18/1962. (XI. 14.) FM rendelet

a mezőgazdasági gépi munkák és gépbérlet díjának megállapításáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1026/1957. (III. 2.) számú határozata I. fejezete 5. pontjában, illetőleg az 1956. évi 9. törvényerejű rendelet 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján és a 3004/5/1962. (IX. 10.) Korm. határozat I. fejezet 6. és 7. pontjában foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében - az Országos Árhivatal elnökével és az 5. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem.

Gépállomások által végzett gépi munkák díja

1. § (1) A gépállomások által végzett gépi munkáknak forint összegben megállapított díja a következő:

(2) A gabonacséplés természetbeni munkadíja a következő:

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében a hegyes, szik-, vagy homokterületre megállapított díjakat az arra jogosult termelőszövetkezet [13. § (2) bek.] egész területére kell alkalmazni.

(2) A természeti okok miatt csak egyirányban végezhető munkákért

- a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az 1. § (1) bekezdés szerint megállapított díjakat;

- egyéb megrendelők pedig az 1. § (1) bekezdés szerint megállapított díjak 40%-kal emelt összegét

fizetik.

(3) Az 1. § (1) bekezdésében meg nem határozott mélységű szántások díját a mindenkor érvényes normálhold átszámítási kulcsok alkalmazásával kell megállapítani. Ha az 1. § (1) bekezdésében felsorolt szántásokat előhántóval végzik, az előhántó nélkül végzett, azonos mélységű szántásra megállapított díj 20%-kal megemelt összegét kell felszámítani.

(4) A szállítási díj a traktorral végzett bármilyen, valamint a tehergépkocsival végzett és mezőgazdasági jellegűnek minősülő [8. § (2) és (3) bekezdés] szállításokra vonatkozik. A 3.5 t-nál nagyobb teherbírású tehergépkocsival történő szállítás esetében azonban a pótkocsival történő szállítás díját kell elszámolni. A szállítási díj összegének megállapításánál a telephelyről való elindulástól az ugyanoda visszaérkezésig eltelt időt kell alapul venni. Telephelynek azt a helységet kell tekinteni, ahonnan a gépállomás a megrendelés alkalmával a szállítóeszköz rendelkezésre bocsátását vállalta. A telephelytől a fuvarra jelentkezés helyéig és az elbocsátás helyétől vissza a telephelyig megtett útra a járművek átlagos sebességének alapul vételével szükséges időt lehet elszámolni. A rakomány fel- és lerakásáról és - szükség esetén a kíséretéről - a megrendelő köteles gondoskodni. Ha megállapodás alapján a gépállomás a fel- és lerakodásban is résztvesz, vagy kísérőt ad, annak költségeit külön felszámítja. A tehergépkocsival végzett nem mezőgazdasági jellegű szállításokra, rakodásra a közlekedés- és postaügyi miniszter által kiadott tehergépjármű, illetőleg rakodási díjszabások rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Stabil- vagy villanymotorral végzendő cséplésért a traktorral végzett cséplés díját kell felszámítani abban az esetben, ha a cséplőberendezés áthuzatásáról a gépállomás gondoskodik.

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében foglalt táblázat 18. sorszáma alatt feltüntetett egyéb traktor- és motormunkáknak a korábbi rendelkezések szerint megállapított alapdíja (nagyüzemi díj) változatlanul érvényben marad. Az egyéb traktor- és motormunkák közül azokra, amelyekre eddig díjtételt nem állapítottak meg, a következő kalkulációs táblázat alkalmazásával köteles a gépállomás az alapdíjat megállapítani:

(2) A díjkalkulációt nagyüzemi körülményekre vonatkoztatva a következő szabályok megtartásával kell elvégezni:

a) A közvetlen költségeken belül a munkabéreket az érvényben levő bérezési rendelkezések, az anyagjellegű költségeket az anyagnormák, illetőleg a tervben szereplő anyagköltségek figyelembevételével kell megállapítani. Általános költségként az általános költséget terhelő értékcsökkenéssel kisebbített összeget kell beállítani.

b) Összekapcsolt gépekkel egymenetben végzett különböző munkák együttes díját úgy kell megállapítani, hogy a főmunka (pl. vetés és fogasolás esetében a vetés) díját legfeljebb 25 százalékkal kell növelni.

c) Az olyan munkák díját, amelyek önköltségét a gépállomás területi adottsága - kategória besorolása - nem befolyásolja (pl. silózás), a megye területére lehetőleg egységes díjtételekkel kell megállapítani.

d) Hegyes, szik-, vagy homokterületen gazdálkodó és az I. csoportba sorolt gazdaságilag meg nem erősödött mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére végzett gépi munka esetében a nagyüzemi díjat 40 százalékkal, az I. csoportba sorolt gazdaságilag meg nem erősödött többi termelőszövetkezetek esetében pedig 20 százalékkal kell csökkenteni.

e) A termelőszövetkezeti csoportok, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok, vállalatok, intézmények részére a nagyüzemi díj 20 százalékkal, az egyéni termelők részére pedig 40 százalékkal növelt összegét keli munkadíjként felszámítani.

f) Darálásért az érvényben levő rendelkezésekben meghatározott vámkeresmények díja számítható fel.

Öntözővíz-szolgáltatás díja és a kikapcsolt termelőszövetkezeti rizstelepek ugarművelése

4. § (1) Az öntözővíz-szolgáltatás díját külön jogszabály állapítja meg.

(2) A monokultúrás rizstermelés megszüntetése érdekében kikapcsolt rizstelepek ugarművelésével kapcsolatosan a gépállomás által a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére végzett munkák díját teljes egészében az állam viseli.

Gépjavítások és egyéb melléküzemág keretében előállított termékek és szolgáltatások díja

5. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek járműveinek, erő- és munkagépeinek a major és az istálló gépesítése körébe tartozó gépeinek javítását és karbantartását (szervizét), valamint a G-35 és GS-35 típusjelzésű traktoroknak huroköblítésűekre történő átalakítását a gépállomások a termelőszövetkezetek megrendelése alapján kötelesek elvégezni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt javítási, karbantartási és átalakítási munkák díjaiból (ideértve a műhelygépkocsi igénybevételével végzett javítási munkák díját is) a termelőszövetkezetek részére - a (7) bekezdésben foglalt rendelkezésekre figyelemmel - egységesen 50 százalékos kedvezményt kell nyújtani.

(3) A gépállomás telephelyén végzett havonkénti karbantartás (szervíz) díja kerekes traktor esetében 140 Ft, lánctalpas traktor esetében pedig 250 Ft. Ezeket a díjtételeket csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a 20/1960. (Mg É 16.) FM utasítás 14/e pontjában foglalt munkák elvégzésén kívül szerkezeti részt javítani, vagy cserélni nem kell.

(4) Azoknak a gépjavításoknak és egyéb szolgáltatásoknak a díját, amelyekre árhatóság által megállapított ár, illetőleg díj nincs, a ténylegesen felmerülő költségek alapján az alábbi kalkulációs táblázat alkalmazásával kell megállapítani:

(5) A munkabért a gépek javítására, karbantartására, illetőleg az új termékek előállítására fordított idő és a műhelymunkások részére az éves terv szerint jóváhagyott átlagórabér figyelembevételével kell kiszámítani. Anyagértékként a felhasznált anyag beszerzési értékét kell beállítani.

A külön költség a műhelygépkocsi igénybevétele esetén számolható el. A külön költségből a megtett út címén a gépállomás telephelyétől a megrendelő által megjelölt helyig és vissza megtett km-ek számát, javítási idő címén pedig a megrendelő által megjelölt helyen a javítással ténylegesen eltöltött időt kell feltüntetni. Általános költségként a gépjavításnál, valamint - az építkezéseket kivéve - az egyéb tevékenységnél a közvetlen bér 160 százaléka, építkezéseknél pedig a közvetlen bérnek az 1/1959. (Ép Ért. 2.) ÉM-ÁH utasítás 8. §-a szerinti százaléka, forgalmi adóként a mindenkor érvényes rendelkezésekben előírt forgalmi adó számítható fel.

(6) A gépállomás az általa eladott anyag, tüzelő-és kenőanyag, továbbá alkatrész után a beszerzési árat és annak 3 százalékát kitevő szállítási, raktározási és kezelési költséget köteles felszámítani,

(7) A díjkedvezmény megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a javításhoz felhasznált fődarab, szerkezeti rész és alkatrész értékét, ha azok a javítás céljából való átadáskor a gépről hiányoztak.

Növényvédelmi gépi munkák díja

6. § (1) A növényvédelmi gépi munkák díja a következő:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjtételeket kell felszámítani repülőgépes védekezésért, valamint az annak keretében végzett búza- és rizsvetési munkákért is.

(3) A repülőgépes műtrágyaszórásért az (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott díjtételeket kell felszámítani.

(4) Azoknak a védekezéseknek a díját, amelyekhez kat. holdanként a fenti táblázatban meghatározottól eltérő mennyiségű permetlé szükséges, a 8. § (1) bekezdésben közölt kalkulációs táblázat alapján kell kiszámítani.

(5) Termelőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére a növényvédelmi gépi munkák díját - a csávázás kivételével - az egyéni termelők díjtételeinek 15 százalékos, 30 kat. holdat meghaladó, összefüggő táblán végzett munka esetén pedig 25 százalékos csökkentésével kell elszámolni.

(6) Közérdekű védekezés végrehajtása esetén a gépi munkák díját egységesen az egyéni termelők részére megállapított díjtétellel kell elszámolni.

Különleges díjkedvezmények

7. § (1) Ebben a rendeletben megállapított díjakból

- gépi talajjavítás (digózás), altalaj trágyázás, továbbá talajvédelmi gépi munkák (sáncolás, út-és tereprendezés, teraszépítés, önálló munkaként végzett altalajlazítás, a lecsapolás és vízrendezés érdekében végzett vakonddrénezés stb.) esetében a gazdaságilag meg nem erősödött mezőgazdasági termelőszövetkezetek I. csoportjába soroltakat 80 százalék, az egyéb mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, a termelőszövetkezeti csoportokat és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket 50 százalék,

- szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területek (homokbuckák, domboldalak stb.) fokozottabb hasznosításának elősegítése érdekében a telepítések előtt végzett tereprendezési munkák esetében valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezetet, a termelőszövetkezeti csoportokat és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket 80 százalék, összesen azonban kat. holdanként legfeljebb 7000 Ft;

- rétek és legelők feltörése, újratelepítése és ápolása során végzett munkák esetében a gazdaságilag meg nem erősödött mezőgazdasági termelőszövetkezetek I. csoportjába soroltakat 50 százalék

díjkedvezmény illeti meg.

(2) Vízgazdálkodási társulat keretében elvégzett vízrendezési, talajvédelmi, vízhasznosítási és vízellátási feladatok gépi munka díját az egyes érdekeltekre érvényes díjtételek alkalmazásával az érdekeltségi területük arányában kell felszámítani a vízgazdálkodási társulatnak. Az illetékes vízügyi igazgatóság a munkák megkezdéséig köteles közölni a kivitelező gépállomással, vagy vállalattal e feladatok végrehajtásában érdekelt mezőgazdasági üzemek nevét és érdekeltségük arányát.

Szállítási munkák köre

8. § (1) A gépállomások közúti forgalomra levizsgáztatott gépjárműveikkel - az előírt körzethatárok megtartásával - mindennemű szállítást (fuvarozást) végezhetnek, a mezőgazdaság körét meghaladó szállítások azonban nem szoríthatják háttérbe a fő feladatkörükbe tartozó mezőgazdasági gépi és szállítási munkákat.

(2) Mezőgazdasági jellegű szállításnak minősül, ha

- a szállítást megrendelő termelő (mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet, állami gazdaság, egyéni termelő stb.) olyan terményt, terméket, állatot, építőanyagot, vagy gépet szállíttat, amelyet a szoros értelemben vett mezőgazdasági tevékenység alkalmával használ, vagy felhasznál;

- a szállítás tárgya a megrendelő termelő gazdaságból származó termény, termék, vagy állat;

- a megrendelő termelő saját gazdasága részére mezőgazdasági terményből ipari feldolgozás során nyert olyan terméket szállíttat, amelyet gazdasági szükségletének kielégítésére használ fel;

- a megrendelő ugyan nem mezőgazdasági termelő, de a szállítás tárgya közvetlen mezőgazdasági termelési célt - talajjavítást, építést és egyéb beruházásokat - szolgál és a szállítás mezőgazdasági termelő üzembe történik.

(3) Az erdőgazdaságok részére végzett szállítás csak akkor minősül mezőgazdasági jellegűnek, ha annak tárgya az erdőgazdaság szántóföldi termeléséből, rét- és legelőgazdálkodásából, gyümölcstermeléséből, kertgazdálkodásából, vagy állattenyésztéséből származó termény, illetőleg termék.

A munkadíjak kiegyenlítése

9. § (1) A cséplőgéppel végzett gabonacséplés díját természetben, a darálás diját - az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint - természetben, illetőleg készpénzben, a többi munkák díját pedig készpénzben kell a munka végzésével egyidejűleg kiegyenlíteni.

(2) A vámkeresményt a gépállomás által meghatározott legközelebbi terményátvevő helyre a csépeltető köteles saját zsákban beszállítani. A darálás természetbeni díját a Terményforgalmi Vállalatnak a gépállomás az árhatóság által megállapított áron köteles átadni.

A kedvezmények alkalmazásának feltételei

10. § (1) E rendelet szerinti gépállomási gépi munkadíj-kedvezmények a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket csak abban az esetben illetik meg, ha legkésőbb február 15. napjáig a gépi munkák elvégzésére a gépállomással éves szerződést kötnek.

(2) Az olyan mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére, amelyek az előírt határidőben a gépállomással az előrelátható gépi munka szükségletükre éves szerződést nem kötnek, az elvégzett gépi munkákért az 1. § (1) bekezdésében levő alapdíjakat kell felszámítani.

(3) A termelőszövetkezeti csoportokat és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket a gépállomási munkadíj-kedvezmények csak abban az esetben illetik meg, ha a járási mezőgazdasági osztály igazolása szerint az alapszabály, illetőleg működési szabályzat szerint működnek és tagosított területen gazdálkodnak, továbbá február 15-ig a gépállomással az előrelátható gépi munka szükségletükre éves szerződést kötnek. E feltételek hiányában részükre az egyéni termelőkre megállapított díjakat kell felszámítani.

11. § A növényvédő állomás által végzett munkák utáni díjkedvezmény feltétele, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, illetőleg egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet a munkát legkésőbb 8 nappal annak megkezdése előtt a növényvédő állomástól írásban megrendelje, kivéve azt az esetet, ha valamelyik kártevő váratlan fellépése azonnali védekezést tesz szükségessé. E feltételek hiányában valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezet részére a 6. § (1) bekezdésében foglalt díjtáblázat 6. rovatában, a termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére pedig a díjtáblázat 7. rovatában feltüntetett díjtételeket kell felszámítani.

Traktorok, munkagépek, öntöző- és növényvédelmi gépek bérleti díja

12. § (1) A gépállomás - a cséplőgép kivételével - azokat a traktorvontatású munkagépeket, amelyeket saját üzemeltetés útján nem tud hasznosítani, mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak, az öntözőgépéket és fogatos munkakgépeket pedig más igénylőknek is írásbeli szerződéssel a 30/1959. (VII. 6.) FM számú rendelet 10. §-ában foglalt irányelvek megtartásával, az alábbi feltételek mellett adhatja bérbe:

a) A gépeket műszakilag felülvizsgálva, használható állapotban kell a bérlő rendelkezésére bocsátani.

b) A gépek bérleti díját a bérleti időre eső értékcsökkenési leírás összegének, a bérbeadó gépet terhelő általános költség arányos részének figyelembevételével a gépállomás és a bérlő közösen állapítják meg, ez azonban nem haladhatja meg az éves értékcsökkenési leírás háromszoros összegét. A gépbérleti díjat előre kell megfizetni, mégpedig az egy termelési idényre bérelt gép után az átvétellel egyidejűleg, a több évre bérelt gép után pedig az egy évre esedékes bérleti díjat minden évben január hó 15. napjáig.

c) A gépek üzemeltetési költségei (traktor- és motorkezelők munkabére, szociális terhek és juttatások, tüzelő- és kenőanyag, karbantartás anyagszükséglete, alkatrész beszerzése, beépítése stb.) a bérleti idő alatt a bérlőt terhelik.

d) A bérleti idő leteltével a visszaadott gépeket a gépállomás köteles a bérlővel együttesen műszakilag felülvizsgálni és megállapítani a rendeltetésszerű használattal járó elhasználódás, valamint az egyéb ok miatt szükséges javításokat. A rendeltetésszerű használattal járó elhasználódáson felüli javítások költsége a bérlőt terheli, ha a javítást a gépállomás végzi, annak költségeit az 5. § szerint végzett kalkulációval kell megállapítani.

(2) A háti permetező- és porozógép bérleti díja napi 10.- Ft. Ezt a díjat abban az esetben is fel kell számítani, ha a gépet egyéni termelő állami segítséggel folytatott társadalmi védekezés keretében veszi igénybe. A mészkénléfőző üstök bérleti díja napi 3, illetőleg havi 50,- Ft.

(3) Motoros permetező- vagy porozógép kölcsönzése, valamint a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke által történő közérdekű igénybevétel esetén

- a növényvédő gépért - erőgép nélkül - a gépi munkadíj 35 százalékát,

- az erőgépért - növényvédőgép nélkül - a gépi munkadíj 45 százalékát,

- az erőgépért és a növényvédőgépért a gépi munkadíj 90 százalékát kell bérleti díjként téríteni.

Vegyes rendelkezések

13. § (1) A gépállomás által végzett gépi munkák alapdíjának

- szántásnál normálholdanként 100 Ft-ot,

- az egyéb traktor- és motormunkáknál az 1. § (1) bekezdése szerint az "egyéb mezőgazdasági termelőszövetkezetek" részére megállapított díjat,

- az 1. § (1) bekezdésében felsorolt többi munkáknál a termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére megállapított díjat;

- az egyirányban végzett munkáknál a kétirányban végzett munkák alapdíjának 40 százalékkal emelt összegét;

- gépjavításoknál az 5. § (2), (4) és (5) bekezdése szerint megállapított - 50 százalékos kedvezmény nélküli - teljes költséget kell tekinteni.

(2) A termelőszövetkezetek besorolását és erről a gépi munka végzésében érdekelt szervek értesítését a 33/1962. (Mg É. 46) FM - PM számú együttes utasítás szabályozza.

(3) Az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, növényvédőállomások, továbbá más állami vállalatok és szervek által a termelőszövetkezetek részére végzett gépi munkák díját e rendeletben meghatározott díjtételekkel azonos összegben kell felszámítani. A felsorolt szervek kérésére a területileg illetékes gépállomás az 1. § (1) bekezdésben foglalt táblázat 18. sorszáma alatt feltüntetett egyéb traktor- és motormunkák kalkulált és jóváhagyott díjait köteles írásban megadni.

(4) A gépjavítási munkák után 50 százalékos díjkedvezmény akkor is megilleti a termelőszövetkezeteket, ha gépeik javítását a Földművelésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság felügyelete alá tartozó üzemek, továbbá a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó mezőgazdasági gépszerelő intézetek végzik.

(5) A 3. § (1) bekezdésében foglalt kalkulációs táblázat alkalmazásával megállapított munkadíjakat általában minden évben az éves termelési és pénzügyi terv elkészítésével egyidejűleg, ha pedig a munkadíj megállapításának szükségessége csak később merül fel, esetenként köteles a gépállomás a megyei gépállomási igazgatóságnak, a növényvédő állomás az F M Növényvédelmi Szolgálatának jóváhagyás végett bejelenteni. Ezeket a díjakat csak a jóváhagyás megtörténte után lehet elszámolni. A megyei (fővárosi, megyei, járási, városi) tanács vb. mezőgazdasági osztálya, illetőleg az FM Növényvédelmi Szolgálata jogosult a megállapított díjakat felülvizsgálni, azok helyesbítését elrendelni és a helytelenül megállapított díjak alkalmazását megtiltani.

(6) E rendelet szerint megállapított kedvezményes díjak és az alapdíjak [(1) bekezdés] közötti különbözetet a termelőszövetkezetek támogatásaként erre a célra biztosított keret terhére kell elszámolni.

Hatálybalépés

14. § Ez a rendelet 1963. január 1. napján lép hatályba.

Egyidejűleg a 13/1961. (VI. 15.) FM és a 17/ 1961. (IX. 10.) FM rendelettel módosított és kiegészített 33/1960. (XII. 29.) FM rendelet hatályát veszti, a 20/1960. (Mg É 16.) FM utasítás 14/e) pontja e rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosul.

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter