6/1961. (III. 21.) PM rendelet
a Pénzügyminisztérium Beruházási és Takarékpénztári Főigazgatóságainak, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi elszámolási vitákra kiterjedő hatásköréről, az Építőipari Számlafelülvizsgáló Döntőbizottságról és az Inkasszó Felszólalási Bizottságról
A 4/1961. (I. 22.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ában nyert felhatalmazás alapján az építésügyi miniszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével és a Központi Döntőbizottság elnökével, valamint - a 8. § tekintetében - az igazságügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem.
[A vastagbetűvel szedett szöveg a kormányrendelet, a vékonybetűs szöveg pedig a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit tartalmazza.]
1. § A beruházási és felújítási, valamint egyéb építőipari munkák elszámolásából eredő pénzügyi elszámolási vita elbírálása, ha annak tárgya olyan követelés, amelynek fedezetét a Magyar Beruházási Bank kezeli, a Pénzügyminisztérium Beruházási Főigazgatóságának, ha olyan követelés, melynek fedezetét az Országos Takarékpénztár kezeli, a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatóságának, ha pedig olyan követelés, melynek fedezetét a Magyar Nemzeti Bank kezeli az utóbbinak a hatáskörébe tartozik.
Vhr. 1. § (1) Ha a finanszírozást a Magyar Beruházási Bank (a továbbiakban: Beruházási Bank) látja el, a Pénzügyminisztérium Beruházási Főigazgatóságának, illetve, ha a finanszírozást az Országos Takarékpénztár látja el, a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatóságának (a továbbiakban a kettő együtt: Főigazgatóság) az R. 1. §-ában meghatározott hatáskörébe azok a beruházásból, felújításból, valamint egyéb, ezekkel nem kapcsolatos építőipari munkából származó pénzügyi elszámolási viták tartoznak, amelyeknek tárgya:
a) állami költségvetési juttatásból saját vállalkozásban végzett munkák elszámolásának helyessége,
b) a beruházó vagy felújító által a beruházási vagy felújítási előirányzatból rendeltetésellenesen kifizetett összegek visszatérítése iránt a Beruházási Bank, valamint az Országos Takarékpénztár részéről, vagy ellene emelt kifogás,
c) az elszámolások számszerű helyességének biztosítása érdekében számszaki hiba kijavítása, kétszeri felszámítás helyesbítése, költségkulcsok, indexek és szorzók jogszabályon, illetve árhatósági döntésen alapuló százalékos mértékének alkalmazása, készültségi fok, ideiglenes számlázás összegszerű helyességének megállapítása,
d) az építőipari költségvetésben meghatározott érvényes egységártól eltérő elszámolás pénzügyi feltételeinek elbírálása, a felvonulási létesítmények építésével, elbontásával, hasznosításával és értékesítésével kapcsolatos elszámolás helyessége,
e) a helytelen számlázási mód alkalmazása, a számlák előírásellenes összeállítása, a finanszírozás feltételeinek biztosításával kapcsolatos előírások teljesítésének, valamint a számlabenyújtás és érvényesítés határidejének elmulasztása esetén alkalmazandó pénzügyi rendszabályok ellen támasztható jogorvoslatok elbírálása,
f) külön jogszabállyal a Főigazgatóság hatáskörébe utalt beruházásból és felújításból, valamint egyéb, építőipari munkák elszámolásából eredő pénzügyi elszámolási vita.
(2) Ha a finanszírozást a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Nemzeti Bank) látja el, a Nemzeti Banknak az R. 1. §-ában meghatározott hatáskörébe tartoznak:
a) a Nemzeti Bank és a beruházók között a házilagos beruházás pénzügyi lebonyolítása,
b) a számszaki tévedés, kétszeri felszámítás, vagy a készültségi fok helytelen kiszámítása következtében a számlákban mutatkozó hibák kijavítása,
c) a számlák összeállítása, vagy a számlázási mód szabályszerűsége,
d) az átadási jegyzőkönyvben megállapított adatoktól eltérő számlázás
kérdésében beruházásból, felújításból, valamint egyéb, ezekkel nem kapcsolatos építőipari munkából keletkezett viták.
(3) Az (1) bekezdés c-d) és a (2) bekezdés b-d) pontjaiban felsorolt esetekben is a döntőbizottság jár el akkor, ha ezek az ügyek oly vitákkal állanak összefüggésben, amelyek eldöntése döntőbizottsági hatáskörbe tartozik. A hatáskörrel kapcsolatos vitákra az 1/1954. (III. 26.) IM számú rendelet rendelkezései az irányadók,
Vhr. 2. § (1) A Főigazgatóság e rendelet alapján döntés végett hozzá előterjesztett ügyek értéke után az eljárásra okot szolgáltató fél terhére 1/2 százalék kezelési költséget számít fel. A kezelési költségnek ugyanabban az eljárásban egy-egy fél terhére megállapított összege 50 Ft-nál kevesebb nem lehet. A Beruházási Bank és az Országos Takarékpénztár a kezelési költség megfizetése alól mentes. A Főigazgatóság indokolt esetben más felet is mentesíthet a költség megfizetése alól.
(2) A Főigazgatóságnak és a Nemzeti Banknak az 1. §-ban meghatározott hatáskörében hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A jogerős határozat ellen azonban az 1957. évi IV. törvény szerint panasznak van helye.
2. § A Központi Döntőbizottság, valamint a Fővárosi és Pestmegyei Döntőbizottság hatáskörébe és illetékessége alá tartozó építőipari elszámolási vitákat a Központi Döntőbizottság különleges szerve - az Építőipari Számlafelülvizsgáló Döntőbizottság (ÉSzD) - bírálja el. A miniszter jogosult a saját felügyelete alá tartozó felek között felmerült ilyen elszámolási vitákat a minisztériumi döntőbizottság hatáskörébe vonni.
Vhr. 3. § (1) Építőipari elszámolási vita az építés tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szerződésből eredő, az építettő, a megrendelő, a fő- és alvállalkozó, a fő- és altervező között és a bankok hatósági számlaellenőrzése következtében felmerülő, az 1. §-ban felsorolt esetek közé nem tartozó elszámolási vita, ideértve a késedelmi kamat iránti igényeket is.
(2) A szerződés megkötésére, módosítására és felbontására vonatkozó vita, továbbá a szerződésszegésből eredő kártérítési, szavatossági vagy kötbérigény érvényesítése még akkor sem minősül elszámolási vitának, ha az érvényesített igény pénzkövetelés.
Vhr. 4. § (1) Az építőipari elszámolási viták eldöntése - az 1. és 7. §-ban felsorolt viták kivételével - döntőbizottsági eljárásra tartozik.
(2) Az Építőipari Számlafelülvizsgáló Döntőbizottság (ÉSzD) a hatáskörébe tartozó ügyeket - az ügyrendjében meghatározott egyszerűbb, illetve kisebb jelentőségű ügyek kivételével - tanácsülésben tárgyalja.
Vhr. 5. § (1) Az ÉSzD elnöke a Központi Döntőbizottság kiküldöttje. Tagjai: az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal kiküldöttje, továbbá az egyes vitás ügyekben érdekelt kivitelező (tervező) vállalatok és beruházók (beruházási vállalatok) felett felügyeletet gyakorló minisztériumok (országos hatáskörű szervek, tanácsi végrehajtó bizottságok) kiküldöttei.
(2) Az ÉSzD ügyrendjét a Központi Döntőbizottság elnöke állapítja meg, amely a pénzügyminiszter, az építésügyi miniszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnökének láttamozása után válik érvényessé.
(3) Az ÉSzD határozata ellen a felülvizsgálati kérelmet az ÉSzD-nél kell benyújtani és azt a Központi Döntőbizottság elnöke bírálja el.
3. § (1) Szerződésből eredő és jogszabály szerint beszedési megbízással érvényesített követelésekkel kapcsolatban keletkezett, döntőbizottsági útra tartozó jogvitákban - az 1. és 2. §-ban említett jogvitákat kivéve - a követelés teljesítése vagy teljesítésének megtagadása tárgyában a Magyar Nemzeti Bankban szervezett Inkasszó Felszólalási Bizottság (IFB) rendelkezik.
(2) Az IFB felhatalmazhatja a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Beruházási Bank és az Országos Takarékpénztár szerveit, hogy az ügyek általa meghatározott körében átruházott hatáskörben járjanak el.
(3) Az a fél, amelyik az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedést sérelmesnek tartja, a döntőbizottsághoz keresettel fordulhat.
Vhr. 6. § (1) Az Inkasszó Felszólalási Bizottság (IFB) a Központi Döntőbizottság elnökének és a Nemzeti Bank elnökének elvi irányítása alatt a Nemzeti Bankban működő bizottság. Tagjai: a Központi Döntőbizottság, a Beruházási Bank, illetve az Országos Takarékpénztár, valamint az egyes vitás ügyekben szereplő felek főfelügyeletét ellátó minisztériumok (országos hatáskörű szervek) képviselői, továbbá a Nemzeti Bank képviselője, mint tárgyalásvezető. Az IFB a szükséghez képest a felek felügyeleti, irányító vagy érdekképviseleti szerveit is bevonhatja munkájába.
(2) A beszedési megbízásnak teljes összegben vagy részben történő teljesítése, illetve elutasítása tárgyában az IFB rendelkezik és intézkedik az illetékes pénzintézetnél a teljesítést elrendelő határozat azonnali végrehajtása iránt.
