10/1957. (II. 24.) Korm. rendelet

az Országos Árhivatal szervezetéről és elnökének hatásköréről

1. § (1) Az Országos Árhivatal [31/1956. (XII. 30.) Korm. határozat - a továbbiakban: Árhivatal] felett a felügyeletet a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megbízott tagja útján gyakorolja; elnökét a Kormány nevezi ki.

(2) Az Árhivatal szervezetét, személyi és ügybeosztását az Árhivatal elnöke állapítja meg.

2. § (1) Az Árhivatal működésével kapcsolatosan felmerülő személyi és dologi kiadások fedezéséről a költségvetés keretében kell gondoskodni.

(2) Az Árhivatal elnökének utalványozási joga van.

3. § (1) A Kormány az Árhivatal elnökének javaslata alapján

a) határozza meg azokat az árrendezési és ármegállapítási irányelveket, amelyek szerint az Országos Árhivatal elnökének az árak és díjak szabályozása során el kell járni;

b) állapítja meg a jelen rendelet mellékletében felsorolt nyersanyagok, ipari és mezőgazdasági termékek és szolgáltatások árait, illetőleg díjait;

c) rendeli el az általános vagy részleges, de egész iparágra kiterjedő árváltozásokat.

(2) Az Árhivatal elnökének hatáskörébe tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá nem eső termékek (árucikkek) árának és a szolgáltatások díjának szabályozása és az árak (díjak) ellenőrzése.

(3) Nem tartozik az árszabályozás körébe:

a) a munkabérek, az újítási dijak, az ingatlan árak, a mezőgazdasági ingatlanokért és az azokhoz tartozó felszerelésekért járó haszonbérek és a közadók (pl. a különféle adók, illetékek, vámok) szabályozása, valamint a képzőművészeti és iparművészeti egyedi alkotások árának megállapítása;

b) az olyan fuvarozási, posta-, távíró-, távbeszélő és más hasonló díjak szabályozása, amelyekről államközi megállapodások rendelkeznek.

(4) Ha valamely az Árhivatal hatáskörébe tartozó kérdést rendelettel kell szabályozni, a rendeletet a Kormánynak a felügyelettel megbízott tagja [1. § (1) bekezdés] adja ki, egyéb esetekben az Országos Árhivatal elnöke a felmerülő kérdéseket utasítással [1.072/1954. (IX. 4.) Mt. h. 4. és 5. pont] szabályozza.

4. § (1) Az Árhivatal elnöke a 3. §-ban meghatározott hatáskörében

megállapítja a termékek vagy szolgáltatások legmagasabb, vagy, legalacsonyabb irány-, illetőleg tájékoztató árait, illetve dijait;

az árak vagy díjak kiszámításához irányelveket ad, vagy előírja az árkiszámításnál kötelezően alkalmazandó költségtényezőket;

az árak vagy díjak kiszámítását megadott irányelvek alkalmazása mellett a vállalatokra bízhatja;

meghatározza a kereskedelmi haszonkulcsok mértékét és azokat a feltételeket, amelyek mellett az árak érvényesíthetők;

kezdeményezheti a pénzügyminiszternél árki-egyenlítési forgalmiadó befizetésének elrendelését;

állami támogatást állapíthat meg, árkiegyenlítés céljaira árkiegyenlítési alapot létesíthet a pénzügyminiszter jóváhagyásával.

(2) Az Árhivatal elnöke olyan intézkedést, amely az állami költségvetésre kihatással van (nyereség, veszteség, forgalmiadó, ártámogatás stb.) csak a pénzügyminiszter jóváhagyásával tehet.

(3) Az árakra is kiható adók mértékét - a fennálló törvényes rendelkezések keretei között - a pénzügyminiszter az Árhivatal elnökének meghallgatásával állapítja meg, az adók mértékére kiható ármegállapításokat és árszabályozó rendelkezéseket viszont az Árhivatal elnöke csak a pénzügyminiszterrel egyetértésben tehet.

5. § A megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai szakigazgatási szerveinek mint helyi árhatóságoknak árszabályozási hatáskörét az Árhivatal elnöke állapítja meg. Ezenfelül a felmerülő szükség szerint, a saját hatáskörébe tartozó egyes ügycsoportok intézését átmenetileg vagy véglegesen a helyi árhatóságokra ruházhatja át.

6. § (1) Az egyes minisztériumok, illetőleg a Szövet-kezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) hatáskörében marad:

a) a termékek és szolgáltatások önköltségének megállapítása és a költségek ellenőrzése;

b) a szakfelügyeletük alá tartozó termelő vállalatok által előállított cikkek termelői árának (szolgáltatások díjának), illetőleg a szakfelügyeletük alá tartozó kereskedelmi vállalatok által forgalombahozott cikkek nagykereskedelmi és fogyasztói árának ellenőrzése.

(2) A termelői és fogyasztói árakat az Árhivatal elnöke a szakfelügyeletet gyakorló minisztérium, illetőleg a SZÖVOSZ, a Kisipari Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége (OKISZ), vagy a Kisiparosok Országos Szabadszervezete (KIOSZ) által kidolgozott javaslat alapján állapítja meg. Az árjavaslatok azonban a minisztérium, vagy a SZÖVOSZ (OKISZ, KIOSZ) által megállapított hatósági árként léptethetők életbe akkor, ha azoknak ármegállapítás céljából az Árhivatalhoz való bemutatásától az Árhivatal elnöke eltekint.

7. § (1) Az Árhivatal elnöke az ár-, illetve díjmegállapításoknál, valamint ellenőrzési hatáskörében

a) bármely államigazgatási szervet, állami intézetet, vagy intézményt megkereshet, továbbá bármely termeléssel vagy értékesítéssel foglalkozó vállalatot, vállalkozót, vagy személyt, valamint azok egyesülését, érdekképviseletét, vagy szervezetét felhívhat az áralakulás szempontjából lényeges, vagy az árszabályozás szempontjából szükséges adatok bejelentésére, felvilágosítások adására, iratok, minták és egyéb bizonylatok bemutatására;

b) kiküldöttei, vagy más szakértők útján a gyártási folyamatot, üzletvitelt és üzletkezelést az üzleti könyvekbe és egyéb iratokba való betekintés útján - a múltra vonatkozólag is - megvizsgálhatja, szükség esetén a vállalat felelős vezetőjét, tulajdonosát, illetőleg alkalmazottait vagy más személyeket is meghallgathat;

c) elrendelheti az árkiszámítás ellenőrzése, illetőleg az árak érvényesítése szempontjából jelentős iratok meghatározott ideig való megőrzését;

d) megállapíthatja, hogy az előállítók, kereskedők és egyéb elárusítók az árun, árjegyzéken, számlán, az elárusítás helyén mely árakat hol és milyen módon kötelesek feltüntetni.

(2) Az illetékes miniszter egyes vállalatokat az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban körülírt ellenőrzés alól kivehet.

8. § (1) Az árak, illetve díjak megállapítása történhetik

a) rendelettel vagy utasítással,

b) a gazdaságilag érdekeltekhez, vagy a szakmai érdekképviseletekhez intézett leirattal.

(2) A jelen rendelet alapján kibocsátott rendeleteket és utasításokat "ÁH" jelzéssel kell ellátni és a rendeleteket a Magyar Közlönyben, az utasításokat pedig az Árhivatal hivatalos lapjában (az "Árszabályozás"-ban) kell közzétenni.

(3) Az ármegállapító rendelkezésekben intézkedni kell afelől is, hogy a megállapított ár milyen időponttól érvényes, valamint, hogy a megállapított árat a folyamatban lévő jogügyletekre hogyan kell alkalmazni. Az ármegállapító rendelkezés elrendelheti, hogy a megállapított árat meghatározott időre visszaható hatállyal kell alkalmazni; fogyasztói árakra vonatkozó rendelkezés azonban visszaható hatályú nem lehet.

9. § Ármegállapításra vonatkozó minden kérelmet a terméket előállító, illetve a szolgáltatást nyújtó vállalat (szövetkezet, kisiparos) felett szakfelügyeletet gyakorló szervhez kell benyújtani.

10. § (1) Bíróságok és más hatóságok részére árszabályozási hatáskörbe tartozó kérdésekben szakvéleményt a termelő (szolgáltató) vagy kereskedelmi vállalat, szövetkezet, kisiparos, kiskereskedő felelt szakfelügyeletet gyakorló minisztérium, illetőleg szerv ad.

(2) A helyi árhatóságok adnak szakvéleményt az olyan kérdésekben, amelyeknek szabályozását az Árhivatal elnöke hatáskörükbe utalta.

(3) A szakvélemény adására irányuló megkeresésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyre vonatkozó tényállás rövid leírását, továbbá annak a szakkérdésnek tüzetes előadását, melyben a megkereső hatóság véleményt kér.

