4/1959. (IV. 19.) MüM rendelet

az üdültetés egyes kérdéseinek rendezéséről szóló 1.056/1957. (VI. 12.) Korm. és az ezt módosító 1.003/1959. (I. 14.) Korm. határozatok végrehajtásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazása alapján az alábbiakat rendelem:

[Az üdültetés egyes kérdéseinek rendezéséről szóló 1.056/1957. (VI. 12.) Korm. számú határozat és az ezt módosító 1.003/1959. (I. 14.) Korm. számú határozat, valamint e határozatok végrehajtásáról szóló 4/1959. (IV. 19.) Mii. M. rendelet az alábbiakban egységes szerkezetben kerül közzétételre.

A Kormány határozatait a vastagabb, a végrehajtási rendeletet pedig a vékonyabb betűvel szedett szöveg tartalmazza.]

Az üdülők fenntartása

1. a) A kedvezményes üdültetés céljára szolgáló üdülőt, vagy hétvégi pihenőt (továbbiakban; üdülő) létesíteni, vagy az e célra szolgáló épületek férőhelyszámát növelni csak az igazgatói alapból, nyereségrészesedésből, dolgozók hozzájárulásából és más hasonló forrásból - ide nem értve a vállalatfejlesztési alapot - szabad. Az állami költségvetés terhére ilyen célra nem szabad kiadást eszközölni, kivéve, ha erre az állam közvetlen pénzfedezetet biztosít.

b) Új üdülőt építeni az a) pontban foglaltak szerint is csak abban az esetben lehet, ha az épület legalább 100-150 férőhelyes, átlag 2 ágyas, folyóvizes, társalkodóhelyiséggel, konyhával és étkezővel is ellátott.

Új üdülő létesítésénél törekedni kell arra, hogy az üdülő egész évi kihasználtsága biztosítva legyen. Az üdülő helyét lehetőleg magaslati, illetve gyógyhelyen kell kiválasztani.

c) Azok a vállalatok, amelyek a b) pont szerinti üdülők létesítéséhez szükséges, erre a célra felhasználható pénzfedezettel nem rendelkeznek, más vállalatokkal való társulás útján létesíthetnek üdülőt.

A társas üdülők építésének és működésének szabályait a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel és az építésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza.

1. § (1) Kedvezményes üdültetés célját szol-gálja az az üdülő, vagy hétvégi pihenő (továb-biakban: üdülő), amelynek üzemeltetési és fenntartási költségeihez a vállalat, hivatal, szervezet, intézmény, vagy szövetkezet (továbbiakban: vállalat) hozzájárul.

(2) Üdülő építésére felhasználható - a kormányhatározat 1. a) pontjában említett - "más hasonló forrás"-on a társadalmi hozzájárulást, szövetkezetek esetében az e célra rendelkezésre álló szociális alapot kall érteni.

(3) A társas üdülők építésének és működésének szabályait külön utasítás határozza meg.

d) Üdülőknek az a)-c) pontok alapján történő létesítéséhez, illetve a már meglévő üdülők férőhelyeinek építkezés útján való növeléséhez az illetékes miniszter, valamint az illetékes szakszervezet engedélye szükséges.

2. § (1) A kormányhatározat 1. d) pontja alól kivételt képeznek a Szakszervezetek Országos Tanácsa által végzett - a szervezett dolgozók üdültetését szolgáló - építkezések.

(2) Új üdülő létesítése akkor engedélyezhető, ha a létesítés összes költségeinek fedezete a vállalat rendelkezésére áll. A létesítési munkálatok csali akkor kezdhetők el, ha az anyagi-műszaki fedezet biztosítva van és a létesítés pénzügyi fedezetét a Magyar Beruházási Bankhoz átutalták.

(3) Az üdülő férőhelyeinek építkezés útján történő bővítéséhez az engedélyt akkor lehet kiadni, ha az építkezés az üdülő egészségügyi, kulturáltsági színvonalának emelését segíti elő.

e) Magánszemélyektől üdülés céljaira ingatlant bérelni, vagy vásárolni nem szabad, kivéve a 8.200/1947, (VII. 11.) Korm. rendelet alapján létesített bérleti szerződéseket, továbbá a közületi elhelyezési rendeletek alapján használatba adott üdülőket, vagy helyiségeket.

f) Felül kell vizsgálni a jelen határozat hatálybalépése előtt magánszemélyekkel - üdültetésre használt ingatlanainak bérletére - kötött szerződések fenntartásának indokoltságát. Ennek megfelelően az üdülőt bérlő szerv, ha a bérleti szerződést továbbra is fenn kívánja tartani, köteles a jelen határozat kihirdetésétől számított 60 napon belül a bérlet fenntartásának engedélyezését kérni. A kérelem felett az üdülőt bérlő szerv felett felügyeletet gyakorló miniszter (megyei tanács vb. elnöke), szakszervezetek esetében a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkára dönt.

Azon üdülőépületeket, vagy helyiségeket, melyeket a jövőben nem használhatnak üdülés céljaira, az elhelyező hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

3. § (1) Közületi elhelyezési rendeleteken a 890/1949. (I. 29.) Korm., a 101/1950. (IV. 8.) MT, valamint a 165/1951. (IX. 7.) MT, illetőleg az utóbbi végrehajtása tárgyában kiadott 12.070/1951. (IX. 7.) OT rendeletet kell érteni.

(2) A vállalat 1959. év január hó 14. napja után magánossal bérleti szerződést nem köthet, kivéve, ha az épületet (épületrészt) a közületi elhelyező illetékes hatóság utalja ki; ez esetben - a jogerős kiutaló határozat alapján - a bérleti szerződést meg kell kötni.

(3) Az 1959. év január hó 14. napja előtt megkötött olyan bérleti szerződés fenntartását, amelyet nem az 1.003/1959. (I. 14.) Korm. határozat 1. e) pontjában, valamint a jelen § (1) bekezdésében említett jogszabályok alapján kötöttek meg, csak akkor lehet engedélyezni, ha a szerződés felbontása a vállalat károsodásával járna.

(4) A Fizetővendéglátó Szolgálat útján hasznosított olyan üdülőt, üdültetés céljára szolgáló épületet, vagy épületrészt, amely magánszemély tulajdonában van, átmenetileg 1959. évben csak azok a vállalatok bérelhetnek, amelyek saját üdülővel nem rendelkeznek, legfeljebb olyan mértékben, mint 1958-ban.

(5) Azokat a bérleti szerződéseket, amelynek megújítását a miniszter nem engedélyezte, fel kell bontani. Az ily módon megüresedett épületekkel, illetve épületrészekkel - ha azokat nem a Fizetővendéglátó Szolgálat útján bérelték - az illetékes járási (városi) tanács rendelkezik.

2. A vállalati üdülőket kizárólag az üdülők térítési díjaiból és a vállalat igazgatói alapjából szabad fenntartani. A vállalat álló- és fogyóeszközeit csak a forgalmi ár megtérítése mellett szabad a vállalat üdülője részére átengedni.

Az üdülő részére a vállalat közlekedési eszközeivel történő szállítás esetén a közlekedési eszköz önköltségét a vállalat részére meg kell fizetni. A vállalat dolgozói munkaidejük alatt vállalati üdülő részére munkát csak akkor végezhetnek, ha munkabérüket a vállalati üdülő a vállalatnak megtéríti.

3. Hivatali üdülőt csak minisztériumok, önálló költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szervek és a fővárosi, megyei jogú városi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságai tarthatnak fenn. A pénzügyminiszter kivételesen más szervek részére is engedélyt adhat hivatali üdülő fenntartására, ha az üdülő az 1956. évben is kapott állami támogatást.

4. Hivatalok hétvégi pihenőiben és étkezést nem biztosító üdülőiben fizetendő térítési díjakat a pénzügyminiszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza.

4. § (1) Hétvégi pihenő céljaira létesítettnek kell tekinteni mindazokat az üdülőket, amelyeket a dolgozók általában a hétvégi pihenés jellegének megfelelően 1-2 napra vesznek igénybe, ennek megfelelően a pihenőt igénybevevők ellátása sem folyamatos.

(2) Hivatali hétvégi pihenőt csak azok a költségvetési szervek tarthatnak fenn, amelyek hivatali üdülő fenntartására is jogosultak, feltéve, hogy a hétvégi pihenő kiadásainak fedezete a "Hivatali üdülők" címnél biztosítva van.

(3) A hivatali üdültetés költségvetéséből csak az engedélyezett üdülőhöz tartozó és csak a beutaltak használatára szolgáló sportlétesítmények költségei fedezhetők.

(4) Hivatalok hétvégi pihenőiben és étkezést nem biztosító üdülőiben - abban az esetben, ha a beutalt csak nappal veszi igénybe az üdülőt - személyenként 1.- Ft (gyermeknek 6 éves koron felül) térítési díjat kell fizetni. Ezt 35.- Ft-os idénybérlet vásárlásával meg lehet váltani. Éjszakai igénybevétel esetén férőhelyenként egyágyas szobákban 6.- Ft, kétágyas szobákban 4.- Ft, három, vagy többágyas szobákban 3.- Ft; a további napokra - 36 órán túli - igénybevétel esetén egyágyas szobákban férőhelyenként és naponta 4.- Ft, kétágyas szobákban 3.- Ft, 3, vagy többágyas szobákban 2.- Ft térítési díjat kell fizetni. Ha a hétvégi pihenőben étkezést is nyújtanak, akkor az étkezés teljes költségét (az élelmezés nyersanyag költségét, a személyi és dologi kiadásokat) az étkezést igénybevevőnek kell megfizetni,

5. Bölcsődék és napközi otthonok költségvetésében gyermeküdültetés céljára fedezetet biztosítani nem szabad. Bölcsődék és napközi otthonok nyári áttelepítése csak abban az esetben hajtható végre, ha az ebből származó költségeket a szülők megtérítik.

6. A gyermeküdültetés időtartama 14 napnál hosszabb nem lehet,

5. § Ha a szülők a gyermeküdültetés összes költségeit megtérítik, az üdültetés időtartama 14 napnál hosszabb is lehet. Az önköltséget úgy kell kiszámítani, hogy a felújítás nélküli összes kiadási előirányzatot el kell osztani a tervezett üdülési napok számával,

7. Ha valamely vállalati, vagy hivatali idényüdülő férőhelyének 85%-os kihasználtsága és legalább 98 napi üzemeltetése biztosítva nincs, az üzemeltető szervek kötelesek felesleges férőhelyeiket az üdülővel nem rendelkező más vállalatoknak - elsősorban saját iparágon belül, - illetve hivataloknak bérbeadni. A bérbeadás nem haladhatja meg a férőhelyek 50%-át. A koordinálásról a vállalati, illetve hivatali üdülők felett felügyeletet gyakorló illetékes miniszter - a szakszervezettel egyetértésben - gondoskodik.

8. Ha az üdülő fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a vállalat igazgatói alap, vagy nyereségrészesedés hiányában biztosítani nem tudja, az üdülő fenntartási és üzemeltetési költségeit a beutaltaknak kell viselniök.

9. A munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárával egyetértésben készítse el a vállalati és hivatali üdülők ügyviteli szabályzatát, a pénzügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel és az üdülőket fenntartó vállalatok felett felügyeletet gyakorló miniszterekkel egyetértésben gondoskodjék arról, hogy a vállalati üdülők 1959. évtől kezdve kötelezően alkalmazzák a hivatali üdülőkre megállapított költségvetési, üzemeltetési (ideértve az étkezési nyersanyagnormákat is) és egészségügyi normákat.

