8/1960. (VI. 24.) ÉlmM rendelet
a vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés, valamint a terményértékesítési szerződés teljesítését biztosító kötbér és késedelmi kamat mértékének megállapításáról
Az 1959. évi IV. törvény 416. §-ának (2) bekezdése, valamint a 24 1960. (V. 10.) Korm. rendelet 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - tekintettel a rendelet 16. §-ának (2) bekezdésére - a földművelésügyi miniszterrel, a könnyűipari miniszterrel és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben a következőket rendelem:
1. § (1) A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés alapján a megrendelő kötbér fejében köteles megfizetni:
a) a természetbeni szolgáltatásnak (előleg stb.) a késedelem minden napja után számított 5%-át, összesen azonban legfeljebb 50%-át, ha a természetbeni szolgáltatást a szerződésben meghatározott időpont után, késedelmesen bocsátja a tenyésztő, illetőleg az állattartó (a továbbiakban: termelő) rendelkezésére;
b) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-át, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a szerződés feltételeinek megfelelő állatot késedelmesen veszi át;
c) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értékének 50%-át, ha a szerződés feltételeinek megfelelő állatot nem veszi át;
d) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha késedelmesen számol el a termelővel;
e) a természetbeni szolgáltatás pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a természetbeni szolgáltatást, amely a termelőt a szerződés alapján
- átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, késedelmesen bocsátja a termelő rendelkezésére;
f) a természetbeni szolgáltatás pénzbeli értékének kétszeres összegét, ha a természetbeni szolgáltatást, amely a termelőt a szerződés alapján
- átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, a termelőnek nem adja ki.
(2) A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés alapján a megrendelő késedelmi kamat fejében köteles megfizetni:
a) a pénzbeli előlegnek a késedelem 30. napjáig számított napi 0.5%-át, azon túl pedig napi 0.05%-át, ha az előleget a termelőnek késedelmesen fizeti ki;
b) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.05%-ot, ha a termelőt az elszámolás alapján megillető összeget késedelmesen fizeti ki; a megrendelő ugyanilyen mértékű kötbért köteles fizetni a természetbeni szolgáltatást helyettesítő pénzbeli juttatás után, ha a természetbeni szolgáltatást helyettesítő pénzbeli juttatást, amely a termelőt kívánsága alapján -átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, késedelemesen fizeti ki.
(3) A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés alapján a termelő kötbér fejében köteles megfizetni:
a) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha az állatot késedelmesen adja át;
b) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értékének 50%-át, ha az állatot - a 6. §-ban meghatározott eset kivételével - nem adja át, vagy a nevelésre, illetőleg hizlalásra lekötött állatot a megrendelő hozzájárulása nélkül elidegeníti, leöli, vagy más módon elvonja a teljesítés elől.
2. § (1) A terményértékesítési szerződés alapján a vevő kötbér fejében köteles megfizetni:
a) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a szerződés feltételeinek megfelelő terményt késedelmesen veszi át;
b) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értékét, ha a szerződés feltételeinek megfelelő terményt nem, vagy nem teljes egészében veszi át;
c) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha késedelmesen számol el a termelővel;
d) a természetbeni juttatás pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a természetbeni juttatást, amely a termelőt a szerződés alapján - átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, késedelmesen szolgáltatja;
e) a természetbeni juttatás pénzbeli értékének kétszeres összegét, ha a természetbeni juttatást, amely a termelőt a szerződés alapján - átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, a termelőnek nem adja ki.
(2) A terményértékesítési szerződés alapján a vevő késedelmi kamat fejében köteles megfizetni:
a) a pénzbeli előlegnek a késedelem 30. napjáig számított napi 0,5%-át, azon túl pedig napi 0,05%-át, ha az előleget a termelőnek késedelmesen - a szerződési feltételekben a szolgáltatásra megjelölt időpont után - fizeti ki;
b) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0,05%-ot, ha a termelőt az elszámolás alapján megillető összeget késedelmesen fizeti ki.
(3) A terményértékesítési szerződés alapján a termelő kötbér fejében köteles megfizetni:
a) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0,25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a terményt késedelmesen adja át;
b) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értékét, ha a terményt nem, vagy nem teljes mértékben adja át, illetőleg az átvételre felajánlott termény rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlan.
3. § A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződésben, továbbá a terményértékesítési szerződésben a lekötött állat, illetőleg termény pénzbeli értékének legfeljebb 25%-áig terjedő kötbér köthető ki arra az esetre, ha a termelő a szerződéssel lekötött állatot, illetőleg terményt olyan minőségi hibával adja át, amely miatt az nem éri el a minőség tekintetében a szerződésben kikötött követelmények legkisebb mértékét sem.
4. § A szerződésben a kötbér mértékét az e rendelet 1-3. §-aiban meghatározott százalékos aránynak megfelelő forint összegben is meg lehet határozni.
5. § (1) Az állatnak vagy terménynek az 1. § (1) bekezdés c) pontja, az 1. § (3) bekezdés b) pontja, a 2. § (1) bekezdés b) pontja, a 2. § (3) bekezdés b) pontja és a 3. § szerinti - kötbér alapjául szolgáló - pénzbeli értékét a szerződésben kikötött alsó átvételi súlyhatárnak és a legalacsonyabb minőségű osztályozásnak megfelelő áron kell kiszámítani, s a szerződésben kikötött mennyiségi és minőségi felárakat figyelmen kívül kell hagyni. Ha azonban a termelő igazolja, hogy az átvételre felajánlott állat vagy termény a szerződésben kikötött alsó átvételi súlyhatárt s a legalacsonyabb minőségi osztályozást meghaladta, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 2. § (1) bekezdés b) pontjában említett pénzbeli érték kiszámításánál az állat vagy termény igazolt súlyát és minőségét kell alapul venni.
(2) Részteljesítésre vonatkozó szerződésszegés esetében a kötbért és a késedelmi kamatot csak a nem teljesített rész után kell számítani.
(3) A kötbérigény megnyíltának a szerződésben a szolgáltatásra, illetőleg a teljesítésre kikötött vagy a felek kölcsönös megegyezésével írásban módosított határidőt, minőségi kötbérigény esetében pedig a minőségi hibával történt átadás napját kell tekinteni.
6. § A termelő nem köteles az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában említett kötbért megfizetni, ha a hizlalásra lekötött nőivarú szarvasmarhát azért nem adta át, mert az továbbtenyésztésre alkalmas és ennek alapján elállási jogát a szerződés feltételei szerint érvényesítette.
7. § Kötbérfizetési kötelezettség a termelőt és a megrendelőt, illetőleg vevőt abban az esetben terheli, ha olyan okból, amelyért felelős, nem teljesít, késedelembe esik vagy hibásan teljesít [1959. évi IV. törvény 246. § (1) bekezdés].
8. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése előtt kötött olyan szerződésekre is alkalmazni kell, amelyekben a teljesítési határidő e rendelet hatálybalépését követő időpontban van megállapítva.
(2) E rendelet hatálybalépésével a 24/1958. (XII. 9.) ÉlmM rendelet hatályát veszti.
Dr. Dabrónaki Gyula s. k.,
az élelmezésügyi miniszter első helyettese