11. § Amennyiben a cselekmény büntető rendelkezés - különösen a 8.800/1946. (VII. 28.) ME rendelet, vagy az 1950. évi 4. törvényerejű rendelet - alá nem esik, szabálysértés miatt 500,- Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki

a) a jelen rendelet 7. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontjaiban meghatározott, az ellenőrzés eredményességét szolgáló kötelezettségeit nem teljesíti, vagy

b) a jelen rendeletben foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendelet, utasítás vagy leírat rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza.

12. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 46/1955. (VIII. 10.) MT rendelet hatályát veszti.

(2) A helyi árhatóságok a jelen rendelet hatálybalépésekor hatáskörükbe utalt árszabályozási tennivalókat további intézkedésig változatlanul gyakorolják.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke

Melléklet a 10/1957. (II. 24.) Korm. rendelethez.

KIMUTATÁS

azokról a nyersanyagokról, ipari és mezőgazdasági termékekről és szolgáltatásokról, amelyek árát a Kormány állapítja meg

(A zárójelben feltüntetett számok az Egységes Termék- és Árjegyzék termékszámai.)

I. Nyersanyagok, ipari termékek.

Villamosenergia (115) termelői és fogyasztói ár-rendszere.

Szén (121) termelői és fogyasztói árrendszere. Kőolaj (127-1-töl 4-ig).

Cement (151-1).

Kisméretű tömör falazó tégla (150-11-11).

Hengerelt ötvözetlen köracél (213-41-1) alapára.

Alumínium, nyers, tömb (232-1). Kapa (295-13-11-2). Kasza (295-23-11).

Zománcedény, fazék, minőségi barna (296- 35-11-21).

Fogatos eke (371-1).

Kénsav, technikai (513-52-1).

Műtrágya (517).

Városi gáz (541-3).

Motorbenzin (552-27).

Petróleum (552-3).

Gázolaj (552-4).

Fűtőolaj (553-2).

Rézgálic (593-11-1).

Gyapot árrendszere.

Zsíros és mosottgyapjú árrendszere.

Marha nyersbőr árrendszere.

Nyújtott eljárással készült egyágú nyers pamutfonal 34/mg (613-32-3).

Konfekcionált gabonazsák 880 gr/db, 56-122 cm (628-27-44-2).

Fésűs gyapjúfonal 80% gyapjútartalommal A/B minőség, 16 mm nyers fehér (633-18- 51-12).

Lepedő pamutból: 140x198 cm (MNOSZ 3478-52).

Férfiing festett zefírből, hosszúujjú, sima, normál (662-11-11-12).

Férfikabát háros lódenből, slipper, normál (663-11-11-11).

Szegezési kruppon, növényi cserzésű 5,5- 6,5 mm vastagságú (671-11-11-2).

Barna marhabox sima egészbőrből (671-52- 11-2).

Gazdacsizma, vikszos tehénbőr felsőrésszel 1/1 kruppontalppal, faszeges kivitelben, puha szárral (677-11-35-91-24-11).

Férfi munkásbakancs, vikszos tehénbőr felsőrésszel 1/1 kruppontalppal, faszeges, vászon fejbéléssel (677-12-11-72-41-2).

Gyermek magasszárú cipő 1/1 kruppontalppal, lósevró felsőrésszel, flexi eljárással, 23-26 számnagyság (677-15-13-53-72-1).

Luc- és jegenyefenyő fűrészáru, zsaluzóáru, 18 mm-es, széles 3-6 m-ig (692-11-15-22-1).

Nedves eljárású enyvezett lemez 5 mm-es, csiszolatlan, albuminos (693-11-11-21).

Fényezett modern hálószobabútor garnitura, Cardo VI. (695-11-2).

Festett konyhabútor garnitura, 6 db-os, 160 cm-es szekrénnyel (695-23-11-13).

Gyufa, rövidszárú (698-48-11-11).

Tűzifa (873-31-11).

Kenyér (712-1).

Cukor (715-5).

Marhahús (721-11).

Sertéshús (721-16).

Sertészsír (724-1).

Tej (728-1).

Mosószappan (738-41).

II. Mezőgazdasági termékek

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az egyéni gazdálkodók felé érvényes termelési szerződéses árak közül:

Cukorrépa

Dohány

Rostkender

Rizs

A szabadon, illetőleg szállítási szerződés alapján állami felvásárlásra kerülő termékek közül az alábbiak árai (maximális ipari átadási és minimális ár):

Búza.

Kukorica.

Napraforgómag

Vágósertés

Vágómarha.

III. Szolgáltatások

Lakások és más helyiségek bérének szabályozása.

Gyógyszertérítés mértékének megállapítása. Közlekedési-, posta-, távíró- és távbeszélő, valamint a rádió díjszabások megállapítása.