1962. évi 9. törvényerejű rendelet

a Duna halászati hasznosítására vonatkozólag Bukarestben, 1958. január 29. napján kötött egyezmény kihirdetéséről

[A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának a Román Népköztársaság Kormányánál való letétbehelyezése 1961, december 18. napján megtörtént.]

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Duna halászati hasznosítására vonatkozólag Bukarestben, 1958. január 29. napján kötött egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

A SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE, A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG, A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG, A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYAI KÖZÖTT A DUNA HALÁSZATI HASZNOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓLAG KÖTÖTT EGYEZMÉNY

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Bolgár Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányai

a jövőben közösen érdekeltek lévén a Duna folyó haltartalékainak ésszerű kihasználásában és növelésében,

és felismerve az együttműködés szükségességét az intenzív haltenyésztés tudományos alapjainak kidolgozásában és a halászat szabályozásban,

elhatározták ennek az egyezménynek a megkötését és ebből a célból kijelölték meghatalmazottaikat:

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya Iskov Alekszander Akimovicsot,a Szovjetunió miniszterét,

a Bolgár Népköztársaság Kormánya Lalju Gancsevet, az élelmiszeripari miniszter első helyettesét,

a Román Népköztársaság Kormánya Konsztantin Teodort, a közszükségleti cikkeket gyártó ipari miniszterének első helyettesét,

a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya Nikola Dzsuverovicsot, a Szerb Népköztársaság Végrehajtó Bizottságának tagját,

akik, megfelelő rendben és a kellő formában talált meghatalmazásaik kölcsönös bemutatása után a következőkben állapodtak meg.

1. cikk

A Szerződő felek a dunai halászatot a fennhatóságuk alá tartozó teljes Duna-szakasz hosszában, egészen a Fekete-tengeri torkolatig, beleértve a Duna-deltát is, az egyezményben foglaltak szerint szabályozzák.

2. cikk

A Szerződő Felek mindegyike halászati jogát a Dunának a saját országhatárai által határolt vizein gyakorolja.

3. cikk

Ennek az egyezménynek a hatálya kiterjed a Duna folyam vizére, beleértve a torkolatát is, a Duna mellékfolyóira, addig a határig, ameddig a Duna maximális áradása terjed, a Szerződő Felek területén levő és a Dunával állandóan vagy ideiglenesen összeköttetésben levő tavakra, limánokra és a Duna árterületében levő folyóágakra, beleértve a torkolati térséget is.

4. cikk

A Szerződő Felek az ennek az egyezménynek a hatálybalépésével egyidejűleg a területükre eső Dunaszakaszon és a 3. cikkben felsorolt egyéb vizeken az egyezményhez mellékelt és annak szerves részét alkotó Dunai Halászati Szabályzatot is hatályba léptetik, illetőleg alkalmazzák.

5. cikk

A Szerződő Felek a Dunán és a 3. cikkben felsorolt vizeken meliorációs és haltenyésztési munkálatokat végeznek a természetes szaporodási viszonyok, a növekedés és az ipari szempontból értékes haltartalékok normális felújításának megjavítására.

Ha a Dunán hidrotechnikai létesítményeket, különösen olyan gátakat építenek, amelyek a folyó hidrológiai és hidrobiológiai rendszerét megváltoztatnák, a létesítményeket építő és üzemben tartó Szerződő Felek idejében kötelesek olyan intézkedési tervet kidolgozni és az építéssel egyidőben végrehajtani, amely biztosítja a halak normális vándorlását.

Egyidejűleg a Szerződő Felek olyan haltenyésztési eljárásokat végeznek, amelyek az értékes halfajok normális szaporodását és fejlődését az ilyen létesítmények alatt levő folyószakaszokon a szóbanforgó létesítmények építésének eredményeként teremtett új környezeti viszonyok között biztosítják.

A dunai haltenyésztési és hidromeliorációs létesítmények építési és üzemeltetési költségeinek fedezését minden egyes esetben az érdekelt országok közötti megegyezés szabályozza.

6. cikk

Az ebben az egyezményben meghatározott vizeken az értékes halfajok tartalékainak fokozása céljából a halfajok, különösen a tokfélék részére szükség szerint mesterséges haltenyésztő állomásokat létesítenek.

7. cikk

A Szerződő Felek intézkedéseket dolgoznak ki és hajtanak végre abból a célból, hogy a Duna vizét és a 3. cikkben felsorolt egyéb vizeket, a halakra és egyéb vízi szervezetekre káros csatornavizek, továbbá az iparvállalatok és a városi közművek derítetlen szennyvizei és egyéb anyagai ne szennyezzék, úgyszintén intézkednek a robbantási munkák szabályozásáról.

8. cikk

Az okszerű halgazdálkodás és az értékes halak normális szaporodásának és védelmének biztosítása érdekében a Szerződő Felek kölcsönösen és időben tájékoztatják egymást a halak fogásáról és vonulásáról az ebben az egyezményben szereplő vizekben.

9. cikk

A halgazdaság, haltenyésztés és a Duna-medence hidrobiológiája területén végzett tudományos-műszaki együttműködés erősítése céljából s Szerződő Felek egymással a megfelelő tudományos-műszaki egyezmények keretében működnek együtt.