A vállalati és hivatali saját kezelésű üdülőkbe a beutalás csak a szakszervezeti bizottságokon keresztül történhet és ezeknél a beutalásoknál is alkalmazni kell azokat az elveket és szabályokat, amelyeket a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége a szervezett üdültetésre vonatkozó határozatában előír - a szakszervezeti tagsághoz való ragaszkodás kivételével.

6. § A vállalati és hivatali üdülők ügyviteli szabályzatát, valamint a kötelező költségvetési, üzemeltetési és egészségügyi normákat külön utasítás állapítja meg.

10. A miniszterek kötelesek a felügyeletük alá tartozó vállalatok és hivatalok üdülési tevékenységét figyelemmel kísérni, a rendelkezések betartását - különösen a pénzügyi felhasználások jogosságát - ellenőrizni, valamint az elkövetett szabálytalanságokban vétkes személyek felelősségrevonásáról gondoskodni.

Az üdülésért fizetendő térítési díjak

11. A határozat életbelépésének napjától kezdődő kedvezményes üdültetésnél személyenként és naponta az alábbi térítési díjakat kell fizetni:

A) A szakszervezeti üdültetés díjait a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége határozza meg. A szakszervezeti felnőtt üdültetésnél a beutalójegyek egy részét olyan térítési díjért kell kiadni, hogy átlagban üdülési naponként 12.- Ft térítési díj folyjon be. A térítési díj nem dolgozó családtagnál napi 24.- Ft-nál és gyermekeknél napi 6.- Ft-nál kevesebb nem lehet. A szakszervezeti gyermekgyógyüdültetésnél továbbra sem kell térítési díjat fizetni.

B) Tanácsi gyermeküdültetés térítési dija 6.- Ft.

C) Ipari tanuló üdültetési térítési díja 4.- Ft.

D) Hivatali üdültetés keretében a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok központi létszámának 20%-a személyenként és naponta 16.- Ft-ért és az ezzel azonos létszámú gyermekek személyenként és naponta 10.- Ft térítési díj térítése ellenében üdülhetnek.

Az előbbieket meghaladó létszámú felnőtt és gyermek részére személyenként és naponta 30.- Ft.

A szakszervezeti üdültetésről való lemondás esetén a dolgozók további 6%-a üdülhet napi 16.- Ft térítése ellenében.

E) A tudósok részére fenntartott üdülőkben a térítési díj a felnőttek részére 40.- Ft, gyermekeik részére 20.- Ft.

7. § (1) Az olyan üdülőkben, ahol a dolgozók jelenleg is napi 30.- Ft-nál magasabb térítési díjat fizetnek, ez a térítési összeg továbbra is változatlan.

(2) A vállalati üdülők térítési díjai változatlanok, de azok alacsonyabbak nem lehetnek, mint a szakszervezeti üdültetés részére megállapított térítési díjak.

Vegyes rendelkezések

12. Bármely formában történő kedvezményes üdültetés legfelsőbb szerve népgazdasági szinten a Munkaügyi Minisztérium. Ebben a feladatkörében koordinálja a különböző üdültetési szervek munkáját, az üdültetés területén felmerülő elvi kérdéseket (a szervezett üdültetés területére vonatkozókat a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségével egyetértésben) eldönti, gondoskodik arról, hogy az üdültetés különböző területein egyenlőtlenség, feszültség ne keletkezzék, az üdültetésre vonatkozó főbb adatokat összesíti, s az üdültetés állásáról évenként egyszer a Kormányt tájékoztatja.

13. Jelen határozat kihirdetése napján lép hatályba.

8. § A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Egyidejűleg a 2/1957. (VI. 12.) MüM rendelet hatályát veszti.

Kisházi Ödön s. k.,

munkaügyi miniszter