Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

18/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet

a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959 évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 129-132. §-ai állapítják meg azokat a feltételeket, amelyeknek fennforgása esetében a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolgok tulajdonjogát találás útján meg lehet szerezni. Az ebbe a körbe tartozó, valamint az egyéb elveszett dolgok megtalálásával kapcsolatos eljárási szabályokat a Kormány az alábbiakban állapítja meg:

1. § (1)[1] A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc nap alatt a dolog elvesztőjének, tulajdonosának vagy más átvételre jogosult személynek (a továbbiakban: jogosult) átadni, vagy a jegyzőnek beszolgáltatni.

(2)[2] A személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolgoknak a jegyzőnek való beszolgáltatásakor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A találó igénybejelentéséről a jegyző igazolást ad.

2. § (1) Ha a beszolgáltatott dolog átvételére jogosult személy [1. § (1) bekezdés] megállapítható, a rendőrség a dolgot haladéktalanul átadja a jogosultnak.

(2)[3] Az olyan dolgot, amelynek az átvételére a jogosult személy nem állapítható meg, a jegyző a beszolgáltatástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez alatt az idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolgot - ha ennek tulajdonjogára a beszolgáltatáskor igényt tartott - a találónak ki kell adni.

3. § (1) A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át.

(2) Ha a jogosult a találástól számított egy éven belül sem a rendőrségnél, sem a találónál nem jelentkezik, a találó a neki kiadott dolog tulajdonjogát megszerzi [Ptk 129. §-ának (1) bekezdése].

(3) A tulajdonjog megszerzésével harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek.

4. § (1)[4] Ha a jogosult a dologért a beszolgáltatástól számított három hónap alatt nem jelentkezett és - a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolog esetében - a találó a beszolgáltatáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.

(2)[5] A talált dolgok értékesítésére az adók behajtása során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a talált dolog árát az a vállalat, szövetkezet vagy más szerv állapítja meg, amelynek a dolgot értékesítésre vagy megvételre átadták.

5. § (1) A közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati, vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles a hivatal vagy vállalat alkalmazottjának azonnal átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt.

(2) Ha a talált dolog átvételére jogosult személy [1. § (1) bekezdés] megállapítható, a hivatal vagy vállalat őt értesíti és jelentkezés esetében részére a dolgot haladéktalanul átadja.

(3)[6] Az olyan talált dolgot, amelynek az átvételére jogosult személy nem állapítható meg, a hivatal vagy vállalat a beszolgáltatásától számított három hónapon át megőrzi, vagy pedig - ha a megőrzésre lehetősége nincs - azt a beszolgáltatástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek átadja.

(4)[7] Ha a jogosult a dologért három hónap alatt nem jelentkezett, a hivatal vagy vállalat, illetőleg a jegyző azt a 4. § (2) bekezdése szerint értékesíti.

6. §[8] Ha a talált dolog - akár romlandósága miatt, akár pedig egyéb okból - nem tartható el, illetőleg nem őrizhető meg, a jegyző , illetőleg a hivatal vagy vállalat annak a 4. § (2) bekezdése szerint történő értékesítéséről haladéktalanul gondoskodik.

7. § (1) Ha a jogosult az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot részére ki kell adni, az értékesítés után történő jelentkezés esetén pedig a befolyt összeget kell neki kifizetni. Elveszti azonban a jogosult a dolog tulajdonjogára, illetőleg az értékesítés során befolyt összegre vonatkozó igényt, ha a találástól számított egy éven belül nem jelentkezik (Ptk. 131. §).

(2)[9] Az a vállalat, szövetkezet vagy más szerv, amelynek a talált dolgot értékesítésre vagy megvételre átadták, az értékesítés során befolyt összeget, illetőleg a dolog vételárát a pénzügyminiszter által erre a célra kijelölt bevételi számlára utalja át. Az átutalás megtörténtéről a jegyzőt , illetőleg a hivatalt vagy vállalatot haladéktalanul értesíteni kell.

8. § (1) Ez a rendelet az 1960. évi május hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell; hatálybalépésével egyidejűleg a 1250/1948. (X. 5.) Korm. rendelet még hatályban lévő rendelkezései, valamint a 4122/1949. (VI. 30.) Korm. rendelete hatályát veszti.

(2) E rendelet végrehajtásától az érdekelt miniszterek a pénzügyminiszterrel egyetértésben gondoskodnak.

Lábjegyzetek:

[1] A 21/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.

[2] A 21/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.

[3] A 21/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.

[4] A 21/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.

[5] Lásd az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényt, illetőleg az 1994. évi LIII. törvényt.

[6] A 21/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.

[7] A 21/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.

[8] A 21/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.

[9] A 21/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.