30/1960. (XII. 19.) FM rendelet

a termelőszövetkezetbe bevitt gyümölcsös telepítési költségének megtérítéséről, valamint a gyümölcsös és erdő után fizetendő földjáradék megállapításáról

A mezőgazdasági termelőszövetkezetről és a termelőszövetkezeti csoportról szóló 1959. évi 7. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 74. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a Tvr. 25. §-ának (3) bekezdésére - a pénzügyminiszterrel, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével és a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével egyetértésben a következőket rendelem.

A még nem termő gyümölcsösök telepílési költségeinek megtérítése

1. § A mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) köteles a tagja által közös használatba adott még nem termő gyümölcsös telepítésének és 20%-nál nagyobb arányú pótlásának költségeit a tag részére megtéríteni, ha a gyümölcsös

a) a termelőszövetkezetben kialakított vagy kialakítani kívánt nagyüzemi gyümölcsös területébe esik,

b) telepítése, illetőleg pótlása az érvényben levő rendelkezésekben meghatározott fajtákkal történt,

c) állománya legalább 80%-ban megeredt, szakszerűen kezelt, nyúlrágástól mentes, továbbá

d) állományának átlagos kora a termelőszövetkezetbe történt belépés időpontjában

- alma, körte, birs és dió esetében 8 évnél,

- cseresznye, meggy, szilva, kajszi és mandula esetében 6 évnél,

- őszibarack esetében 4 évnél.

- köszméte, ribiszke és málna esetében 2 évnél nem idősebb.

2. § (1) A telepítés, illetőleg pótlás költségeit e rendelethez mellékelt táblázat alapján kell kiszámítani. Ha a bevitt gyümölcsös talaját a telepítés előtt a gépállomás megforgatta, az igazolt forgatás költségeit is meg kell téríteni. Ilyen esetben azonban a táblázatban egy facsemetére (bokorra) megállapított térítési díj összegét a táblázat 1-3. sorszáma alatt felsorolt gyümölcsnemeknél 5 forinttal, a 4. sorszám alattinál 4 forinttal, az 5. sorszám alattinál pedig 1 forinttal csökkenteni kell. Málnatelepítés esetén a táblázat 6. pontja alapján kiszámított térítésen felül forgatási költséget csak akkor lehet téríteni, ha az igazolt forgatási költség meghaladja a táblázat szerinti térítési díj összegét. Ilyen esetben forgatási költség címén a térítési díj és a forgatás költsége közötti különbözetet kell megfizetni. Az esetleges tám- és védőberendezés (karó, favédőháló stb.) térítési költségeként annak állami kiskereskedelmi eladási árát lehet felszámítani, az elhasználódás folytán bekövetkezett értékcsökkenés figyelembe vételével.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított térítésből - az alapszabálynak megfelelően - 20-35%-ot a fel nem osztható szövetkezeti alap javára le kell vonni, s az ezenfelüli összeget 1-3 év alatt, ha pedig a termelőszövetkezet a kifizetéshez hitelt vesz igénybe, 4 év alatt kell a tág részére kifizetni.

(3) A tagoknak járó telepítési költségek fedezetére a termelőszövetkezetnek középlejáratú beruházási hitelt lehet, engedélyezni, ha a termelőszövetkezet a térítést saját erőből kifizetni nem tudja.

Gyümölcsösök utáni földjáradék

3. § (1) A tag részére a termelőszövetkezetbe bevitt és a termelőszövetkezet használatában levő saját termő gyümölcsös után a gyümölcsös állagának megfelelő földjáradékot kell fizetni.

(2) A még nem termő gyümölcsös után a tag részére a gyümölcsös talajának megfelelő minőségű szántóföldre megállapított földjáradék fizethető tekintet nélkül arra. hogy részesül-e a tag az előző rendelkezések alapja a telepítési költségek megtérítésében.

4. § A termő gyümölcsösöket - értékelés szempontjából - az állományukat képező gyümölcsnemek és fajták megoszlása, kora, termőképessége, továbbá a kezelés szakszerűségének mérlegelése alapján I-V. minőségi osztályba kell sorolni. A minőségi osztályba sorolásnál a következő irányelvek figyelembe vételével kell eljárni:

a) I. osztályú az a termőre fordult, teljes termőképességű gyümölcs, amely az általánosan használt és szakszerűen alkalmazott kezelés mellett rendszeres és jó termést ad, amellett növényállománya erőteljes fejlődésű;

b) II. osztályú az a termőkor-ban levő gyümölcsös, amelynek állagában és egészségi állapotában kisebb hiányok vannak ugyan, de azok a szokásos kezeléssel helyrehozhatók és a gyümölcsös jó terméshozamra képes;

c) III. osztályú az a termőkorú, kisebb mértékben elhanyagolt, esetleg kissé hiányos állományú, de az agrotechnika rendszeres alkalmazásával, továbbá a mechanikai és vegyi védekezési munkák szakszerű elvégzésével még helyrehozható gyümölcsös, amely már az átvételt követő évben közepes termést hozhat;

d) IV. osztályú az elhanyagoltabb, állományában némileg hiányos, de több év alatt még helyrehozható és szakszerű munkával, valamint védekezéssel termőképességében helyre állítható gyümölcsös;

e) V. osztályú az a leromlott, hiányos állományú gyümölcsös, amely a szokásos kezelési módszerekkel termőképességében már helyre nem állítható és célszerűen már csak új telepítéssel vagy egyéb művelési ágban hasznosítható.

5. § (1) A földjáradék mértékét az értékelés, minőségi osztályba sorolás, a gyümölcsfák neme és fajtája, valamint az elért terméseredmény alapján évenként a zárszámadás elkészítése alkalmával a következőképpen kell megállapítani:

a) Az I-IV. osztályba tartozó gyümölcsösöknél a földjáradék összege egyenlő a termelőszövetkezetben a szántóföldek után fizetett átlagos földjáradéknak az alábbiak szerinti szorzatával:

b) Az V. osztályba tartozó gyümölcsösöknél a földjáradék összege egyenlő a gyümölcsös talajával azonos minőségű szántó után fizetett földjáradékkal.

(2) A földjáradékot pénzben kell kifizetni.

6. § A minőségi osztályba sorolást csak akkor lehet megváltoztatni, ha a gyümölcsös termőképességében olyan mértékű csökkenés következik be, amelynek folytán a gyümölcsös nem felel meg a korábbi minőségi osztályba sorolásnak. Az új értékelés és besorolás iránt a termelőszövetkezet vezetősége köteles intézkedni.

Értékelő bizottság

7. § (1) A termelőszövetkezetbe bevitt nem termő gyümölcsösök telepítési költségeinek megtérítéséhez az 1. § szerint szükséges feltételek megállapítását, illetőleg a termő gyümölcsösök utáni földjáradék fizetéséhez a 4. § szerint szükséges osztályba sorolást a termelőszövetkezet vezetősége által alakított értékelő bizottság a bevitelkor, e rendelet hatálybalépése előtti időben bevitt gyümölcsösökre vonatkozóan pedig 1961. évi március hó 31. napjáig köteles elvégezni. Az értékelő bizottság elnöke a termelőszövetkezet vezetősége által megbízott személy, tagjai a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának egy tagja, a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) kertészeti felügyelője és egy további, a bizottságban való közreműködésre felkért kertészeti szakember.

(2) Még nem termő gyümölcsös bevitele esetén annak megállapítása érdekében, hogy a telepítést, illetőleg pótlást szakszerűen hajtották-e végre és az állományt helyesen kezelték-e, továbbá hogy az állomány fajtaösszetétele megfelel-e az érvényben lévő rendelkezéseknek és a gyümölcsös beilleszthető-e a kialakítani kívánt nagyüzemi gyümölcsösbe, végül hogy az esetleges tám- és védőberendezés elhasználódása milyen mértékű, az értékelő bizottság köteles a járási mezőgazdasági osztály hivatalos véleményét beszerezni.

(3) Ha a termelőszövetkezet a telepítési költségek fedezetére hitelt kíván igénybevenni, az értékelő bizottságba meg kell hívni a Magyar Nemzeti Bank területileg illetékes agronómusát is.

(4) A térítés összegének, illetőleg a gyümölcsös minőségi osztályának megállapítása felől az értékelő bizottság javaslata alapján a közgyűlés határoz.

Erdő és erdőn kívüli fásítás utáni földjáradék

8. § (1) A termelőszövetkezeti tagot a termelőszövetkezetbe bevitt és a termelőszövetkezet használatában lévő saját erdő és erdőn kívüli fásítás (a továbbiakban: erdő) után - ideértve az osztatlan közös erdőkből a tag által a termelőszövetkezet közös használatába adott tulajdoni illetőséget is a tényleges használat idején földjáradék illeti meg. A földjáradékot évenként az erdő használatából származó haszon fogyasztói áron számított és termelési költségekkel csökkentett értéke 20-25 százalékának megfelelő összegben a közgyűlés állapítja meg.

(2) Az erdő után járó földjáradékot pénzben kell kifizetni. Kivételesen a közgyűlés hozzájárulhat ahhoz, hogy a Tvr. 25. §-a (6) bekezdésében megjelölt esetben az olyan családtag részére, akinek megélhetési alapja a közös használatba adott saját föld, illetőleg az idős, élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó dolgozó paraszt részére az erdő utáni földjáradék legfeljebb 30 százalékát fogyasztói áron természetben (fában) adják ki.

9. § (1) A termelőszövetkezeti tagot a termelőszövetkezetbe bevitt erdőbirtokossági társulati illetősége után földjáradék abban az esetben illeti meg, ha a társulati erdőben folytatott gazdálkodás tiszta jövedelemmel zárult.

(2) Az erdőbirtokossági társulati illetőség után fizetett földjáradék mértéke az erdőt kezelő állami erdőgazdaság által az érvényben lévő rendelkezések szerint a gazdasági év végén az erdőbirtokossági társulattal közölt tiszta jövedelem 20-25 százaléka. A földjáradék összegét ezen a mértéken belül a termelőszövetkezet közgyűlése évenként állapítja meg. Az egyes termelőszövetkezeti tagok részére ilymódon kifizetésre kerülő földjáradék összegének megállapításánál a tagok használati illetőségeinek mértékét figyelembe kell venni.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

10. § A gyümölcsös és az erdő, valamint az egyéb művelési ágú földek után földjáradék címén kifizetésre kerülő teljes összeg - a Tvr. 46. §-ának (2) bekezdése értelmében - nem lehet több, mint a tagok között kiosztható részesedés bevitt földekre eső részének 25 százaléka.

11. § Ez a rendelet 1961. évi január hó 1. napján lép hatályba.

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter

Melléklet a 30/1960. (XII. 19.) FM rendelethez

Táblázat a telepítési és pótlási költségek kiszámítására