4/1960. (VII. 31.) MM rendelet
a tankötelezettségről és az általános iskoláról szóló törvényerejű rendeletek végrehajtásáról
A tankötelezettségről és az általános iskoláról szóló, az 1959. évi 29. törvényerejű rendelettel módosított 1951. évi 15. törvényerejű rendeletet (a továbbiakban: Tvr.) Végrehajtása tárgyában - annak szövegét ehelyütt is közölve - a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:
[A Tvr. szövegét a vastagabb, a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövegét pedig a vékonyabb betűkkel szedett szöveg tartalmazza.]
I. FEJEZET
A tankötelezettség
(1) Minden gyermek köteles az általános iskola nyolc osztályának elvégzése érdekében a hatodik életévének betöltése után legfeljebb 9 tanéven át megszakítás nélkül általános iskolai tanulmányokat folytatni.
(2) Az általános iskolában az oktatás ingyenes, ehhez képest a tanulók sem beíratási díjat, sem tandíjat, sem pedig egyéb díjat nem fizetnek.
(3) A dolgozók rászoruló és arra érdemes gyermekeit tanulmányi segélyben lehet részesíteni. A segélyezés módját és mértékét a művelődésügyi miniszter szabályozza.
(1) A tankötelezettség a gyermek hatodik életévének betöltését követő szeptember hó 1. napjával kezdődik és annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a nyolcadik osztályt elvégzi.
(2) Ha a tanköteles gyermek az általános iskola nyolcadik osztályát nem végzi el, annak a tanévnek a végéig tanköteles, amelyben tizenötödik életévét betölti.
Vhr. 1. § (1) A Tvr. 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést e rendelet hatálybalépésekor már tanköteles korban levő tanulók tekintetében fokozatosan kell végrehajtani akként, hogy a tankötelezettség kilenc tanéves időtartamra
a) az 1959/60. tanévtől kezdve azokra a tanulókra alkalmazható, akik az 1959/60, tanévben az általános iskola I-V. osztályba járnak;
b) az 1960/61., 1961/62. és 1962/63. tanévtől kezdődően pedig azokra is, akik az említett tanévben a VI., VII., illetőleg a VIII. osztályba járnak.
(2) A megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi osztálya, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának oktatási osztálya az iskoláztatás adott személyi és dologi feltételeinek mérlegelése alapján az (1) bekezdésben szabályozott fokozatos végrehajtástól eltérhet és a területén működő általános iskolák tanulóinak 9 tanéves tankötelezettségét már az 1959/60. tanévtől kezdve elrendelheti.
Vhr. 2. § (1) Ha a tanköteles gyermek tankötelezettsége alatt nem végzi el az általános iskola nyolc osztályát, az iskola igazgatója a szülő (állami gondozott esetén a megyei gyermekotthon igazgatója) kérelmére további egy tanév tartamára a gyermek iskolába járását engedélyezheti.
(2) Az iskolába járás engedélyezése iránti kérelmet minden év május hó 15-ig kell az iskola igazgatójához benyújtani. Kivételesen és indokolt esetben a további iskolába járás engedélyezését a tanév megkezdése után legkésőbb október l-ig lehet kérni.
(3) Meg kell tagadni a további iskolába járás engedélyezését, ha a tanuló iskolába járása - magatartása, vagy életkor a miatt - a többi tanuló nevelése szempontjából nem kívánatos. A határozat ellen a szülő 15 napon belül fellebbezéssel élhet a közvetlen felügyeletet gyakorló művelődésügyi (oktatási) szakigazgatási szerv vezetőjéhez.
(1) A tankötelezettség tartama alatt a szülő, illetve a gyermek neveltetéséért felelős más személy (gyám, nevelőszülő stb., a továbbiakban: gyám) köteles a gondozása alatt álló tanköteles korú gyermeket általános iskolába beíratni és rendszeresen járatni.
Vhr. 3. § (1) Ha a gyermek szülei nem élnek, tankötelezettségének teljesítéséért a gyám, állami gondozásba vett gyermek esetében pedig a nevelőszülő felelős.
(2) Ha a gyermek nem szüleinek, illetőleg az (1) bekezdésben felsorolt személyeknek háztartásában él, tankötelezettségének teljesítéséért szállásadója, illetve annak a bentlakásos intézetnek (diákotthon, gyermekotthon, gyermekvédő otthon, stb.) vezetője is felelős, amelyben a gyermek el van helyezve.
(3) Azokban az esetekben, amelyekben e rendelet szülőről tesz említést, a szülő elnevezés alatt esetenként az (1) és (2) bekezdésben felsorolt személyeket is érteni kell.
A beírás ideje
Vhr. 4. § (1) A következő tanévre szóló rendes beírást a tanévzáró ünnepélyt közvetlenül követő két munkanapon kell megtartani.
(2) Az olyan tankötelesek számára, akiknek továbbhaladása a javító vagy osztályozó vizsga eredményétől függ, a tanévnyitó ünnepély előtti két munkanapon pótbeírást kell tartani.
(3) A közvetlen felügyeletet gyakorló művelődésügyi (oktatási) szakigazgatási szerv rendkívüli esetekben (elemi csapás, járvány stb.) a község (város, városi kerület) területén működő összes iskolára az (1) és (2) bekezdésben megjelölt időponttól eltérően a beírásra, illetve pótbeírásra egységesen más időpontot állapíthat meg.
(4) A beírás és pótbeírás pontos idejét (óráját) a helyi viszonyoknak megfelelően az iskola igazgatója tűzi ki. Az időpontot úgy kell meghatározni, hogy a szülők rendes napi munkájuk sérelme nélkül írathassák be gyermekeiket. Amennyiben a helységben több iskola működik, azokban a beírás idejét egyöntetűen kell megállapítani.
(5) A beírás és pótbeírás pontos idejéről az iskola igazgatója köteles évenként legalább június hó 1., illetve augusztus hó 10. napjáig a községi (városi, városi kerületi) tanács vb-át értesíteni.
A beírás közhírré tétele
Vhr. 5. § (1) A beírás pontos idejét a helyben szokásos módon (falragasz, dobszó, stb.) legkésőbb 10 (tíz) nappal a beírások, illetve pótbeírások előtt közhírré kell tenni azzal a felhívással, hogy a község (város) lakosai a gondozásuk alá tartozó tanköteles korú gyermekeket általános iskolába írassák be.
(2) A felhívás jelölje meg a beírások (pót-beírások) helyét és idejét (nap és óra), figyelmeztessen arra, hogy az általános iskolába minden tanköteles korban levő gyermeket be kell íratni, tekintet nélkül testi vagy szellemi fogyatkozására, egészségi állapotára és arra, hogy az előző tanévben az iskolába járási kötelezettség alól felmentették, vagy az iskola látogatásától eltiltották,
ha a községben (városban, városi kerületben) több általános iskola működik, adjon tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a gyermekeket lakásuk helye szerint melyik iskolába kell beíratni,
ha a községben (városban, kerületben, tanyakörzetben) valamilyen nemzetiségi tanítási nyelvű általános iskola, vagy valamelyik nemzetiségi nyelvet tantárgyként tanító általános iskola működik, adjon tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) gyermeket anyanyelvével megegyező tanítási nyelvű iskolába, illetve anyanyelvét tantárgyként tanító általános iskolába is be lehet íratni (a hirdetést a nemzetiségnek megfelelő nyelven is közzé kell tenni),
figyelmeztessen arra is, hogy a beíratás elmulasztása a Tvr. 20. §-ába ütköző szabálysértés.
(3) A beíratásokra való felhívást a községhez (városhoz) tartozó külterületi települések (major, telep, tanya, puszta) lakosai előtt is közhírré kell tenni, vagy esetleg más alkalmas módon kell gondoskodni arról, hogy a felhívás az érdekelteknek kellő időben tudomására jusson.
Iskolai körzetek
Vhr. 6. § (1) Azokban a községekben (városokban, városi kerületekben), ahol két vagy több általános iskola működik, a tanulóknak az iskolák közötti arányos elosztása céljából a község (város, kerület) területét iskolai körzetekre kell felosztani.
(2) Az iskolai körzetek beosztását és határait a művelődésügyi (oktatási) szakigazgatási szerv jóváhagyásra a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságához terjeszti. A körzetek beosztását és a körzethatárok megvonását a nevelési szempontok, a távolsági és az egyéb különleges helyi viszonyok mérlegelésével kell megállapítani. Arra kell törekedni, hogy az alsó tagozat tanulói a lakásukhoz minél közelebb fekvő iskolaépületben tanulhassanak.
(3) A felsőfokú tanítóképző intézetek és a pedagógiai főiskolák mellett működő gyakorló általános iskolák részére önálló iskolai körzeteket nem kell megállapítani. Tekintettel arra, hogy a tankötelesek nyilvántartásában ezek az iskolák is részt vesznek, a gyakorló általános iskola székhelyén működő többi általános iskolának a végrehajtó bizottság által jóváhagyott körzeti beosztását a művelődésügyi (oktatási) szakigazgatási szerv köteles a gyakorló általános iskola igazgatójával közölni.
A beírásra illetékes iskola
Vhr. 7. § (1) A tanköteles gyermeket általában a lakóhelyén működő iskolába, ha pedig a helységben több iskola működik, abba az iskolába kell beíratni, amelynek körzetében lakik.
(2) A művelődésügyi (oktatási) szakigazgatási szerv a szülő kérésére indokolt esetben engedélyt adhat arra, hogy a gyermek lakóhelye, illetőleg lakása szerint illetékes iskola helyett más községben (városban, kerületben) vagy más körzetben működő iskolába járjon. Az engedély megadására az a művelődésügyi (oktatási) szakigazgatási szerv illetékes, amelynek körzetében levő iskolába a szülő gyermekét be akarja íratni. A kérelem elbírálásakor tekintettel kell lenni az iskolában rendelkezésre álló férőhelyek számára, továbbá a kérelmező méltánylást érdemlő indokaira.
(3) Engedélyezni kell a más iskolába való beiratkozást abban az esetben, ha a tanuló kislétszámú, illetve részben osztott iskola körzetében lakik és a szülő (gondviselő) részben osztott, illetőleg osztott általános iskolába kívánja járatni.
(4) A (2) bekezdésben említett kérelmet annak az iskolának az igazgatójánál kell előterjeszteni, ahová a szülő gyermekét be akarja iratni. Az igazgató a kérést javaslatával együtt terjeszti fel a tanács művelődésügyi (oktatási) szakigazgatási szervéhez. A művelődésügyi (oktatási) szakigazgatási szerv által adott engedély hatálya a tankötelezettség egész tartamára szólhat. A gyermeket a kérelem elintézéséig is be kell íratni és a lakóhelye szerint illetékes iskolába járatni.
(5) Az elutasító határozat ellen a kérelmező 15 napon belül a felettes szakigazgatási szervhez fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozatot hozó szervnél kell benyújtani.
(6) Ha a tanköteles lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelynek tanítási nyelve megegyezik a gyermek anyanyelvével, illetve olyan iskola, amelyik a gyermek anyanyelvét tantárgyként tanítja, a szülő kívánságára a gyermeket az iskolai körzetén kívül eső, de anyanyelvével megegyező tanítási nyelvű vagy anyanyelvét tantárgyként tanító általános iskolába külön engedély nélkül beíratható.
A beírás lefolyása
Vhr. 8. § (1) Az általános iskolába az iskola körzetéhez tartozó valamennyi tanköteles korú gyermeket - létszámra való tekintet nélkül - fel kell venni.
(2) Az első osztályba való beírás alkalmával a gyermek születési anyakönyvi kivonatát (születési értesítőjét, a szülő személyi igazolványát) kell bemutatni. A be-íratásnak nem lehet akadálya az, hogy a szülő ezeket az iratokat nem tudja bemutatni. Ilyen esetben a beírást a szülő által bemondott adatok alapján kell teljesíteni, egyben pedig utasítani kell a szülőt, hogy a beíratástól számított egy hónapon belül a hiányzó iratokat mutassa be. Ha a szülő a megszabott idő alatt nem tesz eleget kötelezettségének, a hiányzó adatokat hivatalból kell beszerezni. Ha az utólag bemutatott vagy beszerzett iratokból az tűnik ki, hogy a gyermeket életkora miatt az első osztályba nem lehetett volna felvenni, őt az iskola tanulói sorából törölni kell. Az I. osztályba való beírás alkalmával azokban az iskolákban, ahol valamelyik nemzetiség nyelvét tantárgyként tanítják, a nemzetiségi szülőket külön-külön szóban is tájékoztatni kell, hogy jogukban áll gyermekük anyanyelvi oktatását kérni.
(3) A további években a beírás a tanulmányi értesítő alapján történik a tanuló és szülő esetleg módosult adatainak figyelembevételével.
(4) A bemutatott idegennyelvű okmányokhoz mellékelni kell azok hiteles fordítását is.
(2) Az általános iskolát - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - csak nyilvános tanulóként lehet végezni.
(3) Fel kell menteni az iskolába járás alól legfeljebb egy-egy tanév tartamára a tankötelest akkor, ha az iskolába járás egészségét veszélyezteti. Felmenthető az iskolába járás alól a tanköteles 14. életévének betöltése után akkor, ha a felmentést családi körülményei feltétlenül indokolttá teszik. A felmentett gyermek köteles évenként az általános iskolában osztályozó vizsgát tenni.
Vhr. 9. § (1) A rendelkezés alapján helye van a felmentésnek abban az esetben is, ha a gyermek súlyos testi fogyatékossága miatt nem képes rendszeresen iskolába járni.
(2) Az általános iskola első osztályába lépő gyermeket abban az esetben is fel kell menteni az iskolába járás alól, ha testi fejlődésében korához képest oly mértékben elmaradt, hogy rendszeres iskolába járása komoly akadályba ütközik.
(3) A családi körülmények miatti felmentés előtt az iskola Szülői Munkaközösségének véleményét ki kell kérni.
(4) A diplomáciai küldetés vagy egyéb címen külföldre utazó családok iskolaköteles gyermekei részére is adható felmentés.
(5) Az iskolába járás alól az iskola igazgatója ad felmentést. Ha a felmentés oka egy tanév alatt nem szűnt meg, a következő tanév kezdetén a felmentést ismét kérni kell.
(6) A felmentés iránti kérelemmel kapcsolatban az (1)-(2) bekezdésben megjelölt ok fennforgását hatósági (körzeti) orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Az igazgató határozatát a szülővel közlik. A határozat ellen a szülő 15 napon belül fellebbezéssel élhet a közvetlen felügyeletet gyakorló művelődésügyi (oktatási) szervhez.
(7) Az a körülmény, hogy a szülő a gyermek felmentését kéri, a tanköteles beiratkozási és iskola látogatási kötelezettségét nem érinti.
(4) Az a tanköteles, aki fertőző betegségben szenved, betegségének tartama alatt nem látogathatja az általános iskolát.
Vhr. 10 §. (1) El kell tiltani az iskola látogatásától azt a fertőző vagy arra gyanús betegségben szenvedő tanulót, aki más személyt akár közvetlenül, akár közvetve fertőzhet. El kell tiltani továbbá az iskola látogatásától azt a tanulót is, aki másra átvihető egyéb betegségben szenved vagy aki maga nem beteg, de olyan kórokozókat hordoz, amelyekkel más személyeknél fertőző betegséget okozhat és az illetékes egészségügyi hatóság járványügyi ellenőrzés alá helyezte. Az iskola látogatásától való eltiltást, valamint az eltiltás megszüntetését a hatósági orvos (körzeti orvos) rendeli el. Az eltiltásról és annak megszüntetéséről a hatósági orvos értesíti az iskola igazgatóját.
(2) Ha az eltiltás okául szolgáló betegség kóros állapot fennforgását vagy annak gyanúját az iskola épületén belül az iskolaorvos, az iskola-védőnő, a nevelő vagy az iskola igazgatója állapítja meg, az igazgató köteles a gyermeket az iskola látogatásától ideiglenesen eltiltani és ezt a területileg illetékes hatósági (körzeti) orvosnak tudomására hozni. Az iskola látogatásától való jogerős eltiltás és annak megszüntetése ebben az esetben is a hatósági (körzeti) orvos hatáskörébe tartozik.
(3) Azt a gyermeket, aki olyan testi fogyatkozásban (betegségben) szenved, hogy abból eredően az iskolai oktató- és nevelőmunkát zavarja, az iskola igazgatója eltilthatja az iskola látogatásától. Az eltiltás meghatározott időre szól és egy tanév tartamánál több nem lehet. Ha azonban az eltiltás alapjául szolgáló ok a következő tanévben is fennáll, az igazgató az eltiltást újabb tanévre meghosszabbíthatja,
(4) Az eltiltás a tankötelezettséget nem érinti. Az iskola látogatásától eltiltott tanköteles az eltiltás alapjául szolgáló ok megszűnése után tankötelezettségének további tartama alatt ismét köteles iskolába járni.
(5) Az eltiltás ideje alatt az illetékes művelődésügyi (oktatási) szerv heti 6 órában köteles az eltiltott tanuló oktatásáról gondoskodni.
(1) Azok a tankötelesek, akik testi vagy értelmi fogyatkozásuk miatt képtelenek az általános iskolában a többi tanulóval eredményesen együtt tanulni, tankötelezettségüknek gyógypedagógiai intézetben (intézményben) tesznek eleget.
(2) Az (1) bekezdésben említett gyermekek tankötelezettségének időtartamát és nevelés-oklatását a művelődésügyi miniszter szabályozza.
Vhr. 11. § (1) Minden gyermeket, aki tanköteles korát elérte, be kell íratni az általános iskola első osztályába, tekintet nélkül arra, hogy testi vagy értelmi fogyatkozásban szenved-e. A tanköteles gyermeket még abban az esetben is be kell íratni, ha olyan fogyatkozása van, amely miatt nyilvánvalóan képtelen az általános iskolai tanulmányok folytatására, illetve az általános iskola látogatására.
(2) A tanköteles korban lévő testi fogyatékos (vak, süketnéma vagy süket) gyermek gyógypedagógiai intézetbe való elhelyezése iránt az iskola igazgatója intézkedik.
(3) Azt a tankötelest, akiről általános iskolai tanulmányai során megállapítást nyert, hogy értelmi fogyatékossága miatt képtelen a többi tanulóval eredményesen együtt tanulni, Áttelepítő Bizottság elé kell utalni. Amennyiben a Bizottság a tankötelesnek gyógypedagógiai oktatását és nevelését javasolja, őt a gyógypedagógiai intézménybe (intézet, iskola, gyógypedagógiai osztály) kell áttelepíteni. Mindaddig, amíg az áttelepítés nem történik meg, vagy az áttelepített gyermeket gyógypedagógiai intézményben elhelyezni nem lehet, a tankötelest az általános iskolába kell járatni, kivéve, ha jelenléte az iskola oktató-nevelő munkáját zavarja. Ebben az esetben őt az igazgató egy-egy tanév tartamára az iskolába járás alól felmenti. Az áttelepítés tárgyában hozott határozat ellen a szülő 15 napon belül fellebbezéssel élhet a közvetlen felügyeletet gyakorló művelődésügyi (oktatási) szervhez.
(4) Az áttelepítésre javasolt gyermek orvosi vizsgálatáról, illetve szakorvosi vizsgálatra utalásáról az igazgató felhívása alapján az iskolaorvos gondoskodik. Gyógypedagógiai intézetbe való áttelepítés szükségességéről tehát sem hatósági, sem egyéb orvosi bizonyítványt a szülőnek külön beszerezni nem kell. Az iskolaorvos felhívására az illetékes szakorvos (gyermekszakorvos, gyermekidegorvos, elmeorvos) a neki kötelezően bemutatott javaslati-lap, anamnézis és részletes pedagógiai vélemény, valamint a gyermek személyes vizsgálata alapján hivatalból ad szakvéleményt arról, hogy a gyermek gyógypedagógiai intézetbe való áttelepítése szükséges-e.
(5) Ha a javasolt tanuló az Áttelepítő Bizottság határozata szerint az általános iskolában marad, továbbra is az általános iskolába kell beíratni. Viszont a gyógypedagógiai nevelésre utalt gyermek csak abban az esetben vehető fel az általános iskolába, ha a tanulónak gyógypedagógiai intézményben való elhelyezése nem biztosítható.
(6) Amennyiben az Áttelepítő Bizottság a gyógypedagógiai intézmény valamelyik tanulójáról időközben megállapítja, hogy tanulmányait az általános iskolában folytathatja, vissza kell telepíteni az általános iskolába. A visszatelepített tanulót az általános iskolába kell beíratni és a gyermeket képességei és ismeretei alapján kell a neki megfelelő osztályba besorolni. Az osztályvezető vagy osztályfőnök köteles a visszatelepített gyermek fejlődését különös figyelemmel kísérni. Az általános iskolába való visszatelepítést is az Áttelepítő Bizottság végzi.
Fel kell menteni az általános iskolai tanulmányok folytatása alól azt a tankötelest, aki képezhetetlen gyengeelméjű, vagy elmebeteg.
Vhr. 12. § (1) Ha a szülő hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a gondozása alatt álló tanköteles gyermek képezhetetlen gyengeelméjű vagy elmebeteg, a tankötelest az igazgató felmenti az általános iskola látogatása alól. Az általános iskola látogatása alól felmentett képezhetetlen gyengeelméjű vagy elmebeteg tanköteles az általános iskolába a további tanévekben nem köteles beiratkozni.
(2) Ha a képezhetetlen gyengeelméjű vagy elmebeteg tanköteles felmentését a szülő nem kéri, az igazgató az iskolaorvos vagy hatósági orvos véleménye alapján a tankötelest az iskolalátogatástól eltilthatja. Az eltiltás a tankötelezettség egész hátralevő idejére is szólhat. Ebben az esetben az eltiltott tankötelest a következő tanévben az általános iskolába nem kell beírni. A határozat ellen a szülő 15 napon belül fellebbezéssel élhet a közvetlen felügyeletet gyakorló művelődésügyi (oktatási) szervhez.
(3) Az Áttelepítő Bizottság által felülvizsgált és gyógypedagógiai nevelésre-oktatásra alkalmatlan képezhetetlen gyengeelméjű vagy elmebeteg tankötelesek gyógypedagógiai intézménybe nem utalhatók. Egészségügyi ápolóintézeti elhelyezésük ügyében a megyei (megyei jogú városi) tanács vb művelődésügyi osztálya, Budapesten a fővárosi tanács vb oktatási osztálya, az illetékes egészségügyi szerveket keresi meg.
Azt a szülőt (gyámot), aki a gondozása alatt álló tanköteles gyermeket a beírások alkalmával nem íratta be, az iskola igazgatója írásban felhívja arra, hogy a gyermeket a felhívás kézhezvételétől számított három napon belül írassa be az iskolába. Ha a szülő (gyám) a beíratási kötelezettségnek a kitűzött határidőig sem tesz eleget, az iskolába be nem írt gyermeket az igazgató köteles hivatalból beírni,
Átlépés más iskolába a tanév folyamán
Vhr. 13. § (1) Tanév közben a tanuló csak akkor változtathat iskolát, ha más községbe (városba) vagy a község (város) területén belül más iskolai körzetbe költözik.
(2) A tanuló iskolaváltoztatási szándékát a szülő köteles az igazgatónak személyesen vagy írásban bejelenteni, a lakóhelyváltozást pedig a személyi igazolványával igazolni. Az igazgató a kiiratkozó tanuló részére távozási bizonyítványt állít ki, de csak akkor törli az iskola nyilvántartásából, ha a fogadó iskola igazgatója a tanuló beiratkozásáról értesítést küldött. A kiíratkozott tanulót - amennyiben másik iskolába történt beiratkozásáról nem érkezik értesítés - 10 (tíz) napig - a gyermekvédő otthonba való helyezés esetén 18 (tizennyolc) napig - igazolt, ettől kezdve igazolatlanul mulasztóként kell kezelni. Az iskola a tanuló tanulmányi értesítőjét nem adja ki, hanem azt csak az új iskola kérésére - a nyilvántartási lappal és az egészségügyi törzslappal együtt - küldi meg.
(3) Ha a tanuló tanév közben iskolát változtat, köteles a korábbi iskolából való kilépését követő 5 (öt) napon belül új lakóhelyén az általános iskolába beiratkozni. A beiratkozás alkalmával be kell mutatni a távozási bizonyítványt, továbbá a szülő személyi igazolványával igazolni kell azt, hogy a tanuló az iskola körzetébe költözött.
(4) Ha az eltávozástól számított 10 (tíz) napon - az átmeneti gyermekotthonban való elhelyezés esetén 18 (tizennyolc) napon - belül az igazgató nem kap értesítést arról, hogy a tanuló az új lakóhelyén az általános iskolába beiratkozott, köteles a szülő ellen szabálysértés miatt a feljelentést megtenni,
(1) Az elsőízben igazolatlanul mulasztó tanuló szülőjét (gyámját) az iskola igazgatója meginti és írásban felhívja, hogy a tanuló iskolába járatásáról gondoskodjék.
Az iskolai mulasztások ellenőrzése
Vhr. 14. § (1) A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanulói
a) előzetes osztályvezetői (osztályfőnöki), illetve igazgatói engedély alapján maradt távol az iskolából,
b) beteg volt és ezt a körülményt 3 napig terjedő mulasztás esetén szülői, 3 napon túli mulasztás esetén orvosi bizonyítványnyal igazolta,
c) az iskolát a közlekedési útvonalak használhatatlansága folytán nem tudta látogatni,
d) az iskolalátogatástól hatósági intézkedés tiltotta el,
e) gyengébb szervezete miatt a fennálló nehézségek (időjárás, utak állapota stb.) következtében átmenetileg nem járhatott iskolába,
f) más iskolába átlépett s az eltávozástól számított 10 (tíz) - átmeneti gyermekotthonba való helyezés esetén 18 (tizennyolc) - napon belül a fogadó iskolában folytatja tanulmányait.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett okból előállott mulasztás igazolása kérdésében az osztályvezető, illetőleg osztályfőnök a tanuló szülőjének bejelentése vagy a szülő által bemutatott igazoló irat alapján dönt.
(3) Nem tekinthető igazolatlan mulasztásnak, ha a tanuló a tanítási órákról vagy a kötelezően előírt egyéb iskolai foglalkozásokról elkésett vagy az órarend szerinti egyes tanítási órákon való részvételt mulasztotta el. Ilyen esetben a tanuló szüleit (gondviselőjét) - a tanuló ellenőrző könyve útján - figyelmeztetni kell gyermeke pontos iskolába járásának elmulasztásából származó következményekre. Az osztályfőnöknek, osztályvezetőnek gondoskodni kell arról, hogy a szülők felvilágosításával megelőzzék, illetve megszüntessék a későnjárásokat és igazolatlan mulasztásokat. A tanuló fegyelemsértésből eredő késéseit a magatartási érdemjegy megállapításakor figyelembe kell venni.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett intézkedések ellenére a tanuló ugyanabban a tanévben másod-, vagy harmadízben is igazolatlanul mulaszt, a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a fővárosi (megyei jogú városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke a szülőt (gyámot) az igazgató feljelentése alapján pénzbírsággal sújtja. A pénzbírság a megbírságolt személy keresetéhez igazodik; legmagasabb összege 60,- forint.
Vhr. 15. § Az első-, másod-, harmadízbeni igazolatlan mulasztás megállapítása szempontjából a tanulónak egy-egy naptári héten történt igazolatlan mulasztásait egy-egy ízbeni igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni, függetlenül a héten mulasztott napok számától.
Bírságolási eljárás
Vhr. 16. § (1) A pénzbírságot az erre a célra rendszeresített válaszos levelezőlapon illetékbélyegben kell leróni.
(2) Ha a megbírságolt a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a bírság összegének közadók módjára történő behajtása iránt a bírságoló szerv intézkedik.
A tanköteles gyermeket a szorgalmi idő [16. § (2) bekezdés] alatt alkalmi, vagy rendszeres munkára alkalmazni nem szabad.
Vhr. 17. § (1) Az alkalmaztatási tilalom a gyermekeknek csak a tanítási napokon való foglalkoztatására terjed ki.
(2) Tilos a tanulónak a szülő kereső foglalkozása körében való olyan foglalkoztatása is, amely a gyermeket iskolai tanulmányaiban akadályozza.
(3) A Vhr. 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján engedélyezett további iskolába járás esetén, az alkalmazási tilalom is annak a tanévnek a végéig terjed, amelynek tartamára a gyermek további is-kólába járását engedélyezték.
(1) A tankötelezettség korát elérő gyermekek évenkénti összeírásáról a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik; a már egyszer összeírt tankötelesek további nyilvántartása az iskolai hatóságok feladata. Az összeírás és nyilvántartás részletes szabályait a művelődésügyi miniszter állapítja meg. Az összeírás és nyilvántartás személyi és dologi kiadásaira a helyi tanácsok költségvetésében kell fedezetet biztosítani.
(2) A tankötelezettség teljesítésnek ellenőrzése céljából minden népszámláláskor vagy más általános népösszeíráskor az 5-16 éves korú gyermekeket külön is számba kell venni. A számbavétel módját a művelődésügyi miniszter a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben állapítja meg.
Vhr. 18. § (1) A tanköteles korú gyermekeket minden év április 1. és 15. napja között kell összeírni. Az összeírást az egyes iskolakörzetekben az iskolák igazgatói által kijelölt tanítók és tanárok kötelesek elvégezni. A kijelölt pedagógusokat az igazgató köteles meghatározott időre szóló megbízólevéllel ellátni. A megbízóleveleket az igazgató keltezéssel, aláírásával és az iskola pecsétjével lássa el és a lakónyilvántartást végző igazgatási szervekkel (rendőrkapitányság, rendőrőrs, vb titkár) láttamoztassa.
(2) Az iskolakörzethez tartozó házak, háztömbök lakónyilvántartóját az összeírási idő alatt a kijelölt pedagógusok felkeresik és a lakónyilvántartó könyvből mindazokat a gyermekeket, akik a hatodik életévüket az összeírás évét megelőző szeptember 1. napja és az összeírás évének augusztus 31. napja között töltik be, a tanköteles összeírójegyzékbe beírják. A pontos összeírás biztosítása, valamint a lakónyilvántartó könyvekből összeírt tankötelesek adatainak egyeztetése, kiegészítése, helyesbítése, a nyilvántartó könyvekben nem szereplő gyermekek felkutatása érdekében az összeírást végző pedagógusnak a tanköteles korba lépők szüleit házról házra, lakásról lakásra járva fel kell keresni.
(3) A tankötelesek összeírásáról a lakosságot a közhírrététel helyben szokásos módján (falragasz, dobszó stb.) kell értesíteni. A hirdetményben a tankötelesek szüleit az összeírás céljának megjelölésével fel kell hívni arra, hogy a tankötelesekre vonatkozó adatokat az összeíró pedagógusoknak pontosan szolgáltassák ki. Ugyanakkor a tankötelesek összeírásáról a lakónyilvántartó könyv vezetőket is értesíteni kell.
(4) Az általános iskoláknak a tankötelesek nyilvántartásával kapcsolatos részletes feladatait a Rendtartás szabályozza.
A nyilvántartás költségei
Vhr. 19. § (1) Az összeírás és nyilvántartás személyi és dologi kiadásaira a községi (városi, városi kerületi) tanácsok költségvetésében kell fedezetet biztosítani.
(2) Az összeírás befejezésétől számított két héten belül az összeírást végző pedagógusnak a díjazást ki kell fizetni.
(3) A nyilvántartás dologi kiadásai között a nyomtatványok és levelezés költségeit (papír, boríték, írószer, postai költség stb.) kell előirányozni.
II. FEJEZET
Az általános iskola
(1) Általános iskola szervezése és fenntartása kizárólag állami feladat.
(2) Az iskolaszervezés feltételeit a művelődésügyi miniszter állapítja meg.
Vhr. 20. § (1) Új általános iskolák szervezése, valamint a már működő iskolák fejlesztése a megyei (megyei jogú városi) tanács vb művelődésügyi (Budapesten a fővárosi tanács vb oktatási) osztályának feladata. Új iskolák szervezését, valamint az iskolák megszüntetését a Művelődésügyi Minisztériumhoz 8 napon belül be kell jelenteni.
(2) Általános iskola létesítését kell kezdeményezni ott, ahol
a) legalább 30 tanköteles lakik, vagy
b) a 6-10 év közötti gyermekek száma a 15-öt eléri és a legközelebbi iskoláig 2 kilométernél nagyobb távolságot kénytelenek megtenni.
(3) A már működő általános iskolák fejlesztése érdekében a tanulócsoportok bontásának feltételeit a művelődésügyi miniszter külön szabályozza. A már működő általános iskolák fejlesztése iskolák együttműködésének biztosítása útján is történhet (Vhr. 23. §).
(4) Új iskola építése esetében az építésügyi miniszter által az általános iskolákra vonatkozóan kiadott tervezési normák alkalmazása kötelező. Már meglevő iskolaépületek bővítésénél és átépítésénél a tervezési normák előírásait ugyancsak meg kell tartani.
Az általános iskolák a művelődésügyi miniszter felügyelete és a helyi tanácsok irányítása alatt működnek.
(1) Az általános iskolának nyolc osztálya (évfolyama) van.
(2) A nyolc osztályos általános iskola alsó és felső tagozatra oszlik.
Vhr. 21. § Az alsó tagozat az első, második, harmadik és negyedik osztályt, a felső tagozat pedig az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályt foglalja magában.
Az általános iskolák jelleg szerinti megoszlása
Vhr. 22. § (1) Az általános iskolák jellegük szerint lehetnek:
a) osztott általános iskolák, amelyekben az I-VIII. osztályok tanulóit osztályonként külön-külön tanulócsoportban oktatják akként, hogy az alsó tagozatban osztálytanító látja el az oktatást-nevelést, a felső tagozatban pedig szakrendszerű tanítás folyik,
b) részben osztott általános iskolák, amelyekben az adottságok hiánya miatt több osztályból összevont tanulócsoport is működik, a tanulócsoportok száma legalább négy vagy az iskolának csak alsó, illetőleg csak felső tagozata van,
c) kislétszámú általános iskolák, amelyekben a tanulók oktatása-nevelése három vagy ennél kevesebb tanulócsoportban történik. Igazgatási szempontból egy másik általános iskolához kapcsolódnak.
(2) Tanulócsoport az egy tanteremben egyidejűleg tanításban részesülő tanulók csoportja, amely egy vagy több osztály tanulóit foglalhatja magában. Osztálynak kell tekinteni az azonos tananyagot tanuló gyermekek csoportját. Az általános iskola jellegének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy egyes tantárgyak oktatásánál valamely tanulócsoportot (osztályt) két vagy több foglalkozási csoportra (munkacsoportra) bontanak.
Az általános iskolák együttműködése
Vhr. 23. § (1) Amennyiben a részben osztott vagy kislétszámú általános iskola továbbfejlesztése nem lehetséges, a szakrendszerű (magasabb színvonalú) tanítást egy másik általános iskolával való együttműködés útján kell biztosítani. Ilyen esetben a részben osztott vagy a kislétszámú általános iskola felső tagozatának vagy a felső tagozat egyes osztályainak tankötelesei a másik általános iskolában részesülnek oktatásban. Az ilyen együttműködés szempontjából:
a) tagiskola az a részben osztott vagy kislétszámú általános iskola, amelynek körzetében lakó felső tagozati tanulók másik iskolában részesülnek oktatásban,
b) körzeti iskola az az általános iskola, amelybe a tagiskola körzetében lakó tanulók járnak.
(2) Körzeti iskolába járásra a tanulók -közlekedési eszköz biztosítása nélkül - általában 3 km távolságról kötelezhetők.
(3) A tagiskola körzetébe tartozó tankötelesek közül azokat, akik a körzeti iskolában részesülnek oktatásban, a körzeti iskolába kell beírni és ott kell nyilvántartani.
Vhr. 24. § (1) Az osztott és részben osztott általános iskola felelős vezetője az igazgató.
(2) A kislétszámú általános iskola közvetlen vezetője az igazgató-tanító, de igazgatás szempontjából valamelyik osztott vagy részben osztott általános iskola igazgatási körzetéhez tartozik. Az igazgatási körzeteket a közvetlen felügyeletet gyakorló művelődésügyi (oktatási) szerv jelöli ki. A kijelölés során a távolságokra és a közlekedési adottságokra figyelemmel kell lenni és ehhez képest a külterületen működő kislétszámú általános iskola számára egy szomszéd városban (községben) működő iskolát is ki lehet jelölni, ha az a kislétszámú általános iskolához közelebb fekszik, vagy jobban megközelíthető, mint a saját községében (városában) működő iskola.
(3) Igazgatási körzet szervezhető ott is, ahol az osztott vagy részben osztott iskolától távol, egymáshoz közel több kislétszámú általános iskola működik. Ilyen esetben igazgatóvá lehetőleg az egyik kislétszámú iskola igazgató-tanítóját kell kinevezni,
(1) Az általános iskolában az oktatás nyelve a magyar nyelv,
(2) Azokban a községekben (városokban), ahol legalább tizenöt egy nemzetiséghez tartozó tanköteles szülője (gyámja) kívánja, biztosítani kell, hogy ezek a tankötelesek kívánságukhoz képest
a) anyanyelvükön részesüljenek oktatásban vagy
b) anyanyelvüket az általános iskolában kötelező tantárgyként tanulják.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint folyó oktatás esetében a magyar nyelv és irodalmat kötelező tantárgyként kell tanítani.
(1) Az általános iskolában nevelőként csak olyan személyt szabad alkalmazni, aki tanítói, vagy tanári oklevéllel rendelkezik.
(2) Az általános iskola felső tagozatában szakrendszerű oktatást csak olyan nevelő végezhet, akinek szaktanítói, vagy tanári képesítése van. Átmenetileg a művelődésügyi miniszter engedélyt adhat ilyen képesítéssel nem rendelkező nevelőknek a felső tagozatban való működésre.
(3) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor az általános iskolában már működő, de az (1), illetőleg (2) bekezdésben megszabott képesítéssel nem rendelkező nevelők továbbképzését a művelődésügyi miniszter szabályozza.
(4) Óraadókém a művelődésügyi miniszter által meghatározott munkakörökben az (1) bekezdésben, illetőleg a (2) bekezdésben megszabott képesítéssel nem rendelkező személyek is alkalmazhatók.
(5) A jelen §-ban foglalt rendelkezések nem érintik a gyakorló tanítójelölti, illetőleg tanárjelölti szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket.
Vhr. 25. § (1) A nevelők képesítését a munkabérek megállapításáról szóló jogszabályokban meghatározott képesítések figyelembevételével kell elbírálni.
(2) A nevelő köteles oktató-nevelő munkáját a művelődésügyi miniszter rendelkezéseiben szabályozott módon (tanterv, tantervi utasítás és rendtartás), legjobb tudása szerint végezni, politikai, pedagógiai és szakmai tudását állandóan fejleszteni, önképzésének (továbbképzésének) módjáról igazgatójának és az iskolát látogató felügyelőknek számot adni.
(3) Az általános iskola felső tagozatában folyó szakrendszerű oktatásra további intézkedésig a művelődésügyi miniszter külön engedélye nélkül is be lehet osztani olyan nevelőket, akiknek nincs szaktanítói vagy tanári képesítésük.
Az általános iskola tantervét, továbbá igazgatási és tanulmányi rendjének részletes szabályait a művelődésügyi miniszter állapítja meg.
Vhr. 26. § (1) Az általános iskolák részletes igazgatási és tanulmányi rendjét az általános iskolai rendtartás határozza meg.
(2) Az általános iskolában csak a művelődésügyi miniszter által engedélyezett tankönyveket, kézikönyveket, szemléltető képeket és térképeket szabad használni.
(1) Az általános iskolában a tanév szeptember hó 1. napján kezdődik és a következő év augusztus hó 31. napján fejeződik be.
(2) Egy-egy osztály szorgalmi ideje tíz hónap.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szorgalmi időt a művelődésügyi miniszter szükség esetén megváltoztathatja.
Vhr. 27. § (1) A szorgalmi idő szeptember hó 1-én a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik és június hó 20-án a záró ünnepéllyel fejeződik be. A szorgalmi idő alatt szünetet - a tanításnak rendkívüli okból való szünetelésétől eltekintve - csak a Rendtartás alapján, továbbá a művelődésügyi miniszter által külön engedélyezett napokon szabad tartani.
(2) Az általános iskolában a szorgalmi idő tartama 33 hét. A szorgalmi időn belül legalább 198 napon kell tanítani. Abban az esetben, ha az iskolában a tanítás valamilyen rendkívüli okból huzamosabb időn át szünetel és ez okból a szorgalmi időnek befejező napjáig a 198 tanítási nap nem érhető el, az iskola igazgatója köteles erről május hó 1. napjáig - amennyiben pedig az akadályozó ok később következik be, annak bekövetkeztével - jelentést tenni.
Ilyen esetben a közvetlen felügyeletet gyakorló művelődésügyi (oktatási) hatóság a kiesett tanítási napok pótlására, a szorgalmi idő befejezésének időpontját a szükséghez mérten - legfeljebb azonban július hó 20. napjában - állapíthatja meg.
(3) Abban az esetben, ha valamely rendkívüli ok (járvány, tűzvész, árvíz, egyéb elemi csapás stb.) a szorgalmi idő megrövidítését teszi szükségessé, arra a megyei (megyei jogú városi művelődésügyi, Budapesten a fővárosi) tanács vb oktatási osztálya ad engedélyt és erről a Művelődésügyi Minisztériumnak egyidejűleg jelentést tesz.
Felvétel az általános iskola első osztályába.
Az általános iskola első osztályába csak azt a gyermeket szabad felvenni, aki hatodik életévét a felvétel évének augusztus hó 31. napjáig betölti.
Vhr. 28. § Az általános iskola második vagy annál magasabb osztályába csak azt a tanulót szabad felvenni, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte.
Külföldi iskolába járt tanulók felvétele
Vhr. 29. § (1) Külföldi alsófokú vagy középfokú iskola bármely osztályát végzett tanköteleskorú tanulót a hazai általános iskola következő magasabb osztályába különbözeti vizsga nélkül fel kell venni. Az ilyen tanulót elmaradt tanulmányai pótlásában az osztályfőnök (osztályvezető) és a tantestület támogatni köteles.
(2) Ha a beírás alkalmával vitássá válik, hogy a külföldön szerzett iskolai bizonyítvány alapján a tanuló az általános iskola hányadik osztályában folytathatja tanulmányait, az osztály kijelölése tárgyában a művelődésügyi miniszter dönt.
(3) Ha a tanuló a külföldi iskolában olyan tantárgyból (tantárgyakból) kapott elégtelen osztályzatot, amelyet (melyeket) a hazai általános iskolában nem tanítanak, külföldi bizonyítványát e tantárgyakra tekintet nélkül kell értékelni,
A tanköteles korú tanulók osztályozó vizsgája
Vhr. 30. § (1) Az általános Iskola látogatása alól felmentett tanulók kötelesek a tanév végén vagy a következő tanév megkezdése előtt osztályozó vizsgát tenni.
(2) Az a tanuló, aki a tanév folyamán 66 (hatvanhat) tanítási napnál többet mulasztott - a magasabb osztályba történő felvétele érdekében - köteles a szorgalmi idő végén, vagy a következő tanév elején osztályozó vizsgát tenni.
(3) Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló is, akit az iskolalátogatástól eltiltottak.
A tanköteles korukat túlhaladott dolgozók, valamint a tanulmányaikban önhibájukon kívül elmaradt tankötelesek általános iskolai tanulmányait a művelődésügyi miniszter külön szabályozza.
Vhr. 31. § A tanköteles korukat túlhaladott (túlkoros) dolgozók általános iskolai tanulmányainak befejezésére az általános iskolák esti és levelező tagozatai (üzemi iskolák) szolgálnak. Ezek szervezését a művelődésügyi miniszter külön szabályozza.
A tanköteles korukat túlhaladott személyek osztályozó vizsgája
Vhr. 32. § (1) Az a személy, aki tanköteles korát már meghaladta és az általános iskola nyolc osztályát még nem végezte el, az általános iskola egyes osztályaiból az iskola látogatása nélkül tehet osztályozó vizsgát.
(2) A tanköteles korukat túlhaladott személyek általános iskolai osztályozó vizsgát a lakóhelyük, vagy a munkahelyük szerint illetékes művelődésügyi, illetőleg Budapesten a kerületi tanács vb. oktatási osztályának engedélyével tehetnek. A vonatkozó kérelmet legalább két hónappal a kért vizsgaidőpont előtt kell a művelődésügyi osztályhoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a korábbi tanulmányokat igazoló bizonyítványokat (tanulmányi értesítőt).
(3) Az osztályozó vizsgát lefolytató általános iskolát és a vizsga elnökét az engedély megadásával egyidejűen a művelődésügyi (Budapesten a kerületi oktatási) osztály jelöli ki. A vizsgáztatásra nem szabad kijelölni azt az általános iskolát, amelynek pedagógusa a kérelmezőt az osztályozó vizsgára előkészítette.
(4) Az engedély megadásáról a kérelmezőt, a vizsgáztató általános iskolát és a vizsga elnökét legalább két héttel a vizsga időpontja előtt kell értesíteni.
(5) A vizsgázó személyazonosságát az osztályozó vizsga megkezdése előtt igazolni köteles.
(6) Ha a kérelmező a kitűzött időpontban a vizsgán nem jelenik meg, csak újabb engedély alapján vizsgázhat.
(7) Túlkoros személyek a szorgalmi idő alatt bármikor tehetnek osztályozó vizsgát, azonban két vizsga között legalább öt havi időnek kell eltelnie. Ha a túlkoros vizsgázót az osztályozó vizsgán javítóvizsgára utasítják, a javítóvizsgát a bizonyítvány keltétől számított két hónap elteltével teheti le.
(8) Túlkoros személy egy alkalommal két osztály anyagából is tehet osztályozó vizsgát, a VII. és VIII. osztály anyagából azonban csak külön-külön alkalommal lehet vizsgázni.
Vhr. 33. § (1) A túlkoros személyek osztályozó vizsgájának rendjére és az elbírálás módjára általában a tanköteles korú tanulók osztályozó vizsgájára megállapított szabályok az irányadók. A tanköteles korukat túlhaladott személyeknek rajzból, kézimunkából, énekből, gyakorlati foglalkozásból és testnevelésből osztályozó vizsgát tenni nem kell. Idegen nyelvből - így orosz nyelvből is - csak azok tesznek osztályozó vizsgát, akik kérik.
(2) Az a túlkoros személy, aki hazai népiskolában, polgári iskolában vagy gimnáziumban, illetve külföldi alsó- vagy középfokú tanintézetben folytatott okmányszerűen igazolt tanulmányok alapján kívánja az általános iskola VIII. osztályát elvégezni, beiratkozhat a dolgozók általános iskolájának következő magasabb osztályába vagy osztályozó vizsgát tehet.
(3) Amennyiben hazai polgári iskolai vagy a régi gimnáziumi I-IV. osztályos bizonyítványában a tanuló olyan tantárgyból nyert elégtelen osztályzatot, amely most az általános iskolában nem kötelező tantárgy (pl. német, latin, olasz stb.), e bizonyítványt a továbbhaladás szempontjából érvényesnek kell tekinteni.
(4) A túlkoros személy osztályozó vizsgája díjtalan. A vizsgán közreműködő igazgató, tanítók, tanárok, elnök, jegyző a dolgozók általános esti iskoláján megállapított díjak felvételére jogosult.
(5) A túlkoros vizsgázó részére a vizsga eredményéről osztálybizonyítványt kell kiadni. A vizsga eredményét az anyakönyvbe is be kell jegyezni.
Az általános iskola nyolc osztályának sikeres elvégzése valamennyi középiskolában továbbtanulásra jogosít.
Vhr. 34. § (1) Az igazgató vezetésével az egész tantestület folyamatos feladata, hogy a dolgozó szülők gyermekeinek középiskolai továbbtanulását, valamint az ipari és mezőgazdasági termelőmunkában történő elhelyezkedését - népgazdaságunk érdekeinek és a Művelődésügyi Minisztérium mindenkori utasításainak megfelelően segítse.
(2) Különösen az osztályfőnökök feladata, hogy az általános iskola VIII. osztályát végző tanulókat képességüknek és a népgazdaság szükségleteinek megfelelő pályákra irányítsák, valamint - a lehetőségek szerint - további sorsukat is figyelemmel kísérjék.
(3) A nép- (elemi) iskola egyes osztályaiban szerzett bizonyítványt a tanulás szempontjából az általános iskola azonos osztályában szerzett bizonyítvánnyal egyenlő értékűnek kell tekinteni.
III. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
(1) Szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt a szülőt, illetőleg a gyermek neveltetéséért felelős más személyt, aki a gondozása alá tartozó tanköteles gyermeket az igazgató által kitűzött határnapon sem íratja be az általános iskolába, illetőleg a gyógypedagógiai intézetbe.
Vhr. 35. § A beírás elmulasztásával elkövetett szabálysértés forog fenn abban az esetben is, ha a tanköteles tanuló évközben iskolát változtat és a Vhr. 13. § (3) bekezdése szerint kitűzött határidőn belül nem iratkozik be a másik iskolába.
(2) Szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt a szülőt, illetőleg a gyermek neveltetéséért felelős más személyt, akinek gondozása alá tartozó tanköteles gyermek ugyanabban a tanévben negyedízben, vagy még ennél is több alkalommal igazolatlanul mulaszt.
Vhr. 36. § A negyedízbeni igazolatlan mulasztás négy naptári héten előállott igazolatlan mulasztás esetén forog fenn, függetlenül attól, hogy egy-egy héten belül hány napot mulasztott igazolatlanul a tanköteles gyermek. A negyedízbeni mulasztást követően a tanév folyamán már egy tanítási nap igazolatlan mulasztása is kimeríti a szabálysértés elkövetését.
(3) Szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt a munkáltatót, aki tanköteles gyermekét szorgalmi idő alatt a 8. §-ban foglalt tilalom ellenére foglalkoztat.
(4) A szabálysértések ügyében az eljárást az igazgató feljelentése alapján kell megindítani.
(5) A (2) bekezdés esetében nem állapítható meg szabálysértés, ha a szülő (a gyermek neveltetéséért felelős más személy) igazolja, hogy a maga részéről mindent megtett a gyermek mulasztásának megakadályozására.
A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a művelődésügyi miniszter gondoskodik.
Vhr. 37. § A rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes intézkedésekhez az alábbi rendszeresített nyomtatványokat kell használni:
T. ü. 1. r. szám a tanköteles kort meghaladott gyermek iskolába járásának engedélyezése [Vhr. 2. § (2) bekezdés].
T. ü. 2. r. szám felmentés az iskolába járás alól [Vhr. 9. § (6) bekezdés].
T. ü. 3. r. szám jelentés a testi fogyatékos tankötelesekről [Vhr. 11. § (2) bekezdés].
T. ü. 4. r. szám felhívás a tanköteles behatására (Tvr. 6. §).
T. ü. 5. r. szám feljelentés a beiratás elmulasztása miatt [Tvr. 20. § (4) bekezdés].
T. ü. 6. r. szám a hivatalból történt beírásról értesítés (Tvr. 6. §).
T. ü. 7. r. szám távozási bizonyítvány [Vhr. 13. § (2) bekezdés].
T. ü. 8. r. szám feljelentés a tanévközbeni beiratás elmulasztása miatt [Vhr. 13. § (4) bekezdés].
T. ü. 9. r. szám felhívás a rendszeres iskolába járásra [Tvr. 7. § (1) bekezdés].
T. ü. 10. r. szám feljelentés és határozat másod- és harmadízbeni igazolatlan mulasztás miatt [Tvr. 7. § (2) bekezdés].
T. ü. 11. r. szám feljelentés igazolatlan mulasztással elkövetett szabálysértés miatt [Tvr. 20. § (2) bekezdés].
T. ü. 12. r. szám összeíró jegyzék a tanköteleskorba lépő gyermekekről [Vhr. 18. § (2) bekezdés].
T. ü. 13. r. szám tankötelesek nyilvántartási lapja [Tvr. 9. § (1) bekezdés].
T. ü. 14. r. szám nyilvántartási lap átkérése [Vhr. 13. § (2) bekezdés].
T. ü. 15. r. szám túlkoros személyek osztálybizonyítványa [Vhr. 33. § (5) bekezdés].
T. ü. 16. r. szám javaslati lap áttelepítésre [Vhr. 11. § (4) bekezdés].
T. ü. 17. r. szám kórelőzménylap (anamnézis) [Vhr. 11. § (4) bekezdés].
Vhr. 38. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 1220-34/1951. (K. K. 3.) KM rendelet, valamint a 7/1957. (O. K. 2.) OM és 50/1959. (M. K. 18.) MM utasítások hatályukat vesztik.
Benke Valéria s. k.,
művelődésügyi miniszter