15/1960. (VI. 16.) FM rendelet

a Német Demokratikus Köztársaság mező- és erdőgazdasági miniszterével Budapesten, 1959. évi december hó 17. napján az állatok, állati eredetű termékek és fertőző betegségek terjesztésére alkalmas tárgyak bevitele, kivitel és átvitele tárgyában kötött megállapodás kihirdetéséről

Az 1958. évi 34. törvényerejű rendelet 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között az állategészségügy terén történő együttműködésről Berlinben, 1957. évi november hó 13. napján létrejött egyezmény alapján a Német Demokratikus Köztársaság mező- és erdőgazdasági miniszterével Budapesten, 1959. évi december hó 17. napján az állatok, állati eredetű termékek és fertőző betegségek terjesztésére alkalmas tárgyak bevitele, kivitele és átvitele tárgyában kötött megállapodást e rendelettel kihirdetem.

2. § Az 1. §-ban említett megállapodás eredeti magyarnyelvű szövege a következő:

MEGÁLLAPODÁS

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között az állategészségügy terén történő együttműködésről Berlinben, 1957. évi november hó 13. napján kötött egyezmény alapján az állatok, állati eredetű termékek és fertőző betegségek terjesztésére alkalmas tárgyak bevitelére, kivitelére és átvitelére vonatkozóan.

1. cikk

A Szerződő Felek országaiból származó állatok, állati eredetű termékek és fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak bevitele, kivitele és átvitele a jelen megállapodásban meghatározott feltételek mellett külön engedély nélkül történik.

Az egyik Szerződő Fél országából származó vagy oda bevitelre kerülő állatok, állati eredetű termékek és fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak bevitele és kivitele esetén a másik Szerződő Fél kötelezi magát, hogy az átvitelt minden esetben engedélyezi, az állatszállítmányokat abban az esetben is átveszi, ha azokban esetleg fertőző állatbetegség fordult elő vagy hullát találtak.

Ha az ilyen szállítmány tekintetében más ország részéről átviteli engedély szükséges, ennek megszerzéséről az érdekelt Fél kereskedelmi vagy szállítmányozási szerveinek kell gondoskodni; az ehhez szükséges igazolást a másik Szerződő Fél minden esetben kiállítja.

2. cikk

1. Jelen megállapodás értelmében állatnak kell tekinteni a következőket:

a) mindenféle egypatás állatot,

b) mindenféle hasítottkörmű állatot,

c) mindenféle húsevő állatot,

d) mindenféle baromfit, valamint a tenyésztojásokat,

e) a spermát.

Jelen megállapodás rendelkezései vadnyulak, házinyulak, méhek, halak, vadonélő állatok, prémes állatok és állatkerti állatok esetén is - amphibiák és reptiliák kivételével - alkalmazást nyernek.

Sport- és mutatványos célra szolgáló állatok átmeneti időre történő bevitele, valamint átvitele esetén, hasonlóképpen minden papagájfélére, minden esetben külön feltételeket kell megállapítani

2. Jelen megállapodás értelmében állati eredetű termékek:

a) a hús és húsrészek, beleértve a 2. cikk 1. pontjának a), b) és d) alpontjában megnevezett állatok szerveit is, friss, fagyasztott állapotban vagy készítmény formájában, a tyúktojások, a tojástermékek, a tej és a tejtermékek, a hal és a haltermékek;

b) bőr, szőrme, szőr, gyapjú, toll, szarú, csülök, csont, csontliszt, húsliszt, hullaliszt, vérliszt, halliszt és hasonló termékek.

3. Fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyakon különösképpen a szénát, szalmát és a használt rongyot, valamint baktérium- és vírus-törzseket kell érteni,

3. cikk

A 2. cikk 1. pontjában felsorolt állatoknak a másik Szerződő Fél területére történő bevitele esetén származási és egészségi (állatorvosi) bizonyítványt kell kiállítani, amelynek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az állattartó nevét, annak a községnek, járásnak és megyének a nevét, amelyből az állatok származnak, az állatok faját, darabszámát, leírását és különleges ismertető jeleit;

b) hogy az elszállítás időpontjában az állatokon klinikai tünetekben megnyilvánuló betegség nem észlelhető és az állatok származási községe, valamint azok a községek, amelyeken keresztül az állatokat a berakás helyére szállították, végül a berakás helye mentes az illető állatfajra átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségektől.

4. cikk

Jelen megállapodás értelmében bejelentési kötelezettség alá tartoznak azok a fertőző állatbetegségek, amelyeket a Szerződő Felek saját országukra vonatkozóan ilyenekké nyilvánítanak.

5. cikk

1. Semmiféle fajú állatot nem lehet kivinni a másik Szerződő Fél országának területére olyan állományból és annak 30 km-es körzetéből, amelyben az utolsó 6 hónapon belül ragadós száj- és körömfájást állapítottak meg.

Keleti marhavész, ragadós tüdőlob és fertőző sertésbénulás esetén a Szerződő Felek a kiviteli feltételekről esetenként külön állapodnak meg.

2. A következőkben felsorolt állatok az egyik Szerződő Fél országának területéről a másik Szerződő Fél országának területére kivihetők, ha a szállítmányokra vonatkozóan egészségi bizonyítványban igazolják

a) egypatások tekintetében, hogy takonykór, tenyészbénaság, fertőző kevésvérűség, járványos agy-gerincvelőgyulladás a származási állományban és annak 30 km-es körzetében az utolsó 6 hónap folyamán nem került megállapításra;

b) kérődzők tekintetében, hogy lépfene, sercegő üszök, bivalyvész az utolsó 14 nap folyamán a származási állományban, juhhimlő pedig annak 30 km-es körzetében is az utolsó 2 hónapon belül nem fordult elő, és hogy listeriosis az utolsó 6 hónap folyamán a származási állományban és annak 10 km-es körzetében nem vált ismertté;

c) sertések tekintetében, hogy az állatok olyan állományból származnak, amelyben és amelynek 10 km-es körzetében az utolsó 2 hónap folyamán sertéspestis, továbbá sertésorbánc a származási állományban az utolsó 14 nap folyamán nem fordult elő;

d) baromfi tekintetében, hogy baromfipestis és baromfikolera az utolsó 30 nap folyamán a származási udvarban és annak 10 km-es körzetében nem fordult elő.

6. cikk

1. Továbbtartásra szánt állatok tekintetében igazolni kell továbbá, hogy

a) az állatokat elszállításuk előtt 21 napig megszakítás nélkül azon a helyen tartották, ahonnan azok származnak;

b) egypatás állatokat kivitelre történő berakásuk előtt 15 napnál nem korábban takonykór szempontjából komplementumkötési és szempróba útján, a tenyészméneket és tenyészkancákat tenyészbénaság szempontjából klinikai és vérvizsgálatnak (komplementumkötési próba) és Salmonella abortus equi szempontjából lassú agglutinációs próba útján történő vizsgálatnak vetették alá és az utóbbi vizsgálatokat legfeljebb 3 héttel a berakás előtt végezték el;

igazolni kell továbbá, hogy ezek az állatok nem származnak olyan állományból, amelyben az utolsó 2 hónapon belül egypatások rühössége, 3 hónapon belül mirigykór és 12 hónapon belül lóinfluenza, illetőleg virusabortus, valamint egyéb járványos elvetélés fordult elő;

c) szarvasmarhák olyan állományból származnak, amelyben 2 év óta leukosis nem fordult elő és amely állomány legalább egy év óta gümőkórtól és brucellózistól mentes és az állatoknak gümőkórra irányuló, bovin és madár tuberkulinnal végzett bőrpróbája, valamint a brucellózis szempontjából végzett vérvizsgálata (lassú agglutinációs és komplementumkötési próba) negatív eredményű volt;

igazolni kell továbbá azt is, hogy az állatokat trichomonadosis, vibriosis és szemecskés hüvelyhurut szempontjából megvizsgálták és a vizsgálat eredménye negatív volt, az állomány pedig e betegségektől mentes; a vizsgálatokat az állatok elszállítása előtt 20 napon belül kell elvégezni; az állatok nem származhatnak olyan állományból,

amelyben 6 hónapon belül salmonellosist állapítottak meg;

az állatokat elszállításuk előtt legkésőbb 3 hónapon belül és legkorábban 14 napon belül ragadós száj- és körömfájás vakcinával 0, A és C típus ellen beoltották;

d) a sertéseket elszállításuk előtt 20 napon belül bovin és madár tuberkulinnal intradermális próbával, brucellózis szempontjából pedig vérvizsgálattal és brucellinnel megvizsgálták és az eredmény negatív volt, továbbá, hogy az állományban az utolsó 6 hónapon belül torzító orrgyulladás és malacgrippe nem fordult elő;

e) juhokat és kecskéket elszállításuk előtt 14 napon belül vérvizsgálat útján brucellózis szempontjából megvizsgálták és az eredmény negatív volt, és hogy az állományban az utolsó 6 hónapon belül brucellák, Salmonella abortus ovis és virusokozta elvetélés, rühösség pedig az állományban az utolsó 2 hónapon belül nem került megállapításra;

f) baromfi és tenyésztojás olyan állományokból származik, amelyekben baromfihimlő (diphteria), leukosis és Marek-féle tyúkbénulás az utolsó 6 hónap folyamán nem jelentkezett, és hogy a kivitelre kerülő tyúkokat 20 napon belül végzett tuberkulinozással gümőkórtól mentesnek találták;

a tenyésztyúkokat - beleértve a kakasokat is -elszállításukat megelőző 2 héten belül baromfitifuszra irányuló vérvizsgálat alá vonták és a vizsgálat negatív eredménnyel végződött, és hogy a származási állomány baromfitifusztól mentes;

g) kutyák és macskák olyan udvarból származnak, amelyben és amelynek 20 km-es körzetében az utolsó 3 hónap folyamán veszettség nem fordult elő;

h) vad- és prémes állatok olyan állományból, Illetőleg befogási területről származnak, ahol veszettségre és tularaemiára utaló tüneteket 3 hónapon belül nem észleltek, házinyúl és vadnyúl tekintetében igazolni kell azt is, hogy az utolsó 6 hónap folyamán a származási állományban, illetőleg a befogási hely 30 km-es körzetében myxomatosist, szárnyas vadak tekintetében pedig, hogy baromfikolerát és baromfipestist a befogási területen az utolsó 30 napon belül nem állapítottak meg;

i) az állatkerti rendeltetésű állatok állatkertben születtek, vagy azokat legkevesebb 6 hónapon át ott tartották, vagypedig hogy azok az utolsó 3 hónap folyamán állatorvosi megfigyelés alatt karanténban állottak és az illető állatfajra átragadó betegségektől mentesek;

k) a méhek olyan állományból származnak, amelyben és amelynek 5 km-es körzetében az utolsó 6 hét folyamán nyúlós költésrothadás és atkakór nem fordult elő;

l) a belvízi tenyésztésre szánt halak halászati intézet, illetőleg állatorvostudományi intézet szakvéleménye szerint olyan haltenyészetekből és vizekből származnak, amelyek az illető országban hatályos rendelkezések szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségekkel nincsenek fertőzve,

2. Sperma bevitele esetén az 5. és 6. cikkben foglalt és az illető állatfajra vonatkozó feltételeket kell értelemszerűen alkalmazni.

7. cikk

Továbbtartásra szánt egypatás állatokra és szarvasmarhákra vonatkozóan állatonként külön származási és egészségi bizonyítványt kell kiállítani. Továbbtartásra szánt kisállatokra és baromfira, valamint állatkerti állatokra, továbbá mindennemű vágóállatra vasúti kocsirakományonként közös bizonyítvány is kiállítható, ha az állatok azonos fajúak.

A bizonyítvány 10 napig érvényes. Ha ez a határidő a szállítmánynak a kiviteli állam határállomására érkezéséig lejár, állami állatorvos által végzett újabb vizsgálat után a bizonyítvány érvényessége ugyanilyen időtartamra meghosszabbítható. A vizsgálat eredményét a bizonyítványon fel kell tüntetni.

8. cikk

Állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan bevitel esetén származási és egészségi bizonyítványon állami állatorvos által igazolni kell, hogy

a) az állatokat állandó állatorvosi felügyelet alatt álló vágóhídon vágták le és a feldolgozó üzemek is állandó állatorvosi ellenőrzés alatt állnak;

b) az állatokat levágásuk előtt és után állatorvos megvizsgálta és egészségeseknek találta;

c) a hús és a hústermékek fogyasztásra feltétlenül alkalmasak;

d) a sertéshús - beleértve a vaddisznó húsát is - trichinellosisra irányuló vizsgálata negatív eredményű volt;

e) a kivitelre kerülő prémes- és tollasvadat olyan vadászterületen ejtették el, ahol vadonélő állatokra, háziállatokra vagy emberre átragadó fertőző betegség nem vált ismertté és a kivitelre kerülő vadonélő állaton betegségre utaló tünetek nem voltak megállapíthatók;

f) a kivitelre kerülő tyúktojás olyan helységekből származik, amelyben az utolsó 30 nap folyamán baromfipestis vagy baromfikolera nem fordult elő;

g) a kivitelre kerülő egyéb állati eredetű élelmiszer, pl. hús-, baromfi-, halkonzervek, valamint tojás- és tejtermékek kifogástalan minőségűek és készítésük során nem használtak a beviteli országban tiltott konzerváló szereket.

A húst a vizsgálat után olyan húsbélyegzővel kell ellátni, amelyből megállapítható a vágóhíd neve és a vágás ideje.

9. cikk

Hús az alábbi módon kerülhet bevitelre:

a) fej és szervek nélkül friss, fagyasztott vagy más módon tartósított állapotban;

b) szarvasmarhák és egypatások húsa, kivéve a csikókat és a borjúkat, bőréből kifejtve félben vagy negyedekben;

c) borjú 75 kg-ig: bőrben vagy kifejtve egészben;

d) juh és kecske húsa: bőrből kifejtve egészben;

e) sertéshús: szalonnával vagy anélkül, bőrben vagy anélkül, hasítva vagy darabokban;

f) vágott baromfi: belsőségekkel vagy anélkül, egészben vagy darabokban;

g) vadhús: bőrben belsőségek nélkül, szárnyasvad és nyúl béllel vagy anélkül, tollában, illetőleg bőrben;

h) halak: frissen, fagyasztva, sózva vagy füstölve,

10. cikk

A 2. cikk 2. pontjának b) alpontjában megnevezett állati eredetű termékek kivitele esetén a szállítmányhoz állami állatorvos által kiállított olyan bizonyítványt kell csatolni, amelyből kitűnik, hogy

a) fertőző állatbetegség szempontjából aggály nem merült fel, mivel a termékeket olyan üzemekben állították elő, amelyek állandó állatorvosi felügyelet alatt állanak; a termékeket a bizonyítványban egyenként fel kell sorolni;

b) az egyenként felsorolt termékeket termelésük alkalmával vagy kivitelük előtt olyan kezelésnek vetették alá, amely a termékeknek fertőző állatbetegségek terjesztése szempontjából való aggálytalanságát biztosítja.

11. cikk

Fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak, különösen széna, szalma, és használt rongy csak bálákban préselve kerülhet bevitelre és állami állatorvos által kiállított bizonyítványban igazolni kell, hogy fertőző állatbetegség elhurcolásának veszélye nélkül kerül szállításra.

Baktérium- és virustörzsek bevitele csak mindkét Szerződő Fél központi állategészségügyi igazgatóságának engedélyével, az országban érvényes rendelkezéseknek megfelelően történhet.

12. cikk

A 2. cikk 2. pontjában megnevezett termékekre, valamint - a baktérium- és virustörzsek kivételével - a 3. pontban megnevezett tárgyakra vonatkozóan, amennyiben utóbbiak bálába préselve kerülnek szállításra, átvitel esetén külön állatorvosi bizonyítvány nem szükséges.

13. cikk

A bevitelhez szükséges egészségi bizonyítványt és igazolást mindkét Szerződő Fél központi állategészségügyi igazgatósága által megállapított minták szerint, mindenkor magyar és német nyelven állami állatorvosnak kell kiállítania.

Átvitel esetén a Szerződő Felek eltekintenek a saját nyelven kiállított bizonyítványoktól.

14. cikk

A berakáskor végzett állatorvosi vizsgálat után az országhatárig a szállítmányhoz hozzárakni, abból kirakni vagy azt átrakni nem szabad. Ha rendkívüli körülmények miatt a szállítmány átrakása válik szükségessé, a szállítmányt az átrakás helyén állami állatorvos által ismételt vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálat eredményét az egészségi bizonyítványon, illetőleg igazoláson fel kell tüntetni.

Ha a szállítás folyamán állatelhullás következik be, a hullát legkésőbb az állategészségügyi belépőállomáson ki kell venni, majd azt állami állatorvosnak állati hullák ártalmatlanná tételére szolgáló intézményben vagy állatorvostudományi intézetben az elhullás okának megállapítása céljából fel kell boncolni és adott esetben további diagnosztikai vizsgálatnak kell alávetni. Az elhullás okának kétséget kizáró módon történt megállapításáig a szállítmányt fel kell tartóztatni. A vizsgálat eredményét az állatorvosi bizonyítványon, az állat ismertető jeleinek pontos feltüntetésével fel kell tüntetni.

Bizonytalan elhullási ok, illetőleg fertőző állatbetegség gyanúja esetén az állami állatorvosnak a központi állategészségügyi igazgatóságot azonnal értesíteni kell, amely - adott esetben a másik Szerződő Féllel történt megbeszélés után - dönt a szállítmány továbbvitele tekintetében.

Ha az állategészségügyi belépőállomáson az állami állatorvos azt állapítja meg, hogy a jelen megállapodás előírásai tekintetében szabálytalanság történt, köteles a szállítmányt ideiglenesen feltartóztatni és arról a központi állategészségügyi igazgatóságnak a további felülvizsgálat és döntés végett haladéktalanul jelentést tenni.

15. cikk

Ha átvitel alkalmával az egyik Szerződő Fél országából származó vagy oda bevitelre kerülő állatszállítmányban az átviteli országba történő belépéskor vagy onnan kilépéskor az állami állatorvos hullát talált, azt a vasúti kocsiból el kell távolítani és ártalmatlanná tételéről gondoskodni kell. A hulla további vizsgálata tekintetében a 14. cikkben foglaltak szerint kell eljárni. A másik Szerződő Felet a hulla kirakásáról, később pedig a további Vizsgálat eredményéről távbeszélőn azonnal értesíteni kell. A szállítmányt a lehetőség szerint továbbítani kell, kivéve ha a hulla kirakásakor, illetőleg a belépőállomáson végzett állatorvosi vizsgálat során ragadós száj- és körömfájást állapítanak meg. Utóbbi esetben a szállítmányt haladéktalanul le kell vágni és a hússal az átviteli ország rendelkezései szerint kell eljárni. Ezekről a másik Szerződő Fél központi állategészségügyi igazgatóságát haladéktalanul értesíteni kell.

A levágás alól kivételt képeznek a tenyészállatok, amelyek átvészeltethetők, ha az átviteli országban erre a feltételek megvannak.

16. cikk

Ha az állatok, állati termékek és fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak bevitele útján az egyik Szerződő Fél területéről bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegséget hurcoltak be a másik Szerződő Fél területére, a Szerződő Felek egymással kapcsolatba lépnek.

17. cikk

Jelen megállapodásban rögzített feltételek más olyan betegségekre is kiterjeszthetők, amelyek az állatállományra veszélyt jelentenek. Ebben az esetben a Szerződő Felek központi állategészségügyi igazgatósága a jelen megállapodáshoz kiegészítéseket dolgoz ki.

18. cikk

Mindkét Szerződő Fél kötelezi magát, hogy az állatok és állati nyerstermékek szállítására használt szállítóeszközöket használat után közvetlenül a saját országban hatályos rendelkezések szerint tisztítják és fertőtlenítik. A Szerződő Felek központi állategészségügyi igazgatósága a szállítóeszközök fertőtlenítésére vonatkozó szabályokról kölcsönösen és közvetlenül tájékoztatják egymást.

19. cikk

Jelen megállapodás értelmezése vagy alkalmazása tekintetében jelentkező véleményeltérés esetén a Szerződő Felek szakemberekből álló bizottságot hívnak össze. Ha egy hónapon belül megegyezés nem jön létre, a kérdést diplomáciai úton kell tisztázni.

20. cikk

Jelen megállapodás magyar és német nyelven készült, mindkét szöveg egyaránt hiteles. A megállapodás akkor lép hatályba, amikor azt a Magyar Népköztársaság földművelésügyi minisztere és a Német Demokratikus Köztársaság mező- és erdőgazdasági minisztere aláírta.

21. cikk

Jelen megállapodás a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között kötött állategészségügyi egyezmény lejártával veszti érvényét.

Budapest, 1959. évi december hó 17. napján.

Dögei Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság földművelésügyi minisztere

Reichelt s. k.,

a Német Demokratikus Köztársaság mező- és erdőgazdasági minisztere

3. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1959. évi december hó 17. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni,

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter