51/1959. (XII. 31.) Korm. rendelet
az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. törvényerejű rendelet hatálybaléptetéséről és végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 32. §-ának (2) bekezdésében és 44. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Az orvos gyógykezelési kötelezettsége sürgős szükség (elsősegély) esetében
1. § (1) Sürgős szükség, vagy orvosi elsősegély nyújtás szükségessége esetében az orvos köteles a nála jelentkező beteget haladéktalanul orvosi ellátásban részesíteni, illetve fekvő betegnél hívásra megjelenni, kivéve, ha a beteg felkeresése elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy ha a fekvő beteg haladéktalan orvosi ellátását más orvos útján (ügyeletes orvos stb.) biztosítja.
(2) A különleges rendeltetésű orvosi ügyeleti szolgálatot (baleseti orvosi ügyeletet, mérgezési esetek ellátására szolgáló orvosi ügyeletet stb.) ellátó orvosok, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézetek (klinikák, kórházak stb.) felvételi, illetőleg osztályos ügyeletes orvosai hívásra a sürgős szükség fennállása, illetőleg az orvosi elsősegély nyújtásának szükségessége esetében sem kötelesek a gyógyintézeten kívül a betegnél megjelenni.
Az orvos büntetőjogi védelme
2. § (1) A hatóság tagjára vonatkozó büntetőjogi védelem illeti meg:
a) az államhatalom és az államigazgatás szerveinél, valamint ezek intézeteinél és intézményeinél munkaviszonyban álló orvost (az Egészségügyi Minisztérium és a tanácsi egészségügyi osztály orvosát, a körzeti orvost, a rendelőintézeti orvost, a gondozóintézeti orvost, a klinikai orvost, a kórházi orvost, a felülvizsgáló főorvost, a higiénikus orvost, az állami közegészségügyi felügyelőt, a MÁV egészségügyi szolgálat orvosát stb.), úgyszintén a szakszervezeteknél és a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központnál alkalmazott orvost a hivatalos munkakörében kifejtett tevékenységével kapcsolatban,
b) minden orvost a sürgős szükség fennállása (elsősegély szükségessége) esetében kifejtett orvosi tevékenységével kapcsolatban.
(2) Az orvos bejelentése alapján felettes szerve köteles büntető feljelentést tenni az ellen, aki az orvossal szemben - orvosi működésével kapcsolatban - nem magánvádra üldözendő bűncselekményt (hatóság tagja elleni erőszak, zsarolás, hamis vád, hatóság előtti rágalmazás stb.) követett el. Ez a rendelkezés nem érinti a sértett orvos feljelentési jogát.
Az orvosnak a sajtóval kapcsolatos magatartásbeli kötelezettsége
3. § (1) Az orvos saját orvosi tevékenységéről, illetőleg egyes betegségekkel kapcsolatos vizsgálati vagy gyógyító eljárásáról és az elért eredményeiről időszaki lap részére - az orvosi szaklapok kivételével - valamint a rádió, a televízió és a filmhíradó részére cikket (közleményt) nem írhat és nyilatkozatot sem adhat. Az orvos nem adhat engedélyt saját orvosi tevékenységével, vizsgálati vagy gyógyító eljárásával kapcsolatos cikknek (közleménynek) időszaki lapban - kivéve az orvosi szaklapokat - vagy rádióban (televízióban, filmhíradóban) történő közzétételéhez. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az időszaki lap (rádió, televízió, filmhíradó) valamely különleges alkalomból (az orvos kitüntetése, jubileuma stb. alkalmából) az orvos munkásságát általánosságban kívánja ismertetni és ha ahhoz az Egészségügyi Minisztérium, illetőleg az általa megadott irányelvek figyelembevételével az illetékes másodfokú egészségügyi hatóság vezetője - a Szakszervezetek Országos Tanácsának felügyelete alá tartozó orvosok tekintetében a Szakszervezetek Országos Tanácsa - hozzájárult.
(2) Az orvos időszaki lap részére, valamint a rádió (televízió, filmhíradó) részére egészségügyi vonatkozású kérdésről csak akkor írhat cikket (közleményt), illetőleg adhat nyilatkozatot, ha az közérdekű.
Az orvosok kötelező nyilvántartásbavétel
4. § (1) A Magyar Népköztársaság területén orvosi oklevélhez kötött tevékenységet folytató orvosokról országos nyilvántartást kell vezetni. Az "Orvosok Országos Nyilvántartásá"-t (a továbbiakban: országos nyilvántartás) az Egészségügyi Minisztérium vezeti.
