22/1961. (XII. 28.) FM rendelet
a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerősítéséről
A 3.004/4/1931. (X. 24.) Korm. számú határozat IV. fejezetében foglaltak végrehajtására - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az építésügyi miniszterrel, a művelődésügyi miniszterrel, valamint a Termelőszövetkezeti Tanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben - a következőket rendelem.
Elnökök és szakemberek átirányítása
1. § (1) Az 1962. évben mezőgazdászokat, könyvelőket, továbbá állatorvosokat, gépészmérnököket, építészmérnököket, technikusokat, kivételesen elnököket lehet gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetekbe átirányítani.
(2) Gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetnek azt a termelőszövetkezetet kell tekinteni, amelynél a kedvezőtlen természeti és üzemi viszonyok (talaj- és domborzati adottságok, épülethiány stb.) miatt a közös munkában résztvevő tagok jövedelme az 1962. évi terv és az 1961. évi zárszámadás szerint a járási átlag alatt marad, illetőleg maradt, feltéve, hogy a szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény az 1000-1200 Ft-ot nem haladja meg.
(3) Azokat a termelőszövetkezeteket, amelyekbe az 1962. év folyamán átirányítás történhet, a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) javaslata alapján - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) előterjesztésére - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) jelöli ki.
2. § (1) E rendelet alkalmazása során
- "elnök és szakember" alatt az 1962. évi január hó 1. napja után termelőszövetkezetbe, átirányított elnököt, illetőleg mezőgazdászt, könyvelőt, állatorvost, gépészmérnököt, építészmérnököt és technikust, valamint az 1962. évi január hó 1. napja előtt a 9. § (1) bekezdésében hivatkozott jogszabályok alapján termelőszövetkezetbe átirányított elnököt, illetőleg mezőgazdászt és könyvelőt,
- "1962. évi január hó 1. napja után átirányított elnök és szakember" alatt az 1962. évi január hó 1. napja után termelőszövetkezetbe átirányított elnököt, illetőleg mezőgazdászt, könyvelőt, állatorvost, gépészmérnököt, építészmérnököt és technikust,
- "1962. év előtt átirányított elnök és szakember" alatt az 1962. évi január hó 1. napja előtt a 9. § (1) bekezdésében hivatkozott jogszabályok alapján termelőszövetkezetbe átirányított elnököt, illetőleg mezőgazdászt és könyvelőt kell érteni.
(2) E rendelet 4. §-a (3) bekezdésének, továbbá 6. §-ának hatálya termelőszövetkezetben működő minden szakemberre, 7. §-a (2) és (3) bekezdésének, valamint 25. §-a (2) bekezdésének hatálya pedig termelőszövetkezetben munkaszerződéssel alkalmazott minden szakemberre kiterjed akkor is, ha nem átirányítással került termelőszövetkezetbe.
Az elnök és szakember kiválasztása
3. § (1) Az elnöki feladatok ellátására politikai képzettségüknél, rátermettségüknél és gyakorlati ismereteiknél fogva a termelőszövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas dolgozókat kell felkérni és megválasztani.
(2) Az elnök megválasztásához a megyei végrehajtó bizottságnak - a járási végrehajtó bizottság javaslata alapján megadott - előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) Az elnökké megválasztott dolgozó a termelőszövetkezet tagjává válik.
4. § (1) A szakembert lehetőleg a megye területén működő dolgozók köréből kell kiválasztani.
(2) Az 500 kat. holdnál nagyobb földterülettel rendelkező, valamint a megyei mezőgazdasági osztály által kijelölt, erősen belterjes kultúrákkal foglalkozó kisebb mezőgazdasági termelőszövetkezetekben szakképzett mezőgazdászt, továbbá valamennyi termelőszövetkezetben szakképzett könyvelőt kell állandó jelleggel foglalkoztatni. Mezőgazdászt szomszédos vagy egymáshoz közelfekvő, egyenként 500 kat. holdnál kisebb földterülettel rendelkező termelőszövetkezetek, könyvelőt, állatorvost, gépészmérnököt, építészmérnököt és technikust pedig szomszédos vagy egymáshoz közelfekvő termelőszövetkezetek - területük nagyságára való tekintet nélkül - közösen is foglalkoztathatnak. Az 1000 kat. holdon felüli, továbbá az erősen belterjes kultúrákkal foglalkozó termelőszövetkezetek a vezető mezőgazdászon kívül más szakképzett mezőgazdászt is foglalkoztathatnak.
(3) A szakembert a közgyűlés lehetőleg a tagok sorából jelölje ki. Ha a tagok között a munkakör ellátására alkalmas személy nincs, a munkakört felkérés, kivételesen pályázat útján kell betölteni. A szakembert a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. Ha ez nem lehetséges, a szakembert hosszabb időre szóló munkaszerződéssel kell alkalmazni. Az alkalmazott szakember a közgyűlésen és a vezetőségi üléseken tanácskozási és javaslattételi joggal jogosult résztvenni.
5. § (1) Elnök és szakember munkakörében csak a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő személy működhet.
(2) Az elnököket és szakembereket eddigi munkahelyükről a termelőszövetkezetbe áthelyezéssel át kell engedni és munkakönyvükbe "áthelyezve (átirányítás termelőszövetkezetbe)" szöveget kell bejegyezni.
(3) Elnököt és szakembert csak a megyei végrehajtó bizottság hozzájárulásával lehet - akár fegyelmi eljárás során is - elmozdítani.
A szakemberek jogállása
6. § (1) A termelés szakmai kérdéseiben az intézkedés joga - az elnökkel egyetértésben - a mezőgazdászt illeti; tevékenységéért elsősorban az elnöknek felelős.
(2) A könyvelő feladatait az elnök közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A könyvelőt a pénz- és hitelgazdálkodás tekintetében önálló rendelkezési jog nem illeti meg, az elnök vagy az erre jogosított vezetőségi tag azonban kifizetési, átutalási vagy egyéb pénzügyi intézkedést csak a könyvelő ellenjegyzésével tehet. A könyvelő a termelőszövetkezet számvitelével. pénz- és hitelgazdálkodásával kapcsolatban észlelt minden rendellenességről köteles az ellenőrző bizottságnak és - súlyosabb esetekben - a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) is egyidejűleg haladéktalanul jelentést tenni.
(3) Műszaki kérdésekben az elnök a gépész-, illetőleg építészmérnök útján, a mezőgazdász és a könyvelő pedig a gépész-, illetőleg építészmérnökkel egyetértésben intézkedik.
(4) Az állatorvos jogállására vonatkozó rendelkezéseket a 14/1961. (VI. 24.) FM számú rendelet tartalmazza.
Az elnököt és szakembert megillető járandóság
7. § (1) Az elnök, továbbá a tagként működő szakember munkaegységrészesedését és egyéb járandóságát, valamint a munkaszerződéssel alkalmazott szakember munkabérét a közgyűlés a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően állapítja meg.
(2) A munkaszerződéssel alkalmazott szakember munkabérének meghatározásakor általában az állami gazdaságokban hasonló munkakört betöltő dolgozók részére megállapított munkabért kell alapul venni. A közgyűlés részükre - a gazdálkodás eredményességéhez képest - a munkabéren felül prémiumot is megállapíthat.
(3) A közösen alkalmazott szakember munkabérét és egyéb járandóságát, valamint ezeknek a rendszeresen végzett munka arányában való megosztását az érdekelt termelőszövetkezetek együttesen állapítják meg.
(4) Az elnököt és szakembert a részére megállapított munkaegységrészesedésen és egyéb járandóságon, illetőleg munkabéren felül, állami támogatásból - a 8. és 9. §-ban foglaltak szerint - jövedelemkiegészítés illeti meg.
(5) Azokat az elnököket és szakembereket, akik gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek megerősítésében jó eredményt érnek el, a földművelésügyi miniszter jutalomban is részesítheti. A jutalmazás feltételeit és módját külön rendelkezés tartalmazza.
Az 1962. évi január hó 1. napja után átirányított elnökök és szakemberek jövedelemkiegészítése
8. § Az 1962. évi január hó 1. napja után átirányított elnökök és szakemberek jövedelemkiegészítésként három éven át a legutóbbi munkaviszonyukban az utolsó hat hónap alatt elért átlagkeresetük 80 százalékát kapják.
Az 1962. év előtt átirányított elnökök és szakemberek jövedelemkiegészítésének meghosszabbítása
9. § (1) Az 1962. év előtt átirányított azoknak az elnököknek és szakembereknek a jövedelemkiegészítését, akik a 3.004/1/1959. (II. 1.) Korm. számú, az 1.010/1959. (IV. 3.) Korm. számú, a 3.004/2/1959. (XI. 15.) Korm. számú, valamint a 3.004/3/1960. (XI. 17.) Korm. számú határozat és az ezek végrehajtására kiadott jogszabályok alapján kerültek termelőszövetkezetbe és a hivatkozott jogszabályok alapján, illetőleg a 32/1960. (XII. 22.) FM számú rendelet 23. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított jövedelemkiegészítésük határideje lejárt, ha elnökként vagy szakemberként továbbra is gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetben működnek, a (2) bekezdésben foglaltak szerint meg lehet hosszabbítani.
(2) Az (1) bekezdésben említett elnök, illetőleg szakember részére meghosszabbított jövedelemkiegészítésként, ha továbbra is ugyanabban a termelőszövetkezetben marad, az eredeti átirányítást közvetlenül megelőző munkaviszony utolsó hat hónapjában elért havi átlagkeresetének 60 százalékát, ha pedig más, gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetbe irányítják át, az átlagkereset 80 százalékát lehet további két év tartamára folyósítani.
Termelőszövetkezetbe nem átirányítással került elnök, mezőgazdász és könyvelő jövedelemkiegészítése
10. § (1) Olyan elnökök, mezőgazdászok és könyvelők javadalmazásának kiegészítésére, akik nem átirányítással kerültek termelőszövetkezetbe, tehát jövedelemkiegészítést nem kapnak, a termelőszövetkezet pedig nem képes részükre megfelelő jövedelmet biztosítani, a szakmai képzettségtől és gyakorlattól függően, két év tartamára havi 800-1500 forintig terjedő jövedelemkiegészítést lehet folyósítani. Ugyanilyen összegű jövedelemkiegészítést lehet adni két év tartamára olyan vezető beosztású tagok (volt brigádvezetők, vezetőségi tagok stb.) részére is, akik a megyei mezőgazdasági osztály jóváhagyásával más termelőszövetkezetbe vezető beosztásba (elnöknek, mezőgazdásznak, könyvelőnek) kerülnek át.
(2) Az (1) bekezdésben említett személyek közül azokat, akik a megyei mezőgazdasági osztály jóváhagyásával elnöki, mezőgazdászi vagy könyvelői munkakör ellátására jövedelemkiegészítés mellett más termelőszövetkezetbe kerülnek át, átirányított szakembereknek kell tekinteni és őket az e rendeletben megállapított feltételekkel -az átirányított szakembereknek járó egyéb kedvezmények is megilletik.
A jövedelemkiegészítés folyósításának általános szabályai
11. § (1) A jövedelemkiegészítés [8. és 9. §, 10 § (1) bekezdés] folyósítását - az elnök, illetőleg szakember kérelme alapján - a rendelkezésre bocsátott létszám- és költségkereteken belül a megyei mezőgazdasági osztály javaslatára a megyei végrehajtó bizottság engedélyezi. Ugyanígy a megyei végrehajtó bizottság engedélyezi az elnökként, mezőgazdászként vagy könyvelőként működő nyugdíjas jövedelemkiegészítését (19. §) is. A jövedelemkiegészítés folyósításának kérelmezésére vonatkozó rendelkezéseket a melléklet tartalmazza.
(2) A jövedelemkiegészítést - az utolsó munkahelyen járó munkabér fizetésének megszüntetését követő naptól kezdődően - a megyei végrehajtó bizottság pénzügyi osztálya (a továbbiakban: megyei pénzügyi osztály) közvetlenül a jogosult részére havonta utólag folyósítja.
(3) A jövedelemkiegészítést a jogosult részére arra az időre is folyósítani kell, amely alatt a közgyűlés határozata alapján - a megyei végrehajtó bizottság hozzájárulásával - szakmai továbbképzésben vesz részt.
(4) Az elnök és szakember működésének bármely okból történő megszűnése esetén a jövedelemkiegészítés folyósítását azonnal meg kell szüntetni. A működés megszűnését a termelőszövetkezet vezetősége a járási mezőgazdasági osztály útján a megyei pénzügyi osztálynak köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az alaptalan kifizetések mértékéig a termelőszövetkezet vezetősége anyagi felelősséggel tartozik.
Az elnököt és szakembert megillető társadalombiztosítási kedvezmények
12. § (1) Az átirányítást közvetlenül megelőzően munkaviszonyban állt szakemberek betegségi biztosítás, családi pótlék és nyugdíj szempontjából a dolgozók betegségi biztosításáról, a családi pótlékról, illetőleg a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok hatálya alá tartoznak akkor is, ha a termelőszövetkezetbe tagként belépnek. Ez a kedvezmény kiterjed az átirányítást közvetlenül megelőzően munkaviszonyban állt elnökre is. A kedvezmény az elnököt és szakembert - attól függetlenül, hogy részesül-e jövedelemkiegészítésben - mindaddig megilleti, amíg átirányítás (továbbirányítás) folytán termelőszövetkezetben elnökként vagy szakemberként működik.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá eső elnök, továbbá tagként működő szakember 10 százalékos betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékát a termelőszövetkezettől biztosított jövedelem után a termelőszövetkezet, a jövedelemkiegészítés után az állam viseli. E személyek kötelesek megfizetni jövedelemkiegészítésük után a dolgozókat terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulékot, továbbá a termelőszövetkezeti tagokat terhelő betegellátási és balesetbiztosítási díjat, valamint nyugdíjjárulékot.
(3) Munkaszerződéssel történő alkalmazás esetében a 10 százalékos betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezet részéről biztosított munkabér után a termelőszövetkezet, a jövedelemkiegészítés után az állam viseli. A dolgozókat terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulékot mind a munkabér, mind a jövedelemkiegészítés után a munkaszerződéssel alkalmazott szakember viseli.
(4) Az elnök, illetőleg szakember megbetegedésének és újbóli munkábaállásának napját a termelőszövetkezet vezetősége haladéktalanul köteles bejelenteni a megyei pénzügyi osztálynak; a bejelentés megtételének elmulasztásából származó károkért a termelőszövetkezet vezetősége anyagi felelősséggel tartozik.
(5) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó elnökök és szakemberek, illetőleg a (3) bekezdés hatálya alá tartozó szakemberek részére a keresőképtelenséggel járó megbetegedés tartamára munkaegységjóváírás, munkabér és jövedelemkiegészítés nem jár, megilletik azonban őket az (1) bekezdésben említett jogszabályok szerint a társadalombiztosítási szolgáltatások.
(6) Ha az elnök, illetőleg a termelőszövetkezetben tagként működő szakember az átirányítást megelőzően nem állt munkaviszonyban, vagy mint nem átirányított vezető beosztású tag részesül jövedelemkiegészítésben [10. § (1) bekezdés], akkor a termelőszövetkezeti tagok betegségi, baleseti és nyugdíjbiztosításának hatálya alá tartozik és jövedelemkiegészítése után a társadalombiztosítási járulékot (10+3%) nem kell leróni. Ezek a tagok keresőképtelenséggel járó megbetegedésük tartama alatt a megbetegedést követő hónap utolsó napjáig teljes jövedelemkiegészítésüket, azt követően annak 70 százalékát kapják, a termelőszövetkezettől pedig az alapszabály szerint járó juttatásokra (munkaegységjóváírásra) jogosultak. A megbetegedés kezdetét és az újbóli munkábaállás napját a termelőszövetkezet vezetősége a (4) bekezdésben foglaltak szerint köteles a megyei pénzügyi osztálynak bejelenteni.
(7) A betegségi biztosítással összefüggő egyéb intézkedéseket és a járuléklerovás módját a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ által kiadott külön rendelkezés szabályozza.
A más községbe átköltözött elnököt és szakembert megillető kedvezmények
13. § (1) A más községbe (városba) átköltözött elnök és szakember részére az átköltözködési költségeket a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint meg kell téríteni.
(2) A munkaszerződéssel alkalmazott szakembert kiküldetés esetén az általános szabályok szerint a kiküldetési, illetőleg a külszolgálati költségek is megilletik. A mezőgazdász (fő-, vezető, illetőleg önálló mezőgazdász), a könyvelő (fő-, vezető, illetőleg önálló könyvelő), az állatorvos, a gépészmérnök és az építészmérnök a dolgozókra irányadó I. kategóriának megfelelő összegű kiküldetési költségek felszámítására jogosult.
(3) A termelőszövetkezet székhelyére áthelyezett az az elnök vagy szakember, aki az áthelyezés folytán családjától külön élni kényszerül, jogosult a különélési díjra és ezenkívül megilletik négyhetenként egyszer a családjához való haza-és visszautazás költségei is.
(4) A más községbe (városba) átköltözött elnök és szakember részére - kérelme alapján - berendezkedési segélyt kell folyósítani. A berendezkedési segély összege két eltartott esetén 3000,- Ft, három vagy négy eltartott esetén 4000,- Ft, öt vagy ennél több eltartott esetén 5000,- Ft.
(5) A (4) bekezdés alkalmazása szempontjából eltartottnak kell tekinteni a házastársat, a vér szerinti, örökbe fogadott és mostoha gyermeket, a szülőt, nagyszülőt és nevelőszülőt, amennyiben eltartásukról saját háztartása keretében eddig is igazoltan az elnök, illetőleg a szakember gondoskodott. A felsorolt személyek közül nem tekinthető eltartottnak az, akinek keresete vagy bármely forrásból származó jövedelme községben a havi 400,- Ft-ot, városban pedig a havi 500,-Ft-ot meghaladja.
(6) Az átköltözködését igazoló elnök és szakember részére az új lakóhelyén biztosított lakás legszükségesebb mértékű rendbehozatalához a számlákkal igazolt költségek erejéig, de legfeljebb 5000,- Ft összegű segélyt kell kifizetni. A lakás rendbehozatalának szükségességét - a lakás kiutalásával egyidejűleg - a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) igazolja.
(7) Az átköltözködési költségek, a különélési díj, a négyhetenkénti egyszeri haza- és visszautazás költségei, a berendezkedési, valamint a lakás rendbehozásához szükséges segély folyósításáról - a rendelkezésre bocsátott költségkeret terhére - a járási mezőgazdasági osztály igazolása, illetőleg javaslata alapján a megyei pénzügyi osztály gondoskodik. A kiküldetési, illetőleg külszolgálati költségeket a termelőszövetkezet köteles viselni.
14. § (1) A községi végrehajtó bizottság elnökének kötelessége, hogy a községi (városi) lakásgazdálkodási keretből juttasson lakást az átirányított elnökök és szakemberek részére.
(2) Az 1962. évi január hó 1. napja után átirányított és annak alapján más községbe (városba) átköltözött elnök és szakember megüresedett lakását - kérelmére - az igénybevétel alól három év tartamára mentesíteni kell; ha pedig a lakást a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátják, az elnökként vagy szakemberként eltöltött három év után a termelőszövetkezettől való megválás esetében az eredeti lakóhelyen a jogos lakásigényt soronkívül kell kielégíteni. Erről a lakásfelajánlás alkalmával írásbeli határozatot kell kiadni. Egyéb esetekben a visszaköltözéssel kapcsolatos lakásigény kielégítése csak az általános rendelkezések szerint történhetik. A lakás mentesítésének kedvezménye az 1962. év előtt átirányított elnökök és szakemberek közül az elnököt három, a mezőgazdászt és a könyvelőt két évi időtartamra, a lakásigény soronkívüli kielégítésének kedvezménye pedig az elnököt három, a mezőgazdászt és a könyvelőt két évi termelőszövetkezeti működés után illeti meg.
(3) A más községbe (városba) átköltözött elnök és szakember részére az általános lakásépítkezési kölcsönakció keretében családiház építéséhez, továbbá a termelőszövetkezet székhelyén vagy a szomszédos községben (városban) házhely vásárlásához kölcsön nyújtásának és visszafizetésének feltételeit külön rendelkezés szabályozza.
(4) A más községbe (városba) átköltözött elnök és szakember eredeti lakóhelyén maradt közép-és felsőfokú oktatási intézményben tanuló gyermekének kollégiumi elhelyezést kell biztosítani.
A munkaviszony folyamatossága
15. § (1) A termelőszövetkezettől megváló elnök, illetőleg szakember munkaviszonyának folyamatossága nem szakad meg, ha a termelőszövetkezetből történő távozás és az újonnan létesített munkaviszony keletkezése között 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
(2) A termelőszövetkezettől megváló elnököt, illetőleg szakembert - kérésére - előző munkakörének megfelelő javadalmazással járó munkakörbe kell elhelyezni. Az elhelyezésről az eredeti munkahely, illetőleg az efelett főfelügyeletet gyakorló szerv vezetője köteles gondoskodni.
(3) Az eredeti lakóhelyére visszaköltöző volt elnök, illetőleg szakember részére a visszaköltözéssel kapcsolatos költségeket a hatályos rendelkezések szerint meg kell téríteni.
(4) Az elnök, illetőleg szakember a termelőszövetkezettől való megválási szándékát a termelőszövetkezet vezetőségének és a megyei végrehajtó bizottságnak legalább három hónappal megelőzően bejelenteni köteles.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezmények az 1962. évi január hó 1. napja után átirányított elnököket és szakembereket, valamint az 1962. év előtt átirányított elnököket a termelőszövetkezetben elnökként, illetőleg szakemberként eltöltött három évi működés után illetik meg, a (4) bekezdés szerinti bejelentést pedig legkorábban a három év elteltét megelőző 3 hónappal lehet megtenni. Az 1962. év előtt átirányított szakembereket az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezmények a termelőszövetkezetben szakemberként eltöltött két évi működés után illetik meg, a (4) bekezdés szerinti bejelentés megtételének pedig legkorábban a két év elteltét megelőző 3 hónappal van helye.
(6) Ha az átirányított elnök vagy szakember önhibáján kívül (pl, betegség miatt) a megyei végrehajtó bizottság hozzájárulásával válik meg a termelőszövetkezettől, az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre az (5) bekezdésben megjelölt időtartamok eltelte előtt is jogosult.
Az elnök és szakember házastársát és más családtagjait megillető kedvezmények
16. § (1) Az elnökkel, illetőleg szakemberrel közös háztartásban élő, a termelőszövetkezet székhelyére átköltözött, s ezt közvetlenül megelőzően is munkaviszonyban állt házastársának az új lakóhelyen vagy annak közelében - a korábbi munkahelyen elért átlagkeresettel járó munkakörben - való elhelyezkedését a tanácsi szakigazgatási szervek elősegíteni kötelesek.
(2) Az elnök és szakember házastársa munkaviszonyának folyamatossága abban az esetben sem szakad meg, ha az új lakóhelyen vagy annak közvetlen közelében munkaviszonyba lépni nem tud. Ez a kedvezmény a házastárson kívül az elnök vagy szakember háztartásában élő, vele együtt átköltözött más, munkaviszonyban álló családtagjait [13. § (5) bek.] is megilleti. E kedvezményre az 1962. évi január hó 1. napja után átirányított elnök és szakember házastársa és más családtagja három, az 1962. év előtt átirányított elnök házastársa és más családtagja ugyancsak három, szakember házastársa és más családtagja két év tartamára, a jövedelemkiegészítés folyósításának meghosszabbítása esetén pedig valamennyi említett házastárs és családtag a jövedelemkiegészítés folyósításának megszűnéséig jogosult. Ez az idő munkaviszonyban töltött időnek nem tekinthető.
(3) Az elnök, illetőleg szakember házastársa és más családtagja részére a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor írásbeli igazolást köteles adni arról, hogy a munkaviszony megszüntetése e rendelet alapján történt.
(4) Az elnöknek és szakembernek vele közös háztartásban élő és a termelőszövetkezet székhelyére átköltözött, addig munkaviszonyban állt házastársát, valamint más családtagját a dolgozóknak járó betegségi biztosítási szolgáltatások - a táppénz, továbbá a terhességi és gyermekágyi segély kivételével - ugyanolyan feltételekkel és mértékben megilletik, mintha munkaviszonyuk nem szűnt volna meg. Erre a kedvezményre a házastárs és más családtag mindaddig jogosult, amíg az átirányított személy elnökként vagy szakemberként az átirányítás során kijelölt termelőszövetkezetben működik, vagy további átirányítással kerül - elnökként vagy szakemberként - más termelőszövetkezetbe.
(5) A 15. § (2) bekezdésében meghatározott kedvezmény az 1962. évi január hó 1, napja után átirányított elnök és szakember, továbbá az 1962, év előtt átirányított elnök eredetileg is munkaviszonyban állt házastársát az elnöknek, illetőleg a szakembernek három, az 1962. előtt átirányított szakembernek eredetileg is munkaviszonyban állt házastársát pedig a szakembernek két évi termelőszövetkezeti működése után ugyancsak megilleti,
A volt községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelőkre, továbbá földművesszövetkezeti mezőgazdászokra és könyvelőkre vonatkozó eltérő rendelkezések
17. § (1) A termelőszövetkezetbe kirendelt és ott az 1960. évi április hó 30. napjáig megkötött munkaszerződéssel alkalmazott községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelők és földművesszövetkezeti mezőgazdászok (a továbbiakban: volt községi mezőgazdasági felügyelő) eddigi munkabérének 70 százalékát az alkalmazástól számított két éven át az állami költségvetés terhére lehet folyósítani abban az esetben, ha a mezőgazdász alkalmazásához a megyei mezőgazdasági osztály hozzájárult. Ezt az összeget azonban a volt községi mezőgazdasági felügyelő részére a termelőszövetkezet által megállapított munkabérbe be kell számítani. Ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a földművesszövetkezetből ideiglenesen átengedett és utóbb a termelőszövetkezetek által 1960. évi április hó 30. napjáig megkötött munkaszerződéssel alkalmazott földművesszövetkezeti könyvelőkre is.
(2) A megyei végrehajtó bizottság - személyi elbírálás alapján - az eddig nyújtott állami támogatás időtartamát figyelembevéve a volt községi mezőgazdasági felügyelők, továbbá a volt földművesszövetkezeti könyvelők részére is engedélyezheti jövedelemkiegészítésüknek a 9. § (1) bekezdése szerinti meghosszabbítását, illetőleg a 10. § (1) bekezdésében megjelölt jövedelemkiegészítés folyósítását.
(3) A volt községi mezőgazdasági felügyelőkre és a volt földművesszövetkezeti könyvelőkre egyebekben e rendelet 4. §-a (3) bekezdése utolsó mondatának, 5. §-ának, 7. §-a (1)-(3) és (5) bekezdésének, 12. §-a (1)-(2), (4)-(5) és (7) bekezdésének, 13. §-a (2) bekezdésének, 15. §-a (1) bekezdésének rendelkezései terjednek ki; a 12. § (3) bekezdésének rendelkezései pedig azzal az eltéréssel terjednek ki, hogy a 10 százalékos betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot a munkabérnek az állam terhére folyósított része után az állam viseli.
Társadalmi tanulmányi ösztöndíj
18. § (1) A 3.004/4/1961. (X. 24.) Korm. számú határozat IV. fejezete 3. pontjában említett társadalmi tanulmányi ösztöndíj létesítésére, adományozásának feltételeire és az azzal összefüggő egyéb kérdésekre a társadalmi tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó általános jogszabályi rendelkezések az irányadók; az ösztöndíjban részesülő személy a termelőszövetkezetben legalább öt évi működésre tartozik kötelezettséget vállalni.
(2) A társadalmi tanulmányi ösztöndíj szempontjából állami támogatásban részesíthető termelőszövetkezeteket a megyei mezőgazdasági osztálynak az 1. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével tett javaslatára a megyei végrehajtó bizottság jelöli ki. Az ilyen címen nyújtható állami támogatás mértékét a megyei végrehajtó bizottság a földművelésügyi miniszter által évenként meghatározott pénzügyi fedezet keretén belül állapítja meg.
(3) A társadalmi tanulmányi ösztöndíjjal, illetőleg az e célra engedélyezett állami támogatással összefüggő pénzügyi kérdések lebonyolítását külön rendelkezés szabályozza.
Az elnökként, mezőgazdászként és könyvelőként működő nyugdíjast megillető járandóságok és kedvezmények
19. § (1) A termelőszövetkezetben elnökként, mezőgazdászként, illetőleg könyvelőként működő nyugdíjast (a továbbiakban: nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő) a 41/1960. (IX. 1.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 1, §-a alapján megillető jövedelemkiegészítés engedélyezése [11. § (1) bekezdés] iránti kérelemhez a mellékletben meghatározott okmányokat kell csatolni.
(2) Ha a termelőszövetkezetben való működést közvetlenül megelőzően a nyugdíj folyósítása munkaviszony vagy keresőfoglalkozás folytatása miatt szünetelt, jövedelemkiegészítést - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor lehet engedélyezni, ha a termelőszövetkezetben való működés megkezdéséig a korábbi munkaviszony, illetőleg keresőfoglalkozás megszűnt.
(3) Az R. 1. §-ának (1) bekezdésében említett "nyugellátás" alatt a szüneteltetett teljes ellátást (törzsnyugdíj, nyugdíjkiegészítés, nyugdíjpótlék, házastársi pótlék, családi pótlék stb. együttes összegét) kell érteni. Ha a jövedelemkiegészítés összegében e rendelkezés folytán családi pótlék is van, egyéb címen családi pótlékot megállapítani és folyósítani nem lehet.
(4) Ha a nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő a termelőszövetkezetnek tagja, a jövedelemkiegészítés - az előírt feltételek fennállása esetén - attól függetlenül megilleti, hogy a termelőszövetkezetben egy naptári év folyamán hány munkaegységet kap.
(5) A jövedelemkiegészítés engedélyezéséről a nyugdíjat folyósító szervet 8 napon belül értesíteni kell. A jövedelemkiegészítést - legkorábban a nyugdíj szüneteltetésének első hónapjától kezdve - a jogosult részére havonta, a nyugdíjak folyósítására irányadó rendelkezések szerinti időpontban kell kifizetni.
20. § (1) A termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló nyugdíjas elnököt, mezőgazdászt, illetőleg könyvelőt a munkaviszonyban álló dolgozóknak járó betegségi biztosítási szolgáltatások illetik meg.
(2) Ha a jövedelemkiegészítésben részesülő nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő a termelőszövetkezet tagja, a betegségi biztosításnak mindazokra a szolgáltatásaira jogosult, amelyek őt nyugdíjasként megillették, azzal az eltéréssel, hogy a kórházi ápolás részére a termelőszövetkezeti tagokkal azonos feltételekkel és mértékben jár. E rendelkezések megfelelően irányadók a nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő családtagjaira is.
(3) Az előző bekezdésben említett biztosítás költségeinek fedezésére a megyei pénzügyi osztály a termelőszövetkezetben tagként működő nyugdíjas szakemberek jövedelemkiegészítése után - az SZTK évenkénti egyszeri elszámolása alapján - 5 százalékot köteles az SZTK-nak átutalni.
21. § Az a nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő, aki nyugdíját a termelőszövetkezetben való működés megkezdését követően az 1.010/1959. (IV. 3.) Korm. számú határozat, illetőleg a 11/1959. (IV. 9.) FM számú rendelet 19. §-a alapján megkapta, az R. hatálybalépését követően - nyugellátás helyett - az R. 1. §-a szerint az 1963. évi december hó 31. napjáig terjedő idő hátralevő tartamára jövedelemkiegészítésre jogosult, ha a termelőszövetkezetben betöltött elnöki, mezőgazdászi vagy könyvelői munkakörének legalább az említett időn át való további ellátására írásbeli kötelezettséget vállal és a jövedelemkiegésztéshez szükséges egyéb feltételeknek is megfelel.
22. § (1) A nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő jövedelemkiegészítése után a 10 százalékos betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg a dolgozót terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulékot a jövedelemkiegészítésből levonni nem kell. A termelőszövetkezeti tag nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő köteles viselni a termelőszövetkezeti tagokat terhelő betegellátási és balesetbiztosítási díjat. Munkaszerződéssel történt alkalmazás esetében a betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot - ideértve a dolgozót terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulékot is - a dolgozókra vonatkozó általános szabályok szerint kell leróni.
(2) A jövedelemkiegészítést a nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő részére betegségének ideje alatt is teljes egészében folyósítani kell.
23. § A 19-22. §-ban foglaltakon felül az e rendeletben szabályozott egyéb kedvezmények a nyugdíjasokra nem vonatkoznak.
Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
24. § (1) Az elnököt és szakembert a jövedelemkiegészítés folyósításának tartama alatt csak abban az esetben lehet más, gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetbe tovább irányítani, ha a termelőszövetkezet más termelőszövetkezettel egyesül és az így létrejött termelőszövetkezet kellő számú szakemberrel rendelkezik. Kivételesen - saját kérelmére vagy beleegyezésével - tovább lehet irányítani azt a gazdaságilag már megerősödött termelőszövetkezetben működő szakembert is, akinek munkájára más, gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetben szükség van. A továbbirányítással a jövedelemkiegészítés időtartama nem kezdődik újból, illetőleg nem hosszabbodik meg.
(2) Jövedelemkiegészítés folyósítása mellett újból nem irányíthatók át azok az elnökök és szakemberek, akik a 9. § (1) bekezdésében hivatkozott jogszabályok alapján jövedelemkiegészítéssel kerültek termelőszövetkezetbe. Ez a rendelkezés az (1) bekezdésben foglalt esetekben a további átirányítást, illetőleg a jövedelemkiegészítésnek a 9. § (1) bekezdésében említett meghosszabbítását nem zárja ki.
25. § (1) Az elnök, illetőleg a tagként működő szakember munkakönyvét a termelőszövetkezeti működés első három, az 1962. év előtt átirányított szakember esetében a működés első két éve alatt a járási mezőgazdasági osztályon, azután pedig a termelőszövetkezetben kell őrizni.
(2) Munkaszerződéssel alkalmazott szakember munkakönyvének kezelésére az 1/1954. (MTH. K. 10.) MTH. számú utasítás rendelkezései az irányadók. A közösen alkalmazott szakember munkakönyvének őrzéséről az érdekelt termelőszövetkezetek megegyezés szerint gondoskodnak,
26. § Ez a rendelet 1962. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 32/1960. (XII. 22.) FM számú rendelet hatályát veszti.
Losonczi Pál s. k.,
öldművelésügyi miniszter.
Melléklet a 2211961. (XII. 28.) FM számú rendelethez
A jövedelemkiegészítés folyósításának kérelmezése
1. A jövedelemkiegészítés folyósításának engedélyezése iránti kérelmet a járási mezőgazdasági osztály útján a megyei mezőgazdasági osztályhoz kell terjeszteni. A beadványhoz csatolni kell
a) elnök esetében az elnökválasztó közgyűlés jegyzőkönyvének kivonatát, vagy a termelőszövetkezet vezetőségének, az elnökké választás szabályszerű megtörténtét igazoló nyilatkozatát,
b) szakember esetében a termelőszövetkezet vezetőségének igazolását a működés megkezdésének időpontjáról és
c) mindkét esetben a legutóbbi munkahely igazolását az utolsó hat havi átlagkeresetről.
A jövedelemkiegészítés engedélyezéséről - az összeg megjelölésével - a megyei mezőgazdasági osztály értesíti az érdekelt személyt és a termelőszövetkezetet, valamint - a jövedelemkiegészítés rendszeres folyósítása végett - a megyei pénzügyi osztályt.
2. A termelőszövetkezetben elnökként, mezőgazdászként, illetőleg könyvelőként működő nyugdíjast a 41/1960. (IX. 1.) Korm. számú rendelet 1. §-a alapján megillető jövedelemkiegészítés engedélyezése iránti kérelemhez a fenti 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott okmányokon felül csatolni kell
- a kérelem benyújtásának hónapjára szóló nyugdíjfolyósítási csekkszelvényt,
- arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatot, hogy a kérelmező a termelőszövetkezetben elnöki, mezőgazdászi, vagy könyvelői munkakör ellátására legalább az 1963. évi december hó 31. napjáig terjedő időtartamra kötelezi magát,
- a szakképzettséget igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát.
Ha a termelőszövetkezetben való működést közvetlenül megelőzően a nyugdíj folyósítása munkaviszony vagy keresőfoglalkozás folytatása miatt szünetelt, az engedélyezés iránti kérelemhez a nyugdíjat folyósító szervnek a nyugdíj összegéről szóló igazolását kell csatolni.