54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelet

telekkönyvről

A Kormány a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 116. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtásaként az alábbiakat rendeli:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § (1) A telekkönyv az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog, használati és más jogok nyilvántartására, valamint fontosabb tények és körülmények feltüntetésére szolgál; az ingatlanra vonatkozó egyes jogokat telekkönyvi bejegyzés hozza létre.

(2) A telekkönyv - ha jogszabály kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok, tények és körülmények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot, tényt vagy körülményt a telekkönyvbe bejegyeztek, harmadik személy nem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.

(3) Vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a telekkönyvben bízva ellenérték fejében szerez jogot az ingatlanra.

(4) A telekkönyvet bárki megtekintheti.

2. § (1) A telekkönyvet a járásbíróság (városi, fővárosi kerületi bíróság, a továbbiakban: bíróság) vezeti.

(2) A telekkönyvet minden község és város, továbbá Budapest kerületei részére külön-külön kell vezetni.

(3) Az ingatlant annak a községnek (városnak, városi kerületnek) a telekkönyvében kell nyilvántartani, amelynek igazgatási területéhez tartozik.

3. § (1) Önálló ingatlanként kell telekkönyvezni:

a) a föld felszínét földrészletenként, az épületekkel együtt, ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg,

b) a használatba kapott földrészleten létesített épületet (pincét), ha annak tulajdonjoga a földhasználót illeti meg,

c) a közterületről nyíló pincét,

d) az osztatlan közös tulajdonban álló erdőknél és nádasoknál a tulajdoni illetőséget,

e) a társasházban levő lakásokat (üzlethelyiségeket stb.), a közös tulajdonban levő földrészletből és építményrészekből a tulajdonostársat megillető hányaddal együtt,

f) a lakásépítő szövetkezeti házban levő lakásokat és üzlethelyiségeket, továbbá a lakásszövetkezeti házban levő lakásokat,

g) a lakásépítő szövetkezeti, valamint a lakásszövetkezeti házaknál a szövetkezeti tulajdonban álló építményrészeket az ugyancsak szövetkezeti tulajdonban álló földrészlettel együtt.

(2) A társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló építményrészeket az ugyancsak közös tulajdont alkotó földrészlettel együtt külön kell telekkönyvezni.

(3) Nem kell telekkönyvezni a közterületeket (közutakat, utcákat, tereket), továbbá a folyók, patakok és természetes tavak medrét.

4. § A telekkönyv betétekből, térképekből, mutatókból és irattárból áll.

5. § A telekkönyvi betét "A" birtoklapot, "B" tulajdoni lapot és "C" teherlapot tartalmaz.

6. § (1) Az "A" birtoklapon kell nyilvántartani az Ingatlan művelési ágára, fekvésére és területére vonatkozó adatokat.

(2) A birtoklapon kell feltüntetni az ingatlannak a rendelkezési jog korlátozásával járó jogi jellegét, továbbá a földrészlet használatára, valamint a telki szolgalom gyakorlására való jogosultságot,

7. § A "B" tulajdoni lapra kell bejegyezni a tulajdonjogot és megszerzésének jogcímét, az elő- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, továbbá azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a tulajdonos személyével, rendelkezési jogával, illetőleg a tulajdonjoggal kapcsolatban harmadik személyek jogszerzése szempontjából jelentősek és bejegyzésüket ez a rendelet megengedi.

8. § -

A "C" teherlapra kell bejegyezni az ingatlant terhelő jogokat, továbbá a bejegyzett vagy bejegyezni kért terhelő joggal kapcsolatos tényeket és körülményeket, ha azok bejegyzését ez a rendelet megengedi.

II. FEJEZET

Az ingatlanok telekkönyvezésének módja

9. § (1) Az állami tulajdonban álló ingatlanokat az alábbiak szerint kell telekkönyvezni:

a) az állami gazdaságok, állami erdőgazdaságok és állami mezőgazdasági gépállomások kezelésébe adott külterületi földrészleteket - az azokon emelt épületekkel együtt - kezelő szervenként külön-külön betétben,

b) a gazdasági, a kulturális, a szociális, a honvédelmi és a rendészeti célra szolgáló külterületi földrészleteket - az azokon emelt épületekkel együtt - kezelő szervenként külön-külön betétben,

c) a tanácsok végrehajtó bizottságainak kezelésében álló külterületi ingatlanokat egy közös betétben,

d) a belterületi lakóházakat és más épületeket a hozzájuk tartozó földrészletekkel együtt, továbbá a szocialista szervezeteknek és állampolgároknak építkezés céljára határidő nélküli ingyenes használatba adott földrészleteket külön-külön betétben.

e) a beépítetlen belterületi földrészleteket egy közös betétben.