10. cikk

Tudományos-kutatómunkák céljából a Szerződő Felek a Vegyesbizottság javaslata alapján és minden egyes esetben az érdekelt országok közötti megegyezés szerint, az egyezményben résztvevő országok bármelyikének Duna-szakaszán közös kísérleti halászatot végezhetnek.

11. cikk

Az ennek az egyezménynek az alkalmazásávál kapcsolatos intézkedések kidolgozása és koordinálása végett Vegyesbizottság létesül. Ebbe a Bizottságba a Szerződő Felek mindegyike az egyezmény hatályba lépése után három hónapon belül két-két képviselőt jelöl ki. A Szerződő Felek kormányai a Vegyesbizottságba delegált képviselőiknek a nevét egymással diplomáciai úton közlik.

A Vegyesbizottság évenként legalább egyszer a Szerződő Felek mindegyikének a területén felváltva ül össze.

A Vegyesbizottság alapszabály alapján működik. Ezt a Vegyesbizottság az ennek az egyezménynek hatálybalépése és a Szerződő Felek kormányai részéről történt megerősítése után az első ülésszakra fogja kidolgozni.

A Vegyesbizottság összehívásának helyét és ülésszakának időpontját a Bizottság előzetesen határozza meg.

12. cikk

A Vegyesbizottság feladatai:

1. az ennek az egyezménynek alapján a dunai haltartalékok felújítására és a halászat szabályozására vonatkozó összehangolt intézkedések kidolgozása;

2. javaslattétel a Szerződő Felek számára a Dunai Halászati Szabályzat megváltoztatására vagy kiegészítésére vagy határozat hozatalára olyan kérdésekben, amelyekre nézve ezt a Halászati Szabályzat előirányozza;

3. a Szerződő Felek között kölcsönös tájékoztatás megszervezése az egyezmény végrehajtása tekintetében;

4. a dunai halgazdálkodás tanulmányozására irányuló tudományos kutatómunka terveinek koordinálása; ezeket a tudományos kutatómunkákat a Szerződő Felek illetékes intézményei együttesen vagy külön-külön végzik;

5. az ennek az egyezménynek végrehajtása céljából a Vegyesbizottsággal mindegyik Szerződő Fél által közlendő statisztikai adatok jellegének és terjedelmének meghatározása;

6. egyéb olyan ügyek, amelyeknek megvizsgálását a Szerződő Felek a Vegyesbizottságra bízzák,

13. cikk

A Vegyesbizottság a Szerződő Feleknek a hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatokat tehet.

A Vegyesbizottság javaslatai, valamint a 12. cikkben felsorolt ügyekben hozott határozatai a Bizottság által elfogadottnak tekintendők, ha azokat a Bizottságban képviselt összes államok képviselői megszavazzák.

14. cikk

A halászat szabályozására irányuló intézkedések kiterjesztése és az értékes halfajok tartalékainak a Duna más szakaszain való növelése céljából ehhez az egyezményhez más dunamenti államok is csatlakozhatnak.

15. cikk

Ez az egyezmény nem akadályozza a Dunai halászat kérdéseire vonatkozóan a Szerződő Felek közötti, vagy a Szerződő Felek és más dunamenti államok közötti kétoldalú egyezmények megkötését, ha azok nincsenek ellentétben az ebben az egyezményben előirányzott halászati szabályokkal és a halvédelem érdekeivel.

16. cikk

Ezt az egyezményt meg kell erősíteni. Az egyezmény az utolsó megerősítési okmánynak a Román Népköztársaság Kormányánál való letétele napján lép hatályba. Az egyezmény eredeti példányát a Román Népköztársaság Kormánya fogja megőrizni.

A Román Népköztársaság Kormánya jegyzékben értesíti az összes Szerződő Felek Kormányait az utolsó megerősítési okmány letételének napjáról.

17. cikk

Ez az egyezmény öt évre köttetett és automatikusan meghosszabbodik újabb öt-öt éves időtartamokra azon Szerződő Felekre nézve, amelyek hat hónappal az egyes érvényességi időtartamok lejárta előtt nem közlik írásban a Román Szocialista Köztársaság Kormányával felmondási szándékukat.[1]

18. cikk

A Román Népköztársaság Kormánya gondoskodik arról, hogy ez az egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságánál bejegyeztessék.

Ennek az egyezménynek hiteles másolatait a Román Népköztársaság Kormánya az egyezményben résztvevő összes többi országnak megküldi.

Készült Bukarestben, 1958. január 29-én, egy orosz, bolgár, román és szerb-horvát nyelvű példányban. Mindegyik szöveg egyaránt hiteles.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről:

Iskov s. k.,

A Bolgár Népköztársaság részéről:

Gancsev s. k.,

A Román Népköztársaság részéről:

Teodoru s. k.,

A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság részéről:

Dzsuverovics s. k.,

3. § Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy az egyezmény mellékletét képező Dunai Halászati Szabályzatot, valamint annak esetleges módosításait rendelettel közzétegye.

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1961. december 18. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára