1954. évi IX. törvény

a tanácsok tagjainak választásáról

Az országgyűlés a fővárosi, a megyei, a járási, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok tagjainak megválasztását az Alkotmány IX. fejezetében foglalt alapelveknek megfelelően az alábbiakban szabályozza:

I. FEJEZET

A VÁLASZTÁS ALAPELVEI

1. § (1) A fővárosi, a megyei, a járási, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai négy évi időtartamra választják, általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással (Alkotmány 30. és 62. §).

(2) A tanácsok választókerületenként választják. Minden választókerület egy tanácstagot választ.

(3) A megválasztott tanácstagok kötelesek a választóiknak működésükről beszámolni; a választópolgárok a tanácstagot visszahívhatják.

2. § (1)[1] Választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak.

(2)[2] Nincs választójoga annak, aki:

a) a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll;

b) szabadságvesztés-büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van;

c) rendőri őrizet vagy felügyelet alatt van;

d) elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll vagy sem.

(3) A választásokon minden szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő (Alkotmány 64. §).

(4) A tanács tagjává mindenki megválasztható, akinek választójogosultsága van.

II. FEJEZET

A VÁLASZTÓK NÉVJEGYZÉKE.

3. § (1) A választójogosult állampolgárokról névjegyzéket kell készíteni.

(2) A választók névjegyzékét a városi (városi kerületi), illetőleg a községi tanács végrehajtóbizottsága állítja össze.

(3) A választók névjegyzékébe fel kell venni minden magyar állampolgárt, aki nagykorú vagy nagykorúságát a névjegyzék összeállításának évében eléri, ha a névjegyzék összeállításának idején állandó lakóhelye az illető tanács működési területén van.

4. § (1) A választók névjegyzékének összeállítása összeírás útján történik. Az összeírást a tanács végrehajtóbizottsága által kijelöl összeíróbiztosok végzik.

(2) A Néphadsereg választójogosult tagjainak és polgári alkalmazottainak névjegyzékét az illetékes parancsnokságok állítják össze. Ugyancsak az illetékes parancsnokságok állítják össze az egyéb fegyveres és rendészeti testületek laktanyákban elhelyezett, választójogosult tagjainak névjegyzékét.

(3) Az érvényes útlevéllel külföldön tartózkodó magyar állampolgárok összeírásáról a Minisztertanács a Külügyminisztérium útján gondoskodik.

5. § (1) A választók névjegyzékét városi (városi kerületi), illetőleg községi választókerületenként (12. §) a választók nevének abc-sorrendjében, sorszámmal ellátva kell összeállítani. Városok belterületén a névjegyzék összeállítása - a választókerületen belül - utcánként és házanként ugyancsak a választók nevének abc-sorrendjében, sorszámmal ellátva történik.

(2) Minden választót csak egy névjegyzékbe szabad felvenni, mégpedig annak a választókerületnek a névjegyzékébe, amelyben a névjegyzék összeállításának idején állandó lakása van.

(3) A választók névjegyzékében fel kell tüntetni a választó családi és utónevét (a férj nevét viselő asszonynál a leánykori nevet is), állandó lakását, foglalkozását (ellátását), valamint születési helyét, évét, hónapját és napját.

(4) A választók névjegyzékén fel kell tüntetni az illető községi (városi, városi kerületi), járási, megyei (fővárosi) választókerület és a szavazókör sorszámát.

(5) A különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztása ugyanazon névjegyzék alapján történik.

6. § (1) A tanács végrehajtóbizottsága a 3-5. §-okban foglaltak szerint elkészíti a választók ideiglenes névjegyzékét.

(2) A választók ideiglenes névjegyzékét keltezéssel és bélyegzővel kell ellátni. A névjegyzéket a tanács végrehajtóbizottságának elnöke és titkára írja alá.

(3) A választók ideiglenes névjegyzékét a tanács végrehajtóbizottságának hivatali helyiségében legalább három napra közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék vonatkozó részét a házakban is ki kell függeszteni.

(4) A közszemléretétel időpontját a helyileg szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.

7. § (1) Az ideiglenes névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhet.

(2) A kifogást a választók ideiglenes névjegyzékének közszemlére tételétől számított nyolc napon belül a tanács végrehajtóbizottságánál kell írásban vagy szóban bejelenteni.