(2) Az (1) bekezdés a), illetőleg c) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni az állami gazdaság kezelésébe adott, illetőleg a legeltetési bizottság által kezelt legelők, úgyszintén az osztatlan közös tulajdonban levő erdőkben és nádasokban fennálló állami tulajdoni illetőségek telekkönyvezésére is,

10. § A mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában levő, közös gazdálkodási területéhez tartozó földrészleteket - ideértve az osztatlan közös tulajdonban álló erdőkből és nádasokból használt tulajdoni illetőségeket, valamint a kizárólag egy termelőszövetkezet által használt legelőket is -, továbbá háztáji gazdaság céljára a tagok használatába adott földrészleteket termelőszövetkezetenként egy betétben kell telekkönyvezni.

11. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában levő földrészletek betétjének "A" lapján azt is fel kell tüntetni, hogy azok melyik termelőszövetkezet használatában állnak.

(2) A "B" lapon a saját földdel belépett tagok nevét, továbbá azoknak a nevét kell feltüntetni, akiknek földjét közös használatba adták.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt személyek neve mellett összevontan - helyrajzi számok megjelölése nélkül - kell feltüntetni az egyes személyek által közös használatba adott földrészletek területnagyságát és kataszteri tiszta jövedelmét; erdők és nádasok esetében az illetőségeket kell feltüntetni.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni az állam által a mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába adott földrészletek telekkönyvezésére is.

12. § A szövetkezet, szövetkezeti szerv, társadalmi szervezet, egyesület, valamint jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség és más hasonló személyegyesülés tulajdonában álló földrészleteket az azokon emelt, a szerv tulajdonában álló épületekkel együtt, továbbá a szerv által a használatában levő földrészleten emelt, tulajdonában álló épületeket szervenként egy közös betétben kell telekkönyvezni.

13. § (1) Tulajdonosonként külön betétben kell telekkönyvezni a 9-12. §-ban fel nem sorolt ingatlanokat, éspedig külön a külterületi ingatlanokat -ideértve az osztatlan közös tulajdonban levő erdőkben és nádasokban fennálló tulajdoni illetőségeket - és külön a belterületi ingatlanokat.

(2) Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a háztáji gazdaság céljára állandó jelleggel kijelölt területen a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja által a tulajdonában és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában álló földből visszatartott rész telekkönyvezésére is.

14. § Az osztatlan közös tulajdonban álló erdőket és nádasokat külön-külön betétben kell telekkönyvezni, az ezekben fennálló tulajdoni illetőségek telekkönyvezésére a 9-13. § rendelkezései irányadók.

15. § A társasházat, a lakásépítő szövetkezeti és a lakásszövetkezeti házat törzsbetétben és albetétekben kell telekkönyvezni.

16. § Ha valamely ingatlannak több tulajdonosa van, az ingatlant egy betétben kell telekkönyvezni,

III. FEJEZET

Bejegyzések a betétbe

17. § A bíróság - ha jogszabály másként nem rendelkezik - bejegyzést csak kérelem vagy hatósági megkeresés alapján rendelhet el és teljesíthet.

18. § (1) A bíróság a betétbe a következő jogok keletkezesét, módosulását és megszűnését jegyzi be:

a) tulajdonjog,

b) földhasználati jog,

c) haszonélvezeti jog,

d) használati jog,

e) telki szolgalmi jog,

f) jelzálogjog,

g) végrehajtási jog,

h) elő- és visszavásárlási jog,

i) vételi jog,

j) tartási és életjáradéki jog.

(2) Az állam tulajdonjogára vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a kezelő szervet is.

(3) Telekkönyvi bejegyzés hozza létre a szerződésen alapuló tulajdonjogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot, használati jogot, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az öröklési szerződésen alapuló tulajdonszerzésre

19. § (1) A bíróság a betétbe a következő tényeket és körülményeket, valamint azok módosulását és megszűnését jegyzi be:

a) a tulajdonos és más jogosult kiskorúságát, gondnokság alá helyezését,

b) kisajátítási eljárás megindításának elrendelését,

c) jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást,

d) árverés kitűzését, árverés sikertelenségét,

e) zárlatot,

f) perindítást,

g) szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat,

h) tulajdonjogfenntartással történt eladást,

i) bejegyzés iránti kérelem benyújtását, ha az eredeti okiratot más bírósághoz nyújtották be,

j) bejegyzésre irányuló kérelem (megkeresés) elutasítását,

k) telekkönyvi végzés megfellebbezését,

l) törvényességi óvás benyújtását, végül

m) minden olyan tényt vagy körülményt, amelynek bejegyzését jogszabály elrendeli vagy megengedi.

(2) Az (1) bekezdés a), b), c), és d) pontjaiban felsorolt esetekben a bejegyzés elmaradása az ott említett tényekhez és körülményekhez egyébként fűződő joghatást nem érinti.

20. § (1) A bíróság telekkönyvi bejegyzést - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak azzal szemben rendelhet el, akinek a jogát a betétbe korábban már bejegyezték vagy egyidejűleg bejegyzik.

(2) Jelzálogjogi bejegyzést az örökössel szemben tulajdonjogának bejegyzése előtt is el lehet rendelni; az ilyen bejegyzés azonban csak az örökös, - ha pedig az örökös az ingatlant a hagyaték átadása előtt elidegenítette, a szerző - tulajdonjogának bejegyzésével válik hatályossá.

21. § Amíg az örökös a telekkönyvi tulajdonos, vele szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet telekkönyvi bejegyzést elrendelni.

22. § Ha az örökös az ingatlant a hagyaték átadása előtt elidegenítette és a szerződést az érdekeltek a hagyatéki tárgyaláson nem kifogásolták, a tulajdonjog bejegyzését közvetlenül az örökhagyóval szemben is el lehet rendelni.

23. § (1) Telekkönyvi bejegyzés olyan eredeti közokirat vagy eredeti magánokirat alapján rendelhető el, amely a feleknek a bejegyzendő jog alapítására, a már bejegyzett jog átruházására, módosítására, megszüntetésére vagy rangsorának megváltoztatására vonatkozó megállapodását tartalmazza. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a tények és körülmények bejegyzésénél is.

(2) Telekkönyvi bejegyzést lehet továbbá elrendelni a bíróság olyan ítélete, illetőleg a hatóság olyan határozata alapján, amely bejegyezhető jogokra, tényekre és körülményekre vonatkozik.

(3) Nem rendelhető el bejegyzés olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabály által megkívánt hatósági jóváhagyás hiányzik. Nem rendelhető el bejegyzés akkor sem, ha az okirat tartalmából kitűnően az okiratba foglalt jognyilatkozat nyilvánvalóan érvénytelen.

24. § (1) Ha a bíróság megítélése szerint a bejegyzés alapjául szolgáló államigazgatási határozatot nem ügykörében eljáró hatóság hozta, vagy a határozat tartalma a hatályos jogszabályoknak egyébként nem felel meg, a bíróság köteles erről - a határozat hivatalból hitelesített másolatának megküldése mellett - a járási (városi, kerületi) ügyészt (a továbbiakban: ügyész) értesíteni.

(2) Az ügyész a határozattal kapcsolatban tett intézkedéséről az értesítés kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles tájékoztatni a bíróságot; ugyanezen idő alatt köteles a bíróságot értesíteni, ha nincs ok az intézkedésre,

(3) Az eljárás jogerős befejezéséről az ügyész köteles a bíróságot értesíteni.

(4) Ha az ügyész közlése szerint nincs ok az intézkedésre, vagy az ügyész harminc napon belül nem nyilatkozik, a bíróság a bejegyzést elrendeli,

25. § Ha a bejegyzett jog, tény vagy körülmény közelebbi meghatározása a bejegyzésből nem állapítható meg, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmát is figyelembe kell venni.

26. § A telekkönyvi bejegyzések rangsorát az az időpont határozza meg, amikor a bejegyzés alapjául szolgáló kérelem (megkeresés) a telekkönyvi iktatóhoz megérkezett.

IV. FEJEZET

A telekkönyvi eljárás alapvető szabályai

Bírósági határozatok

27. § A bíróság - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak annak a jognak, ténynek vagy körülménynek a bejegyzését rendelheti el, amelyet a kérelem (megkeresés) megjelöl.

28. § (1) Ha akár a kérelemnek, akár a mellékleteknek pótolható hiányosságai vannak, a bíróság a kérelmezőt (megkereső szervet) hiánypótlásra hívja fel s ennek érdekében a kérelmezőt (megkereső szervet) meg is hallgathatja.

(2) Ha a bíróság megítélése szerint a kérelmet (megkeresést) részben el kell utasítani, a kérelmezőt (megkereső szervet) meg kell hallgatni arra vonatkozóan, hogy a kérelmet (megkeresést) teljesíthető részében fenntartja-e,

29. § (1) A bíróság telekkönyvi ügyekben végzéssel határoz.

(2) A végzés ellen használható fellebbezésre, valamint a fellebbezési eljárásra - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a polgári perrendtartás rendelkezései irányadók.

(3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak bejegyzést elrendelő végzését csak a Pp. 251. §-ában és 252. §-ának (1) bekezdésében szabályozott esetekben helyezheti hatályon kívül.

30. § (1) A bíróság a végzésben, valamint a bejegyzésben történt szám- és névelírást, helytelen megjelölést és más hasonló hibát kijavíthatja, illetőleg a kijavítást hivatalból elrendelheti, ha pedig a végzés a kérelem (megkeresés) valamely részéről nem rendelkezett, illetőleg a bejegyzés e tekintetben hiányos, ezt utóbb hivatalból is pótolhatja.

(2) Ha az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében telekkönyvi jogot szerzett, és a kijavítás (pótlás) az ő jogát sértené, kijavításnak (pótlásnak) csak akkor van helye, ha ahhoz e harmadik személy hozzájárult.

Törlési és kiigazítási keresetek; perindítás bejegyzése

31. § (1) Keresettel kérheti

c) a bejegyzés törlését és az előző telekkönyvi állapot visszaállítását érvénytelenség miatt az, akinek az érvénytelen bejegyzés a telekkönyvbe bejegyzett jogát sérti,

b) a bejegyzés törlését az a telekkönyvi érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült vagy megszűnt, illetőleg a bejegyzett tény vagy körülmény megváltozott,

c) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett, feltéve, hogy a sérelem orvoslását kijavitás vagy pótlás útján eredménytelenül kísérelte meg.

(2) A felsorolt perek megindítását kérelemre a betétbe be kell jegyezni.

32. § (1) Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a keresetet azzal szemben, aki közvetlenül e bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, addig lehet megindítani, ameddig a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának, illetőleg a bejegyzés alapjául szolgáló határozat megtámadásának helye van.

(2) Azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogot, a törlési keresetet hatvan nap alatt lehet megindítani, ha az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló végzést a sérelmet szenvedő fél részére kézbesítették. Három év alatt lehet a törlési keresetet megindítani, ha a kézbesítés nem történt meg.

33. § (1) Kérelemre be kell jegyezni a betétbe az alábbi perek megindítását is:

a) ingatlan tulajdonjoga iránt indított per,

b) tulajdonközösség megszüntetése iránt indított per,

c) bármelyik házastárs által ingatlanra vonatkozóan indított házassági vagyonjogi per,

d) jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítése iránt indított per.

(2) Ha a bejegyzéssel vagy az alapjául szolgáló okirattal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt az ügyész vádiratot nyújtott be, bírósági megkeresés alapján be kell jegyezni a betétbe, hogy büntető eljárás van folyamatban.

34. § A polgári perben hozott ítélet, valamint a büntető eljárás során a polgári jogi igény tárgyában hozott ítélet azzal szemben is hatályos, akinek javára a perindítás, illetőleg a büntető eljárás megindításának bejegyzését követően történt bejegyzés.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a rendelet az 1961. évi február hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnökével egyetértésben az igazságügyminiszter gondoskodik

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendelettel a telekkönyvi eljárás részletes szabályait és a szükséges átmeneti rendelkezéseket megállapítsa, valamint a telekkönyvek vezetését ellátó bíróságokat kijelölje.

36. § (1) A telekkönyvre vonatkozó, felszabadulás előtt alkotott jogszabályok - a (3) bekezdésben említett jogszabályok kivételével - hatályukat vesztik.

(2) Hatályukat vesztik a felszabadulás után alkotott következő jogszabályok:

a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlásáról szóló 4.110/1945. (VII. 1.) ME rendelet,

a háborús események következtében elveszett vagy megsemmisült telekkönyvi beadványok pótlásáról szóló 2.310/1946. (III. 5.) ME rendelet,

a telekkönyvi eljárás szabályainak egyszerűsítéséről szóló 126/1950. (IV. 29.) MT rendelet,

a telekkönyvi ügyek intézéséről szóló 281/1950. (XI. 30.) MT rendelet.

(3) Ez a rendelet nem érinti a vasutak és csatornák központi telekkönyvére, a bányatelekkönyvre, valamint az ipari vállalatok központi telekkönyvére vonatkozó jogszabályok hatályát,

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke