1/1961. (III. 31.) FM-MüM együttes rendelet

a mező- és erdőgazdasági tanulóképzésről

A mezőgazdaság szocialista átszervezése a mező-és erdőgazdasági tanulóképzés körében is új követelményeket támaszt. Ezek megvalósítása érdekében az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével, az érintett miniszterekkel, a Termelőszövetkezeti Tanáccsal és a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben a következőket rendeljük.

A rendelet hatálya

1. § Ennek a rendeletnek a hatálya kiterjed minden olyan gazdaságra, vállalatra, intézetre és mezőgazdasági, valamint halászati termelőszövetkezetre (a továbbiakban: munkáltató), amely az 1. számú mellékletben felsorolt szakmákban tanulót szerződtet, valamint az általuk szerződtetett tanulókra.

Általános rendelkezések

2. § Mező- és erdőgazdasági tanuló (a továbbiakban: tanuló) az, aki a munkáltatóval tanulószerződést köt abból a célból, hogy a választott szakmában a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása után szakmunkásképesítést szerezhessen.

3. § (1) A tanuló a munkáltatóval tanulóviszonyban áll.

(2) A tanuló gyakorlati képzése a munkáltató gazdaságában, üzemében, a tanuló elméleti képzése pedig a mező- és erdőgazdasági szakoktatási intézményekben, illetőleg ezeknek a munkáltatóhoz kihelyezett osztályaiban (a továbbiakban egységesen: iskola) történik.

(3) A tanulók képzése a szakmunkásvizsga sikeres letételével fejeződik be.

A tanuló szerződtetésének feltételei

4. § (1) Tanulónak csak az szerződtethető, aki

a) az Országos Szakmunkásképzési Jegyzékben meghatározott felvételi korhatár kezdőévét (érettségizett, vagy középiskolában képesítővizsgát tett tanuló esetében életének 17. évét) betöltötte, de a felvételi korhatár utolsó évét (érettségizett vagy középiskolában képesítővizsgát tett tanuló esetében életének 19. évét) a naptári év szeptember 1. napjáig nem tölti be,

b) az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégezte, érettségizett tanuló felvétele esetén érettségi, vagy középiskolai képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik,

c) a választott szakmára egészségi szempontból alkalmas,

d) ha még kiskorú, törvényes képviselőjének beleegyezésével rendelkezik.

(2) Az elsőfokú szakigazgatási szerv felmentést adhat

a) a felvételi felső korhatár alól abban az esetben, ha a tanulóidő a tényleges katonai szolgálat megkezdéséig befejeződik,

b) a nyolc általános iskola elvégzése alól abban az esetben, ha a tanuló az 1959. évi 29. számú törvényerejű rendelet szerint a tankötelezettségének eleget tett.

5. § (1) Az elsőfokú szakigazgatási szerv a munkáltató székhelye szerint illetékes járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya, a másodfokú szakigazgatási szerv pedig a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya.

(2) A középfokú irányító szerv felügyelete alá tartozó gazdaságok által szerződtetett tanulók esetében mind az elsőfokú, mind pedig a másodfokú szakigazgatási szerv feladatkörét a gazdaság székhelye szerint illetékes termelési igazgatóság látja el.

6. § A munkáltató akkor tarthat tanulót, ha

a) a nagyüzemi gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel rendelkezik és

b) gyakorlati oktatást ellátó szakmunkást vagy szakmunkás képzettségnek megfelelő ismeretekkel rendelkező szakembert foglalkoztat.

A tanuló szerződtetése

7. § A tanuló felvételre való jelentkezése a munkáltatónál történik.

8. § (1) A munkáltató és a tanuló kötelesek a képzés megkezdése előtt a 2. számú mellékletben foglalt minta szerint tanulószerződést kötni,

(2) A tanulószerződést a munkáltató képviselőjének, valamint a tanulónak (törvényes képviselőjének) jelenlétében az elsőfokú szakigazgatási szerv hivatalos helyiségében, négy eredeti példányban, írásban kell megkötni.

(3) A tanulószerződést minden év július hó 1. és augusztus hó 15. napja között kell megkötni.

9. § (1) A tanuló és a munkáltató - bármelyik fél kezdeményezésére - két heti próbaidőben is megállapodhatnak.

(2) Próbaidő esetében a tanulószerződést csak a próbaidő letöltése után szabad megkötni.

(3) A próbaidő a tanulóidőbe beszámít.

A munkáltató kötelességei

10. § (1) A munkáltató köteles a tanulót a szakmai ismeretekben kellő alapossággal kiképezni, a tanuló szakmai fejlődését elősegíteni, erkölcse, magaviselete és testi épsége felett őrködni.

(2) A tanulót csak az általa választott szakmával kapcsolatos munkákkal szabad foglalkoztatni. Foglalkoztatásánál ügyelni kell arra, hogy az összes szakmai ismereteket elsajátítsa.

(3) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a tanuló az előírt elméleti oktatásban részt vehessen.

11. § A munkáltató feladata, hogy a tanuló erkölcsi-politikai nevelésében a szocialista elvek érvényesítését biztosítsa.

A tanuló kötelességei

12. § (1) A tanuló köteles a tanulóviszony tartama alatt gyakorlati és elméleti oktatásban részt venni.

(2) A tanuló köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a választott szakmában szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket kellő alapossággal elsajátítsa.

(3) A tanuló köteles a munkáltató jogos rendelkezéseinek engedelmeskedni, a munkáltatónál megállapított munkarendet, valamint, az iskola szabályzatát megtartani,

A munkaidő

13. § (1) A tanuló munkaideje (beleértve az elméleti és gyakorlati oktatás óráinak számát is) összesen heti 48 óra.

(2) A munkaközi szünet a tanulókat is megilleti, amelyet a heti 48 órai munkaidőn belül kell kiadni.

(3) A tanuló munkaszüneti napon a gazdaság dolgozóival azonos feltételek mellett ügyeleti szolgálatra beosztható, munkaideje azonban ezzel együttesen sem haladhatja meg a heti 48 órát. Az ügyeleti szolgálatért a tanulót a tanulóbéren felül külön díjazás nem illeti meg.

A tanuló bére és egyéb juttatások

14. § (1) A mező- és erdőgazdasági üzemek sajátos viszonyai alapján a tanulók már az első évtől az idénymunkák idején teljesítménybérrel foglalkoztathatók.

(2) A tanulók teljesítménybélét a felnőtt szakmunkások bértételeinek alapulvételével az első évben 60%-ban, a második évben 70%-ban, a harmadik évben 80%-ban kell megállapítani.

(3) Olyan munkáknál, amelyeket teljesítménybérben nem lehet végezni, valamint az időbérben megállapított munkáknál a tanulók részére az alábbi órabért kell fizetni:

(4) Az érettségizett vagy középiskolában képesítő vizsgát tett tanulók - kétéves tanulóidő esetén - az I. félévben a III. félévre a 3-as osztályzat szerint megállapított órabért, a II. és további félévekben a IV-VI. félévre az osztályzat szerint megállapított órabért kapják. Másféléves tanulóidő esetén az I. félévben a IV. félévre a 3-as osztályzat szerint megállapított órabérben a II. és III. félévre pedig az V. és VI. félévre az osztályzat szerint megállapított órabérben részesülnek.

(5) A tanulók órabérét mindenkor szeptember 1-én és február 1-én kell a (3) és (4) bekezdés szabályai szerint megállapítani.

(6) A termelőszövetkezetben a tanulók bérét a közgyűlés által elfogadott munkadíjazási forma alapján a termelőszövetkezeti tagot megillető részesedésnek a (2) bekezdés szerinti százalékában kell megállapítani.

(7) Ha a tanuló teljesítménybére, illetőleg a termelőszövetkezettől kapott részesedése nem éri el a megfelelő órabér összegét, az órabérnek megfelelő összeget kell a számára biztosítani.

15. § (1) A tanulóknak az elméleti képzés idejére -bér, illetőleg részesedés helyett ösztöndíj jár. Az ösztöndíj mértéke a tanulmányi előmeneteltől függően havi

(2) Az ösztöndíjat az iskola folyósítja.

16. § A tanulót az órabér, teljesítménybérezés esetén az átlagbér, a termelőszövetkezettől kapott részesedés esetén az átlagrészesedés és az ösztöndíj a fizetett munkaszüneti napokra, az évi rendes szabadságra és a tanév közbeni oktatási szünetekre is megilleti.

17. § (1) A tanulókat ugyanolyan munkaruha- és védőruhajuttatás illeti meg, mint az azonos munkakörben és munkahelyen foglalkoztatott felnőtt dolgozókat.

(2) A termelőszövetkezeti tanulókat az (1) bekezdésben említett juttatások ugyanolyan mértékben és módon illetik meg. mint az állami gazdaságban azonos munkakörben foglalkoztatott felnőtt dolgozókat.

(3) A munka- és védőruhát a munkáltató köteles biztosítani.

18. § (1) A munkáltató a bentlakó (munkásszálláson elhelyezett) tanulók részére ugyanolyan nyersanyagértékű étkezést köteles kiszolgáltatni, mint az általa foglalkoztatott felnőtt dolgozók részére.

(2) Az elméleti képzés alatt az otthonban és a gyakorlati időszakban a gazdaságban bentlakó tanulók a szállásért, a reggeliért, a vacsoráért munkaszüneti napokon a napi háromszori étkezésért, a 3 kg testi fehérneműmosásért, az 1 db pipereszappanért havonta az alábbi térítést fizetik:

az első évben 30 Ft,

a második évben 70 Ft,

a harmadik évben 110 Ft.

(3) A bentlakó tanulók mind a gyakorlati, mind pedig az elméleti képzés időszakában az ebédért az I. évben 0,50 Ft-ot, a II. évben 1,- Ft-ot, a III. évben 1,50 Ft-ot kötelesek téríteni.

(4) Kintlakó tanulók az igénybe vett étkezésért az alábbi hozzájárulást kötelesek fizetni:

(5) Ha a munkáltató a felnőtt dolgozók szervezett étkeztetéséről nem gondoskodik, vagy a bentlakó tanuló étkeztetését bármi más módon biztosítani nem tudja, köteles a tanulók részére az étkezés nyersanyagértékét pénzben megtéríteni.

(6) Ha a tanuló az étkezést annak ellenére nem veszi igénybe, hogy azt részére természetben biztosítják, a tanuló részére az étkezés nyersanyagértékét megtéríteni nem szabad.

(7) A napi háromszori étkezést a kintlakó tanulók is igénybe vehetik. Ha azonban nincs szervezett étkeztetés, részükre csak az ebéd nyersanyagértéke téríthető.

(8) Ha a munkáltató az étkezés nyersanyagértékét a tanuló részére pénzben megtéríti, a tanulótól az ebédhozzájárulást levonni nem szabad.

19. § A tanulók részére a tankönyveket a munkáltató biztosítja az iskola útján. Ezért a tanuló tanévenként 10,- Ft-ot térít. A tanszerköltséget a tanuló viseli.

A tanuló szabadsága

20. § (1) A tanulót - korára tekintet nélkül - tanévenként 30 munkanap fizetett szabadság illeti meg, amelyből

a) 6 munkanapot általában a téli iskolai tanítási szünet tartama alatt,

b) 24 munkanapot pedig a két tanév közötti tanítási szünetben kell kiadni.

(2) A szabadság idejére, valamint a fizetett munkaszüneti napra járó bér kiszámításánál az előző három hónap átlagkeresetét, illetőleg az előző három hónap alatt teljesített munka alapján járó részesedés állagát kell figyelembe venni.

(3) Az elméleti oktatás alatt kivett szabadság idejére a tanulót - átlagkereset helyett - ösztöndíj illeti meg.

(4) A szakmunkásvizsgát tett tanulók 24 nap fizetett szabadságát közvetlenül a szakmunkásvizsga letétele után kell kiadni.

A tanuló társadalombiztosítása

21. § (1) A tanuló, valamint családtagja a betegségi biztosítás szolgáltatásaira ugyanolyan feltételekkel és mértékben jogosult, mint a munkaviszonyban álló dolgozó és annak családtagja.

(2) A tanulók után a betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot - az elméleti oktatás ideje alatt is - az általános szabályok szerint a munkáltató fizeti.

(3) A járulékfizetés szempontjából figyelembe veendő legkisebb összeg a tanulóknál a valóban elért munkabérre tekintet nélkül havi 125,- Ft, illetőleg napi 5 Ft.

(4) A tanulók órabéréből és teljesítménybéréből 3%-os nyugdíjjárulékot kell levonni. A levonás a termelőszövetkezettől kapott részesedésre is kiférjed. Az ösztöndíjból nyugdíjjárulékot levonni nem szabad.

A tanulóviszony megszűnése

22. § A tanulóviszony megszűnik, ha

a) a tanuló a tanulóidő elteltével sikeres szakmunkásvizsgát tesz, vagy a megismételt szakmunkásvizsgán nem mutat fel kellő eredményt,

b) a tanulót az iskolából kizárják,

c) a tanuló - ha még kiskorú, törvényes képviselőjének beleegyezésével - megállapodik a munkáltatóval a tanulóviszony felbontásában,

d) a tanulószerződést a 23-24. §-ok alapján felbontják,

e) a tanuló a szakmunkásvizsgát megelőző utolsó iskolai pótvizsgán nem felel meg (26. §).

23. § (1) Az elsőfokú szakigazgatási szerv a munkáltató kérésére a tanulóviszonyt - különösen az alábbi esetekben - felbonthatja:

a) ha a tanuló a jogszabályokban vagy a tanulószerződésben megállapított kötelességeit ismételt figyelmeztetés ellenére sem teljesíti,

b) ha a tanuló a szakma elsajátítására alkalmatlan vagy alkalmatlanná válik,

c) ha a tanulót betegsége mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati képzésben a tanulóidő egynegyed részénél hosszabb időn át egyfolytában akadályozza,

d) ha a tanuló vagy törvényes képviselője a tanulószerződés megkötésénél a munkáltatót a tanuló lényeges személyi körülményei tekintetében megtévesztette és nyilvánvaló, hogy a munkáltató a valóság ismeretében a tanulót nem alkalmazta volna,

e) ha a tanulót bűntett- miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.

24. § Az elsőfokú szakigazgatási szerv a tanuló (törvényes képviselője) kérésére - vagy anélkül is - a tanulóviszonyt (tanulószerződést) - különösen az alábbi esetekben - felbonthatja:

a) ha a munkáltató a jogszabályokban megállapított valamely kötelességét nem teljesíti, vagy súlyosan megszegi,

b) ha a munkáltatónál a tanulót testileg vagy egyéb meg nem engedett módon fenyítik,

c) ha az üzem a tanulóidő tartama alatt a tanulóképzésre huzamosan alkalmatlanná válik,

d) ha a tanulóviszony fenntartása a tanuló fejlődését, testi épségét, erkölcsét veszélyezteti.

A szakmunkásvizsga

25. § (1) Az a tanuló, aki tanulóidejét letöltötte és tanulmányi kötelezettségének eleget tett, szakmunkásvizsgára bocsátható.

(2) A szakmunkásvizsgát a 2/1959. (IV. 10.) MüM számú rendeletben, illetve az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 114/1959. (12) MüM számú utasítás mellékleteként kiadott Egységes Szakmunkásvizsga Szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell lebonyolítani.

26. § Ha a tanuló a szakmunkásvizsgát megelőző utolsó iskolai vizsgáját eredményesen nem teszi le, tanulóideje a pótvizsgáig meghosszabbodik. Amennyiben a pótvizsga is eredménytelen marad, szakmunkásvizsgát nem tehet, tanulóviszonya megszűnik.

27. § (1) Ha a tanuló a szakmunkásvizsgán kellő eredményt nem mutat fel, a szakmunkásvizsgabizottság a tanulóviszony idejét legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

(2) Az a tanuló, akinek tanulóviszonyát az (1) bekezdés alapján meghosszabbították, csak gyakorlati oktatásban részesül, az elméleti oktatás alól mentesül.

(3) Az a tanuló, aki a szakmunkásvizsgán kellő eredményt nem mutat fel és emiatt tanulóviszonyát meghosszabbították, a meghosszabbított tanulóidő eltelte után a szakmunkásvizsgát megismételheti. Az a tanuló, aki a megismételt szakmunkásvizsgán sem ért el kellő eredményt, szakmunkás-bizonyítványt nem kaphat, tanulóviszonya megszűnik.

Hatálybaléptető rendelkezések

28. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az 1/1956. (VI. 24.) VKGM számú rendeletnek és a 45/1958. (T. K. 42.) VKGM, valamint a 65/1956. (M. T. H. K. 15.) MTH számú utasításnak a mező- és erdőgazdasági tanulókra vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter

Kisházi Ödön s. k.,

munkaügyi miniszter

1. számú melléklet az 1/1961. (III. 31.) FM-MüM számú együttes rendelethez

Jegyzék

a mező- és erdőgazdasági szakmákban tanulók felvételi feltételeiről

2. számú melléklet az 1/1961. (III. 31.) FM-MüM számú együttes rendelethez