29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet

a kazánok és egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyelet alá helyezéséről

1. § (1) A rendelet hatálya alá tartoznak:

a) a légtartályok,

b) a gázpalackok,

c) az acetiléngáz-fejlesztők,

d)[1] a túlnyomásnak kitett egyéb nyomástartó berendezések (a továbbiakban: berendezések) körét - az érdekelt országos gazdasági kamarák előzetes véleményének kikérésével - az ipari és kereskedelmi miniszter szabályozza;

e)[2] a kazánok.

(2) E rendelet nem vonatkozik:

a) a MÁV által üzemben tartott vasúti járművekre (sínpályán közlekedő szerkezetekre) szerelt, úgyszintén a MÁV vontatási szolgálatához tartozó helyhez kötött üzemi légtartályokra, továbbá a bányavállalatok vagy saját bányával bíró vállalatok tulajdonában (használatában) lévő bányaüzemi célra szolgáló légtartályokra;

b) a bányavállalatok, a saját bányával bíró vállalatok bányaüzemi célra szolgáló, továbbá a MÁV tulajdonában (használatában) lévő gázpalackokra, acetiléngáz-fejlesztőkre;

c) a közforgalmi vasúti vágányokon közlekedő szerkezetekre szerelt és vegyi anyagok szállítására használt nyomástartó berendezésekre;

d) robbanóanyagok gyártására, szállítására, és felhasználásra szolgáló nyomástartó berendezésekre.

(3)[3] Az (1) bekezdésben felsorolt berendezések közül azokat, amelyek űrmérete, szerkezete, használatának módja vagy egyéb tulajdonsága a hatósági felügyeletet nem indokolja - az érdekelt országos gazdasági kamarák véleményének kikérésével - az ipari és kereskedelmi miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben a rendelet hatálya alól mentesítheti.

2. §[4] A felügyeletet hatósági jogkörben első fokon a területi műszaki-biztonsági felügyeletek gyakorolják, másodfokon a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet jár el.

3. §[5] (1) Az ipari és kereskedelmi miniszter - az érdekelt országos gazdasági kamarák véleményének kikérésével és a munkaügyi miniszter egyetértésével - rendeletben állapítja meg, hogy a berendezés gyártójának, használójának (üzemben tartójának) mikor, milyen engedélyeket kell kérnie, illetve vizsgálatokat elvégeztetnie és a hatóság a biztonsági felügyeletet miként látja el. Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter, hogy a berendezések gyártásával, átalakításával, nagyobb javításával és általában az üzemeltetéssel összefüggő biztonsági követelményeket és az ellenőrzés módját az érdekelt miniszterek, az érdekelt országos gazdasági kamarák, a Magyar Szabványügyi Testület elnöke véleményének kikérésével, és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben szabályzatban* állapítsa meg (a továbbiakban: Szabályzat).[6]

(2) A Szabályzatban foglaltak megtartásáért a gyártó, illetve használó (üzembentartó) szervek vezetői felelősek. Az illetékes miniszter a vizsgálatok elvégzésével szakembereket (pl. energetikus) köteles megbízni.

4. § (1)[7]

(2) A hatóság az ellenőrzése során szerzett tapasztalatait, megállapításai alapján hozott döntéseit általában határozatban közli a gyártóval, a használóval (üzembentartóval). Az 1. § (1) bekezdése a), c), d), pontjaiban foglalt bekezdések esetében a hatóság döntéseit az erre a célra rendszeresített vizsgálati könyvbe jegyzi be, az illető szerv vezetőjének egyidejű értesítése mellett és ezt a bélyegzést is határozatnak kell tekinteni.

(3) A hatóság által eljárása során hozott határozatot - tekintet nélkül a fellebbezésre - végre kell hajtani, ha az eljáró kazánvizsgáló biztos az azonnali végrehajtást a veszély elhárítása érdekében az első fokú határozatban elrendelte.

5. § (1)[8]

(2)[9] Az ipari és kereskedelmi miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben megszabhatja, hogy mely berendezések kezelőitől kell különösebb szakmai képesítést, vagy gyakorlatot megkövetelni.

6. §[10]

7. § (1)[11] Ezen rendelet hatálybalépéséről és végrehajtásáról az ipari és kereskedelmi miniszter gondoskodik. A rendelet egyes rendelkezései eltérő időben is hatályba léptethetők.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az 1550/1949. (II. 18.) Korm. rendelet még hatályban lévő rendelkezései, továbbá a 4175/1949. (VII. 31.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése.