47/1960. (X. 20.) Korm. rendelet

a közületi szervek elhelyezéséről

1. §

Közületi szervek

E rendelet szempontjából közületi szervnek kell tekinteni az államhatalom és államigazgatás szerveit, ezek intézeteit és intézményeit, az állami vállalatokat, a szövetkezeteket, ezek szövetségeit, a szövetkezeti központokat és vállalatokat, a jogszabály alapján működő munkaközösségeket (alkotóközösségeket), ezek megyei és országos hatáskörrel bíró felettes szerveit, az országos szervezettel bíró társadalmi szerveket, ezek intézeteit és intézményeit és az egyesületeket.

2. §

Közületi szervek elhelyezését intéző hatóságok és azok hatásköre

(1) A közületi szervek elhelyezését elsőfokon a következő hatóságok (továbbiakban: elhelyező hatóságok) intézik:

A) Községekben

1. az 500 m2-t meg, nem haladó alapterületű helyiségek, valamint a házhelyek és a be nem épített belterületi területek (továbbiakban: telkek) kiutalására vonatkozó igény esetén a járási tanács vb. igazgatási osztálya;

2. az 500 m2-t meghaladó alapterületű helyiségek kiutalására vonatkozó igény esetén az illetékes megyei tanács vb. igazgatási osztálya.

B) Járási jogú városokban

1. az 500 m2-t meg nem haladó alapterületű helyiségek, valamint a telkek kiutalására vonatkozó igény esetén a járási jogú városi tanács vb. igazgatási osztálya;

2. az 500 m2-t meghaladó alapterületű helyiségek kiutalására vonatkozó igény esetén az illetékes megyei tanács vb. igazgatási osztálya.

C) Budapest fővárosban és a megyei jogú városokban

1. az 500 m2-t meg nem haladó alapterületű helyiségek kiutalására vonatkozó igény esetén -kivéve a 2. pontban felsorolt helyiségeket - a kerületi tanács vb. igazgatási osztálya;

2. az 500 m2 alapterületet meghaladó helyiségek, továbbá alapterületre való tekintet nélkül az irodahelyiségek, társadalmi és tömegszervezetek helyiségei, kultúrhelyiségek, diákszállók, iskolák és könyvtárhelyiségek, valamint minden telek kiutalására vonatkozó igény esetén a fővárosi, illetve megyei jogú városi tanács vb. igazgatási osztálya.

(2) Egy megyében fekvő több járást vagy járási jogú várost, illetve a fővárosban vagy a megyei jogú városokban több kerületet érintő elhelyezési ügyben a megyei, fővárosi, illetve megyei jogú városi tanács vb. igazgatási osztálya jár el.

(3) A megyei, megyei jogú városi és fővárosi tanács vb. igazgatási osztálya a hatáskörébe tartozó helyiségigények kielégítése során jogosult az eljárás tárgyát képező elhelyezéssel összefüggő, de alapterület szerint egyébként a járási, járási jogú városi és városi kerületi tanács vb. igazgatási osztályának hatáskörébe tartozó helyiségek kiutalása ügyében is intézkedni.

(4) Az elhelyező hatóságok főfelügyeletét és szakirányítását a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága (továbbiakban: Kormány Titkárság) látja el.

3. §

Közületi szervek elhelyezésének módja

(1) A közületi szervek működésükhöz szükséges helyiséget (telket) - a 25. § (5) és (6) bekezdésében foglalt esetet kivéve - csak az elhelyező hatóságok kiutaló határozata alapján vehetnek használatba és részükre bármely helyiséget csak az elhelyező hatóság jogerős kiutaló határozata alapján lehet bérbe vagy használatba adni.

(2) A községfejlesztési alapból, valamint a közületi szervek által saját beruházásból, a beruházó céljára létesített új épületek rendeltetésszerű célra, első alkalommal történő használatbavételéhez az elhelyező hatóságok kiutaló határozata nem szükséges, csak a használatbavétel tényét kell az elhelyező hatósághoz a használatbavételtől számított 15 napon belül bejelenteni. A használatban történő későbbi változások esetén azonban ezen épületekre nézve is ennek a rendeletnek rendelkezései alkalmazandók.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Belügyminisztérium és Honvédelmi Minisztérium fegyveres és rendészeti testületei (továbbiakban: fegyveres testületek) elhelyezésére épített helyiségek elsőízben történő használatba vételét az elhelyező hatósághoz bejelenteni nem kötelesek.

(4) A közületi szervek elhelyezésére és az ezzel kapcsolatos kártalanítás céljára az elhelyező hatóságnak elsősorban az üresen, vagy kihasználatlanul álló, vagy megüresedő helyiséget, helyiségrészt, telket kell felhasználnia. Ilyen lehetőség hiányában fontos érdekből az elhelyező hatóság bármely használatban álló - nem lakásnak használt - helyiséget, helyiségrészt, telket igénybevehet és a helyiség (telek) cseréjét vagy a helyiségrész leválasztását is elrendelheti.

(5) A fegyveres testületek által használt bármely helyiség, továbbá azok a zárt és elkülönített üzemterületek, ahol 100 főnél több dolgozót foglalkoztatnak, a 109 főnél több ipari tanulót foglalkoztató iparitanuló-intézetek helyiségei, valamint az állami erdőgazdaságoknak nem a község belterületén fekvő üzemi területein levő helyiségek és házhelyek, végül a szakszervezeti mozgalom céljait szolgáló helyiségek csak a főfelügyeletet gyakorló szerv vezetőjével egyetértésben vehetők igénybe.

(6) A közületi szervek elhelyezése során az elhelyező hatóságoknak a helyiségeket lehetőséghez képest eredeti rendeltetésüknek megfelelő célra kell kiutalni.

4. §

Lakás igénybevétele közületi elhelyezés céljára

(1) Lakást és lakáshoz tartozó, továbbá lakás céljára alkalmas és ténylegesen lakás céljára használt helyiséget [15/1957. (III. 7.) Korm. rendelet 3. § (1) és (2) bekezdés, 5. § (1) és (2) bekezdés] közületi szerv elhelyezésére igénybevenni nem szabad, kivéve, ha azt eddig is közületi szerv elhelyezésére használták.

(2) Népgazdasági szempontból fontos közületi elhelyezés érdekében ha az elhelyezés másként nem, vagy nem gazdaságosan oldható meg, az elsőfokú elhelyező hatóság megkeresésére Budapesten és a megyei jogú városokban a másodfokú lakásügyi hatóság [35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 76. § (2) bekezdés], egyéb helyeken az illetékes megyei tanács vb. igazgatási osztálya egészen kivételesen engedélyezheti lakásnak közületi elhelyezés céljára való igénybevételét abban az esetben, ha az igénylő közületi szerv új lakás felépítésével, eddig más célra használt helyiségek lakás céljára történő átépítésével, vagy romos lakás helyreállításával az igénybevett lakás helyett hasonló, vagy azonos méretű és értékű új lakást létesít. Az igénybevett lakás használóját az újonnan létesített lakással vagy más megfelelő lakással kell kártalanítani. A kártalanításul biztosított cserelakás kiutalása iránt az elhelyező hatóság megkeresésére az illetékes elsőfokú lakásügyi hatóság köteles intézkedni. Ha vita merül fel atekintetben, hogy a kártalanításul kiutalt cserelakás megfelelő-e, a 35/1956. (IX, 30.) MT rendelet 62. § (4) bekezdésében, illetve a 15/1957. (III, 7.) Korm. rendelet 130. §-ában foglaltak szerint a bíróság dönt. Az igénybevételi határozat végrehajtására csak akkor kerülhet sor, ha a pótlásként létesített lakásra kiadott használatbavételi engedély és lakáskiutaló határozat már jogerőre emelkedett.

(3) Nem szükséges a másodfokú lakásügyi hatóság, illetve megyei tanács vb. igazgatási osztály hozzájárulása, ha az igénybevenni szándékolt lakás céljára használt helyiség eredetileg nem lakás volt és annak lakás céljára való átalakítása nem történt meg. Ilyen esetben más lakás építésére nem lehet a kedvezményezett közületet kötelezni. Az ilyen igénybevétel azonban lakásigénybevételnek minősül és a helyiségben lakó részére az elhelyező hatóság olyan cserehelyiséget köteles biztosítani, amely lakás céljára alkalmas.

5. §

Raktár, kultúrotthon, sportlétesítmény, műemlék igénybevétele során követendő eljárás

(1) Az elhelyező hatóságoknak a raktárak igénybevételére vonatkozó jogait az 1.056/1955. (VI. 5.) számú minisztertanácsi határozat és az ezt kiegészítő jogszabályok, valamint az ÁRHI és a KÖZELBIZ 1/1956. (T. K. 38.) számú közös közleményének rendelkezései állapítják meg. Az eddig nem raktár céljára használt helyiségek raktár céljára ezen rendeletben meghatározott módon kerülnek kiutalásra.

(2) Az illetékes szervek által kiadott engedély alapján működő művelődési otthonok helyiségeit csak a 2/1960. (I. 6.) Korm. számú, valamint a 3/1960. (VI. 16.) MM rendeletben megállapított módon lehet igénybevenni.

(3) Sportlétesítmény igénybevétele és használata kérdésében az 1.080 1954. (IX. 30.) számú minisztertanácsi határozat rendelkezései irányadók.

(4) Műemlék és műemlék jellegű épület igénylése esetén az igénylőnek a főváros területén a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztálya (Műemléki Felügyelőség), vidéken az Országos Műemléki Felügyelőség előzetes hozzájárulását is meg kell szerezni. A műemlék igénybevételéről kiadott határozatban a használati feltételek közé a Műemléki Felügyelőség által megállapított kikötéseket is fel kell venni és a határozat egy példányát részére is meg kell küldeni.

6. §

Helyiség (telek) igénylése

(1) A közületi szerv elhelyezésére irányuló kérelmet az elsőfokon eljárni jogosult elhelyező hatósághoz kell benyújtani. A kérelemben az alábbiak szerint be kell jelenteni a jelenlegi elhelyezés adatait:

a) irodahelyiség igénylésénél: irodahelyiségek száma, alapterülete; egyéb helyiségek megnevezése, száma, alapterülete; az ott elhelyezett irodai, egyéb dolgozók száma, az esetleg várható létszámváltozás és annak időpontja;

b) egyéb helyiség igénylésnél: az igényelt célra jelenleg rendelkezésre álló helyiségek leírása (helyiségek fekvési helye utca, házszám szerint megjelölve, száma, alapterülete, rendeltetése, a benne dolgozók száma stb.);

c) telek igénylése esetén az igényelt célra jelenleg rendelkezésre álló telek adatai (fekvési helye utca, házszám szerint megjelölve, területe, rendeltetése stb.).

(2) A kérelemben meg kell jelölni:

a) az igényelt helyiség (telek) fekvését (utca, házszám szt.rint megjelölve), alapterületét, a helyiségek számát, rendeltetését, a jelenlegi használó és a háztulajdonos (kezelő) nevét és címét;

b) milyen igény kielégítésére kéri a kiutalást;

c) az igényelt helyiséget (telket) milyen jogcímen (bérlő, kezelő, tartós ingyenes használó stb.) kívánja használni.

(3) Az igény indokoltságát, a közölt adatok helyességét, valamint azt a körülményt, hogy az igényelt helyiség használatba vételéhez szükséges pénzügyi fedezet (kártalanítási, átalakítási stb. költség) biztosítva van, az igénylő szerv közvetlen felügyeleti szervének igazolnia kell.

(4) A fegyveres testületek igénylése esetén az (1) és (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatok bejelentése nem kötelező.

7. §

Az elhelyezés mértéke, helyiségnormák

(1) Az elhelyező hatóság közületi szerv részére csak annyi helyiséget utalhat ki, amennyi működéséhez szükséges. Indokolt esetben valamely helyiséget (pl. kultúrterem, tanácsterem stb.) két vagy több közületi szerv közös használatába is lehet adni.

(2) Irodahelyiségeknél, diák- és munkásszállásoknál az alábbi helyiségnormák alkalmazása kötelező:

a) Irodahelyiségek:

A közületi szervek irodai dolgozóik részére - a helyiségek kihasználhatóságától függően - egy személyre átlagban legfeljebb az alábbi alapterületű irodahelyiséget foglalhatják el, illetőleg tarthatják használatban:

minisztériumok, országos hatáskörű szervek, fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok 7-8 m2,

középfokú irányító szervek, járási, járási jogú városi, városi kerületi és községi tanácsok, tervező irodák, külkereskedelmi vállalatok, tudományos- és kutatóintézetek 5-6 m2,

vállalatok és egyéb szervek 4-5.5 m2.

A minisztereknek, miniszterhelyetteseknek és minisztériumi főosztályvezetőknek (igazgatóknak), az országos hatáskörű szervek vezetőinek, helyetteseinek és főosztályvezetőinek (igazgatóinak), valamint a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok vb. elnökeinek, elnökhelyetteseinek, vb. titkárainak, továbbá a járási, járási jogú városi városi kerületi tanács vb. elnökeinek, végül a vállalatok és egyéb szervek igazgatóinak (vezetőinek) szobái a norma szerint járó terület megállupításánál nem vehetők figyelembe.

A norma szerint járó terület megállapításánál a mellékhelyiségeket (folyosó, lépcsőház, mosdó, WC stb.) figyelmen kívül kell hagyni.

Az irodahelyiségeken felül a közületi szervek jóléti, kultúrális és egyéb (pl. irattár, nyomtatványtár, tervtár, tanácsterem, telefonközpont, felek várakozó helyisége stb.) célra csak a legszükségesebb, az elhelyező hatóság által megállapítandó mértékben tarthatnak helyiséget használatban. A 100 főnél kisebb létszámú közületi szervek önálló kultúr- és sporthelyiségre igényt nem tarthatnak.

A megállapított normák a fegyveres testületekre, valamint olyan tudományos- és kutatóintézetekre, melyek laboratóriumi munkát végeznek, továbbá a bíróságokra, ügyészségekre, a központi, minisztériumi és fővárosi döntőbizottságokra nem vonatkoznak.

A helyiségek kihasználhatóságának megállapításánál és a normatételek mikénti alkalmazásánál figyelembe kell venni a helyiségek mélységét, számát, világítását, szellőzését, megközelítési lehetőségét, alapterületi nagyságát, alakját, továbbá azt. hogy a kérdéses helyiség eredetileg iroda, vagy egyéb célra épült-e. Ablak nélküli helyiséget irodahelyiségnek számítani nem lehet.

b) Diák- és munkásszállások:

Diák- és munkásszálláson - az egyetemi, főiskolai és középiskolai kollégiumok kivételével -hálóhelyiségek céljára egy személyre átlagosan az ideiglenes jellegűeknél 3.5 m2, az újonnan épült állandó jellegűeknél 4.5 m2 alapterületű helyiség használható fel, úgy azonban, hogy a hálóhelyiségekben egy személyre legalább 9 m3 légtér jusson. Az egyéb helyiségeket (tanuló, étkező, kultúrterem, betegszoba, könyvtár, mosdó, fürdő, konyha, kamra stb.) a norma szerint járó terület megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A bányákhoz tartozó munkásszállásoknál egy személyre átlagosan 5 m2 alapterületű helyiség használható.

(3) A megállapított normák alkalmazásától az érdekelt közületi szerv főfelügyeleti szervének megkeresésére a Kormány Titkárság indokolt esetben elkérést engedélyezhet.

8. §

Az elhelyező hatóságok eljárása az igénylések elbírálása során

(1) Amennyiben a kiutalás tárgyát képező helyiség nem az eljáró hatóság közvetlen irányítása alatt álló területen fekszik, úgy az köteles kikérni a községi tanács vb. tikárának, illetve a városi, városi kerületi tanács vb. igazgatási osztályának a véleményét. Eredetileg üzlethelyiség céljára épült és a kereskedelmi hálózat fejlesztésére alkalmas helyiség igénybevétele esetén ezenfelül még a területileg illetékes tanács vb. kereskedelmi osztályának véleményét is ki kell kérni. Amennyiben a megkeresett szerv 15 napon belül nem válaszol, a tervezett kiutalással való egyetértését kell vélelmezni.

(2) Az elhelyező hatóság jogosult bármely helyiségben szemlét tartani annak megállapítása céljából, hogy az közületi elhelyezés céljára alkalmas-e és hogy azt megfelelően, illetve a kiutalásban megjelölt célra használják-e. Fegyveres testületek helyiségeiben, valamint azokban a zárt üzemekben, melyekbe a belépést az illetékes miniszter külön engedélyhez kötötte, csak föfelügyeleti szervük engedélye alapján lehet szemlét tartani.

(3) a) A beruházások helyének kijelöléséről szóló rendelet hatálya alá eső beruházások esetében az elhelyező hatóságok kiutaló határozatot csak területfelhasználási hozzájárulás alapján adhatnak ki.

b) A beruházások helyének kijelöléséről szóló rendelet hatálya alá nem tartozó azokban az esetekben, ha a kiutalás területfelhasználási a telephelybővítésre, vagy a korábban engedélyezett használat módjától eltérő felhasználásra irányul, az elhelyező hatóságoknak a határozat kiadása előtt az illetékes építésügyi hatóságok véleményét ki kell kérni.

c) Ha az igénylő szerv a kiutalt épületet, telket csak beruházással tudja céljaira használhatóvá tenni, a kiutaló határozatban ki kell mondani, hogy az igénylő a telephelyen később megvalósítandó beruházáshoz területfelhasználási hozzájárulást köteles beszerezni.

d) Ha az igénybevétel következtében műszaki megosztás válik szükségessé, az elhelyező hatóságnak az illetékes építésügyi hatóság hozzájárulását is meg kell szerezni.

(4) Az elhelyező hatóság megkeresésére a megkeresett építésügyi hatóság 15 napon belül válaszolni köteles.

(5) Közületi szerv rendelkezésére álló helyiség (telek), vagy helyiségrész igénybevétele előtt az elhelyező hatóság köteles az érintett használó szervet, tiltakozása esetén pedig főfelügyeleti szervét (tanács felügyelete alá tartozó szerv esetén a tanács szakigazgatási felügyeleti szervét), továbbá minden esetben az ingatlan tulajdonosát, illetve a kezelő szervet is meghallgatni. Amennyiben az igénybevétellel a főfelügyeleti szerv (szakigazgatási felügyeleti szerv) nem ért egyet, az igénybevételre vonatkozó elsőfokú határozatot részére is meg kell küldeni.

9. §

Kártalanítási eljárás szabályai

(1) A helyiséget (telket) jogszerűen használó szervet vagy személyt az indokolt szükségletét meg nem haladó helyiség (telek) igénybevétele esetén a használati jog elvétele fejében kártalanítás illeti meg. Telek igénybevétele esetén indokolt szükségletként az igénybevételt megelőző évi tényleges használatot kell figyelembe venni. A I kártalanítás azt a szervet terheli, melynek érdekében az igénybevétel történt. Az esetben, ha az elhelyezés során érintett - nem igénylő - közületi szerv előnyösebb elhelyezéshez jutna, az elhelyező hatóság a kártalanítási költségek egy részének viselésére kötelezheti.

(2) A kártalanítás megállapítása az elhelyező hatóság hatáskörébe tartozik. A kártalanítás kérdésében - még nemleges esetben is - az igénybevétellel egyidejűleg kell határozni. Az elhelyező hatóság jogosult a kártalanítás megállapításához szükséges adatokat, igazolásokat (számlák stb.) és szükség esetén más hatóság (pl. építési, árhatóság) véleményét is beszerezni. Az elhelyező hatóság ily irányú felhívásának a megkeresett szerv késedelem nélkül tartozik eleget tenni..

10. §

Közületi szerv kártalanítása

(1) Közületi szerv részére kártalanításként olyan cserehelyiséget (telket) kell biztosítani, amely az elhelyező hatóság megítélése szerint az igénybe vett helyiségben (telken) végzett tevékenység folytatására alkalmas. Meg kell téríteni ezenfelül az igénybevétel következtében ténylegesen felmerült összes indokolt költséget (pl. költözködési, cserehelyiség rendeltetésszerű állapotba hozatalával kapcsolatos költség stb.) az igénybe vett helyiséghez fűződő egyéb jogok (pl. lelakhatás) ellenértékét is.

(2) Az igénybe vett helyiségbe (telekbe) eszközölt ráfordítás (beruházás, felújítás) megtérítendő az esetben, ha az más címen nem kerül megtérítésre, vagy ha az igénybevételt szenvedő által eszközölt ráfordítás aránytalanul nagyobb, mint a juttatott kártalanítás. A ráfordítás megtérítésénel a térítés összegét mindenkor az összes körülmény (avulás, az új használó mily mértékben tudja a ráfordításokat hasznosítani stb.), valamint méltányossági szempontok figyelembevételével kell megállapítani. Nincs helye ráfordítás megtérítésének, ha állami szerv használatában álló helyiség (telek) más állami szerv használatába kerül, kivéve ha az igénybevételt szenvedő ráfordítását dolgozóinak hozzájárulásából vagy igazgatói alapból fedezte, mely esetben a ráfordítás ugyancsak megtérítendő.

(3) Ha a helyiséget (telket) a kijelölt használó a jogerős kiutaló határozatban megjelölt határidőn belül nem veszi használatba és ezért a kiutalás hatályát veszti, a helyiség (telek) más szerv részére történő kiutalása esetén az eredetileg kijelölt használó kártalanítási igényt nem támaszthat.

11. §

Magánszemély, albérlő kártalanítására vonatkozó szabályok

(1) Magánszemély részére általában a 10. § szerinti kártalanítást kell biztosítani. A cserehelyiség biztosításával kapcsolatban azonban, ha magánkereskedő helyisége kerül igénybevételre, úgy az illetékes tanács vb. kereskedelmi osztály, valamint a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete, - kisiparos helyiségének igénybevétele esetén pedig az illetékes tanács vb. ipari osztály, valamint a Kisiparosok Országos Szervezete véleményét is ki kell kérni. Kérheti azonban az igénybevételt szenvedő, hogy részére cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli kártalanítást állapítsanak meg. Ilyen esetben a pénzbeli kártalanítást az elhelyező hatóság az összes körülmény figyelembevételével állapítja meg. A kártalanítás mértékére vonatkozólag az érdekelt felek előzetes tárgyalást folytathatnak, az általuk kötött megállapodás azonban csak akkor válik hatályossá, ha ahhoz az elhelyező hatóság határozatilag hozzájárul. Ha a pénzbeli kártalanítás összegére nézve az érdekelt felek megegyezni nem tudnak, vagy a megállapodást az elhelyező hatóság nem hagyja jóvá, úgy a 10. § szerinti kártalanítást kell biztosítani.

(2) A cserehelyiség biztosításánál az esetleges albérletet nem kell figyelembe venni.

12. §

A kártalanítás szabályai a helyiség (telek) egyéb okból történő kiürítése esetén

(1) Ha a használó közületi szerv, az általa használt helyiséget (telket) nem közületi elhelyezés érdekében, hanem azért kénytelen elhagyni, mert az egészségügyi, tűzrendészeti, vagy rendészeti hatóságok a meglevő helyen további működését nem engedélyezik, az áthelyezéssel kapcsolatos költségeket maga tartozik viselni. Az esetben azonban, ha az elhagyott helyiséget (telket) egy éven belül más szerv elhelyezésére használják fel, a kiutalásról az előző használót értesíteni kell és kérelmére a kártalanítási eljárás utólagos lefolytatásának van helye. Ennek során a korább! használó az áthelyezésével kapcsolatosan felmerült költségeinek teljes vagy részleges megtérítésére tarthat igényt. A költségek megosztását ilyen esetben az elhelyező hatóság az összes körülmény figyelembevételével állapítja meg.

(2) Ha a használó közületi szerv az általa használt helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert a helyiség életveszélyessé vagy egyéb szempontból használhatatlanná vált, illetve mert az általa használt helyiség olyan mérvű felújításra, tatarozásra szorul, hogy a munkálatok tartamára átmenetileg szükségessé válik a helyiség teljes kiürítése, a költözéssel kapcsolatos költségeket maga tartozik viselni.

(3) Ezen §-ban meghatározott esetekben a közületi szerv új helyiség (telek) kiutalása iránti igényét más igénylővel szemben előnyben kell részesíteni és mindaddig, míg részére megfelelő el helyezés nem biztosítható, vagy a helyiséget újból el nem foglalhatja, a kiürítendő helyiségben levő ingóságok elhelyezésére legalább szükséghelyiséget kell biztosítani, ha azok elhelyezése a használatában levő más helyiségében nem lehetséges.

13. §

Határozathozatal

(1) Az elhelyező hatóság közületi elhelyezési és kártalanítási ügyekben határozattal intézkedik. A hatóság a közületi szerv igényléséhez nincs kötve és határozatát a népgazdasági érdekek figyelembevételével köteles meghozni, függetlenül az igények beérkezésének időrendi sorrendjétől.

(2) A határozat rendelkező részében meg kell jelölni:

a) a kiutalt helyiségek (telek) fekvését, számát, az alapterület nagyságát, valamint az eddigi használót és a tulajdonost vagy kezelőt;

b) a helyiség (telek) kijelölt új használójának nevét és címét;

c) a helyiség (telek) átadásának, továbbá elfoglalásának időpontját;

d) a kiutalás végleges vagy ideiglenes jellegét, utóbbi esetben meg kell határozni, hogy a kiutalás mely időpontig vagy milyen feltétel bekövetkeztéig terjed;

e) a helyiséget (telket) milyen célra (iroda, műhely, raktár, bölcsőde, szociális otthon stb.) utalja ki az elhelyező hatóság;

f) azokat a munkálatokat, amelyeket a kedvezményezettnek város és községrendezési vagy egyéb okok miatt el kell végeznie (pl. portálépítés, kerítés létesítés stb);

g) azokat a feltételeket, amelyeket valamely hatóság a használathoz való hozzájárulás során kikötött;

h) a kártalanítás módját [cserehelyiség (cseretelek) kiutalása, vagy pénzbeli kártalanítás, költözködési költség, megtérítendő ráfordítások stb; pontos összegszerű megállapítása] és a kártalanításra kötelezett szervet. Amennyiben a kártalanítás bármely oknál fogva nem szükséges, a határozatban ezt is fel kell tüntetni;

i) több igénylő esetén az elutasított igénylőket.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül a rendelkező résznek figyelmeztetést kell tartalmaznia arra nézve, hogy

a) amennyiben a kedvezményezett a kitűzött határidőre a helyiséget (telket) használatba nem venné, a kiutalás hatályát veszti;

b) a határozat építkezésre, gépfelállításra önmagában még nem jogosít;

c) a kiutalt helyiség (telek) más célra való felhasználásához az elhelyező hatóság hozzájárulása szükséges és amennyiben a kedvezményezett azt az elhelyező hatóság hozzájárulása nélkül a kiutalásban megjelölttől eltérő célra használná fel, az tőle kártalanítás nélkül igénybe vehető;

d) amennyiben a helyiség (telek) rendeltetésszerű használatával bármely okból felhagy, tartozik ezt a körülményt az elhelyező hatóságnak bejelenteni;

e) amennyiben a jogszabályokban megállapított feltételek fennforognak, az illetékes szervtől kérheti az ingatlan kezelésbe vagy ingyenes tartós használatba adását, vagy hogy ellenkező esetben köteles a bérbeadóval bérleti szerződést kötni;

f) a határozat ellen milyen jogorvoslatnak van helye, azt milyen határidőn belül hova kell intézni és hol, hány példányban benyújtani.

(4) A határozat alakjára, tartalmára, indokolására, közlésére, megváltoztatására, visszavonására, a végrehajtás felfüggesztésére stb. egyébként íz államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

(5) Fegyveres testületek, valamint a Nehézipari Minisztérium főfelügyelete alá tartozó szervek helyiségeinek igénybevételére vonatkozó határozatot minden esetben a főfelügyeleti szervüknek is meg kell küldeni.

14. §

Jogorvoslati eljárás

(1) Közületi elhelyezési és kártalanítási ügyben hozott elsőfokú határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az elsőfokú elhelyező hatóságnál benyújtandó halasztó hatállyal bíró fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet az, akinek jogát a határozat sérti.

(2) A fellebbezések elbírálása

a) a kerületi, járási és járási jogú városi tanács vb. igazgatási osztályának elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezés esetén az illetékes közvetlen felettes fővárosi, megyei jogú városi, illetőleg megyei tanács vb. igazgatási osztálya,

b) a fővárosi, megyei jogú városi és megyei tanács vb. igazgatási osztályának elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezés esetén a Kormány Titkársága

hatáskörébe tartozik.

(3) A másodfokú hatóság döntése előtt a fellebbezést az ellenérdekű feleknek észrevételezés céljából meg kell küldeni és indokolt esetben az érdekelteket és felügyeleti hatóságukat tárgyalásra meg kell hívni.

(4) Közületi elhelyezés, illetve közületi elhelyezéssel összefüggő ügyekben hozott határozatot bíróság előtt megtámadni nem lehet, kivéve, ha az lakás vagy lakrész igénybevételére vonatkozik [1957. évi IV. törvény 57. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés].

15. §

Végrehajtás

(1) Ha valamely érdekelt a helyiség kiürítésére vonatkozó jogerős határozatnak nem tesz eleget, a jogerős határozat alapján a végrehajtást - kérelemre - az elsőfokon eljárt hatóság rendeli el. A végrehajtást annak a községi tanácsnak vb. titkára, illetve annak a városi, városi kerületi tanács vb.-nak igazgatási osztálya foganatosítja, amelynek területén az igénybevett helyiség van.

(2) A végrehajtást elrendelő határozatot az érdekelteknek a végrehajtás foganatosítása előtt legalább 8 nappal kell kézbesíteni. Közületi szerv ellen elrendelt végrehajtás esetén a határozatot a végrehajtást szenvedő közületi szerv főfelügyeleti hatóságának, a tanács felügyelete alá tartozó szerv esetén az illetékes tanácsi szakigazgatási felügyeleti szervnek is meg kell küldeni.

(3) A végrehajtással kapcsolatos költségek a végrehajtást szenvedőt terhelik, a költségeket a kedvezményezett szerv előlegezi. Egyébként a végrehajtási eljárás során az 1957. évi IV. törvény IX. fejezetének rendelkezései szerint kell eljárni.

16. §

Kártalanítási összeg behajtása

A közületi elhelyezéssel kapcsolatos kártalanítás tárgyában az elhelyező hatóság által hozott jogerős határozat alapján bírósági végrehajtásnak van helye.

17. §

Ideiglenes kiutalás szabályai

(1) Az elhelyező hatóság közületi szerv részére ideiglenesen utal ki helyiséget (telket) az alábbi esetekben:

a) ha a közületi szervnek valamely meghatározott időpontig van szüksége helyiségre (telekre);

b) ha a közületi szerv elhelyezése csak ideiglenes jelleggel biztosítható azért, mert a helyiségre (telekre) későbbiek folyamán városrendezési (községrendezési) okok miatt szükség lesz;

c) ha a közületi szerv elhelyezése csak ideiglenes jelleggel biztosítható azért, mert az eddigi használó a helyiséget (telket) csak ideiglenesen tudja nélkülözni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben meg kell jelölni azt az időpontot, amíg a használat tarthat és annak lejártával - ha csak az elhelyező hatóság a határidőt meg nem hosszabbítja - tartozik a közületi szerv a részére ideiglenes használatra kiutalt helyiséget (telket) minden kártalanítási igény nélkül kiüríteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kiutalás azzal a feltétellel történik, hogy a kedvezményezett a határozatban megjelölt feltétel bekövetkezése esetén az elhelyező hatóság felhívására tartozik a részére kiutalt helyiséget (telket) a felhívásban megadott határidőre cserehelyiség (cseretelek) biztosítása nélkül kiüríteni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a kiutalás azzal a feltétellel történik, hogy a kedvezményezett az épületben (telken) átalakítási munkálatokat csak a korábbi használó beleegyezésével végezhet és a határozatban megjelölt határidőre - ha csak az elhelyező hatóság a korábbi használó beleegyezésével a határidőt meg nem hosszabbítja - tartozik a részére kiutalt helyiséget (teiket) cserehelyiség (cseretelek) biztosítása nélkül kiüríteni.

(5) Ha az ideiglenesen kiutalt helyiséget( telket) a használó közületi szervnek azért kell kiüríteni, mert a kiutaló határozatban megállapított feltétel bekövetkezett, az áthelyezéssel kapcsolatos költségek megtérítésének nincs helye. Ilyen esetben azonban indokolt ráfordításainak megtérítését kérheti, ha a ráfordításokat a későbbi használó a maga részére hasznosítani tudja. A térítési összeg megállapításánál a használat időtartamának megfelelő értékcsökkenést figyelembe kell venni. Nincs helye ráfordítás megtérítésének, ha állami szerv használatában álló helyiség (telek) más állami szerv használatába kerül, kivéve, ha az igénybevételt szenvedő ráfordítását dolgozóinak hozzájárulásából vagy igazgatói alapból fedezte, mely esetben a ráfordítás ugyancsak megtéríthető.

18. §

Közületi szerv által használt helyiség (telek) meghatározása

Közületi szerv által használt helyiségnek (teleknek) tekintendő minden olyan helyiség (telek), melyet közületi szerv rendeltetésszerű működése céljára kiutalás alapján használ. Ide tartozik a szerv dolgozói szociális, egészségügyi, kulturális, üdülési, sportolási szükségleteinek kielégítésére szolgáló létesítmény (helyiség, telek), A helyiség (telek) minősítése szempontjából az utolsó jogszerű használatot kell alapul venni. Közületi elhelyezés céljára használt helyiségnek (teleknek) kell tekinteni azt a helyiséget (telket) is, amelyre nézve a használó közületi szerv kiutaló határozattal ugyan nem rendelkezik, azonban a helyiséget (telket) 1953. április 1. előtti idő óta közületi szerv használja és a korábbi használó - amennyiben a közületi használat megkezdése alkalmával kártalanításra igényjogosult volt - kártalanításban részesült. Ilyen esetben a használó közleti szerv - a fegyveres testületek kivételével - tartozik a használatot az elhelyező hatóságnak e rendelet megjelenése után 90 napon belül bejelenteni és a használt helyiség (telek) kiutalását kérni. Ha a használat már legalább 3 éve tart és a használó közületi szerv indokolt szükségletét nem haladja meg, az elhelyező hatóság tartozik azt részére kiutalni.

19. §

Közületi szerv részére lakás igénybevétele munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás létesítése érdekében

Ha valamely közületi szerv részére olyan épületet vagy területet utal ki az elhelyező hatóság, amelyen belül lakásbérlemény is van, és a lakás a szervnek szolgálati lakás céljára szükséges, e lakás szolgálati lakás céljára történő igénybevételére és ezzel kapcsolatban az eddigi lakásbérleti jogviszony megszüntetésére, valamint a bérlő kártalanítására e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. E lakások más célra azonban csak a 4. § (2) bekezdésében meghatározott módon használhatók fel. Az ilyen szolgálati lakásokra létesített bérleti (használati) jogviszony keletkezésére és megszűnésére, továbbá a jogviszonyból eredő jogokra és kötelezettségekre a lakásbérleti jogszabályok rendelkezései az irányadók.

20. §

A bérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezések

(1) A kiutalt helyiséget csak az a közületi szerv (magánszemély) használhatja, melyet a kiutaló határozat a helyiség használójának kijelölt.

(2) Az igénybevétel során elhelyezett közületi szerv, illetve magánszemély az elhelyező hatóság jogerős kiutaló határozata alapján - amennyiben a helyiséget az érvényben levő rendelkezések alapján nem veszi kezelésbe vagy ingyenes tartós használatba, illetve annak nem tulajdonosa (haszonélvezője) - köteles az ingatlan bérbeadójával írásban bérleti szerződést kötni.

(3) A bérleti jogviszony kezdetére, valamint annak tartama alatt a bérbeadó és bérlő jogaira és kötelezettségeire nézve a Polgári Törvénykönyvnek a lakásbérletre vonatkozó rendelkezései, illetőleg a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet és az ezt kiegészítő, módosító és végrehajtó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(4) Közületi szerv a helyiséget (telket) a kiutaló határozatban megjelölt határidőn belül köteles használatba venni és azt csak a kiutaló határozatban megjelölt célra használhatja fel, más célra történő felhasználáshoz az elhelyező hatóság engedélye szükséges. Amennyiben a közületi szerv a részére kiutalt helyiséget a kiutaló határozatban megjelölt határidőn belül nem veszi használatba és ennek okát elfogadhatóan nem igazolja, a kiutalás hatályát veszti és a helyiség tőle kártalanítás nélkül igénybevehető. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a helyiséget az elhelyező hatóság engedélye nélkül más célra használják fel, kivéve ha a helyiség zárt üzemterületen van.

(5) A közületi szerv az általa használt helyiséget (telket), illetőleg annak egy részét más szerv (magánszemély) részére a 24. §-ban foglalt kivételtől eltekintve albérletbe nem adhatja.

21. §

A megüresedő és felszabaduló helyiségek felhasználása

(1) Ha valamely közületi szerv helyiségének rendeltetésszerű használatával felhagy, vagy helyisége, illetve annak egy része feleslegessé válik, vagy indokolt helyiségszükségletét meghaladja, továbbá, ha a részére kiutalt helyiséget a kiutaló határozatban megjelölt határidőn belül használatba nem veszi, köteles ezt a körülményt 3 napon belül az elhelyező hatósághoz írásban bejelenteni. Az ilyen helyiséget vagy helyiségrészt az elhelyező hatóság kiutaló határozata nélkül más közületi szerv nem foglalhatja el és azt az addig használó, illetve használóul kijelölt közületi szerv felügyeleti hatósága még a felügyelete alá tartozó más szervnek sem adhatja át.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium a fegyveres testületek által használt laktanya helyiségeket az elhelyező hatóság közbejötte nélkül, ugyanazon célra való felhasználásra saját felügyelete alá tartozó szerveknek vagy egymásnak átadhatja vagy elcserélheti. Az esetben azonban, ha eddigi rendeltetésüktől eltérően kívánják felhasználni, az elhelyező hatóság hozzájárulását kell kérni.

(3) Ha valamely közületi szerv átszervezés vagy egyéb ok folytán megszűnik, de feladatát egészben vagy részben más közületi szerv átveszi és utóbbi a megszűnt közületi szerv helyiségét továbbra is használni kívánja, tartozik ezt a körülményt az illetékes elhelyező hatóságnak a feladat átvételétől számított 15 napon belül bejelenteni és a helyiség (telek) kiutalását kérni. A határidőn belül beadott indokolt kérelemre az elhelyező hatóságnak az igényelt helyiséget (telket) az átvevő közületi szerv részére kell kiutalni. Ha a bejelentés nem, vagy nem határidőn belül történik, a helyiséget (telket) az elhelyező hatóság a legindokoltabb elhelyezési igény kielégítésére használhatja fel.

(4) Ha valamely közületi szerv az általa használt helyiséget (telket) el akarja cserélni, a cseréhez -a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve -az elhelyező hatóság engedélyét kell megszerezni.

22. §

Közületi szerv által használt helyiségnek nem közületi célra való felhasználása

(1) Közületi szerv által használt bármely helyiséget - megüresedése esetén is - magánszemély, illetőleg nem közületi szerv részére lakás vagy egyéb (üzlet, műhely stb.) célra - a 25. § (5) és (6) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve -csak az elhelyező hatóság hozzájáruló határozata alapján lehet felhasználni. Ilyen határozat hiányában a helyiség átalakítására az építésügyi hatóság engedélyt nem adhat.

(2) Közületi szerv által felszabadított helyiségből történő lakáslétesítésre egyébként az 1.015/1958. (IV. 12.) Korm. Határozat és az ezt kiegészítő jogszabályok rendelkezései az irányadók,

23. §

Közületi szerv által használt telek mentesítése az igénybevétel alól

(1) Közületi szerv elhelyezése céljára igénybevett nem magánszemély tulajdonát képező telket az igénybevétel alól mentesíteni kell, ha a telek tulajdonosa vagy az, aki a telken építkezni jogosult, érvényes építési engedéllyel rendelkezik és építési szándékát más módon is hiteltérdemlően valószínűsíti. Ennek során ha a telket a használó részére

a) ideiglenes jelleggel utalták ki azzal a feltétellel, hogy azt építkezés esetén tartozik kiüríteni, a kiürítés fejében a 17. § (5) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve más kártalanítás nem jár.

b) nem ideiglenes jelleggel utalták ki, az elhelyező hatóság - indokolt esetben - más telket tartozik biztosítani és az áthelyezéssel kapcsolatos költségeket egészben vagy részben az építkezni szándékozó tartozik megtéríteni. Ilyen esetben a használó kérelmére az elhelyező hatóság elrendelheti az előreláthatólag felmerülő költségek előzetes biztosítását.

(2) Magánszemély tulajdonát képező telket e rendelet hatálybalépése után csak ideiglenes jelleggel lehet kiutalni azzal, hogy amennyiben a tulajdonos építési szándékát az elhelyező hatóság előtt hiteltérdemlően igazolja, a használó közületi szerv tartozik azt minden kártalanítás nélkül visszaadni. Amennyiben magánszemély tulajdonát képező telket e rendelet Kihirdetése előtt nem ideiglenes jelleggel utaltak ki, a tulajdonos építési szándékát midőn az időszerűvé válik, az elhelyező hatóságnak tartozik bejelenteni, és egyidejűleg hiteltérdemlően igazolni, hogy a telek mentesítése esetén valóban építkezni fog. Ilyen esetben az elhelyező hatóság felülvizsgálja, hogy a használó közületi szerv részére a telek biztosítása továbbra is indokolt-e és amennyiben az nem feltétlenül szükséges, a telket az igénybevétel alól mentesíti és a 17. § (5) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a tulajdonost térítés fizetésére kötelezi. Ha a telek mentesítése nem lehetséges, vagy a tulajdonos a megállapított térítés fizetését nem vállalja, úgy a tulajdonos kérheti, hogy a használó közületi szerv a telek tulajdonjogának megszerzése iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. A tulajdonjog megszerzése - ha kisajátításra lehetőség nincs - a polgári jog általános szabályai szerint (vétel, csere stb. útján) történhet.

24. §

Külképviseleti hatóságok stb. elhelyezése

(1) Külföldi állam magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviselete, minden más szerve, intézménye vagy hivatala (kereskedelmi képviselet, kirendeltség, sajtószolgálat stb.), nemzetközi szervezet (ideértve a vegyesbizottságot is), külföldi állami vagy állami érdekeltségű vállalat vagy vállalati szerv (fiók, iroda, üzlet stb.) elhelyezése tekintetében ezen rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a következő eltérésekkel:

a) Az elhelyezés iránti kérelmet az illetékes elhelyező hatósághoz a Diplomáciai Tesületet Ellátó Iroda útján kell eljuttatni.

b) A helyiségek bérlőjéül - ha kívánja - a Diplomáciai Testületet Ellátó Irodát kell kijelölni.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt célra szolgáló helyiségek bérlőjéül korábban nem a Diplomáciai Testületet Ellátó Irodát jelölték ki, a bérlő kijelölését - a Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda kérelmére - az utóbbi javára kell megváltoztatni.

(3) Külkereskedelmi iparigazolvánnyal rendelkező magáncégek elhelyezésére ezen rendelet rendelkezéseit csak az esetben kell alkalmazni, ha ezeknek a cégeknek elhelyezését a Külkereskedelmi Minisztérium javasolja.

25. §

Személyi tulajdonban levő épületekkel kapcsolatos szabályok

(1) Ha személyi tulajdonban álló 1953. évi április hó 1. napja előtt épült épületben megüresedik

a) eredetileg nem lakásnak épült és a megüresedés időpontjában jogszerűen lakásnak nem használt helyiség, azt a tulajdonos vagy más magánszemély részére lakás vagy egyéb célra csak akkor lehet használatba adni, ha az elhelyező hatóság arra közületi elhelyezés céljából nem tart igényt;

b) eredetileg nem lakásnak épült, de a megüresedés időpontjában jogszerűen lakásnak használt helyiség, a tulajdonost a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 58. és 71. §-aiban biztosított jog illeti meg;

c) eredetileg lakásnak épült, de közületi szerv által használt helyiség, a tulajdonost a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 58. és 71. §-aiban biztosított jog csak akkor illeti meg, ha a helyiségre az elhelyező hatóság közületi szerv elhelyezése céljából továbbra igényt nem tart. Az esetben, ha az elhelyező hatóság az ilyen helyiségre közületi elhelyezés céljára továbbra is igényt tart, törekedni kell az ingatlan tulajdonjogának a 27/1959. (V. 7.) Korm. rendeletben megállapított módon való megszerzésére.

(2) Személyi tulajdonban álló 1953. április 1. napja előtt épült épületben levő, eredetileg nem lakásnak épült és jogszerűen lakásnak nem használt helyiséget e rendelet rendelkezései szerint lehet közületi szerv elhelyezése érdekében igénybevenni.

(3) Személyi tulajdonban levő jogszerűen lakásnak használt helyiséget közületi szerv részére még megüresedés esetén sem lehet igénybevenni.

(4) A személyi tulajdonban levő lakások tanácsi vagy szabadrendelkezésű jellegének megállapításánál a házingatlanban levő, jogszerűen nem lakás céljára használt helyiségeket - a 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve - a szobák számának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Ha személyi tulajdonban álló, 1953. április 1. napja után épült épületek helyiségeinek használatával közületi szerv felhagy, a tulajdonos a megüresedett helyiségekkel az elhelyező hatóság hozzájárulása nélkül szabadon rendelkezik. Amennyiben közületi szerv 1953. április 1. napja után épült, nem lakás céljára szolgáló helyiséget kíván használatba venni, errenézve a tulajdonossal kell megegyezést kötnie és ez esetben az elhelyező hatóság kiutalására szükség nincs, tartozik azonban a helyiség elfoglalását tudomásulvétel végett az elhelyező hatóságnak bejelenteni.

(6) Szabadrendelkezésű lakást [35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 71-72. §, 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelet 139. §] közületi szerv csak a tulajdonossal kötött megegyezés alapján vehet nem lakás céljára használatba. Az elhelyező hatóság kiutaló határozatára ilyen esetben sincs szükség, azonban a közületi szerv köteles a használatbavétel előtt e rendelet 4. § (2) bekezdésében foglalt módon a lakás más célra való felhasználásának engedélyezését kérni. Az engedély megadása alkalmával, az Építésügyi Minisztérium előzetes hozzájárulása esetén, a lakás pótlásától el lehet tekinteni.

26. §

Helyiségátalakítások

(1) Ha e rendelet alapján közületi szerv vagy magánszemély részére kiutalt helyiség átalakítása szükségessé válik, az átalakításhoz a bérbeadó beleegyezése is szükséges. Ha az átalakítás kérdésében a bérbeadó és a kijelölt bérlő megegyezni nem tudnak, az illetékes elsőfokú elhelyező hatóság dönt. Az elhelyező hatóságnak ilyen esetben az építésügyi hatóság véleményét is ki kell kérni is határozatát annak figyelembevételével kell meghozni.

(2) E rendelet alapján kiutalt műemléki, műemlék jellegű épületek átalakítását, bővítését, javítását a Műemléki Felügyelőség engedélye nélkül és az általa meghatározott módtól eltérően nem szabad végezni [1949. évi 13. törvényerejű rendelet 18. § (4) bekezdés].

(3) A kedvezményezett közület a bérbeadó kívánságára köteles a használat megszűntével az eredeti állapotot visszaállítani, ha a visszaalakításra az illetékes építésügyi és elhelyező hatóság az engedélyt megadja.

27. §

Illeték.

Közületi elhelyezéssel kapcsolatos eljárás során az 1/1959. (I. 6.) PM rendelet 3. §-ában megállapított illetéket kell leróni.

28. §

Szabálysértési rendelkezések

(1) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértés miatt 1000 Ft-ig terjedhető pénzbirsággal sújtható

a) a közületi szerv vezetője, ha a használat megszűnésétől számított 3 napon belül az elhelyező hatóságnak nem jelenti be azt a körülményt, hogy a vezetése alatt álló szerv által jogszerűen használt helyiség (telek) használatával felhagyott;

b) a közületi szerv vezetője, ha a határidő lejártától számított 3 napon belül az elhelyező hatóságnak nem jelenti be azt a körülményt, hogy a vezetése alatt álló szerv részére jogerősen kiutalt helyiséget (telket) a kiutaló határozatban megállapított határidőn belül nem vette használatba;

c) a közületi szerv azon dolgozója, akinek intézkedésére a szerv bármely helyiséget - a 25. § (5) és (6) bekezdésében foglalt esetet kivéve - az elhelyező hatóság jogerős kiutaló határozata nélkül elfoglal, vagy akinek intézkedése elhelyezési ügyben hozott bármely jogerős határozat végrehajtását akadályozza;

d) az a magánszemély, aki közületi szerv által használt bármely helyiséget - a 25. § (5) bekezdésében foglalt esetet kivéve - az elhelyező hatóság lemondó nyilatkozata nélkül elfoglal vagy elhelyezési ügyben hozott bármely jogerős határozat végrehajtását akadályozza;

e) a közületi szerv vezetője, ha e rendelet 25. § (5) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a 25. § (6) bekezdésében előírt engedély megszerzése nélkül szabadrendelkezésű lakást más célra elfoglal.

(2) A szabálysértési eljárás a járási, városi, városi kerületi tanács vb. igazgatási osztály hatáskörébe tartozik.

29. §

Hatálybalépés és hatályon kívül helyezett jogszabályok

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével az alábbi jogszabályok hatályukat vesztik:

a közületek részére igénybevett egyes épületek használata tárgyában kiadott 4.284/1949. (X. 18.) MT rendelet,

a közületi szervek elhelyezése tárgyában kiadott 104/1950. (IV. 8.) MT rendelet,

a közületi szervek elhelyezéséről szóló 104/1950. (IV. 8.) MT rendelet egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról szóló 165/1951. (IX. 7.) MT rendelet,

a közületi szervek elhelyezéséről szóló 104/1950. (IV. 8.) MT rendelet egyes rendelkezéseinek kiegészítése és módosítása tárgyában 165/1951. (IX. 7.) MT szám alatt kiadott rendelet végrehajtásáról szóló 12.070/1951. (IX. 7.) OT rendelet,

a lakásra alkalmas, de egyéb célra használt helyiségek bejelentéséről és átadásáról szóló 101/1951. (IV. 29.) MT rendelet,

a lakásra alkalmas, de egyéb célra használt helyiségek bejelentéséről és átadásáról szóló 101/ 1951. (IV. 29.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 11.070/1951. (V. 20.) OT rendelet,

a 101/1951. (IV. 29.) MT rendelet hatálya alá tartozó - lakásra alkalmas, de egyéb célra használt - helyiségek átadásának időpontjáról szóló 12450/1951. (XI. 14.) OT rendelet,

az egyes üzlethelyiségek bérének újbóli megállapítása tárgyában kiadott 102/1951. (IV. 29.) MT rendelet,

a lakások egyéb célra való igénybevételének tilalmáról szóló 26/1954. (IV. 28.) MT rendelet,

a népgazdaság szempontjából fontos üzembővítésekkel kapcsolatos egyes rendelkezések tárgyában kiadott 2.03011/1954. számú minisztertanácsi határozat,

a falusi kereskedelem munkájának megjavításáról és egyes szervezeti kérdéseiről szóló 540.329/ 27 1954. számú minisztertanácsi határozat 4 a) pontja,

a földművesszövetkezetek által használt helyiségek igénybevételéről és egyes helyiségeknek a földmüvesszöveíkezetek részére való átadásáról szóló 7/1954. (H. T. K. 43.) VKGM-KÖZEL-BIZ-SZÖVOSZ együttes utasítás.

a közületi elhelyezési és kártalanítási ügyekben a tanácsok végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatásköre és illetékessége tárgyában kiadott 1-34/1956. (T. K. 27.) MTE utasítás,

a Közületeket Elhelyező Bizottság megszűnésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 1.048/1957. (V. 3.) Korm. számú határozat, valamint egyéb jogszabályoknak e rendelettől eltérő rendelkezései.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke