34/1962. (IX. 16.) Korm. rendelet

az utakról szóló 1962. évi 21. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

(Tvr. 1. §-ához)

1. § (1) Az úthálózatot a regionális, valamint a város- és községrendezési tervekkel összhangban kell kialakítani. Ennek során - a közlekedésrendészeti hatóságok véleménye alapján - a közlekedés biztonságának követelményeit is érvényesíteni kell.

(2) A tanácsi úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az a helyi igények kielégítése mellett szervesen kapcsolódjék az országos úthálózathoz.

2. § (1) Országos közutak azok, amelyeket a közlekedés- és postaügyi miniszter az országos közúti hálózatba felvesz.

(2) Tanácsi közutak azok, amelyek az országos közúti hálózatba felvéve nincsenek és az illetékes megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve a tanácsi közúti hálózatba felvesz.

(3) Az országos közúti hálózatba felvett közutak Budapest területére eső szakaszát a tanácsi közúti hálózatba is fel kell venni.

3. § A Budapestről kiinduló országos közutak a Lánchíd budai hídfőjénél levő 0 km-kőnél kezdődnek.

4. § Az országos és tanácsi közúti hálózatba fel nem vett utak: sajáthasználatú utak. Ilyenek az állami, vagy szövetkezeti szervek területén levő, vagy az ahhoz vezető utak, valamint a közös dűlőutak és a hegyközségi utak.

(Tvr. 3. §-ához)

5. § Község (város) belterületén járdát általában az útépítéssel összefüggő beruházásként kell létesíteni.

6. § (1) Az utak felett a fő- és szakfelügyeletet a közlekedés- és postaügyi miniszter gyakorolja,

(2) Az országos közutak felügyeletét és igazgatását a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti igazgatóságai látják el.

(3) A tanácsi közutak és a sajáthasználatú utak felügyeletét és igazgatását - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve látja el.

(4) Az erdészeti sajáthasználatú utak felett a főfelügyeletet az Országos Erdészeti Főigazgatóság gyakorolja. Az erdőgazdaságok kezelésében és üzemeltetésében levő erdőkben a sajáthasználatú utak felügyeletét az Országos Erdészeti Főigazgatóság, az egyéb erdészeti sajáthasználatú utak felügyeletét a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve látja el.

(5) Kizárólag a néphadsereg által használt sajáthasználatú utak főfelügyeletét és igazgatását a néphadsereg illetékes szervei látják el.

7- §

Ahol az 1962. évi 21. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) vagy e rendelet útügyi hatóságot említ, azon a 6. §-ban megjelölt szerveket kell érteni.

8. § A közlekedés- és postaügyi miniszter szakfelügyeleti jogköre kiterjed különösen

a) az úthálózat fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatos irányelvek megállapítására,

b) az utak igazgatására és fenntartására, továbbá - a külön jogszabályok keretei között - azok műszaki tervezésére és építésére vonatkozó szabályok megállapítására és végrehajtásuk ellenőrzésére,

c) az utak építésénél és fenntartásánál a műszaki előírások megtartásának ellenőrzésére,

d) az útügyi kutatás irányítására és ellenőrzésére.

9. § (1) Tanácsi közútnak, vagy sajáthasználatú útnak az országos közúti hálózatba felvétele, vagy közútnak az országos közúti hálózatból törlése kérdésében a közlekedés- és postaügyi miniszter, sajáthasználatú útnak a tanácsi közúti hálózatba felvétele, vagy közútnak a tanácsi közúti hálózatból törlése kérdésében a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve határoz.

(2) Az országos közúti hálózatból törölt közutat, ha közúti jellege egyébként megmarad, a tanácsi közúti hálózatba fel kell venni.

10. § (1) Tanácsi közútnak vagy sajáthasználatú útnak az országos közúti hálózatba felvétele, vagy közútnak az országos közúti hálózatból törlése előtt az illetékes megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szervét meg kell hallgatni.

(2) Tanácsi közútnak vagy sajáthasználatú útnak az országos közúti hálózatba felvételére a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve javaslatot tehet.

