1962. évi 15. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról Prágában az 1961. évi november hó 2. napján aláírt szerződés kihirdetéséről
(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten az 1962. évi június hó 7. napján cserélték ki.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról Prágában az 1961. évi november hó 2. napján aláírt szerződést e törvény erejű rendelettel kihirdeti.
2. § A szerződés eredeti magyar nyelvű szövege a következő:
SZERZŐDÉS
a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Elnöke
attól az óhajtól áthatva, hogy a két országnak és népeinek baráti kapcsolatait a jogi együttműködés terén is a lehető legjobban megerősítsék és továbbfejlesszék, elhatározták, hogy a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szerződést kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikként kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
dr. Nezvál Ferenc igazságügyminisztert,
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Elnöke
dr. Alois Neuman igazságügyminisztert,
akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Jogvédelem
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai és jogi személyei (a továbbiakban: állampolgárok) a másik Szerződő Fél területén személyi és vagyoni ügyeikben ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint ennek a Szerződő Félnek a saját állampolgárai.
(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél polgári-, családjogi és bűnügyekben eljáró hatóságai előtt ugyanazon feltételek mellett léphetnek fel, nyújthatnak be kereseteket, terjeszthetnek elő kérelmeket és panaszokat, tehetnek indítványokat, valamint kérhetik a jogaik érvényesítéséhez szükséges más cselekmények foganatosítását, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.
Jogsegély
2. cikk
A Szerződő Felek polgári-, családjogi és bűnügyekben eljáró bíróságai, ügyészségei, állami közjegyzői és más hatóságai ezekben az ügyekben kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak.
3. cikk
Az érintkezés módja
A jogsegélyforgalom során a Szerződő Felek bíróságai, ügyészségei és állami közjegyzői közvetlenül érintkeznek egymással; a polgári-, családjogi és bűnügyekben eljáró más hatóságok a bíróságok közvetítésével nyújtanak "egymásnak jogsegélyt.
4. cikk
A jogsegély terjedelme
A Szerződő Felek egyes eljárási cselekmények foganatosításával - így különösen tárgyi bizonyítékok megküldésével és kiadásával, iratok beszerzésével és megküldésével, szakértői vélemények beszerzésével, terheltek, tanúk, szakértők, felek és más személyek kihallgatásával, bírói szemle foganatosításával, iratok kézbesítésével, valamint tárgyak lefoglalásával - nyújtanak egymásnak kölcsönösen jogsegélyt.
5. cikk
A jogsegély iránti megkeresés tartalma
(1) A megkeresésnek tartalmaznia kell
a) a megkereső hatóság megjelölését,
b) a megkeresett hatóság megjelölését,
c) annak az ügynek a megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik,
d) a felek, terheltek vagy elítéltek családi- és utónevét, lakóhelyét, illetőleg tartózkodási helyét (székhelyét), állampolgárságát, foglalkozását, valamint bűnügyekben - lehetőség szerint - a terheltek születési helyét és idejét, továbbá a szülők nevét,
e) a jogi képviselők családi és utónevét, valamint lakcímét,
f) a megkeresés tárgyát és a megkeresés teljesítéséhez szükséges adatokat,
g) bűnügyekben a cselekmény leírását és megjelölését is.
(2) A Szerződő Felek a megkeresésekhez kétnyelvű űrlapokat használnak.
(3) Az e Szerződés alapján továbbításra kerülő iratokat hivatalos pecséttel és aláírással kell ellátni.
6. cikk
A jogsegély iránti megkeresés elintézésének módja
(1) A megkeresés teljesítésénél a megkeresett hatóság saját államának joga szerint jár el. Ez a hatóság azonban kérelemre a megkereső hatóság államának eljárási szabályai szerint is eljárhat.
(2) Ha a megkeresett hatóság nem illetékes, a megkeresést átteszi az illetékes hatósághoz és erről a megkereső hatóságot értesíti.
(3) Ha a megkeresésben megjelölt személy pontos címe nem ismeretes, a megkeresett hatóság megfelelő intézkedéseket tesz a cím megállapítására; ha ez nem vezet eredményre, erről a megkereső hatóságot értesíti és a megkeresést egyidejűleg visszaküldi.
(4) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére kellő időben közli, hogy a megkeresést hol és mikor fogják teljesíteni.
(5) A megkeresett hatóság a megkeresés teljesítése után az ügyiratot a megkereső hatóságnak visszaküldi; ha a megkeresés nem volt teljesíthető, az iratok visszaküldésével egyidejűleg közli azokat az okokat is, amelyek a megkeresés teljesítését akadályozták.
7. cikk
A tanúk és szakértők védelme
(1) Az olyan tanú vagy szakértő ellen, aki az egyik Szerződő Fél hatósága által részére kézbesített idézésre a másik Szerződő Fél megkereső hatósága előtt megjelenik - bármilyen állampolgárságú is -, sem a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény, sem valamely más olyan bűncselekmény miatt, amelyet még a megkereső állam határának átlépése előtt követett el, büntető eljárást indítani és rajta ilyen bűncselekmény miatt kiszabott büntetést végrehajtani nem lehet.
(2) A tanú és szakértő számára biztosított ez a védelem megszűnik, ha a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számítva, amelyen a kihallgató hatóság közölte vele, hogy további jelenlétére nincs szükség, egy héten belül nem hagyta el. Ebbe a határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét önhibáján kívül nem hagyhatta el,
8. cikk
Iratok kézbesítése
(1) A megkeresett hatóság az iratokat a területén érvényes jogszabályok szerint kézbesíti, feltéve, hogy a kézbesítendő, irat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült, vagy ha ahhoz ezen a nyelven hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a megkeresett hatóság az iratot a címzettnek csak akkor kézbesíti, ha az önként hajlandó azt átvenni.
(2) A megkereső hatóság kifejezett kérelmére a megkeresett hatóság a területén érvényes szabályok keretén belül az iratot a címzett saját kezébe kézbesíti.
(3) A megkeresésben fel kell tüntetni a pontos címet, amelyre az iratot kézbesíteni kell, valamint a kézbesítendő irat nemét.
(4) Ha a kézbesítés a megkeresésben megjelölt címen nem teljesíthető, a megkeresett hatóság a pontos cím megállapítására szükséges intézkedéseket hivatalból teszi meg; ha a cím nem állapítható meg, erről a megkereső hatóságot a kézbesítendő irat egyidejű visszaküldésével értesíti.
(5) A címzettnek kézbesítendő irat fordítását az egyik Szerződő Fél arra jogosult tolmácsa, diplomáciai képviselete vagy konzuli hatósága hitelesíti.
9. cikk
A kézbesítés igazolása
A kézbesítést tanúsító igazolást a megkeresett Szerződő Félnek a kézbesítésről szóló szabályai szerint kell kiállítani. Az igazolásban fel kel] tüntetni a kézbesítés helyét és idejét, valamint azt, hogy az iratot kinek kézbesítették.
10. cikk
Kézbesítés saját állampolgárok részére
(1) A Szerződő Felek jogosultak saját állampolgáraik részére diplomáciai képviseletük vagy konzuli hatóságuk útján kézbesíteni.
(2) Az ilyen kézbesítésnél kényszert alkalmazni vagy kilátásba helyezni nem szabad.
11. cikk
A jogsegély költségei
(1) A jogsegély teljesítéséért a megkeresett Szerződő Fél költséget nem igényelhet. A Szerződő Felek maguk viselik a jogsegélyforgalom során a saját területükön felmerült költségeket.
(2) A megkeresett hatóság közli a megkereső hatósággal a felmerült költségek összegét. Ha a megkereső hatóság ezeket a költségeket a megtérítésre köteles személytől behajtja, a befolyt összeg azt a Szerződő Felet illeti meg, amelynek a hatósága azt behajtotta.
12. cikk
Tájékoztatás jogi kérdésekről
A Szerződő Felek igazságügyminisztériumai és legfőbb ügyészségei kérelemre kölcsönösen tájékoztatják egymást az államuk területén hatályban lévő vagy hatályban volt jogszabályokról, valamint a polgári-, családjogi és bűnügyekben eljáró hatóságok joggyakorlatáról.
13. cikk
Tartózkodási hely megállapítása
Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél olyan állampolgárával szemben kívánja jogát érvényesíteni, aki az utóbbi Szerződő Fél területén közelebbről nem ismert címen tartózkodik - kérelmére -, a másik Szerződő Fél igazságügyminisztériuma intézkedéseket tesz a személy címének megállapítására.
14. cikk
Nyelvhasználat a jogsegélyforgalomban
A Szerződő Felek hatóságai a kölcsönös jogsegélyforgalomban saját nyelvüket vagy az orosz nyelvet használják.
15. cikk
Okiratok érvényessége
(1) Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága által kiállított vagy jogszabályainak megfelelően hitelesített és hivatalos pecséttel ellátott okiratoknak a másik Szerződő Fél területén további felülhitelesítés nélkül bizonyító erejük van. Ugyanez érvényes az okiratokon lévő aláírásokra is, ha azokat az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint hitelesítették.
(2) Az egyik Szerződő Fél területén közokiratnak tekintendő okiratokat a másik Szerződő Fél területén is megilleti a közokiratok bizonyító ereje.
II. RÉSZ
POLGÁRI- ÉS CSALÁDJOGI ÜGYEK
I. Fejezet
A személyi állapotra vonatkozó ügyek
16. cikk
Jog- és cselekvőképesség
(1) A természetes személy jog- és cselekvőképességére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek ez a személy állampolgára.
(2) A jogi személy jogképességére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amely szerint az megalakult.
17. cikk
Holtnak nyilvánítás és a halál tényének megállapítása
(1) Valamely személy holtnak vagy eltűntnek nyilvánítására és a halál tényének megállapítására azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek ez a személy az életben létére utaló legutolsó adatok szerint állampolgára volt.
(2) Az egyik Szerződő Fél hatósága a másik Szerződő Fél állampolgárát holtnak nyilváníthatja vagy halálának tényét megállapíthatja
a) olyan személy kérelmére, aki az eltűntnek az előbbi Szerződő Fél területén levő ingatlan vagyonára örökjogi vagy házassági vagyonjogi igényt kíván érvényesíteni;
b) az eltűnt személy házastársának kérelmére, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor az előbbi Szerződő Fél területén lakik.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott esetekben az illetékes hatóságok annak a Szerződő Félnek a jogát alkalmazzák, amelynek az eltűnt személy az életben létére utaló legutolsó szerint állampolgára volt.
2. Fejezet
Családjogi ügyek
18. cikk
Házasságkötés
(1) A házasságkötés anyagi jogi feltételeit illetően mindegyik házasulóra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek állampolgára.
(2) A házasságkötés alakiságait illetően annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házasságot megkötik.
19. cikk
A házastársak személyes és vagyoni viszonyai
(1) Ha a házastársak az egyik Szerződő Fél állampolgárai és a másik Szerződő Fél területén laknak, személyes és vagyoni viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek állampolgárai; az eljárásra mindkét Szerződő Félbíróságának joghatósága van.
(2) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, ezekre a viszonyokra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén közös lakhelyük van vagy legutoljára volt; az eljárásra mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van.
20. cikk
A házasság felbontása
(1) Ha a házastársak az egyik Szerződő Fél állampolgárai és a házassági bontóper megindításakor a másik Szerződő Fél területén laknak, a házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a házastársak állampolgárai. Az eljárásra mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van. Ha a házassági bontóper megindításakor az egyik házastárs az egyik, a másik pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a házastársak állampolgárai
(2) Ha a házassági bontóper megindításakor az egyik házastárs az egyik, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, a házasság felbontására mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van. A bíróságok saját államuk jogát alkalmazzák.
21. cikk
A házasság nemlétezésének és érvénytelenségének megállapítása
(1) Annak megállapítására, hogy a házasság nem létezik, vagy hogy az a házasságkötéshez szükséges anyagi jogi feltételek hiánya okából érvénytelen, az a jog irányadó, amelyet a 18. cikk (1) bekezdése szerint kellett volna alkalmazni.
(2) Annak megállapítására, hogy a házasság nem létezik, vagy hogy az a házasság megkötésére elő írt alakiságok megsértése miatt érvénytelen, a házasságkötés helyének joga irányadó.
(3) A bíróság joghatóságának megállapítására a 20. cikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
22. cikk
A szülők és gyermekek közötti jogviszony
(1) Az apaság elismerésére, megállapítására és vélelmének megtámadására, valamint az anyaság megállapítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a gyermek születésekor állampolgára volt. Az eljárásra azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a gyermek az eljárás megindításakor lakik.
(2) Az apaság elismerésének alakiságait illetően elegendő, ha annak a Szerződő Félnek a joga szerint jártak el, amelynek területén az akaratnyilvánítás történt.
(3) A szülők és a gyermek közötti egyéb jogviszonyokra, különösen a gyermek nevelésének szabályozására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a gyermek állampolgára. Az eljárásra azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek területén a gyermek az eljárás megindításakor lakik.
23. cikk
Tartási kötelezettség
(1) A családjogi jogcímen alapuló tartási kötelezettség megállapítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a jogosult személy állampolgára.
(2) Az (1) bekezdésben említett ügyekben azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a jogosult személy lakik.
24. cikk
Örökbefogadás
(1) Az örökbefogadásra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökbefogadó állampolgára.
(2) Az örökbefogadáshoz a gyermek, valamint más személy vagy hatóság hozzájárulását be kell szerezni, ha ezt annak a Szerződő Félnek a joga, amelynek a gyermek állampolgára, előírja.
(3) Ha a gyermeket olyan házastársak fogadják örökbe, akik közül az egyik az egyik Szerződő Fél, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, a mindkét Szerződő Fél jogában meghatározott feltételeket teljesíteni kell.
(4) Az örökbefogadási eljárásra azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek az örökbefogadó állampolgára; a (3) bekezdésben említett esetben azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek területén a házastársak közös lakóhelye van vagy legutoljára volt.
(5) Ennek a cikknek a rendelkezéseit az örökbefogadás megszüntetésére is megfelelően alkalmazni kell.
Gyámság és gondnokság
25. cikk
(1) A Szerződő Felek állampolgárainak gyámsági és gondnoksági ügyeiben - amennyiben a Szerződés másként nem rendelkezik - annak a Szerződő Félnek a hatóságai járnak el, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt személy állampolgára.
(2) Gyámság és gondnokság létesítésére; illetőleg megszüntetésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt személy állampolgára.
(3) A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és gondnokolt közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámságot vagy gondnokságot létesítette.
(4) A gyámság, illetőleg gondnokság elfogadásának a kötelezettségére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a leendő gyám vagy gondnok állampolgára.
(5) Az egyik Szerződő Fél területén lakó gyámolt vagy gondnokolt gyámjául vagy gondnokiul a másik Szerződő Fél állampolgára is kirendelhető, ha annak a Szerződő Félnek a területén lakik, ahol a gyámságot, illetőleg a gondnokságot el kell látnia és kirendelése a gyámolt vagy gondnokolt érdekeinek a legjobban megfelel.
26. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára érdekében, akinek lakó, illetőleg tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gyámsággal vagy gondnoksággal kapcsolatos intézkedés szükséges, ennek a Szerződő Félnek a hatósága erről haladéktalanul értesíti a 25. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságot.
(2) Halaszthatatlan esetekben a másik Szerződő Fél hatósága a saját joga szerint megfelelő ideiglenes intézkedéseket tehet, erről azonban haladéktalanul értesítenie kell a 25. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságot. Ezek az intézkedések az említett hatóság eltérő határozatáig maradnak hatályban.
27. cikk
(1) A 25. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság a gyámság vagy gondnokság gyakorlását átruházhatja a másik Szerződő Fél hatóságára, ha a gyámoltnak vagy gondnokoltnak e Szerződő Fél területén lakó-, vagy tartózkodási helye, illetve vagyona van. Az átruházás akkor válik hatályossá, ha a megkeresett hatóság a gyámság vagy gondnokság gyakorlását elvállalja és erről a megkereső hatóságot értesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerint a gyámság vagy gondnokság gyakorlását elvállaló hatóság saját államának jogát "alkalmazza, a jog- és cselekvőképesség tekintetében azonban annak a Szerződő Félnek a joga szerint jár el, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt állampolgára. Ez a hatóság nem jogosult személyi állapotot érintő határozatok hozatalára, megadhatja azonban a gyámolt vagy gondnokolt hazai joga szerint a házasságkötéshez szükséges engedélyt.
3. Fejezet
Vagyonjogi ügyek
28. cikk
A jogcselekmények alakiságai
(1) A jogcselekmények alakiságaira magára a jogcselekményre irányadó jogot kell alkalmazni, Elegendő azonban a jogcselekmény helyén érvényes jog alkalmazása is.
(2) Az ingatlanokra vonatkozó jogcselekmények alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén az ingatlan fekszik.
29. cikk
Ingatlanok
(1) Ingatlanokra vonatkozó dologi, valamint más jogokra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén az ingatlan fekszik.
(2) Ingatlanokra vonatkozó dologi, valamint más jogokkal kapcsolatos ügyekben az eljárásra azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek területén az ingatlan fekszik.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit házassági vagyonjogi és örökösödési ügyekben, a (2) bekezdés rendelkezéseit pedig házassági vagyonjogi ügyekben nem kell alkalmazni.
4. Fejezet
Örökösödési ügyek
30. cikk
Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén lévő vagyontárgyak és ott fennálló jogok törvényes vagy végrendeleti öröklés útján való megszerzése, valamint a végrendeletek alkotása és visszavonása tekintetében a másik Szerződő Fél területén a belföldiekkel azonos jogállásúak.
31. cikk
(1) Az öröklési jogviszonyokra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél joga a területén lévő hagyatéki javak tekintetében saját állampolgárainak öröklési jogát korlátozza, ezek a korlátozások a másik Szerződő Fél állampolgáraira is kiterjednek,
32. cikk
Az állam öröklési joga
Ha a Szerződő Felek joga szerint a hagyaték az államra száll, az ingó hagyaték azt az államot illeti, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt, az ingatlan hagyaték pedig azt az államot, amelynek területén az ingatlan fekszik.
33. cikk
Végintézkedés
(1) A végintézkedés tételére vagy visszavonására vonatkozó képesség, valamint az akarathiány joghatásaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó akaratnyilvánítása idején állampolgára volt. Ez a jog irányadó annak a meghatározására is, hogy halál esetére milyen végintézkedést lehet tenni.
(2) A végintézkedés alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó a végintézkedés megtételekor állampolgára volt. Elegendő azonban, ha annak a Szerződő Félnek a jogát alkalmazták, amelynek területén a végintézkedést tették. Ugyanez vonatkozik a végintézkedés visszavonására is.
34. cikk
Joghatóság hagyatéki ügyekben
(1) Az ingó hagyatékra vonatkozó eljárásra - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.
(2) Az ingatlan hagyatékra vonatkozó eljárásra azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek területén az ingatlan fekszik.
(3) Ha az egész ingó hagyaték az egyik Szerződő Fél területén van, a hagyatéki eljárást bármelyik örökös vagy hagyományos kérelmére ennek a Szerződő Félnek a hatósága folytatja le, ha ebbe valamennyi ismert örökös és hagyományos beleegyezik.
(4) Az előző bekezdések rendelkezései az örökösödési perekre vonatkozó joghatóság megállapítására is irányadók.
35. cikk
Értesítés a halálesetről
Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén hal meg, az illetékes hatóság a halálesetről haladéktalanul közvetlenül értesíti a másik Szerződő Fél diplomáciai képviseletét vagy konzuli hatóságát és közli vele mindazt, ami az örökösökről és hagyományosokról, azok lakó- vagy tartózkodási helyéről, a hagyaték állagáról, - valamint az esetleges végintézkedésről előtte ismeretes. Ha ez a hatóság arról szerzett tudomást, hogy az elhunyt után más államban is maradt vagyon, ezt a körülményt is közli.
36. cikk
A diplomáciai képviselet vagy konzuli hatóság jogköre a hagyatéki eljárásban
(1) A Szerződő Felek diplomáciai képviseletei vagy konzuli hatóságai a másik Szerződő Fél hatóságai előtt hagyatéki ügyekben saját állampolgáraikat külön meghatalmazás nélkül is képviselhetik, ha ezek az állampolgárok távol vannak és nincs meghatalmazottjuk.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára ideiglenesen tartózkodik a másik Szerződő Fél területén és ott meghal, a nála található tárgyakat minden további eljárás nélkül hazája diplomáciai képviseletének vagy konzuli hatóságának kell kiadni; a tárgyak kivitelére és a pénzösszegek átutalására vonatkozó szabályokat ez esetben is be kell tartani,
37. cikk
Végintézkedés kihirdetése
A végintézkedést tartalmazó okiratot annak a Szerződő Félnek a hatósága jogosult kihirdetni, amelynek területén az okirat van. A végintézkedést tartalmazó okirat, valamint a kihirdetéséről szóló jegyzőkönyv hiteles másolatát meg kell küldeni a hagyatéki eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak.
38. cikk
A hagyaték biztosítására szolgáló intézkedések
(1) Annak a Szerződő Félnek a hatósága, amelynek területén a másik Szerződő Fél állampolgára után hagyaték maradt, a hagyaték biztosítására és kezelésére szükséges intézkedéseket a saját joga szerint teszi meg. Ugyanez a kötelezettség terheli a Szerződő Felek illetékes hatóságait olyan hagyaték tekintetében is, amelyben örökösként vagy hagyományosként a másik Szerződő Fél állampolgára érdekelt.
(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedésekről értesíteni kell a másik Szerződő Fél diplomáciai képviseletét vagy konzuli hatóságát, amely a hagyaték biztosítására szolgáló intézkedések foganatosításánál közvetlenül vagy meghatalmazott útján közreműködhet: indítványára a tett intézkedések módosíthatók vagy megszüntethetők.
(3) Annak a hatóságnak az indítványára, amelynek a hagyatéki eljárás lefolytatására joghatósága van, az (1) bekezdés alapján tett intézkedéseket meg kell szüntetni.
39. cikk
A hagyaték kiszolgáltatása
(1) Ha az ingó hagyatékot, illetőleg az ingó vagy ingatlan hagyaték eladásából befolyt összeget a hagyatéki eljárás lefolytatása után a másik Szerződő Fél területén lakó vagy tartózkodó örökösöknek vagy hagyományosoknak kell átadni, az ingó hagyatékot vagy a befolyt összeget e Szerződő Fél diplomáciai képviseletének vagy konzuli hatóságának kell kiszolgáltatni.
(2) A hagyatéki vagyon kiszolgáltatására az (1) bekezdés alapján akkor kerülhet sor, ha
a) az örökhagyó hitelezőinek minden olyan követelését kielégítették vagy biztosították, amelyet annak a Szerződő Félnek a jogszabályaiban meghatározott határidőn belül jelentettek be, amelynek a területén a hagyatéki vagyontárgyak vannak,
b) az egész örökösödési illetéket kifizették vagy biztosították,
c) az illetékes hatóságok a hagyatéki vagyontárgyak kiviteléhez, illetőleg az eladásból befolyt összeg átutalásához szükséges engedélyt megadták.
5. Fejezet
Az eljárás költségei
40. cikk
Perköltségbiztosíték alóli mentesség
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára, aki a másik Szerződő Fél hatósága előtt fellép, feltéve, hogy az egyik Szerződő Fél területén van lakó- vagy tartózkodási helye vagy székhelye, nem kötelezhető az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló perköltségbiztosíték letételére sem abból az okból, mert külföldi, sem azért, mert a másik Szerződő Fél területén lakó- vagy tartózkodási helye, illetőleg székhelye nincsen.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti a Szerződő Felek állampolgárait, ha olyan harmadik állam területén laknak, amellyel a kedvezményt nyújtó Szerződő Félnek a határozatok kölcsönös végrehajtását biztosító szerződése van.
Az illetékek és előlegek alóli mentesség
41. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén a bírósági, közjegyzői és államigazgatási eljárás során ugyanolyan feltételek mellett részesülnek illetékmentességben, az illetékekre vonatkozó bármely más kedvezményben, továbbá előlegek és egyéb eljárási költségek alóli mentességben, mint a saját állampolgárok. Ugyanez vonatkozik az ingyenes jogi képviselők kirendelésére is.
(2) Ezek a kedvezmények minden eljárási cselekményre kiterjednek, ideértve a végrehajtási eljárást is.
42. cikk
(1) A kérelmező személyi, családi és vagyoni viszonyairól, valamint jövedelméről annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága állít ki bizonyítványt, amelynek területén a kérelmezőnek lakó- vagy tartózkodási helye van.
(2) Ha a kérelmezőnek az egyik Szerződő Fél területén sincs lakó- vagy tartózkodási helye, a bizonyítványt a kérelmező hazájának diplomáciai képviselete vagy konzuli hatósága állíthatja ki.
(3) A kérelemről határozó hatóság további felvilágosítást kérhet a bizonyítványt kiállító hatóságtól.
43. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél illetékes hatósága előtt a 41. cikkben említett kedvezmények megadását, valamint ingyenes jogi képviselő kirendelését kéri, eziránti kérelmét a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes hatóság előtt jegyzőkönyvbe mondhatja. Ez a hatóság a jegyzőkönyvet a 42. cikkben említett bizonyítvánnyal, valamint a kérelmező által benyújtott egyéb iratokkal együtt megküldi a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának.
(2) Ezzel a kérelemmel egyidejűleg a keresetet vagy az eljárás megindítására irányuló egyéb kérelmet is jegyzőkönyvbe lehet mondani.
(3) A jegyzőkönyvet annak a hatóságnak a nyelvén kell felvenni, amely azt készíti.
44. cikk
A 41. cikkben említett, az egyik Szerződő Fél területén nyújtott kedvezmények minden olyan eljárási cselekményre is kiterjednek, amelyet ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél hatóságai előtt foganatosítanak.
6. Fejezet
Határozatok elismerése és végrehajtása
45. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél polgári vagy családjogi ügyekben eljáró hatóságainak nem vagyonjogi ügyekben hozott jogerős határozatai a másik Szerződő Fél területén minden további eljárás nélkül érvényesek, kivéve ha az utóbbi Szerződő Fél hatósága ugyanabban az ügyben korábban már jogerős határozatot hozott vagy e Szerződés értelmében a határozat meghozatalára kizárólag az utóbbi Szerződő Fél hatósága jogosult.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az e Szerződés hatályba lépése előtt hozott jogerős határozatokra is alkalmazni kell.
(3) Az egyik Szerződő Fél hatósága által a gyermek elhelyezése tekintetében hozott jogerős határozatot annak a Szerződő Félnek a területén is végre kell hajtani, ahol a gyermek él, feltéve, hogy a gyermek annak a Szerződő Félnek az állampolgára, amelynek hatósága a határozatot hozta,
46. cikk
A Szerződő Felek elismerik és végrehajtják a másik Szerződő Fél területén hozott azokat a jogerős határozatokat, amelyeket
a) polgári és családjogi ügyekben, vagyonjogi igények felől, valamint
b) büntető ügyekben a sértett kártérítési igénye felől hoztak.
47. cikk
A Szerződő Felek elismerik és végrehajtják az e Szerződés hatályba lépése után hozott jogerős választottbírósági határozatokat, és az ilyen bíróságok előtt kötött egyezségeket, ha a választottbírósági szerződés (záradék) feltételei mindkét Szerződő Fél jogának megfelelnek.
48. cikk
(1) A határozat végrehajtásának elrendelésére azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani.
(2) A határozat végrehajtásának elrendelésére irányuló kérelmet az ügyben elsőfokon eljárt bírósághoz, vagy a másik Szerződő Félnek ahhoz a bíróságához kell benyújtani, amely a határozat végrehajtásának elrendelésére illetékes. Az ügyben elsőfokon eljárt bíróság a hozzá benyújtott kérelmet a másik Szerződő Félnek ahhoz a bíróságához teszi át, amely a határozat végrehajtásának elrendelésére illetékes.
49. cikk
A határozat végrehajtásának elrendelésére irányuló kérelemhez csatolni kell
a) a bírói határozat teljes kiadmányát, valamint - ha ez magából a határozatból nem tűnik ki - a határozat jogerejét tanúsító igazolást;
b) igazolást arról, hogy az idézést az eljárásban részt nem vett adósnak vagy meghatalmazottjának legalább egy ízben és kellő időben szabályszerűen kézbesítették;
c) az a) és b) pontokban felsorolt okiratoknak azon Szerződő Fél nyelvén készült hiteles fordítását, amelynek területén a határozat végrehajtását el kell rendelni.
50. cikk
A bíróság a végrehajtási eljárás megindítása előtt - szükség esetén - a kérelmezőtől felvilágosítást kérhet vagy hiánypótlásra hívhatja fel; a bíróság az adóst is meghallgathatja és felvilágosítást kérhet attól a bíróságtól, amely a határozatot hozta.
51. cikk
(1) A határozat végrehajtására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani.
(2) A határozat végrehajtásának elrendeléséről határozó bíróság előtt az adós a határozat végrehajtása ellen azokat a kifogásokat is érvényesítheti, amelyeket annak a Szerződő Félnek a joga, amelynek területén a határozatot hozták, megenged.
(3) A határozat végrehajtásának elrendelése ellen érvényesített összes kifogásokról az a bíróság határoz, amely a végrehajtást elrendelte.
52. cikk
A határozat elismerését és végrehajtását meg lehet tagadni, ha
a) a határozat nem jogerős;
b) az alperes vagy az a személy, aki ellen a végrehajtani kért határozatot hozták, azért nem vett részt az eljárásban, mert sem neki, sem meghatalmazottjának legalább egyszer és szabályszerűen nem kézbesítettek idézést:
c) a bírói határozat ellentétes az ugyanazon felek között, ugyanazon igényről, ugyanazon jogalapon annak a Szerződő Félnek a bírósága által hozott jogerős határozattal, amelynek területén a határozatot el kellene ismerni vagy a határozat végrehajtását el kellene rendelni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha lényegesen megváltoztak azok a körülmények, amelyek alapján a bíróság a szolgáltatás mennyiségét vagy időtartamát megállapította és ezért új határozatot hoztak;
d) azt az igényt, amelyre a határozat vonatkozik, annak a Szerződő Félnek a joga szerint nem lehet érvényesíteni, amelynek az adós állampolgára.
53. cikk
A határozat végrehajtásával felmerülő költségekre annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani.
54. cikk
Bírói egyezségek
E Szerződés 45-53. cikkeinek rendelkezéseit a bírói egyezségekre is alkalmazni kell.
A bírói eljárás költségeire vonatkozó határozatok végrehajtása
55. cikk
(1) Ha e Szerződés 40. cikke értelmében a perköltségbiztosíték letétele alól mentes felet az egyik Szerződő Fél területén jogerős határozattal a másik fél javára eljárási költségek fizetésére kötelezték, a másik Szerződő Fél illetékes bírósága - kérelemre - e költségek behajtása tekintetében a végrehajtást költség- és illetékmentesen rendeli el.
(2) Az eljárási költségekhez tartoznak az 56. cikkben felsorolt okiratok fordításának és hitelesítésének költségei is.
56. cikk
(1) A végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolni kell az eljárási költségeket megállapító bírói határozat hiteles másolatát, valamint igazolást arról, hogy a határozat jogerős és végrehajtható.
(2) Ezeket az okiratokat annak a Szerződő Félnek a nyelvén készült fordítással kell ellátni, amelynek területén a végrehajtási eljárást le kell folytatni.
(3) A bíróság a végrehajtási eljárás megindításánál csupán azt vizsgálja, hogy
a) a határozat jogerejét és végrehajthatóságát igazolták-e,
b) az e cikk (1) bekezdésében említett okiratok hiteles fordítását csatolták-e.
57. cikk
Ha az eljárási költségeket megállapító határozatot a másik Szerződő Fél területén kell végrehajtani, a végrehajtási kérelmet elő lehet terjeszteni
a) annál a bíróságnál, amely a költségekre vonatkozó határozatot hozta, vagy annál a bíróságnál, amely az ügyben elsőfokon határozott; a bíróság ebben az esetben a kérelmet megküldi a másik Szerződő Fél illetékes bíróságának;
b) közvetlenül a másik Szerződő Félnek annál a bíróságánál, amely a végrehajtási eljárás megindítására illetékes,
58. cikk
(1) A bíróság a végrehajtási eljárás megindításáról a felek meghallgatása nélkül határoz.
(2) Az eljárás megindítására illetékes bíróság az eljárást az 55. cikk (2) bekezdésében említett költségek tekintetében is lefolytatja. Ezeket a költségeket annak a Szerződő Félnek illetékes bírósága állapítja meg, amelynek területén azok felmerültek.
(3) A végrehajtási eljárás megindítása nem tagadható meg amiatt, hogy a kérelmező nem előlegezte a végrehajtás költségeit.
59. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél bírósága a másik Szerződő Fél elsőfokon eljárt bíróságának kérelmére behajtja a másik Szerződő Fél területén felmerült le nem rótt illetékeket és az állam által előlegezett költségeket; a behajtott összeget a másik Szerződő Fél diplomáciai képviseletének vagy konzuli hatóságának rendelkezésére bocsátja.
(2) A kérelemhez csatolni kell az eljárási költségek összegét megállapító határozat hiteles másolatát, a határozat jogerejét igazoló tanúsítványt, valamint ezeknek az okiratoknak a hiteles fordítását.
60. cikk
Tárgyak kiadása
Ha a másik Szerződő Fél területén lakó hitelező részére tárgyakat kell kiadni vagy pénzösszeget kell átutalni, erre a tárgyak kivitelére, illetőleg a pénzösszegek átutalására érvényes jogszabályok irányadók. Ha kiskorú személy javára kell pénzösszeget átutalni, a Szerződő Felek intézkednek annak érdekében, hogy ezeket az átutalásokat soron kívül teljesítsék.
61. cikk
A végrehajtási eljárás költségeire annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a határozatot végrehajtják.
7. Fejezet
Anyakönyvi kivonatok és más okiratok megküldése
62. cikk
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen megküldik egymásnak az egyik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozóan a másik Szerződő Fél anyakönyveiben foganatosított bejegyzésekről készült kivonatokat. A kivonatok megküldése díjmentesen, diplomáciai úton történik.
(2) A Szerződő Felek az illetékes hatóságok kérelmére hivatalos használatra kölcsönösen megküldik egymásnak a Szerződő Felek állampolgárainak anyakönyvi kivonatait, valamint a személyi jogaikat és érdekeiket érintő egyéb okiratokat. Az okiratok megküldése díjmentesen, diplomáciai úton történik.
(3) A Szerződő Felek állampolgárai anyakönyvi kivonatok vagy a jogaikat és érdekeiket érintő más okiratok kiállítására irányuló kérelmeiket a másik Szerződő Fél illetékes anyakönyvi hivatalához vagy más hatóságához közvetlenül küldhetik meg. A kért okiratokat a kérelmező számára azon állam diplomáciai képviseletének vagy konzuli hatóságának közvetítésével küldik meg, amelynek hatósága az okiratot kiállította. A diplomáciai képviselet vagy konzuli hatóság a kérelmezőtől egyidejűleg beszedi az okirat kiállításáért járó illetéket.
63. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél anyakönyvi hivatala az anyakönyvbe a másik Szerződő Fél állampolgárának személyi állapotára vonatkozó adatot utólag jegyez be, vagy igazít ki, az utólagos bejegyzést vagy kiigazítást is tartalmazó anyakönyvi kivonatot a másik Szerződő Félnek meg kell küldeni.
(2) A Szerződő Felek megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyi állapotát érintő jogerős határozatok másolatát. Ezekben a határozatokban fel kell tüntetni annak a személynek az állampolgárságára vonatkozó adatokat, akire a határozat vonatkozik.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett okiratokat díjmentesen, diplomáciai úton kell megküldeni.
III. RÉSZ
BÜNTETŐ ÜGYEK
64. cikk
Kiadatási kötelezettség
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a területükön tartózkodó személyeket az e Szerződésben meghatározott feltételek mellett - kérelemre - büntető eljárás lefolytatása vagy büntetés végrehajtása céljából egymásnak kiadják.
(2) Kiadatásnak olyan bűncselekmény miatt van helye, amelyre mindkét Szerződő Fél joga szerint legalább egy évi szabadságvesztés büntetést lehet kiszabni (a továbbiakban: kiadatási bűncselekmény).
65. cikk
A kiadatás megtagadása
Kiadatásnak nincs helye, ha
a) a kiadni kért személy a megkeresett Szerződő Fél állampolgára,
b) a kiadatási bűncselekményt a megkeresett Szerződő Fél területén követték el,
c) a megkeresett Szerződő Fél joga szerint elévülés vagy más törvényes ok folytán a büntető eljárást nem lehet megindítani, vagy ha az ítéletet nem lehet végrehajtani,
d) a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél területén ugyanazon bűncselekmény miatt már jogerős ítéletet hoztak vagy a büntető eljárást jogerősen megszüntették.
66. cikk
A büntető eljárás kötelező átvétele
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a másik Szerződő Fél kérelmére saját jogszabályaik szerint büntető eljárást indítanak olyan állampolgáraik ellen, akik a megkereső Szerződő Fél területén kiadatási bűncselekményt követtek el.
(2) A kérelemhez csatolni kell a bűncselekményre vonatkozó adatokat tartalmazó iratot és a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
(3) A vádirat benyújtása előtt a büntető eljárás megindítására irányuló kérelmet az egyik Szerződő Fél legfőbb ügyésze a másik Szerződő Fél legfőbb ügyészének, a vádirat benyújtása után pedig az egyik Szerződő Fél igazságügyminisztere a másik Szerződő Fél igazságügyminiszterének küldi meg.
(4) A megkeresett Szerződő Fél a büntető eljárás eredményéről értesíti a megkereső Szerződő Felet és jogerős ítélet hozatala esetén az ítélet hiteles másolatát is megküldi,
67. cikk
Az érintkezés módja kiadatási ügyekben
Kiadatási ügyekben a Szerződő Felek igazságügyminisztériumai közvetlenül érintkeznek egymással.
68. cikk
Kiadatási kérelem
(1) A büntetés végrehajtására irányuló kiadatási kérelemhez csatolni kell a jogerős ítélet hiteles másolatát, valamint az elítélt által elkövetett bűncselekményre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szövegét. Ha az elítélt a büntetés egy részét már kitöltötte, az erre vonatkozó adatokat is közölni kell.
(2) A büntető eljárás lefolytatására irányuló kiadatási kérelemhez csatolni kell az elfogatóparancs hiteles másolatát és a bűncselekmény leírását, valamint a kiadni kért személy által elkövetett bűncselekményre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szövegét; ha a bűncselekmény vagyoni kárt okozott, ennek összegét is meg kell jelölni.
(3) A kiadatási kérelemhez csatolni kell továbbá - lehetőség szerint - a kiadni kért személy személyleírását, az állampolgárságára, személyi körülményeire és tartózkodási helyére vonatkozó adatokat, ha ezek az ítéletből vagy az elfogatóparancsból nem tűnnek ki, valamint a kiadni kért személy fényképét.
(4) A megkereső Szerződő Fél a kérelemhez a kiadni kért személy bűnösségére vonatkozó bizonyítékokat nem köteles csatolni.
69. cikk
A kiadatási kérelem kiegészítése
Ha a kiadatási kérelem nem tartalmazza az összes szükséges adatokat, a megkeresett Szerződő Fél a kérelem kiegészítését kívánhatja és erre két hónapig terjedő határidőt állapíthat meg. Ez a határidő alapos okból meghosszabbítható.
70. cikk
Kiadatási letartóztatás
A kiadatási kérelem megérkezése után a megkeresett Szerződő Fél haladéktalanul intézkedik a kiadni kért személy letartóztatása iránt. Nem kell ilyen intézkedést tenni, ha nyilvánvaló, hogy e Szerződés alapján kiadatásra nem kerülhet sor
71. cikk
Ideiglenes letartóztatás
(1) A kiadatási kérelem megérkezése előtt is ideiglenesen le lehet tartóztatni az olyan személyt, akit e Szerződés alapján ki kell adni, ha ezt a megkereső Szerződő Fél elfogatóparancsra vagy jogerős ítéletre hivatkozással kéri; az ilyen kérelem posta, távíró, távbeszélő vagy rádió útján terjeszthető elő.
(2) A Szerződő Felek hatóságai ilyen kérelem nélkül is ideiglenesen letartóztathatják a területükön tartózkodó olyan személyt, aki tudomásuk szerint a másik Szerződő Fél területén kiadatási bűncselekményt követett el.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján foganatosított ideiglenes letartóztatásról a másik Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell.
72. cikk
(1) A megkeresett Szerződő Fél a letartóztatott személyt szabadlábra helyezheti, ha a kiegészítő adatokat a megkeresett hatóságnak a 69. cikkben megállapított határidőn belül nem küldték meg.
(2) A 71. cikk rendelkezései alapján letartóztatott személyt szabadlábra lehet helyezni, ha a kiadatási kérelem két hónap alatt nem érkezik meg attól a naptól számítva, amikor a kiadatási kérelem előterjesztésére jogosult Szerződő Féllel az ideiglenes letartóztatást közölték.
73. cikk
A kiadatás elhalasztása
Ha a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél területén büntető eljárás van folyamatban vagy más bűncselekmény miatt elítélték, a kiadatást a büntető eljárás befejezéséig vagy a büntetés végrehajtásáig el lehet halasztani.
74. cikk
Ideiglenes kiadatás
(1) A megkereső Szerződő Fél indokolt kérelmére a kiadni kért személyt meghatározott nyomozati cselekmények foganatosításához ideiglenesen ki lehet adni, ha a kiadatás elhalasztása a büntető eljárás elévülését eredményezné, vagy a kiadni kért személy által elkövetett bűncselekmény felderítését jelentős mértékben megnehezítené.
(2) Az ideiglenesen kiadott személyt haladéktalanul vissza kell szállítani, mihelyt foganatosították azokat az eljárási cselekményeket, amelyek céljára kiadták.
75. cikk
Több államból érkező kiadatási kérelem
Ha valamely személy kiadatását több állam kéri, a megkeresett Szerződő Fél dönti el, hogy melyik kérelemnek tesz eleget.
76. cikk
A kiadott személy felelősségrevonásának korlátai
(1) A kiadott személy ellen a kiadatás előtt elkövetett olyan bűncselekmény miatt, amelyre a kiadatás nem terjed ki, a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül büntető eljárás nem indítható, rajta a kiszabott büntetés végre nem hajtható és harmadik állam részére ki nem adható.
(2) Nincs szükség a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulására, ha
a) a kiadott személy, aki nem a megkereső Szerződő Fél állampolgára, ennek a Szerződő Félnek a területét a büntető eljárás befejezése vagy büntetésének kitöltése után egy hónapon belül nem hagyja el; ebbe a határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területét önhibáján kívül nem hagyhatta el;
b) a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területéről eltávozott, de oda újból visszatért.
77. cikk
Átadás
A megkeresett Szerződő Fél közli a megkereső Szerződő Féllel az átadás helyét és időpontját. a kiadni kért személyt szabadlábra lehet helyezni, ha a megkeresett Szerződő Fél az átadásra kitűzött időponttól számított tizenöt napon belül nem veszi át.
78. cikk
Ismételt kiadatás
Ha a kiadott személy a büntető eljárás vagy a büntetés végrehajtása alól bármi módon kivonja magát és a megkeresett Szerződő Fél területén tartózkodik, újabb kérelemre a 68. cikkben említett okiratok megküldése nélkül is ki kell adni.
79. cikk
Átszállítás
(1) Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél kérelmére engedélyezi, hogy területén átszállítsák azokat a személyeket, akiket harmadik állam adott ki az átszállítást kérő Szerződő Félnek.
(2) Az átszállítás engedélyezése iránti kérelmet úgy kell előterjeszteni és elbírálni, mint a kiadatási kérelmet.
(3) A megkeresett Szerződő Fél hatóságai az átszállítást a nekik legmegfelelőbb módon foganatosítják.
80. cikk
A büntető eljárás eredményének közlése
A Szerződő Felek a kiadott személy ellen lefolytatott büntető eljárás eredményéről egymást értesítik. Ha a kiadott személyt elítélték, megküldik a jogerős ítélet másolatát is.
81. cikk
A kiadatás költségei
A kiadatás és az átszállítás költségeit az a Szerződő Fél viseli, amelynek területén azok felmerültek.
82. cikk
Letartóztatott személyek átadása
Ha a tanúként idézett személy a megkeresett Szerződő Fél területén letartóztatásban van, ez a Szerződő Fél intézkedik a megkereső Szerződő Fél területére való átszállítása iránt; az átszállított személyt letartóztatásban kell tartani és kihallgatása után haladéktalanul vissza kell szállítani.
83. cikk
Tárgyak kiadása
(1) Azokat a tárgyakat, amelyekhez a bűncselekmény elkövetője kiadatási bűncselekmény útján jutott, vagy amelyeket e tárgyak ellenértékeként szerzett meg, továbbá az eljárásban bizonyítékként felhasználható minden más tárgyat a megkereső Szerződő Félnek ki kell adni; ezeket a tárgyakat akkor is ki kell adni, ha az elkövető kiadatására halála vagy egyéb ok folytán nem kerül sor,
(2) A megkeresett Szerződő Fél a kiadni kért tárgyakat ideiglenesen visszatarthatja, ha ezekre más büntető eljárásban még szüksége van.
(3) Harmadik személyeknek ezekre a tárgyakra vonatkozó joga érintetlen marad. A büntető eljárás befejezése után a megkereső Szerződő Fél ezeket a tárgyakat a jogosult személynek visszaadja. Indokolt kérelem esetén azonban azokat a megkeresett Szerződő Félnek küldi vissza.
84. cikk
Az elítélések közlése
(1) A Szerződő Felek központi büntetésnyilvántartó hatóságai évenként közvetlenül tájékoztatják egymást azokról a jogerős ítéletekről, amelyeket bíróságaik a másik Szerződő Fél állampolgáraival szemben hoztak.
(2) Az egyik Szerződő Fél hatóságainak kérelmére a másik Szerződő Fél központi büntetésnyilvántartó hatósága díjmentes tájékoztatást ad a bíróságok által a tájékoztatást kérő Szerződő Fél állampolgáraival szemben hozott jogerős büntető ítéletekről. Indokolt esetben ezt a tájékoztatást akkor is meg lehet adni, ha az a személy, akire a határozat vonatkozik, nem állampolgára a megkereső Szerződő Félnek.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben - kérelemre - lehetőség szerint csatolni kell az ujjlenyomatokat is.
IV. RÉSZ
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
85. cikk
Megerősítés
Ezt a Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratok kicserélésére Budapesten kerül sor.
86. cikk
Hatálybalépés
(1) Ez a Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba és ettől számított öt éven át marad érvényben.
(2) Ha a Szerződést az éppen folyó ötéves időszak lejárta előtt hat hónappal a Szerződő Felek egyike sem mondja fel írásban, érvénye mindig további ötéves időtartamra meghosszabbodik.
(3) E Szerződés hatálybalépésével a Budapesten az 1951. évi március hó 6. napján a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegély tárgyában kötött szerződés hatályát veszti.
Ez a Szerződés két eredeti példányban, magyar és cseh nyelven készült, mindkét példány egyaránt hiteles.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai ezt a Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Prágában, az 1961. évi november hó 2. napján.
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében:
Dr. Nezvál Ferenc s. k.
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Elnöke nevében:
Dr. Alois Neuman s. k.
3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1962. évi július hó 8. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten az 1951. évi március 6 napján kötött szerződés kihirdetéséről szóló 1951. évi 29. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.
(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyminiszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértve gondoskodik.
Nagy Dániel s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke
Kiss Károly s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára