3/1962. (VII. 15.) ÉM rendelet

a családi lakóházak rendezettebb építéséről

A családi lakóházak építésénél a beépítési módok alkalmazása, az épületek külső kialakítása, valamint a környezet tekintetében tapasztalható rendezetlenség megszüntetése érdekében az alábbiakat rendelem.

Az Országos Építésügyi Szabályzat alkalmazása

1. § Családi lakóházak építésénél vagy bővítésénél az 5/1961. (III. 19.) ÉM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat I. kötetében foglalt rendelkezéseket az e rendeletben foglalt rendelkezésekkel kiegészítve kell alkalmazni.

A beépítési módok alkalmazása

2. § (1) Tömboldal hosszúságú utcaszakasz egy-egy oldalán levő telkeken - a (2) bekezdésben említett kivétellel - csak a részletes rendezési, illetőleg házhelyrendezési tervben (a továbbiakban: részletes rendezési terv) meghatározott egységes beépítési mód szerint szabad családi lakóházakat építeni.

(2) Ha a területre részletes rendezési terv még nem készült, az alkalmazandó egységes beépítési módot - a már beépített telkeken túlnyomórészt alkalmazott beépítési módra és az épületek állapotára figyelemmel, szükség esetén város- (község-) rendezési szakvélemény alapján - a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatóság (a továbbiakban: építésügyi hatóság) az építési engedélyben állapítja meg.

3. § (1) Fésűs beépítési mód szerint túlnyomórészt már beépített - város- (község-) képi szempontból védettnek nyilvánított - utcaszakaszon csak fésűs beépítési mód szerint szabad újabb családi lakóházat építeni vagy a már meglevő épületet bővíteni,

(2) Ha a fésűs beépítési mód szerint túlnyomórészt már beépített - város- (község-) képi szempontból védettnek nem nyilvánított - utcaszakaszon az épületek oromzatos, csonkakontyos vagy kontyos kiképzésének megtartása az építésügyi hatóság megítélése szerint az egységes utcakép szempontjából szükséges, a már meglevő épületet az építési vonal mentén oldalirányban bővíteni csak akkor szabad, ha az új épületszárnyat az építési vonalhoz viszonyítva legalább 75 cm-rel hátrább helyezik. Ilyen épületbővítések esetében az építésügyi hatóság az egész utcaszakaszon egységesen köteles megállapítani azt a távolságot, amennyivel az épületszárnyakat hátrább kell helyezni. Az épületszárny végfala és a telek oldalhatára között legalább 4 m széles területet szabadon kell hagyni.

(3) Ha a fésűs beépítési mód szerint túlnyomórészt már beépített utcaszakaszon az épületek oromzatos kiképzésének megtartása nem szükséges, új épület építése vagy a már meglevő épület bővítése az építési vonal mentén elhelyezett épületszárnnyal is engedélyezhető. Az épületszárny végfala és a telek oldalhatára között legalább 4 m széles területet ilyen esetben is szabadon kell hagyni.

4. § Szabadonálló vagy ikerházas beépítési mód esetében az építésügyi hatóság az épületnek az építési vonaltól való hátrább helyezését is engedélyezheti, ha a

a) túlnyomórészt már beépített, tömboldal hoszszúságú utcaszakaszon levő, e rendelet hatálybalépése előtt kialakított beépítetlen telek - az építésügyi szabályoknak meg nem felelő és telekalakítási eljárás útján megfelelően ki nem igazítható mérete, vagy alakja miatt - egyébként nem volna beépíthető,

b) tömboldal hosszúságú utcaszakaszon a házhelyek szélessége az Országos Építésügyi Szabályzat I. kötetében megállapított méreteket lényegesen meghaladja, és telekalakítási eljárás lefolytatása város- (község-) rendezési szempontból nem indokolt, vagy egyébként nem lehetséges.

5. § Azokon a telkeken, amelyeknek az utcavonalhoz viszonyítva ferde az oldalhatáruk, az épületeket tömboldal hosszúságú utcaszakaszon egységesen - a féloldalas, a szabadonálló vagy az ikerházas beépítési mód szabályai szerint - fűrészfogasan is el lehet helyezni,

6. § Saroktelek beépítésénél mindkét érintett utcaszakasz beépítési módját figyelembe kell venni. A saroktelek beépítési módját úgy kell megállapítani, hogy az az érintett utcaszakaszokon már kialakult utcaképpel lehetőleg összhangban legyen.

Az építési vonal megállapítása

7. § (1) Az építési vonalat tömboldal hosszúságú utcaszakasz egy-egy oldalán egységesen - általában az utcavonallal párhuzamosan - kell megállapítani.

(2) Fűrészfogas beépítés esetében az építési vonalat a telkek, oldalhatáraira merőlegesen kell megállapítani. Ilyen esetben az épületeket a telkeken úgy kell elhelyezni, hogy azoknak a telek homlokvonalához legközelebb eső sarokpontja az utcavonallal párhuzamos - lehetőleg törésmentes - vonalra kerüljön.

Az új házhelyterületek beépítése

8. § (1) Az építésügyi hatóság köteles az összefüggő házhelyterületen, telektömbön, vagy tömboldal hosszúságú utcaszakaszon újonnan kialakított telkek beépítésének sorrendjét megállapítani.

(2) Az építésügyi hatóság a telkek beépítésének sorrendjét a vonatkozó részletes rendezési terv (a tulajdonos által végzett telekfelosztás esetében a telekalakítási terv) jóváhagyására vonatkozó határozatában állapítja meg.

(3) A telkek beépítésének sorrendjére vonatkozó építésügyi hatósági előírásokat az állami házhelyek értékesítésével kapcsolatos adásvételi szerződésben eladási feltételként kell kikötni.

Az épületek külső kialakítása

9. § (1) Tömboldal hosszúságú utcaszakasz egy-egy oldalán általában csak azonos szintszámú épületeket szabad építeni. E rendelkezés alól az építésügyi hatóság részletes rendezési terv alapján kivételt engedélyezhet.

(2) Az épületek Utca felőli főpárkánymagassága közötti eltérés általában 60 cm-nél nagyobb nem lehet. Lejtős út mentén az épületek főpárkánymagassága közötti eltérés megengedett mértékét az épületek átlagos főpárkánymagasságának figyelembevételével kell meghatározni. Ikerház esetében a két épület főpárkánymagasságának azonosnak kell lennie.

(3) Tömboldal hosszúságú utcaszakasz egy-egy oldalán az épületek földszinti padlómagasságát -az utcavonalon történő építkezés esetében a gyalogjáró, egyéb esetben pedig az előkert rendezett szintjéhez viszonyítva - egységesen kell megállapítani.

10. § (1) Az utcaképet zavaró formaképzések (pl. íves sarokkiképzések, attikafelépítmények, bikahomlokzatok és más zavaró hatású, csupán díszítésre szolgáló építményrészek) nem engedélyezhetők. Ikerház esetében a két épület fedélhéjazata, valamint utcai homlokzata felületi anyagának és színének azonosnak kell lennie.

(2) Az építésügyi hatóság főútvonalon, műemléki környezetben vagy városképi szempontból jelentős egyéb területen az építési engedélyben az épületeknek a szokásostól eltérő anyaggal való burkolását, illetőleg fedését (terméskő, műkő, kerámia, keresztmetszeti tégla, mázas cserép stb.) is előírhatja.

(3) Az épület homlokzatainak színezésénél kerülni kell a város- (község-) képet zavaró (fekete, rikító, vagy egymással össze nem illő) színek és kettőnél több szín alkalmazását. Ha az épület homlokzatának színezése a város- (község-) képet hátrányosan befolyásolja, az építésügyi hatóság az épület tulajdonosát a homlokzat átszínezésére kötelezheti.

Az épületek tetőzetének kialakítása

11. § (1) Tömboldal hosszúságú utcaszakasz egy-egy oldalán az épületek tetőzetét lehetőleg egységesen (nyereg-, kontyolt-, sátor-, lapos- vagy egyéb tetővel) kell kialakítani. Ikerház esetében a két épület tetőidomát egységesen kell kialakítani.

(2) Ha tömboldal hosszúságú, túlnyomórészt már beépített utcaszakasz egy-egy oldalán levő épületek tetőzetei nem egységes idomúak, az új épületek tetőidomát az építésügyi hatóság a szomszédos épületek, valamint az utcaszakaszon levő épületek többsége tetőzetének figyelembevételével esetenként határozza meg.

(3) Félig szabadonálló beépítési mód esetében az épületek tetőzetét az építési vonalra merőleges homlokzatoknál egységesen oromzatosan vagy lekontyoltan kell kialakítani,

(4) A 3. § (2) és (3) bekezdésében említett esetekben az épületszárny tetőzetét a lelek oldalhatára felé eső végén lekontyoltan kell kialakítani. Ilyen esetekben az épületszárny traktusmélysége a már meglevő épület traktusmélységénél nagyobb nem lehet; az utca felőli párkánymagasságot és az utcáról látható tetősíkok hajlásszögét az egész épületen azonosan kell kialakítani.

12. § (1) Felesleges anyagfelhasználással járó, műszakilag szükségtelen, esztétikailag kifogásolható tetőzetek (pl. lakóhelyiségeket magukban nem foglaló, valamint az épület tömegéhez képest aránytalan méretű manzárdtetők), tetőkiugrások, tornyocskák és az építésügyi szabályoktól eltérő tető-nyílások nem létesíthetők.

(2) Túlnyomórészt már beépített területen levő beépítetlen telekre csak akkor lehet manzárdtetős épületet építeni, ha a szomszédos telkeken is ilyen épületek vannak. Az építésügyi hatóság manzárdtető építését kivételesen megengedheti akkor is, ha a már meglevő ilyen épület bővítésére vagy ilyen épülethez - a zártsorú, illetőleg az ikerházas beépítési mód szerint - határfallal csatlakozó épület építésére kérnek engedélyt. A műemléki hatóság hozzájárulásával és előírásai szerint műemléken és annak környezetében is megengedhető manzárdtető építése, ha ez a műemlék vagy környezete eredeti jellegének kifejezése, illetőleg hatásosabb érvényesülése szempontjából indokolt.

A melléképületek és a melléklétesítmények elhelyezése

13. § (1) Új házhelyterületen a melléképületek és a melléklétesítmények (a továbbiakban: melléképületek) elhelyezésének rendszerét a telkek kialakítására vonatkozó részletes rendezési tervben kell megállapítani.

(2) Túlnyomórészt már beépített területen levő beépítetlen telkek tekintetében a melléképületek elhelyezésének rendszerét az építésügyi hatóság az építési engedélyezési eljárás során - az építési engedély iránti kérelemhez csatolt helyszínrajz és szükség esetén (község-) városrendezési szakvélemény alapján - állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint kell megállapítani a melléképületek elhelyezésének rendszerét akkor is, ha a telkek kialakításával kapcsolatban csak telekalakítási terv készült.

(4) Fésűs beépítési mód szerint beépített telken az oldalkertben a környezetre nem szennyező hatású és szennyező ártalmaktól védendő melléképületet az építési vonaltól számított 10 m mélységen túl keresztszárnyként vagy önálló épületként lehet építeni,

Az épületek környezetének rendezése

14. § (1) Ha a telkek állandó Jellegű bekerítésére még nem került sor, az építésügyi hatóság az egységes város- (község-) kép kialakítása érdekében a legalább tömboldal hosszúságú utcaszakasz mindkét oldalán egységesen köteles előírni a telkek homlokvonalán és esetleges más határvonalain is a létesítendő kerítések anyagát és kivitelezésének módját. Ha a kerítés rossz állapotban van, az építésügyi hatóság a tulajdonost a kerítés megfelelő átalakítására vagy kicserélésére kötelezheti.

(2) Ha a telek felszíne egyenetlen vagy a közterületre, illetőleg a szomszédos telkekre való káros áthatások csökkentése (pl. csapadékvíz elvezetésének megoldása) céljából az szükséges, az építésügyi hatóság a telekalakítási, illetőleg az építési engedélyben meghatározott tereprendezési vízelvezetési és más hasonló munkák elvégzését is előírhatja.

(3) Az építési engedélyben - a helyi körülmények és szokások figyelembevételével - az elő-és oldalkertek kertszerű kiképzését és fenntartását is elő kell írni. Az épület elhelyezésének megállapítása során lehetőleg kerülni kell a telken levő, az utcaképet élénkítő fák, facsoport kivágását, illetőleg csonkítását,

A rendelet alkalmazása üdülőterületeken

15. § Az üdülőterületeken az 1-14. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az üdülők (nyaralók, hétvégi házak) építésénél és bővítésénél is.

A rendelet hatálybalépése

16. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott építési engedély iránti kérelmek elbírálása során kell alkalmazni,

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter