3/1962. (XII. 16.) KkM rendelet

a külföldiek által belföldi személyek javára kötött adásvételi és vállalkozási szerződések megkötésének és teljesítésének rendjéről

Külföldi által belföldi személy javára kötött adásvételi és vállalkozási szerződés (a továbbiakban: szerződés) megkötésének és teljesítésének rendjét az alábbiak szerint szabályozom:

1. § A szerződést csak a külkereskedelmi miniszter által kijelölt külkereskedelmi vállalat jogosult megkötni. Más jogi személlyel, vagy állampolgárral kötött szerződés semmis.

2. § (1) A külkereskedelmi vállalat a vámot és a szerződéssel kapcsolatos egyéb közterheket is magábanfoglaló kötelező ajánlatnak nem tekinthető árjegyzéket ad ki - szükség szerinti időközökben - azokról az árukról és szolgáltatásokról (a továbbiakban: áru), amelyekre vonatkozóan külföldi belföldi személy javára megrendelést adhat fel. Az árjegyzék az áruk és szolgáltatások ellenértékét külföldi pénznemben tünteti fel és a szerződés teljesítésének feltételeit is tartalmazza.

(2) Megrendelést meghatározott értékű, a kedvezményezett által kiválasztandó árura is fel lehet adni. Ilyen esetben az áru kiválasztása a választás időpontjában érvényes árjegyzék alapján történik.

3. § (1) A megrendelő és a külkereskedelmi vállalat között a szerződés a megrendelés elfogadásával Jön létre.

(2) Elfogadásnak kell tekinteni, ha a külkereskedelmi vállalat a kedvezményezettet a megrendelésről értesíti, ügynök útján történt rendelésfeladás esetében pedig azt is, ha a megrendelés elfogadásáról az ügynököt értesíti.

4. § (1) A megrendelő új kedvezményezettet jelölhet ki, illetve a szerződéstől elállhat, ha

a) az értesítés [3. § (2) bek.] kézbesítése a kedvezményezett részére a megrendelő által megadott, vagy a posta által megállapított más címen nem lehetséges;

b) a kedvezményezett az áruutalvány átvétele előtt meghalt;

c) a kedvezményezett a szerződésben részére biztosított jogot visszautasítja.

(2) A külkereskedelmi vállalat az (1) bekezdésben felsorolt esetekben köteles a megrendelőt értesíteni.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül a megrendelő a megrendelést csak addig változtathatja meg és a szerződéstől csak addig állhat el, amíg a kedvezményezett az áruutalványt át nem vette, illetve az elfogadás tekintetében egyébként nem nyilatkozott.

(4) Ha a megrendelő a szerződéstől elállt, a külkereskedelmi vállalat a megrendelő által kifizetett összegeket - a kezelési költség levonásával - részére visszautalja.

5. § (1) A külkereskedelmi vállalat az értesítés viszszaadása ellenében a megrendelt árura szóló, a 2. § (2) bekezdésében említett megrendelés esetében pedig a megrendelésben írt értékű árura szóló utalványt szolgáltat ki a kedvezményezett részére. Az áruutalvány bemutatóra szóló értékpapír; annak tulajdonjogát a kedvezményezett harmadik személyre átruházhatja.

(2) A kedvezményezett, illetve meghatalmazottja az áruutalvány átvételekor köteles személyazonosságát igazolni.

(3) A kedvezményezettet a meghatározott árura szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napig illeti meg a megrendelésnek megfelelő áruutalvány követelésének joga. Ezt követően a meghatározott árura szóló utalvány kiszolgáltatására vonatkozó igénye megszűnik; helyette a külkereskedelmi vállalattól azonos értékű, de nem meghatározott árura szóló utalvány kiadását követelheti.

(4) A meghatározott árura szóló utalvány birtokosa az áruutalvány kiállításától számított harminc napig követelheti az áru kiadását. Ezt követően a meghatározott áru kiszolgáltatására vonatkozó igénye megszűnik; helyette annak értéke erejéig az adott időpontban érvényes árjegyzékben szereplő más áru kiszolgáltatását igényelheti,

6. § A megrendelő által megjelölt kedvezményezett az áruutalvány kiszolgáltatására vonatkozó igény tekintetében, az áruutalvány birtokosa pedig a megjelölt áru kiadására vonatkozó és a kiadott áru minőségi, mennyiségi hibáiból eredő igények tekintetében a szerződés alapján közvetlenül jogosított félnek tekintendő.

7. § (1) A kiszolgáltatott áru minőségére vonatkozó kifogások intézésére az 5/1960. (VI. 29.) BkM rendeletben foglaltak azzal az eltéréssel irányadók, hogy ha az áru kicserélése, vagy kijavítása nem lehetséges, a kedvezményezett vagy jogutódja azonos értékben más áru kiszolgáltatását (más szolgáltatás teljesítését) igényelheti. A kedvezményezett aránylagos vételárleszállítást, illetve vételárvisszafizetést nem követelhet.

(2) A kedvezményezett vagy jogutódja a részére kiszolgáltatott árut szabadon értékesítheti, legfeljebb azonban a mindenkor érvényes belföldi kiskereskedelmi áron.

8. § (1) Ha a kedvezményezett, vagy jogutódja az áruutalvány megsemmisülését vagy elveszését a külkereskedelmi vállalatnak írásban bejelenti, egyúttal kérheti az áru kiszolgáltatásának felfüggesztését. Ilyen esetben nyolc napon belül köteles igazolni, hogy az áruutalvány megsemmisítése iránt eljárást tett folyamatba.

(2) Ha az eljárás megindítását határidőn belül igazolták, a külkereskedelmi vállalat az árut a megsemmisítést kimondó jogerős bírósági határozat hiteles példánya ellenében szolgáltatja ki.

9. § E rendelet alkalmazása szempontjából külföldinek kell tekinteni a külföldön tartózkodó magyar állampolgárt is.

10. § E rendeletben foglaltak nem érintik a tervszerű devizagazdálkodással kapcsolatos rendelkezések hatályát.

11. § Ez a rendelet 1963. január 1. napján lép hatályba.

Karádi Gyula s. k.,

a külkereskedelmi miniszter első helyettese