1/1961. (VII. 30.) MüM-PM együttes rendelet
a kedvezményes üdültetésről szóló 14/1961. (IV. 27.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról
A kedvezményes üdültetésről szóló 14/1961. (IV. 27.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtásaként az illetékes miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:
(A R. 2. §-ához.)
1. § Az üdültetés együttes megszervezése esetén az együttműködő szervek állapodjanak meg az üdültetés megszervezésével, illetőleg annak lebonyolításával kapcsolatos kérdések megoldásában és a megállapodást írásban rögzítsék.
(A R. 5. §-ához.)
2. § (1) A költségvetési szervek hivatali üdültetésénél csak az tekinthető kifejezetten üdülési célokra rendelkezésre bocsátott (tehát a hivatali üdülő fenntartására szolgáló) pénzeszköznek, amit üdültetés célra "Hivatali üdülő" elnevezésű költségvetési címen előirányoztak, illetőleg amit erre a célra a költségvetési év folyamán e költségvetési címnél póthitelként engedélyeztek. Ugyanezt az elvet értelemszerűen kell alkalmazni az ipari tanulók üdültetésére, a tanácsi gyermeküdültetésre, valamint a SZOT Üdültetési és Szanatóriumi Főigazgatósága által végrehajtott üdültetésekre.
(2) A vállalati üdülőket a dolgozó térítési díjából, az igazgatói alapból és a nyereségrészesedésből, végül az üdülő saját bevételeiből kell fenntartani. Egyéb pénzforrást az üdülő fenntartására felhasználni nem szabad.
(3) Kedvezményes üdültetés céljaira szolgáló üdülőt létesíteni vagy bővíteni - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - csak az igazgatói alapból, nyereségrészesedésből, dolgozók hozzájárulásából szabad.
(4) Beruházási hiteleket - ideértve az értékhatár alatti beruházásokat is - hivatali, vagy vállalati üdülők létesítésére, illetőleg bővítésére csak az Országos Tervhivatallal, a Pénzügyminisztériummal és a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben szabad felhasználni.
3. § Az üdülő részére a vállalat vagy a hivatal közlekedési eszközeivel történő szállítás esetén a közlekedési eszközök használatának önköltségét az üdülő tartozik megtéríteni. A dolgozók munkaidejük alatt vállalatuk, hivataluk üdülője részére munkát csak akkor végezhetnek, ha munkabérüket (ideértve az ehhez kapcsolódó járulékokat, továbbá az esetleges utazási költségeket) az üdülő a vállalatnak, hivatalnak megtéríti. -
4. § (1) A hétvégén igénybevett üdülők kiadásainak fedezetére csak a hivatali üdülők fenntartására jogosult költségvetési szervek kaphatnak állami támogatást.
(2) A hivatali üdültetés költségvetéséből csak az engedélyezett üdülőhöz tartozó és csak a beutaltak használatára szolgáló sportlétesítmények költségei fedezhetők.
(3) Bölcsődék és napközi otthonok költségvetésében gyermeküdültetés céljára fedezetet biztosítani nem szabad. Bölcsődék és napközi otthonok nyári áttelepítése csak abban az esetben hajtható végre, ha az ebből származó költségeket a szülők megtérítik,
(A R. 6. §-ához.)
5. § (1) A férőhelyek növelésével nem járó üdülőbővítés (pl. konyha, étkező létesítése, vagy bővítése, vízvezeték bevezetése) esetében a beruházások engedélyezésével kapcsolatos jogszabályokban foglalt rendelkezések érvényesek. Ez azonban nem vonatkozik a saját eszközökből (igazgatói alap, nyereségrészesedés, stb.) történő hasonló bővítésekre.
(2) Az üdülők bővítése csak akkor engedélyezhető, ha az a R. 6. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelel, továbbá az építkezés az üdülő egészségügyi, kulturális ellátottságát elősegíti.
(3) Terven kívüli források - tehát nem beruházási hitel - felhasználása esetén az üdülő építésének, vagy bővítésének megkezdése előtt a megvalósítás anyagi-műszaki és pénzügyi fedezetének rendelkezésre kell állnia. A beruházás teljes pénzügyi fedezetét a beruházónak a beruházásainak pénzügyi lebonyolítását végző pénzintézethez kell átutalnia.
(4) A fentieket, valamint a R. 6. §-ában foglaltakat alkalmazni kell a hétvégi üdülés céljait szolgáló építkezésekre is.
(A R. 11. §-ához.)
6. § A felnőttek napi étkeztetési nyersanyagköltsége 17.50 Ft, a 10. § (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésében foglalt esetekben a gyermekeké 8.70 Ft, egyébként pedig a gyermeküdültetésnél 15.40 Ft. Családos üdültetésnél a hat évnél idősebb gyermekek étkeztetési nyersanyagköltsége szintén 17.50 Ft.
(A R. 12. §-ához.)
7. § (1) A jutalomüdültetésen kívül bármilyen kedvezményes külföldi üdültetést a csereüdültetésben történő részvétellel azonosan kell elbírálni.
(2) A szakszervezeti bizottság minden kedvezményes üdülést az üdülés kezdő és befejező napjának, valamint helyének feltüntetésével köteles a szakszervezeti tagkönyvbe bejegyezni,
8. § (1) Az egy üdültetési napra eső teljes üzemelési költséget úgy kell kiszámítani, hogy a felújítás és beszerzés nélküli évi összes kiadási előirányzatot el kell osztani a tervezett üdülési napok számával.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásánál a kiadási előirányzatból le kell vonni a felújításra és első beszerzésre előirányzott összegeket a textilféleségek pótlására fordított összegek kivételével. A kiadási előirányzatból le kell még vonni az üdülő alkalmazottai részéről az élelmezésért, természetbeni juttatásokért fizetendő térítési díjak előirányzatát is.
(3) Ha az üdülő kiadási előirányzatában olyan tételek is szerepelnek, amelyek nem függnek szorosan össze az üdültetéssel (pl. más üdülő részére kiszolgáltatott élelem), akkor ezeket az előirányzatokat az önköltség kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(A R. 13. §-ához.)
9. § (1) A minisztériumok, országos hatáskörű szervek, megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok központi létszáma 20 százaléka személyenként és naponta 16.- forint térítési díj ellenében üdülhet a saját üdülőben. A dolgozók ezzel azonos létszámú és az üdülés évében a 14. életévet be nem töltött gyermekei (ideértve azokat is, akik 14. életévüket az üdültetés évében töltik be), személyenként és naponta 10.- forint térítési díjért vehetik igénybe az üdülést.
(2) A szakszervezeti üdültetésről való lemondás esetén az (1) bekezdésben foglaltakon felül a dolgozók további 6 százaléka üdülhet napi 16.- forintért.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azokra a költségvetési szervekre is, amelyek a R. hatálybalépése előtt a pénzügyminisztertől engedélyt kaptak hivatali üdülő fenntartására vagy a hivatali üdültetésben való részvételre.
10. § (1) A 9. §-ban meghatározott kereteken felül az üdültetésben résztvevőknek személyenként és naponként a következő térítési díjat kell fizetniök:
a) 30. - forintot fizetnek a 9. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott szervek dolgozói, azok házastársai és a 6. életévüket betöltött, de 18 évesnél nem idősebb gyermekei,
b) 15. - forint a térítési díj a 9. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott szervek dolgozóinak mindazon gyermekei után, akik a 3. életévüket betöltötték, de az üdülés évében a 6. életévüket még nem érték el,
c) minden egyéb üdülő személy után az egy napra jutó önköltséget kell megtéríteni,
d) a tudósok részére fenntartott üdülőkben a felnőttek térítési díja 40.- forint, a gyermekeké 20.- forint.
(2) Minden esetben 8,- forint térítési díjat kell fizetni a 9. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott szervek dolgozóinak mindazon gyermekei után, akik két évesnél fiatalabbak, vagy második életévüket az üdültetés évében töltik be.
11. § Ha a 9. § (1) bekezdésében felsorolt szervek a felügyeletük alá tartozó szervek dolgozóit a pénzügyminisztertől kapott írásbeli engedély alapján e rendelet hatálybalépéséig a saját üdülőjükben üdültették, akkor e szervek dolgozói továbbra is napi 30,- forint térítési díjért vehetik a hivatali üdültetést igénybe; az így igénybevehető napok száma azonban nem haladhatja meg az 1960. évben ilyen célra igénybevett üdülési napok számát.
(A R. 14. §-ához.)
12. § (1) Az étkezést nem biztosító üdülőkben csak nappali igénybevétel esetén személyenként egy forint térítési díjat kell fizetni. A 6. életévüket be nem töltött gyermekek térítési díjat nem fizetnek,
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott térítési díj he]yett személyenként 35,- forint, egy idényre érvényes egy összegű térítés is fizethető.
(3) Az étkezést nem biztosító üdülő éjszakai igénybevétele esetén férőhelyenként egyágyas szobában 9,- forint, kétágyas szobában 6,- forint, ennél több ágyas szobában 4,50 forint térítési díjat kell fizetni. A 36 órát meghaladó további igénybevétel esetén férőhelyenként egyágyas szobában 6, -forint, kétágyas szobában 4,50 forint, három, vagy több ágyas szobában 3,- forint napi térítési díjat kell fizetni.
13. § A 12. §-ban meghatározott térítést kell fizetni az üdülő hétvégi igénybevétele esetén is. Ha a hétvégi igénybevétel alkalmával a dolgozó étkezést is kap, akkor a 12. §-ban megállapított térítési díjakon kívül, az élelmezési önköltség 126%-át kell megtérítenie.
14. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kivéve a 6., 9-13. §-okat, amelyek 1962. évi január hó 1-én lépnek hatályba. 1961. évi december hó 31-ig az üdülésben résztvevők étkezésére felhasználható nyersanyagköltségeket és az üdülésért fizetendő térítési díjakat e rendelet hatálybalépése előtti jogszabályok szerint kell változatlanul megállapítani.
(2) Az üdültetés egyes kérdéseinek rendezéséről szóló 1.056/1957. (VI. 12.) Korm. számú és az ezt módosító 1.003/1959. (I. 14.) Korm. számú határozatok végrehajtásáról szóló 4/1959. (IV. 19.) MüM számú, valamint a 15/1959. (XII. 23.) MüM számú rendelet hatályát veszti.
Kisházi Ödön s. k.,
munkaügyi miniszter
Nyers Rezső s. k.,
pénzügyminiszter