4/1961. (VIII. 22.) NIM rendelet

a légtartányok vizsgálatáról és ellenőrzéséről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 29/1960. (VI. 7.) Korm. számú rendeletének 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, a 7. § tekintetében a pénzügyminiszterrel és az Országos Árhivatal elnökével, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § (1) A kazánok és egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyelet alá helyezéséről szóló 29/ 1960. (VI. 7.) Korm. számú rendeletet a levegőnek, semleges gáznak, illetőleg gázelegynek tárolására szolgáló fémből készült tartányok (a továbbiakban: légtartányok) tekintetében hatályba léptetem.

(2) A légtartányok vizsgálatánál, engedélyezésénél és ellenőrzésénél az egyidejűleg kiadott "Légtartány Biztonsági Szabályzat" rendelkezései szerint kell eljárni.*

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozik - a (3) bekezdésben felsoroltak kivételével - levegőnek, semleges gáznak, illetőleg gázelegynek (a továbbiakban: levegő) túlnyomáson való tárolására szolgáló fémből készült tartány akkor is, ha benne a levegőn kívül még semleges folyadékot is tárolnak.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) semlegesnek minősül az olyan gáz, vagy gázelegy, amely az emberi szervezetre nem káros, a tartány anyagát nem támadja meg és a levegővel éghető elegyet nem alkot;

b) semlegesnek minősül az a folyadék, amely az emberi szervezetre nem káros, a tartány anyagát nem támadja meg, fagypontja a tartány legalacsonyabb üzemi hőmérséklete alatt van, ha a folyadék éghető (pl. olaj), lobbanáspontja a tartány legmagasabb üzemi hőmérséklete felett van és a tartányban levő gázt, vagy gázelegyet jelentékeny mértékben nem nyeli el.

(3) Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a 29/ 1960. (VI. 7.) Korm. számú rendelet 1. § (2) bekezdésében említett légtartányokon kívül a következő légtartányok sem:

a) a hajóra, vagy más úszóműre szerelt légtartányok;

b) a közúti-, illetve légijárművekre szerelt, a jármű üzemeltetéséhez szükséges sűrített levegő tárolására szolgáló légtartányok;

c) a mezőgazdasági traktorok és egyéb légsűrítő berendezéssel (pneumatikával) rendelkező mezőgazdasági gépek légtartányai;

d) azok a légtartányok, amelyeknek nyomáshatárolója (pl. biztonsági szelepe) által meghatározott üzemnyomása (p att) 3/2-ik hatványából és literben mért űrtartalmából (v liter) alkotott szorzat ezernél nem nagyobb;

e) a vízellátó berendezések legfeljebb tíz att üzemnyomású légüstjei, ha a MSZ 14059 számú szabvány szerint készülnek és kizárólag vízellátás céljaira szolgálnak;

f) azok a tizenhat att-nál nem nagyobb üzemnyomású légtartányok, amelyeket legfeljebb száz mm belső átmérőjű, nyomásfokozatuk szerint szabványos toldatú karimával és vakkarimával lezárt csövekből, illetve a MSZ 1762 számú szabvány szerint, képesített hegesztővel, hegesztett csövekből (csőkötegekből) készítettek, és úgy helyeztek el, hogy egy-egy cső meghibásodása veszélyt nem okozhat;

g) a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt álló szervek kezelésében, illetve tulajdonában levő légtartányok (vízellátó berendezések nyomásfokozó tartályai). Ezek biztonsági ellenőrzéséről a honvédelmi miniszter külön intézkedik.

3. § (1) A légtartányok felett a hatósági felügyeletet első fokon a Hőtechnikai Kutató Intézet keretében működő kazánvizsgáló biztosok gyakorolják; másodfokon az Országos Energiagazdálkodási Hatóság jár el (a továbbiakban együtt: hatóság).

(2) A hatóság jogköre annak ellenőrzésére terjed ki, hogy

a) az előírt vizsgálatokat elvégezték-e és csak érvényben levő engedéllyel ellátott légtartányt tartanak-e üzemben (üzemi ellenőrzés);

b) a vizsgálatokat az azok tartására jogosult szakemberek a biztonsági követelményeknek megfelelően, szakszerűen végzik-e (vizsgálatok ellenőrzése), a meghatározott szakképesítéssel [10. § (3) bekezdés] rendelkeznek-e; a légtartányok gyártásánál, kezelésénél, elhelyezésénél, üzemeltetésénél, átalakításánál és javításánál a biztonsági előírásokat betartják-e.

(3) A hatóság az ellenőrzéseket előzetes értesítés nélkül köteles megtartani. Az ellenőrzés lehetőségét a hatóság részére biztosítani kell.

(4) A légtartány használatát a hatóság engedélyezi; az engedélyezést a használat megkezdése előtt írásban kell kérni a 8. §-ban részletezett adatok közlésével a területileg illetékes kazánvizsgáló biztosnál.

4. § (1) Légtartányt használni (üzemben tartani) csak használati (üzembevételi) engedély alapján szabad. Használati engedély csak abban az esetben adható ki, ha a (2) bekezdésben megjelölt vizsgálat kedvező eredménnyel zárul.

(2) Ennek a rendeletnek a hatálya alá tartozó légtartányokat üzembehelyezés előtt, továbbá a MSZ 270 számú szabvány szerint közepesnek és nagyterhelésünek minősülő légtartányokat öt évenként meg kell vizsgálni. A vizsgálat szerkezeti vizsgálatból és víznyomáspróbából áll.

(3) A hatóság a (2) bekezdés szerinti időszakos vizsgálat alél indokolt esetben felmentést engedélyezhet.

5. § (1) A MSZ 270 számú szabvány szerint kis terhelésűnek minősülő, azonkívül a legfeljebb ezer liter űrtartalmú közepes terhelésű és az ezer liternél nagyobb űrtartalmú, de tíz att-nál kisebb nyomásra engedélyezni kért közepes terhelésű légtartányok üzembehelyezés előtti és időszakos vizsgálatát a légtartányt üzemben tartó szerv (vállalat, intézet, intézmény stb.) felett főfelügyeletet gyakorló miniszter által kijelölt, kellő szakértelemmel rendelkező szakemberek (szerv) végzik.

(2) Az ezer liternél nagyobb űrtartalmú és a legalább tíz att nyomásra engedélyezni kért, a MSZ 270 szabvány szerint közepes terhelésű, a nagyterhelésű, valamint az állampolgárok tulajdonában levő összes légtartány vizsgálatát a hatóság végzi.

6. § Az 1957. évi IV. törvény 37. §-ának alkalmazásában a "Légtartány használati engedély és vizsgálati könyv"-be a hatóság (kijelölt szakember) által végzett bejegyzést, a hatóság által adott "Időszakos vizsgálat alól mentesítő engedély"-t, valamint a hatóság (kijelölt szakember) által kiállított "Vizsgálati jegyzőkönyv"-et határozatnak kell tekinteni.

7. § (1) A hatóság az általa megbízás alapján [5. § (2) bekezdés] végzett teljes vizsgálatért légtartányonként háromszáz forint, részleges vizsgálatért (szerkezeti vizsgálat, vagy nyomáspróba) kettőszáz forint, a kérelemre történt üzemi ellenőrzésért százötven forint díjat számíthat fel. Ha a hatóság a kérelemre történt ellenőrzés alkalmával több légtartányt ellenőriz, a második és minden további légtartány üzemi ellenőrzéséért hetvenöt forint díjat kell fizetni. A vizsgálathoz szükséges berendezéseket, eszközöket, anyagokat, energiát, segéd-munkaerőket, helyiségeket stb. a megrendelő díjmentesen bocsátja rendelkezésre,

(2) Ha a vizsgálat az üzembentartó, vagy megbízottja, illetve alkalmazottja magatartására visszavezethető okból hiúsul meg, a fizetendő vizsgálati díj kettőszáz forint.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt díjak a kiküldetési (kiszállási) költségeket is tartalmazzák.

(4) A főfelügyeletet gyakorló miniszter dönt abban a kérdésben, hogy az 5. § (1) bekezdése szerint kijelölt szakember (szerv) jogosult-e a kiküldő szerv részéről e díjtételeket alkalmazni, illetőleg e díjakat felszámítani.

(5) Az engedélyezési eljárás díj- és illetékmentes.

8. § A rendelet hatálya alá tartozó légtartányt az üzemeltető - illetőleg, ha a légtartány használaton kívül áll, a tulajdonos - köteles nyilvántartásbavétel végett 1961. október 15. napjáig az 1/1957. (X. 19.) NIM számú rendelet 1. §-a szerint területileg illetékes kazánvizsgáló biztosnak a mellékletben megjelölt címére bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. a légtartány üzemeltetőjének, illetve tulajdonosának nevét és pontos címét;

2. a légtartány gyártójának nevét és címét;

3. a légtartány gyári számát és gyártási évét;

4. a légtartány üzemi nyomását, amelyen a biztonsági szelep lefúj (att-ban);

5. a légtartány köbtartalmát (literben);

6. ha a légtartány szakértői vizsgálata korábban megtörtént, a vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát;

7. ha ez a vizsgálat korábban nem történt meg, a légtartány méretezett rajzát, szilárdsági számítását és - ha rendelkezésre áll - a belső túlnyomásnak kitett alkatrészek műbizonylatai.

9. § A rendelet hatályba lépésekor üzemben levő légtartány további használatának engedélyezéséhez szükséges vizsgálat elvégzéséről és a használati engedély megszerzéséről a légtartány üzemben tartója köteles 1962. évi június 30-ig gondoskodni,

10. § (1) A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) 1961. évi december 15. napjáig kijelöli az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szakembert (szervet) a vizsgálatok elvégzésére.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából felügyeletet gyakorló miniszternek kell tekinteni a tanácsi vállalatok és intézmények esetében a megyei, megyei jogú városi, fővárosi tanács VB. elnökét, szövetkezetek esetében az OKISZ és a SZÖVOSZ elnökét, továbbá kisiparosok esetében a KIOSZ elnökét is.

(3) A kazánvizsgáló biztos, az (1) bekezdés szerinti szakember és a légtartány kezelőjének képesítésére nézve külön rendelkezések az irányadók.

11. § A 29/1960. (VI. 7.) Korm. számú rendelet 6. §-ának alkalmazása során Szabályzaton a "Légtartány Biztonsági Szabályzat"-ot is érteni kell,

12. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Czottner Sándor s. k.,

nehézipari miniszter,

* Megrendelhető a Táncsics Szakszervezeti Könyv- és Folyóiratkiadé Vállalatnál (Budapest, VIII., Mező I. u. 19/b.)

Melléklet a 4/1961. (VIII. 22.) NIM számú rendelethez

1. Budapest

V., Felszabadulás tér 1.

Kirendeltség:

Székesfehérvár

Szabadság tér 6.

2. Debrecen

Vöröshadsereg útja 42-48.

3. Győr

Rákóczi Ferenc u. 65.

4. Miskolc

Tanácsház tér 1.

5. Pécs

Széchenyi tér 9.

6. Szeged

Széchenyi tér 10.

Kirendeltség: Gyula

Dózsa György tér 2.

7. Szombathely

Berzsenyi Dániel tér 1.