19/1962. (XI. 14.) FM rendelet
a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének további erősítéséről
A 3.004/5/1962. (IX. 10.) Korm. számú határozat III. fejezetének végrehajtására - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az építésügyi miniszterrel, a művelődésügyi miniszterrel, valamint a Termelőszövetkezeti Tanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben -a következőket rendelem:
Elnökök és szakemberek átirányítása
1. § (1) Az 1963. évben mezőgazdászokat és könyvelőket, továbbá - kisebb számban - állatorvosokat, gépészmérnököket, építészmérnököket és technikusokat, valamint kivételesen elnököket lehet gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetekbe átirányítani (a továbbiakban: elnök és szakember).
(2) Gazdaságilag meg nem erősödöttnek azt a termelőszövetkezetet kell tekinteni, amely az erre vonatkozó külön rendelkezések [33/1962. (Mg E 46.) FM-PM együttes utasítás] szerint ilyennek minősül.
(3) A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek közül azokat, amelyekbe elnököket és szakembereket lehet átirányítani, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) - a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) javaslata alapján tett - előterjesztésére a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) jelöli ki.
2. § E rendelet rendelkezései - az 1. § (1) bekezdése alá eső személyeken felül - kiterjednek a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről hozott kormányhatározatok alapján 1959. évi január hó 1. és 1963. évi január hő 1. napja között termelőszövetkezetbe átirányított és az átirányítás, illetőleg továbbirányítás alapján jelenleg is termelőszövetkezetben működő elnökökre és szakemberekre is.
3. § (1) Az elnököket és a szakembereket eddigi munkahelyükről a termelőszövetkezetbe áthelyezéssel át kell engedni és munkakönyvükbe "Áthelyezve (átirányítás termelőszövetkezetbe)" szöveget kell bejegyezni. Elnökként és szakemberként csak a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő személy működhet.
(2) Az elnök és a szakember a megyei végrehajtó bizottsággal kötött megállapodásban a termelőszövetkezetben 3-5 évi működésre vállal kötelezettséget. A megállapodás az elnök, illetőleg a szakember és a megyei végrehajtó bizottság között munkaviszonyt nem létesít.
(3) Az elnök a megválasztással a termelőszövetkezet tagjává válik; megválasztásához a megyei végrehajtó bizottságnak - a járási végrehajtó bizottság javaslata alapján adott - hozzájárulása is szükséges. A szakembert a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába, ha ez nem lehetséges, a szakembert határozatlan idejű, vagy meghatározott hosszabb - legalább a kötelezettségvállalásnak [(2) bek.] megfelelő - időre szóló munkaszerződéssel kell alkalmazni.
(4) Az elnököket és a szakembereket e tisztségükben, illetőleg munkakörükben ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a nem átirányítás alapján működő elnököket és szakembereket.
(5) Az elnököt és a szakembert csak a megyei végrehajtó bizottság hozzájárulásával lehet -akár fegyelmi eljárás során is - elmozdítani.
Az elnököket és a szakembereket megillető járandóságok
4. § (1) Az elnök, továbbá a tagként működő szakember munkaegységrészesedését és egyéb járandóságát, valamint a munkaszerződéssel alkalmazott szakember munkabérét a közgyűlés állapítja meg.
(2) A munkaszerződéssel alkalmazott szakemberek munkabérének megállapításánál általában az állami gazdaságokban hasonló munkakört betöltő dolgozók részére megállapított munkabért kell alapul venni. A közgyűlés részükre - a gazdálkodás eredményességétől függően - prémiumot is megállapíthat.
(3) Két vagy több termelőszövetkezet által közösen alkalmazott szakember munkabérét és egyéb járandóságát, valamint ezek megosztását - a végzett munka arányának megfelelően - az érdekeit termelőszövetkezetek megegyezéssel állapítják meg.
(4) Az elnököt és a szakembert a részére megállapított munkaegységrészesedésen és egyéb járandóságon, illetőleg munkabéren felül állami támogatásból - az 5-6. §-ban foglaltak szerint -jövedelemkiegészítés illeti meg.
(5) Azokat az elnököket és szakembereket, akik gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek megerősítésében jó eredményt érnek el, a földművelésügyi miniszter jutalomban részesítheti. A jutalmazás feltételeit és módját külön rendelkezés tartalmazza.
Az 1963. évi január hó 1. napja után átirányított elnökök és szakemberek jövedelemkiegészítése
5. § (1) Az 1963. évi január hó 1. napja után termelőszövetkezetbe átirányított elnökök és szakemberek az átirányítást követő 3-5 évi időtartamra jövedelemkiegészítésként havonként a legutóbbi munkaviszonyuk utolsó 6 hónapjában elért havi átlagkeresetük 80 százalékát kapják.
(2) Termelőszövetkezetből átirányított elnökök és - tagként működött - szakemberek részére, ideértve a volt brigádvezetőket és vezetőségi tagokat is, havi jövedelemkiegészítésként a legutolsó naptári évben a termelőszövetkezettől kapott javadalmazás (munkaegységrészesedés, eredményességi javadalmazás, prémium stb.) egy hónapra eső együttes értékének 80 százalékát kell megállapítani. Az így megállapított jövedelemkiegészítés 800 forintnál kevesebb nem lehet.
(3) Rendkívül kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek esetében a földművelésügyi miniszter engedélyével kivételesen az átlagkereset (előző évi termelőszövetkezeti jövedelem) 80 százalékánál magasabb összegű jövedelemkiegészítést is meg lehet állapítani.
(4) A jövedelemkiegészítés időtartamát az elnök, illetőleg a szakember által vállalt működés idejére [3. § (2) bek.] kell megállapítani.
Az 1963. évi január hó 1. napja előtt átirányított elnökök és szakemberek jövedelemkiegészítésének meghosszabbítása
6. § (1) A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről hozott kormányhatározatok alapján 1959. évi január hó 1. és 1963. évi január hó 1. napja között termelőszövetkezetbe átirányított elnökök és szakemberek jövedelemkiegészítését meg lehet hosszabbítani, ha a jövedelemkiegészítésnek a megyei végrehajtó bizottság határozatában megállapított határideje 1963. évben lejár. Ezen az alapon a jövedelemkiegészítést gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetben 5 évig, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben pedig 2 évig terjedő időtartamra lehet meghosszabbítani, ha az elnök és a szakember továbbra is abban a termelőszövetkezetben marad, amelybe az eredeti átirányítással került, illetőleg amelybe további átirányítása történt. A meghosszabbítás ideiébe az esetleges korábbi meghosszabbítások időtartama nem számít be.
(2) Közepesen gazdálkodónak azt a termelőszövetkezetet kell tekinteni, amelyben az 1962. évi zárszámadás szerint az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 1200 és 2200 Ft között van.
(3) Meghosszabbított jövedelemkiegészítés címén 1963. évi január hó 1. napjától kezdődően minden arra jogosult elnök és szakember részére egységesen az eredeti átirányítást közvetlenül megelőző munkaviszonya utolsó 6 hónapjában elért havi átlagkeresetének 80 százalékát kell havonként folyósítani. A földművelésügyi miniszter kivételesen engedélyezheti ennél nagyobb összegű jövedelemkiegészítés folyósítását is. A 22/1961. (XII. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ának (2) bekezdése alapján meghosszabbított jövedelemkiegészítéseket 1963. január 1. napjától kezdődően az átlagkereset 80 százalékának megfelelő összegre fel kell emelni.
(4) Az 1963. január 1. napját megelőzően termelőszövetkezetből átirányított elnökök és tagként működött szakemberek - ideértve a volt brigádvezetőket és vezetőségi tagokat is - jövedelemkiegészítését - az érdekelt kérésére - 1963. január 1. napjától kezdődően az 5. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani és folyósítani.
Termelőszövetkezetbe nem átirányítással került elnökök, mezőgazdászok és könyvelők jövedelemkiegészítése
7. § (1) Olyan elnökök, mezőgazdászok és könyvelők javadalmazásának kiegészítésére, akik nem átirányítással kerültek termelőszövetkezetbe és így jövedelemkiegészítést nem kapnak, a termelőszövetkezet pedig nem képes részükre megfelelő jövedelmet biztosítani, a szakmai képzettségtől és gyakorlattól függően, egy év tartamára havi 800-1500 forint összegű jövedelemkiegészítést lehet engedélyezni. Ugyanilyen összegű jövedelemkiegészítést lehet engedélyezni - egy év tartamára - olyan elnökök, mezőgazdászok ós könyvelők részére, akik vállalják, és erre a megyei végrehajtó bizottsággal megállapodást kötnek, hogy munkájuknak a saját termelőszövetkezetükben való további elvégzése mellett más termelőszövetkezetben is ellátják az elnöki teendőket, illetőleg mezőgazdászi vagy könyvelői munkakört, vagy annak ellátásához rendszeres segítséget nyújtanak.
(2) Azok a más termelőszövetkezetbe át nem irányított elnökök, mezőgazdászok és könyvelők, akik az 1962. évben a R. 10. §-ának (1) bekezdése alapján 800-1500 forint összegű jövedelemkiegészítésben részesültek, e jövedelemkiegészítést az engedélyezésről szóló határozatban meghatározott időtartamon át változatlan összegben megkapják,
A jövedelemkiegészítés engedélyezés és folyósítása
8. § (1) A jövedelemkiegészítés folyósítását és meghosszabbítását (5-7. §) a rendelkezésére bocsátott létszám- és költségkereten belül a megyei mezőgazdasági osztály javaslata alapján a megyei végrehajtó bizottság engedélyezi. Ugyanígy a megyei végrehajtó bizottság engedélyezi az elnökként, mezőgazdászként vagy könyvelőként működő nyugdíjas jövedelemkiegészítését (16. §) is. A megyei végrehajtó bizottság állapítja meg a jövedelemkiegészítés folyósításának és meghosszabbításának időtartamát, s tesz javaslatot a földművelésügyi miniszternek az átlagkereset 80 százalékánál nagyobb összegű jövedelemkiegészítés engedélyezésére. A jövedelemkiegészítés folyósítását -a melléklet előírásai szerint - az elnök, illetőleg a szakember, meghosszabbítását a közgyűlés határozata alapján a termelőszövetkezet kérheti.
(2) A jövedelemkiegészítést - az utolsó munkahelyen járó munkabér, illetőleg járandóság fizetésének megszüntetését követő naptól kezdőden -a megyei végrehajtó bizottság pénzügyi osztálya (a továbbiakban: megyei pénzügyi osztály) közvetlenül a jogosult részére havonta utólag folyósítja.
(3) A jövedelemkiegészítést a jogosult részére arra az időre is folyósítani kell, amely alatt a közgyűlés határozata alapján - a megyei végrehajtó bizottság hozzájárulásával - szakmai továbbképzésben vesz részt.
(4) Az elnök és a szakember működésének bármely okból történő megszűnése esetén a jövedelemkiegészítés folyósítását azonnal meg kell szüntetni. A működés megszűnését a termelőszövetkezet vezetősége a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) útján a megyei pénzügyi osztálynak köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a termelőszövetkezet az alaptalan kifizetések erejéig anyagi felelősséggel tartozik.
Az elnököket és a szakembereket megillető társadalombiztosítási kedvezmények
9. § (1) Az az elnök és szakember, aki az átirányítást közvetlenül megelőzően munkaviszonyban állt, a munkaviszonyban állókat megillető betegségi biztosítási szolgáltatásokra, családi pótlékra és nyugdíjra jogosult akkor is, ha termelőszövetkezeti taggá válik. A kedvezmény az elnököt és a szakembert mindaddig megilleti, ameddig az átirányítás során kijelölt termelőszövetkezetben elnökként vagy szakemberként működik, illetőleg további átirányítással kerül - elnöknek vagy szakembernek - más termelőszövetkezetbe, függetlenül attól, hogy részesül-e jövedelemkiegészítésben vagy sem.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá eső elnök és tagként működő szakember 10 százalékos betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékát a termelőszövetkezettől biztosított jövedelem után a termelőszövetkezet, a jövedelemkiegészítés után az állam viseli, Ezek az elnökök és tagként működő szakemberek kötelesek megfizetni a termelőszövetkezeti tagokat terhelő betegellátási és baleseti biztosítási díjat, valamint nyugdíjjárulékot, jövedelemkiegészitésük után pedig a dolgozókat terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulékot.
(3) Munkaszerződéssel alkalmazott szakemberek 10 százalékos betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékát a termelőszövetkezet részéről biztosított munkabér után a termelőszövetkezet, a jövedelemkiegészítés után az állam viseli. A dolgozókat terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulékot mind a munkabér, mind a jövedelemkiegészítés után a munkaszerződéssel alkalmazott szakember köteles megfizetni.
(4) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó elnök és szakember, illetőleg a (3) bekezdés hatálya alá tartozó szakember részére a keresőképtelenséggel járó megbetegedés tartamára munkaegységjóváírás, illetőleg munkabér és jövedelemkiegészítés nem jár, megilletik őt azonban az (1) bekezdésben említett betegségi biztosítás szolgáltatásai.
(5) Az elnök, illetőleg a szakember megbetegedésének és újbóli munkábaállásának napját a termelőszövetkezet vezetősége - kettős folyósítás elkerülése végett - haladéktalanul köteles bejelenteni a megyei pénzügyi osztálynak. A bejelentés elmulasztásából származó károkért a termelőszövetkezet anyagi felelősséggel tartozik.
(6) Azok az elnökök és tagként működő szakemberek, akik az átirányítást közvetlenül megelőzően nem álltak munkaviszonyban, vagy mint nem átirányított vezető beosztású tagok részesülnek jövedelemkiegészítésben (7. §), a termelőszövetkezeti tagok betegségi, baleseti és nyugdíjbiztosításának hatálya alá tartoznak. Ezek a tagok csak a termelőszövetkezeti tagokat terhelő betegellátási és balesetbiztosítási díjat és nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni; a termelőszövetkezettől kapott jövedelmük, valamint jövedelemkiegészítésük után társadalombiztosítási járulékot nem kell leróni. Keresőképtelenséggel járó megbetegedésük esetén a megbetegedést követő hónap utolsó napjáig teljes jövedelemkiegészítésüket, azt követően annak 70 százalékát kapják, a termelőszövetkezettől pedig az alapszabály szerint járó juttatásokra (munkaegységjóváírásra) jogosultak. A megbetegedés kezdetét és az újbóli munkábaállás napját a termelőszövetkezet vezetősége az (5) bekezdésben foglaltak szerint köteles a megyei pénzügyi osztálynak bejelenteni.
(7) A betegségi biztosítással összefüggő egyéb kérdéseket és a járuléklerovás módját a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ által kiadott külön rendelkezés szabályozza.
A más helységbe átköltözött elnököket és szakembereket megillető kedvezmények
10. § (1) A más helységbe átköltözött elnök és szakember átköltözködési költségeit a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint meg kell téríteni.
(2) A más helységbe átköltözött elnök és szakember részére - kérelmére - berendezkedés céljára segélyt kell folyósítani. A berendezkedési segély összege két eltartott esetén 3000, három vagy négy eltartott esetén 4000, öt vagy ennél több eltartott esetén 5000 forint, továbbirányítás esetén - a megyei végrehajtó bizottság döntésétől függően - legfeljebb ezeknek az összegeknek a fele. E rendelkezések alkalmazása szempontjából eltartottnak kell tekinteni a házastársat, a gyermeket (az örökbefogadott és a mostohagyermeket is), a szülőt, a nagyszülőt és a nevelőszülőt, amennyiben eltartásukról saját háztartása keretében eddig is igazoltan az elnök, illetőleg a szakember gondoskodott. A felsoroltak közül sem tekinthető eltartottnak az, akinek keresete vagy bármely forrásból származó jövedelme községben a havi 400, városban a havi 500 forintot meghaladja.
(3) Az átköltözködését igazoló elnök és szakember részére az új lakóhelyen biztosított lakás legszükségesebb mértékű rendbehozatalához a számlákkal igazolt költségek erejéig, de legfeljebb 5000 forint összegű segélyt kell kifizetni. A lakás rendbehozatalának szükségességét - a lakás kiutalásával egyidejűleg - a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) igazolja.
(4) Ha az elnök, illetőleg szakember az átirányítás folytán családjától különélni kényszerül, az általános szabályok szerint jogosult a különélési díjra, ezenkívül megilletik négyhetenként egyszer a családjához való haza- és visszautazás költségei is.
(5) A munkaszerződéssel alkalmazott szakembert kiküldetés esetén az általános szabályok szerint a kiküldetési, illetőleg külszolgálati költségek is megilletik. A mezőgazdász (fő-, vezető-, önálló mezőgazdász), a könyvelő (fő-, vezető-, önálló könyvelő), az állatorvos, a gépészmérnök és az építészmérnök a dolgozókra irányadó I. kategóriának megfelelő összegű kiküldetési költségek felszámítására jogosult. Az elnök és a tagként működő szakemberek kiküldetési költségtérítésének feltételeit és mértékét a közgyűlés állapítja meg. a kiküldetési, illetőleg külszolgálati költségeket a termelőszövetkezet köteles viselni.
(6) Az átköltözködési költségek, a berendezkedési, a lakás rendbehozásához szükséges segély, a különélési díj és a négyhetenkénti egyszeri haza-és visszautazási költségek megtérítéséről, illetőleg folyósításáról - a rendelkezésére bocsátott költségkeret terhére - a járási mezőgazdasági osztály igazolása, illetőleg javaslata alapján a megyei pénzügyi osztály gondoskodik.
11. § (1) A községi végrehajtó bizottság elnökének kötelessége, hogy az elnökök és a szakemberek részére a községi (városi) lakásgazdálkodási keretből lakást juttasson.
(2) Az átirányítás alapján más helységbe átköltözött elnök és szakember megüresedett lakását - kérelmére - az igénybevétel alól a jövedelemkiegészítés engedélyezett időtartamára mentesíteni kell. Ha a lakást a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátják, a termelőszövetkezettől való megválás esetén a volt elnök, illetőleg szakember jogos lakásigényét - ha a vállalt ideig a termelőszövetkezetben működött - eredeti lakóhelyén soron kívül kell kielégíteni. Erről a lakásfelajánlás alkalmával írásbeli határozatot kell kiadni. Egyéb esetekben a visszaköltözéssel kapcsolatos lakásigény kielégítése csak az általános rendelkezések szerint történhetik. A lakás mentesítésének kedvezménye a jövedelemkiegészítés meghosszabbítása esetén annak lejártáig, a lakásigény soron kívüli kielégítésének kedvezménye pedig a meghosszabbítás határidejének lejárta után illeti meg az elnököt, illetőleg a szakembert.
(3) A más helységbe átköltözött elnök és szakember részére az általános lakásépítési kölcsön-akció keretében a jelenlegi kedvezményes feltételek mellett kell kölcsönt biztosítani családi ház építéséhez. A kölcsön nyújtásának és visszafizetésének feltételeit külön rendelkezés szabályozza.
(4) A más helységbe átköltözött elnök és szakember korábbi lakóhelyén maradt gyermekeinek, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben tanulnak, kollégiumi elhelyezést kell biztosítani.
(5) Gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek - ha más módon lakás nem biztosítható - a járási tervnek megfelelően hosszúlejáratú hitel terhére készenléti lakásokat építhetnek az elnökök, illetőleg szakemberek részére.
A munkaviszony folyamatossága
12. § (1) A termelőszövetkezettől megváló elnök, illetőleg szakember munkaviszonyának folyamatossága nem szakad meg, ha a termelőszövetkezetből való távozás és az újonnan létesített munkaviszony keletkezése között 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
(2) A termelőszövetkezettől megváló elnököt és szakembert - kérésére - előző munkakörének megfelelő javadalmazással járó munkakörbe kell elhelyezni. Az elhelyezésről az eredeti munkahely, illetőleg az e felett főfelügyeletet gyakorló szerv vezetője köteles gondoskodni.
(3) Az eredeti lakóhelyére visszaköltöző volt elnök és szakember részére a visszaköltözéssel kapcsolatos költségeket a hatályos rendelkezések szerint meg kell téríteni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezmények az elnököket és a szakembereket a jövedelemkiegészítés engedélyezett időtartamának eltelte, a jövedelemkiegészítés meghosszabbítása esetén pedig a meghosszabbítás határidejének lejárta után illetik meg.
(5) Ha az elnök, illetőleg a szakember a termelőszövetkezetből a jövedelemkiegészítés engedélyezett időtartamának eltelte után, illetőleg a jövedelemkiegészítés meghosszabbítása esetén annak lejártát követően távozni kíván, ebbeli szándékát a termelőszövetkezet vezetőségének és a megyei végrehajtó bizottságnak legalább 3 hónappal megelőzően köteles bejelenteni.
Az elnökök és a szakemberek házastársát és más családtagjait megillető kedvezmények
13. § (1) Az elnökkel, illetőleg a szakemberrel közös háztartásban élő, a termelőszövetkezet székhelyére átköltözött és azt közvetlenül megelőzően is munkaviszonyban állt házastársának az új lakóhelyen vagy annak közelében - a korábbi munkahelyen elért átlagkeresettel járó munkakörben - való elhelyezkedését a tanácsi szakigazgatási szervek kötelesek elősegíteni.
(2) Az elnök és a szakember házastársa, valamint vele együtt átköltözött más családtagja munkaviszonyának folyamatossága nem szakad meg akkor sem, ha a házastárs, illetőleg más családtag az új lakóhelyen vagy annak közvetlen közelében munkaviszonyba lépni nem tud. E kedvezményre a házastárs és más családtag az elnök, illetőleg a szakember jövedelemkiegészítésének engedélyezett időtartamára, a jövedelemkiegészítés meghosszabbítása esetén annak lejártáig jogosult. Ezt az időt munkaviszonyban töltött időnek nem lehet tekinteni.
(3) Az elnök, illetőleg a szakember házastársa és más családtagja részére a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor írásbeli igazolást köteles adni arról, hogy a munkaviszony megszüntetése e rendelet alapján történt.
(4) Az elnöknek és a szakembernek vele közös háztartásban élő és a termelőszövetkezet székhelyére átköltözött, addig munkaviszonyban állt házastársát, valamint más családtagját a dolgozóknak járó betegségi biztosítási szolgáltatások - a táppénz, továbbá a terhességi és gyermekágyi segély kivételével - ugyanolyan feltételekkel és mértékben megilletik, mintha munkaviszonyuk nem szűnt volna meg. Erre a kedvezményre a házastárs és más családtag mindaddig jogosult, amíg az elnök illetőleg szakember az átirányítás során kijelölt termelőszövetkezetben működik, vagy további átirányítással kerül más termelőszövetkezetbe.
(5) Az eredetileg is munkaviszonyban állt házastársat az elnök, illetőleg szakember jövedelemkiegészítése engedélyezett időtartamának eltelte, a jövedelemkiegészítés meghosszabbítása esetén pedig annak lejárta után a 12. § (2) bekezdésében meghatározott kedvezmény is megilleti.
A volt községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelőkre, továbbá földművesszövetkezeti mezőgazdászokra és könyvelőkre vonatkozó eltérő rendelkezések
14. § (1) A megyei végrehajtó bizottság - személyi elbírálás alapján - engedélyezheti, hogy a termelőszövetkezetbe kirendelt volt községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelők és földművesszövetkezeti mezőgazdászok (a továbbiakban: volt községi mezőgazdasági felügyelők), továbbá földművesszövetkezeti könyvelők eddigi munkabérének 70 százalékát továbbra is az állam folyósítsa, ha gazdaságilag meg nem erősödött vagy közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben [1. § (2), 6. § (2) bek.] folytatják működésüket. A meghosszabbítás időtartamára a 6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A megyei végrehajtó bizottság a volt községi mezőgazdasági felügyelők és földművesszövetkezeti könyvelők részére a 7. §-ban meghatározott jövedelemkiegészítés folyósítását is engedélyezheti.
(2) A volt községi mezőgazdasági felügyelőkre és a volt földművesszövetkezeti könyvelőkre egyebekben e rendelet 3. §-a, 4. §-ának (1) - (3) és (5) bekezdése, 9. §-a, 10. §-ának (5) bekezdése, 12. §-ának (1) bekezdése terjed ki, 9. §-ának (3) bekezdése azzal az eltéréssel, hogy a 10 százalékos betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot a munkabérnek az állam terhére folyósított része után az állam viseli.
Társadalmi tanulmányi ösztöndíj
15. § (1) A 3004 5 1962. (IX. 10.) Korm. számú határozat III. fejezetének 4. pontjában említett társadalmi tanulmányi ösztöndíj létesítésére, adományozásának feltételeire és az azzal összefüggő egyéb kérdésekre a társadalmi tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó általános jogszabályi rendelkezések az irányadók; az ösztöndíjban részesülő személy a termelőszövetkezetben legalább 5 évi működésre tartozik kötelezettséget vállalni.
(2) A társadalmi tanulmányi ösztöndíj céljára állami támogatásban részesíthető termelőszövetkezeteket a megyei mezőgazdasági osztálynak az 1. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével tett javaslatára a megyei végrehajtó bizottság jelöli ki. Az ilyen címen nyújtható állami támogatás mértékét a megyei végrehajtó bizottság a földművelésügyi miniszter által évenként meghatározott pénzügyi fedezet keretén belül állapítja meg.
(3) A társadalmi tanulmányi ösztöndíjjal, illetőleg az erre a célra engedélyezett állami támogatással összefüggő pénzügyi kérdések lebonyolítását külön rendelkezés szabályozza.
Az elnökként, mezőgazdászként és könyvelőként működő nyugdíjasokat megillető járandóságok és kedvezmények
16. § (1) A termelőszövetkezetben elnökként, mezőgazdászként vagy könyvelőként működő nyugdíjast (a továbbiakban: nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő) a 41/1960. (IX. 1.) Korm. rendelet 1. §-a alapján megillető jövedelemkiegészítés engedélyezése [8. § (1) bek.] iránti kérelemhez a mellékletben meghatározott okmányokat kell csatolni.
(2) Ha a termelőszövetkezetben való működést közvetlenül megelőzően a nyugdíj folyósítása munkaviszony vagy keresőfoglalkozás folytatása miatt szünetelt, az (1) bekezdésben említett jövedelemkiegészítést - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor lehet engedélyezni, ha a termelőszövetkezetben való működés megkezdéséig a korábbi munkaviszony, illetőleg keresőfoglalkozás megszűnt.
(3) A 41/1960. (IX. 1.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében említett "nyugellátás" alatt a szüneteltetett teljes ellátást (törzsnyugdíj, nyugdíjkiegészítés, nyugdíjpótlék, házastársi pótlék, családi pótlék stb. együttes összegét) kell érteni. Ha a jövedelemkiegészítés összegében e rendelkezés folytán családi pótlék is van, egyéb címen családi pótlékot megállapítani és folyósítani nem lehet.
(4) Az engedélyezett jövedelemkiegészítés a nyugdíjas elnököt, mezőgazdászt, illetőleg könyvelőt a termelőszövetkezettől járó díjazáson, illetőleg munkabéren felül illeti meg.
(5) A jövedelemkiegészítés engedélyezéséről a nyugdíjat folyósító szervet 8 napon belül értesíteni kell. A jövedelemkiegészítést - legkorábban a nyugdíj szüneteltetésének első hónapjától kezdve - a jogosult részére havonta, a nyugdíjak folyósítására irányadó rendelkezések szerinti időpontban kell kifizetni.
17. § (1) A nyugdíjas elnök, valamint a tagként működő nyugdíjas mezőgazdász, illetőleg könyvelő a betegségi biztosításnak mindazokra a szolgáltatásaira jogosult, amelyek őt nyugdíjasként megillették, azzal az eltéréssel, hogy kórházi ápolás a termelőszövetkezeti tagokkal azonos feltételekkel és mértékben jár részére. E rendelkezések megfelelően irányadók a nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő családtagjaira is.
(2) Az előző bekezdésben említett biztosítás költségeinek fedezésére a megyei pénzügyi osztály a nyugdíjas elnökök, valamint a tagként működő nyugdíjas mezőgazdászok és könyvelők jövedelemkiegészítése után - az SZTK évenkénti egyszeri elszámolása alapján - 5 százalékot köteles az SZTK-nak átutalni.
(3) A termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló nyugdíjas mezőgazdászt, illetőleg könyvelőt a munkaviszonyban álló dolgozóknak járó betegségi biztosítási szolgáltatások illetik meg.
18. § (1) A nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő jövedelemkiegészítése után betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg a dolgozót terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulékot a jövedelemkiegészítésből levonni nem kell. A nyugdíjas elnök, továbbá a tagként működő nyugdíjas mezőgazdász, illetőleg könyvelő a termelőszövetkezeti tagokat terhelő betegellátási és balesetbiztosítási díjat fizeti. Munkaszerződéssel történt alkalmazás esetén a betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot - ideértve a dolgozót terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulékot is - a munkabér után a dolgozókra vonatkozó általános szabályok szerint kell leróni.
(2) A jövedelemkiegészítést a nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő részére betegségének ideje alatt is teljes egészében folyósítani kell.
19. § A 16-18. §-ban foglaltakon felül az e rendeletben szabályozott egyéb kedvezmények a nyugdíjasokra nem vonatkoznak.
Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
20. § Az elnököt és a szakembert a jövedelemkiegészítés folyósításának tartama alatt csak abban az esetben lehet más, gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetbe tovább irányítani, ha a termelőszövetkezet más termelőszövetkezettel egyesül és az így létrejött termelőszövetkezet kellő számú szakemberrel rendelkezik. Kivételesen - saját kérelmére vagy beleegyezésével -tovább lehet irányítani azt a gazdaságilag már megerősödött termelőszövetkezetben működő szakembert is, akinek munkájára más, gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetben szükség van. A tovább irányítással a jövedelemkiegészítés időtartama nem kezdődik újból, illetőleg nem hosszabbodik meg.
21. § (1) Az elnökök és a szakemberek munkáját a járási mezőgazdasági osztály évenként - az év végi zárszámadás elkészítése után - köteles felülvizsgálni. Ha az elnök, illetőleg szakember a felülvizsgálat megállapításai szerint munkáját nem megfelelően látja el, a járási mezőgazdasági osztály javaslatot tehet
- a járási végrehajtó bizottság útján a megyei végrehajtó bizottságnak a jövedelemkiegészítés (meghosszabbított jövedelemkiegészítés) megvonására, vagy
- a termelőszövetkezet közgyűlésének az elnök, illetőleg szakember más munkakörbe való beosztására.
(2) Az elnököt, illetőleg a szakembert csak a termelőszövetkezet közgyűlése mozdíthatja el; az elmozdításhoz a megyei végrehajtó bizottság előzetes hozzájárulása szükséges [3. § (5) bek.].
(3) Ha a közgyűlés az elnököt, illetőleg a szakembert munkaköréből elmozdítja, a jövedelemkiegészítés folyósítását a 8. § (4) bekezdése szerint haladéktalanul meg kell szüntetni.
22. § (1) Ha az elnök vagy szakember önhibáján kívül (pl. betegség miatt) a megyei végrehajtó bizottság hozzájárulásával válik meg a termelőszövetkezettől, a 11. § (2) bekezdésében, a 12. § (1) - (3) bekezdésében, valamint a 13. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott kedvezmények őt, illetőleg házastársát vagy más családtagját a felsorolt rendelkezésekben megjelölt időpontok előtt is megilletik.
(2) A jövedelemkiegészítés folyósításának megszüntetése [8. § (4) bek., 21. § (1) bek.] az e rendeletben biztosított egyéb kedvezményeket nem érinti. Ha azonban az elnököt, illetőleg szakembert fegyelmi eljárás során a termelőszövetkezetből kizárták, illetőleg elbocsátották, - a lakásigény soron kívüli kielégítésére a 11. § (2) bekezdése szerint fennálló igény kivételével - az egyéb kedvezményeket is elveszti.
(3) Ha az elnök vagy szakember a termelőszövetkezettel fennálló munkaviszonyát, illetőleg - mint tag - a termelőszövetkezetben való működését önkényesen, a megyei végrehajtó bizottság hozzájárulása nélkül megszünteti, a jövedelemkiegészítés mellett az egyéb kedvezményekre való jogosultságát is elveszti.
(4) A társadalombiztosítási rendelkezések szerint megszerzett szolgálati időt a volt elnök, illetőleg szakember a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben is megtartja, a betegségi biztosítás szolgáltatásaira pedig az általános rendelkezések szerint jogosult.
(5) Az elnök, illetőleg a szakember kedvezményeinek megvonása a házastársat és más családtagot megillető kedvezményekre nem terjed ki.
23. § (1) Az elnök, illetőleg a tagként működő szakember munkakönyvét a jövedelemkiegészítés folyósításának időtartama alatt a járási mezőgazdasági osztályon, azután pedig a termelőszövetkezetben kell őrizni.
(2) Munkaszerződéssel alkalmazott szakember munkakönyvének kezelésére az 1/1954. (MTH. K. 10.) MTH utasítás rendelkezései az irányadók. A közösen alkalmazott szakember munkakönyvének őrzéséről az érdekelt termelőszövetkezetek megegyezés szerint gondoskodnak.
24. § Az elnököket és a szakembereket a megyei mezőgazdasági osztály nyilvántartani köteles.
25. § (1) A termelőszövetkezetből más termelőszövetkezetbe átirányított elnök, mezőgazdász és könyvelő, továbbá volt brigádvezető és vezetőségi tag, úgyszintén ezek házastársai és más családtagjai - az e rendeletben meghatározott feltételekkel - az átirányított elnököket és szakembereket, illetőleg ezek házastársát és más családtagját megillető valamennyi kedvezményre jogosultak.
(2) A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről szóló kormányhatározatok alapján 1963. évi január hó 1. napját megelőzően termelőszövetkezeti csoportokba vagy egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekbe átirányított elnökök és szakemberek, úgyszintén ezek házastársai és más családtagjai ugyanazokra a kedvezményekre jogosultak, mint a termelőszövetkezetekbe átirányított elnökök és szakemberek, illetőleg azok házastársa és más családtagjai.
26. § Ez a rendelet 1963. január 1. napján lép hatályba; a 22/1961. (XII. 28.) FM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.
Losonczi Pál s. k.,
földművelésügyi miniszter
Melléklet a 19/1962. (XI. 14.) FM rendelethez
A jövedelemkiegészítés folyósításának kérelmezése
1. A jövedelemkiegészítés folyósításának engedélyezése iránti kérelmet a járási mezőgazdasági osztály útján a megyei mezőgazdasági osztályhoz kell terjeszteni. A beadványhoz csatolni kell
a) elnök esetében az elnökválasztó közgyűlés jegyzőkönyvének kivonatát, vagy a termelőszövetkezet vezetőségének az elnökké választás szabályszerű megtörténtét igazoló nyilatkozatát,
b) szakember esetében a termelőszövetkezet vezetőségének igazolását a működés megkezdésének időpontjáról és
c) mindkét esetben a legutóbbi munkahely igazolását az utolsó hat havi átlagkeresetről.
A jövedelemkiegészítés engedélyezéséről - az összeg megjelölésével - a megyei mezőgazdasági osztály értesíti az érdekelt személyt és a termelőszövetkezetet, valamint - a jövedelemkiegészítés rendszeres folyósítása végett - a megyei pénzügyi osztályt.
2. A termelőszövetkezetben elnökként, mezőgazdászként, illetőleg könyvelőként működő nyugdíjast a 41/1960. (IX. 1.) Korm. rendelet 1. §-a alapján megillető jövedelemkiegészítés engedélyezése iránti kérelemhez a fenti 1. pont a) és b) pontjában meghatározott okmányokon felül csatolni kell
- a kérelem benyújtásának hónapjára szóló nyugdíjfolyósítási csekkszelvényt,
- arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatot, hogy a kérelmező a termelőszövetkezetben elnöki, mezőgazdászi vagy könyvelői munkakör ellátására legalább az 1963. december 31. napjáig terjedő időtartamra kötelezi magát,
- a szakképzettséget igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát.
Ha a termelőszövetkezetben való működést közvetlenül megelőzően a nyugdíj folyósítása munkaviszony vagy keresőfoglalkozás folytatása miatt szünetelt, az engedélyezés iránti kérelemhez a nyugdíjat folyósító szervnek a nyugdíj összegéről szóló igazolását kell csatolni.