1959. évi 7. törvényerejű rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetről és a termelőszövetkezeti csoportról

A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a szocialista nagyüzemű mezőgazdasági termelés és az árutermelés növelése, a dolgozó nép szükségleteinek minél fokozottabb kielégítése, a szövetkezeti parasztság gazdasági és kulturális felemelkedése érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következő törvényerejű rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A szocialista nagyüzemű mezőgazdasági termelés megvalósítására a dolgozó parasztok a jelen törvényerejű rendeletnek megfelelően mezőgazdasági termelőszövetkezetet vagy termelőszövetkezeti csoportot alakíthatnak.

(2) Mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport csak tagjainak személyes közreműködése által megvalósítható gazdasági célra alakulhat, kizsákmányoló tevékenységet nem folytathat; teljesíti az állam iránti kötelezettségét és jövedelmét a szocialista alapelveknek megfelelően osztja fel.

2. §[1] A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok jóváhagyott alapszabály alapján folytatják működésüket; részükre a földművelésügyi miniszter a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben alapszabály-mintát ad ki, amelyet a közgyűlés a jelen törvényerejű rendelet keretei között a helyi viszonyoknak és sajátosságainak megfelelően kiegészít és elfogad.

3. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti csoport részére a megyei (fővárosi, megyei jogú városi; a továbbiakban: megyei) tanács végrehajtó bizottsága az alapszabály jóváhagyásával egyidejűleg működési engedélyt ad.

(2) A működés engedélyezésével kapcsolatos eljárás szabályait a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

4. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti csoport szervei: a közgyűlés, a vezetőség és az ellenőrző bizottság.

(2) Jogszabály vagy az alapszabály az (1) bekezdésben felsorolt szervek megjelölésére más elnevezés alkalmazását, illetőleg ezeken felül más szervek létrehozását is előírhatja.

5. § A mezőgazdasági termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti csoport jogi személy, amely saját nevében szerez jogokat és vállal kötelezettségeket.

II. FEJEZET

MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET

A megalakítás és működés alapvető szabályai

6. § (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban : termelőszövetkezet) megalakításához legalább 15 tag és 100 kat. hold földterület, valamint a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodás gazdasági feltételeinek fennállása szükséges.

(2) A termelőszövetkezet megalakításáról, a megalakulásig belépésre jelentkezők felvételéről, valamint az alapszabály megállapításáról az alakuló közgyűlés határoz; megválasztja továbbá a termelőszövetkezet elnökét, a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjait.

(3) A termelőszövetkezet megalakításáról hozott határozat érvényességéhez az (1) bekezdésben meghatározott legkisebb taglétszámnak megfelelő számú, belépésre jelentkezett személy szavazata szükséges.

7. § A termelőszövetkezet működésénél a következő alapvető szabályokat kell megtartani:

a) Közös szövetkezeti tulajdonban vannak a háztáji gazdaság kereteit meghaladó termelőeszközök; a háztáji föld és jószágállomány nem haladhatja meg a 27-30. §-ban meghatározott mértéket.

b) A tagok a nagyüzemi munkamegosztás előnyeit kihasználva, a termelés minden ágában közösen végzik a munkát; a közös munkába a családtagok is bevonhatók.

c) A jövedelem túlnyomó részét a végzett munka alapján osztják el, s ennek érdekében a munkát munkaegységgel mérik. A jövedelem kisebb részét a földjáradék kifizetésére használják fel.

d) Évről évre gyarapítják a fel nem osztható szövetkezeti alapot, továbbá a folyamatos üzemvitelhez szükséges alapokat és szociális-kulturális alapot létesítenek.

e) Közösen végzik a beszerzést és az értékesítést,

f) A termelőszövetkezet éves termelési tervet és bevétel-kiadási költségvetést, az év végén pedig zárszámadást készít.

8. § Az alapszabálynak tartalmaznia kell:

a) a termelőszövetkezet nevét, székhelyének, működési körének, földterületének, valamint szerveinek megjelölését,

b) a tagsági feltételeket, a tagok jogait és kötelezettségeit,

c) a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét és a termelőszövetkezet tevékenységében való személyes közreműködés módját,

d) a közös vagyon kialakításának és növelésének, valamint a jövedelem elosztásának módját,

e) a szülőnők, valamint a betegség miatt keresőképtelen tagok segélyezésére, továbbá a jogszabály alapján nyugellátásban nem részesíthető idős és munkaképtelen tagok rendszeres anyagi támogatására vonatkozó szabályokat, végül

f) mindazt, aminek az alapszabályba való felvételét törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet kötelezően elrendeli.

A tagok

9. § (1) Termelőszövetkezet tagja lehet minden tizennyolcadik életévét betöltött magyar, vagy állandó jelleggel az ország területén lakó külföldi állampolgár, aki a termelőszövetkezet alapszabályát magára nézve kötelezőnek elismeri.

(2) A törvényes képviselő beleegyezésével a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú is felvehető a termelőszövetkezet tagjai sorába.

A tagok jogai és kötelezettségei

10. § (1) A tagoknak a tagsági viszonyon alapuló jogai és kötelezettségei egyenlőek; egyes vagyoni jogok és kötelezettségek mértéke azonban a vagyoni hozzájáruláshoz igazodik.

(2) A tag a közgyűlésen tanácskozási, szavazati és javaslattételi joggal rendelkezik, s ilymódon közvetlenül résztvesz a termelőszövetkezet életének, gazdálkodásának irányításában.

(3) A tag jogosult arra, hogy a termelőszövetkezet jövedelméből - az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően - teljesített munkája szerint és a termelőszövetkezet közös használatába adott saját földje után földjáradék címén részesedjék, háztáji gazdaságot tartson fenn és a tagság alapján járó szociális kedvezményeket élvezze.

11. § (1) A tagot szavazati jog illeti meg a termelőszövetkezet tisztségviselőinek megválasztásánál és - ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn - bármelyik tisztségre megválasztható.

(2) Az a termelőszövetkezeti tag, aki korábban kizsákmányoló volt, csak abban az esetben választható meg tisztségre, illetőleg tarthatja meg tisztségét, ha a termelőszövetkezetben legalább két éven át végzett példamutató munkájával a tagság megbecsülését kiérdemelte. E rendelkezés alól a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke esetenként kivételt engedélyezhet.

12. § (1) A tag alapvető kötelezettsége, hogy a termelőszövetkezet közös munkájában legjobb képességei szerint résztvegyen és legalább az alapszabályban kötelezően előírt számú munkaegységet teljesítse.

(2) A tag köteles az alapszabály rendelkezéseit, a közgyűlés és a vezetőség határozatait megtartani, illetőleg végrehajtani, a termelőszövetkezet céljainak megvalósítása érdekében meghatározott feladatokat teljesíteni; fokozott gondossággal őrködik a közös vagyon felett és közreműködik annak gyarapításában.

(3) A termelőszövetkezeti tag munkaviszonyt kizárólag ideiglenes jelleggel, a termelőszövetkezet vezetőségének előzetes hozzájárulásával létesíthet. A termelőszövetkezetbe belépett kisiparos - az alapszabályban kötelezően megállapított munkaegységek teljesítése mellett, a közgyűlés hozzájárulásával - a lakosság részére is végezhet szolgáltató jellegű ipari tevékenységet.

13. § Ha a tag az alapszabályt vagy a munkarendet megsérti, vele szemben elsősorban nevelő jellegű társadalmi rendszabályt, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonást kell alkalmazni.

14. § (1) A termelőszövetkezet tagja a termelőszövetkezetnek vétkesen okozott kárt köteles megtéríteni.

(2) Ha a tag a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból idézte elő, vagy a kártokozó magatartás bűncselekménynek minősül és e miatt ellene büntető eljárás indult, kártérítési felelőssége a kár teljes mértékéig terjedhet. Egyéb esetekben a tag kártérítés címén legfeljebb az előző évi, egy tagra eső átlagmunkaegység-részesedés értékének egy havi összege erejéig felel.

(3) A kártérítés összegének megállapításánál az okozott kár nagysága mellett figyelembe kell venni a vétkesség fokát, a tag vagyoni helyzetét, családi körülményeit és a termelőszövetkezetben végzett munkáját.

(4) A Minisztertanács a vagyonkezeléssel megbízott termelőszövetkezeti tagok anyagi felelősségét a fenti rendelkezésektől eltérően is szabályozhatja.

15. § (1) Ha az okozott kár egy éven belül a 300 forintot nem haladja meg, a kártérítési kötelezettség megállapítása a vezetőség hatáskörébe tartozik.

(2) Ha az okozott kár egy éven belül 300 forintot meghalad, a kártérítésre kötelezés kérdésében a közgyűlés határoz.

(3) Ha a károkozás folytán büntető eljárás is indult, a kártérítési követelés érvényesítése bírósági útra tartozik.

(4)[2] A vezetőségnek kártérítési kötelezettséget megállapító határozata ellen a közgyűléshez lehet fordulni. A közgyűlés másodfokon hozott határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A közgyűlés elsőfokon hozott határozata ellen a bíróság előtt keresetet lehet indítani.

16. § (1) A termelőszövetkezet a tagjának okozott kárt a polgári jog szabályai szerint tartozik megtéríteni.

(2)[3] A kár megtérítése felől a közgyűlés határoz, határozata ellen a bíróság előtt keresetet lehet indítani.

17. § (1) A termelőszövetkezetből a belépést követő három évig nem lehet kilépni. A kilépési szándékot legalább hat hónappal a gazdasági év vége előtt a vezetőségnél be kell jelenteni; a bejelentés elfogadása felől a közgyűlés határoz. A kilépő a gazdasági év végéig köteles a közös munkában résztvenni, ez alól azonban a közgyűlés őt felmentheti.

(2) Rendkívüli ok miatt (családtag elhalálozása, házasságkötés, állami vagy társadalmi megbízatás stb.) a tag a közgyűlés hozzájárulásával az (1) bekezdésben megállapított időpont, illetőleg a gazdasági év vége előtt is kiléphet a termelőszövetkezetből.

18. § A közgyűlés kizárhatja a tagot, ha

a) a Népköztársaság, a népgazdaság rendje vagy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntett miatt jogerősen három évet meghaladó börtönbüntetésre ítélik;

b) a munkafegyelmet ismételten és súlyosan megsérti;

c) a termelőszövetkezetnek szándékosan vagy súlyos gondatlanságból számottevő anyagi kárt okoz;

d) termelőszövetkezeti taghoz méltatlan életmódot folytat;

e) ismételt figyelmeztetés ellenére is a törvényes kereteket (27-30. §) meghaladó háztáji gazdálkodást folytat;

f) a vezetőség engedélye nélkül munkaviszonyt létesít és azt a vezetőség ismételt felhívására sem szünteti meg.

19. § A termelőszövetkezeti tagság megszűnése esetén (kilépés, kizárás, halál) a volt taggal (örökösével) a gazdasági év végén el kell számolni. Az elszámolás módját a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelettel szabályozza.

Földbeviteli kötelezettség

20. § (1) A tag köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen más törvényes jogcím alapján használatában lévő összes földet - ideértve a legelő- és erdőilletőséget is - a termelőszövetkezet közös használatába adni, kivéve a törvényesen visszatartható háztáji földet [28. § (1) és (3) bekezdés].

(2) A beviteli kötelezettség arra a földre is kiterjed, amelyet a tag vagy a vele közös háztartásban élő családtag a termelőszövetkezetbe történt belépése után tulajdon vagy haszonélvezet jogcímén szerez.

(3) Szülői felügyelet, gyámság vagy gondnokság alatt álló személy földjét csak gyámhatósági hozzájárulással lehet termelőszövetkezet közös használatába adni.

Haszonélvezettel, tartási és járadékkötelezettséggel terhelt, haszonbérbeadott, valamint haszonbéreli földeknek termelőszövetkezeti közös használatba adása

21. § (1) Jogszabályon, bírósági vagy hatósági rendelkezésen, továbbá szerződésen alapuló haszonélvezettel terhelt földnek termelőszövetkezeti közös használatba adásához a haszonélvező írásbeli hozzájárulása szükséges. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a haszonélvező a belépővel közös háztartásban élő családtag.

(2) Tartási és életjáradéki kötelezettséggel (kikötménnyel) terhelt földnek termelőszövetkezeti közös használatba adása esetén a tag kötelezettsége fennmarad.

22. § (1) A termelőszövetkezetbe belépő tag haszonbérbe adott földjére kötött haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik.

(2) A belépő tag vagy a vele közös háztartásban élő családtagok által magánszemélytől haszonbérelt, illetőleg jogszabály, bírósági vagy hatósági rendelkezés, továbbá szerződés alapján haszonélvezett földnek termelőszövetkezeti közös használatba adásához a haszonbérbeadó, illetőleg a tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a haszonbérbeadó, illetőleg a tulajdonos a belépővel közös háztartásban élő családtag.

(3) Hozzájárulás esetén a szerződésbe a haszonbérlő, illetőleg a haszonélvező helyére a termelőszövetkezet lép. A hozzájárulás megtagadása esetén a haszonbérlet, illetőleg a szerződésen alapuló haszonélvezet a gazdasági év végével megszűnik.

(4) A tag (családtag) által magánszemélytől haszonbérelt és a termelőszövetkezetbe bevitt föld után a helyben szokásos, a termelőszövetkezet által - bármely magánszemélytől - haszonbérelt föld után pedig a földtulajdonos és a termelőszövetkezet között kötött szerződésben megállapított haszonbért köteles a termelőszövetkezet fizetni.

(5) Haszonbérelt állami tartalékföld bevitele esetén a haszonbérlet megszűnik és a tartalékföld a termelőszövetkezet ingyenes és örök használatába megy át.

(6) A termelőszövetkezeti taggal közös háztartásban élő családtagot, aki nem tagja ugyan a termelőszövetkezetnek, de saját földje a termelőszövetkezet közös használatában van, földjáradék illeti meg. A családtag részére, ha megélhetésének alapja a közös használatba adott saját föld, választása szerint földjáradék helyett a helyben szokásos haszonbért köteles a termelőszövetkezet fizetni. Ugyanez a választási jog megilleti az idős, élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó dolgozó parasztot is, aki földjét a termelőszövetkezetnek - bár annak nem tagja - haszonbérbe adta.

Földjáradék

23. § (1) A termelőszövetkezeti tag részére az általa termelőszövetkezeti közös használatba adott saját földje után földjáradékot kell fizetni.

(2)[4] A földjáradék fizetési kötelezettség alól az 1959. évi január hó 1. napja előtt alakult termelőszövetkezet részére, indokolt esetben, a közgyűlés határozata alapján előterjesztett kérelemre a földművelésügyi miniszter a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével egyetértésben egy évre felmentést adhat.

Egyéb termelőeszközök bevitele

24. § (1) A belépő tag köteles - a közgyűlés határozatának megfelelően - térítés ellenében a közös gazdálkodás céljára a termelőszövetkezet tulajdonába adni a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonát képező

a) összes igás- és haszonállatokat, főbb gazdasági eszközöket, kivéve a 29. § szerint a háztáji gazdaságban tartható vagyontárgyakat;

b) a közös használatba adott földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot;

c) a közös tulajdonba átadott állatok eltartásához az új termésig szükséges takarmányt.

(2) A bevitelre kötelezett vagyontárgyak elfogadása, értékelése és a térítés módja felől a közgyűlés a tag felvételével egyidejűleg határoz.

(3) A járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) új vagy területileg nagymértékben megnövekedett termelőszövetkezetek számára átmenetileg - míg a közös istálló fel nem épül - engedélyezheti a közös állatállomány háztáji elhelyezésben való gondozását.

25. § (1) A belépő tag köteles - a közgyűlés határozatának megfelelően - a háztáji gazdaság területén kívül fekvő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeit térítés ellenében a termelőszövetkezet tulajdonába adni. Ugyanígy köteles eljárni a bevitt földeken lévő, gazdasági célokat szolgáló egyéb létesítmények tekintetében is.

(2) Élőfa vagy a termelőszövetkezet által használható évelő növények (kulturák) bevitele esetén azokat fel kell értékelni, s ennek alapján a térítést a használati értéknek megfelelően kell megállapítani és kifizetni.

(3) Termő szőlő, termő gyümölcsös és erdő bevitele esetén - állaguktól függően - a területük után kifizetésre kerülő földjáradék a közgyűlés által megállapított mértékben meghaladhatja a 46. § (2) bekezdésében egy kat. holdra meghatározott mértéket.

26. § (1) A bevitt vagyontárgyak megállapított értékének az alapszabályban meghatározott hányadát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni. A meghatározott hányadon felüli értéknek megfelelő összeget az alapszabályban megállapított időben és módon ki kell fizetni.

(2)[5] Az alapszabály rendelkezhet akként is, hogy a tagok által a közös gazdaságba bevitt állatok és egyéb vagyontárgyak értékéből a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz levonást nem kell eszközölni, hanem a tagok a fel nem osztható szövetkezeti alap növeléséhez a közös gazdaságba bevitt földterületük arányában pénzben járuljanak hozzá. Az egyes tagok pénzbeli hozzájárulásának mértékét az általuk bevitt földterület nagyságára, művelési ágára és kataszteri tiszta jövedelmére figyelemmel, a hasonló nagyságú egyéni gazdaságokban helyben szokásos mértékű felszerelés alapulvételével kell megállapítani.

(3)[6] A bevitt takarmány és a háztáji gazdaság szükségletét meghaladó gazdasági épület, valamint a vetőmag után a teljes értéket kell megtéríteni.

(4)[7] Az (1) bekezdés szerinti értékhányadot a pénzügyminiszterrel egyetértésben a földművelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

A háztáji gazdaság

27. § Minden önálló háztartással rendelkező termelőszövetkezeti tag - a vele közös háztartásban élő családtagjaival együtt - személyes használatra háztáji gazdaság fenntartására jogosult. Megilleti a háztáji gazdaság az önálló háztartással rendelkező öreg vagy munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tagot is, tekintet nélkül arra, hogy nyugellátásban részesül-e vagy sem.

28. § (1) A földdel belépő tag a háztáji földet - a közgyűlés hozzájárulásával - az általa bevitt földből tarthatja vissza, ha az a közös tábla kialakítását nem gátolja. A saját tulajdonban lévő, visszatartott háztáji földnek a belterületen, tanyai belsőségben vagy zárt kertben fekvő részével, mint személyi tulajdonnal, szabadon rendelkezik, de ha azt elidegeníti, a termelőszövetkezettől háztáji célra földet nem kaphat.

(2) Annak a részére, akinek a belépésekor földje nincs, vagy háztáji földet az általa bevitt földből nem tarthat vissza, háztáji földet a közös használatban álló földekből kell használatra kijelölni. Háztáji földet kell kijelölni az önálló háztartást alapító tag részére is.

(3) A háztáji föld területe - a közgyűlés határozatától függően - 1 kat. hold lehet. A háztáji föld területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöst is, valamint a be nem épített házhelyet.

(4) A háztáji föld használatával járó minden terhet a használó köteles viselni.

29. § A termelőszövetkezet tagja és a vele közös háztartásban élő családtagok - a lakóházon és a háztáji földön kívül - a háztáji gazdaságban együttesen legfeljebb a következő vagyontárgyakat tarthatják:

a) a beépített telket, az udvart, a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges és a háztáji földön, illetőleg a lakótelken lévő épületeket;

b) egyszerűbb mezőgazdasági munkaeszközöket és kéziszerszámokat;

c) egy tehenet, egy-két növendékmarhát, egy-két anyakocát malacaival, évente három-négy hízósertést, öt juhot vagy kecskét, korlátlan számú baromfit, házinyulat és méhcsaládot.

30. § A háztáji föld nagyságát és a háztáji gazdaságban tartható vagyontárgyak mértékét a 28. § (3) bekezdésében és a 29. §-ban megjelölt kereteken belül - figyelemmel a gazdálkodás helyi viszonyaira, illetőleg a közös háztartásban élő családtagok számára, a tagoknak és családtagjaiknak a termelőszövetkezet közös munkájában való részvételére, valamint az általuk megszerzett munkaegységekre - a közgyűlés határozza meg.

A bevitt föld kiadása kilépés vagy kizárás esetén

31. § (1) Abban az esetben, ha a tagsági viszony kilépés folytán [17. § (1) bekezdés] szűnik meg, a kilépéskor folyó gazdasági év végén, ha pedig a tagsági viszony kizárás folytán szűnik meg, a közgyűlés által meghatározott időpontban kell a tag által bevitt földdel azonos értékű, lehetőleg azonos nagyságú és művelési ágú földet elsősorban a termelőszövetkezet szétszórtan fekvő parcelláiból vagy a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága által erre a célra átengedett állami tartalékföldből, ezek hiányában a táblák szélén lévő földekből a volt tag részére kiadni.

(2) Rendkívüli kilépés [17. § (2) bekezdés] esetén a kilépő kérésére a földet a kilépéskor folyó gazdasági év végén kell kiadni.

(3) Ha a föld kiadása nem a kilépéskor folyó gazdasági év végén történik, a föld kiadásának időpontjáig a volt tag részére haszonbért kell fizetni.

(4) A haszonbérlet címén bevitt földet kilépés vagy kizárás esetében nem lehet kiadni, a haszonbérlet a szerződés szerint továbbra is fennmarad.

A közös vagyon

32. § A termelőszövetkezet közös vagyonához tartozik mindaz a vagyontárgy, amely törvényes jogcímen a termelőszövetkezet tulajdonában, állandó jellegű kezelésében vagy használatában van.

33. § (1) Az állam a tulajdonában lévő földet ingyenes és örök használatba adja a termelőszövetkezetnek.

(2) A termelőszövetkezet törvényes birtokosa a közös használatában lévő földnek, azon épületeket emelhet, amelyeknek tulajdonosává válik.

(3) A közös használatban lévő földön a lábonálló termés már a betakarítás előtt is a termelőszövetkezet tulajdona.

34. § (1) A termelőszövetkezet közös használatában lévő földet megterhelni nem lehet.

(2) A föld közös használatba adása előtt keletkezett terhek miatt a termelőszövetkezeti használatban lévő földeket nem lehet végrehajtás alá vonni.

35. § (1) A termelőszövetkezet köteles a közös használatában lévő földet rendeltetésének megfelelően, tervszerűen használni, annak megműveléséről és a talajerő fenntartásáról gondoskodni.

(2) A termelőszövetkezet közös használatában lévő földet haszonbérbe adni vagy használatát -a kijelölt [28. § (2) és (3) bekezdés] háztáji föld kivételével - bármilyen címen átengedni tilos. E tilalom ellenére létrejött szerződés semmis és a haszonbérlő részére csupán a ténylegesen elvégzett munka díját kell megtéríteni.

36. § (1)[8] A termelőszövetkezet fel nem osztható szövetkezeti alapot, amortizációs alapot, vetőmag- és takarmányalapot, továbbá szociális és kulturális alapot köteles létesíteni. A termelés biztonsága érdekében az alapszabály vagy a közgyűlés egyéb alapok létesítését is elrendelheti.

(2) A fel nem osztható szövetkezeti alapot a termelőszövetkezet megszűnése esetén sem lehet a tagok között felosztani, hanem azt mezőgazdasági szövetkezeti célra kell fordítani.

(3)[9] Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy az amortizációs alapképzésének módját és felhasználásának szabályait, a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendelettel megállapítsa.

Felelősség a termelőszövetkezet tartozásaiért

37. § (1) A termelőszövetkezet alakítását előkészítő személyek által a megalakulás előtt a termelőszövetkezet nevében kötött szerződések a közgyűlés jóváhagyása esetén kötelezik a termelőszövetkezetet.

(2) Ha a termelőszövetkezet közgyűlése a megalakulás előtt kötött szerződés jóváhagyását megtagadja, a szerződést kötő személyek egyetemlegesen kötelesek a velük szerződő félnek a szerződéskötésből eredő kárát megtéríteni; rosszhiszeműség esetében teljes kártérítéssel tartoznak.

38. § (1) A termelőszövetkezet tartozásaiért a tulajdonában levő összes vagyontárgyakkal felelős.

(2) A termelőszövetkezet hitelezői igényükkel a tagok ellen nem fordulhatnak.

A termelőszövetkezeti közös használatban lévő föld öröklése

39. § A termelőszövetkezeti tag vagy családtagja halála esetén az elhaltnak a termelőszövetkezet közös használatában lévő földtulajdona öröklésére az általános szabályokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

a) ha az örökös a termelőszövetkezet tagja, vagy ott családtagként rendszeresen dolgozik, az örökölt földet úgy kell tekinteni, mintha azt az örökös adta volna a termelőszövetkezet közös használatába;

b) ha a termelőszövetkezeten kívülálló örökös mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozik, kérésére földjét a rendkívüli kilépés szabályai [31. § (1) bekezdés] szerint kell kiadni;

c) ha a termelőszövetkezeten kívülálló örökös élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel nem foglalkozik, földjére - a termelőszövetkezet kérésére - az örökös és a termelőszövetkezet között tartós, határidő nélküli haszonbérleti jogviszony jön létre;

d) ha a haszonélvezetre jogosult túlélő házastárs termelőszövetkezeti tag, alapszabály szerinti földjáradék, ha pedig nem tagja a termelőszövetkezetnek, haszonbér illeti meg;

e) ha a földet az állam örökli, a föld a termelőszövetkezet ingyenes és örök használatában marad.

A termelőszövetkezet gazdasági tervékenysége

40. § (1) A termelőszövetkezet gazdasági tevékenysége a nagyüzemű mezőgazdasági termelésre, az ezzel összefüggő beszerzésre és értékesítésre terjed ki. Emellett kisegítő gazdasági melléktevékenységet is folytathat, a közös gazdaság és a tagok háztáji gazdasága termeivényeinek feldolgozására segéd- és feldolgozó üzemeket létesíthet.

(2) A termelőszövetkezet közös gazdálkodását a közgyűlés által elfogadott éves termelési terv és bevétel-kiadási költségvetés alapján folytatja.

41. § (1) A termelőszövetkezetben a közös munkát a tagok és családtagjaik a közgyűlés által megállapított munkaszervezetben és munkarend szerint végzik,

(2) A tagok (családtagok) munkáját, a végzett munka mennyiségét és minőségét egyaránt kifejező és a helyi viszonyoknak megfelelő munkaegységgel kell értékelni.

(3) A munkaegységgel való értékelés módszerét, az elosztás szocialista alapelveinek megfelelően, a termelőszövetkezet közgyűlési határozattal továbbfejlesztheti, amit az alapszabályba fel kell venni.

42. § A termelőszövetkezet köteles - földterületének és gazdasága jellegének megfelelően - a termelés szakszerű vezetésére olyan szakképzett mezőgazdászt vagy megfelelő gyakorlati ismeretekkel rendelkező gazdát, elsősorban a tagok közül kijelölni, vagy tagként felvenni, illetőleg alkalmazni, aki a termelőszövetkezet mezőgazdasági termelését megfelelően irányítani és fejleszteni képes.

43. § (1) A termelőszövetkezet gazdálkodásáról pontos és folyamatos számvitelt (nyilvántartás, könyvelés stb.) kell vezetni és a gazdálkodás eredményéről időszakonként, de legalább évenként közgyűlésen kell beszámolni.

(2) A termelőszövetkezet számvitelével, ügyvitelével, valamint pénz- és hitelgazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátásáról elsősorban a tagok sorából kijelölt, vagy - ha a tagok között erre alkalmas személy nincs - a termelőszövetkezet által tagként felvett, illetőleg alkalmazott, megfelelő képesítéssel rendelkező könyvelő útján kell gondoskodni.

(3) A termelőszövetkezet köteles a képviseletére és a termelőszövetkezet nevében aláírásra jogosultakról a járási mezőgazdasági osztály által hitelesített képviseleti könyvet vezetni.

Zárszámadás, jövedelemelosztás

44. § (1) A vezetőség a termelőszövetkezet gazdálkodásáról a közgyűlésnek az év végén zárszámadásban köteles beszámolni.

(2) A közgyűlés a zárszámadás elfogadása felől a vezetőség beszámolója és az ellenőrző bizottság jelentése alapján határoz.

(3) A közgyűlés által elfogadott zárszámadás érvényességéhez a járási mezőgazdasági osztály megerősítése szükséges.

45. § (1) A termelőszövetkezet köteles a fel nem osztható szövetkezeti alapot gazdasági megszilárdítása, folyamatos fejlődése érdekében évről-évre, a tagok között kiosztható - pénzbeli és természetbeni - részesedésnek legalább 10%-ával gyarapítani,

(2) A szociális-kulturális alapot a termelőszövetkezet jövedelméből évente ki kell egészíteni és abba a tagok között kiosztható pénzbeli és természetbeni részesedésnek legalább 2-2%-át kell helyezni.

46. § (1) Az állam iránti és egyéb kötelezettségek teljesítése, valamint az alapok kielégítése után fennmaradó jövedelmet olymódon kell felosztani, hogy abból a tagok és családtagok túlnyomó részben munkájuk alapján - a teljesített munkaegységek arányában - részesüljenek és annak csak kisebb részét lehet földjáradékra fordítani.

(2)[10] A földjáradék mértékét úgy kell megállapítani, hogy a földjáradék a termelőszövetkezetbe bevitt, saját föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után - a közgyűlés határozatától függően - 5-10 kg búza állami felvásárlási áron számított forintértéke legyen. A földjáradékból a földadót nem lehet levonni. A kataszteri tiszta jövedelemnek a földjáradék megállapításánál figyelembe vehető mértéke a 25. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - kat. holdanként nem haladhatja meg a 16 aranykoronát. Egy termelőszövetkezeti tag a vele közös háztartásban élő családtagokkal együtt legfeljebb 25 kat, hold föld alapulvételével részesülhet földjáradékban. A termelőszövetkezetben földjáradék címén kifizetésre kerülő teljes összeg pedig nem lehet több, mint a tagok között kiosztható részesedés bevitt földekre eső részének 25 százaléka.

(3)[11]

47. § A tagok jövedelemrészesedésére a végzett munka arányában a termelőszövetkezet évközben előleget folyósíthat.

A termelőszövetkezet szervei

48. § (1) A termelőszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot.

(2) A közgyűlés a jogszabályok rendelkezései és az alapszabály megtartásával a termelőszövetkezetet érintő bármely kérdésben jogosult dönteni.

(3) Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) döntés a tagok felvételéről, kilépésének elfogadásáról és -kizárásáról;

c) a termelőszövetkezet elnökének, a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, elmozdítása és visszahívása;

d) a termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés, valamint a zárszámadás megvitatása, elfogadása, illetőleg módosítása, határozathozatal a jövedelem felosztása és a veszteség viselése felől;

e) döntés a jelentősebb szerződések megkötése vagy jóváhagyása felől;

f) döntés a tagok által bevitt vagyontárgyak átvételéről és az ellenérték megállapítása;

g) a földjáradék mértékének megállapítása;

h)[12] a munkaegységre, valamint a munkán alapuló jövedelemrészesedésre vagy a szociális segélyre vonatkozó, illetőleg általában a tagsági viszonnyal kapcsolatban felmerülő vita eldöntése, ha a követelés értéke a 300 Ft-t meghaladja.

i) döntés a termelőszövetkezet egyesüléséről;

j) mindaz, amit jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(4)[13] a 15. § (4) és a 16. § (2) bekezdésében említett közgyűlési határozaton felül a bíróság előtt keresetet lehet indítani:

a) a lakásbérletből vagy a lakáshasználatból származó vitáról döntő határozat ellen;

b) a kilépéssel, átlépéssel, a tagsági viszony szüneteltetésével vagy a kizárással kapcsolatos vagyonjogi igényről döntő határozat ellen, kivéve a föld kijelölése tárgyában hozott határozatot.

(5)[14] A járási tanács végrehajtó bizottságához (továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) lehet fordulni:

a) a (3) bekezdés b) pontja alapján hozott határozat ellen a felvételi kérelmet elutasító határozat kivételével;

b) a tag átlépésének elfogadása, illetőleg a tagsági viszony szüneteltetése tárgyában hozott határozat ellen;

c) minden olyan vagyoni jogvita tárgyában hozott határozat ellen, - kivéve a földjáradékkal kapcsolatos közgyűlési határozatot - amelyet a (4) bekezdés, valamint törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet nem utal bírósági hatáskörbe.

49. § (1) A közgyűlés - ha a jelen törvényerejű rendelet kivételt nem tesz - határozatképes, ha azon a tagoknak legalább kétharmada jelen van.

(2) Ha a jelen törvényerejű rendelet vagy az alapszabály másként nem rendelkezik, a közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados szótöbbség (minősített többség) szükséges a 18. §-ban, a 23. § (2) bekezdésében, a 48. § (3) bekezdésének a) és i) pontjában, az 56. § (1) bekezdésében, valamint a 68. § (1) bekezdésében megjelölt esetekben. A tagok csak személyesen szavazhatnak. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) Ha a közgyűlés a megjelentek számára tekintettel nem határozatképes, azonos napirenddel legkésőbb harminc napon belül újabb közgyűlést kell összehívni. Ez a közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, kivéve a minősített többség döntésére fenntartott ügyeket.

50. § (1) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközökben, de legalább három havonként, továbbá akkor kell összehívni, ha:

a) a termelőszövetkezet gazdálkodásának érdeke megkívánja;

b) az ok és a cél megjelölésével a tagok 10 százaléka - de legalább öt tag -, az ellenőrző bizottság, vagy a járási (járási jogú városi, városi kerületi; a továbbiakban: járási) tanács végrehajtó bizottsága írásban kéri,

c) a vezetőség vagy az ellenőrző bizottság taglétszáma a jelen törvényerejű rendeletben, illetőleg az alapszabályban meghatározott legkisebb mérték alá csökken, vagy azok kiegészítése egyéb okból szükséges.

(2) A közgyűlés összehívása a vezetőség feladata. Ha a vezetőség e kötelezettségét nem teljesíti, a közgyűlés összehívása iránt a járási tanács végrehajtó bizottsága intézkedik.

51. § (1) Ha a termelőszövetkezet taglétszáma vagy a települési viszonyok indokolttá teszik, az alapszabály a közgyűlés jogkörét egészben vagy részben küldöttgyűlésre ruházhatja.

(2) A termelőszövetkezeti közgyűlés küldötteit - az alapszabály előírása szerint - legfeljebb egy évi időtartamra a tagok közül kell választani. A küldöttek jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

(3) A küldöttgyűlésre egyébként - ha jogszabály vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

52. § (1)[15] A járási végrehajtó bizottság a termelőszövetkezeti tag bejelentése alapján, az ügyész óvására, illetőleg hivatalból is megsemmisítheti a közgyűlés határozatát, ha az jogszabályt, illetőleg alapszabályt sért. Nincs helye az olyan határozat megsemmisítésének, amely ellen a bíróság előtt keresetet lehet indítani.

(2) A határozat megsemmisítése nem sértheti a jóhiszeműen szerzett jogokat.

53. § (1) A közgyűlések közötti időszakban a termelőszövetkezet ügyeit a vezetőség intézi. A vezetőség legalább három tagból áll. Elnökét és tagjait a közgyűlés a termelőszövetkezet tagjai sorából legalább négy év tartamára választja.

(2) A vezetőség köteles gondoskodni a termelőszövetkezet termelési tevékenységének és számvitelének - a nagyüzemű gazdálkodás követelményeinek megfelelő - szakszerű ellátásáról, a kötelezettségek teljesítéséről, valamint a jogok érvényesítéséről, felelős a termelőszövetkezet gazdálkodásának irányításáért, a jogszabályok és az alapszabály megtartásáért, valamint a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért.

(3)[16] A vezetőség hatáskörébe tartozik - a 15. § (1) bekezdésében foglaltakon felül - a tagsági viszonyból származó vita eldöntése, ha a jogvita

a) a munkarend és a munkafegyelem megtartásából, a munkabeosztásból, illetőleg a termelőszövetkezet belső igazgatásából származik;

b) munkaegységre, valamint a munkán alapuló Jövedelemrészesedésre, vagy a szociális segélyre vonatkozó, illetőleg általában a tagsági viszonnyal kapcsolatban felmerülő vita eldöntése, ha a követelés értéke a 300 Ft-ot nem haladja meg.

(4)[17] A vezetőség határozata ellen a közgyűléshez lehet fordulni. A közgyűlés határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(5)[18] A vezetőség elnöke egyben a termelőszövetkezetnek is elnöke. Az elnök a termelőszövetkezet felelős vezetője és törvényes képviselője, aki a termelőszövetkezet gazdálkodását és ügyvitelét a vezetőség nevében irányítja.

54. § (1) A termelőszövetkezet ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság. Az ellenőrző bizottság legalább három tagból áll. Tagjait a közgyűlés három év tartamára a termelőszövetkezet tagjai sorából választja meg.

(2) Az ellenőrző bizottság feladata a közös vagyon kezelésének, a közös gazdálkodásnak, a tagokkal való elszámolásnak, a közgyűlés határozatai végrehajtásának, valamint a jogszabályok és az alapszabály megtartásának ellenőrzése. Az ellenőrző bizottság jogosult a termelőszövetkezet működésével kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni és vizsgálatának foganatosításához az illetékes szervtől szakértő kirendelését kérni.

(3) Ha az ellenőrző bizottság a vizsgálat során jogszabályba ütköző, az alapszabályt vagy a termelőszövetkezet érdekeit sértő magatartást tapasztal, köteles a vezetőséget, illetőleg az elnököt figyelmeztetni, ennek eredménytelensége esetén pedig a közgyűlés összehívását kezdeményezni [50. § (1) bekezdés b) pont.].

(4) Az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a mérleg megállapítása, a tiszta jövedelem felhasználása, illetőleg a zárszámadás elfogadása felől a közgyűlés nem határozhat.

55. § (1) A vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjai felelősek a termelőszövetkezetnek azért a kárért, amelyet működésük körében a jogszabályok vagy az alapszabály megszegésével okoztak. Ha a károkozás szándékos magatartásból ered, a felelősség egyetemleges, egyéb vétkes magatartással okozott kárért közrehatásuk arányában felelnek.

(2) Mentesül a felelősség alól az, aki a kártokozó határozat meghozatalában, vagy a kártokozó intézkedés megtételében nem vett részt, továbbá, aki résztvett ugyan, de a határozat ellen szavazott, illetőleg az intézkedés ellen tiltakozott.

(3) A jelen §-ban szabályozott kártérítési igény - szándékos károkozás kivételével - a megbizatás megszűntétől számított egy év alatt elévül.

56. § (1) A vezetőséget és az ellenőrző bizottságot, illetőleg annak egyes tagjait a közgyűlés fegyelmi határozattal elmozdíthatja, ha jogszabályt vagy az alapszabályt sértő magatartást tanúsítanak; amennyiben pedig tisztségüket egyébként nem megfelelően látják el, a közgyűlés őket visszahívhatja.

(2) A vezetőség vagy az ellenőrző bizottság tagjai ellen indított fegyelmi eljárásba be kell vonni a járási mezőgazdasági osztály képviselőjét is.

57. § A vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjai, valamint a termelőszövetkezet számvitelének vezetője nem állhatnak egymással, házastársi, fel- vagy lemenő ágon, illetőleg oldalágon elsőízig rokoni kapcsolatban.

A termelőszövetkezetek felügyelete

58. § (1) A termelőszövetkezetek állami felügyeletét a Minisztertanács a földművelésügyi miniszter és a tanácsok végrehajtó bizottságai útján látja el.

(2) A Termelőszövetkezeti Tanács - a jelen törvényerejű rendeletben és külön jogszabályokban meghatározott feladatok teljesítésével - segíti és támogatja az állami felügyeletet gyakorló szervek tevékenységét.

A termelőszövetkezetek egyesülése

59. § Két vagy több termelőszövetkezet egyező közgyűlési határozattal elhatározhatja, hogy egyik a másikba beolvad, illetőleg új termelőszövetkezetté egyesülnek.

60. § (1) Egyesülés (beolvadás) elhatározásához a közgyűlésnek minősített többséggel hozott határozata és az új alapszabály megállapítása szükséges.

(2) Egyesülés (beolvadás) esetén a termelőszövetkezetek vagyonát egyesíteni kell. A korábbi jogok és kötelezettségek a jogutód termelőszövetkezetre szállnak át.

61. § Az engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket [3. § (2) bekezdés] a termelőszövetkezetek egyesülése (beolvadása) esetén is értelemszerűen alkalmazni kell.

III. FEJEZET

TERMELŐSZÖVETKEZETI CSOPORT

62. § (1) A termelőszövetkezeti csoport működésénél a következő alapvető szabályokat kell megtartani.

a) A tagok a termelőszövetkezeti csoport használatába adott szántóföldeken táblás műveléssel, közös vetésforgóban, közös vetésterv alapján gazdálkodnak.

b) A szántóföldi növénytermelés alapvető munkáit (gépi és fogatos szántás, kalászosok vetése) a tagok személyesen, közösen végzik; a közös munkába a családtagok is bevonhatók.

c) Közösen végzik a közös termelést szolgáló beszerzést és értékesítést.

d) A közös gazdaság fejlesztése céljából fel nem osztható szövetkezeti alapot, az üzemviteli költségek fedezésére pedig üzemi alapot létesítenek; közgyűlési határozattal más alapot is létesíthetnek.

e) Éves termelési és pénzügyi tervet, valamint az év végén gazdasági beszámolót (zárszámadási mérleget) készítenek.

(2) A termelőszövetkezeti csoport a közös termelőtevékenységgel összefüggően segéd- és feldolgozó üzemet létesíthet, amelyben a közösen előállított termeivényeket feldolgozhatja.

63. § (1) A termelőszövetkezeti csoport tagjának jogai és kötelezettségei különösen a következők:

a) a közös gazdálkodás jövedelméből teljesített munkája és vagyoni érdekeltsége szerint részesedik, a vagyoni érdekeltség alapján kiadott részesedés azonban nem haladhatja meg a közös jövedelem 60 százalékát;

b) igényt tarthat - térítés ellenében - a tagok egyéni termeléséhez közösen beszerzett eszközökből és anyagokból a szükséges mennyiségre;

c) a közös termelő tevékenység sérelme nélkül - térítés ellenében - igényt tarthat a termelőszövetkezeti csoport rendelkezésére álló mezőgazdasági eszközök használatára, valamint a tagok számára biztosított szolgáltatásokra;

d) a szükséges trágyamennyiséget vetésterületi részesedése arányában, a közgyűlés által megállapított mértékben köteles a termelőszövetkezeti csoport rendelkezésére bocsátani;

e) a termelőszövetkezeti csoport üzemi alapjához évenként vetésterületi részesedése arányában, a közgyűlés által megállapított mértékben köteles hozzájárulni.

(2) A termelőszövetkezeti csoport tagját egyébként a termelőszövetkezet tagjának jogai és kötelezettségei (10-12. §) illetik meg azzal a eltéréssel, hogy a munkaegység alkalmazása nem kötelező és földjáradékra nem tarthat igényt.

64. § A jelen törvényerejű rendeletnek a földbevitelre (20. §) és a háztáji földre (28. §) vonatkozó rendelkezéseit a termelőszövetkezeti csoport tagjára azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy csak a szántóföldet köteles közös használatba adni és abból háztáji célra földet csak abban az esetben tarthat vissza, ha a közös tevékenység a szántóföldi növénytermelés minden munkájára kiterjed és más művelési ágú földje nincsen vagy az a háztáji földterület mértékét nem éri el.

65. §[19] A fel nem osztható szövetkezeti alapot a termelőszövetkezeti csoport köteles évről évre a közös használatban levő összes földterület után kat. holdanként a földművelésügyi miniszter által - a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével és. a pénzügyminiszterrel egyetértésben - meghatározott összeggel növelni.

66. § (1) A közgyűlés elhatározhatja, hogy a szántóföldi növénytermelés alapvető munkáin felül további munkákat, vagy a termelési folyamat valamennyi munkáját közösen végzik. Kiterjesztheti továbbá a közös termelő tevékenységet a szántón felül egyéb művelési ágú ingatlanokra is.

(2) A közgyűlés határozatával a közös termelő tevékenységet - részben vagy egészben - az állattenyésztésre is ki lehet terjeszteni. Ilyen esetben a közös állattenyésztés megvalósításához a tagok a közgyűlés által megállapított mértékben és módon természetben vagy pénzben járulnak hozzá.

(3) A közgyűlés elhatározhatja, hogy a tagok kötelesek a közös gazdálkodáshoz szükséges termelőeszközeiket esetenként vagy a gazdasági év tartamára térítés ellenében a termelőszövetkezeti csoport rendelkezésére bocsátani.

67. § A termelőszövetkezeti csoport a növénytermelés valamennyi ágára kiterjedő gazdálkodását a termelőszövetkezetekre irányadó szabályok szerint is megszervezheti. Ebben az esetben a II. fejezetben foglalt rendelkezéseket a termelőszövetkezeti csoportra is alkalmazni kell, az alábbi eltérésekkel:

a) a termelőeszközök bevitelének kötelezettsége az igásállatokra és az ezekkel kapcsolatos felszerelésekre, továbbá a szántóföldi növénytermelés, kert-, szőlő- és gyümölcsgazdálkodás folytatásához szükséges termelőeszközökre áll fenn;

b) segéd- és feldolgozó üzemet csak a 62. § (2) bekezdésében meghatározott keretben lehet létesíteni.

68. § (1) Termelőszövetkezeti csoport termelőszövetkezetté való átalakulását bármikor elhatározhatja. Az átalakuláshoz a közgyűlésnek minősített többséggel hozott határozata és az új alapszabály megállapítása szükséges.

(2) Átalakulás esetében a korábbi jogok és kötelezettségek a jogutód termelőszövetkezetre szállnak át.

(3) Az engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket [3. § (2) bekezdés] átalakulásnál is értelemszerűen alkalmazni kell.

69. § (1) A II. fejezetben a termelőszövetkezetekre megállapított rendelkezéseket a termelőszövetkezeti csoportokra is alkalmazni kell a 62-66. §-ból folyó eltérésekkel, továbbá a 67. §-ban foglalt, valamint a jelen § (2) és (3) bekezdésében felsorolt kivételekkel.

(2) A kártérítési felelősségnek a 14. § (2) bekezdése második mondatában megállapított felső határa az átlagmunkaegység-részesedés helyett a termelőszövetkezeti csoport tagjai által az előző évben elért átlagos részesedésnek egy tagra eső egy havi összege.

(3) A termelőszövetkezeti csoportokra nem lehet alkalmazni a következő rendelkezéseket:

a) a kizárási okok közül a 18. § e) pontját,

b) a föld és egyéb termelőeszközök tekintetében a 22. § (5) bekezdését, a 23. §-t, a 24. § (1) bekezdése a) és c) pontját, a 25. § (1) és (3) bekezdését, a 26. §-t és a 39. § e) pontját,

c) a közös vagyon tekintetében a 33. § (1) bekezdését és a 36. § (1) bekezdését,

d) a gazdasági tevékenység tekintetében a 40. § (1) bekezdését és a 41. §-t,

e) a zárszámadás és a jövedelemelosztás tekintetében a 45. és 46. §-t,

f) a közgyűlés hatásköre tekintetében a 48. § (3) bekezdésének g) pontját.

IV. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Termelőszövetkezeti döntőbizottság

70. §[20] (1) A termelőszövetkezet, illetőleg a termelőszövetkezeti csoport és tagja között a tagsági viszonyból származó vitás ügyek eldöntése az előző rendelkezések szerint akkor is jogvita eldöntésére egyébként jogosult szervek (vezetőség, közgyűlés, tanácsi végrehajtó bizottság, bíróság) hatáskörébe tartozik, ha a jogvita a tagsági viszony megszűnése után merül fel, illetőleg ekkor kerül sor az igény elbírálására.

(2) A termelőszövetkezet, illetőleg a termelőszövetkezeti csoport és tagja között nem tagsági viszonyból származó vitás vagyoni ügyek eldöntése bírósági útra tartozik.

70/A. §[21] (1) A termelőszövetkezetek, illetőleg a termelőszövetkezeti csoportok egymás közötti vitás vagyoni ügyei - a föld használatával kapcsolatos viták kivételével - ha törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a bíróság, egyéb vitás ügyei pedig a tanács végrehajtó bizottságának a hatáskörébe tartoznak.

(2)[22] A termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok) egymás közötti nem vagyonjogi vitáiban - a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottjának meghallgatásával -

a) a járási végrehajtó bizottság dönt, ha mindkét termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport) ugyanannak a járásnak a területén van;

b) a megyei tanács végrehajtó bizottsága dönt, ha a termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok) különböző járásban, de ugyanannak a megyének a területén működnek;

c) a Kormány által - a Termelőszövetkezeti Tanács elnökének meghallgatása után - kijelölt megyei tanács végrehajtó bizottsága dönt, ha a termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok) különböző megyék területén működnek.

70/B. §[23] (1) A vezetőség határozata ellen a határozat közlésétől számított 15 nap alatt lehet a közgyűléshez fordulni.

(2) A közgyűlés határozata ellen a határozat közlésétől számított harminc nap alatt lehet jogorvoslattal élni. Ha a fél a határidőt elmulasztotta, igazolási kérelemmel élhet.

(3) A járási végrehajtó bizottság a közgyűlés határozatát megsemmisítheti; határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

70/C. §[24] (1) A vezetőségnek és a közgyűlésnek a termelőszövetkezeti tagot marasztaló jogerős határozatát a vezetőség hajtja végre. A vagyoni marasztalást tartalmazó határozatot a termelőszövetkezeti tag járandóságából való levonás útján kell végrehajtani.

(2) Ha a vezetőség a végrehajtást nem tudja foganatosítani, úgyszintén ha a vezetőség vagy a közgyűlés határozata nem a termelőszövetkezet tagját marasztalja, a határozat végrehajtása a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik. A járási végrehajtó bizottság hatáskörébe tartozik azonban a közgyűlési határozattal elfogadott zárszámadásban a termelőszövetkezeti tag javára pénzfizetési kötelezettséget tartalmazó rendelkezés végrehajtása.

(3) A 15. § (2) bekezdésében, valamint a 48. § (4) bekezdésének b) pontjában említett esetben a közgyűlés határozatának a végrehajtása akkor is bírósági végrehajtási útra tartozik, ha a jogosult a keresetet határidőn belül nem indította meg.

Elévülés

71. § A termelőszövetkezeti tagsági viszonyból származó követelés, valamint a termelőszövetkezeteknek és a termelőszövetkezeti csoportoknak egymással szemben támasztott bármely követelése - ha jogszabály kivételt nem tesz - két év alatt elévül.

Kedvezmények csökkentése és megvonása

72. § (1) A megyei tanács végrehajtó bizottsága csökkentheti vagy megvonhatja az állam által nyújtott kedvezményt, illetőleg támogatást attól a termelőszövetkezettől (termelőszövetkezeti csoporttól), amely jogszabály- vagy alapszabályellenes működést fejt ki.

(2) Ezt a rendszabályt alkalmazni lehet abban az esetben is, ha a termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport) a kedvezmény vagy támogatás igénybevételére megállapított feltételeket nem teljesíti.

Működési engedély megvonása. Felszámolás

73. § (1) A megyei tanács végrehajtó bizottsága megvonhatja a működési engedélyt attól a termelőszövetkezettől vagy termelőszövetkezeti csoporttól, amely a jelen törvényerejű rendeletben foglalt szabályokat - ismételt figyelmeztetés ellenére -nem tartja meg. A működési engedély megvonásához a földművelésügyi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.

(2)[25] A földművelésügyi miniszter a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével, valamint az igazságügy- és a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelettel állapítja meg a megszűnt termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport felszámolásával kapcsolatos szabályokat.

Hatálybalépés

74. § (1) A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg az 5/1958. (I. 15.) Korm. számú rendelet 2-4. §-a és 14. §-ának (1)-(4) bekezdése, az 1.091/1956. (IX. 11.) számú minisztertanácsi határozat I. része 1. pontjának még érvényben levő rendelkezései, 2. és 4. pontja, továbbá az 1.031/1951. (XI. 11.) számú minisztertanácsi határozatnak, valamint az 1.070/1953. (XI. 12.) számú és az 1.067/1955. (VII. 28.) számú minisztertanácsi határozattal megerősített, illetőleg módosított "Mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabálya", s az 1.068/1955. (VII. 28.) számú minisztertanácsi határozattal megerősített "Termelőszövetkezeti csoport mintaalapszabálya" még érvényben levő rendelkezései hatályukat vesztik.

(2)[26] A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról - a Minisztertanács részére fenntartott kérdések kivételével - a földművelésügyi miniszter a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével és az érdekelt miniszterekkel egyetértésben gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára