1962. évi 5. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködésről Budapesten, az 1961. szeptember 7. napján kötött egyezmény kihirdetéséről

(Az egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás, az 1961. november 25. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködésről Budapesten, az 1961. szeptember 7. napján kötött egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Népköztársaság Kormánya között a szociálpolitika terén történő együttműködésről

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Népköztársaság Kormánya attól az óhajtól vezetve, hogy a szociálpolitika terén a két ország közötti kapcsolatot a barátság és az együttműködés szellemében szabályozzák, elhatározták, hogy Egyezményt kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikként kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Kormánya

dr. Sik Endre külügyminisztert,

a Román Népköztársaság Kormánya

Corneliu Manescu külügyminisztert,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat kicserélték és az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

(1) Jelen Egyezmény kiterjed a Szerződő Felek törvényhozása által az állampolgárok részére biztosított összes társadalombiztosítási szolgáltatásra.

(2) Társadalombiztosítási szolgáltatás minden olyan természetben és pénzben járó szolgáltatás, amely a Szerződő Felek törvényhozása által előírt esetekben az állampolgárokat öregség, rokkantság, az eltartó elvesztése, valamint betegség, terhesség, szülés és egyéb társadalombiztosítási esemény bekövetkezésekor megilletik.

2. cikk

Az egyik Szerződő Fél állampolgárai és annak családtagjai, akiknek állandó lakóhelyük a másik Szerződő Fél területén van, a társadalombiztosítási ellátás és a munkajog minden kérdésében ennek a Szerződő Félnek az állampolgáraival azonos elbánásban részesülnek.

3. cikk

(1) A társadalombiztosítási szolgáltatások nyújtásánál - amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik - annak a Szerződő Félnek a jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén az igényjogosultnak állandó lakóhelye van.

(2) A társadalombiztosítási szolgáltatásokat - amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik - annak a Szerződő Félnek illetékes szervei nyújtják, amelynek területén az igényjogosultnak állandó lakóhelye van.

4. cikk

(1) A nyugellátások és egyéb szolgáltatások nyújtásánál teljes egészében figyelembe kell venni a mindkét Szerződő Fél területén megszerzett és annak a Szerződő Félnek illetékes szervei által elismert szolgálati és ezzel egy tekintet alá eső időt, ahol azt megszerezte.

(2) A szolgálati időt annak a Szerződő Félnek a jogszabályai alapján kell kiszámítani, amelynek területén az igényjogosultnak állandó lakóhelye van.

5. cikk

(1) A nyugellátást annak a Szerződő Félnek illetékes szerve állapítja meg és folyósítja a nála érvényes jogszabályok szerint, amelynek területén az igényjogosultnak a kérelem benyújtása időpontjában állandó lakóhelye van.

(2) Amennyiben a nyugdíjas az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére költözik át, a nyugellátást addig folyósító szerv a nyugellátás folyósítását az átköltözés hónapjának végével megszünteti. Annak a Szerződő Félnek illetékes szerve, amelynek területére a nyugdíjas átköltözött, a nála érvényes jogszabályok szerint a nyugellátást, az átköltözést követő hónap első napjától kezdődően megállapítja és folyósítja.

(3) Azoknak az állampolgároknak a részére, akik az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére költöztek, azonban az átköltözés után nem dolgoztak tovább, a nyugellátás összegét a megfelelő képzettséggel rendelkező és a nyugellátás megállapítása időpontjában a fogadó állam hasonló tevékenységet folytató dolgozója szakmai átlagkeresete alapján kell kiszámítani.

(4) A jelen cikkben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azokra az esetekre is, amikor a nyugellátáshoz való jogosultság a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt nyílt meg.

6. cikk

(1) A munkaképesség időleges elvesztése esetén járó szolgáltatást (táppénzt), a gyermekek eltartását és nevelését szolgáló segélyeket (családi pótlékot), a terhességi, gyermekágyi, szülési és egyéb segélyt a nála érvényes jogszabályok szerint annak a Szerződő Félnek illetékes szerve állapítja meg és folyósítja, amelynek területén a jogosultnak állandó lakóhelye van.

(2) Ha az említett szolgáltatásban részesülő személy a másik Szerződő Fél területére költözik át, a szolgáltatás folyósítását az átköltözés napjától kezdődően be kell szüntetni, kivéve a családi pótlékot, amelyet az átköltözés hónapjának Végével kell beszüntetni. Annak a Szerződő Félnek illetékes szerve, amelynek területére a jogosult átköltözött, a nála érvényes jogszabályok szerint a szolgáltatást, a beszüntetés napjától kezdődően megállapítja és folyósítja.

7. cikk

Az egyik Szerződő Fél állampolgárainak, ha állandó lakóhelyük a másik Szerződő Fél területén van, a szükséges szociális gondozást és segélyezést a másik Szerződő Fél illetékes szervei azonos mértékben és feltételekkel nyújtják, mint saját állampolgáraiknak,

8. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárainak, ha állandó lakóhelyük a másik Szerződő Fél területén van, az utóbbi Fél saját állampolgárai részére meghatározott azonos feltételekkel kell megelőző és gyógyító ellátást nyújtani.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárainak, akik ideiglenesen a másik Szerződő Fél területén tartózkodnak, heveny megbetegedés és sürgős szükség esetében a feltétlenül szükséges gyógyellátást, a tartózkodási hely szerinti Szerződő Fél illetékes szervei díjmentesen nyújtják.

(3) Az egyik Szerződő Fél állampolgárának a másik állam egészségügyi intézményeibe kezelésre történő beutalásának feltételeit külön Egyezmény szabályozza.

9. cikk

Jelen Egyezmény alapján nyújtott minden társadalombiztosítási szolgáltatásból származó költséget az az állam viseli, amelyik a szolgáltatást nyújtotta.

10. cikk

(1) A diplomáciai, konzuli és kereskedelmi képviseletek dolgozóinak, valamint az egyik állam egyéb intézményei dolgozóinak, akiket a másik állam területére küldtek ki, a társadalombiztosítási szolgáltatásokat a küldő állam illetékes szervei a reájuk érvényes jogszabályok szerint nyújtják, ha a kiküldött dolgozók a külföldi államnak az állampolgárai. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni az említett intézmények dolgozói által foglalkoztatott alkalmazottak részére nyújtandó társadalombiztosítási szolgáltatásoknál is. ha a küldő állam állampolgárai.

(2) Az egyik állam vállalatának dolgozói részére, akiket munka végzésére a másik állam területére küldtek ki, a társadalombiztosítási szolgáltatásokat annak az államnak illetékes szervei nyújtják a reájuk érvényes jogszabályok szerint, amelynek területén a szóbanforgó vállalat székhelye van.

(3) A jelen cikk (1) és (2) bekezdésében említett állampolgárok részére a megelőző és gyógyító ellátást a jelen Egyezmény 8. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint kell nyújtani,

11. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél illetékes szervéhez a jogszabályokban megjelölt határidőn belül benyújtott kérelmeket és más okiratokat a másik Szerződő Fél illetékes szerveinél vagy intézményeinél is kellő időben benyújtottnak kell tekinteni. Ebben az esetben az iratokat haladéktalanul továbbítani kell a másik Szerződő Fél illetékes szervéhez.

(2) A jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kérelmeknél és más hivatalos iratoknál bármelyik Szerződő Fél hivatalos nyelvét lehet használni.

12. cikk

(1) A Szerződő Felek a szociálpolitikai célkitűzések megvalósítására irányuló minden kérdésben együttműködnek. Ennek érdekében a Szerződő Felek intézményei és illetékes központi szervei tapasztalatcserét folytatnak, mégpedig:

a) szakirodalom és időszakos kiadványok cseréje,

b) munkajogi törvénykezés kérdéseivel foglalkozó kiadványok cseréje,

c) a szociálpolitika fejlődésére és az elért eredményekre vonatkozó kiadványok,

d) a szociálpolitika terén működő szakemberek kölcsönös látogatásai,

e) a tudományos kutatás terén elért eredményekre vonatkozó tájékoztatások cseréje útján.

(2) A Szerződő Felek intézményei és illetékes központi szervei kölcsönösen tájékoztatják egymást a szociálpolitikai kérdésekkel kapcsolatos hatályos jogszabályokról és ezeknek módosításairól.

13. cikk

(1) Jelen Egyezmény alkalmazása során a Szerződő Felek illetékes szerveik útján közvetlenül érintkeznek; e szervekről a Szerződő Felek, a jelen Egyezmény hatálybalépésekor egymást kölcsönösen tájékoztatják.

(2) Az illetékes szervek által meg nem oldott kérdéseket diplomáciai úton intézik el.

14. cikk

A Szerződő Felek a jelen Egyezményt saját államaik szakszervezeti szerveivel szoros együttműködésben hajtják végre,

15. cikk

(1) A jelen Egyezményt a két Szerződő Fél Kormányának kell jóváhagynia és az a jóváhagyást közlő jegyzékváltás napján lép hatályba.

(2) A jelen Egyezmény 10 évig marad hatályban. Hatálya annyiszor 5 évvel meghosszabbodik mindaddig, amíg azt a Szerződő Felek valamelyike a lejárat előtt legalább 6 hónappal nem mondja fel.

(3) A jelen Egyezmény felmondása esetében az Egyezmény alapján megállapított és folyósított nyugellátásokat annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint megállapított nyugellátásoknak kell tekinteni, amelynek területén a nyugellátásra jogosultnak állandó lakóhelye van. A jelen Egyezmény rendelkezései alapján szerzett jogok az Egyezmény felmondása esetében továbbra is érvényben maradnak.

A jelen Egyezmény két példányban, mindegyik magyar és román nyelven, Budapesten 1961. évi szeptember hó 7. napján készült és mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Kormányának megbízásából

dr. Sík Endre s. k.,

A Román Népköztársaság Kormányának megbízásából

Corneliu Manescu s. k.

3. § (1) A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1961. november 25. napjával kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

(2) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Népköztársaság Kormánya között a nyugdíjjal kapcsolatos egyes kérdések rendezése tárgyában Budapesten az 1955. július 9. napján létrejött egyezmény közzétételéről szóló 1956. évi 3. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(3) Jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a munkaügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben gondoskodik.

Dobi István s. k.

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára