Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

9/1959. (X. 9.) MM rendelet

a továbbképző iskolákról szóló 36/1959. (VII. 19.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A továbbképző iskolákról szóló 36/1959. (VII, 19.) Korm. rendelet 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az említett kormányrendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtására - annak szövegét ehelyütt is közölve - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben az alábbiakat rendelem:

[A R. szövegét a vastagabb, a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövegét pedig a vékonyabb betűkkel szedett szöveg tartalmazza.]

Továbbképző iskolák szervezése és fenntartása

R. 1. §

(1) Az általános iskolából kikerült, rendszeres iskolai oktatás keretében tovább nem tanuló, illetőleg heti 36 óra munkaidőnél kevesebb munkaidővel foglalkoztatott és szakmai oktatásban nem részesülő tanulóifjúság számára - az általános iskolák mellett - a művelődésügyi miniszter felügyelete és a tanácsok közvetlen irányítása alatt működő mezőgazdasági jellegű, illetőleg ipari jellegű továbbképző iskolákat kell létesíteni.

(2) Továbbképző iskolát csak az állam tarthat fenn.

(3) A továbbképző iskolai oktatás ingyenes, a tanulók sem beiratási díjat, sem tandíjat, vagy egyéb díjat nem fizetnek.

Vhr. 1. § (1) Továbbképző iskola szervezése és fejlesztése a városi, városi kerületi, illetőleg községi tanács (a továbbiakban: községi tanács) feladata. Új iskolát szervezni, illetőleg már működőt megszüntetni a fővárosi, megyei, illetőleg megyei jogú városi tanács (a továbbiakban: megyei tanács) végrehajtó bizottságának jóváhagyásával lehet.

(2) Továbbképző iskolát lehet szervezni ott, ahol az oktatásra kötelezett fiatalok száma legalább 15. Ez a rendelkezés nem érinti a jelen rendelet 13. §-ának a továbbképző iskolák fokozatos szervezésére vonatkozó rendelkezéseit.

(3) Ha a továbbképző iskola látogatására kötelezett lakóhelyén továbbképző iskola nem működik, a lakóhelyéhez legközelebb eső továbbképző iskolát köteles látogatni, feltéve, hogy az 5 km-nél nincs távolabb, vagy közforgalmú közlekedési eszközzel megközelíthető.

A továbbképző iskola célja

R. 2. §

A továbbképző iskola célja a 14-16 éves fiatalok megfelelő iskolai foglalkoztatása; feladata, hogy a fiatalokat szocialista szellemben a fizikai munka szeretetére és megbecsülésére tovább nevelje, biztosítsa általános műveltségük szélesítését, rendszeres felügyeletüket, az iskola jellegének megfelelő mezőgazdasági vagy ipari (technikai) ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátítását és ezen felül leányok részére a háztartási ismeretek oktatását is.

A továbbképző iskolai kötelezettség

R. 3. §

(1) Az általános iskolából kikerült, rendszeres iskolai oktatás keretében tovább nem tanuló fiatalok a 16. életévük betöltését követő augusztus hó 31. napjáig - ott, ahol továbbképző iskola már működik - kötelesek a továbbképző iskolai oktatásban részt venni.

(2) Nem kötelesek továbbképző iskolai oktatásban részt venni azok a fiatalok, akik munkaviszonyban állnak, kivéve, ha munkaidejük napi 6, illetőleg heti 36 óránál kevesebb, továbbá azok, akiket az illetékes miniszter munkaidőn túl végzendő szakmai oktatásban való részvételre kötelezett, azonban e mentesség csupán a szakmai oktatás tartamára áll fenn.

Vhr. 2. § (1) A szakmai oktatásban való részvétel kötelezettségét a munkáltató igazolja.

(2) Gyógypedagógiai intézetből visszatelepített és a VII. és VIII. osztályt eredményesen elvégzett tanulók kötelesek a továbbképző iskolai oktatásban részt venni.

(3) A 16. életévét betöltött kiskorúnak a szülő kérelmére a továbbképző iskolába való felvétele engedélyezhető. A kérelmet a továbbképző iskola igazgatójánál kell előterjeszteni. Az igazgató a kérelmet véleményezi és a községi tanács végrehajtó bizottságához felterjeszti. Az engedélyezés a községi tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozik. A kérelem elutasítása ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A továbbképző iskolai kötelezettség teljesítéséért felelős személyek

R. 3. §

(3) A szülő, illetőleg a neveltetésért felelős más személy (gyám, nevelőszülő stb.) köteles az (1) bekezdés hatálya alá tartozó gyermeket az általános iskolából való kilépést követő szeptember hó 1-ig a továbbképző iskolába beíratni és a 16. életév betöltését követő augusztus hó 31. napjáig folyamatosan és rendszeresen járatni. A (2) bekezdés rendelkezése alapján a kötelező oktatás alól mentesülő fiataloknak a mentesülés jogcímének megszűnése esetén felmerülő beiratási kötelezettségét a művelődésügyi miniszter szabályozza.

Vhr. 3. § (1) Ha a gyermek szülei nem élnek, a továbbképző iskolai kötelezettség teljesítéséért a gyám - az állami gondozásba vett gyermeknél pedig nevelőszülője - felelős.

(2) Ha a gyermek nem szülei, illetve az (1) bekezdésben felsorolt személyek háztartásában él, továbbképző iskolai kötelezettségének teljesítéséért szállásadója, ha pedig bentlakásos intézményben - diákotthon, gyermekotthon stb. - helyezték el, az intézmény vezetője felelős.

(3) Azokban az esetekben, amelyekben a jelen rendelet szülőről tesz említést, esetenként az (1) és (2) bekezdésben felsorolt személyeket is érteni kell.

(4) A R. 3. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a továbbképző iskolai oktatásban való részvétel alól ideiglenesen felmentett fiatalt a mentesülés jogcímének megszüntét követő 8 nap alatt köteles a szülő a területileg illetékes továbbképző iskolába beíratni.

A továbbképző iskolaköteles tanulók beírása és nyilvántartása.

R. 3. §

(4) A továbbképző iskolai tanulásra kötelezett fiatalok nyilvántartási anyagát az általános iskolák adják át a továbbképző iskoláknak. A nyilvántartási adatok alapján hivatalból kell beírni a továbbképző iskolába azt a fiatalt, akit a szülő vagy a neveltetéséért felelős más személy külön írásbeli felhívásban megadott határidőn belül sem iratott be.

Vhr. 4. § (1) Az általános iskolai tanköteles korból kilépett tanuló nyilvántartási lapját az általános iskola igazgatója évenként szeptember hó 1. napjáig névjegyzékkel köteles átadni az illetékes továbbképző iskola igazgatójának. A névjegyzéken fel kell tüntetni, hogy a tanulót - az iskola igazgatójának tudomása szerint - a következő tanévre melyik középiskolába, ipari tanuló intézetbe, gép-gyorsíró iskolába stb. vették fel, illetőleg melyik üzemben dolgozik, mennyi a munkaideje és részt vesz-e szakmai tanfolyamon.

(2) A R. 3. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a továbbképző iskolai oktatásban való részvétel alól ideiglenesen mentesített fiatal szülője köteles szeptember hó 10. napjáig, ha pedig mezőgazdasági jellegű továbbképző iskola körzetében lakik, október hó 1. napjáig a mentesülés okát tanúsító munkáltatói (iskolai) igazolást a továbbképző iskola igazgatójához benyújtani.

(3) A továbbképző iskola igazgatója a nyilvántartási lapok, a névjegyzékek és a szülők által beadott igazoló iratok alapján a mulasztás következményeire való figyelmeztetéssel és három napos határidő kitűzésével írásban hívja fel a be nem iratkozott, de továbbképző iskolai oktatásra kötelezett fiatal szülőjét a beiratásra. A felhívás kibocsátásának időpontja szeptember hó 15., a mezőgazdasági jellegű továbbképző iskoláknál pedig október hó 5. napja. A felhívás eredménytelensége esetén a továbbképző iskola igazgatója a beírást szeptember hó 25. napjáig, mezőgazdasági jellegű továbbképző iskolánál pedig október hó 15. napjáig hivatalból foganatosítja és a mulasztó szülő ellen szabálysértés miatt feljelentést tesz.

(4) A középiskola, az ipari tanulóiskola és a szaktanfolyam vezetője, illetőleg a munkáltató a továbbképző iskolaköteles korban levőkkel kapcsolatban a fiatal szülőjének lakhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságát az iskolai tanulmányok abbanhagyásáról, az iskolából való kizárásról, a tanfolyam befejezéséről, illetőleg a munkaviszony megszűnéséről hivatalból köteles értesíteni, amely az értesítést a továbbképző iskola igazgatójának megküldi.

(5) A továbbképző iskolaköteles 16. életévének betöltését követő augusztus hó 31. napja előtt akkor léphet ki a továbbképző iskolából, ha igazolja, hogy középiskolába, szakiskolába vagy a R. 3. § (2) bekezdésében említett szakmai oktatásra felvették, illetőleg munkaviszonyba lépett és munkaideje a napi 6 (heti 36) órát eléri vagy meghaladja.

Felmentések

R. 4. §

(1) A továbbképző iskolát csak nyilvános tanulóként lehet végezni.

(2) Fel kell menteni az iskolába járás alól - legfeljebb egy-egy tanév tartamára - a tanulót akkor, ha az iskolába járás egészségét veszélyezteti. Fel kell menteni az iskolába járás alól a tanulót fertőző betegsége tartamára is.

(3) A képezhetetlen gyengeelméjű vagy elmebeteg tanulót a továbbképző iskolakötelezettség alól véglegesen fel kell menteni.

(4) Felmenthető az iskolába járás alól az, akinek felmentését családi körülményei feltétlenül indokolttá teszik.

Vhr. 5. § (1) Ha a gyermek nyomorék és emiatt nem képes rendszeresen iskolába járni, az iskolába járás alól felmenthető.

(2) Az iskolába járás alól a községi tanács végrehajtó bizottsága adhat felmentést. Ha a felmentés oka egy tanév alatt nem szűnt meg, a felmentést a következő tanévre ismét kérni kell.

(3) A felmentés iránti kérelmet az iskola igazgatójánál kell előterjeszteni. A kérelemmel kapcsolatban a R. 4. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a jelen § (1) bekezdésében megjelölt ok fennforgását hatósági orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Az igazgató a kérelmet javaslatával együtt haladéktalanul felterjeszti a végrehajtó bizottsághoz, amely határozatát a szülővel és az igazgatóval közli.

(4) A R. 4. § (4) bekezdésén alapuló felmentés indokoltságát az iskola nevelőtestülete környezettanulmány alapján felülvizsgálja és a kérvényt az igazgató a végrehajtó bizottsághoz terjeszti fel.

(5) Az a körülmény, hogy a szülő a gyermek felmentése iránt kérelmet terjesztett elő, a továbbképző iskola látogatására kötelezett beiratási és iskolalátogatási kötelezettségét nem érinti. Indokolt esetben az igazgató a kérelem érdemi elintézéséig az iskolába járás alól ideiglenesen felmentést adhat.

(6) Fel kell menteni a továbbképző iskolakötelezettség alól azokat, akik testi vagy értelmi fogyatkozásuk miatt képtelenek a többi tanulóval eredményesen együtt tanulni, illetőleg akik általános iskolai kötelezettségüknek gyógypedagógiai intézetben tettek eleget és visszatelepítésük iránt nem történt intézkedés.

A továbbképző iskola vezetése. Oktatók

R. 5. §

(1) A továbbképző iskola élén igazgató áll. Az iskolába oktatóként általános iskolában, iparitanuló iskolában vagy középiskolában működő tanító, tanár, szakoktató, továbbá mezőgazdasági mérnöki vagy technikusi képesítéssel, illetőleg bármely ipari szakképesítéssel rendelkező és az ifjúság neveléséhez értő gyakorlati szakember is alkalmazható.

(2) A továbbképző iskola igazgatójának, oktatóinak és egyéb dolgozóinak díjazását a művelődésügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével egyetértésben állapítja meg.

Vhr. 6. § (1) A továbbképző iskola igazgatóját a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának hozzájárulásával - lehetőleg általános iskolai igazgatók közül - a községi tanács végrehajtó bizottsága bízza meg.

(2) Az oktatók részére az igazgató ad óraadói megbízást a községi tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyásával. A továbbképző iskolában a közismereti tárgyak oktatásával általános vagy középiskolai tanárt, az ipari, illetőleg a mezőgazdasági szaktárgyak oktatásával pedig lehetőleg gyakorlati szakembereket vagy szaktanárokat kell megbízni.

(3) Az igazgató, az oktatók és egyéb dolgozók feladatairól és díjazásáról máshelyütt történik rendelkezés.

Az oktatás nyelve

R. 5. §

(1) A továbbképző iskolában az oktatás nyelve a magyar nyelv.

(2) Azokban a községekben (városokban), ahol legalább 15, egy nemzetiséghez tartozó továbbképző-iskolaköteles szülője, illetőleg a neveltetéséért felelős más személy kívánja, biztosítani kell, hogy ezek az iskolakötelesek kívánságukhoz képest

a) anyanyelvükön részesüljenek oktatásban, vagy

b) anyanyelvüket a továbbképző iskolában kötelező tantárgyként tanulják.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint folyó oktatás esetében a magyar nyelvet és irodalmat kötelező tantárgyként kell tanítani.

A továbbképző iskola tagozódása

R. 6. §

(4) A továbbképző iskolának két évfolyama van, Az iskolai foglalkozás időtartama a mezőgazdasági jellegű továbbképző iskolában novembertől márciusig öt hónapon keresztül, az ipari jellegű továbbképző iskolában pedig szeptembertől júniusig 10 hónapon keresztül hetenként kétszer három órán tart, melyet még megfelelő időtartamú gyakorlati foglalkozás is kiegészíthet.

Vhr. 7. § Az egyes évfolyamok tanulóit külön csoportokban kell oktatni, ha évfolyamonként a tanulók létszáma legalább 20, de legfeljebb 40 fő. Ennél kisebb létszám esetén az első és második évfolyamból összevont csoportot kell alakítani. Ha egy-egy évfolyam létszáma 40-nél több, két csoportot, ha pedig 70-nél is több, három csoportot kell alakítani.

A beírás. Iskolai körzetek. Iskolaváltoztatás

Vhr. 8. § (1) A beíratás időpontja augusztus hó utolsó két munkanapja.

(2) A községi tanács végrehajtó bizottsága a közhírré tételnek helyben szokásos módján (falragasz, hangosbemondó, dobszó stb.) legkésőbb 10 nappal a beíratás megkezdése előtt felhívja a település lakóit, hogy a gondozásuk alá tartozó továbbképző - iskolaköteles korú (14-16 éves) gyermekeiket a továbbképző iskolába írassák be. A felhívásnak tartalmaznia kell a beírás helyét (utca, házszám), idejét (nap, óra), azt, hogy milyen korú tanulóra vonatkozik, valamint azt, hogy a beíratás elmulasztása szabálysértési

(3) Azokban a városokban, városi kerületekben, illetőleg községekben, ahol két vagy több továbbképző iskola működik, az illetékességi területét a községi tanács végrehajtó bizottsága körzetekre osztja. A továbbképző iskolai tanulókat a lakóhelyük szerint illetékes körzeti iskola köteles felvenni.

(4) A beírást az iskola igazgatója, vagy az általa megbízott továbbképző iskolai oktató végzi. A beírás az általános iskolai beíráshoz szükséges okmányok, valamint az általános iskolai bizonyítvány alapján történik.

(5) Átköltözés esetén a továbbképző iskola látogatására kötelezett szülője az elköltözést és új lakcímét a továbbképző iskola igazgatójánál személyazonossági igazolvánnyal köteles igazolni. Az iskola igazgatója a tanulót távozási bizonyítvánnyal látja el.

(6) A tanuló elköltözésekor az igazgató köteles az új lakhely szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságát megkeresni annak közlése végett, hogy ott továbbképző iskola működik-e, ha igen, a tanuló nyilvántartási lapját elküldeni, ellenkező esetben pedig a nyilvántartási lapot irattárában mindaddig megőrizni, míg a tanuló továbbképző-iskolakötelezettsége fennáll.

A továbbképző iskola működési rendje

R. 7. §

(1) A továbbképző iskolák tanulmányi rendjét és rendtartását a művelődésügyi miniszter állapítja meg, tantervét és óratervét, továbbá a szaktárgyak oktatásának felügyeletét pedig az oktatás szerint érdekelt miniszterekkel egyetértésben határozza meg.

Vhr. 9. § (1) Az iskola tantestületének tagjai: az iskola igazgatója és az oktatók. A tantestületi értekezletek rendjét utasítás szabályozza.

(2) A tanév az ipari jellegű továbbképző iskolákban szeptember hó 20. napjától a következő év június hó 10. napjáig, a mezőgazdasági jellegű továbbképző iskolában pedig november hó 1. napjától a következő év március hó 31. napjáig tart.

(3) A továbbképző iskolákban a közismereti tárgyak felügyeletét a művelődésügyi szakigazgatási szervek tanulmányi és szakfelügyelői látják el. A szakmai tárgyak oktatásának felügyeletét a szaktárgy szerint érdekelt minisztériumok szakfelügyeleti szervei közvetlenül - a Művelődésügyi Minisztérium általános nevelési útmutatásának betartásával - végzik. A szakfelügyelők észrevételeiket a továbbképző iskola felügyeleti hatóságával és a szakágazat szerint illetékes miniszterrel kötelesek közölni.

(4) A továbbképző iskola munkaviszonyban nem álló tanulói önkéntes jelentkezés alapján heti fél, vagy havi két napi időtartamban a helyi lehetőségektől és a továbbképző iskola jellegétől függően ipari vagy mezőgazdasági üzemben (állami gazdaságban, mezőgazdasági termelőszövetkezetben) technikumi tanműhelyben vagy tangazdaságban, vagy az általános iskolai, gimnáziumi műhelyben, vagy az általános iskola gyakorlókertjében gyakorlati munkán vehetnek részt. Ez a foglalkozás a heti kötelező óraszámba nem számítható be.

A továbbképző iskolai tanulmányok beszámítása.

R. 7. §

(2) Az ipari-, kereskedelmi-, valamint a mezőgazdasági szakmunkásképzést irányító miniszterek engedélyezhetik, hogy a továbbképző iskolák egy vagy két évfolyamát elvégzett tanulók indokolt esetben egyes tantárgyak vagy a tanulmányi idő tekintetében beszámítási kedvezményben részesülhessenek.

Vhr. 10. § A kedvezmény megadása iránti kérelmet a továbbképző iskola igazgatójához kell benyújtani. A kérvényhez csatolni kell a továbbképző iskolai bizonyítványt és nagyüzemi gyakorlatot igazoló okiratot, továbbá a tanulószerződést. A továbbképző iskola igazgatója a javaslatával ellátott kérvényt megküldi az illetékes tanintézetnek, (iparinál az ipari tanuló iskola, mezőgazdaságinál az illetékes mezőgazdasági technikumnak vagy szakiskolának). A továbbképző iskolai tanulmányok beszámításáról külön történik intézkedés.

A továbbképző iskolai tanulók munkavállalása. A munkáltató kötelességei

R. 8. §

A továbbképző iskola tanulói a szorgalmi idő alatt munkát vállalhatnak. Ha a munkaviszony folytán nem mentesülnek a továbbképző iskolai kötelezettség alól, munkáltatójuk köteles számukra az iskolai foglalkozások zavartalan látogatását biztosítani.

Vhr. 11. § (1) A munkáltató köteles a továbbképző iskolai tanuló számára olyan munkabeosztást biztosítani, amely az iskola látogatását lehetővé teszi. Köteles a tanulót a munkahelyről olyan időben elengedni, hogy a foglalkozások kezdetére a továbbképző iskolába érkezhessék.

(2) A továbbképző iskolai foglalkozásokat kiegészítő tanulmányi kirándulásokra, üzemlátogatásra és egy-egy munkanapot igénybevevő gyakorlatokra a munkáltató köteles a tanulót elengedni. Ezekkel az elfoglaltságokkal járó idő a tanuló munkaidejébe beszámít.

(3) Ha a továbbképző iskola látogatására kötelezett olyan munkaviszonyt létesít, vagy olyan szakmai tanfolyamra nyer felvételt, amely a továbbképző iskolai oktatásban való részvétel alól mentesíti, ezt a körülményt szülője három napon belül köteles a továbbképző iskola igazgatójánál igazolni.

Felelősségrevonás a továbbképző iskolai kötelezettség elmulasztásáért

R. 9. §

(1) Szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt a szülőt vagy a fiatal neveltetéséért felelős más személyt, akinek a gondozása alá tartozó tanuló ugyanabban a tanévben másod- vagy harmadízben igazolatlanul mulaszt.

(2) Szabálysértés követ el és 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani.

a) azt a szülőt vagy a fiatal neveltetéséért felelős más személyt, aki a jelen rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott beiratási kötelezettségét külön írásbeli felhívás után sem teljesíti;

b) azt a szülőt vagy a neveltetéséért felelős más személyt, akinek gondozására bízott tanuló ugyanabban a tanévben negyedízben vagy még ennél is több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

c) azt a munkáltatót vagy más személyt, aki a továbbképző iskola rendszeres látogatására vonatkozó kötelesség teljesítését megakadályozza.

(3) A szabálysértések ügyében az eljárást a továbbképző iskola igazgatójának feljelentése alapján kell megindítani.

(4) Az (1), illetőleg a (2) bekezdés b) pontja esetében nem állapítható meg szabálysértés, ha a szülő (a gyermek neveltetéséért felelős más személy) igazolja, hogy a maga részéről mindent megtett a gyermek mulasztásának megakadályozására.

Vhr. 12. § (1) A szabálysértés miatt tett feljelentéshez az igazgató környezettanulmányt köteles csatolni.

(2) A R. 9. §-ában meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a járási, illetőleg a városi (fővárosi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.

(3) A szabálysértés ügyében hozott jogerős határozatot a továbbképző iskola igazgatójával is közölni kell. A jogerős határozat számát, a kiszabott pénzbírság összegét, illetőleg az eljárás megszüntetését az igazgatónak a tanuló nyilvántartási lapján fel kell jegyeznie.

Vegyes rendelkezések

R. 10. §

A jelen rendelet a közzététel napján lép hatályba; fokozatos végrehajtásáról a művelődésügyi miniszter gondoskodik.

Vhr. 13. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba mindazokban a városokban (városi kerületekben) és községekben, ahol a tanácsok a továbbképző iskolákat megszervezik.

(2) A továbbképző iskolák helyét a megadott keretszámokon belül a megyei tanács művelődésügyi osztálya jelöli ki.

(3) Mindazokban a városokban (városi kerületekben) és községekben, ahol a következő tanévtől kezdve továbbképző iskolát szerveznek, az iskolalátogatásra kötelezett 14-16 éves fiatalokat - társadalmi erők igénybevételével - augusztus 31-ig, a folyó évben pedig a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 10 napon belül össze kell írni, Számukra ebben az évben csak első évfolyamos csoportokat lehet szervezni,

Benke Valéria s. k.,

művelődésügyi miniszter