42/1962. (XII. 8.) Korm. rendelet

az országgyűlési képviselők és a tanácsok tagjainak választásáról

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlési választásokat és a tanácsok tagjainak általános választását az 1963. február 24. napjára tűzte ki.

Az 1958. évi III. törvény 9. §-ának (2) bekezdése, illetőleg az 1954. évi IX. törvény 59. §-a alapján a Kormány az alábbiakat rendeli.

I. FEJEZET

A VÁLASZTÁSOK NAPJÁNAK KÖZHÍRRÉ TÉTELE ÉS A VÁLASZTÁSI SZERVEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A választások napjának közhírré tétele

1. § (1) A választások napját hirdetmény útján közhírré kell tenni.

(2) A választások kitűzésére vonatkozó hirdetményt a községi, járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága az 1962. december 8. napján függeszti ki.

Az Országos Választási Elnökség megalakulása

2. § (1) Az Országos Választási Elnökség (a továbbiakban: Elnökség) Budapest főváros székhellyel az 1963. január 3. napján alakul meg.

(2) Az Elnökség tizenegy tagból áll.

(3) Az Elnökség tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az 1962. december 27. napjáig jelöli ki és a kijelölt tagok nevét, valamint lakcímét közli a Népköztársaság Elnöki Tanácsával.

(4) Az Elnökség tagjai az 1963. január 3. napján a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt esküt tesznek.

(5) Az Elnökség az eskü letétele után alakuló ülést tart és azon tagjai sorából elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ.

(6) Az Elnökség elnökének, elnökhelyettesének, titkárának és tagjainak nevét a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,

Az Országos Választási Elnökség feladatai

3. § Az Elnökség az ország egész területén:

a) őrködik a választások törvényessége felett,

b) irányítja a helyi választási elnökségek munkáját,

c) megállapítja az egyes országgyűlési választókerületekben megválasztandó képviselők és pótképviselők számát,

d) elfogadja az országgyűlési választókerületi lajstromokat,

e) nyilvántartja a képviselőjelölteket,

f) közhírré teszi az országgyűlési képviselők választására vonatkozó országos eredményt, valamint megállapítja a tanácstagok választására vonatkozó országos eredményt,

g) az Országgyűlésnek beszámol a választások lefolyásáról.

A helyi választási elnökségek megalakítása

4. § (1) Az 1963. január 2. napján a fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben és községben választási elnökséget kell alakítani.

(2) A közös tanácsú községekben közös községi választási elnökség alakul, amelyben a tanács működési területén levő valamennyi község képviseletét biztosítani kell.

5. § A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi választási elnökség hét tagból, a járási, a járási jogú városi, a városi (fővárosi) kerületi és a községi választási elnökség pedig öt tagból áll.

6. § (1) A Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve a választási elnökség tagjait az 1962. december 22. napjáig jelöli ki és a kijelölt tagok nevét, valamint lakcímét közli az illetékes tanács végrehajtó bizottságával.

(2) A tanács végrehajtó bizottsága az 1962. december 28. napján ülésben megerősíti a választási elnökség tagjainak kijelölését.

(3) A kijelölés megerősítéséről a választási elnökség tagjait a tanács végrehajtó bizottsága írásban értesíti és egyben felhívja őket, hogy az eskü letétele céljából az 1963. január 2. napján a tanács végrehajtó bizottságának elnökénél jelenjenek meg.

(4) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A választási elnökség az eskü letétele után alakuló ülést tart és azon tagjai sorából elnököt (elnökhelyettest) és titkárt választ. A megválasztott elnök (elnökhelyettes) és titkár nevét, valamint lakcímét az illetékes tanács végrehajtó bizottsága hivatali helyiségében közszemlére teszi.

A helyi választási elnökségek feladatai

7. § (1) A választási elnökség működési területén őrködik a választások törvényessége felett. E feladatkörében a választási elnökség:

a) felügyeletet gyakorol azon választókerületi bizottságok tevékenysége felett, amelyeket a működési területén levő tanácsok tagjai választásának levezetésére alakítottak,

b) elbírálja a választókerületi bizottságok működésévél kapcsolatos kifogásokat,

c) figyelemmel kíséri és biztosítja, hogy ugyanazt a személyt azonosfokú tanácsba több tanácsi választókerületben ne jelöljék és a tanácstag-jelölt ne legyen tagja annak a választási elnökségnek, választókerületi bizottságnak, illetőleg szavazatszedő bizottságnak, amelynek területén tanácstagnak jelölték,

d) figyelemmel kíséri és biztosítja, hogy az országgyűlési választókerületi lajstromba felvett képviselőjelölt (pótképviselő-jelölt) az illető országgyűlési választókerület területén választási elnökség, illetőleg szavazatszedő bizottság tagja ne legyen,

e) közzéteszi az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét,

f) ellenőrzi és nyilvántartja a választási eredményeket,

g) megállapítja, illetőleg összesíti a választások eredményét,

h) pótválasztást tűz ki abban az esetben, ha valamely tanácsi választókerületben a választójogosultaknak a fele vagy annál több nem szavazott le, illetőleg a tanácstag-jelölt az érvényes szavazatoknak a felét kapta, vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott.

(2) A községi, a járási jogú városi, illetőleg a városi (fővárosi) kerületi választási elnökség az (1) bekezdésben felsorolt feladatokon kívül működési területén:

- az 1963. február 8. napján megalakítja a szavazatszedő bizottságokat;

- a tanács végrehajtó bizottsága útján gondoskodik a választási hirdetmény elkészítéséről és közzétételéről;

- elbírálja a szavazatszedő bizottságoknak a szavazás tartama alatt hozott határozatai és az intézkedései ellen, valamint az országgyűlési választókerületi lajstrom megválasztására vonatkozó szavazási eredmény megállapításával kapcsolatban bejelentett kifogásokat.

(3) A fővárosi és a megyei választási elnökség az (1) bekezdésben felsorolt feladatokon kívül működési területén:

- közzéteszi az országgyűlési választókerületi lajstromot,

- a megválasztott országgyűlési képviselőknek (pótképviselőknek) kiadja a megbízólevelet,

- pótválasztást tűz ki abban az esetben, ha az országgyűlési választókerületben a választójogosultaknak a fele vagy annál több nem szavazott le, illetőleg, ha az országgyűlési választókerületi lajstrom az érvényes szavazatoknak a felét kapta vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott.

A helyi választási elnökségek hivatali helyisége és írásbeli tennivalóinak ellátása

8. § (1) A választási elnökségek részére az illetékes tanács végrehajtó bizottsága az 1963. január 2. napjától kezdődően hivatali helyiségről köteles gondoskodni.

(2) A közös tanácsú községek választási elnökségének hivatali helyiségét a tanács székhelyén kell biztosítani.

(3) Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy az írásbeli tennivalók ellátásánál közreműködő irodai dolgozók és a szükséges felszerelések a választási elnökség rendelkezésére álljanak.

A választókerületi bizottságok megalakítása

9. § (1) Az 1963. január 2. napján tanácsi választókerületenként választókerületi bizottságot kell alakítani.

(2) A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi és a járási választókerületi bizottság öt tagból, a járási jogú városi, a városi (fővárosi) kerületi és a községi választókerületi bizottság pedig három tagból áll.

(2) A Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve a választókerületi bizottságok tagjait az 1962. december 22. napjáig jelöli ki és a kijelölt tagok nevét, valamint lakcímét közli az illetékes tanács végrehajtó bizottságával.

(4) A tanács végrehajtó bizottsága az 1962. december 28. napján ülésben megerősíti a választókerületi bizottságok tagjainak kijelölését,

(5) A kijelölés megerősítéséről a választókerületi bizottság tagjait a tanács végrehajtó bizottsága Írásban értesíti és egyben felhívja őket, hogy az eskü letétele céljából az 1963. január 2. napján

- a községi, a megyei jogú városi és a járási jogú városi, illetőleg a városi (fővárosi) kerületi választókerületi bizottság tagjai az illetékes helybeli tanács végrehajtó bizottsága elnökénél,

- a járási és a megyei választókerületi bizottság tagjai a választókerületi bizottság székhelyéül kijelölt község, illetőleg járási jogú város tanácsának végrehajtó bizottsága elnökénél,

- a fővárosi választókerületi bizottságok tagjai pedig annak a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának az elnökénél jelenjenek meg, amelynek a területén a választókerületük van.

(6) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) A választókerületi bizottság az eskü letétele után alakuló ülést tart és azon tagjai sorából elnököt és titkárt választ. A megválasztott elnök és titkár nevét, valamint lakcímet közölni kell a választókerületi bizottság felügyeletét ellátó választási elnökséggel és a választási elnökség szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságával. A tanács végrehajtó bizottsága a közölt adatokat hivatali helyiségében közszemlére teszi.

A választókerületi bizottságok feladatai

10. § A választókerületi bizottság választókerületében levezeti a tanácstag választását. Ebben a feladatkörében :

a) dönt a Hazafias Népfront helyi szerve által bejelentett tanácstag-jelölt elfogadásáról és az elfogadott jelöltet nyilvántartásba veszi;

b) elbírálja azokat az esetleges kifogásokat, amelyeket a szavazatszedő bizottságnak a tanácstag megválasztására vonatkozó szavazási eredmény megállapításával kapcsolatos tevékenysége ellen bejelentettek;

c) a szavazatszedő bizottság által megküldött szavazási jegyzőkönyv alapján megállapítja választókerületében a tanácstagra vonatkozó választás eredményét és a megválasztott tanácstagnak kiadja a megbízólevelet.

A választókerületi bizottságok hivatali helyisége

11. § (1) Az egyes választókerületi bizottságok részére a tanács végrehajtó bizottsága az 1983. január 2. napjától kezdődően hivatali helyiségről, felszerelésről és berendezésről gondoskodik.

(2) A megyei, illetőleg a járási tanács végrehajtó bizottsága az 1962. december 28. napján kijelöli azoknak a megyei, illetőleg járási tanácsi választókerületeknek a székhelyét, amelyeknek területéhez több község tartozik. Ebben az esetben a választókerületi bizottság hivatali helyiségét a tanácsi választókerület székhelyéül kijelölt községben kell biztosítani.

A szavazókörök kialakítása

12. § (1) A községi, a járási jogú városi, illetőleg a városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága az 1962. december 28. napján kialakítja és sorszámmal látja el a szavazóköröket.

(2) A szavazókörök területét úgy kell meghatározni, hogy abba egy vagy több községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] tanácsi választókerület teljes területével beletartozzék és az egyes szavazókörökre mintegy 600-700 választó jusson. Községekben a szavazókörök kialakításánál törekedni kell arra, hogy a szavazókörök területe egy-egy járási tanácsi választókerület területével egybeessék.

(3) A község önálló szavazókört alkot akkor is, ha választóinak száma 600-nál kevesebb.

A szavazatszedő bizottságok megalakítása

13. § (1) A szavazás lebonyolítására szavazókörönként szavazatszedő bizottságot kell alakítani.

(2) A szavazatszedő bizottságok tagjaira a Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve az 1963. február 6. napjáig tesz javaslatot a községi, a járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi választási elnökségnek.

A választási elnökség a javasolt személyekből az 1963. február 8. napján megalakítja a szavazatszedő bizottságokat és tagjait megbízólevéllel látja el.

(3) A szavazatszedő bizottság elnökből, titkárból és három tagból áll.

(4) A szavazatszedő bizottságok tagjai a bizottság megalakításának napján az illetékes tanács végrehajtó bizottságának elnöke előtt esküt tesznek. Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A szavazatszedő bizottság feladatai

14. § (1) A szavazatszedő bizottság elnöke az 1963. február 23. napján az illetékes községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtó bizottságától átveszi a választók névjegyzékeit, a szavazólapokat és a szavazáshoz szükséges egyéb nyomtatványokat; ellenőrzi, hogy azok kellő számban rendelkezésre állnak-e és a választók névjegyzékét megfelelően lezárták-e.

(2) A szavazatszedő bizottság a választás napján levezeti a szavazást; gondoskodik annak zavartalan lebonyolításáról. Megállapítja

- az országgyűlési választókerületi lajstromra vonatkozó szavazási eredményt, arról jegyzőkönyvet készít és azt továbbítja az illetékes választási elnökséghez;

- a tanácsi választókerületek szavazási eredményét, arról tanácsi választókerületenként jegyzőkönyvet készít és azokat továbbítja az illetékes választókerületi bizottságokhoz.

(3) A szavazatszedő bizottság munkáját az elnök irányítja.

A választási szervekre vonatkozó közös rendelkezések

15. § (1) Az Országos Választási Elnökség, a helyi választási elnökségek, a választókerületi bizottságok és a szavazatszedő bizottságok (a továbbiakban: választási szervek) tagjai csak választójogosult személyek lehetnek.

(2) A választási szervek határozataikat ülésben hozzák; azok érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges.

(3) Ha valamely helyi választási elnökség, illetőleg választókerületi bizottság tagjának megbízatása bármely oknál fogva megszűnik, vagy valamely tagja feladata ellátásában akadályozva van, helyette a Hazafias Népfront megfelelő szerve új tagot jelöl ki; ha pedig a szavazatszedő bizottság valamely tagjának megbízatása bármely oknál fogva megszűnik, vagy valamely tagja feladata ellátásában akadályozva van, helyette a Hazafias Népfront megfelelő szerve az illetékes községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] választási elnökségnek új tagot javasol.

(4) A választási szerv kijelölt (javasolt) új tagjának megerősítésére, eskütételére, illetőleg megbízólevéllel való ellátására a jelen rendelet megfelelő rendelkezései az irányadók.

II. FEJEZET

A JELÖLÉS. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK LAJSTROMÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSA ÉS A TANÁCSTAG-JELÖLTEK BEJELENTÉSE

Az országgyűlési választókerületek

16. § Az országgyűlési választókerületek a következők:

Budapest főváros,

Baranya megye és Pécs megyei jogú város,

Bács-Kiskun megye,

Békés megye,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc megyei jogú város,

Csongrád megye és Szeged megyei jogú város,

Fejér megye,

Győr-Sopron megye,

Hajdú-Bihar megye és Debrecen megyei jogú város,

Heves megye,

Komárom megye,

Nógrád megye,

Pest megye,

Somogy megye,

Szabolcs-Szatmár megye,

Szolnok megye,

Tolna megye,

Vas megye,

Veszprém megye,

Zala megye.

A jelölés

17. § (1) Az országgyűlési képviselők és a tanácsok tagjainak választását jelölés előzi meg.

(2) Az egyes tanácsi választókerületek lakossága, a tömegszervezetek, továbbá az üzemek, a gépállomások, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a hivatalok és intézmények dolgozói, valamint a fegyveres erőknél, a fegyveres és rendészeti testületeknél szolgálatot teljesítők az 1963. január 10-29. napja között gyűléseket tartanak, amelyeken az egyes képviselőjelöltekre (pótképviselőjelöltekre), illetőleg tanácstag-jelöltekre javaslatot tesznek.

(3) A tanácstagok jelölése tanácsi választókerületenként történik.

(4) A gyűléseket a Hazafias Népfront helyi szervei a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével szervezik. A gyűlések megszervezéséhez és megtartásához a tanácsi végrehajtó bizottságok kötelesek segítséget nyújtani, a gyűlések megtartásához megfelelő helyiséget biztosítani, időpontját a lakosság tudomására hozni. A gyűlés levezetésére legfeljebb három tagú elnökség alakul.

(5) A gyűlések lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés helyét, idejét, a jelenlevők számát, a gyűlés javaslatát és a javasolt személyi adatait. A jegyzőkönyvet a gyűlés elnökségének a tagjai írják alá.

(6) Az országgyűlési képviselő (pótképviselő) jelölésére vonatkozó jegyzőkönyvet legkésőbb 1963. január 30. napjáig a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottságához, a tanácstag jelölésére vonatkozó jegyzőkönyvet pedig a Hazafias Népfront megfelelő helyi szervéhez kell megküldeni.

(7) Az egyes országgyűlési választókerületekben megválasztandó képviselők és pótképviselők számát, az Országos Választási Elnökség 1963. január 4. napjáig közli a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottságával.

18. § (1) A választási elnökségek és a szavazatszedő bizottságok tagjai az illetékességi területüket magában foglaló országgyűlési választókerületekben képviselőjelöltek (pótképviselőjelöltek) nem lehetnek.

(2) A tanácstag-jelölt nem lehet tagja annak a választási elnökségnek, továbbá választókerületi és szavazatszedő bizottságnak, amelynek területén jelölték.

Az országgyűlési képviselők választókerületi lajstromának összeállítása

19. § (1) A gyűlések (17. §) által országgyűlési képviselőnek (pótképviselőnek) javasolt választójogosult személyek közül az országgyűlési választókerület lajstromára a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottsága az 1963. január 30. napjáig tesz javaslatot a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének.

(2) A Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottsága a javaslaton a képviselőjelölteket és a pótképviselő-jelölteket elkülönítve tünteti fel. A jelölt neve mellett fel kell tüntetni a foglalkozását (állását) és lakóhelyét is. A javaslathoz csatolni kell a jelöltek nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadják.

(3) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési választókerületi lajstromokat az 1963. január 31. napjáig nyújtja be az Országos Választási Elnökséghez.

(4) Az Országos Választási Elnökség az országgyűlési választókerületi lajstromok elfogadásáról legkésőbb az 1963. február 1. napjáig dönt; az elfogadott lajstromot az illetékes megyei (fővárosi) választási elnökségnek és a Kormánynak megküldi. Ezzel egyidejűleg a lajstrom elfogadásáról a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségét, valamint a Hazafias Népfront illetékes megyei (fővárosi) bizottságát értesíti.

(5) A lajstrom elfogadása esetén az Országos Választási Elnökség a lajstromot a következő szövegű záradékkal látja el: "A jelölés a törvény előírásainak megfelel; a lajstromot az Országos Választási Elnökség elfogadja." A záradékot keltezéssel kell ellátni és azt az Országos Választási Elnökség elnöke és titkára írja alá.

(6) A jelölés visszautasítása esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége - a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottságának javaslata alapján - az 1963. február 4. napjáig új képviselőjelöltre (pótképviselő-jelöltre) tesz javaslatot.

A tanácstag-jelöltek bejelentése

20. § (1) A gyűlések által javasolt, választójogosult személyek közül az egyes tanácsi választókerületek jelöltjét (jelöltjeit) a Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve legkésőbb az 1963. január 30. napjáig bejelenti a megfelelő választókerületi bizottsághoz.

(2) A bejelentést írásban három példányban kell elkészíteni és ahhoz csatolni kell a tanácstagjelölt nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja és hogy más azonosfokú tanácsi választókerületben nem jelölték.

(3) A választókerületi bizottság a bejelentés napján dönt a jelölt elfogadásáról. Döntését rávezeti a bejelentés valamennyi példányára. A bejelentésből egy példányt azonnal visszaküld a Hazafias Népfront helyi szervének, egy példányt nyilvántartás céljából megőriz, egy példányt pedig legkésőbb a döntést követő napon az illetékes választási elnökségnek küld meg.

(4) Amennyiben a választási elnökség a bejelentésekből megállapítja, hogy ugyanazt a személyt több azonosfokú tanácsi választókerületben jelölték, felhívja a Hazafias Népfront helyi szervét, közölje, hogy a jelöltre vonatkozó bejelentését melyik tanácsi választókerületben tartja fenn, valamint arra, hogy a többi tanácsi választókerületben jelentsen be új jelöltet.

(5) Ha a választókerületi bizottság a tanácstagjelölt nyilvántartásba vételét visszautasítja, döntése ellen a Hazafias Népfront helyi szerve két napon belül kifogással élhet az illetékes választási elnökséghez. A kifogást írásban vagy szóban lehet bejelenteni. A kifogás tárgyában a választási elnökség haladéktalanul végérvényesen határoz.

(6) Amennyiben a választási elnökség a választókerületi bizottságnak a tanácstag-jelölt visszautasítására vonatkozó határozatát megerősíti, a Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve új jelöltet jelent be a választókerületi bizottsághoz.

III. FEJEZET

A SZAVAZÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Választási hirdetmény

21. § (1) A községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] választási elnökség az 1963. február 12. napján a tanács végrehajtó bizottsága útján választási hirdetményt tesz közzé.

(2) A választási hirdetményben közhírré kell tenni a választás napját, a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely Borszámú tanácsi választókerületek választói szavaznak. A hirdetményben fel kell hívni a választók figyelmét arra, hogy a szavazáshoz a személyi igazolványt hozzák magukkal, továbbá közzé kell tenni a szesztilalomra vonatkozó rendelkezést is.

(3) A választási hirdetménnyel egyidejűleg a megyei (fővárosi) választási elnökség falragasz útján közhírré teszi az országgyűlési választókerület lajstromát és az illetékes választási elnökség a különböző fokú tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, foglalkozását és lakcímét.

A szavazás előkészítése

22. § (1) A községi [járási jogú városi, városi (fővárosi), kerületi] tanács végrehajtó bizottsága az 1963. február 23. napján elismervény ellenében átadja:

a) a szavazatszedő bizottság elnökének: a szavazókörhöz tartozó valamennyi tanácsi választókerület névjegyzékét (pótnévjegyzékét), az országgyűlési választókerület lajstromának, valamint a különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztásához szükséges szavazólapokat, a visszautasítottak jegyzéke- és a szavazási jegyzőkönyvnyomtatványokat,

b) a községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] választókerületi bizottság elnökének: a választási jegyzőkönyv-nyomtatványt és a megválasztott tanácstag részére kiállítandó megbízólevél-nyomtatványt.

(2) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) és a járási választókerületi bizottságok elnökei ugyancsak az 1963. február 23. napján elismervény ellenében átveszik a megyei (fővárosi, megyei jogú városi), illetőleg a járási tanács végrehajtó bizottságától a választási jegyzőkönyv- és a megválasztott tanácstag részére kiállítandó megbízólevél-nyomtatványokat.

(3) Ugyanezen a napon veszik át a választási elnökségek elnökei az illetékes tanács végrehajtó bizottságától a választási eredmények összesítéséhez szükséges jegyzőkönyv-nyomtatványokat, illetőleg a megyei (fővárosi) választási elnökségek a megválasztott országgyűlési képviselők (pótképviselők) részére kiállítandó megbízólevélnyomtatványokat is.

A szavazóhelyiségek berendezése

23. § (1) A községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik a szavazóhelyisegekről, ezek felszereléséről, berendezéséről, valamint arról, hogy a szavazatszedő bizottságok írásbeli tennivalóinak ellátásához szükséges irodai dolgozók a szavazatszedő bizottság rendelkezésére álljanak.

(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára legalább két olyan elrekesztett fülkét kell berendezni, amely a szavazás titkosságát biztosítja.

(3) A szavazatszedő bizottság asztalára egy vagy több fedett urnát kell állítani, amely a szavazatok bedobására alkalmas nyílással van ellátva. Az urnát úgy kell lezárni, hogy a szavazólapokat a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen.

A szavazás ideje

24. § A szavazás a választás napján 7 órától 20 óráig tart. Ha ebben az időpontban a választók névjegyzékébe felvett választók egynegyede vagy ennél több szavazó még nem szavazott, a szavazás idejét a szavazatszedő bizottság legfeljebb két órával meghosszabbíthatja. Ha a névjegyzékbe felvett választók valamennyien leszavaztak, a szavazást a szavazatszedő bizottság 20 óra előtt is lezárhatja.

A szavazóhelyiségekben tartózkodásra jogosult személyek. Rendfenntartás

25. § (1) A szavazóhelyiségben az illetékes választási elnökségek és választókerületi bizottságok, valamint a szavazatszedő bizottság tagjain, a beosztott irodai dolgozókon, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottam kívül, csak a szavazók tartózkodhatnak. A szavazóhelyiségben tíznél több szavazó egyszerre nem tartózkodhat.

(2) A szavazóhelyiségben és a szavazóhelyiség környékén a rend fenntartásáért a választás napján a szavazatszedő bizottság elnöke felelős. A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására vonatkozó rendelkezései mindenkire kötelezőek. A szavazatszedő bizottság elnöke főleg arra ügyel, hogy a szavazás titkosságát ne sértsék meg, a szavazóhelyiségbe csak az arra feljogosított személyek léphessenek be és a szavazók a szavazat leadása után a szavazóhelyiséget azonnal elhagyják.

Szavazólapok

26. § (1) A szavazás hivatalos szavazólapokkal történik. Az országgyűlési választókerületi lajstrom és a különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztására más-más színű szavazólapok szolgálnak, mégpedig;

a) az országgyűlési választókerületi lajstrom választására rózsaszínűek,

b) a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács tagjainak választására világoskék színűek,

c) a járási, a járási jogú városi és a városi (fővárosi) kerületi tanács tagjainak választására világos barna színűek,

d) a községi tanács tagjainak választására fehér színűek.

(2) Az országgyűlési választókerületi lajstrom választására szolgáló szavazólapoknak tartalmazniuk kell: az országgyűlési választókerület megjelölését, a választás évét, hónapját és napját, valamint az Országos Választási Elnökség által elfogadott országgyűlési választókerületi lajstromot, külön-külön feltüntetve a képviselőjelöltek és a pótképviselő-jelöltek nevét.

(3) A tanácstagok választására szolgáló szavazólapoknak tartalmazniuk kell: a megválasztandó tanács megjelölését (a megye, illetőleg a főváros, a megyei jogú város feltüntetésével), a választás évét, hónapját és napját, a tanácsi választókerület sorszámát és a Hazafias Népfront választókerületi jelöltjének (jelöltjeinek) a nevét.

A szavazás módja

27. § (1) A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság megállapítja, hogy az urnák üresek-e, a szavazás céljára alkalmasak-e, majd ennek megtörténte után az urnákat lezárja és lepecsételi.

(2) A választók érkezésük sorrendjében szavaznak. Csak az szavazhat, aki az illető szavazókörhöz tartozó valamelyik tanácsi választókerület névjegyzékében vagy pótnévjegyzékében szerepel.

(3) A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy a szavazókörhöz tartozó tanácsi választókerület névjegyzékében (pótnévjegyzékében) szerepel-e. Azt a választót, aki személyazonosságát igazolni nem tudja, a szavazatszedő bizottság a visszautasított választók jegyzékébe jegyzi be. Ha a visszautasított választó a szavazás lezárása előtt személyazonosságát igazolja szavazhat. Ebben az esetben a visszautasított választók jegyzékéből a nevét törölni kell.

(4) Mindenki személyesen szavaz. A szavazatszedő bizottság átadja a szavazónak az országgyűlési választókerületi lajstrom, valamint a különböző fokú tanácsok tagjainak választásához szükséges különböző színű szavazólapokat, valamint a borítékot és megmagyarázza, hogy melyik színű szavazólap szolgál a lajstrom és melyek az egyes tanácsok tagjának a választására.

(5) A szavazatszedő bizottság elnöke a szavazónak a szavazás céljára

- a községekben négy szavazólapot ad át, éspedig egyet a lajstrom, egyet a községi, egyet a járási, egyet a megyei tanács tagjának megválasztására,

- a járási jogú városokban három szavazólapot, éspedig egyet a lajstrom, egyet a járási jogú városi, egyet a megyei tanács tagjának megválasztására,

- a fővárosban és a megyei jogú városokban három szavazólapot, éspedig egyet a lajstrom, egyet a városi (fővárosi) kerületi, egyet a fővárosi, illetőleg a megyei jogú városi tanács tagjának megválasztására.

(6) A szavazó a szavazófülkében szavaz. A szavazás után az elhatározását tartalmazó szavazólapokat borítékba zárva a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi.

(7) A szavazás ideje alatt a szavazófülkében a szavazón kívül más csak akkor tartózkodhat, ha a szavazó írni, olvasni nem tud, vagy testi fogyatékossága akadályozza a szavazásban, és ezért más személy segítségét veszi igénybe.

(8) A szavazás megtörténtét a bizottság a választók névjegyzékében (pótnévjegyzékében) a választó neve mellett megjelöli.

(9) A szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja azokat a lakásukon fekvő betegeket, akik a szavazókörhöz tartozó tanácsi választókerület névjegyzékében szerepelnek, a szavazás elősegítése céljából egy urnával felkeresheti. A szavazás titkosságát ilyen esetben is megfelelően biztosítani kell.

Kifogás a szavazatszedő bizottság határozata ellen

28. § (1) A szavazatszedő bizottságnak a szavazás ideje alatt hozott határozata és intézkedése ellen a községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] választási elnökséghez szóban vagy írásban kifogással lehet élni. A kifogást a választási elnökség azonnal elbírálja, döntéséről a szavazatszedő bizottságot és a kifogást előterjesztő választót haladéktalanul értesíti. A választási elnökség döntése végérvényes.

(2) A szavazatszedő bizottságnak a szavazási eredmény megállapításával kapcsolatos határozata ellen a bizottság bármely tagja kifogással élhet. A kifogást a szavazási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(3) Ha a kifogást az országgyűlési választókerületi lajstromra vonatkozó szavazási eredmény megállapításával kapcsolatban jelentették be, azt az illetékes községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] választási elnökség bírálja el.

(4) Ha a kifogást a tanácstag választására vonatkozó szavazási eredmény megállapításával kapcsolatban jelentették be, azt az illetékes választókerületi bizottság bírálja el.

A szavazatok összeszámlálása

29. § (1) A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak a beosztott irodai dolgozók, az illetékes választási elnökségek és választókerületi bizottságok tagjai, valamint a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak.

(2) A szavazatok összeszámlálása előtt a szavazatszedő bizottság az összes fel nem használt szavazólapot összecsomagolja, a csomagot lezárja és lepecsételi. Ezután hozzákezd a szavazólapok öszszeszámlálásához és mindaddig együtt marad, amíg a szavazatok összeszámlálását befejezi, a szavazási jegyzőkönyveket elkészíti és az illetékes választási szervhez továbbítja.

(3) A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a szavazatszedő bizottság először felnyitja az urnákat, megszámlálja a borítékokat és összehasonlítja a szavazóknak a választók névjegyzékén (pótnévjegyzékén) megjelölt számával; kétszeri megszámlálással megállapítja, hogy a két szám egyezik-e. Ezután megkezdi a borítékok felbontását. A borítékok felbontása után az összes leadott szavazólapot először színük, majd a tanácstagok választására szolgáló szavazólapokat ezen belül az egyes tanácsi választókerületek sorszáma szerint csoportosítja.

(4) Ennek megtörténte után a szavazatszedő bizottság:

a) az országgyűlési választókerületi lajstrom megválasztására szolgáló szavazólapok közül külön választja az érvényes és érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapokat, majd az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapokat megszámlálja és megállapítja, hogy az érvényes szavazatok közül mennyi esett a lajstromra és menynyi ellene,

b) a különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztására szolgáló szavazólapok közül tanácsi választókerületenként külön választja az érvényes és az érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapokat, majd az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapok közül azokat, amelyeken a tanácstag-jelölt nevét törölték; végül megállapítja, hogy hány szavazatot adtak le a tanácstag-jelöltre.

30. § (1) Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon vagy nem hivatalos borítékban adtak le.

(2) Nem érinti a szavazat érvényességét az, ha a tanácstag megválasztására szolgáló szavazólapon több tanácstag-jelölt nevét hagyták meg. Ebben az esetben a szavazat a szavazólapon sorrendben elsőként feltüntetett jelöltre leadott szavazatnak számít.

(3) A szavazólapokra a szavazó által ráírt megjegyzéseket vagy feltételeket a szavazatok összeszámlálásánál a szavazatok érvényessége szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(4) Ha a szavazatszedő bizottság valamelyik tagja a szavazat érvényességét kifogásolja, a szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság végérvényesen dönt.

A szavazási jegyzőkönyv

31. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a szavazatszedő bizottság külön az országgyűlési választókerületi lajstromra vonatkozóan és külön tanácsi választókerületenként megállapítja a szavazási eredményt, s azokról két-két példányban jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, titkára és tagjai írják alá.

(2) Az országgyűlési választókerületi lajstromra vonatkozó szavazási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazókör sorszámát és a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét,

c) az urnák megvizsgálásának tényét és eredményét,

d) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját,

e) a névjegyzékben és a pótnévjegyzékben szereplő választójogosultak számát,

f) az összes szavazat számát, egyúttal a szavazók számának az urnában talált borítékok számával történt összehasonlítása eredményét,

g) az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát,

h) az érvényes szavazatok közül a lajstromra és a lajstrom ellen leadott szavazatok számát,

i) a visszautasított választók számát,

j) a szavazás közben előfordult fontosabb eseményeket, a szavazatszedő bizottsághoz benyújtott kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat.

(3) A tanácstag választására vonatkozó szavazási jegyzőkönyvben - a (2) bekezdés a) pontjában és c)-g) pontjában előírt adatokon kívül - fel kell tüntetni:

b) pontként: a szavazókör és a tanácsi választókerület sorszámát, valamint a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, továbbá

h) az érvényes szavazatok közül a tanácstagjelöltre leadott szavazatok számát,

i) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a tanácstag-jelölt nevét törölték,

j) a visszautasított választók számát, k) a szavazás közben előfordult fontosabb eseményeket, a szavazatszedő bizottsághoz benyújtott kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat.

A szavazási jegyzőkönyvek és a szavazással kapcsolatos iratok továbbítása

32. § (1) A szavazatszedő bizottság az országgyűlési választókerületi lajstromra vonatkozó szavazási jegyzőkönyv mindkét példányát a községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] választási elnökségnek, a tanácstag választására vonatkozó valamennyi tanácsi választókerület szavazási jegyzőkönyvének egy-egy példányát pedig a megfelelő választókerületi bizottságnak azonnal továbbítja.

(2) Ezek után a szavazatszedő bizottság az érvényes és a külön kezelt érvénytelen szavazatokat, valamint az egyéb választási iratokat összecsomagolja, a csomagot lepecsételi és a felhasználatlanul maradt szavazólapokat tartalmazó csomaggal együtt az urnába helyezi. A lepecsételt urnát megőrzés végett haladéktalanul megküldi az illetékes községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtó bizottságának.

(3) A választási iratok továbbításához szükséges közlekedési eszközökről a helybeli tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

IV. FEJEZET

A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK MEGÁLLAPÍTÁSA, KÖZHÍRRÉ TÉTELE, ILLETŐLEG KIHIRDETÉSE, VALAMINT A MEGBÍZÓLEVELEK KIADÁSA

Az országgyűlési választókerületi lajstromra vonatkozó választások eredményének megállapítása és közhírré tétele, valamint a képviselők (pótképviselők) megbízólevelének kiadása

33. § (1) A községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] választási elnökség a szavazatszedő bizottságok jegyzőkönyvei alapján megállapítja az országgyűlési választókerületi lajstromra vonatkozó választási eredményt és arról két példányban választási jegyzőkönyvet készít, amelyet az elnökség elnöke, titkára és tagjai írnak alá.

(2) Annak a községnek a választási eredménye, amelynek a területén egy szavazókör van, megegyezik a szavazási jegyzőkönyvben feltüntetett eredménnyel. Ebben az esetben a községi választási elnökségnek külön választási jegyzőkönyvet készítenie nem kell, hanem csak a szavazási jegyzőkönyv mindkét példányát jegyzőkönyvileg kell záradékolnia.

(3) Annak a községnek a választási eredményét, amelynek területén több szavazókör van, valamint a járási jogú város és a városi (fővárosi) kerület országgyűlési választókerületi lajstromra vonatkozó választási eredményét a szavazási jegyzőkönyvekben feltüntetett adatok összesítésével kell megállapítani. Erről külön választási jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) Az országgyűlési választókerületi lajstromra vonatkozó választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját,

b) a választási elnökség megjelölését és tagjainak nevét,

c) a választási elnökség működési területén névjegyzékben (pótnévjegyzékben) szereplő választójogosultak számát,

d) a leadott összes szavazatok számát,

e) az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát,

f) a lajstromra és a lajstrom ellen leadott szavazatok számát,

g) a visszautasított választók számát,

h) az esetleges kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat.

(5) A községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] választási elnökség a választási jegyzőkönyv egy példányát lezárása után - a szavazási jegyzőkönyvekkel együtt - azonnal továbbítja az illetékes járási (megyei, fővárosi, megyei jogú városi) választási elnökségnek.

(6) A községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] választási elnökség a választási jegyzőkönyv másik példányát borítékba zárva és lepecsételve az illetékes tanács végrehajtó bizottságának adja át, amely azt sértetlenül megőrizni köteles.

34. § (1) A járási, illetőleg a megyei jogú városi választási elnökség - a beérkezett községi (megyei jogú városi kerületi) választási jegyzőkönyvek alapján - területére vonatkozóan megállapítja a választások összesített eredményét és arról két példányban összesítő választási jegyzőkönyvet készít, amelyet az elnökség elnöke, titkára és tagjai írnak alá.

(2) Az összesítő választási jegyzőkönyvben a 33. § (4) bekezdésében előírt adatokat községenként (megyei jogú városi kerületenként) kell feltüntetni.

(3) Az összesítő választási jegyzőkönyv egy példányát lezárása után - a beérkezett választási jegyzőkönyvekkel együtt - a járási választási elnökség az illetékes megyei választási elnökségnek, a megyei jogú városi választási elnökség pedig annak a megyei választási elnökségnek küldi meg, amely megye földrajzi határain belül a megyei jogú város fekszik.

(4) Az összesítő választási jegyzőkönyv másik példányát borítékba zárva és lepecsételve az illetékes tanács végrehajtó bizottságának kell átadni, amely azt sértetlenül megőrizni köteles.

35. § (1) A megyei (fővárosi) választási elnökség a járási, járási jogú városi, illetőleg megyei jogú városi (fővárosi kerületi) választási elnökségek választási jegyzőkönyvei alapján megállapítja az országgyűlési választókerületi lajstromra vonatkozó választás összesített végeredményét és arról két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyet az elnökség elnöke, titkára és tagjai írnak alá.

(2) A választási jegyzőkönyvben a 33. § (4) bekezdésében előírt adatokat járásonként, járási jogú városonként (fővárosi kerületenként), illetőleg külön a megyei jogú városra vonatkozóan kell feltüntetni, továbbá fel kell tüntetni a megválasztott lajstromba felvett képviselők és pótképviselők nevét is.

(3) A jegyzőkönyv lezárása előtt a megyei (fővárosi) választási elnökség megállapítja, hogy a lajstrom megválasztottnak tekintendő-e vagy nem.

(4) Az országgyűlési választókerület lajstromát akkor kell megválasztottnak tekinteni, ha az országgyűlési választókerületben az összes érvényes szavazatnak több mint a felét a lajstromra adták le, feltéve, hogy az országgyűlési választókerületben az összes választójogosultnak több mint a fele leszavazott. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, ha pótválasztás kitűzésének van helye.

(5) A megyei (fővárosi) választási elnökség a jegyzőkönyv egy példányát lezárása után - a beérkezett jegyzőkönyvekkel együtt - azonnal továbbítja az Országos Választási Elnökségnek.

(6) A jegyzőkönyv másik példányát borítékba zárva és lepecsételve a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának kell átadni, amely azt sértetlenül megőrizni köteles.

36. § Az országgyűlési választókerületi lajstromra vonatkozó választási eredmény megállapításának ideje alatt a választási elnökség helyiségében a választási eredményt megállapító elnökség és a felettes választási elnökség tagjain, valamint a beosztott irodai dolgozókon kívül csak a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak.

37. § (1) A megyei (fővárosi) választási elnökség a megválasztott képviselőknek (pótképviselőknek) a megbízóleveleket az 1963. február 27. napján kiadja.

(2) Az Országos Választási Elnökség az összesítő választási jegyzőkönyvek alapján az országgyűlési választókerületek lajstromaira vonatkozó választások országos eredményét az 1963. február 28. napján közhírré teszi.

A tanácstagokra vonatkozó választások eredményének megállapítása és kihirdetése, valamint a tanácstagok megbízólevelének kiadása

38. § (1) A választókerületi bizottság a tanácstagra vonatkozó választás eredményét a szavazatszedő bizottság által megküldött jegyzőkönyv alapján állapítja meg és arról választási jegyzőkönyvet készít, amelyet a bizottság elnöke, titkára és tagjai írnak alá.

(2) Annak a tanácsi választókerületnek a választási eredménye, amelynek a területe a szavazókör területével egybeesik vagy annál kisebb, megegyezik a szavazási jegyzőkönyvben feltüntetett eredménnyel. Ebben az esetben külön választási jegyzőkönyvet készíteni nem kell, hanem csak a szavazási jegyzőkönyvet kell jegyzőkönyvileg záradékolni.

(3) Annak a tanácsi választókerületnek a választási eredményét, amelynek területe nagyobb, mint a szavazókör területe, a szavazási jegyzőkönyvekben feltüntetett adatok összesítésével kell megállapítani. Erről külön választási jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A tanácstag választására vonatkozó választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját,

b) a választókerületi bizottság megjelölését és tagjainak nevét,

c) a tanácsi választókerület névjegyzékében és pótnévjegyzékében szereplő választójogosultak számát,

d) a leadott összes szavazat számát,

e) az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát,

f) a jelöltre leadott szavazatok számát,

g) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt nevét törölték,

h) a visszautasított választók számát,

i) az esetleges kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat,

j) a tanácsi választókerületben megválasztott tanácstag nevét és a megbízólevél kiadásának megtörténtét.

(5) A jegyzőkönyv lezárása előtt a választókerületi bizottság megállapítja, hogy a jelölt megválasztottnak tekintendő-e vagy nem. A tanácsi választókerület megválasztott tanácstagjának kell nyilvánítani azt a jelöltet, aki az illető tanácsi választókerületben az összes érvényes szavazatnak több mint a felét kapta, feltéve, hogy a tanácsi választókerületben az összes választójogosult felénél több leszavazott.

(6) A választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, ha pótválasztás kitűzésének van helye.

(7) A választókerületi bizottság a megválasztott tanácstagnak kiadja a megbízólevelet és ennek megtörténtét a választási jegyzőkönyvben feltünteti. Ha a megbízólevél kiadásának akadálya van, ezt a választási jegyzőkönyvbe fel kell jegyezni és a megbízólevelet az illetékes tanács végrehajtó bizottságának kell megküldeni azzal, hogy a kiadásáról gondoskodjék.

(8) A választókerületi bizottság a választási jegyzőkönyvet lezárása után - a szavazási jegyzőkönyvekkel együtt - azonnal továbbítja az illetékes választási elnökségnek.

39. § (1) A választási elnökség a választókerületi bizottságok által megküldött választási jegyzőkönyvek alapján megállapítja az illető tanács összesített választási eredményét és arról két példányban összesítő választási jegyzőkönyvet készít, amelyet a választási elnökség elnöke, titkára és tagjai írnak alá.

(2) A tanács választására vonatkozó összesítő választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját,

b) a választási elnökség megjelölését és tagjainak nevét,

c) az illető tanács működési területén a névjegyzékekben és pótnévjegyzékekben szereplő választójogosultak számát,

d) a leadott összes szavazat számát,

e) az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát,

f) az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeire leadott szavazatok számát,

g) tanácsi választókerületenként azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt nevét törölték,

h) a visszautasított választók számát,

i) a megválasztott tanácstagok nevét,

j) azokat a tanácsi választókerületeket, amelyekben pótválasztást kell tartani.

(3) A tanács választására vonatkozó összesítő választási jegyzőkönyv egy példányát lezárása után

a községi választási elnökségek az illetékes járási választási elnökségnek,

a járási és a járási jogú városi választási elnökségek az illetékes megyei választási elnökségnek,

a városi (fővárosi) kerületi választási elnökségek pedig a fővárosi (megyei jogú városi) választási elnökségnek

azonnal továbbítják.

(4) A községi, a járási, a járási jogú városi (városi, fővárosi kerületi) választási elnökségek által készített összesítő választási jegyzőkönyv másik példányát, valamint a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) választási elnökség által készített öszszesítő jegyzőkönyv egy példányát - a választókerületi bizottságoktól beérkezett választási jegyzőkönyvekkel együtt - borítékba zárva és lepecsételve az illetékes tanács végrehajtó bizottságának kell átadni. A végrehajtó bizottság az átvett borítékot sértetlenül megőrizni köteles.

40. § (1) A járási választási elnökség a községi választási elnökségektől beérkezett összesítő választási jegyzőkönyvek alapján megállapítja a járás területén levő valamennyi községi tanács választására vonatkozó eredményt és arról két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyet a választási elnökség elnöke, titkára és tagjai írnak alá.

(2) A jegyzőkönyvben a 39. § (2) bekezdésében előírt adatokat községenként kell feltüntetni,

(3) A járási választási elnökség a jegyzőkönyv egy példányát lezárása után azonnal továbbítja az illetékes megyei választási elnökségnek.

(4) A jegyzőkönyv másik példányát borítékba zárva és lepecsételve - a községi választási elnökségektől beérkezett összesítő jegyzőkönyvekkel együtt - az illetékes járási tanács végrehajtó bizottságának kell átadni, amely azt sértetlenül megőrizni köteles.

41. § (1) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) választási elnökség a járási és a járási jogú városi (városi, fővárosi kerületi) választási elnökségektől beérkezett jegyzőkönyvek (39. és 40. §), valamint a saját összesítő választási jegyzőkönyve (39. §) alapján működési területére vonatkozóan megállapítja az összesített végeredményt és arról két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyet a választási elnökség elnöke, titkára és tagjai írnak alá.

(2) A tanácsokra vonatkozó választások összesített végeredményét megállapító jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját,

b) a választási elnökség megjelölését és tagjainak nevét,

c) járásonként és járási jogú városonként (városi kerületenként) és a megyére (fővárosra, megyei jogú városra) vonatkozóan tanácsszintenként összesítve

- a névjegyzékekben és a pótnévjegyzékekben szereplő választójogosultak számát,

- a leadott összes szavazat számát,

- az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát,

- a tanácstag-jelöltekre leadott szavazatok számát,

- azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt nevét törölték,

- a visszautasított választók számát,

d) az összesített végeredményt,

e) a megválasztott tanácstagok számát,

f) azokat a tanácsi választókerületeket, amelyekben pótválasztást kell tartani.

(3) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) választási elnökség az összesített végeredményt megállapító jegyzőkönyv egy példányát lezárása után azonnal továbbítja az Országos Választási Elnökségnek.

(4) A jegyzőkönyv másik példányát borítékba zárva és lepecsételve - a beérkezett jegyzőkönyvekkel együtt - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának kell átadni, amely azt sértetlenül megőrizni köteles.

42. § A tanácsokra vonatkozó választási eredmény megállapításának ideje alatt a választókerületi bizottság (választási elnökség) helyiségében a bizottság (elnökség) és a felettes választási elnökség tagjain, valamint a beosztott irodai dolgozókon kívül csak a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak.

43. § A tanácsok általános választására vonatkozó országos eredményt az Országos Választási Elnökség állapítja meg; az egyes tanácsokra vonatkozó választási eredményt a tanácsok alakuló ülésén kell kihirdetni.

V. FEJEZET

A PÓTVÁLASZTASOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Pótválasztás az országgyűlési választókerületben

44. § (1) Abban az országgyűlési választókerületben, amelyben a választójogosultaknak a fele vagy annál több nem szavazott le, pótválasztást kell tartani.

(2) Pótválasztást kell tartani abban az országgyűlési választókerületben is, amelyben az országgyűlési választókerületi lajstrom az érvényes szavazatoknak a felét kapta, vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott.

(3) A pótválasztást az országgyűlési választókerületben az illetékes megyei (fővárosi) választási elnökség tűzi ki és azt az első választástól számított egy hónapon belül meg kell tartani.

(4) A pótválasztás kitűzéséről a megyei (fővárosi) választási elnökség haladéktalanul értesíti a Népköztársaság Elnöki Tanácsát és a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottságát. A Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottsága az illető országgyűlési választókerületben új lajstromra is tehet javaslatot.

(5) Az országgyűlési választókerületben a pótválasztás előkészítésére, lebonyolítására és a szavazási, illetőleg a választási eredmények megállapítására a jelen rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Pótválasztás a tanácsi választókerületben

45. § (1) Abban a tanácsi választókerületben, amelyben a választójogosultaknak a fele vagy annál több nem szavazott le, pótválasztást kell tartani.

(2) Pótválasztást kell tartani abban a tanácsi választókerületben is, amelyben a jelölt az érvényes szavazatoknak a felét kapta, vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott.

(3) A pótválasztást a tanácsi választókerületben az illetékes választási elnökség tűzi ki és azt az első választástól számított két héten belül meg kell tartani.

(4) A pótválasztás kitűzéséről a választási elnökség haladéktalanul értesíti a Népköztársaság Elnöki Tanácsát és a Hazafias Népfront helyi szervét. A Hazafias Népfront helyi szerve az illető tanácsi választókerületben új jelöltet állíthat.

(5) A tanácsi választókerületben a pótválasztás előkészítésére, lebonyolítására és a szavazási, illetőleg a választási eredmények megállapítására a jelen rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

VI. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

A szesztilalomra vonatkozó rendelkezések

46. § Az 1963. február 23. napjának 12. órájától az 1963. február 25. napjának 12. órájáig szeszesitalt árusítani, vagy más módon forgalomba hozni tilos.

Igazolás a Hazafias Népfront és a sajtó megbízottai részére

47. § (1) A Hazafias Népfront megbízottai részére a választás napján a szavazóhelyiségekben, illetőleg a választókerületi bizottságok és a választási elnökség helyiségeiben való tartózkodásra jogosító igazolást a működési területére kiterjedő hatálylyal bármely választási elnökség kiállíthat.

(2) A sajtó megbízottai részére a választás napján a szavazóhelyiségekben, illetőleg a választókerületi bizottságok és a választási elnökségek helyiségeibe belépésre és tartózkodásra jogosító igazolást csak az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) választási elnökség adhat.

Nyomtatványok

48. § A nyomtatványok előállításáról és rendelkezésre bocsátásáról - a választási hirdetmény kivételével - központilag történik gondoskodás. A választási hirdetmény előállítására a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága külön utasítást kap.

Hivatalból törlések és utólagos felvételek a választók névjegyzékébe

49. § (1) A tanács végrehajtó bizottsága legkésőbb a választás napjáig köteles törölni a választók névjegyzékéből azt a személyt, aki meghalt, akiről megállapítást nyert, hogy más tanácsi választókerület névjegyzékében már szerepel, továbbá azt, aki rendőri felügyelet alatt van, illetőleg a választójogát a névjegyzék összeállítása után egyéb okból elvesztette. A törlés okát a névjegyzék "Megjegyzés" rovatában fel kell tüntetni.

(2) Az anyakönyvi hatóság a nagykorú személyek elhalálozásáról köteles értesíteni az állandó lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságát. Az értesítésben fel kell tüntetni a meghalt személy nevét, születési helyét, évét, hónapját, napját, utolsó állandó lakóhelyét és az elhalálozás időpontját.

(3) Azt, aki a választók végleges névjegyzékének összeállítása után választójogosultságát hiteltérdemlően igazolja, kérelmére pótnévjegyzékbe kell felvenni.

Az ideiglenes lakóhelyen történő szavazás szabályai

50. § (1) Az a választójogosult személy, aki a választás napján állandó lakóhelyétől távol van, kérheti az ideiglenes lakása (tartózkodási helye) szerint illetékes községi [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] tanácsi választókerület névjegyzékébe való felvételét.

(2) A kérelem előterjesztése alkalmával át kell adni a tanács végrehajtó bizottságának az állandó lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kiállított igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették és be kell mutatni a személyi igazolványt is.

(3) Az igazolás kiadását a kérelmező állandó lakóhelyén a választók névjegyzékének "Megjegyzés" rovatában fel kell tüntetni és a választó nevét a névjegyzékből áthúzással törölni kell.

(4) A kérelmezőt a tanács végrehajtó bizottsága pótnévjegyzékbe veszi fel és azt a kérelmező ideiglenes lakása (tartózkodási helye) szerint illetékes tanácsi választókerület végleges névjegyzékéhez csatolja. Az igazolást a választási iratokhoz kell csatolni.

(5) A választás napján a kérelmezőt kivételesen a szavazatszedő bizottság is felveheti pótnévjegyzékbe.

51. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke