Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

8/1960. (VI. 24.) ÉlmM rendelet

a vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés, valamint a terményértékesítési szerződés teljesítését biztosító kötbér és késedelmi kamat mértékének megállapításáról

Az 1959. évi IV. törvény 416. §-ának (2) bekezdése, valamint a 24 1960. (V. 10.) Korm. rendelet 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - tekintettel a rendelet 16. §-ának (2) bekezdésére - a földművelésügyi miniszterrel, a könnyűipari miniszterrel és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben a következőket rendelem:

1. § (1) A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés alapján a megrendelő kötbér fejében köteles megfizetni:

a) a természetbeni szolgáltatásnak (előleg stb.) a késedelem minden napja után számított 5%-át, összesen azonban legfeljebb 50%-át, ha a természetbeni szolgáltatást a szerződésben meghatározott időpont után, késedelmesen bocsátja a tenyésztő, illetőleg az állattartó (a továbbiakban: termelő) rendelkezésére;

b) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-át, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a szerződés feltételeinek megfelelő állatot késedelmesen veszi át;

c) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értékének 50%-át, ha a szerződés feltételeinek megfelelő állatot nem veszi át;

d) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha késedelmesen számol el a termelővel;

e) a természetbeni szolgáltatás pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a természetbeni szolgáltatást, amely a termelőt a szerződés alapján

- átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, késedelmesen bocsátja a termelő rendelkezésére;

f) a természetbeni szolgáltatás pénzbeli értékének kétszeres összegét, ha a természetbeni szolgáltatást, amely a termelőt a szerződés alapján

- átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, a termelőnek nem adja ki.

(2) A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés alapján a megrendelő késedelmi kamat fejében köteles megfizetni:

a) a pénzbeli előlegnek a késedelem 30. napjáig számított napi 0.5%-át, azon túl pedig napi 0.05%-át, ha az előleget a termelőnek késedelmesen fizeti ki;

b) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.05%-ot, ha a termelőt az elszámolás alapján megillető összeget késedelmesen fizeti ki; a megrendelő ugyanilyen mértékű kötbért köteles fizetni a természetbeni szolgáltatást helyettesítő pénzbeli juttatás után, ha a természetbeni szolgáltatást helyettesítő pénzbeli juttatást, amely a termelőt kívánsága alapján -átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, késedelemesen fizeti ki.

(3) A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés alapján a termelő kötbér fejében köteles megfizetni:

a) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha az állatot késedelmesen adja át;

b) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értékének 50%-át, ha az állatot - a 6. §-ban meghatározott eset kivételével - nem adja át, vagy a nevelésre, illetőleg hizlalásra lekötött állatot a megrendelő hozzájárulása nélkül elidegeníti, leöli, vagy más módon elvonja a teljesítés elől.

2. § (1) A terményértékesítési szerződés alapján a vevő kötbér fejében köteles megfizetni:

a) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a szerződés feltételeinek megfelelő terményt késedelmesen veszi át;

b) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értékét, ha a szerződés feltételeinek megfelelő terményt nem, vagy nem teljes egészében veszi át;

c) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha késedelmesen számol el a termelővel;

d) a természetbeni juttatás pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a természetbeni juttatást, amely a termelőt a szerződés alapján - átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, késedelmesen szolgáltatja;

e) a természetbeni juttatás pénzbeli értékének kétszeres összegét, ha a természetbeni juttatást, amely a termelőt a szerződés alapján - átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, a termelőnek nem adja ki.

(2) A terményértékesítési szerződés alapján a vevő késedelmi kamat fejében köteles megfizetni:

a) a pénzbeli előlegnek a késedelem 30. napjáig számított napi 0,5%-át, azon túl pedig napi 0,05%-át, ha az előleget a termelőnek késedelmesen - a szerződési feltételekben a szolgáltatásra megjelölt időpont után - fizeti ki;

b) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0,05%-ot, ha a termelőt az elszámolás alapján megillető összeget késedelmesen fizeti ki.

(3) A terményértékesítési szerződés alapján a termelő kötbér fejében köteles megfizetni:

a) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0,25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a terményt késedelmesen adja át;

b) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értékét, ha a terményt nem, vagy nem teljes mértékben adja át, illetőleg az átvételre felajánlott termény rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlan.

3. § A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződésben, továbbá a terményértékesítési szerződésben a lekötött állat, illetőleg termény pénzbeli értékének legfeljebb 25%-áig terjedő kötbér köthető ki arra az esetre, ha a termelő a szerződéssel lekötött állatot, illetőleg terményt olyan minőségi hibával adja át, amely miatt az nem éri el a minőség tekintetében a szerződésben kikötött követelmények legkisebb mértékét sem.

4. § A szerződésben a kötbér mértékét az e rendelet 1-3. §-aiban meghatározott százalékos aránynak megfelelő forint összegben is meg lehet határozni.

5. § (1) Az állatnak vagy terménynek az 1. § (1) bekezdés c) pontja, az 1. § (3) bekezdés b) pontja, a 2. § (1) bekezdés b) pontja, a 2. § (3) bekezdés b) pontja és a 3. § szerinti - kötbér alapjául szolgáló - pénzbeli értékét a szerződésben kikötött alsó átvételi súlyhatárnak és a legalacsonyabb minőségű osztályozásnak megfelelő áron kell kiszámítani, s a szerződésben kikötött mennyiségi és minőségi felárakat figyelmen kívül kell hagyni. Ha azonban a termelő igazolja, hogy az átvételre felajánlott állat vagy termény a szerződésben kikötött alsó átvételi súlyhatárt s a legalacsonyabb minőségi osztályozást meghaladta, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 2. § (1) bekezdés b) pontjában említett pénzbeli érték kiszámításánál az állat vagy termény igazolt súlyát és minőségét kell alapul venni.

(2) Részteljesítésre vonatkozó szerződésszegés esetében a kötbért és a késedelmi kamatot csak a nem teljesített rész után kell számítani.

(3) A kötbérigény megnyíltának a szerződésben a szolgáltatásra, illetőleg a teljesítésre kikötött vagy a felek kölcsönös megegyezésével írásban módosított határidőt, minőségi kötbérigény esetében pedig a minőségi hibával történt átadás napját kell tekinteni.

6. § A termelő nem köteles az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában említett kötbért megfizetni, ha a hizlalásra lekötött nőivarú szarvasmarhát azért nem adta át, mert az továbbtenyésztésre alkalmas és ennek alapján elállási jogát a szerződés feltételei szerint érvényesítette.

7. § Kötbérfizetési kötelezettség a termelőt és a megrendelőt, illetőleg vevőt abban az esetben terheli, ha olyan okból, amelyért felelős, nem teljesít, késedelembe esik vagy hibásan teljesít [1959. évi IV. törvény 246. § (1) bekezdés].

8. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése előtt kötött olyan szerződésekre is alkalmazni kell, amelyekben a teljesítési határidő e rendelet hatálybalépését követő időpontban van megállapítva.

(2) E rendelet hatálybalépésével a 24/1958. (XII. 9.) ÉlmM rendelet hatályát veszti.

Dr. Dabrónaki Gyula s. k.,

az élelmezésügyi miniszter első helyettese