(2) Az országos nyilvántartásba - kérelmére - fel kell venni azt a magyar állampolgárt, aki az orvosi képesítés megszerzését hazai vagy külföldi egyetemen szerzett és honosított orvosi oklevéllel igazolni tudja és akinél nem áll fenn olyan ok, amely miatt az orvost a Tvr. 17. §-a értelmében az országos nyilvántartásból törölni kellene.
(3) Az országos nyilvántartásba fel kell venni azt a Magyarországon érvényes orvosi oklevéllel rendelkező külföldi állampolgárt is, akinek felvételéhez az egészségügyi miniszter hozzájárult.
(4) A fegyveres testület állományában tényleges szolgálatot teljesítő orvos az országos nyilvántartásba csak abban az esetben vehető fel, ha a fegyveres testület ehhez hozzájárult,
Az orvosok fegyelmi felelőssége
1. A fegyelmi tanácsok
5. § (1) Ha az orvosi oklevélhez kötött munkakörben munkaviszonyban álló orvos az orvosi rendtartásba ütköző cselekményt követett el, a fegyelmi eljárást elsőfokon a fegyelmi vétséget elkövető orvos munkaviszonya szerint illetékes megyei (megyei jogú városi, fővárosi területi vezető) kórháznál alakított három tagból álló fegyelmi tanács folytatja le. Másodfokon a fegyelmi eljárás alá vont orvos munkaviszonya szerint illetékes megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályánál alakított öt tagból álló fegyelmi tanács jár el.
(2) Az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke a kórház igazgatója vagy helyettese. Tagjai: az a személy, aki a Munka Törvénykönyve alapján a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult lenne, ha a cselekmény kizárólag a Munka Törvénykönyve szerinti fegyelmi vétséget valósítaná meg, valamint az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének (a továbbiakban: Szakszervezet) budapesti bizottsága, illetőleg illetékes megyei területi bizottsága a (továbbiakban: területi bizottság) által esetenként kijelölt orvos.
Ha a Munka Törvénykönyve szerint a fegyelmi jogkört a járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága gyakorolná, a fegyelmi ügy elintézésében az elsőfokú fegyelmi tanács tagjaként a végrehajtó bizottság elnöke által kijelölt orvos vesz részt.
(3) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke a megyei (megyei jogú városi, fővárosi vezető) főorvos vagy helyettese. Tagjai: a másodfokú fegyelmi tanács elnöke által a fegyelmi eljárás alá vont orvos szakmai működésének figyelembevételével esetenként kijelölt két orvos, valamint a Szakszervezet területi bizottsága által egy évi időtartamra kijelölt két orvos.
6. § (1) Ha a fegyelmi vétséget orvostudományi egyetemnél (egyetemi klinikánál, egyetemi intézetnél) munkaviszonyban álló orvos követte el, a fegyelmi eljárást az orvostudományi egyetemnél alakított első- és másodfokú fegyelmi tanács folytatja le.
(2) Az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke a dékán vagy helyettese. Tagjai: annak az egyetemi klinikának, illetőleg egyetemi intézetnek vezetője vagy helyettese, amelynél a fegyelmi eljárás alá vont orvos munkaviszonyban áll. valamint a Szakszervezet elnöksége által esetenként kijelölt orvos annál az orvostudományi egyetemnél, amelynek csak egy tudománykara van, az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke az egyetem rektora által egy évi időtartamra kijelölt egyetemi tanár.
(3) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke a rektor vagy az illetékes rektorhelyettes. Tagjai: a másodfokú fegyelmi tanács elnöke által a fegyelmi eljárás alá vont orvos szakmai működésének figyelembevételével az orvostudományi egyetem orvosai közül esetenként kijelölt két orvos, valamint a Szakszervezet elnöksége által egy évi időtartamra kijelölt két orvos.
7. § (1) Ha a fegyelmi vétséget olyan orvos követte el, akivel szemben a Munka Törvénykönyve szerint fegyelmi jogkört a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg az illetékes miniszter (miniszterhelyettes, minisztériumi főosztályvezető) gyakorolná, a fegyelmi eljárást az Egészségügyi Minisztériumnál alakított első- és másodfokú fegyelmi tanács folytatja le.
(2) Az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke az egészségügyi miniszter által kijelölt egészségügyi minisztériumi főosztályvezető. Tagjai: az a személy, aki a Munka Törvénykönyve alapján a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult lenne, ha a cselekmény kizárólag a Munka Törvénykönyve szerinti fegyelmi vétséget valósítaná meg vagy az általa kijelölt személy, valamint a Szakszervezet elnöksége által esetenként kijelölt orvos.
(3) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke az egészségügyi miniszter vagy az általa kijelölt miniszterhelyettes. Tagjai: a másodfokú fegyelmi tanács elnöke által esetenként kijelölt két orvos, valamint a Szakszervezet elnöksége által egy évi időtartamra kijelölt két orvos.
8. § A Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter felügyelete alá tartozó orvosok fegyelmi ügyében eljáró első-és másodfokú fegyelmi tanácsok összetételét - az elsőfokú fegyelmi tanács tekintetében az 5. és a 7. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a Szakszervezetek Országos Tanácsa, illetőleg a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg.
9. § (1) Ha az orvosi rendtartásba ütköző cselekményt orvosi oklevélhez kötött munkakörben munkaviszonyban nem álló orvos követte el, a fegyelmi eljárást elsőfokon az orvos állandó lakóhelye szerint illetékes megyei (megyei jogú városi, fővárosi területi vezető) kórháznál, máscdiokon pedig a fegyelmi eljárás alá vont orvos állandó lakóhelye szerint illetékes megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályánál alakított fegyelmi tanács folytatja le.
(2) Az (1) bekezdés esetében az 5. §-nak a fegyelmi tanácsok összetételére vonatkozó rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács tagjai a fegyelmi eljárás alá vont orvos állandó lakóhelye szerint illetékes járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi főorvos vagy helyettese, valamint a Szakszervezet illetékes területi bizottsága által esetenként kijelölt orvos.
10. § (1) A fegyelmi ügy elintézésében mint a fegyelmi tanács elnöke, illetőleg tagja nem vehet részt az,
a) aki ellen a fegyelmi vétséggel kapcsolatban ugyancsak fegyelmi eljárás indult,
b) aki a fegyelmi eljárás alá vont orvosnak hozzátartozója,
c) aki ellen az ügyben elfogultsága miatt kifogás merült fel, ha annak a fegyelmi tanács legalább egy tagja helytadott,
d) aki az orvosetikai bizottság tagja.
(2) A fegyelmi ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az sem, aki a fegyelmi ügy elsőfokú elintézésében részt vett.
(3) Ha az előző bekezdésekben említett kizáró okok valamelyike a fegyelmi tanács elnökével, vagy az elsőfokú fegyelmi tanácsban a járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi főorvossal szemben áll fenn, a fegyelmi tanács elnökeként, illetőleg tagjaként a helyettese jár el. Ha pedig a fegyelmi tanács kijelölt tagjával szemben áll fenn kizáró ok, másik tagot kell kijelölni.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából hozzátartozó a fegyelmi eljárás alá vont orvos egyeneságbeli rokona és annak házastársa, az orvos örökbefogadó vagy nevelő szülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, testvére, jegyese, házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona és testvére, valamint testvérének házastársa.
2. A fegyelmi eljárás szabályai
11. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárást hivatalból vagy panasz alapján indítja meg.
(2) Ha a panaszt az orvosetikai bizottsághoz nyújtották be, az orvosetikai bizottság a panaszt megküldi az elsőfokú fegyelmi tanács elnökének. Ha az orvosetikai bizottság a panasz tárgyában vizsgálat lefolytatása nélkül véleményt tud nyilvánítani, a panasszal együtt a véleményét is megküldi.
(3) A fegyelmi eljárás megindítását az orvosetikai bizottság is kezdeményezheti.
(4) Ha a fegyelmi eljárás megindítását az orvosetikai bizottság kezdeményezte, vagy ha a panasz fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját kelti, a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelező.
12. § (1) A fegyelmi eljárást az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke attól a naptól számított három hónapon belül indíthatja meg, amikor a fegyelmi vétség tudomására jutott. Ezen az időn belül sem lehet a fegyelmi eljárást megindítani, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta egy év már eltelt (elévülés)
(2) Ha az orvos ellen büntetőeljárás indult és annak során jogerősen elítélték, az ennek alapjául szolgáló magatartás miatt az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárást attól a naptól számított három hónapon belül indíthatja meg, amikor a büntetőeljárás jogerős befejezéséről tudomást szerzett. A határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelte után azonban a fegyelmi eljárás megindításának nincs helye.
13. § (1) A fegyelmi tárgyalás határnapjáról a panaszost is értesíteni kell. Megjelenése esetén a panaszost meg kell hallgatni.
(2) A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza meg.
(3) A fegyelmi tanács határozatát meg kell küldeni az orvosetikai bizottságnak is.
(4) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont orvos, és az orvosetikai bizottság tizenöt napon belül fellebbezhet.
(5) A fegyelmi eljárás eredményéről a határozat jogerőre emelkedése után a panaszost írásban tájékoztatni kell.
14. § (1) A fegyelmi határozatban kiszabott pénzbírságot a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. Az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke azonban -méltánylást érdemlő esetben - a fegyelmi határozatban kiszabott pénzbírság megfizetésére legfeljebb egy évi időtartamra halasztást vagy a határidő keretén belül részletfizetést engedélyezhet.
(2) A jogerős fegyelmi határozatban kiszabott pénzbírságot adók módjára kell behajtani.
15. § (1) Ha az orvosi oklevélhez kötött munkakörben munkaviszonyban álló orvos az orvosi rendtartásba ütköző cselekményt vagy a munkaviszonyával kapcsolatos fegyelmi vétséget követett el, a fegyelmi eljárást minden esetben az 5-8. §-ok alapján szervezett fegyelmi tanács előtt kell megindítani.
(2) Ha az első-, illetőleg másodfokú fegyelmi tanács az orvosi rendtartásba ütköző fegyelmi vétséget nem állapított meg, de az orvos cselekménye munkaviszonyával kapcsolatosan fegyelmi vétséget képezhet, az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke köteles az iratokat az eljárás megszüntetése, illetőleg a másodfokú határozat kézhezvétele napjától számított három napon belül a fegyelmi eljárás alá vont orvos munkáltatójának megküldeni. Ilyen esetben a munkáltató tudomásulvételének napját az értesítés kézhezvétele napjától kell számítani.
16. § (1) A fegyelmi eljárás egyéb szabályait a Tvr.; valamint a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete alapelveinek figyelembevételével - az igazságügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezettel egyetértésben - az egészségügyi miniszter állapítja meg.
(2) A közlekedés- és postaügyi miniszter felügyelete alá tartozó orvosok elleni fegyelmi eljárás egyéb szabályait a Tvr., valamint a MÁV dolgozóira vonatkozó fegyelmi szabályzat alapelveinek figyelembevételével - az igazságügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Vasutasok Szakszervezetével egytértésben - a közlekedés-és postaügyi miniszter állapítja meg.
Vegyes rendelkezések
17. § Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy az orvosoknak az orvosi tevékenységgel kapcsolatos magatartásbeli kötelezettségeit, a beteg (hozzátartozója) hozzájárulásával alkalmazható vizsgálati és gyógyító eljárásokat, a titoktartási kötelezettséggel kapcsolatos részletes szabályokat, az orvosok nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket, a munkáltatóknak és az orvosoknak az orvosok nyilvántartásával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét, a szakorvosi képesítés megszerzésének feltételeit és módját, valamint az orvosi magángyakorlatra vonatkozó rendelkezéseket az érdekelt miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben megállapítsa,
18. § (1) Szabálysértést követ el és 3.000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a munkáltató, aki az egészségügyi miniszter által meghatározott időponttól kezdődően az országos nyilvántartásba fel nem vett orvost orvosi oklevélhez kötött munkakörben alkalmaz.
(2) Szabálysértést követ el és 1.000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható:
a) az a munkáltató, aki az orvosok nyilvántartásával kapcsolatban az egészségügyi miniszter által megállapított adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget;
b) az az orvos, aki az orvosok nyilvántartásával kapcsolatban az egészségügyi miniszter által megállapított bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget;
c) az, aki az orvosnak beteghez való hívásakor a beteg állapotát bizonyíthatóan rosszhiszeműen a ténylegesnél súlyosabbnak tünteti fel és ezáltal az orvost a haladéktalan megjelenés szükségessége tekintetében megtéveszti.
(3) A szabálysértés miatt az eljárás a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.
19. § Ha az országos nyilvántartásba felvett orvos az orvosi tevékenység folytatására az Egészségügyi Minisztérium orvosi felülvizsgálati véleménye szerint képtelenné vagy alkalmatlanná válik, a másodfokú egészségügyi hatóság köteles az orvost az orvosi tevékenység folytatásától felfüggeszteni.
20. § A Tvr., e rendelet és a végrehajtási rendelet valamennyi rendelkezését korlátozott fogorvoslási tevékenységükkel kapcsolatban a vizsgázott fogászokra is értelemszerűen alkalmazni kell.
21. § (1) Az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. törvényerejű rendelet, valamint ez a rendelet az 1960. évi január hó 1. napján lép hatályba.
(2) A 4.154/1949. (VII. 19.) Korm. rendeletnek a vizsgázott fogászokra vonatkozó rendelkezései e rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik.
Apró Antal s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese