8/1959. (III. 1.) FM-ÁH rendelet

az eredeti nemesített, valamint az utántermesztett nemesített vetőmagvak (vetőgumók) termelői árának megállapításáról

A 10/1957. (II. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az élelmezésügyi miniszterrel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

1. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed az állami gazdaságok, kísérleti, tan- és célgazdaságok (a továbbiakban: állami gazdaságok), a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok, a szakszövetkezetek, a termelői szakcsoportok és a mezőgazdasági társulások által az állami nemesített vetőmagszaporítási terv keretében szállítási, termelési vagy értékesítési szerződés alapján átadott nemesített vetőmagvakra.

(2) A jelen rendeletben az "eredeti nemesített" vetőmagvakra (gumókra) megállapított árakat csak a kísérleti intézmények (gazdaságok) számíthatják fel. Ha a kísérleti intézmények (gazdaságok) az "eredeti nemesített" vetőmagszükségletet saját gazdaságukban nem tudják megtermelni, az (1) bekezdésben felsorolt termelőkkel szállítási, illetőleg termelési szerződést köthetnek. A szerződésben az ár tekintetében szabadon állapodhatnak meg, az ár azonban nem érheti el a jelen rendeletben megállapított árakat.

2. § (1) Az "államilag törzskönyvezett", az "államilag elismert", valamint az "előzetesen elismert" kategóriába tartozó vetőmagvakért a jelen rendeletben megállapított teljes nemesítési felárat kell fizetni.

(2) A fajtaelismerésre bejelentett, de minősítésben még nem részesült (fajtajelölt) vetőmagvak után, "eredeti nemesített" mag esetében az eredeti nemesített, "utántermesztett nemesített" mag esetében pedig az "utántermesztett nemesített" vetőmagvakra megállapított felár 50 százalékát kell fizetni abban az esetben, ha a fajtajelölt vetőmag köztermesztésbe vonására a Földművelésügyi Minisztérium utasítást ad.

(3) A "forgalombahozatalra engedélyezett szabad- és tájfajta" vetőmagvakért a törzsanyagból előállított anyamag esetében az "eredeti nemesített" vetőmagvakra, egyébként pedig az "utántermesztett nemesített" vetőmagvakra megállapított felár 50 százalékát kell fizetni. Ha a jelen rendelet 5. §-a "utántermesztett nemesített" felárat nem tartalmaz, az "eredeti nemesített" felár 25 százalékát kell fizetni.

(4) A "fajtafenntartás céljából javított" kategóriába tartozó vetőmagvakért az "eredeti nemesített" vetőmagra megállapított felár 50 százalékát kell fizetni.

3. § (1) Az eredeti és az utántermesztett nemesített vetőmagvak (továbbiakban: nemesített vetőmagvak) átadása esetén megilleti a termelőt a szokványterményekre, illetőleg vetőmagvakra mindenkor érvényes szerződéses termelői vagy állami szabadfelvásárlási ár, természetbeni és egyéb juttatás, valamint a jelen rendeletben megállapított nemesítési felár.

(2) Az egyöntetű, jó minőségű, nagy tételben átadott nemesített vetőmagvak után a szokvány terményekre, illetőleg vetőmagvakra megállapított nagyüzemi felárat is fizetni kell. Súlyhatár és egyéb feltételek tekintetében a nagyüzemi felárakat szabályozó mindenkor érvényes rendelkezések irányadók. A nemesített vetőmagvakért a nagyüzemi felár abban az esetben is felszámítható, ha a szállító gazdaság a jóváhagyott terve alapján nagyüzemi súlyhatárt meghaladó mennyiségben állított elő nemesített vetőmagot, de a szállítások a gazdaság hibáján kívül nagyüzemi súlyhatár alatti mennyiségben történtek.

(3) A termelőszövetkezetek az átadott kalászos vetőmagvakért az állami gazdaságok pedig az átadott takarmánygabona-vetőmagvakért (1:1 arányban) csereterményt igényelhetnek. A csereterményt a termelő gazdaság telephelyéhez legközelebb fekvő terményátvevő raktárban vagy vasútállomáson költségmentesen kell rendelkezésre bocsátani.

(4) Földadó, természetbeni kölcsön visszafizetése, cséplőrész címén, valamint cseretermény ellenében átadott vetőmagvakért alapár nem fizethető, csupán a nemesítési felár folyósítható.

(5) Kalászos vetőmagvak esetében a hektolitersúlyt az elszámolásnál nem kell figyelembe venni; kivétel a cseretermény ellenében átadott búzavetőmag, amelynél a cseretermény és az átadott vetőmag hektolitersúlya közti különbséget kölcsönösen el kell számolni és ki kell egyenlíteni az érvényes szokvány felvásárlási ár alapján.

4. § (1) A fémzárolt árura a jelen rendeletben megállapított termelői árakat az MSZ 6353-56 "Vetőmag szántóföldi szemle" tárgyú szabvány szerint megfelelőnek talált vetésállományból származó és az MSZ 6356-57 "Vetőmagvak minősítése és fémzárolása" tárgyú szabvány szerint ,.N" minősítési jeggyel ellátott fémzárolt zsákokban a vetőmagtételre kiállított vetőmagminősítési bizonyítvánnyal forgalomba hozott, a vonatkozó szabványban meghatározott minőségű árura kell alkalmazni.

(2) A jelen rendeletben a nyersárura megállapított termelői árakat a tisztítatlan (nyers) állapotban átadott olyan utántermesztett nemesített vetőmagvakra kell alkalmazni, amelyek az MSZ 6353-56. számú szabvány szerint végzett szántóföldi szemléken alkalmasnak minősített vetésállományból származnak és a jelen rendelet függelékében a nyersárura megállapított minőségi követelményeknek megfelelnek.

(3) Mind a nyers, mind a fémzárolt vetőmagvak árai tisztasúlyú árura vonatkoznak.

(4) A szállítási, termelési vagy értékesítési szerződésben megállapított határidő után átadott vetőmagért nemesítési felár nem fizethető.

(5) Amennyiben a szállító a szabványban előírt minőségnek nem megfelelő, de a Földművelésügyi Minisztérium külön engedélye alapján fémzárolt (engedményes) magvakat szállít, az Országos Vetőmagfelügyelőség által megállapított százalékos értékcsökkenésnek megfelelő súlytöbbletet kell ellenszolgáltatás nélkül szállítania. Az ennek megfelelő teljesítést szerződésszerűnek kell tekinteni.

5. § A nemesített vetőmagvak szállítási feltételei tekintetében a szokvány terményekre, illetőleg vetőmagvakra mindenkor érvényes rendelkezések irányadók, a törzs- és az egyszeres keresztezésű fémzárolt vetőkukorica vasúti szállítási költségeit kivéve (6. §).

6. § A nemesített felárak a következők:

7. § A jelen rendelet kihirdetésé napján lép hatályba, rendelkezéseit az állami gazdaságok tekintetében azonban 1959. január 1-i hatállyal kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg az 1.006/1955. (Tg. É. 16.) FM-ÁH rendelet (megjelent a Mezőgazdasági Értesítő VI. évf. 32. számában is) és a 37/1958. (Mg. É. 27.) FM-ÁH utasítás hatályát veszti.

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter