1/1961. (I. 22.) Korm. rendelet
a vizek tisztaságának biztosításáról
1. § (1) Olyan új vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, szövetkezet, intézet, intézmény, illetőleg a kisiparosnak olyan telephelye (műhelye), üzlete; (a továbbiakban együtt: üzem), illetőleg üzemrész, amelynek működésénél közegészségügyi vagy népgazdasági szempontból káros szennyvíz keletkezik, szennyvíztisztító berendezés nélkül nem tervezhető, nem létesíthető és nem helyezhető üzembe.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt megépült és szennyvíztisztító berendezés nélkül működő üzemet (üzemrészt), amelynek szennyvize közegészségügyi, vagy népgazdasági szempontból káros, szennyvíztisztító berendezéssel kell ellátni, illetőleg a nem kielégítően működő szennyvíztisztító berendezését korszerűsíteni kell.
2. § (1) Az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó állami üzem szennyvíztisztító berendezésének megépítéséhez, illetőleg korszerűsítéséhez szükséges beruházásokat az Országos Tervhivatal az Országos Vízügyi Főigazgatósággal (OVF) egyetértésben - szennyvíztisztító berendezések céljára elkülönítetten - az érintett népgazdasági ágazat hitelkerete terhére irányozza elő annak figyelembevételével, hogy a károk elsősorban a legsúlyosabban szennyezett vízfolyásokban legyenek megszüntethetők.
(2) A hiteleknek az előirányzott célra való felhasználását az OVF ellenőrizni és annak eredményéről a Kormánynak évenként beszámolni köteles.
3. § Olyan üzem. amely folyóba, patakba, tóba. öntöző-, vagy belvízcsatornába (a továbbiakban: befogadóba) akár közvetlenül, akár közcsatorna útján közvetve káros szennyvizet vezet be, vagy a kibocsátott káros szennyvízzel a talajvizet szennyezi, szennyvízbírságot (4. §), illetőleg szennyvízbevezetési díjat (5. §) köteles fizetni.
4. § Szennyvízbírságot (a továbbiakban: bírság) az az üzem köteles fizetni, amely a befogadó, illetőleg a talajvíz szennyezését az elsőfokú vízügyi hatóság által megállapított határidőig a berendezésének kielégítő üzemeltetésével, illetőleg a létesítési ütemterv szerinti megépítésével (korszerűsítésével) nem szünteti meg.
5. § (1) Szennyvízbevezetési díjat (a továbbiakban: díj) az az üzem köteles fizetni, amelynek szennyvíztisztító berendezése nincs és károsan szennyezi a befogadó vízfolyást.
(2) A díjfizetés kötelezettsége megszűnik, ha az üzem a berendezést megépíti.
6. § (1) A bírság, illetőleg a díj összegét a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, mint elsőfokú hatóság szabja ki.
(2) A bírság, illetőleg a díj kiszabásának alapja az üzem által kibocsátott szennyvíz egy évi mennyisége. A bírságot, illetőleg a díjat egy évre kell kiszabni.
(3) A bírság, illetőleg a díj összegét a rendelet mellékletének alkalmazásával, a kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének, szennyezettségi fokának, a befogadó öntisztulásának, a vízszennyezéssel okozott ártalmaknak és károknak a figyelembevételével kell megállapítani. Ha az üzem már szennyezett vizet használ fel és szennyvizét ugyanabba a befogadóba bocsátja vissza, ezt a bírság, illetőleg a díj összegének megállapításánál figyelembe kell venni. A köbméterenként kiszabott összeg a mellékletben meghatározott felső határt nem haladhatja meg.
(4) Ha a rendelet mellékletét az adott esetre nem lehet alkalmazni, a bírság, illetőleg a díj összegét a mellékletben feltüntetett leginkább hasonló vízszennyezés alapulvételével és a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell megállapítani.
7. § (1) A bírság, illetőleg a díj kiszabásánál a helyszíni eljárás lefolytatására, a határozat meghozatalára és a jogorvoslatra a vízjogi engedélyezési eljárás szabályait [2/1952. (I. 8.) MT számú rendeleti és az 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A helyszíni eljárásra meg kell hívni az érdekelteket, továbbá szakvélemény adása végett a területileg illetékes Közegészségügyi és Járványügyi Állomást.
(3) Az elsőfokú vízügyi hatóság a határozatban köteles megjelölni a Vízügyi Alapnak azt a bevételi számláját, amelyre a kiszabott összeget be kell fizetni. Ha az üzem szennyvíztisztító berendezése hiányzik, vagy korszerűsítést igényel, a létesítési ütemterv [2. § (1) bekezdés] alapján kötelezni kell az üzemet a hiányzó, vagy korszerűsítést igénylő szennyvíztisztító berendezés megépítésére, illetőleg átépítésére.
(4) A jogerős határozattal kiszabott összeget, ha azt a kötelezett az előírt határidőben nem fizeti meg, a beszedési (megbízási) rendszerbe bekapcsolt számlatulajdonosoktól azonnali beszedési megbízás útján, egyéb kötelezettektől adók módjára kell beszedni, illetőleg behajtani.
(5) A bírságból, illetőleg a díjból eredő bevételt a Vízügyi Alapban kiemelten kell kezelni. Ebből a bevételből az OVF vezetője a szennyvíztisztító berendezések létesítéséhez és korszerűsítéséhez - kivételesen indokolt esetben - hozzájárulást adhat. Felhasználását a Vízügyi Alap rendes költségvetésében kell szabályozni. A Vízügyi Alapnak ezt a bevételét, továbbá az ebből adott hozzájárulást más célra felhasználni tilos.
8. § (1) A bírságot a termelői ár kialakításánál áremelő tényezőként figyelembe venni nem szabad.
(2) A bírság, illetőleg a díj fizetése nem érinti a víz szennyezésével kapcsolatos büntetőjogi felelősséget [2/1952. (I. 8.) MT számú rendelet 37. § (1) bekezdés és 1955. évi 17. számú tvr. 8. §1 és nem mentesíti az üzemet a szennyvíztisztító berendezés létesítésére, korszerűsítésére és megfelelő üzemeltetésére vonatkozó kötelezettsége alól.
9. § A városi (községi) csatornamű mentesül a bírság, illetőleg a díj fizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a káros szennyvizet az általa üzemeltetett szennyvízcsatornahálózatba engedély nélkül más üzem bocsátotta be.
10. § Hajóról, úszóműről, úszómunkagépről és átfejtő berendezésből történő vízszennyezés megakadályozását biztosító szabályokat - a rendelet alapelveinek alkalmazásával - a közlekedés- és postaügyi miniszter az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben állapítja meg
11. § (1) Ez a rendelet - az 5. §-ban foglaltak kivételével - a kihirdetés napján, az 5. §-ban foglalt rendelkezések pedig 1962. évi január hó 1-én lépnek hatályba.
(2) A rendelet végrehajtásáról - a vízügyi felügyeleti jogkörében - az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője gondoskodik.
Dr. Münnich Ferenc s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke
Melléklet az 1/1961. (I. 22.) Korm. számú rendelethez
I.
A szennyvízbírság mértéke.
1. Kátrányos, olajos, fenolos vízszennyezés esetén köbméterenként
60-80 fillér.
2. Savas, lúgos és sós vízszennyezés esetén köbméterenként
40-60 fillér.
Ha az elfolyó szennyvíz összes sótartalma 500 mg/Iit. felett van, köbméterenként
30-50 fillér.
Ha a szennyvíz összes sótartama 500 mg/lit. alatt van, de a bevezetés alatti folyószakaszon öntözés célját szolgáló vízkivétel létesült, és a bevezetett szennyvíz a VITUKI, valamint az OMMI szakvéleménye szerint az öntözésre káros, köbméterenként
40-60 fillér.
Ammóniák tartalmú ipari szennyvíz esetén köbméterenként
20-40 fillér.
3. Ciánnal és egyéb mérgező anyagokkal történő vízszennyezés esetén, ha a vízfolyásba bevezetett szennyvíz 0,2 mg/lit. töménységet meghaladó mennyiségben ciánt, vagy kémiai módszerrel akár nyomokban is kimutathatóan egyéb mérgező anyagot, vagy ezek sóit tartalmazza (állandó komplex cianidok kivételével) köbméterenként
100-120 fillér.
4. Szerves anyagokkal történő vízszennyezés esetén köbméterenként
30-60 fillér.
5. Szerves anyagokat tartalmazó ipari szennyvízzel történő víz szennyezés esetén köbméterenként
a) len, kender és egyéb áztató üzemekből a szennyvíznek százszoros hígítás alatt, kezelés nélküli bevezetése esetén
5-20 fillér.
b) papíripari üzemeknél
20-30 fillér.
6. Ásványi anyagokkal történő vízszennyezés esetén köbméterenként
70-20 fillér.
II.
A szennyvízbevezetési díj mértéke
1. Kátrányos, olajos, fenolos vízszennyezés esetén köbméterenként
a) kátrány és olaj esetén
30-50 fillér,
b) fenol esetén
30-40 fillér.
2. Savas, lúgos és sós vízszennyezés esetén köbméterenként
10-40 fillér.
3. Ciánnal és egyéb mérgező anyagokkal történő szennyezés esetén köbméterenként
az I/3. pontban meghatározott bírságot kell kiszabni, mert ciántalanító, illetőleg semlegesítő berendezés nélkül üzem nem működhet.
4. Szerves anyagokkal történő vízszennyezés esetén köbméterenként
a) folyóba történő szennyvízbevezetés esetén, ha a folyóból vett 1000 gr. vízminta szerint az oxigénfogyasztás
5 mg/lit. alatt van 0,3-0,8 fillér.
10 mg/lit. alatt van 0,8-1,5 fillér.
10 mg/lit. felett van 3.5-5,0 fillér.
b) kisebb vízfolyásba történő szennyvízbevezetés esetében
20-30 fillér.
5. Szerves anyagokat tartalmazó ipari szennyvízzel történő vízszennyezés esetén köbméterenként
a) len, kender és egyéb áztató üzemek, ha a szennyvizet rothasztó medencéből 5,0 mg/lit-nél nagyobb oxigénfogyasztás mellett és 7,5-8.5 pH-tól eltérő pH mellett vezetik be a befogadóba
4-6 fillér.
b) cukoripari üzemek, ha a savanyú vizet a rothasztó medencéből 50 mg/lit-nél nagyobb oxigénfogyasztás mellett és 7,5-8,5 pH-tól eltérő pH mellett vezetik a befogadóba
4-6 fillér.
c) papíripari üzemek
8-15 fillér.
6. Ásványi anyagokkal történő vízszennyezések köbméterenként, ha 1000 gr. vízminta szerint 10 perc alatt
a) 100 mg/lit. üledék képződik 0,5-1,5 fillér,
b) 200 mg/lit. üledék képződik 1,0-3.0 fillér,
c) 300 mg/lit. üledék képződik 2,4-4,0 fillér,