11. § Sajáthasználatú út megszüntetését a fenntartó kérelmére engedélyezni kell, ha azt a tanácsi közúti hálózatba nem veszik fel; ilyen esetben a fenntartót kötelezni kell arra, hogy a sajáthasználatú út kapcsolatát a közúttal a határozatban megállapított módon szüntesse meg.

12. § (1) A közutakat osztályba kell sorolni.

(2) Az országos közutakat a közlekedés- és postaügyi miniszter, a tanácsi közutakat a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve sorolja osztályba.

(3) A közutak osztálybasorolásánál az utak közlekedésrendészeti szempontból történő minősítése és igazgatási szempontból történő besorolása között az összhangot biztosítani kell.

(Tvr. 4. §-ához)

13. § (1) Közút külterületi szakasza mentén a közút tengelyétől számított 50 méter - a közlekedés- és postaügyi miniszter által az építésügyi miniszterrel és a belügyminiszterrel együttesen kijelölt országos közutak, illetőleg azok meghatározott szakaszai mentén 100 méter - távolságon belül épületet, vagy a közúti forgalom biztonságát zavaró egyéb létesítményt emelni tilos.

(2) A közút határától számított 10 méter területsávon belül tilos erdőt úgy telepíteni vagy fát úgy ültetni, hogy az az út állagát vagy a forgalom biztonságát veszélyeztesse. E területsávon belül erdő telepítéséhez vagy fa ültetéséhez az útügyi hatóságnak - a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának, valamint az illetékes erdőrendezőségnek egyetértésével adott -hozzájárulása szükséges.

(3) Ha a közút árvízvédelmi töltésen halad, az erdőtelepítésnek, vagy faültetésnek a távolságra a vízügyi jogszabályok rendelkezései irányadók.

(4) Közút tervezett építésével, vagy korszerűsítésével érintett ingatlanra az útügyi hatóság kérelmére építési tilalmat kell elrendelni.

14. § (1) Közút létesítéséhez szükséges előmunkálat végzését, a közút építését, a forgalom részére átadását, vagy megszüntetését országos közút tekintetében a közlekedés- és postaügyi miniszter, tanácsi közút és sajáthasználatú út tekintetében a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve engedélyezi. Közútnak a forgalom részére történő átadása és közút megszüntetése engedélyezéséhez a közlekedésrendészeti hatóság hozzájárulása szükséges.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a 6. § (4) és (5) bekezdésében említett sajáthasználatú utakra nem vonatkoznak.

15. § Az előmunkálatok megkezdésének idejét és helyét a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervéhez, illetve a városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályához az előmunkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal az érdekeltek tájékoztatása céljából be kell jelenteni.

16. § Az útépítési engedély kiadása előtt helyszíni bejárást, az építés befejezése után, a forgalom részére átadás előtt helyszíni szemlét kell tartani.

17. § Az útépítést megelőző helyszíni bejáráson figyelemmel kell lenni a távközlés, valamint a villamosenergia továbbítása céljára szolgáló szabadvezetékek, vagy föld alatti kábelek, egyéb vezetékek és a közművek elhelyezése, úgyszintén a fásítás lehetőségének biztosítására.

(Tvr. 5. §-ához)

18. § (1) Város- és községrendezéssel kapcsolatos útépítés céljára az ingatlanok megszerzése az erre vonatkozó jogszabályok szerint történik.

(2) Út nyomvonalának megállapításánál, valamint felhagyott út területének hasznosításánál a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről, valamint az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályok rendelkezéseit alkalmazni kell.

(Tvr. 6. §-ához)

19. § (1) Az országos közutak fenntartásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter gondoskodik. A tanácsi közutak fenntartásáról az illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

(2) Az állami és szövetkezeti szervek területén levő, vagy ahhoz vezető sajáthasználatú utak fenntartásáról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az érdekelt állami, illetőleg szövetkezeti szervek kötelesek gondoskodni.

(3) A közös dűlőutak (hegyközségi utak) fenntartásáról az utakat járműforgalom céljára rendszeresen használók és a közös dűlőutak mellett fekvő ingatlanok tulajdonosai (használói, kezelői) kötelesek érdekeltségük arányában gondoskodni.

20. § A 19. § (2) és (3) bekezdésében említett fenntartási munkák, illetőleg ezek költségeihez való hozzájárulás mértékében és módjában az érdekeltek között felmerült vita esetében a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve határoz

21. § Az állam által a termelőszövetkezetek részére épített utak fenntartásáról az illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni.

22. § (1) Országos közutak község (város) beépített területén átmenő szakaszainak tisztántartásáról a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni.

(2) Az útügyi hatóság az olyan sajáthasználatú út fenntartóját, amelyen közforgalom is bonyolódik, vagy amely közúthoz közvetlenül csatlakozik, a forgalom biztonságának, vagy az út állagának megóvása érdekében meghatározott fenntartási munkák elvégzésére kötelezheti.

(Tvr. 7. §-ához)

23. § (1) A Tvr. 7. § (2) bekezdésének alkalmazásánál a két méter távolságot az árok (anyagárok) rézsüjének külső szélétől, töltésen haladó közútnál, ha árok nincs, a töltés rézsüjének külső szélétől kell mérni.

(2) Az út tartozékát képező fák gondozása az út fenntartójának feladata.

24. § (1) Az országos közutakat a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti igazgatóságai tartják nyilván.

(2) A tanácsi közutakat a fővárosban az illetékes kerületi tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve, megyékben a megyei tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve tartja nyilván. A megyei jogú városokban a városi tanács végrehajtó bizottsága határozza meg, hogy a tanácsi közutakat a városi, vagy kerületi tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve tartja nyilván.

(Tvr. 8. §-ához)

25. § (1) A Tvr. 8. §-ában említett rendelkezés nem érinti a bányászatról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó bányászati tevékenységet.

(2) Az útügyi hatóság a Tvr. 8. §-ában említett engedélyben az építési és fenntartási munkákra feltételeket állapíthat meg.

(3) Ha a Tvr. 8. §-ában említett létesítmény, vagy csatlakozás építéséhez, felújításához, vagy karbantartásához egyébként is hatósági engedély szükséges, az illetékes hatóság az engedélyt csak az útügyi hatóság hozzájárulásával adhatja meg; ebben az esetben külön engedélyre szükség nincs. Az engedélyt kiadó hatóság köteles az engedélybe az útügyi hatóság feltételeit belefoglalni.

26. § (1) A közút területén, az alatt, vagy felett elhelyezett létesítmény, valamint a közúthoz épített csatlakozás fenntartásáról és tisztántartásáról az engedélyes köteles gondoskodni.

(2) Az útügyi hatóság már meglevő csatlakozás korszerűsítését is elrendelheti. A munkát saját költségére az engedélyes köteles elvégeztetni.

27. § A közút fenntartója által végzett építési, fenntartási, vagy javítási munka kivételével olyan munkához, mely a közút felbontásával jár, a rendőrségtől is engedélyt kell kérni. A rendőrség az engedélyt csak akkor adhatja meg, ha a kérelmező az útügyi hatóság engedélyét is bemutatja. Az útügyi hatóság engedélyében a közút helyreállításának határidejét meg kell határozni.

28. § (1) Ha a közút területén már meglevő létesítmény, vagy csatlakozás fenntartójának nincs a Tvr. 8. §-ában említett engedélye, a létesítményt, illetőleg a csatlakozást csak akkor tarthatja fenn, ha az engedélyt e rendelet hatálybalépésétől számított egy év alatt megszerzi.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a közút területén, az alatt vagy felett már meglevő közforgalmú vasutakra, a távközlési, valamint a villamos energia továbbítás céljára szolgáló szabadvezetékekre és föld alatti kábelekre, valamint a közhasználatú víz-, gáz- és csatornavezetékekre.

29. § Közúton csak olyan járművel és munkagéppel szabad közlekedni, illetőleg csak olyan tárgyat szabad vontatni, amely azt nem rongálja, illetőleg állagát nem veszélyezteti.

30. § A közút állaga felett őrködni az útőrök feladata. A közút rongálóját az útőr személyazonosságának igazolására hívhatja fel. A büntetőtörvények alkalmazása szempontjából az útőr hivatalos személy.

31. § A közlekedésrendészeti jelzőtáblák, útburkolati jelek elhelyezésére és fenntartására a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabály rendelkezései irányadók.

32. § Közút tengelyétől számított 100 méter távolságon belül követ, kavicsot, homokot, földet, vagy bármely más anyagot csak az útügyi hatóság engedélyével szabad kitermelni. Nincs szükség ilyen engedélyre a bányászatról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó bányaműveléshez, valamint a vízügyi hatóság engedélyéhez kötött kitermeléshez,

33. § (1) Üt építőjének és fenntartójának a vizek természetes lefolyását a vízügyi hatóság előírásainak figyelembevételével biztosítania kell.

(2) Ha a vízimunkák következtében közút átépítése, vagy áthelyezése válik szükségessé, a költségek biztosításáról a vízimunkák építőjének (kezelőjének) kell gondoskodnia.

(3) Az árvédelmi töltésen haladó út árvízvédelmi szempontból a vízügyi, útügyi szempontból az útügyi hatóságok hatáskörébe tartozik.

(4) A (2) bekezdésben említett munkák elvégzésére a vízügyi hatóság által készített és az útügyi hatóság által is elfogadott terv az irányadó.

(5) Közút mellett olyan vízelvezető fenntartása céljából, amely nemcsak a közút területén felgyülemlett csapadékvíz, hanem belvíz, vízfolyásokból eredő és lefolyást nem találó káros vizek elvezetését is szolgálja, a közút fenntartója csak olyan munkákat köteles elvégezni, amelyek a közút védelmére és biztosítására szolgálnak.

(Tvr. 9. §-ához)

34. § Az útügyi hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni. A Tvr. 2. § (2) bekezdése alapján hozott jogerős határozatot - ha az államigazgatási eljárásban biztosított fellebbezés lehetőségét kimerítették - az 1957. évi IV. tv. 55-56. §-ai alapján a bíróság előtt keresettel lehet megtámadni.

35. § (1) Szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki:

1. engedély nélkül utat épít, a forgalom részére megnyit, vagy megszüntet,

2. közúton engedély nélkül vagy attól eltérően létesítményt épít, csatlakozást létesít, a közutat engedély nélkül elfoglalja, vagy felbontja,

3. a közutat a felbontásra kapott engedélyben meghatározott határidőig nem állítja helyre,

4. az út árkában, vagy átereszében a lefolyást akadályozza, vagy gátolja, annak rongálására vagy szennyeződésére alkalmas bármilyen szilárd, vagy folyékony anyagot juttat,

5. a közút területén elhelyezett útfenntartási anyagra ráhajt, vagy azt szétszórja,

6. a közúton keletkezett hóakadályok és természeti akadályok elhárítási munkájában hatósági rendelkezés ellenére nem vesz részt, vagy járművét nem bocsátja rendelkezésre,

7. híd megengedett teherbírását túllépi.

(2) A közúti közlekedésre vonatkozó jogszabály szerint szabálysértést követ el és ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki

1. közúton a súlykorlátozásokat meghaladó súlyú járművel engedély nélkül közlekedik,

2. közúton olyan járművel közlekedik, vagy olyan tárgyat vontat, amely azt megrongálhatja,

3. közúton olyan anyagot (követ, fát, sarat stb.) elhullat vagy elszór, amely az út állagát vagy a forgalom biztonságát veszélyezteti, vagy az utat beszennyezi, s azt haladéktalanul nem távolítja el,

4. közúthoz tartozó területen engedély nélkül legeltet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(Tvr. 10. §-ához)

36. § (1) Ez a rendelet 1963. január 1. napján lép hatályba.

(2) Az utak és a villamosenergia vezetékek keresztezésének és megközelítésének feltételeit és az erre vonatkozó engedélyezési eljárás szabályait a közlekedés- és postaügyi miniszter és a nehézipari miniszter, a járdákra vonatkozó szabályokat pedig a közlekedés- és postaügyi miniszter és az építésügyi miniszter együttesen állapítja meg.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke