Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

8/1960. (VI. 24.) ÉlmM rendelet

a vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés, valamint a terményértékesítési szerződés teljesítését biztosító kötbér és késedelmi kamat mértékének megállapításáról

Az 1959. évi IV. törvény 416. §-ának (2) bekezdése, valamint a 24 1960. (V. 10.) Korm. rendelet 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - tekintettel a rendelet 16. §-ának (2) bekezdésére - a földművelésügyi miniszterrel, a könnyűipari miniszterrel és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben a következőket rendelem:

1. § (1) A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés alapján a megrendelő kötbér fejében köteles megfizetni:

a) a természetbeni szolgáltatásnak (előleg stb.) a késedelem minden napja után számított 5%-át, összesen azonban legfeljebb 50%-át, ha a természetbeni szolgáltatást a szerződésben meghatározott időpont után, késedelmesen bocsátja a tenyésztő, illetőleg az állattartó (a továbbiakban: termelő) rendelkezésére;

b) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-át, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a szerződés feltételeinek megfelelő állatot késedelmesen veszi át;

c) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értékének 50%-át, ha a szerződés feltételeinek megfelelő állatot nem veszi át;

d) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha késedelmesen számol el a termelővel;

e) a természetbeni szolgáltatás pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a természetbeni szolgáltatást, amely a termelőt a szerződés alapján

- átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, késedelmesen bocsátja a termelő rendelkezésére;

f) a természetbeni szolgáltatás pénzbeli értékének kétszeres összegét, ha a természetbeni szolgáltatást, amely a termelőt a szerződés alapján

- átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, a termelőnek nem adja ki.

(2) A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés alapján a megrendelő késedelmi kamat fejében köteles megfizetni:

a) a pénzbeli előlegnek a késedelem 30. napjáig számított napi 0.5%-át, azon túl pedig napi 0.05%-át, ha az előleget a termelőnek késedelmesen fizeti ki;

b) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.05%-ot, ha a termelőt az elszámolás alapján megillető összeget késedelmesen fizeti ki; a megrendelő ugyanilyen mértékű kötbért köteles fizetni a természetbeni szolgáltatást helyettesítő pénzbeli juttatás után, ha a természetbeni szolgáltatást helyettesítő pénzbeli juttatást, amely a termelőt kívánsága alapján -átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, késedelemesen fizeti ki.

(3) A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés alapján a termelő kötbér fejében köteles megfizetni:

a) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha az állatot késedelmesen adja át;

b) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értékének 50%-át, ha az állatot - a 6. §-ban meghatározott eset kivételével - nem adja át, vagy a nevelésre, illetőleg hizlalásra lekötött állatot a megrendelő hozzájárulása nélkül elidegeníti, leöli, vagy más módon elvonja a teljesítés elől.

2. § (1) A terményértékesítési szerződés alapján a vevő kötbér fejében köteles megfizetni:

a) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a szerződés feltételeinek megfelelő terményt késedelmesen veszi át;

b) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értékét, ha a szerződés feltételeinek megfelelő terményt nem, vagy nem teljes egészében veszi át;

c) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha késedelmesen számol el a termelővel;

d) a természetbeni juttatás pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a természetbeni juttatást, amely a termelőt a szerződés alapján - átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, késedelmesen szolgáltatja;

e) a természetbeni juttatás pénzbeli értékének kétszeres összegét, ha a természetbeni juttatást, amely a termelőt a szerződés alapján - átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, a termelőnek nem adja ki.

(2) A terményértékesítési szerződés alapján a vevő késedelmi kamat fejében köteles megfizetni:

a) a pénzbeli előlegnek a késedelem 30. napjáig számított napi 0,5%-át, azon túl pedig napi 0,05%-át, ha az előleget a termelőnek késedelmesen - a szerződési feltételekben a szolgáltatásra megjelölt időpont után - fizeti ki;

b) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0,05%-ot, ha a termelőt az elszámolás alapján megillető összeget késedelmesen fizeti ki.

(3) A terményértékesítési szerződés alapján a termelő kötbér fejében köteles megfizetni:

a) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0,25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a terményt késedelmesen adja át;

b) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értékét, ha a terményt nem, vagy nem teljes mértékben adja át, illetőleg az átvételre felajánlott termény rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlan.

3. § A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződésben, továbbá a terményértékesítési szerződésben a lekötött állat, illetőleg termény pénzbeli értékének legfeljebb 25%-áig terjedő kötbér köthető ki arra az esetre, ha a termelő a szerződéssel lekötött állatot, illetőleg terményt olyan minőségi hibával adja át, amely miatt az nem éri el a minőség tekintetében a szerződésben kikötött követelmények legkisebb mértékét sem.

4. § A szerződésben a kötbér mértékét az e rendelet 1-3. §-aiban meghatározott százalékos aránynak megfelelő forint összegben is meg lehet határozni.

5. § (1) Az állatnak vagy terménynek az 1. § (1) bekezdés c) pontja, az 1. § (3) bekezdés b) pontja, a 2. § (1) bekezdés b) pontja, a 2. § (3) bekezdés b) pontja és a 3. § szerinti - kötbér alapjául szolgáló - pénzbeli értékét a szerződésben kikötött alsó átvételi súlyhatárnak és a legalacsonyabb minőségű osztályozásnak megfelelő áron kell kiszámítani, s a szerződésben kikötött mennyiségi és minőségi felárakat figyelmen kívül kell hagyni. Ha azonban a termelő igazolja, hogy az átvételre felajánlott állat vagy termény a szerződésben kikötött alsó átvételi súlyhatárt s a legalacsonyabb minőségi osztályozást meghaladta, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 2. § (1) bekezdés b) pontjában említett pénzbeli érték kiszámításánál az állat vagy termény igazolt súlyát és minőségét kell alapul venni.

(2) Részteljesítésre vonatkozó szerződésszegés esetében a kötbért és a késedelmi kamatot csak a nem teljesített rész után kell számítani.

(3) A kötbérigény megnyíltának a szerződésben a szolgáltatásra, illetőleg a teljesítésre kikötött vagy a felek kölcsönös megegyezésével írásban módosított határidőt, minőségi kötbérigény esetében pedig a minőségi hibával történt átadás napját kell tekinteni.

6. § A termelő nem köteles az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában említett kötbért megfizetni, ha a hizlalásra lekötött nőivarú szarvasmarhát azért nem adta át, mert az továbbtenyésztésre alkalmas és ennek alapján elállási jogát a szerződés feltételei szerint érvényesítette.

7. § Kötbérfizetési kötelezettség a termelőt és a megrendelőt, illetőleg vevőt abban az esetben terheli, ha olyan okból, amelyért felelős, nem teljesít, késedelembe esik vagy hibásan teljesít [1959. évi IV. törvény 246. § (1) bekezdés].

8. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése előtt kötött olyan szerződésekre is alkalmazni kell, amelyekben a teljesítési határidő e rendelet hatálybalépését követő időpontban van megállapítva.

(2) E rendelet hatálybalépésével a 24/1958. (XII. 9.) ÉlmM rendelet hatályát veszti.

Dr. Dabrónaki Gyula s. k.,

az élelmezésügyi miniszter első helyettese