8/1961. (IV. 26.) PM rendelet
állami tulajdonban levő álló- és forgóeszközöknek mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére történő átadásáról
Állami tulajdonban levő álló- és forgóeszközök mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonába való átadásának módját - a földművelésügyi miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozom:
1. § (1) Az állami vállalatok és egyéb állami szervek (a továbbiakban: átadó állami szervek) főfelügyeleti szervük (minisztérium stb., tanácsi szerveknél megyei tanács vb.) vezetőjének előzetes engedélyével átadhatnak álló- és forgóeszközöket a termelőszövetkezetek részére. Az átadó állami szervek az előzetes engedély megszerzésére vonatkozó előterjesztésükben ismertetni kötelesek az átadás indokait (üzemszervezés stb.) és az átadás kihatását a tervek teljesítésére. Az előzetes engedély megszerzésére irányuló előterjesztésben az átadásra javasolt állóeszközök könyvszerinti bruttó és nettó értékét külön-külön, a forgóeszközök értékét pedig a számvitelben alkalmazott csoportosításban kell felsorolni.
(2) Álló- és forgóeszközöknek az átadó állami szervektől történő átvételéhez a termelőszövetkezeteknek meg kell szerezniök a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának előzetes hozzájárulását.
2. § (1) A termelőszövetkezetek elsősorban azoknak az állami épületeknek a tulajdonba adását kérhetik, amelyek a termelőszövetkezetek területén fekszenek, vagy amelyeknek területi elhelyezése a termelőszövetkezet üzemi szervezetének kialakítása szempontjából kedvező.
(2) Az átadó állami szervek azokat az épületeket adhatják át a termelőszövetkezeteknek, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben használnak ki, továbbá amelyek átadása tervük teljesítését nem veszélyezteti, végül amelyek átadását népgazdasági érdekek indokolják.
(3) Állami épület meghatározott része csak akkor adható át, ha az épület természetben megosztható és ha a termelőszövetkezet a tényleges (forgalmi) érték megtérítésén felül kötelezettséget vállalt az épületrész elkülönítésére, - szükség esetén - külön bejárat létesítésére és a telekkönyvi megosztáshoz szükséges vázrajz elkészíttetésére.
(4) Amennyiben ingatlankezelő vállalattól, vagy községi tanácstól bérelt épület kerül átadásra termelőszövetkezet részére, a bérleti jogviszonyt meg kell szüntetni és az épületre fordított beruházások és felújítások könyvszerinti értékét könyvjóváírás útján a bérbeadó állami szervnek kell átadni. Ebben az esetben az épületet a bérbeadó szerv adja át a termelőszövetkezetnek.
(5) Bérelt épület meghatározott része csak akkor adható át, ha az épületrész elkülönítésére és - szükség esetén - külön bejárat létesítésére a termelőszövetkezet kötelezettséget vállalt. A bérleti jogviszonyt ilyenkor az egész épületre vonatkozóan meg kell szüntetni és az épületre fordított beruházások és felújítások könyvszerinti értékének az átadásra kerülő épületrészre eső arányos részét könyvjóváírás útján kell a bérbeadónak átadni. Az átadásra nem kerülő épületrészre új bérleti jogviszonyt kell létesíteni.
3. § (1) Az átvevő termelőszövetkezet köteles az átvett épület tényleges (forgalmi) értékét megtéríteni. A tényleges (forgalmi) értéket a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek figyelembevételével a 10. § szerint megalakítandó bizottság állapítja meg.
(2) A termelőszövetkezet az átvett épületek tényleges (forgalmi) értékének megfelelő összeget - az átadás-átvétel jogerőssé válásától számított 15 napon belül - a Magyar Nemzeti Banknál e célra megnyitott 103.300-70 számú "PM: Mezőgazdasági termelőszövetkezetek által átvett épületek vételára, bevételi számla, Budapest" elnevezésű állami költségvetési számlára köteles befizetni. A Magyar Nemzeti Bank a befizetés megtörténtét ellenőrizni köteles.
(3) Ha az átvett épületek értékének kiegyenlítésére a termelőszövetkezet megfelelő mértékű sajáterővel nem rendelkezik, a Magyar Nemzeti Bank az átvevő termelőszövetkezet részére. - indokolt mértékig - középlejáratú hitelt nyújthat. A középlejáratú hitel folyósítása a termelőszövetkezetek részére megállapított középlejáratú hitelkereteken felül történik. A hitel az 5. § alapján megállapított pótlás mértékéig azonban terheli a megyének a termelőszövetkezetek részére építési Célra nyújtható hosszúlejáratú hitelkeretét és a megye részére biztosított építési beruházási anyag- és kapacitáskeretet.
(4) Az átadó állami szervek az átadott épületeknek könyveikben nyilvántartott értékét - az átadás-átvétel jogerőssé válása után - közvetlenül beruházási alapjukkal szemben vezetik ki állományukból. A termelőszövetkezeteknek az épületeket átvételi áron (tényleges forgalmi áron) kell állományba venniük.
(5) Állóeszköz átvétele esetén a termelőszövetkezeteket megilletik a 3.004/3/1960. (XI. 17.) Korm. számú határozatban az új állóeszközökre (épületek, gépek, ültetvények) megállapított összes kedvezmények.
4. § (1) A tényleges (forgalmi) értéket az újraelőállítási költségből kiindulva az értékcsökkenés levonásával, az épület jelenlegi állagát, használhatóságát figyelembevéve kell megállapítani.
(2) Az épületek tényleges (forgalmi) értékének meghatározásához szükséges újraelőállítási költségek megállapításánál az átadáskor érvényben levő árakon figyelembe kell venni az átadásra kerülő épület beépített anyagát, az épület szerkezeti megoldásait (vályog-, tégla-, kőfal, fa-, vasbetonszerkezet, fenyő-, szerfa-, vasfedélszék, nád-, zsindely-, cserép-, pala-, hullám-, bádog-, alumíniumlemezhéjazat, döngölt-, deszka-, parkett-, mozaiklapburkolat stb.), valamint a kivitelezés szakszerűségét és műszaki jellegét.
(3) Az értékcsökkenést a következő kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:
a) ha a beépített anyag tartós (tégla kő, beton stb.) és a kivitelezés jellege szakszerű, az évenkénti értékcsökkenés kulcsa 1.50%,
b) ha a beépített anyag tartós (tégla, kő, beton stb.), de a kivitelezés műszaki jellege erősen kifogásolható (alulméretezett födém és tetőszerkezet, kihajló falazat stb.). az évi értékcsökkenés kulcsa 175%,
c) ha a beépített anyag alacsonyértékű (vályog, vertfal, kő sárbarakva, selejtes anyagú a tetőszerkezet, a tetőhéjazat zsup, zsindely, nád stb.) és az alkalmazott szerkezeti megoldások nem minősíthetők tartósnak, az évi értékcsökkenés kulcsa 2%.
Az egy évre eső értékcsökkenés összege az épület létesítése óta eltelt évek számával szorozva adja meg a teljes értékcsökkenést.
(4) Ha az értékcsökkenés összegével csökkentett újraelőállítási költség a 10. § szerint megalakítandó bizottság megállapítása szerint nem áll arányban az épület állagával, illetve használhatóságával, azt a bizottság gondos mérlegelés alapján - megfelelő indokolással - a tényleges értékre csökkentheti, vagy növelheti.
(5) Amennyiben a megállapított tényleges (forgalmi) érték nem éri el az újraelőállítási költség 25%-át, a tényleges (forgalmi) értéket az épület újraelőállítási költségének legalább 25%-ában kell megállapítani.
(6) Ha a tényleges (forgalmi) érték alacsonyabb a könyvszerinti nettó értéknél, illetve - azoknál az állami szerveknél, amelyeknél az állóeszközök átértékelése még nem történt meg - a könyvszerinti nettó érték 160%-ánál, az átadó állami szerv a tényleges érték és a könyvszerinti érték közötti különbözetről - az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékleteként - főfelügyeleti szervének indokolást köteles adni. Ha az értékkülönbözet az átadó állami szerv gondatlansága, vagy az állóeszköz megfelelő karbantartásának elhanyagolása következtében jelentkezik, az átadó állami szerv főfelügyeleti szerve az értékkülönbözetet, illetve az értékkülönbözetnek az átadó állami szerv gondatlan gazdálkodása következtében jelentkező részét az átadó állami szerv eredménye terhére elszámoltathatja. Az eredmény terhére elszámolt összeget az átadó állami szervnek a 3. § (2) bekezdésében megjelölt költségvetési számlára kell átutalnia.
5. § (1) Az átadó állami szervnél az épületátadások következtében előálló állatférőhely- és magtárkiesés pótlását általában biztosítani kell abban at. esetben, ha az átadónak termelési, raktározási tevékenységéhez erre szüksége van. Az átadó állami szerv főfelügyeleti szervének vezetője hozzájárulhat épületeknek megfelelő pótlás nélkül, vagy csökkentett mértékű pótlással történő átadásához.
(2) Az átadott épületek pótlására szükséges beruházási keret összegét az alábbiak szerint kell megállapítani:
tehénistálló 7.800 Ft/férőhely
növendékmarhaistálló 3.900 Ft/férőhely
borjúnevelő 3.120 Ft/férőhely
juhhodály 350 Ft/férőhely
lóistálló 7.800 Ft/férőhely
magtár (termény-raktár) 5.000 Ft/vagon
Magtárpadlásos tehénistálló átadása esetén a padlástérért magtár címén külön térítés nem adható.
(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt épületek, létesítmények után pótlás csak teljes major, vagy telep átadása esetén adható. Teljes major, vagy telep átadása esetén a pótlást úgy kell megállapítani, hogy abból az átadó az átadott épületeket, tárolótereket az ismert legegyszerűbb műszaki vitelben pótolni tudja,
(4) Az ellenforradalom következtében 1956. és 1957. évben feloszlott termelőszövetkezetektől átvett épületek visszaigénylése esetén az átadó állami szerv állóeszközpótlást nem igényelhet.
6. § (1) Használt mezőgazdasági erő- és munkagépeket ugyancsak a tényleges (forgalmi) értéken kell átadni. A tényleges (forgalmi) értéket az állóeszköz átadáskori, a termelőszövetkezetekre érvényes (kedvezmény utáni) árából kiindulva, az állóeszköz elhasználódásának figyelembevételével kell meghatározni. Jelenleg már kereskedelmi forgalomban nem levő gépek esetében a legutóbbi beszerzési árat kell alapul venni.
(2) A termelőszövetkezeteket használt gépek átvétele esetén ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint új gépek vásárlásánál.
(3) A termelőszövetkezet az átvett gépek tényleges (forgalmi) értékének megfelelő összeget -az átadás-átvétel jogerőssé válásától számított 15 napon belül - a Magyar Nemzeti Banknál e célra megnyitott 103.310-70 számú "PM.: Mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére átadott gépállomási álló- és forgóeszközök vételára bevételi számla, Budapest" elnevezésű állami költségvetési számlára köteles befizetni. Amennyiben 1961. december 31-ig állami gazdaság ad át termelőszövetkezet részére használt mezőgazdasági erő- és munkagépeket, a termelőszövetkezet az átvett gépek tényleges (forgalmi) értékét - az előbbiekben meghatározott határidőn belül - az átadó állami gazdaság Magyar Beruházási Banknál vezetett felújítási betétszámlájára köteles befizetni.
(4) Az átvett gépek értékének kiegyenlítésére a termelőszövetkezet a gépek értéke 75%-ának erejéig vehet igénybe középlejáratú hitelt, a fennmaradó részt saját erőből kell a termelőszövetkezetnek fedeznie.
(5) Ha a tényleges (forgalmi) érték alacsonyabb az átadó állami szerv könyveiben nyilvántartott nettó értéknél, az értékkülönbözetről az átadó állami szerv - az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékleteként - főfelügyeleti szervének indokolást köteles adni. Ha az értékkülönbözet az átadó állami szerv gondatlansága, vagy az állóeszköz megfelelő karbantartásának elhanyagolása következtében jelentkezik, az átadó állami szerv főfelügyeleti szerve az értékkülönbözetet, illetve az értékkülönbözetnek az átadó állami szerv gondatlan gazdálkodása következtében jelentkező részét az átadó állami szerv eredménye terhére elszámoltathatja. Az eredmény terhére elszámolt összeget az átadó állami szervnek a (3) bekezdésben megjelölt költségvetési számlára kell átutalnia.
7. § (1) Épületeken és a 6. §-ban meghatározott gépeken kívül más állóeszközöket az átadó állami szerv ugyancsak tényleges (forgalmi) értéken adhat át termelőszövetkezeteknek. A tényleges (forgalmi) értéket az állóeszköz átadáskori beszerzési árából kiindulva az állóeszköz elhasználódásának figyelembevételével kell megállapítani. Az esetleges leszerelési, felszerelési és szállítási költségek az átvevőt terhelik.
(2) A termelőszövetkezet az (1) bekezdésben említett állóeszközök tényleges (forgalmi) értékének megfelelő összeget - az átadás-átvétel jogerőssé válásától számított 15 napon belül - az átadó állami szervnek a Magyar Beruházási Banknál (illetve a Magyar Nemzeti Banknál) vezetett felújítási betétszámlájára, tanácsi irányítás alatt működő vállalat esetében a 3. § (2) bekezdésében megjelölt számlára köteles átutalni. Az átutalt összeget az átadó állami szerv a felújítási pénzügyi eszközök felhasználására vonatkozó szabályoknak megfelelően veheti igénybe.
(3) Abban az esetben, ha az átvett állóeszközök értékének kiegyenlítésére a termelőszövetkezet megfelelő mértékű sajáterővel nem rendelkezik, a Magyar Nemzeti Bank az átvevő termelőszövetkezet részére - indokolt mértékig - középlejáratú hitelt nyújthat.
(4) Ha az állóeszköz tényleges (forgalmi) értéke alacsonyabb az átadó állami szerv könyveiben nyilvántartott nettó értéknél, az értékkülönbözetről az átadó állami szerv - az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékleteként - főfelügyeleti szervének indokolást köteles adni. Ha az értékkülönbözet az átadó állami szerv gondatlansága, vagy az állóeszköz megfelelő karbantartásának elhanyagolása következtében jelentkezik, az átadó állami szerv főfelügyeleti szerve az értékkülönbözetet, illetve az értékkülönbözetnek az átadó állami szerv gondatlan gazdálkodása következtében jelentkező részét az átadó állami szerv eredménye terhére elszámoltathatja. Az eredmény terhére elszámolt összeget az átadó állami szervnek a Magyar Beruházási Banknál vezetett felújítási betétszámlájára kell átutalnia.
(5) Az átadó állami szervek az átadott állóeszközöknek könyveikben nyilvántartott értékét - az átadás-átvétel jogerőssé válása után - közvetlenül beruházási alapjukkal szemben vezetik ki állományukból.
8. § (1) Forgóeszközök átadása esetén a termelőszövetkezet által térítendő ellenértéket a beszerzési árak alapján kell megállapítani. A használt forgóeszközöket - az új forgóeszköz beszerzési árából kiindulva - az elhasználódás figyelembevételével kell értékelni. Mezei leltárba tartozó forgóeszközök átvételénél a termelőszövetkezet tavaszi átvétel esetén az átvétel évében és az átvétel évét megelőző év július hó 1. napja után kiszórt, őszi átvétel esetén pedig az átvétel évében július hó 1. napja után kiszórt szervestrágya mennyisége után q-ként 10 Ft-ot köteles megfizetni. Szőlő- és gyümölcstelepítés átvételénél - az ültetvény állagából kiindulva - a tényleges (forgalmi) értéket kell számításba venni. Mezei leltárba tartozó egyéb forgóeszközök átvétele esetén a termelőszövetkezet a ténylegesen felmerült költségeket, illetve a korábbi években keletkezett mezei leltárérték költségként még el nem számolt részét köteles az átadó állami szerv részére megfizetni.
(2) Ha az átvett forgóeszközök értékének kiegyenlítésére a termelőszövetkezet megfelelő mértékű sajáterővel nem rendelkezik, a Magyar Nemzeti Bank az átvevő termelőszövetkezet részére -indokolt mértékig - az általános hitelezési szabályoknak megfelelően rövid-, illetve középlejáratú hitelt nyújthat.
(3) Az átadó állami szerv a forgóeszközök könyvszerinti értéke és a termelőszövetkezet által térített ár közötti különbözetet eredménye terhére köteles elszámolni. Az éves eredményhez fűzött anyagi érdekeltségi rendszerek szempontjából (nyereségrészesedés, stb.) az átadó állami szerv
- a használt forgóeszközök könyvszerinti értéke és az átadás során megállapított ár közötti különbözetet,
- a mezei leltárban a szervestrágyázás eltérő elszámolási módszeréből adódó különbözetet,
- továbbá szőlő- és gyümölcstelepítésnél az ültetvény átvételkori minősítésének megfelelő elszámolóáron számított érték és a megállapított forgalmi ár közötti különbözetet
megfelelő arányú korrekcióként veheti figyelembe.
(4) Az átadott forgóeszközt az átadó állami szerv eladásként, a termelőszövetkezet pedig vételként számolja el.
9. § (1) Amennyiben álló- és forgóeszközátadással egyidejűleg az átadó állami szerv is átvesz a termelőszövetkezettől épületeket, vagy egyéb álló-és forgóeszközöket, az átvétel engedélyezésénél, illetve az álló- és forgóeszközök értékelésénél értelemszerűen alkalmazni kell e rendelet 1-8. §-aiban foglaltakat.
(2) Ha az átadó állami szerv álló- vagy forgóeszközöket vesz át, az átvett eszközök értékét az átadott eszközök értékéből le kell vonni és a termelőszövetkezet a különbözetet köteles megtéríteni. Az 5. § alapján pótlásra megállapított összegből le kell vonni az átadó állami szerv állal átvett épületek után járó pótlás összegét és az átadó állami szerv részére pótlásként csak a különbözetet lehet megállapítani.
(3) Olyan esetben, amikor az átadó állami szerv álló- vagy forgóeszközöket vesz át termelőszövetkezettől és azok értéke kisebb, mint az átadott álló- vagy forgóeszközök értéke, akkor az értékkülönbözetet a termelőszövetkezet részére az átadó állami szerv köteles megtéríteni. A térítés módját állóeszközök értékkülönbözete esetén a Pénzügyminisztérium külön szabályozza. Forgóeszközök értékkülönbözetének fedezetére a Magyar Nemzeti Bank a hitelezés általános szabályainak megfelelően hitelt nyújthat.
(4) Földalapi juttatásból származó állóeszközöknek termelőszövetkezetektől történő átvétele esetén a megállapított tényleges (forgalmi) értékből a termelőszövetkezetet csak az átadott állóeszközöknek a termelőszövetkezet nyilvántartásában felvett földalapi juttatási értéke illeti meg. Ez az érték növelhető az átadott állóeszközön a termelőszövetkezet által végzett beruházások és felújítások értékével. A tényleges (forgalmi) érték és a termelőszövetkezetnek fizetett földalapi juttatási érték különbözetét az átvevő állami szerv a 3. § (2) bekezdésében megjelölt számla javára, az ugyanott megjelölt határidőig köteles befizetni.
10. § (1) Az álló- és forgóeszközök értékelési kérdéseinek eldöntésére bizottságot kell alakítani. A bizottság helyszíni szemle, valamint a nyilvántartások és egyéb okmányok adatai alapján állapítja meg
- az épületek tényleges (forgalmi) értékét,
- a 2. § (3) bekezdése alapján az átvevő termelőszövetkezet kötelezettségét az épületrész elkülönítésére, külön bejárat létesítésére és a telekkönyvi megosztáshoz szükséges vázrajz elkészíttetésére,
- az 5. §-ban foglaltak figyelembevételével az állóeszköz pótláshoz szükséges beruházási keret összegét,
- épületeken kívül átvett más állóeszközök forgalmi értékét,
- a 6. § (2) bekezdése alapján használt gépek átvétele esetében a termelőszövetkezetet megillető kedvezmény összegét,
- a 8. § (1) bekezdésének esetében a forgóeszközök értékét,
- a 8. § (3) bekezdése alapján az átadó állami szerv által elszámolható korrekció összegét,
- a 9. § (2) és (3) bekezdése alapján az átvett és átadott álló- és forgóeszközök értékkülönbözetét.
(2) A bizottság elnöke a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának vezetője, tagjai
- az átadó állami szerv közvetlen felügyeleti hatóságának,
- a Magyar Nemzeti Bank Megyei Igazgatóságának,
- az átadó állami szervnek és
- az átvevő termelőszövetkezetnek egy-egy képviselője.
(3) Az átadásra kerülő álló- és forgóeszközök tényleges (forgalmi) értékének e rendeletben előírt módon történő megállapításához szükséges előfeltételeket a bizottság elnöke tartozik biztosítani.
(4) A bizottság eljárásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az átadó állami szerv főfelügyeleti szervének előzetes hozzájárulását tartalmazó ügyirat számát és keltét, valamint az átadás-átvétel időpontját. A jegyzőkönyvnek ezen kívül tartalmaznia kell az átadott állóeszközök befogadó, illetve teljesítőképességének feltüntetésével
- épületek átadása esetén az épületek felsorolását, az épületek könyvszerinti bruttó és nettó értékét, a létesítmények építési évét vagy ennek ismerete hiányában az építkezés becsült időpontját, az épület anyagának ismertetését és a szerkezeti megoldásokat, a kivitelezés szakszerűségét és műszaki jellegét, az ezek alapján megállapított újraelőállítási költséget, az értékcsökkenés összegét, az értékcsökkenés levonása után megállapított újraelőállítási költség csökkentésének, illetve növelésének összegét és a változtatás indokait, az épületek tényleges (forgalmi) értékét, az 5. § szerint megállapított pótlás összegét és a pótlás megállapításának módszerét,
- gépek és egyéb állóeszközök átadása esetén az eszközök felsorolását, a könyvszerinti bruttó és nettó értéket, a megállapított tényleges (forgalmi) értéket, a termelőszövetkezetet megillető kedvezmény összegét,
- forgóeszközök átadása esetén a megállapított átadási árat, az átadó állami szerv által elszámolható korrekció összegét.
(5) A jegyzőkönyvben az adatokat bruttó módon kell szerepeltetni, ha az átadó állami szerv is átvesz álló- vagy forgóeszközöket
(6) A jegyzőkönyv egy példányát a bizottság tagjai által képviselt szervek, egy-egy további példányát pedig az átadó állami szerv főfelügyeleti szerve és a megyei tanács vb. elnöke részére 24 órán belül meg kell küldeni.
(7) Abban az esetben, ha a bizottság tagjai között véleményeltérés nincs és az átadással a megyei tanács vb. elnöke, valamint az átadó állami szerv főfelügyeleti szerve is egyetért, a megyei tanács vb. elnökének egyetértéséről az átadó állami szerv főfelügyeleti szervét értesíteni kell. Ebben az esetben az átadó állami szerv főfelügyeleti szerve az átadás engedélyezéséről a bizottságban résztvevő szerveket a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 20 napon belül Írásban értesíti. Ha a bizottság tagjai között véleményeltérés merül fel, a jegyzőkönyvben - megfelelő indokolással - az eltérő véleményeket is rögzíteni kell. A vitás kérdésben az átadó állami szerv főfelügyeletét ellátó szerv a megyei tanács vb. elnökével egyetértésben 30 napon belül dönt. Ilyen esetben az átadás-átvétel az átadó állami szerv főfelügyeletét ellátó szervének a megyei tanács vb. elnökével egyetértésben hozott döntésével válik jogerőssé. A döntésről az átadó állami szerv főfelügyeleti szerve a bizottságban résztvevő szerveket írásban haladéktalanul értesíti. Az átadó állami szerv főfelügyeleti szerve és a megyei tanács vb. elnöke közti egyetértés hiányában az álló- és forgóeszközök átadására nem kerülhet sor.
(8) Ha a bizottság megállapításaival a megyei tanács vb. elnöke, vagy az átadó állami szerv főfelügyeleti szerve nem ért egyet, a jegyzőkönyv felvételétől számított 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az észrevételről egymást írásban kell értesíteniük. Megegyezés esetén az átadó állami szerv főfelügyeleti szerve az átadás engedélyezéséről a bizottságban résztvevő szerveket az észrevétel kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesíti. Egyetértés hiányában az álló- és forgóeszközök átadására nem kerülhet sor.
(9) Amennyiben az átvevő termelőszövetkezet nem ért egyet a bizottság által megállapított tényleges (forgalmi) érték összegével, vagy az átadó állami szerv főfelügyeleti szervének értesítésében foglaltakkal, a szóban forgó álló- és forgóeszközök átvételétől elállhat.
11. § (1) A megyei tanács vb. elnöke - a Földművelésügyi Minisztérium útján - az Országos Tervhivataltól az átadás-átvétel engedélyezésétől számított 8 napon belül köteles kérni az átadó állami szerv részére az 5. § szerinti pótlásra megállapított beruházási hitel (illetve költségvetési keret) engedélyezését. Az Országos Tervhivatal az átadó állami szerv főfelügyeleti szervének beruházási keretét a pótláshoz szükséges összeggel felemeli a termelőszövetkezeti hosszúlejáratú beruházási hitelkeret terhére; a keretemelésről az érdekelt főfelügyeleti szervet és a Magyar Beruházási Bankot (illetve a Magyar Nemzeti Bankot) értesíti. A pótlásra biztosított beruházási keretet az átadó állami szerv főfelügyeletét ellátó szerv vezetője nem köteles az átadó állami szervnél felhasználni, hanem az Országos Tervhivatallal egyetértésben engedélyezheti a keretnek más állami vállalatnál, illetve állami szervnél történő felhasználását.
(2) Az átadó állami szerv összesen 100.000,- Ft könyvszerinti értéket meg nem haladó álló- és forgóeszköz átadása esetén e rendeletben foglalt értékelési előírások alapján az átadásra kerülő eszközök értékelésében az átvevő termelő-szövetkezettel (termelőszövetkezetekkel) közvetlenül megállapodhat. Ha azonban - az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően - pótlási igénye merül fel, a tényleges (forgalmi) értéket 100.000- Ft-on aluli átadás esetén is a 10. § szerint megalakítandó bizottságnak kell megállapítania.
(3) Ha a megyei tanács az átadás-átvétel évében - a rendelkezésre álló keretek felhasználása következtében - megfelelő hitelkerettel már nem rendelkezik, a megyei tanács vb. elnöke az állóeszköz pótlás fedezésére kivételesen a következő évi termelőszövetkezet hosszúlejáratú hitel építési keretéről, valamint beruházási anyag- és kapacitáskeretéről is lemondhat. Ezt a tényt az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A termelőszövetkezet az átvett eszközök ellenértékét a 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles megfizetni. A megyei tanács vb. elnöke az átadás-átvételt követő év beruházási kereteinek lebontása során, de legkésőbb, az átadást követő év január hónapjának végéig köteles hosszúlejáratú hitele építési keretének, valamint beruházási anyag- és kapacitáskeretének megfelelő részét a Földművelésügyi Minisztériumnak - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő beruházási keretátcsoportosítás végrehajtása érdekében - rendelkezésre bocsátani.
(4) Amennyiben a major, vagy épületcsoport épületei nem egy időben, hanem két vagy több évre elosztva fokozatosan kerülnek átadásra, a jegyzőkönyvben az épületek átadásának ütemét is rögzíteni kell. Az átadás ütemének megfelelően kell megállapítani a termelőszövetkezet által évenként térítendő összeget, valamint az évenkénti állóeszközpótlás összegét is.
(5) Ingatlanátadás esetén a telekkönyvi állapot rendezéséről az átadó és átvevő - az érvényben levő rendelkezések szerint - együttesen köteles gondoskodni.
(6) Álló- és forgóeszközök átvételével kapcsolatban a termelőszövetkezetek által kért hitelek engedélyezéséről a Magyar Nemzeti Bank dönt.
12. § (1) Ezt a rendeletet értelemszerűen alkalmazni kell abban az esetben is, ha állami vállalat, illetve állami szerv - eszközátadás nélkül - álló-, illetve forgóeszközöket vesz át termelőszövetkezettől.
(2) E rendelet végrehajtása során figyelemmel kell lenni a közületi szervek elhelyezéséről szóló 47/1960. (X. 20.) Korm. számú rendeletben foglalt rendelkezésekre.
(3) A rendeletben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a földművelésügyi miniszter és pénzügyminiszter külön utasításában meghatározott gépállomási gépátadásokra.
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit alkalmazni kell mindazokra a folyamatban levő átadásokra, amelyeknél a bizottsági értékelés még nem történt meg.
(2) A rendelet hatálybalépésével a 122/1960. (P. K. 7.) PM számú utasítás, a 27/1956. (Ág. É. 21.) Á. G. M. számú együttes utasítás, valamint a 9/1956. (Mg. É. 5.) FM-PM számú utasítás 3. pontja hatályát veszti.
Kardos Géza s. k.,
a pénzügyminiszter helyettese