8. § (1) Ha a tanács végrehajtóbizottságának megállapítása szerint a kihagyás törvényellenes, a kihagyott személyt pótnévjegyzékbe veszi fel. A pótnévjegyzéket egy példányban kell kiállítani.

(2) A tanács végrehajtóbizottsága azokat a kifogásokat, amelyeket alaptalannak tart, valamint azokat, amelyek valamely személynek a névjegyzékből való törlésére irányulnak, legkésőbb a beérkezést követő napon jegyzékkel átteszi a járásbírósághoz (városi, városi kerületi bírósághoz).

(3) A tanács végrehajtóbizottsága hivatalból törli a választók névjegyzékéből azt a személyt, aki meghalt, aki más választókerület névjegyzékében már szerepel, vagy aki valamely hatóság hivatalos értesítése szerint választójogosultságát elvesztette, továbbá azt, aki a választás napján választójogosultsággal azért nem rendelkezik, mert nagykorúságát még nem érte el.

(4) Azokat a magyar állampolgárokat, akik a választók névjegyzékének összeállítása után szerzik meg választójogosultságukat, a tanács végrehajtóbizottsága kérelmükre felveszi a választók névjegyzékébe.

9. § (1) A járásbíróság a kifogás tárgyában a jegyzék hozzáérkezésétől számított három napon belül végérvényesen határoz. Ha a kifogást alaposnak találja, elrendeli a névjegyzék megfelelő kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

(2) A járásbíróság határozatát haladéktalanul közli a tanács végrehajtóbizottságával és azzal, aki a kifogást tette. Ha a járásbíróság határozata névjegyzékbe felvett személy törlését rendeli el, a határozatot a névjegyzékből törlendő személlyel is közölni kell.

10. § A választók ideiglenes névjegyzéke, valamint a pótnévjegyzék és a járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján az illetékes tanács végrehajtóbizottsága legkésőbb tizenöt nappal a választás napja előtt elkészíti a választók végleges névjegyzékét és azt közvetlenül az elkészítést követően legalább három napon át ugyanúgy közszemlére teszi, mint a választók ideiglenes névjegyzékét (6. §).

11. § (1) Ha a választójogosult személy a választók ideiglenes névjegyzékének elkészítését követően állandó lakóhelyét megváltoztathatja, az új lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtóbizottságától kérheti a választók névjegyzékébe való felvételét.

(2) A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtóbizottságának igazolását arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. Az igazolás kiadását a kérelmező korábbi lakóhelyén a választók névjegyzékében fel kell tüntetni és a választó nevét a névjegyzékből törölni kell.

(3) Az igazolás és az állandó lakás bejelentését igazoló szelvény vagy személyi igazolvány alapján az új lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtóbizottsága a választók névjegyzékét megfelelően kiegészíti.

(4) Az a választójogosult személy, aki a választás napján állandó lakóhelyétől távol van, a (2) bekezdésben előírt igazolás és az ideiglenes lakás bejelentését igazoló szelvény vagy személyi igazolvány alapján kérheti az ideiglenes lakása szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) választókerület névjegyzékébe való felvételét.

(5) Az (1) és (4) bekezdésekben említett választójogosultakat pótnévjegyzékbe kell felvenni.

III. FEJEZET

VÁLASZTÓKERÜLETEK

12. § (1) A különböző fokú tanácsok minden egyes tagjának megválasztására - az állandó lakosok számának figyelembevételével - a fővárosi, a megyei, a járási, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok működési területén külön-külön választókerületeket kell alakítani.

(2) A választókerületek megalakítására az alábbiak az irányadók:

a) a fővárosi tanács tagjainak megválasztására mintegy 5500 lakosonként egy fővárosi választókerületet kell alakítani;

b) a megyei tanácsok tagjainak megválasztására:

- 300.000 vagy ennél kevesebb lakosú megyékben 70-70 megyei választókerületet,

- 300.000-500.000 lakosú megyékben mintegy 5000 lakosra egy, de legalább 70 és legfeljebb 90 megyei választókerületet,

- 500.000 lakoson felüli megyékben mintegy 6000 lakosra egy, de legalább 90 és legfeljebb 110 megyei választókerületet kell alakítani;

c) a járási tanácsok tagjainak megválasztására:

- 25.000 vagy ennél kevesebb lakosú járásokban 30-30 járási választókerületet,

- 25.000 lakoson felüli járásokban mintegy 1000 lakosra egy, de legalább 30 és legfeljebb 60 járási választókerületet kell alakítani;

d) a városi tanácsok tagjainak megválasztására:

- 20.000 vagy ennél kevesebb lakosú városokban 80-80 városi választókerületet,

- 20.000-30.000 lakosú városokban mintegy 300 lakosra egy, de legalább 80 városi választókerületet,

- 30.000-50.000 lakosú városokban mintegy 400 lakosra egy, de legalább 100 városi választókerületet,

- 50.000-1000.000 lakosú városokban mintegy 500 lakosra egy, de legalább 125 városi választókerületet,

- 100.000 lakoson felüli városokban 200-200 városi választókerületet kell alakítani;

-[3] a megyei jogú városokban legalább 80, legfeljebb 200 városi tanácsi választókerületet kell alakítani.

e) a városi kerületi tanácsok tagjainak megválasztására:

- a fővárosi kerületekben mintegy 500 lakosra egy, de legalább 80 és legfeljebb 200 fővárosi kerületi választókerületet,

- a városi kerületekben pedig a kerület lakosságának számához képest legalább 50 és legfeljebb 120 városi kerületi választókerületet kel alakítani;

f) a községi tanácsok tagjainak megválasztására:

- 500 vagy ennél kevesebb lakosú községekben 11 községi választókerületet,

- 500-1000 lakosú községekben a lakosság számához képest 11-25 községi választókerületet,

- 1000-5000 lakosú községekben mintegy 60 lakosra egy, de legalább 25 és legfeljebb 50 községi választókerületet,

- 5000-10.000 lakosú községekben mintegy 120 lakosra egy, de legalább 50 és legfeljebb 70 községi választókerületet;

- 10.000 lakoson felüli községekben pedig mintegy 200 lakosra egy, de legalább 70 és legfeljebb 100 községi választókerületet kell alakítani.

(3) A közös tanácsú községek lakosságát a választókerületek kialakítása szempontjából együtt kell számításba venni.

13. § (1) A választókerületek számát - a 12. §-ban foglalt rendelkezések keretei között - a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács tagjainak megválasztására a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a többi tanács tagjainak megválasztására pedig a közvetlen felettes tanács állapítja meg.

(2) Az egyes választókerületek területét az illetékes tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg és látja el sorszámmal.

(3) A megyei, az igazgatási kerületekre osztott városi és a járási tanácsok tagjainak megválasztására alakított választókerületek területé úgy kell megállapítani, hogy az alsóbb fokú tanácsok tagjainak választására alakított egyes választókerületek területe teljes egészében ugyanazon megyei (fővárosi, városi), illetőleg járási választókerület területéhez tartozzék.

(4) A választókerületek területi beosztását a választás napjának kitűzésétől számított húsz napon belül közzé kell tenni.

IV. FEJEZET

VÁLASZTÁSI ELNÖKSÉGEK

14. § (1) A választás lebonyolítására és törvényességének biztosítására a választás napja előtt legalább harminc nappal fővárosi, megyei, járási, városi, városi kerületi és községi választási elnökséget kell alakítani. Közös tanácsú községek részére közös községi választási elnökség alakul.

(2) A választási elnökség tagjait a Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve jelöli ki.

(3) A tagok kijelölését az illetékes tanács végrehajtóbizottsága erősíti meg; az elnökség tagjai a tanács végrehajtóbizottságának elnöke előtt esküt tesznek.

15. § A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi választási elnökség hét tagból, a járási, a járási jogú városi, a városi kerületi és a községi választási elnökség pedig öt tagból áll. Az elnökség tagjai sorából elnököt (elnökhelyettest) és titkárt választ.

16. § (1) A választási elnökség működési területén:

őrködik a választások törvényessége felett,

megalakítja a szavazatszedő bizottságokat,

dönt a választókerületi bizottságok működésével kapcsolatos kifogások tárgyában,

dönt a szavazatszedő bizottságoknak a szavazás tartama alatt tett intézkedéseivel kapcsolatos kifogások tárgyában,

közzéteszi az egyes választókerületek jelöltjeinek nevét (28. §), gondoskodik a választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, továbbá a szavazólapokon az elfogadott jelölt nevének feltüntetéséről,

ellenőrzi és nyilvántartja a választókerületek választási eredményeit,

megállapítja a választások összesített eredményét,

pótválasztást tűz ki abban az esetben, ha a működési területéhez tartozó valamelyik választókerületben a jelölt nem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, továbbá ha a leszavazottak száma kevesebb, mint a választókerületben szavazati joggal bíró választók számának fele.

(2) A választási elnökség határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők szavazattöbbsége szükséges.

V. FEJEZET

VÁLASZTÓKERÜLETI BIZOTTSÁGOK

17. § (1) A tanácsok tagjai választásának levezetésére legalább harminc nappal a választás napja előtt minden választókerületben választókerületi bizottságot kell alakítani.

(2) Az ugyanazon szavazókörhöz (20. §) tartozó több választókerület részére - a Minisztertanács határozata alapján - egy közös választókerületi bizottság alakítható, de a jelölés és a tanácstagok megválasztása ebben az esetben is választókerületenként történik.

(3) A választókerületi bizottság tagjait a Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve jelöli ki.

(4) A tagok kijelölését az illetékes tanács végrehajtóbizottsága erősíti meg; a bizottság tagjai a tanács végrehajtóbizottságának elnöke előtt esküt tesznek.

18. § (1) A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi és a járási választókerületi bizottságok öt tagból, a járási jogú városi, a városi kerületi és a községi választókerületi bizottságok pedig három tagból állnak. A bizottságok tagjaik sorából elnököt és titkárt választanak.

(2) Közös választókerületi bizottság alakítása esetén a választókerületi bizottság öt tagból áll.

19. § (1) A választókerületi bizottság működési területén:

nyilvántartásba veszi a Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve által bejelentett jelöltet,

dönt a jelölt elfogadásáról,

elbírálja azokat a kifogásokat, amelyeket a szavazatszedő bizottságoknak a szavazási eredmény megállapításával kapcsolatos munkája ellen bejelentettek,

megállapítja az illető választókerületben a választás eredményét,

kiadja a megválasztott tanácstagnak a megbízólevelet.

(2) A választókerületi bizottság határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők szavazattöbbsége szükséges.

VI. FEJEZET

SZAVAZÓKÖRÖK, SZAVAZATSZEDŐ BIZOTTSÁGOK

20. § (1) A választás napja előtt legalább negyven nappal minden városban (városi kerületben), illetőleg községben szavazóköröket kell alakítani.

(2) A szavazókörök számát és területi beosztását a városi (városi kerületi), illetőleg a községi tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg úgy, hogy az egyes szavazókörökre mintegy 600-700 választó jusson, de minden község, ha ennél kevesebb is a választóinak a száma, önálló szavazókört alkosson. Ahol több szavazókör van, a szavazóköröket sorszámmal kell ellátni.

(3) A szavazókörök területét úgy kell meghatározni, hogy abba egy vagy több városi (városi kerületi), illetőleg községi választókerület teljes területével beletartozzék.

21. § A választók ugyanabban a szavazókörben szavaznak a különböző fokú tanácsokba jelölt személyekre.

22. § (1) A szavazás lebonyolítására legalább tíz nappal a választás napja előtt szavazókörönként szavazatszedő bizottságot kell alakítani.

(2) A szavazatszedő bizottságot a Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve által javasolt személyekből az illetékes városi (városi kerületi), illetőleg a községi választási elnökség alakítja meg.

(3) A szavazatszedő bizottság tagjai a tanács végrehajtóbizottságának elnöke előtt esküt tesznek.

23. § (1) A szavazatszedő bizottság elnökből, titkárból és három tagból áll.

(2) A szavazatszedő bizottság működési területén:

átveszi a szavazáshoz szükséges nyomtatványokat,

levezeti a szavazást,

gondoskodik a szavazás lebonyolításának zavartalanságáról,

megállapítja a szavazókörben a választókerületek szavazási eredményét,

továbbítja a szavazási jegyzőkönyvet a különböző fokú választókerületi bizottságokhoz.

(3) A szavazatszedő bizottság határozatainak érvényességéhez a bizottság tagjai többségének jelenléte és a jelenlévők szavazattöbbsége szükséges.

VII. FEJEZET

A JELÖLÉS

24. § A tanácsok tagjainak választását jelölés előzi meg. A jelölés választókerületenként történik.

25. § (1) A jelöltekre az egyes választókerületek lakosságának, a tömegszervezeteknek, továbbá az üzemek, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a termelési bizottságok, a hivatalok és intézmények dolgozóinak, valamint a fegyveres és rendészeti testületeknél szolgálatot teljesítőknek a gyűlései tesznek javaslatot.

(2) A gyűlések lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés helyét, idejét, a jelenlévők számát, a gyűlés javaslatát és a javasolt személyi adatait. A jegyzőkönyvet a gyűlés elnökségének tagjai írják alá.

(3) A gyűlés elnöksége a jegyzőkönyvet a Hazafias Népfront megfelelő helyi szervéhez küldi meg.

26. § (1) A gyűlések által javasolt személyek közül a Hazafias Népfront helyi szerve legalább húsz nappal a választás napja előtt - nyilvántartás céljából - jelöltjét (jelöltjeit) bejelenti a megfelelő fokú választókerületi bizottsághoz.

(2) A bejelentés írásban három példányban kell megtenni és ahhoz csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja.

(3) A választókerületi bizottság a jelölt nyilvántartásba vételéről a bejelentés napján dönt és döntését feltünteti a bejelentés valamennyi példányát. A bejelentés egyik példányát haladéktalanul visszaküldi a Hazafias Népfront megfelelő helyi szervének, egy példányt pedig megküld az illetékes választási elnökségnek. A bejelentés harmadik példányát meg kell őriznie.

(4) A választókerületi bizottság a jelölt nyilvántartásba vételét törvényes okból visszautasíthatja. Ez ellen a Hazafias Népfront helyi szerve két napon belül kifogással élhet a választókerület szerint illetékes választási elnökséghez. A választási elnökség döntése végleges.

27. § (1) Ugyanazt a személyt az azonos fokú tanácsok választókerületei közül csak egy választókerületben lehet jelölni.

(2) A jelölt nem lehet tagja annak a választási elnökségnek, továbbá választókerületi és szavazatszedő bizottságnak, amelynek területén jelölték.

28. § A jelöltek nevét legalább tíz nappal a választás napja előtt az illetékes választási elnökségek közzéteszik.

VIII. FEJEZET

A VÁLASZTÁS KITŰZÉSE ÉS A SZAVAZÁS

29. §[4] Az országgyűlési választásokat és a tanácsok tagjainak általános választását a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legalább negyvenöt nappal a választás előtt munkaszüneti napra tűzi ki.

30. § A választás napját megelőző nap 12. órájától a választást követő nap 12. órájáig szeszesitalt árusítani, vagy más módon forgalombahozni tilos.

31. § (1) A választás napja előtt legalább tíz nappal a városi (városi kerületi), illetőleg a községi választási elnökség választási hirdetményt tesz közzé.

(2) A választási hirdetményben közhírré kell tenni a választás napját, a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A hirdetményben fel kell hívni a választók figyelmét arra, hogy a szavazáshoz személyi igazolványt, vagy a személyazonosságuk igazolására alkalmas más iratot hozzanak magukkal. Ugyanebben a hirdetményben kell közzétenni a szesztilalomra vonatkozó rendelkezést is.

32. § A szavazás szavazókörönként történik és a választás napján 7 órától 20 óráig tart. A szavazás befejezésének idejét a szavazatszedő bizottság kivételesen legfeljebb két órával meghosszabbíthatja.

33. § (1) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két olyan elrekesztett fülkét kell létesíteni, amely a szavazás titkosságát biztosítja.

(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy több urnát kel felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból szavazólapokat a zár felnyitása, a pecsét feltörése, vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen.

(3) Az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredményét a szavazási jegyzőkönyvben feltüntetni.

34. § (1) A szavazás napján a szavazóhelyiségben és a szavazóhelyiség környékén a rend fenntartásáért a szavazatszedő bizottság elnöke felelős.

(2) A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására vonatkozó rendelkezései mindenkire kötelezőek.

(3) A szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben választási agitációt kifejteni nem szabad.

(4) A szavazóhelyiségben a területileg illetékes választási elnökségek, a választókerületi és a szavazatszedő bizottságok tagjain, a beosztott irodai dolgozókon, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottain kívül senki sem tartózkodhat hosszabb ideig, mint amennyi szavazatának leadásához szükséges.

35. § (1) A szavazás a hivatalosan előállított szavazólapokkal történik.

(2) A különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztására más-más színű szavazólapok szolgálnak.

(3) A szavazólapoknak tartalmazniok kell az illető választókerület nyilvántartásba vett jelöltjének (jelöltjeinek) nevét.

36. § (1) A választók érkezésük sorrendjében szavaznak. Szavazhat mindenki, aki az illető választókerületben a választók névjegyzékében, illetőleg a 11. § (5) bekezdésében előírt pótnévjegyzékben szerepel.

(2) Mindenki személyesen szavaz. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy a választók névjegyzékében (pótnévjegyzékében) szerepel-e. Ezt követően a szavazatszedő bizottság elnöke átadja a szavazónak a különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztásához szükséges különböző színű szavazólapokat és megmagyarázza, hogy melyik színű szavazólap melyik tanács tagjának a megválasztására szolgál.

(3) A szavazás a szavazófülkében történik. Ezután a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapokat a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi.

(4) A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a szavazófülkében senki sem tartózkodhat.

(5) Az a szavazó, aki írni-olvasni nem tud, vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választójogosult segítségét veheti igénybe. A szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja a lakásukon fekvő betegeket szavazásuk elősegítése céljából egy urnával felkeresheti; a szavazás titkosságát ebben az esetben is biztosítani kell.

(6) A szavazás megtörténtét a bizottság a választók névjegyzékében (pótnévjegyzékében) feltünteti.

37. § (1) A szavazatszedő bizottság visszautasítja azt a választót, aki személyazonosságát megfelelően igazolni nem tudja. A visszautasítottakról a bizottság elnöke jegyzéket vezet, amelyen feltünteti a visszautasítottnak a választók névjegyzékében foglalt sorszámát és az igazolás elégtelenségének adatait.

(2) A visszautasított választónak joga van a szavazás lezárása előtt személyazonosságát igazolni és szavazni.

38. § A szavazatszedő bizottságnak a szavazás ideje alatt hozott határozata és intézkedése ellen a városi (városi kerületi), illetőleg a községi választási elnökséghez, a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos határozata ellen pedig az illetékes választókerületi bizottsághoz kifogással lehet élni. A kifogás tárgyában az elnökség, illetőleg a bizottság haladéktalanul határoz.

39. § (1) A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezárja, de mindazok a választójogosultak, akik a szavazóhelyiségben, vagy annak a szavazatszedő bizottság által előre meghatározott előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszedő bizottság a szavazást lezártnak nyilvánítja.

(2) A szavazás lezárása után szavazatot elfogadni nem szabad.

IX. FEJEZET

A SZAVAZATOK ÖSSZESZÁMLÁLÁSA

40. § (1) A szavazás lezárása után a szavazatszedő bizottság felbontja az urnákat és összeszámlálja a szavazatokat.

(2) A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak a beosztott irodai dolgozók, a területileg illetékes választási elnökségek és választókerületi bizottságok tagjai, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak.

41. § A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a szavazatszedő bizottság először az urnákba helyezett szavazólapok számát választókerületenként összehasonlítja a választók névjegyzékében megjelölt szavazók számával, majd választókerületenként összeszámlálja a leadott érvényes és érvénytelen szavazatokat.

42. § (1) Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le.

(2) Nem érinti a szavazat érvényességét az, ha a szavazólapon több jelölt nevét hagyták meg. Ez esetben a szavazat a szavazólapon sorrendben elsőként feltüntetett jelöltre leadott szavazatnak számít.

(3) A szavazólapokra a szavazó által ráírt megjegyzéseket vagy feltételeket a szavazatok összeszámlálásánál a szavazat érvényessége szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság végérvényesen dönt.

43. § (1) A szavazatszedő bizottság a szavazásról és a szavazatok összeszámlálásáról választókerületenként két példányban jegyzőkönyvet készít; a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, titkára és tagjai írják alá. Közös választókerületi bizottság alakítása esetén [17. § (2) bek.] a bizottság működési területéhez tartozó választókerületek választási eredményéről egy közös jegyzőkönyvet is lehet készíteni. Ebben az esetben a jegyzőkönyvben az egyes választókerületek szavazási eredményét külön-külön kell feltüntetni.

(2) A szavazási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazókör és a választókerület sorszámát, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét,

c) az urnák megvizsgálásának tényét és eredményét,

d) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját,

e) a névjegyzékben és a pótnévjegyzékben szereplő választójogosultak számát,

f) a leadott összes szavazatok számát, egyúttal a szavazók számának az urnában talált szavazólapok számával történt összehasonlítása eredményét,

g) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

h) a jelöltre leadott szavazatok számát,

i) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt nevét törölték,

j) a visszautasított választók számát,

k) a szavazás közben előfordult fontosabb eseményeket, a szavazatszedő bizottsághoz benyújtott kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat.

44. § (1) A szavazatok összeszámlálása és a jegyzőkönyvek aláírása után a szavazatszedő bizottság elnöke az egyes választókerületekre vonatkozó jegyzőkönyvek egy-egy példányát azonnal elküldi a megfelelő választókerületi bizottságoknak.

(2) A jegyzőkönyvek másik példányát a felhasznált és felhasználatlanul maradt szavazólapokkal, a névjegyzékekkel és az összes egyéb választási iratokkal együtt megőrzés végett, lepecsételt csomagban az illetékes községi, városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságához kell megküldeni.

X. FEJEZET

A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

45. § (1) A választókerületi bizottság a szavazatszedő bizottságok által megküldött jegyzőkönyvek alapján megállapítja a választókerület választási eredményét.

(2) A választókerület választási eredményének megállapításánál a választókerületi bizottság tagjain kívül csak a területileg illetékes választási elnökségek tagjai, a beosztott irodai dolgozók, valamint a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai lehetnek jelen.

46. § (1) A választókerület választási eredményének megállapításáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság tagjai írnak alá.

(2) A választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját,

b) a választókerületi bizottság megjelölését és tagjainak nevét,

c) a választókerület névjegyzékében és pótnévjegyzékében szereplő választójogosultak számát,

d) a leadott összes szavazatok számát,

e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

f) a jelöltre leadott szavazatok számát,

g) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt nevét törölték.

h) a visszautasított választók számát,

i) az esetleges kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat,

j) a választókerületben megválasztott tanácstag nevét és a megbízólevél kiadásának megtörténtét.

(3) Ha a választókerületben az összes választójogosultnak több mint a fele leszavazott, a választókerület megválasztott tanácstagjának kell nyilvánítani azt a jelöltet, aki az összes érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta.

47. § A választókerületi bizottság a választás eredményének megállapítása után a választási jegyzőkönyvet azonnal megküldi az illetékes megyei (fővárosi), járás, városi (városi kerületi), illetőleg községi választási elnökségnek.

48. § (1) A fővárosi, a megyei, a járási, a városi, a városi kerületi és a községi választási elnökség - a beérkezett választókerületi választási jegyzőkönyvek alapján - területére vonatkozóan megállapítja a választás eredményét és arról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a választási elnökség tagjai írnak alá.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját,

b) a választási elnökség megjelölését és tagjainak nevét,

c) az illető tanács működési területén a névjegyzékekben és pótnévjegyzékekben szereplő választójogosultak számát,

d) a leadott összes szavazatok számát,

e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

f) a választókerületek egyes jelöltjeire leadott szavazatok számát,

g) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt nevét törölték,

h) a visszautasított választók számát,

i) a megválasztott tanácstagok nevét.

(3) A jegyzőkönyvet - a többi választási irattal együtt - az illetékes tanács végrehajtóbizottságának kell átadni.

XI. FEJEZET

PÓTVÁLASZTÁS ÉS ÚJ VÁLASZTÁS

49. § (1) Ha valamely választókerületben a jelölt nem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első választásról számított két héten belül meg kell tartani. Ebben az esetben új jelöltet is lehet állítani.

(2) A pótválasztás kitűzéséről a választási elnökség haladéktalanul értesíti a Népköztársaság Elnöki Tanácsát.

50. § (1) Ha valamely választókerületben a választójogosultak közül kevesebb szavazott le, mint a választójogosultak fele, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított két héten belül meg kell tartani. Ebben az esetben is lehet új jelöltet állítani.

(2) A pótválasztás kitűzéséről a választási elnökség haladéktalanul értesíti a Népköztársaság Elnöki Tanácsát.

51. § (1) Ha valamely tanácstag helye megüresedik, az illető választókerületben a tanács megbízatásának idejére új tanácstagot kell választani. Az új választást a közvetlen felettes tanács, - ha pedig a fővárosi, a megyei vagy a megyei jogú városi tanács tagjának helye üresedik meg, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa - tűzi ki.

(2) Ha a tanácsot a Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlatja, a feloszlatott tanács helyett új tanácsot kell választani. Ez esetben az új választást a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tűzi ki. Az új tanács megbízatása addig tart, ameddig a feloszlatott tanács megbízatása törvény szerint tartott volna.

(3) Az új választást

a fővárosi tanácstag helyének megüresedése esetén négy hónapon belül,

megyei és járási tanácstag helyének megüresedése esetén három hónapon belül,

városi, városi kerületi és községi tanácstag helyének megüresedése esetén pedig két hónapon belül kell megtartani.

(4) Az új választást a (3) bekezdésben meghatározott időn belül kell megtartani akkor is, ha a Népköztársaság Elnöki Tanács a tanácsot feloszlatja.

52. § Pótválasztás az új választás esetén a jelölésre és a választásra a jelen törvényben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.

XII. FEJEZET

VISSZAHÍVÁS

53. § (1) A választókerület választóinak döntése alapján a tanácstag bármikor visszahívható.

(2) A visszahívásra - a Hazafias Népfront megfelelő helyi szervének kezdeményezése alapján - a jelölésre illetékes gyűlések tehetnek javaslatot.

(3) A Hazafias Népfront helyi szerve a visszahívásra vonatkozó javaslatot annak a tanácsnak jelenti be, amelynek a tagját vissza akarja hívni.

54. § (1) A visszahívásról a tanács által összehívott nyilvános gyűlés nyílt szavazással dönt.

(2) A gyűlés lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a gyűlés elnöksége ír alá. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlévő választók számát és a nyílt szavazás eredményét.

(3) A visszahíváshoz a választókerület választói legalább felének jelenléte és a jelenlévő választók több mint a felének szavazata szükséges.

XIII. FEJEZET

BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK

55. §[5]

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

56. §[6] A tanácsok megbízatásának lejártától számított három hónapon belül új választást kell tartani.

57. § (1) A választási elnökségek, a választókerületi és a szavazatszedő bizottságok működésük tartama alatt hatóságoknak, tagjaik, valamint az összeíróbiztosok hivatalos személyeknek minősülnek és az ezeket megillető büntetőjogi védelemben részesülnek.

(2) A választási elnökségnek, a választókerületi és a szavazatszedő bizottságnak csak az lehet tagja, akinek választójoga van.

(3) A választási szervek tagjai az illetékes tanács végrehajtóbizottságának elnöke előtt a következő szövegű esküt teszik:

"Esküszöm, hogy a választási elnökségben (választókerületi bizottságban, szavazatszedő bizottságban) feladataimat a dolgozó nép érdekeinek megfelelően, legjobb tudásom szerint, a törvényes rendelkezések megtartásával fogom teljesíteni."

58. § (1) Az illetékes tanács végrehajtóbizottsága gondoskodik arról, hogy a választások előkészítésénél és lebonyolításánál közreműködő irodai dolgozók, továbbá a választáshoz szükséges helyiségek, felszerelések, nyomtatványok és szavazólapok a választási elnökségeknek, illetőleg a választókerületi és a szavazatszedő bizottságoknak rendelkezésére álljanak.

(2) A választás lebonyolításához szükséges nyomtatványok mintáját és a nyomtatványok előállításának módját a Minisztertanács szabályozza.

(3) A választással és a választók névjegyzékének összeállításával kapcsolatos minden államigazgatási eljárás, továbbá a választók névjegyzékének összeállításával kapcsolatos bírói eljárás (8-9. §) illetékmentes.

(4) A választással kapcsolatos minden dologi és személyi kiadás az államot terheli.

59. § Ez a törvény az 1954. évi szeptember 25. napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

60. § A helyi tanácsok tagjainak választásáról szóló 1950. évi 31. törvényerejű rendelet, valamint az ezt módosító jogszabályok - ideértve a helyi tanácsok tagjainak választásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1954. évi 22. törvényerejű rendeletet is - hatályukat vesztik.

Dobi István s. k.,

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1958. évi III. törvény 3. §-a. Hatályos 1958.09.27.

[2] Megállapította az 1963. évi 35. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1964.01.01.

[3] Beiktatta az 1963. évi 35. törvényerejű rendelet 7. §-a. Hatályos 1964.01.01.

[4] Megállapította az 1963. évi 35. törvényerejű rendelet 6. §-a. Hatályos 1964.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[6] Megállapította az 1962. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos 1962.11.11.

Tartalomjegyzék