(3) Az IFB eljárására vonatkozó részletes szabályokat a Nemzeti Bank elnöke, a Központi Döntőbizottság elnökével egyetértésben állapítja meg,
4. § (1) A termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok) és az állami (tanácsi) építőipari vállalatok, illetőleg építőipari kisipari szövetkezetek között építőipari munkából kifolyóan keletkezett pénzügyi elszámolási vita bírósági elbírálását meg kell előznie a Magyar Nemzeti Banknál lefolytatott egyeztetési eljárásnak. Ha az egyeztetés során a felek között egyezség nem, vagy csak részben jön létre, a fennmaradt vitás kérdésekben a Magyar Nemzeti Bank dönt.
(2) A Magyar Nemzeti Bank által hozott határozatot, valamint az egyezséget az építtető székhelye szerint illetékes bankfiók azonnal végrehajtja. Az a fél, amelyik a Magyar Nemzeti Bank döntését sérelmesnek tartja, igényét a bíróságnál az elévülési időn belül keresettel érvényesítheti.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a Magyar Nemzeti Banknak azt a jogát, hogy az elszámolásokat mind a benyújtott okmányok alapján, mind a helyszínen felülvizsgálja s ennek eredményeképpen a jogtalanul felszámított tételek kifizetését megtagadja, ha pedig utólag állapítja meg, hogy a jogtalanul felszámított tételekre fizetett, ezek visszafizettetése iránt az utolsó számlának, vagy végszámlának hozzá történt benyújtásától számított hat hónap alatt a kivitelező ellen keresetet indítson.
Vhr. 7. § (1) Az egyeztetési eljárás lefolytatása iránti kérelmet a Nemzeti Banknak a beruházó mezőgazdasági termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport) székhelye szerint illetékes megyei igazgatóságánál kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az építőipari munkák elszámolásával kapcsolatos vitás tételeket és részletesen ismertetni kell a felek ezzel kapcsolatos álláspontját.
(2) Az egyeztetési eljárásra a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági, valamint építési-és közlekedési osztályának képviselőjét meg kell hívni. Távolmaradásuk azonban az eljárás érvényességét nem érinti.
(3) Az egyeztetési eljárásban gyors és egyszerűsített ügyintézést kell biztosítani. A részletes eljárási szabályokat a Nemzeti Bank elnöke határozza meg.
(4) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok) és az R. 4. §-ában felsorolt építőipari vállalatok, illetve szövetkezetek között a szerződésszegésből eredő kötbérigény érvényesítésére vonatkozó ügyekben az egyeztetési eljárást nem kell lefolytatni.
Vhr. 8. § Ha valamelyik fél a Nemzeti Bank döntése után igényével a bírósághoz fordul, a bíróság a keresetlevél benyújtásáról a Nemzeti Bankot - jogügyi osztálya útján - a keresetlevél másodpéldányának megküldésével értesíti. Az értesítés kézhezvétele után a Nemzeti Bank az egyeztetésre vonatkozó iratokat a pénzügyi lebonyolításra vonatkozó adatok közlésével küldi meg a bíróságnak.
5. § (1) Az Építőipari Számlafelülvizsgáló Döntőbizottság, továbbá az Inkasszó Felszólalási Bizottság összetételére és eljárására, valamint a Pénzügyminisztérium Beruházási, valamint Takarékpénztári Főigazgatóságainak és a Magyar Nemzeti Banknak az építőipari számlaviták elbírálásával kapcsolatos hatáskörére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat - az építésügyi miniszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, valamint az Országos Tervhivatal elnökével és a Központi Döntőbizottság elnökével egyetértésben a pénzügyminiszter állapítja meg.
(2) Az 1. §-ban meghatározott viták eldöntése során a Pénzügyminisztérium Beruházási, valamint Takarékpénztári Főigazgatóságai és a Magyar Nemzeti Bank - amennyiben az (1) bekezdés alapján megállapított szabályok nem rendelkeznek - az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény szerint járnak el.
6. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg az 536/10/1949. GF számú határozat 9-10. pontja, a 2.115/40/1954. számú minisztertanácsi határozat III. fejezetének 5. pontja és az 1/1960. (VIII. 16.) PM-FM-ÉM-OT számú együttes rendelet 26. §-a hatályát veszti,
Vhr. 9. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1/1960. (VIII. 16.) PM-FM-ÉM-OT számú együttes rendelet 26. §-a alapján a Nemzeti Banknál megindított és még folyamatban levő eljárás során is alkalmazni kell. Ha az említett rendelet 26. §-a alapján kezdeményezett eljárás már befejeződött, a Nemzeti Bank a fennmaradt vitás kérdésekben újabb egyeztetési eljárás lefolytatása nélkül dönt abban az esetben, ha a keresetlevelet az R. hatálybalépésének napjáig a bíróságnál még nem nyújtották be.
(2) A 10.880/1951. (Tg. É. IV. 28.) OT számú rendelet még érvényben levő rendelkezései, az 5.800-4/1953. (Tg. É. I. 13.) OT számú utasítás és a 121/1955. (P. K. 48.) PM számú utasítás e rendelet hatálybalépésének napjával hatályát veszti.
Kardos Géza s. k.,
a pénzügyminiszter helyettese