.

A tanulószerződés megkötése

11. §

(1) A munkáltató és a tanuló kötelesek a képzés megkezdése előtt tanulószerződést kötni.

(2) A tanulószerződést a jelen rendelet 2. számú melléklete szerint kell megkötni.

(3) A magánkisiparos és a tanuló, illetőleg annak törvényes képviselője a tanulószerződésben a jogszabályokban előírt jogaikon és kötelezettségeiken kívül kölcsönösen más kötelezettségekben is megállapodhatnak.

12. §

(1) A tanuló és a kisipari szövetkezet, valamint mezőgazdasági termelőszövetkezet, továbbá a magánkisiparos - bármelyik fél kezdeményezésére - próbaidőben is megállapodhatnak.

(2) A próbaidő tartama két hét. Erre az időre tanulóbért kell fizetni.

(3) A tanulószerződést, amennyiben próbaidőt kötöttek ki, csak annak letöltése után szabad megkötni.

(4) A próbaidő a tanulóidőbe beszámít.

13. §

(1) A tanulószerződést minden év július hó 1. és augusztus hó 15. napja közötti időben kell megkötni.

(2) A illetékes miniszter a Munkaerőtartalékok Hivatalának elnökével egyetértésben egyes szakmákban vagy az ország egyes területein a tanulószerződésnek más időpontban való megkötésére is engedélyt adhat

VI.

A munkáltató kötelessége

14. §

(1) A munkáltató köteles a tanulót a szakmai ismeretekben kellő alapossággal kiképezni, a tanuló szakmai fejlődését elősegíteni, erkölcse, magaviselete és testi épsége felett őrködni.

(2) A tanulót csak az általa elsajátítandó szakmával kapcsolatos munkákkal szabad foglalkoztatni. Foglalkoztatásánál ügyelni kell arra, hogy az összes szakmai ismereteket elsajátítsa.

(3) . A munkáltató köteles lehetővé tenni, hogy a tanuló az előírt elméleti oktatásban rendszeresen résztvegyen, köteles a tanulót az iskola pontos látogatására serkenteni és ebben őt ellenőrizni.

(4) A munkáltató köteles a tanulót megillető bért és egyéb juttatásokat a tanuló részére biztosítani.

15. §

(1) A munkáltató a 14. §-ban foglaltakon felül köteles figyelemmel lenni a tanuló nemére, korára, és arra, hogy a tanuló önérzetét és tisztességét ne sértse.

(2) A munkáltató a tanulót megdorgálhatja, azonban testi fenyítésben nem részesítheti.

(3) A munkáltató a tanuló oktatásáért díjat sem ki nem köthet, sem el nem fogadhat,

VII.

A magánkisiparost megillető kedvezmények

16. §

(1) A tanulót szerződtető és foglalkoztató magánkisiparost a jövedelemadó szempontjából úgy kell tekinteni, mint azt a magánkisiparost, aki alkalmazottat nem foglalkoztat. Amennyiben a magánkisiparosnak más alkalmazottja is van, úgy a tanuló a jövedelemadó kialakítása szempontjából alkalmazottnak nem tekintendő.

(2) Azt a műipart gyakorló magánkisiparost (műbútorasztalost, műlakatost stb.-t), valamint a falusi kisiparost, aki tanulót alkalmaz, az anyag-juttatásnál és eloszlásnál előnyben kell részesíteni. A kedvezmény mértékét a helyi viszonyok és az anyagféleségek figyelembevételével a KIOSZ megyei titkársága állapítja meg.

VIII.

A tanuló kötelessége

17. §

(1) A tanuló köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a választott szakmában szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket kellő alapossággal elsajátítsa.

(2) A tanuló köteles a munkáltató jogos rendelkezéseinek engedelmeskedni, a vállalat (üzem, kisipari műhely) munkarendjét, valamint az iskola szabályzatát betartani.

IX.

A munkaidő

18. §

(1) A tanuló heti munkaideje (a gyakorlati és a szakelméleti oktatás heti óráinak száma) a heti 48 órát nem haladhatja meg.

(2) Azokon a napokon, amikor a tanuló elméleti oktatáson vesz részt (iskolában van), gyakorlati munkát nem végezhet. Az iskolai foglalkoztatás idejét naponként 8 órának kell tekinteni.

(3) Abban az esetben, ha a tanuló rendszeres szakelméleti oktatásban nem részesül és csak közismereti oktatásban vesz részt, a gyakorlati oktatás heti óraszáma 40 óránál több nem lehet. Ha a tanuló a rendszeres szakelméleti oktatás, illetve a közismereti oktatás alól fel van mentve, vagy az óraterv szerint kötelező szakelméleti oktatásban már nem részesül, a gyakorlati oktatás heti óráinak száma 48 óra.

(4) A munkaközi szünet a tanulókat is megilleti.

X.

A tanuló bére és egyéb juttatása

19. §

(1) A tanuló bérére és egyéb juttatásaira vonatkozólag az ipari és kereskedelmi tanulók bérének és egyéb juttatásainak egységes rendezéséről szóló 65/1955. (MTH. K. 15.) MT H. számú utasításban illetőleg az ott megjelölt korábbi jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium főfelügyelete alá tartozó építőipari vállalatok által szerződtetett tanulók ösztöndíjban részesülnek; egyéb juttatásaikat a jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe tagként belépő III. éves tanuló részére munkabér helyett munkaegység-részesedés is adható. Ez esetben - a közgyűlés határozatától függően - a mester munkaegységének 40-80%-át lehet a tanuló részére biztosítani.

(4) A magánkisiparos által szerződtetett tanulók munkaruhaellátását a jelen rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) A tanulókat az elméleti oktatáshoz szükséges tankönyvekkel az iskola látja el. A tanuló a tankönyvek használatáért tanévenként 10 forint térítést köteles fizetni.

(6) A tanszerekről a tanulók kötelesek gondoskodni.

(7) A magánkisiparos a tanuló részére lakást és étkezést (ebédtérítést) nem köteles biztosítani.

XI.

A tanuló szabadsága

20. §

(1) A tanulót - korára való tekintet nélkül - tanévenként 30 munkanap fizetett szabadság illeti meg, amelyből

a) 24 munkanapot a nyári iskolai tanítási szünet tartama alatt,

b) 6 munkanapot pedig általában a téli iskolai tanítási szünet tartama alatt

kell kiadni.

(2) A 6 munkanap téli szabadságot más időpontban is ki lehet adni. Ez esetben azonban a tanuló köteles ezidő alatt az elméleti oktatásban résztvenni.

(3) A szakmunkásvizsgát tett tanulók fizetett nyári szabadságát közvetlenül a szakmunkásvizsga letétele után kell kiadni.

XII.

A tanuló társadalombiztosítása

21 §

(1) A tanuló, valamint családtagja a biztosítás szolgáltatásaira ugyanazon feltételekkel és mértékben jogosult, mint a munkaviszonyban álló dolgozó és annak családtagja.

(2) A kisipari szövetkezetekben foglalkoztatott ipari tanulok társadalombiztosítását a KSZKBI látja el az ott érvényben lévő jogszabályok alapján.

22. §

(1) A tanulók után a betegségi biztosítási járulékot az általános szabályok szerint a munkáltató (a foglalkoztató üzem) fizeti. A magánkisiparos az ipari tanuló után 12% társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

(2) A járulékfizetés szempontjából figyelembeveendő legkisebb összeg a tanulóknál a valóban elért munkabérre tekintet nélkül havi 125.- Ft, illetőleg napi 5.-Ft.

23. §

A tanuló részére gyógyszer, kötszer, gyógyvíz, gyógyászati segédeszköz, valamint az utóbbi javítása díjtalanul jár. A költségesebb gyógyászati segédeszközt az SZTK, illetve KSZKBI az előzetes biztosítási időre való tekintet nélkül szolgáltatja ki, illetőleg javíttatja meg.

XIII.

A tanulóviszony megszűnése

24. §

A tanulóviszony megszűnik, ha

a) a tanuló a tanulóidő elteltével sikeres szakmunkásvizsgát tesz, vagy a megismételt szakmunkásvizsgán sem mutat fel kellő eredményt,

b) a munkáltató üzeme (műhelye) megszűnik,

c) a tanulót az iskolából kizárják,

d) a tanuló, illetőleg törvényes képviselője és a munkáltató a tanulóviszony felbontásában megállapodik.

e) a tanulószerződést a 25-27. §-ok alapján felbontják,

f) a munkáltatótól (magánkisiparostól) a tanuló-tartás jogát megvonták (9. §).

g) a tanuló a szakmunkásvizsgát megelőző utolsó iskolai pótvizsgán nem felel meg (37. §).

25. §

(1) Az elsőfokú szakigazgatási szerv a munkáltató kérésére a tanulóviszonyt (tanulószerződést) - különösen az alábbi esetekben - felbonthatja:

a) ha a tanuló a jogszabályokban vagy a tanulószerződésben megállapított kötelességeit, ideértve az iskolalátogatást is, ismételt figyelmeztetés ellenére sem teljesíti,

b) ha a tanuló a szakma elsajátítására alkalmatlan, vagy alkalmatlanná válik,

c) ha a tanulót betegsége mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati képzésben a tanulóidő egynegyed részénél hosszabb időn át egyfolytában akadályozza,

d) ha a tanuló vagy törvényes képviselője a tanulószerződés megkötésénél a munkáltatót a tanuló lényeges személyi körülményei tekintetében megtévesztette és nyilvánvaló, hogy a munkáltató a valóság ismeretében a tanulót nem alkalmazta volna,

e) ha a tanulót bűntett miatt jogerősen elítélték, vagy jogerősen javító-nevelésre utalták.

(2) Az elsőfokú szakigazgatási szerv a betegállományban lévő tanuló tanulóviszonyát a 25. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, valamint a 27. §-ban megjelölt okok miatt csak akkor szüntetheti meg, ha a betegség időtartama egyfolytában a tanulóidő egynegyedét meghaladja.

26. §

Az elsőfokú szakigazgatási szerv a tanuló (törvényes képviselője) kérésére - vagy anélkül is - a tanulóviszonyt (tanulószerződést) - különösen az alábbi esetekben - felbonthatja,

a) ha a munkáltató a jogszabályokban vagy a tanulószerződésben megállapított valamely kötelességét nem teljesíti, vagy súlyosan megszegi,

b) ha a munkáltató a tanulót testileg vagy egyéb meg nem engedett módon fenyíti,

c) ha az üzem (műhely) a tanulóidő tartama alatt kiképzésre huzamosan alkalmatlanná válik,

d) ha a tanulóviszony fenntartása a tanuló fejlődését, testi épségét, erkölcsét veszélyezteti.

27. §

Az elsőfokú szakigazgatási szerv a magánkisiparos kérésére a 25-26. §-ban foglaltakon felül a tanulóviszonyt felbonthatja,

a) ha a tanuló megintés ellenére a magánkisiparos műhelyének biztonságát veszélyezteti, vagy a magánkisiparosnak, annak családtagjának vagy alkalmazottjának súlyos kárt okoz,

b) ha a tanuló a magánkisiparos ellen, annak megbízottja vagy családtagja ellen jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütköző, súlyos megítélés alá eső cselekményt követ el

XIV.

A szakmunkásvizsga

28. §

(1) Azt a tanuló, aki tanulóidejét letöltötte és tanulmányi kötelezettségének eleget tett, szakmunkásvizsgára kell bocsátani.

(2) A szakmunkásvizsgát szakmunkásvizsga bizottság előtt kell letenni.

29. §

(1) A szakmunkásvizsga elméleti és gyakorlati részből áll.

(2) A vizsga anyagát úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a szakmában előírt IV. bérkategória követelményeinek.

30. §

A szakmunkásvizsga lebonyolításának részletes szabályait (szakmunkásvizsga szabályzat) a Munkaerőtartalékok Hivatalának elnökével egyetértésben az érdekelt miniszterek állapítják meg.

31. §

A szakmunkásvizsga elméleti és gyakorlati részét sikerrel letett tanulók részére szakmunkásbizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványt a szakmunkásvizsga letétele után a másodfokú szakigazgatási szerv állítja ki és adja ki.

32. §

(1) Ha a tanuló a szakmunkásvizsgán kellő eredményt nem mutat fel, a szakmunkásvizsga-bizottság a tanulóviszony idejét legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított idő alatt a tanulóviszony utolsó idejére járó bért kell fizetni.

(2) Az a tanuló, aki a szakmunkásvizsgán kellő eredményt nem mutat fel és emiatt tanulóviszonyát meghosszabbították, a meghosszabbított tanulóidő eltelte után a szakmunkásvizsgát megismételheti. Az a tanuló, aki a megismételt szakmunkásvizsgán sem ért el kellő eredményt, szakmunkásbizonyítványt nem kaphat és tanulóviszonyát megkell szüntetni.

33. §

A szakmunkásvizsga megtartásáért a tanulónak díjat fizetnie nem kell.

XV.

Kötelező szakmai gyakorlat

34. §

(1) A szakmunkásvizsgát sikerrel letett tanuló (gyakorló szakmunkás) - a magánkisipari tanulókat kivéve - köteles a munkáltatónál egy évi szakmai gyakorlatot teljesíteni.

(2) A magánkisiparos köteles a szakmunkásvizsgát tett tanulót - kívánságára - a szakmunkásbizonyítvány megszerzésétől számított hat hónapon át szakmunkás munkakörben foglalkoztatni. Ez alól a KIOSZ megyei titkárságának meghallgatása után a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. ipari osztálya felmentést adhat.

XVI

A tanulók oktatása

35. §

(1) A tanuló köteles a tanulóviszony tartama alatt gyakorlati és elméleti oktatásban résztvenni.

(2) Az elméleti oktatás általában kötelező.

(3) Az a tanuló, akinek tanulóviszonyát a 32. § (1) bekezdése alapján meghosszabbították, csak gyakorlati oktatásban részesül, az elméleti oktatás alól mentesül.

36. §

A tanulószerződést kötött tanuló köteles augusztus hó 15. és 25. napja között az elsőfokú szakigazgatási szerv által kijelölt MTH helyiipari iskolába (intézetbe) beiratkozni.

37. §

Ha a tanuló a szakmunkásvizsgát megelőző utolsó iskolai vizsgáját eredményesen nem teszi le, tanulóideje a pótvizsgáig meghosszabbodik. Szakmunkásvizsgára csak a pótvizsga sikeres letétele után bocsátható. Amennyiben a pótvizsga is eredménytelen marad, szakmunkásvizsgát nem tehet, tartulóviszonya megszűnik.

XVII.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

38. §

(1) Jelen rendelet rendelkezéseit 1956. évi július hó 15. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az érdekelt miniszterek a Munkaerőtartalékok Hivatalának elnökével egyetértésben, együttesen gondoskodnak

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a kisiparosok ipari tanulótartásáról szóló 3/1954. (XI. 27.) KiPM rendelet;

b) a helyiipari vállalatok és kisipari szövetkezetek ipari tanulótartásáról szóló 4/1954. (XI. 27.) KiPM rendelet, valamint

c) az ipari tanulók korhatáráról szóló 1/1955. (I. 22.) KiPM rendelet hatályát veszti.

Nezvál Ferenc s. k.,

város- és községgazdálkodási miniszter első helyettese.

Serflek Gyula s. k.,

földművelésügyi miniszter helyettese.

Varga János s. k.,

állami gazdaságok miniszter helyettese

1. számú melléklet az 1/1956. (VII. 24.) VKGM. rendelethez

JEGYZÉK

a helyiiparban képzett szakmákról, valamint a tanulók felvételi feltételeiről

Rövidítések:

H = helyiipari vállalatok,

VKG = város és községgazdálkodási vállalatok,

G = állami gazdaságok,

AGA = állami gépállomások,

TSZ = mezőgazdasági termelőszövetkezetek,

SZ = kisipari szövetkezetek,

M = magánkisiparosok.

2. számú melléklet az 1/1956. (VII. 24.) VKGM rendelethez

Ipari tanulószerződés

3. számú melléklet az 1/1956. (VII. 24.) VKGM rendelethez

A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium főfelügyelete alá tartozó építőipari vállalatok által szerződtetett tanulók bére és egyéb juttatása

1. A Város és Községgazdálkodási Minisztérium főfelügyelete alá tartozó építőipari vállalatok által szerződtetett ipari tanulók ösztöndíjban részesülnek.

2. A vállalat köteles az építőipari tanulókat évente egy munkaruhával, kétévenként 1 pár bakanccsal ellátni. A szabadban dolgozó ipari (kőműves)] tanulók részére 3 évenként vattaöltönyt és meleg sapkát kell adni. A tanulók részére évenként kétszer bakancs talpalás és sarkalás jár.

A tanulókat emellett megilleti 2 db. törölköző és havonta l db. mosdószappan.

3. Egyéb juttatások.

a) A vállalat az ipari tanulókat ebédjuttatásban köteles részesíteni. A kiszolgálásra kerülő ebéd nyersanyagértéke azonos a felnőtt dolgozók részére nyújtott ebéd nyersanyagértékével. Emellett az ipari tanulók részére 20 dkg. kenyeret is ki kell adni.

Amennyiben a tanulók a vállalat munkásszállásán nyernek elhelyezést, napi háromszori étkezést kell részükre biztosítani az étkezéshez pedig 55 dkg kenyeret kell kiszolgáltatni.

Az ipari tanuló köteles a vállalat által természetben biztosított étkezést igénybe venni.

b) A vállalat köteles a tanulószálláson elhelyezett ipari tanulók fehérneműmosatásáról is gondoskodni. (Havonta 2 kg. testi fehérnemű.)

c) Az ipari tanulók jutalmazására, valamint kulturális költségekre az alábbi összeg fordítható:

ca) Legjobb előmenetelő tanulók jutalmazására tanulónként évi 5.- Ft.

cb) Mozi látogatás, kirándulás stb. költségeire tanulónként évi 10.- Ft.

d) A vállalat a legjobb tanulmányi eredményt elért ipari tanulókat - jutalomképpen - üdültetésben részesítheti.

4. számú melléklet az 1/1956. (VII. 24.) VKGM rendelethez

KIMUTATÁS

a magánkisiparos által szerződtetett tanulók munkaruha-juttatásáról