3/1959. (I. 21.) ÉM-ÁH rendelet
az építőipari munkák költségeinek előirányzásáról és elszámolásáról
A 10/1957. (II. 24.) Korm. rendeletben, valamint az 5/1959. (I. 11.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján az Országos Ár-hivatal elnökével egyetértésben az alábbiakat rendelem:
1. § (1) Az építőipari munka költségeit aszerint kell előirányozni és elszámolni, hogy az
a) közület, vagy
b) lakosság megrendelésére készül.
(2) A közületi munkákra érvényes rendelkezések 6zerint kell előirányozni mindazoknak az építőipari munkáknak a költségeit, amelyeknek megrendelője (építtetője) állami vállalat, állami gazdálkodó szerv, költségvetési szerv, társadalmi szerv, valamint ezek jóléti, szociális, kultúrális és sportintézménye függetlenül attól, hogy a munkák elvégzésével megbízott szerv, állami vállalat, szövetkezet, szövetkezeti vállalat, vagy kisiparos.
(3) A lakosság, valamint a (2) bekezdésben megrendelőként nem említett bármely szervezet (a továbbiakban: lakosság) részére végzett építőipari munka költségeit a jelen rendelet szerint kell előirányozni és elszámolni.
2. § A közületek részére végzett építőipari munka költségeinek előirányzásáról az építésügyi miniszter 1/1959. (Ép. Ért. 2.) ÉM-ÁH utasítása rendelkezik,
3. § (1) A lakosság [1. § (3) bekezdés] részére végzett építőipari munkák költségeit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - részletes költségvetésben kell előirányozni. Az elvégzett munkákat az elfogadott költségvetés alapján kell elszámolni.
(2) A lakosság [1. § (3) bekezdés] részére végzett építőipari munka költségeit - új és toldalékjel-legű építőipari munka kivételével - 10.000 Ft értékhatár alatt, ács- és kőművesmunkák esetén 20.000 Ft értékhatár alatt - részletes költségvetés nélkül - a 4. § (2) bekezdésében, illetve az 5. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint lehet elszámolni.
4. § (1) Az állami vállalatok, szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok a lakosság [1. § (3) bekezdés] részére végzett építőipari munkákat közületi egységárakon az alábbi eltérésekkel kötelesek előirányozni és elszámolni:
a) a faanyagok fogyasztói és nagykereskedelmi, illetve kedvezményezett fogyasztói ára közötti kü-lönbözetet az építtetőnek fel kell számítani és ezt árkiegyenlítési forgalmi adóként le kell róni;
b) a felvonulási költség 2%-kal csökkentett mértéke vehető figyelembe;
c) haszonfedezet címén 6% vehető figyelembe.
(2) Az állami vállalatok, szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok a 3. § (2) bekezdésben meghatározott esetben költségelőirányzatukban legfeljebb az alábbi költségtényezőket vehetik figyelembe:
a) az építőipari munka elvégzéséhez műszakilag szükséges anyagköltséget az Árjegyzékek [71/1958. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés] szerinti beszerzési áron;
b) az építőipari munka elvégzéséhez műszakilag szükséges bérköltséget;
c) a bérre vetített 130%-os kulcs alapján számított szociális terhet, gép- és rezsi (általános) költséget;
d) a szükséges fuvarozási és rakodási költséget;
e) 6%-os hasznot;
f) az (1) bekezdés b) pontja szerinti felvonulási költséget;
g) az (1) bekezdés a) pontja szerinti árkiegyenlítési forgalmi adót.
(3) A szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok által a lakosság [1. § (3) bekezdés] részére leggyakrabban végzett építőipari munkák, illetőleg a leggyakrabban előforduló szerkezeti elemek egységárát a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége által összeállítandó és az építésügyi miniszter által jóváhagyott egységárgyűjtemény tartalmazza.
(4) Az állami vállalatok részére az árak legmagasabb, egyben a legalacsonyabb (határozott, rögzített) árak, a szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok részére pedig a legmagasabb árak,
5. § (1) A kisiparosok által a lakosság [1. § (3) bekezdés] részére végzett építőipari munkák legmagasabb árát, az ár kiszámítási módját, valamint a leggyakrabban előforduló szerkezeti elemek és munkák egységárát a Kisiparosok Országos Szervezete által összeállítandó és az építésügyi miniszter által jóváhagyott egységárgyűjtemény tartalmazza,
(2) Az egységárgyűjtemény megjelenéséig a kisiparosok az 1958. évi Építőkisipari Egységárgyűjteményben foglalt árakat a jelen rendelet mellékletében feltüntetett szorzószámokkal módosítva kötelesek alkalmazni,
(3) A kisiparosok a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben költségelőirányzatukban legfeljebb az alábbi költségtényezőket vehetik figyelembe :
a) az építőipari munka elvégzéséhez műszakilag szükséges anyagköltséget belterületi telepi fogyasztói áron számítva;
b) az építőipari munka elvégzéséhez műszakilag szükséges bérköltséget;
c) a bérre vetített alábbi kulcsok alapján számított szociális terhet, gép- és rezsi (általános) költséget:
6. § Az 1959. évi január hó 1. napját megelőzően megkezdett, s ezidőpontig be nem fejezett minden építőipari munkát - a szerződés összegére való tekintet nélkül - az 1953. évi december hó 31-i állapotnak megfelelőn kell elszámolni.
7. § A jelen rendelet rendelkezéseit az 1958. évi december hó 31. napját követően végzett munkák költségeinek előirányzásánál és elszámolásánál kell alkalmazni.
Trautmann Rezső s. k.,
építésügyi miniszter